Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Köszönet es testvéri üdvözfel a Szovjet ta hr tó, s a szoe5*<!5*^?> or^^gok doIgozóinalf9 a leik segítséget nyújtottak az ellenforradalom le veresében, a prole iárliaf alom talpraállí fásában! Urak, papok földje — ma a népé! j «emlékezés A parkban szentháromság­szobor, kereszt és Mária. Ide menekült, itt könyörgött a sze­rencsétlen bólyi nép, ha kese­rűség, bánat gyötörte. Kereszt, szentháromság-szobor, Mária — úri bitangság csak ezt ad­tad! Szemben a hercegi kastély. Állok és beleremegek a láto­másba. A kastélyban cigányze­ne szól, folyik a pezsgő — mu­latnak az urak. A kastély mel­letti zárdában az apácák a her­ceg lelkiüdvéért imádkoznak... Állok és nézem a kastélyt. Gyerekzsivajt hallok. Közelebb megyek. Tavaszi napsugár ara­nyozza be a hatalmas parkot, belőle. A többi az állami gaz­daságé. Az iskolából gyerekek raj­zanak. — Beiratkoztál a fotoszak- körbe? — kérdi az egyik gye­rek a másiktól. — Be. — Akkor ma este találko­zunk! — és a két gyerek, mint a gondtalan, pajkos csikó fu­tásnak ered. Átszaladnak a parkon. Hosszan nézek utánuk és eszembe jut, mit is mon­dott a tanácstitkár: 456 gyerek jár az iskolába. Azt nem tud­ta megmondani pontosan: há­nyán mentek el a 13 év alatt felsőbb iskolába, így hát meg­ahová már kirakták a pado- elégedten azzal is, hogy a múlt kát, hogy nyári délutánokon a valamikor kitiltott nép üldögél­hessen a fák alatt. Gyerekeké a kastély, hatvan gyógyulásra váró gyereké. Ahol apácák vol­tak, ott is gyerekek vannak: 180 napköziotthonos bólyi óvo­dásgyerek. Bölcsődéjük is van — a herceg épületében. Húsz évben végzettek 47 százalékát ja*: ez az üzem valamikor tő­késé \Jt. Most az övék és új gyártmányukkal, a roqfort sajt­tal külföldön is ismertté tették a bólyi sajtgyárat. Amott strandfürdőt építenek a herceg egykori telkén. Szép helyen épül, júniusban már fürödhet­nek benne és ami nem lényeg­telen, sportolásra is alkalmas lesz. Cukrászda, ruházati- és vegyesboltok kínálgatják árui­kat az utcán járó-kelőknek, motorok berregnek végig a fa­lun. Motorok, amelyekről a ta­nácstitkár ezt mondta: — Több motor van most a faluban, mint ahány kerékpár volt a felszabadulás előtt. Ady Endre utca — olvasom a táblán. Végigmegyek rajta. Ez ipari szövetkezet cégtábláját látom ... I'tt székel a Kossuth Tsz két házban, innen indul munkára a tsz 129 tagja, de innen mennek a mezőre az iro­dába a gépállomás dolgozói is ... Ebben az utcában valami­íratták be gimnáziumba, tech" az utca arról híres, hogy két nikumba. Negyvenhét százaié- ház kivételével itt minden egy kát, köztük sok egykori cseléd ember gyermekét Rovom az utcáikat Kultúr- ház, benne minden szórakozási lehetőség. Modem mozi, egy régi épületből 220 ezer forint- poronyt — most kérték, hogy ért átalakított mozi, mely he-' 35 férőhelyessé bővíthessék a tenkét két nap kivételével (' bölcsődét — ott kezdi az életet, minden este szórakoztatja al* ahová apjuknak, nagyapjuknak bólyiakat. Hol voltak ezek ak-f bizonyos Sziebert nevű föld- birtokosé volt „Kossuth Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet” olvasom egyik táblán, majd egy másik házról a Révbe jutottak Korpuszék egy egész életen keresztül tilos kor?! Traktor pöfög el mellet-<* Most már egyáltalán nem volt a bemenet. A víztorony, tem. Mint méhek, úgy rajzanak I* csodálkozom azon, hogy az em- ____ . me ly a kastályt látta el vala- a mezőre a bólyi gépállomás *1 berek, idősek és fiatalok olyan szélni. mikor, ma már negyvenhat traktorai. A vásártérre építő-bizalommal keresik fél a ta- Kopusz bácsit a kórházból a , _____ _ _................................ há zba juttatja el a vizet Az anyagot szállítanak. Huszonhá- nácsot és különösen a szociál- szociálpolitikai csopont intéz-1*érdeklődő sorokat, további munkára serkentő jókívánságokat és Felszabadulásunk 13. évfordulóján visszaemlékezve az eU múlt évekre, intézetünk fejlődése, lehetőségeinek kiszélesedése az oktatás és kutatás területén elválaszthatatlan Magyarország általános kulturális és magasabb színvonalú tudományos feU emelkedésétől. A 11. világháború vérzivatarának elvonulása után a teU jes megsemmisüléstől megmenekült ország lakossága csodálat tos életerővel és bizalommal fogott a romok eltakarításához és kor a kizsákmányolás gyöke- i a felszabadult demokratikus élet kibontásához. A kezdeti net redzett, most innen nyúlnak kikézségek az intézet akkor még igen kis létszámú személyzete a szocializmus hajtásai. Járom (i számára is igen nagy erőfeszítést jelentettek. A mind nagyobb az utcát, nézem a házakat. Ady számban visszatért hallgatóink számára meg kellett kezdenünk Endre utca — ismétlem és ön- <i a gyakorlati oktatást. Jól táplált kecskebékák még csak akadt kémtelenül felidéződik bennem (i tak a Pécs környéki vizekben, de a kísérletekhez feltétlenül a költő szava: „;;.Tobzódtatok,(iszükséges konyhasó már ritka érték volt. Ezt a „feketén” be* tobzódtatok épp elég volt ezer |i szerzett színezett marhasóból kellett igen fáradtságos eljárást évig!” Ezt mondta a költő és (» sál biztosítani. Közben préselő probléma volt egyes életmentő erről a költőről nevezték el azt <> gyógyszerek hiányát pótolni. Glanduitrint készíteni a szülészeti az utcát, amelyben kénye, ked- i l klinikának, inzulingyártási eljárást kidolgozni a pécsi vágó* ve szerint tobzódott a földes-i1 hídon gyűjtött mirigyekből. Ezek mind olyan feladatok voltak úr. Ady Endre nevét kapta azé amelyek megoldása mellett szinte elfelejtkeztünk a mind ijesz* utca, hogy a költővel együtt i1 több méretű infláció mindennapos kenyérgondjairól. kiáltsák az egykor kisemmizet-11 Különös, de egyben nagyon tanulságos dolog is ma ezekre tek: „Tobzódtatok, tobzódtatok!1 az időkre emlékezni a sok százezer forintot érő műszerek melt épp elég volt ezer évig!”, hogy I1 lett, korszerűen berendezett, egyre több új laboratóriumban ez a kiáltás olyan erős legyen :f és műhelyben, ahol megtízszereződött létszámmal dolgozha- még a sóhajtást is belefojtsa a tunk túlnyomórészt fiatal munkatársaimmal. Akik a nehez hercegekbe, a földesurakba. időkben, mint fiatal orvostanhallgatók kerültek az intézetbe, Szalai János ma már mind a tudomány kandidátusai egy-egy nagy mun* ! kacsoport vezetői és olyan tudományos problémákon dolgoz- * nak, amelyek ma az idegrendszer kutatói érdeklődésének hom- j, lokterében állanak. A hasonló témakörben dolgozó intézetekkel ! az egész világon kapcsolatban állunk. Különösen meleg baráti I és tudományos kapcsolatok fejlődtek az elmúlt évtized folya­tás indult meg, melyről nem mán a Szovjetunió kutatóival, akik közül már sokan meglátó* lehet meghatottság nélkül be-^gatták intézetünket és nekünk is többször alkalmunk volt munkatársaimmal megismerni az ő intézeteiket. Nagy öröm számunkra, hogy a posta mindennap hoz tőlük munkánk iráni egykori intézőlakásban az er- rom család kapott itt házhelyet < politikai csoportot Megírtam kedésére egyenesen a Tüzér-Ű meleg baráti üdvözletét dögazdaság székel: vigyáz a és most építkeznek. A Keszler-' az