Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-03 / 79. szám
Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! MOZAIK <> A kavicstárolőban eddig 24 Panaszuk is van a cement-f '»'a* üzemeléshez elegendő ka- gyáriaknak. Mégpedig a MÁVvicsot tudtak csak táróim. H’i üzemzavar támadt a terében, vagy a bányában, akkor mindig ott lebegett a gyár feje felett a leállás veszélye. Most a kavics egy részét szabadtéri tárolóban tárolják. Ügyes megoldással a tőréből a sziióba futó egyik szállítószalagot megcsapolták és a kavics lehull a tárolóhelyre. Ha pedig szükség van a tárolt kavicsra, csapoljon át isimét vissza lehet juttatni a hihetetlenül pénzt kénytelen kifizetni, ami drágítja a cement önköltségét Az elmúlt évben egész év alatt ötvenezer forint kocsiállás pénzt fizettek ki. Ebben az évben ugyanannyit fizettek ja„Ki kardot ránt kard által vés» el ••• ii szállítószalagra. Jóformán csak nuár hónapban. Ha így megy találékonyságba került a meg- tovább is — mondják a gyár' oldás és a haszna máris megmutatkozik. Annyi kavicsot tudnak tárolná, hogy elég lesz j" ‘ o\ . . még a háromnapos ünnepre is, rendes üzemmenet mellett. ban —, megesz bennünket kocsiálláspénz. Bizony itt kel K P. Működik már az új kőtörő. Amellett, hogy biztosítja az Szem zavartalan nyersanyagellátását, az emberi munkát is megkönnyíti. A régi tőrénél emberi erővel kellett a követ a töró- berendezésbe juttatni, az új gép ezt önműködően elvégzi. — Miért jó a beremendi ce- lógiai fegyelmet. Aki nem tárt- ment? — kérdem a gyár igaz- ja be a technológiai előíráso- Satójától. Mert tudom, hogy kát, és ezáltal rontja a minőjó, dicsérik mindenütt. — Mi- séget, a saját bérét is csökken titkot rejtegetnek az öreg kentd. 6yár faiai között? * — Titkunk nincsen — válaszol az igazgató. — A jó minőség alapja az, hogy vigyázunk a minőségre. Elsősorban a technológiai fegyelemre. Ha jó a technológia és azt pontosan be is tartják, akkor nem tehet baj a fegyelemmel sem. ellenforradalom után náPetnsee kizárólag a selej Bevonásokkal nem lehet megmagyarázni a kiváló minőség okát. De szolgáljon magyarázatul az is, hogy a gyárban 11 dolgozó érte el a „kiváló dolgozó“ szintet. A kiválóak már meg is kapták az évvégi nyeRcgen emberi erővel fejtették le a kőbányában a kőréteget • •• Egy tollforgató ember visszaemlékezésében írta valahol; f.a- A vasut 30~35, nena megr hete^„ tartó pinceélet után feljöttünk a napfényre... Kőrútabb vagonos irányvonalokban? lőttünk romok, kietlenség, sápadt arcú emberek. És akkor jön adja te a szenet a gyárnak. A szovjet katona, sötéthajú volt, grúz volt... szót nem váU- , . , . _. . „hus? ,ocs;,i haltunk, nyelvét nem értettük, csupán csak kinyújtott karral tud _fogadni. Ebből a helyzet-' megérintettük a vállát, csak mint egy leheletszerüen, merhe- bol következik az, hogy a gyái (tetten szeretettel... Felszabadultunk ... sok kocsiállás-\ Felszabadultunk és éljük a szabadság tizenharmadik esztendejét ... Amikor egy homlokonsújtott — évszázadokon át megalázott, elnyomott nemzet — föltápászkodik a pusztulás porate ból — akkor az a nemzet generációról generációra örök hálára kötelezi magát, annak, ki feléje karját nyújtotta. Kétszer nyúlt felénk a kar és a barátság — kétszeres... Fel- szabadulásunk évfordulóját ünnepeljük s most azt kellene írnunk, hogy miképpen gazdálkodtunk ezzel a tizenhárom esztendővel? Építettünk városrészeket, új várost, bányákat nyitottunk, iskolákat