Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Éljenek a testvéri kommunista és munkáspártok, a szocial'zmus, a béke, a demokrácia és a nemzeti függetlenség élharcosai! ________ Fe lsxabadulási ünnepség Operaháxban (Folytatás a 2. oldIáiról) tálcája — megteremti a nyu­godt alkotó munka, a fejlődés, a további gazdasági sikerek feltételeit Az ünnepi évfordulón min­den tapasztalatunk és vissza­emlékezésünk számbavétele arról győz meg minket, hogy jó úton járunk, jó cél elérésé­ért munkálkodunk.- Népünk szabad, független, szocializ­must építő nép. Magáénak ér­zi ezt a társadalmi rendet, megvédelmezi minden ellensé­ges támadással szemben. Ké­szen áll a munkára, hogy to­vább haladjunk előre és felfe­lé, a szocializmus magaslatai felé. Népünk saját erejében és nagy barátainak támogató ere­jében bizakodva néz a jövő elét Éljen április negyediké — hazánk felszabadulásának, függetlenségének ünnepe! Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! Éljen a világ dolgozóit egy­beforrasztó proletárinternacio- nalizmus! Éljen a béke! Dr Munni eh Ferenc nagy lelkesedéssel fogadott szavai után N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kammunástá Pártja Központi Bizottsága első titká­ra, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke mondott be­szédet. Hruscsov elvtárs beszéde . i ‘ : . - - • .................. • T ' Ked ves Kádár elvtárs! Kedve* Dobi elvtárs! Kedves Münnich elvtárs! Kedves Etvtársak! Bará­taink! Engedjék meg, hogy először is szívből Jövő köszönetét mondjak a lehetőségért, hogy felszólalhatok ezen az Ünnepi gyűlésen, amelyet Magyaror­szágnak a Hitler-fasiszták és horthysta bérenceik igája aló­li felszabadítása 13. évforduló­ján. rendeznek. Bennünket, a párt- és kor­mányküldöttség tagjait mé­lyén megindítottak Münnich r>renc elvtárs meleg és ba- ‘átl szavai, amelyeket a Szov­jetunióról, népünkről, kommu- h-da pártunkról mondott. En­gedjék meg, hogy őszinte kö­szönetét mondjak eredménye­ink ily nagyrabecsü!éséért. Küldöttségünket „ magyar földre érkezésének első pilla­natától meleg, szívélyes ven­dégszeretet vette körül. Jól tudjuk, hogy ez elsősorban azokat a baráti érzéseket fe­jezi ki, amelyeket Magyaror­szág dolgozói a szovjet nép iránt táplálnak. Biztosíthatjuk Önöket, hogy a testvéri szere­tetnek és a barátságnak ugyan ilyen forró érzései élnek a szovjet népben a magyar nép iránt. A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, » szovjet kormány megbízá­sából és nevében, valamint az egész szovjet nép nevében for­rón üdvözlöm önöket, kedves elvtársak és önökön keresztül a magyar dolgozókat A szöv­et nép szívből kíván újabb sikereket önöknek a szocialista ^Pítés nagy munkájához, a bé- fce megszilárdításáért, dicső hazájuk biztonságáért és füg» tétlenségének védelméért ▼ f- v°tt harcukhoRi A Magyar Szocialista Mn» káspárt Központi Bizottsága ás a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány szíves meghíváséra Jöttünk hazájuk­ká. hogy viszonozzuk látoga­tásukat és jobban megismer­kedhessünk a tehetséges, szor­galmas magyar nép életével, munkás hétköznapjaival, őszintén reméljük,, hogy a Szovjetunió párt- és kormány- kü'döttségének látogatása to- 'ább erősíti és mélyíti a né- P nk között kialakult baráti kapcsolatokat. A szovjet és a maayar nép ellenségei