öreg Korpusz-család em- utcai szociális otthonba vit-lí nép erdejére. A föld? Százhat- féle sajtüzemben is a fiatalok bertelen körülményeit, nyamá- ték. Már két hete lakója azf vanöt bólyi nincstelen kapott már csak az idősebbektől tud-'[ban olyan társadalmi összefo- otthonnak Józsi bácsi; A beteg­# szobában kapott még egyelőre <! helyet, mert sokat fekszik, Na-«1 fponta pár órára felkel f1 Korpusz néni gyakran meg-*; DR. LISSÄK KALMAN \ A poraiból feltámadt gyár felépült az új forgácsoló mű­helycsarnok és egymás után érkeztek az új gépeik. Egy év­vel később már rá sem lehetett ismerni az egykori Sopianára. Minden segítség közül a Szov­jetunióból kapott gépek jelen­tették a legnagyobb segítséget. volt az alap a további fejlődés­hez. Gyors ’egymásutánban épült fel a szerelőcsarnok, az öntöde, a szén tároló, a kazánház, egy­másután érkeztek az újabb modem gépek és épül már a villany-telep is, a folyamatos termelés egyik új biztosítéka. Amikor vétgLg megyünk a gyár forgácsoló- és szerelő­X Sopiana gépgyár őse, az 1860—70-es években létesült, Heberényi Gépgyár néven. Ké­sőbb 1902-ben a milliomos Hamerliak birtokát képezte és 1920-ban vették át „végleg“ a gyárat Roth-testvérek, Első Pécsi Bőrgyár RT néven. Ek­kor tértek át a mezőgazdasági gépgyártás mellett a bőripari gépek előállítására is« Ma már közhelynek számít az egykori munkássorsok idé­zése, még sem lehet szó nélkül «menni néhány olyan „emlék” mellett, amit öreg dolgozóktól hallottam a napokban. Ember­telen körülmények között élt és dolgozott itt, alig száz ipari munkás, esztergályosok, laka­tosok, öntők vegyesen. Ebédlő­jük eleinte az eszterga-és satu­pad volt, fürdőjük a vödör víz, amit beejtett izzóvassal mele­gítettek. A kis inasok rettegjék a mestert, a segédek rémed pe-^****<*^ dig a felvételre jelentkező, magukat olcsóbban kinálgató esztergályosok, lakatosok vol­tak, dehát azoknak is „édes“ volt a kenyéri Ügy védekeztek, ahogyan tudtak; Egyrészük szervezke- déssel, sztrájkkal, másrészük (szerencsére ez volt a keve-i 6ebb) sztrájktöréssel, árulko- j elássál. Telenként össze-őssze jöttek a szociáldemokrata párt Zrínyi utcai helyiségében, ahol a lelkesedő rendőrkopók, spic­lik ellenére is nyél beütöttek egy-két filléres bérkövetelést, <1 de ha megjött a tavasz „bizton­ságosabbnak” látszott Kanta­vár, Kisrét környéke, ahol sok# jó és rossz emlékű május 1-|> éket ünnepeltek titokban, égé-!1 szén a felszabadulásig. <1 Túlzás lenne arról beszélni, J hogy ezután már minden gon­dot sutba dobtak, mert a sze­gényes örökség, a rozoga gé­pek, az idejétmúlt felszerelé­sek még a múltat kísértették. Tetézte a bajt a hiányos anyag-, ellátás is, amikor 1947 szep­tember tizenhatodika dél-l Milyen nehéz egy ilyen leve utániján bekövetkezett a _ka-(| jej elkezdeni! Milyen furcsa, taszürófa. Nem tudna, bűnös (| hogy le jeejí írni a megszólí- szándék, vagy véletlen foly- (i tdat, amit tizennégy esztendő- tán-e, tűzvész martaléka lett(ip<,j ezelőtt csak kimondtunk és a Sopiana, és a romok közül (i *pe máris válaszoltál rá. Ugye kiemelt gépek jó része hasznai-, i furcsa, hogy éppen én írok Ne hatatlanná vált „ (1 ked, az akkori vézna gyárilány De mintha a rosszemlékű (i nem az Anyám, aki fiaként múltat égette volna fel maga < i szeretett .a és nem az Apám, mögött a tűzvész. Mert ami<iaz idős vasöntő, aki úgy tekin- ezután következett az a Sopta-(l(gt( fe\ Rád, a huszonnyolc. na gépgyár munkásainak hős (i áves mérnökre, amilyen áhitat- korát idézi. Éjjel és nappal, áz- 6 