építettünk, gépeket, traktorokat gyártottunk, elektromosságot adtunk a falunak. ■. ■. Minek soroljam? Tudjuk, látjuk, tapasztaljuk, érezzük. De más kérdés: te, a hétköznapok Embere, te mivégre éltél a szabadságod jogával? Miféle gondolatokat ébreszt benned ez a dátum: 1945 és 1956 novembere? Az már az ember gyarlósága, hogy a kézzelfogható tények — még ha bármennyire meggyőzőek is — nem mindig formálják az igazság irányába gondolatainkat, mert néha elfog bennünket a kétely, a megnemértés, néha hallgatunk azokra, kik csak mételyt és hitetlenséget plántálnak el agyunkba. De a kéz hamarabb mozdul s ha a kételyek káoszában gyötrődtünk is — a földről fölemeltük az első téglát és a helyére tettük. Megkezdtük az élet építését a — romokon.. • . Tizenhárom esztendőn át itt állt mellettünk egy testvéri nem- ' zet, százhatvan milliós nagy népével. Az a kar, amely elűzte ? hazánkból az ellenséget — az a kar egyúttal adott is: gé- ? pékét, terményt, nyersanyagot, jótanácsot, szakembert, kieset réttük kulturális tapasztalatainkat, megnézhettük országukatt ők is eljöttek szülőföldünkre, de mindennél többet ért —* a barátság, az igazi barátság egy kis és egy nagy nemzet köt f zött. Ez a tizenhárom esztendő új lapot nyitott népünk tört ' ténelmében s erre a lapra rávezetjük nemcsak a „nyerését ' get”, hanem — ezt őszintén beválthatjuk — a veszteséget. Mert volt időszak, amikor a jótanácsot és a segíteniakarást „utasításnak” vettük, amikor a tapasztalatokat másoltuk — anélkül, hogy figyelmbe vettük volna saját körülményein* két. Ártottunk ezzel e két nép barátságának, S ezt meg is nyergelte a vészes 1956 októbere. De a követ nem a nép dobta arra, M kenyeret adott, í Ez a nép nem tette ezt. “ Követ dobtak vissza azok, akik soha nem nyugodtak bele abba, hogy ebben az országban végre is a nép kezében van a hatalom. De ezért pirulnunk kell nekünk is, mert —■ kik az októbert előkészítették, s elkövették —■ magyarnak vaU lottók magukat, hamis jelszók és zászlók alatt. S amikor már- ä már a sír szélére lökték az országot, akkor a szovjet katona á ismét megjárta azt az utat hazánkban, előre szegezett fegy- \ verrel, mint amelyet megjárt 1945-ben, Felszabadultunk —* , i másodszor... Névtelen szovjet katonák estek el Pest ut- (» cáin azért, hogy Te, és te is ott.:. ott a harmadik, a negyedik, i a tíz- és százezredik, hogy a kilenc milliós magyarság — él- a hessen... Hogy életben maradhasson. A munkás már rég elszokott attól, hogy sapkáját kezében gyűrve, fásult arccal „tisztelje” a gyár udvarán megjelenő igazgatót.; j lünk is voltak kisebb bajok reségvisszsutérítésbcl jutalmul ezen a téren. De azóta igye- az egy heti fizetésüknek megnéztünk megszüntetni. Nem- felelő összeget, csak úgy, hogy beszéltünk ró- Olcsón is lehet műszaki fejte, hanem anyagilag is érdé- löszt őst végrehajtani. Csak , ... , ,. . » lyazyaiui. , keütté tettük a dolgozókat ab- meg kell találni a módját. A tedo margat. Ma ezt a munkát a vízágyú tizennyolc atmosz-J A paraszt már rég elszokott öttől, hogy mindig más földlyáriak megtalálták-, féra nyomású vízsugára végzi el. jén koptassa kapája élét s hogy fiatalságát hagyja ott a nagybirtok rögös szántóján; 5 s f Az éríelmiségi ntr rég elszokott ^ _ Mán már nem is emlékszik reá — hogy télen havat lapátoljon — diplomával zsebében , n »I— ■* —- ---------------- J Elszoktunk ettől, mert már a mában élünk s e szomorú, . , . , . t