aljas céllal azt próbálják belesúly- ko’nl a hiszékeny emberek fe­jébe, hogy az orosz—magyar kapcsolatok egész története egyrészt Ausztria—Magyar- °rszágnak a hármasszövetség- ben és az Oroszország elleni háborúban való részvételére, másrészt a Cári csapatoknak 1848/1849-es magyarországi forradalom elfojtásában vitt szerepére korlátozódik. Ez os­toba, nagyon is átlátszó haztig- Rág. Hamisítás, mert úgy Igyekeznek beállítani a dolgot, mintha országaink uralkodó, kizsákmámyoló osztályainak múltbeli viszonya egyben né­peink viszonya lett volna. Ez ezonba-n két különböző dolog. Aki csak egy kissé is tájéko­zott a történelemben é* nem akarja eltorzítani, jól tudia, gépeink mindig milyen nagy fokonszenvet éreztek egymás «Watt. (' Gondoljunk 1917-re, amikor •szánk munkásosztálya, dol­gozó népe lerázta magáról a cáriam» gyűlöletes igáját, majd győzelemre vitte a Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat,, s ezzel új. korszakot nyi­tott, az emberiség történelmé­ben, mily lelkesen támogatta Magyarország munkásosztálya, dolgozó népe a fiatal szovjet köztársaságot., A szovjet nép soha nem fe­lejti el azoknak a magyar dol­gozóknak a testvéri segítségét, akik az oroszországi proletá- riátussal és dolgozó paraszt­sággal vállvetve, hősiesen har­coltak az októberi forradalom diadaláért. A polgárháború­ban sok tízezer magyar testvé­rünk küzdött hazáink ellensé­gei ellen. Szívből Jövő hálát érzünk irántuk. Hálásak va­gyunk a magyar munkásosz­tálynak, a magyar népnek, amely oly állhatatos^ bátor har­cosokat, igaz proletár-interna­cionalistákat nevelt, mint Szamuely Tibor, Kun Béla és az itt jelenlevő harcos elvtár­sunk és barátunk: Münnich Ferenc, Kedves Elvtársak! A magyar munkásosztály, amely megismerté az elnyo­matás keserveit, mindig a nemzetközi forradalmi mozga­lom harci soraiban haladt. Budapesten már 39 évvel ez­előtt kitűzték a munkás-pa­raszt hatalom vörös zászlaját. Ml, az idősebb nemzedék tagjai, jól emlékszünk még, hogy a Magyar Tánácsköabár- ság kikiáltásának híre milyen lelkesedést keltett Oroszor­szágban és világszerte a dolgo zók között. A Magyarországról érkező hírek „ujjongó örömmel töltenek ei bennünket", s e hí­rek „erkölcsi győzebnilnJerST tanúskodnak — írta akkor a nagy Lenin. A magyar mun­kások példája fényesen bizo­nyította a marxizmus—lentaiz- mus eszméinek mämdenekfeletl diadalmaskodó erejét, a Nagy Októberi Szocialista Forráda- l«n nemzetközi jellegéti Vlagyimir H Jics Lenin a ma­gyar munkásokhoz intézett üd­vözletében a következőket írta: „Az « háború, amelyet ti vi­tettek, az egyetlen jogot, igaz­ságos, igazán forradalmi hábo­rú, az elnyomottak háborítja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áüV. A Magyar Tanácsköztársasá­got annakidején megfojtotta a reakció, a nemzetközi imperia­lizmus ereje. Az ellenforrada­lom vadállaiti módon számolt le a magyar szabadságharcosok­kal, tízezerszámra gyilkolták le a magyar hazafiakat, s hetven­ezer embert vetettek börtönbe. A nép elnyomói még az írmag- ját is ki akarták irtani a ma­gyar nép aria évszázados tö­rekvésének, hogy szabadon él­jen. tőkések, földbirtokosok és mágnások nélkül. A gyárakat és az üzemeket visszaadták a tőkéseknek, a földet a nagybir­tokosoknak, a fasiszta reakció uralmának sötét korszaka kö­vetkezett