mi, valamennyien, arra, aki va és verítékezve munkálkodtak i tanult, aki tanulhatott. > ■ De az új gyár megteremtésén. Ez-i őfc mdr nem írhatnak Neked után jött 1948 tavasza, ami!'levelet és szavakkal sem mond- meghozta a várva várt álla-!’hatnák el, hogy amiről Te any- mosatást. _ ( nyit beszéltél Nekik, hogy ami­Méffie 1949-ben kezdődött! ről Ok annyiszor álmodtak — meg a gyár komoly mértékű1 megtörtént. fejlődése. Még ebben az évben® Ha egyszer visszajönnél, Ma­Vlátogatja. Máskülönben ő már'' *1 leadta az iparengedélyét és' 19alí£< Jó szállást. Amikor leadta az»' Rgkész gépek rendeltetését^ Különösen sokat időzünk az-* _ húsipari gépeknél, amelyekből | > Horizontál gép, sók- és körösi- a legtöbb megrendelést Szov- wtek Azt szoló, vertikális marógép, Ra- JAfr-sn a. t ****m*ji*w*m*rA<oM t s diai fúrógép, villanymotorok és mérőeszközök érkeztek a Szov­a piacra és ott ismerőseinek , . __. Á segédkezzék. Azt a választ kap- . je tuirfóből és Lengyelországból !»ta> hogy akadá-'! kaptak. ' lya nincs; > Ennyi ft titán, sae- Amikor bejárogat a Tüzér-\ jetidéből es ezzel irar még is metbántómak, csúfolódiónak tü-Jutcai szociális otthonba, min-' egy kis emlékezés, Pálinkás György AZ ELEKTROENCEFALOGRAF avmwiii. ib*,»iteifl i Arra kérte a tanácsot, enged­ÄÄ’l'Ä & W hogy néha kimenjen . | UICäl BZGClclllű ULUlUIUXt} 111111" | | nik az udvaron roskadozó fa-J dig elbeszélgetnek vele, s any-(i lak látványa, a régi üzem Rothjnyjra megtetszett neki ott,( úrék gyárának omladéka! lhogy már elhatározta: ősszel ő( Nem kérdeztem meg Deák (i is bemegy Korpusz bácsi mel- (i Józsefet, hogy mi az oka en-(ilé. SLJÄLi ÄTSjES la Városi Tanács ^/v-iáinoliti-,1 gyarapodott, mely lehe- főt mutat be, mely az agyvelo által termelt elektromosság re­gisztrálására alkalmas. ^ßiöhoiüü rOiiiz.illj (júi(lakapifúntjnaU. Jtlűszhan igád is meglepődnél. Meszes ,már nem az a kis bányászte­lep, amit Ti 1944 november vé­gén megismertetek. Még álla­nak a régi házak, még eltalál­nál minden régi ismerősödhöz a Bocskay utcában is ; j De ha lemennél a rádióállomás alá, hiába keresnéd a lucernást, csak kertes családi házakat ta­lálnál a helyén, amiket pécs- bányai, meszest, szabolcsi bá­nyászok építettek maguknak negyvenöt után. Ha Magyar­szék felé indulnál — mint oly leány is nemsokára végez az általánosban. Mit tanul az­után? Még gondolkozik rajta. Kedves Vaszil! Ezekből a családokból ment a hadseregbe a legtöbb fiú, ezek adtak igazgatót az államosított gyárakba, ezek védelmezték leghűségesebben az ellenforra­dalom viharában azt, amit oA- Tervez ezt is, azt is.; * A nagy­iig építettünk. lányok elkerültek a háztól, a Emlékszel a Sütőékre? Az két kisebb fiú nem nősül, amíg ember bányász volt István-ak- húgaikat férjhez nem adják, nán, az asszony akkor hordta kelengyével, s talán bútorral szíve alatt hetedik gyermekét, is .a Sanyinak már két szak­amikor Ti a szederkényi csata mája van. A harmadik után után nálunk megpihentetek. A most vágyik: hajós szeretne legidősebb leány, a Gizi, ve- lenni, tengerre szállni, ismer- lem járt iskolába. Ilyenkor már kedni a nagyvilággal. Laci sokszor annakidején Kaposvár- rég mezítláb csattogtunk végig elégedett a bányával: ha van is ra — Öregmeszes — hiújáról a réten a gyárvárosi iskoláig, néha zökkenő, legtöbbször jól ahonnan a Gizi akármilyen jól keres és nem vágyik el sem tanult is, nem tudott sohasem István-aknáról sem Meszesről, eljutni a polgáriba. Az idősebb ahol mindenféle feladatot bíz- Pistát kereskedő tanulónak ad- nak rá a pártban, a