tragikus múltbeli „emlékeknek" ma már nincs helyük. MélMegjelent az „E-z is ne ipari es beruba- *“*“ ~ - ... az igazsághoz tartó- zási tényék és ada- zik” című képes fü- tok. a népesség fej- zet, mely számok- lődése és változása, ban. képekben, té- Bányász-építkezé- nyekben számol be sek. uj létesítmé- ság felhívja kan, hogy betartsák a techno- cementgyáriak Kitüntettek kétszázhúsz többszörös véradót rEz is az igazsághoz tartozik” dése i A Magyar Vöröskereszt Ba- Tanya megyei és Pécs városi szervezete bensőséges ünneplőt rendezett a többszörös Lajost, a Pécsi Erőmű, dolgozó-é ját, alki tizenhétszeres véradó, ( Kitüntették még ifjú Kovács I József terehegyi lakost, akii tizenötszörös véradó, valamint! az olvasónak me- nyck Hidason, Mo- gyénk életéről. 13 hácson. éves fejlődéséről. A Megtalálható ben- füzetet az MSZMP ne a parasztságot Baranya megyei Bi- érintő számos kér- zottsága Agitációs ()és. Termelőszövet- és Propaganda Ősz- kezetek fejlődése, a tálya szerkesztette mezőgazdaság gépe- és adta ki, sítése és a falusi Megtalálhatók ben- kultúráiét emelke. . . # tósága van az embernek, joga van, becsülete van s egyre felás, romos adat. (i ívelő életformája. Üres szólam lenne mindez, ha tagad- ic i1 nánk, hogy nehéz, göröngyös volt az út idáig és göröngyös ideig. Az a bizonyos virágzó életszínvonal „virágzó”, mint amilyennek szeretnénk, hi- váror # szén tizenhárom esztendő ahhoz nem elég, hogy egy kilencig f mi"'' aktivistáinak és a já- # milliós nép minden egyes fiának valóban teljesen gondta- rási bizottságok figyel i lan életet biztosíthassunk. De az út oda vezet, a cél semmi mét, hogy az „ez is az i' más, mint ez: a nép teljes boldogulása.. ■ igazsághoz tartozik”# Ezt a célt elérjük. Rajtunk múlik. Becsületes munkánkon* című szemléltető fü-l| dolgos hétköznapjainkon. zetet átvehetik a me-i Mögöttünk áll és érezzük egy hatalmas nép erejét és gyei pártbizottságon -f barátságát. Ez megnyugtató. Az a kar — amely 1945 tavaszán (II. emelet 2«.) — a kiírta a Reichstag falára, hogy „Ki kardot ránt — az kard Kossuth Kiadó kiren- * által vész el.. deitségénéi. 1 ( amikor jövendőnket formáljuk. abban az erős karban bízhatunk akkor is. véradók részére a Nádor étté- Podpácz Vincémé komlói myolc- rem kupolatermében. Az ün- gyermekes édesanyát, aki tilgen dr. Radochay Dajos ^^háromszoros véradó. eow . ,, . , A kitüntetések átadása után. egyetemi adjunktus, megjei ^ gzín|ház v°i'adófelelös mondott besze- Jai• Wagner József, Bárdos bet, amelyben méltatta a vér- Anni, Brizsa Éva, Tomanek «das nagy jelentőségét. Eids- Nándor adtak kultúrműsort. Verését fejezte ki azoknak a véradóknak, akik embert ár- íj saik életének megmentése, J | v«gy gyógyítása érdekében (i _____________________________________ ____ ____________________________________ ®r 'cm csask egyszer, hanem már i J _ 90 i • ^bb ízben adtak vért. Ezubn. ( A pM.t Qijjai^ban földbeváj« lene már készülni a 12 holdas ségbő!. Először is szereztek postamester magyaráz. Aztji lsshertette a pécsi véradóallo- ■ (piTlc^ hópöttyök, egy gyümölcsös telepítésére is. egy mozihelyiséget, melyben mondja; nyáron szebb, amikor (| teás munkáját és az eddiig el-1 \ roskadozó hóember a tomácos A sárró1 bs a kulturális le- már mindenkor otthonra talál zöldbe borul minden és ami-|i _\z ért Rámutatott i1, . , , . ’ ,, , hetőségekről lehet Itt a legtöb- a vándormozi. Kultúrházat is kor ott len csillog a víz. Mert 