Magyarországon: A magyar munkások, pa­rasztok és haladó értelmiségi­ek szívében azonban tovább lángolt a szocializmus eszméi­nek tüze. Semmiféle fasiszta kegyetlenkedés nem tudta el­nyomni a magyar népben a szabadságvágyat, azt a törek­vést, azt az eltökélt szándékot, hogy lerázza magáról a kapita­lizmus, igáját és a fasizmus gyűlöletes rabláncát A sza­badság tüze világító fénnyel 1945. áprilisában lobbant fel, amikor a magyar nép a szov­jet hadsereg győzelmeinek eredményeképpen lerázhatta megáról az átkos emlékű Hor- thy-rendszert és a fasizmus véres diktatúráját, saját kezé­be vehette á hatalmat. Végre yalahára elnyerhette a régóta várt szabadságit és független­séget! A szovjet katonáiknak, Sztá­lingrád hőseinek szívében — Nyugat félé törve — ott élt az 1848/1849-es magyar szabad­ságharc és az 1919-es dicső Ma­gyar Tanácsköztársaság emlé­ke, s Magyarország dolgozóira és a német fasiszta megszállók uralma alatt sínylődő más or­szágok dolgozóira gondoltak. A szovjet harcosok azzal, hogy életűiket és vérüket nem kí­mélve, csapást csapás titán mértek a fasiszta hódítókra, segítséget adtak azoknak a né­peknek, amelyek oly sokat szenvedtek a hitleri rabság­ban; A magyar AlfBldön, a Duna és a Tisza partjainál, sa Budapesten kibontakozott csa­ta része volt azoknak a nagy harcoknak, amelyek a dolgozó ember jövőjéért és boldogságá­ért folytak. A szovjet nép fiai­nak tízezrei áldozták életüket a magyar nép szabadságáért. Népeinknek a fasizmus elleni közös harcban ontott vére örökre megpecsételte barátsá­gunkat: A félszabadított Magyaror­szág — a szocialista építés út­ján — rövid idő alatt ugrás­szerű fejlődéit ért él az ipari termelésben, a lakosság élet- színvonalának emelésében és a kulturális forradalomban, s ezzel a magyar munkások és parasztok előtt szélesre tárta a tudomány és a művelődés, kapuit; A saocteüzrmis eflénségei fogcsikorgatva nézik a szocia­lista országok dolgozóinak si­kereit. Ezért aztán minden módon igyekeznek kárt okozni ezeknek a népeknek, akadá­lyozni őket az új, szocialista élet építésében. Hogy eljárá­suk mennyire cinikus, ez már abból is látható, hogy nem is titkolják ebbeit szándékukat. Elvtársak, önök jól tudják, hogy bizonyos kapitalista álla­mok . vezető körei roppant nagy összegeket áldoznak a szocialista országok elleni ak­namunkára, nyíltan hirdetik ellenséges terveiket: a népi de­mokratikus rendszer megdön­tését és a kapitalista rendsze- visszaállításét. Ilyen aljas tervet szőttek a Magyar Népköztársaság ellen is. Az imperialisták, kihasznál­va Magyarország volt vezetői­nek hibáit és torzításait, 1956 október—novemberében meg­indították bűnös gépezetüket. A kívülről buzdított és szer­vezett magyar reakciós erők fasiszta zendülést robbantottak ki. Minden eszközt felhasznál­tak a nép félrevezetésére. Mint sötét Vvarjúhad, úgy kezdett visszaszállnl Magyarországra a szétzúzott kizsákmányoló osztályt* dühödt söpredéke. Előmásztak odúikból a népi demokratikus rendszer álcázott ellenségei. A börtönökből ki­szabadított közönséges bűnö­zők csatlakoztak az ellenséges erőkhöz. Nagy veszély fenyegette-ha­zájuk dolgozóinak szocialista vívmányait. A magyar nép 1956 októberében—novemberé­ben bizonyságot tett forradal­mi érettségéről, arról, hogy a magyar kommunisták vezeté­sével meg