KISZ-ben, ták, a kisebbek iskolások, óvó- mert készséges, szorgalmas, jó Most már meg sem ismernéd ják: ^Anyának nem szabad előbb a zöld kockaházakat lát nád, aztán balra a játszóteret, az élmunkás bányászok házait, és ezekkel szemben az Ujme- szes egyik kis terén, mindenfé­le szép üzletet. Nem lakásból alakított, rácsos ablakú, hanem szép portálos, telipolcos, fé­nyes áruházak sorát. Ehhez egészen közel bölcsődét, napkö­zit, a vám felé új, nagy isko­lát, amit most mégegyszer ak­korára építenek. Van itt már posta, és nemsokára piacuk, cukrászdájuk, mosódájuk is lesz a meszesieknek i t i Talán kíváncsi vagy arra, hogy élnek a meszesi nagy csa­ládok — hiszen Ti is nagy csa­láddal vagytok odahaza, örül­nél nagyon, ha tudnád, hogy ezek alakították meg a Magyar Kommunista Párt meszesi alapszervezetét, hogy ezek jár­tak legtöbbet Kozárba, Romo- nyába és máshova, hogy meg­magyarázzák a falusiaknak: milyen is lesz a szocializmus. a gyerekeket. A legkisebb felmosnia, mert az már nehéz neki”. A fiúk: „Apával eljá­runk a pártba, mert most már hasznunkat vehetik az öregek”* öt év múlva már a lányoknak is jobban nyitva lesz a szemük és akkor már ők sem csak az édesanyjuknak akarnak segítem ni, és az olyasmiket, amiről Laci, Sanyi sokat beszélnek —* hogy munkásöntudat, osztály* hűség — már ők is jói fogják érteni * * 4 Amikor összejönnek az öreg meszesiek és a régi szép idők-* re emlékeznek, felelevenítenek Benneteket is. Beszélnek Ró­lad, a Miskáról, megemlegetik a Sztepánt, akinek alakját a temetői hősi emlékmű is \rzi. Jó lenne, ha néha itt lennetek dások voltak. Sütő bácsi a leg- gyerek. Sanyi könnyebben ott- L Ti t ivelünk, JÓ lenne, ha noha Ti is emlékeztetnétek bennünket ar­ra, amik róttunk, arra, amik- nek lennünk kell. Es hd egy* szer visszajönnétek valameny- nyien, akik itt voltatok, akiket az itt töltött néhány hét alatt megszerettünk, a munkások öleléseiből megtudnátok, hogy nehezebb, legrosszabb műnket- hagyja a munkásőrséget is, helyekre jelentkezett a bánya- mert mint mondja, a tengeré­ben, hogy előteremtse a család- szetnél amúgyis olyan katonás nak, a legszükségesebbeket. így élet van. Laci munkásőr volt a is ritkán jutott új ruhára, új kezdettől és az is marad. Jó cipőre, és akárcsak nálunk *-> volt, ha ponyvaregényt olvas- szinte lakodalomszámba ment hátiunk olyanidős korunkban, —* ha hús jutott az asztalra. A amilyenben most vannak a “S? *iír Tv"’“ “*«r *“* «”»?• ^ sjs Z wíi rt Tn« Ó : ^,2e? acsa ádban? fogadtak Benneteket, még min­ven kilométerekre kellett el- Móricz Zsigmond nportsoroza­gyalogolni, hogy legyen elég ta, Karinthy Frigyes könyvei, zsír, liszt a háznál. Nőttek a Veres Péter írásai Es a leendő gyerekek, és a nagyobb ruhá- könyvszekrényben — amit a jő 7** ért nagyobb pénzt kellett adni. könyvek már szinte követelnek Tanulni küldték a Lacit és a a szobába — előkelő helyen Sanyit, egyiket bányásznak, foglal helyet a baranyai mun- másikat iparosnak adták. Ezek kásmozgalmi emlékeket őrző voltak a legnehezebb évek. Ke- Hajdú Gyula könyv, melyet vés volt az egy kereset, sok Sütő bácsi ajándékképpen a ennivaló kellett, még több ru- pártbizottságtól kapott< ha szakadt. A kis Sütő lányok azt mond­áig nem felejtették el azokat* akik a szederkényi csata után megpihentek a szegényesen be- bányászlakásokbani Mert a meszesi munkáscsalá­dok becsülnek, tisztelnek min­den szovjet katonát. Téged is, aki a kedves gárda­kapitányban nekünk már a szabadságot jelentetted, HARSANY1 MARTA

Next

/
Thumbnails
Contents