tudja védelmezni a népi demokratikus rendszer nagy vívmányait. Természetesen látnunk kell, hogy a hazug jelszavak lépre- csalták a dolgozók egyes cso­portjait — különösen az értel­miségiek körében — s ezek be­csapás és félrevezetés áldoza­tai lettek. Ha ellenségeink os­tobák lennének, a nép köny- nyebben harcolhatna ellenük. De ellenségeink ravaszok, kör­mönfontak. Rejtett szándékai­kat nem teregetik ki azonnal, hanem elkendőzik, a „szabad­ságiról, a „demokráciáiról hangoztatott frázisokkal álcáz­zák azokat, hogy annál köny- nyebben hajthassák végre nép­ellenes cselekedeteiket, A magyar nép azonban nem követte az árulók szánalmas csoportját. Az összeesküvők el­szigetelődtek a népfól. Ellenségeink arra számítot­tak, hogy sikerül szétszaggat- niok, vagy legalábbis meglazí­taniuk a szocialista országok népei között szövődött szoros, testvéri barátság kötelékeit. A szovjet—magyar barátság szi­lárdsága a magyarországi ok­tóberi—novemberi események idején kiállta a tfizpróbát. Túl­zás nélkül állíthatjuk, hogy amikor a nemzetközi és a belső reakció erői nyíltan gálád tá­madást intéztek az egységes szocialista tábor egyik tagja ellen, az egész világ feszülten figyelte, mit tesz a Szovjetunió. A Szovjetunió, a szovjet, nép nem maradhatott közömbös bajbajutott barátjának, a ma­gyar dolgozók millióinak sorsa iránt, akiket az a veszély fe­nyegetett, hogy újból a földes­úri és kapitalista kizsákmányo­lás rabigájába görbédnek. A Szovjetunió testvéri kötelessé­géhez híven, a proletárinterna­cionalizmus mély és igaz érzé­sétől vezettetve, nem térhe­tett ki Magyarország kormá­nyának kérése elől: a magyar nép segítségére sietett A szovjet—magyar barátság kiállta a reakciós erők csapá­sait, sőt még Jobban megszilár­dult és megerősödött, s ezt a barátságot ma már nem bont­hatja meg semmiféle ellensé­ges mesterkedés sem, bárhogy toporzékoljon és dühöngjön is az imperialista reakció. Az ellenforradalmi lázadás leveréséhez segítséget nyújtot­tunk a magyar népnek, s ezzel megakadályoztuk, hogy az el­lenség aláássa az egész szocia­lista tábor egységét, amely ne­héz próbát állt ki a magyar- országi események napjaiban. Világosan láttuk, ha segítséget adunk Magyarországnak, az el­lenforradalom leveréséhez és következményeinek minél gyor sabb felszámolásához, ezzel se­gítjük a szocialista tábor vala­mennyi országát is. Ismeretes, hogy az ellenforradalom elfoj­tásához a magyar népnek adott támogatásunkat egyöntetűen helyeselték a szocialista orszá­gok dolgozói, s az egész haladó emberiség. A szocialista országok dolgo­zói, kommunista és munkás­pártjai nagyon jól tudják, hogy a népek szociális vívmányait, nemzeti függetlenségét csakis a szocializmus országainak egységes és összeforrottséga szavatolja. A Szovjetunió Kommunista Pártja elsőrendű feladatának és internacionalista kötelessé­gének tartja, hogy az egyenlő­ség. a testvéri együttműködés és a kölcsönös bizalom lenini elveinek alapján minden szo­cialista országgal fáradhatat­lanul erősítse és bővítse politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolatait. Kedves Elv+átHak’ Münnich Ferenc elvtárs be­széde Igen meggyőzően ismer­tette a magyar népnek az utób­bi időben aratott sikereit. Ma­gyarország dolgozói rövid idő alatt szép eredményeket értek el a népi demokratikus rend­szer erősítésében. Ez nyilván­valóan megmutatta a Magyar Népköztársaság állami és tár­sadalmi rendjének nagy élet­erejét. Magyarország belpoliti­kai és gazdasági helyzete nap­ról napra szilárdul. Növekszik a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélye. A magyar nép magabiztosan, erőteljesen szilárdan halad tovább azon az úton, amelyre 13 évvel ezelőtt lépett: a szocializmus építésé­nek útján. A magyar népnek a szocia­lista építésben aratott sikerei a legjobban mutatják a ma­gyar dolgozó tömegek hangu­latát: azt, hogy szorosan tömö­rülnek a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány köré és hűségesek a népi demokratikus rendszerhez. A magyar nép minden ered­ményét elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága kiváló vezetésének köszönheti. Nem véletlen, hogy az ellenség leg» nagyobb erővel mindig a mun* :ásosztáily pártját támadta és ‘ámadja. A reakció célja vili* ion: meg kell fosztani élcsa- oatától a magyar munkáfloez- ályt. Magyarország dolgozóit. Oe a párt újjáalakult és meg- mgathatatlan szilárdsággal vezeti a népet. Országukban a Magyar Szocialista Munkás­párt hozzáértő vezetése a szo­cializmus sikeres építésének záloga. A magyar kommunistáidnak pártjuk újjáalakítása közben nagy nehézségekkel kéllett ’tiegblrkózniok. Ezek részint-a Magyar Dolgozók Pártjában megerősödött revizionista irányzatokból, részint abbé! Is adódtak, hogy a régi veze­tőség szektás, dogmatikus hi* búkat követett el, már nem volt elég rugalmas, s már nem tudta helyesen értékelni á helyzetet, határozatlanul és ngadozva hajtotta végre a párt irányvonalát A Magyar Szocialista Mtm- c ásóért és Központi Bizottsá­ga helyes politikájának ered­ményeképpen — e Központi Bizottság élén a magyar mun­kásmozgalom kiváló képviselő­je. a harcos és a vezető nagy­szerű tulajdonságaival rendel­kező Kádár János elvtára ál! -- a párt tömegbefolyása hely­reállt, ■ politikáját m* már tevékenyen támogatják a ma­gyar dolgozók. S ez a legfőbb. A népi kor­mány politikájának, a mar- xista-Hentnista párt politiká­iéinak mindig összhangban kell !ermie a munkásosztály, a dol­gozók érdekeivel, erősíteni ken a népi demokratikus rend­szert. Javítani a népi tömegek életkörülményeit. A nép min­dig támogatja az ilyen politi­kát. A Hazafias Népfront ma már a magyar dói gőzök millióit egyesítő, átfogó tömegszenm- zet, amely eredményes és hasznos munkát végez, hogy tömörítse a magyar nép hálá­dé erőit, erősítse a munkás- osztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségét. A Hazafias Népfront testesíti meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a népi Magyarország kormá­nya mögé felsorakozó dolgozók hand egységét. frdtvtatáe a 4. otdcátm) Ambrus Jenő elvtárs ünnepi beeméde (Folytatás az lt oldalról) eionalizmus, a sovinizmus, a polgári és kispolgári ideológiai áramlatok, fejlődésünket elho­mályosítani akaró politikai tév­eszmék ellen. Szenvedélyesen küzdjtink saját hibáink ellen is, de ne úgy, hogy a gyomok­kal együtt fejlődésünk zsenge hajtásait is «árba tiporjuk. A bókét oltalmazzuk, ha tovább fejlesztjük iparunkat, ha nö­veljük a mezőgazdaság terme­lését, ha a termelőmunka, a néptulajdon védelme, a taka­rékosság teljesen elfoglalja azt a helyét az élet minden terü­letén, amely a szocializmust építő társadalmunkban megil­leti. — Szabadság és jólét, béke és szocializmus — ez van zász­lónkra írva. A győzelem zász­laja ez, amelyért az első sorok­ban szíwel-lélekkel küzdenek a kommunisták. Kedves elvtársak! Megyénk dolgozói az elmúlt 13 év alatt kivették részüket hazánkban a szocializmus építésének nagy munkájából. Ez a munka való­ságos hősköltemény. Minden­nap külön erőfeszítéseket kö­vetelt és nyugodt szívvel el­mondhatjuk, hogy nagy sikere­ket is hozott. Külön szólunk bányászainkról, akik mint már annyiszor az ellenforradalmat követő időben is bebizonyítot­ták, hogy biztos támaszai a népi hatalomnak. Becsületes munkájukra a párt, a kormány mindig bizton számíthat. Az ipari üzemekben dolgozó mun­kások nem maradtak el a bá­nyászok mögött. A bányákban, üzemekben elért eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy a párt reális, helyes cél­kitűzéseket szabott meg és bát­ran feltárta a nehézségeket. A munkásosztály megértette ezt és áldozatos munkával meg­gyorsította sebeink be gyógyí­tás át. A 13 év története is azt bizonyítja, hogy a munkásosz­tály erejét megsokszorozta az a tudat, hogy a hatalom az ő kezében van. A megye dolgozó parasztsá­ga méltó szövetségese a mun­kásosztálynak. Egyre több azoknak a száma, akik a dol­gozó parasztság egyedüli és tartós felemelkedésének útját, a szövetkezést választják. Ta­nulva a. múlt hibáiból, követ­kezetes elvi harcot folytatunk a párt politikájának minden elferdítése ellen és ezzel bizto­sítjuk, hogy a munkás-paraszt szövetség tovább szilárduljon. Megyénkben — jellegénél fogva — igen nagy számban vannak értelmiségi dolgozók. Uj 1 étesí tményeámkk el, nagy beruházásaink megvalósításá­val jelentőségük, szerepük egy­re nő. Értelmiségünk élt is az­zal a-lehetőséggel, melyet népi államiunk nyújtott száméra és becsülettel teljesíti hivatá­sát; Eredményes tudományos, alkotó munkájukért elismert* és megbecsülés illeti meg őket. A kommunisták és pártonkí- vüliek együttes munkája ré­vén születtek az eddigi ered­mények és min« szarosabb ez a kézfogás, annál nagydbbak ’.esznek sBtoereiT* a Jövőben t* A marxisták—leninisták isme­rik azt az utat, mely a boldo­gabb, gazdagabb jövő felé ve­zet és kötelességünk ezen a* úton előrevezetni embertársa­inkat. A Jószóndékú, saját em­bertársa életével törődő pá-- tomkívüli dolgozó igyekszik megismerni a kommunisták célját, nem vonakodik meg­fogni a segítő kezet és követni a pártot a virágzó élet felé ve­zető úton. Minden feltétel meg­van az őszinte összefogásra, baráti kapcsolatra. Mi, kom­munisták azon leszünk, hegy együtt, egyetértésben, megoszt­va a sikerekben és nehézségiek - ben a gondokat, mindern erőt, tehetséget és képességet fel­használunk népünk boldogu­lása érdekében. Megyénk dolgozó! nevÄeh a mai ünmepségünkről Is szív­ből jövő baráti üdvözletünket küldjük a felszabadító testvé­ri szovjet népnek, az SZKP- nak és a szovjet kemmánynak. Hála és köszönet a népünknek nyújtott testvéri Begítsésért. ígérjük, hogy szilárdan őriz­zük szabadságunkat és méltók leszünk arra a nagy barátság­ira, amely bennünket a Szov­jetunió és a szocializmust épí­tő országok népeivel összefűz — fejezte be nagy tapssal fo­gadott beszédét Ambrus Jenő elvtárs. Az ünnep! bw-sMét uhu» Ttelas műsor követte.

Next

/
Thumbnails
Contents