11 . , ^eredmenyekeb Ramura ■ hazak udvarán kotlós csaló- ^ hanani. Azt lmandják: a akarnak építeni és igen;,, a nyáron víz lámára ^ J, varosa:_ Debrecen. Győr, Mvv , hogy a pecsa .igátja csibéit és akad olyan ház sár miatt elköltözik lassan bekötőutat. töltés oldalában, ahol elkészült11kolc, Pécs, Seeged és Pest me* ’tetáson a jelenleginél sokkal (i is, amelynek udvarán perzsa- mindenki. Egy példát is emlí- A bekötőút építésére a sza- a zsilip. Három holdnyi terüle-11 gye ruházató ssakvállalatai tebb vért lehetne termelni, ha 11 szőnyeget lát az ember. Per- tenek: háromszobás, gazdasági latmaki bányászok fejenként tét árasztanak el vízzel, ame- 1957-ben munka verseny teegfeteiő hélviséee lenne, de<,zsaszőnyeg és nyakig érő sár, épületekkel ellátott (magam is ezer forintot ajánlottak fel. lyen a festői vidékié látogatók . . . . _ . . a , . . , . -ménére \ n^y. tórnácos házak, téglá- láttam, nagyon szép vaskerí- Ez pedig nem kevesebb, mint csónakázhatnak, a parton süt-i1 ‘ • ’ ameiv-et Bnrtapestc a az Sxalatnak harca a sártengerrel t , , , . . r . • pillpnérG » tv! UJdCüDi UdódA, ö1 -* icHlcUH) SZGp VaSKcITLi A ptlUlg Ircilli itcvvSCUUj lllu.il L Coülldiivd/Ald a parUJul bill" I atoságok ígéret ^ ból épült hatalmas istállók és téses, vaskapus ház) házat 13 100 ezer forint. A Gyapjúter- kérezhetnek a fürdés után, most értékeitek. A versenyt » áliamás még mindig mos- ^ nagy sár. A házakról ítélve ezer forintért adtak el. pedig meltető Vállalat szalatnaki táncolhatnak a hűs fák aiatt i • i, mégi1—___________________ ■ — —I------------------------ a-----------—o ■„ ~ „ — ------, ------—'■* — -------------- — — mindezt< [ tervét 190.8 százalékra teljesiík szédének elhangzása után,^nyomás, any aztán végigkíséri adni, mert mint mondják: „Ki liek is segítenek. Már ki is társadalmi munkában építet- tette, ami azt jetemti, bogy as — Pécsi Ruházati Bolt nyerte még f meg. A vállalat értékesítési ■-(•nagy sár. A házakról ítélve ezer forintért adtak el. pedig teha körülmények között kenj--11 nem szűkölködnek semmiben! téglából van a ház is, az istái- üzemegysége, a termelőszövet- és ha kedvük szottyan, telén dolgozni; ó Ez az első kép, ez az első be- ló is. De még így is nehéz el- kezet is ad pénzt, a községbe- horgászhatnak, is. És mi ^hangzása után,^nyomás, any aztán végigkíséri adn ide a sárfészekbe, ahon- mondták: „Minden fogatnak ték, csupán húsz ezer forin-1' elmúlt évhez viszonyítva 33,9 nan mindenki menekül.“ A öt napig kell fuvaroznia —in- tot kaptak a megyei tanácstól.' százalékos fejlődést ért el a* V«, ____B .m. AH .-------------------------------H fiatalok az öregeket okolják; gyen.“ A fuvar és a felaján- A pártszervezet, a tanács, a'áruforgalomban. Jv aiét és jelvényt, valamint a' négyszáz éves községen, mely- „Miért nem építtették meg a lőtt pénzösszeg többszázezer vezetők mindent megtesznek.' A vállalat dolgozói a kiváló tebbszörös véradónaptárt, ame-' nek határában köziéi ötven éve bekötőutat, miért nem kövez- forintra rúg. Sok pénz ez, de hogy szebbé, vonzóbbá tegyék' cím elnyerése alkalmából hétért idén adtak ki először.'(egy régi harangot találtak. tették le a faluban az utakat?“ mégsem elegendő a három ki- Szalatnakot, hogy kiszabadul-1 főn este bensőséges ünnepélyt zesen 220 többszörös veff-^ Sár, akkora sár mindenütt, Az öregek pedig így vágnak lométeres bekötőút megépítő- janak az egyre inkább fbjtc-1. tartottak. Énen aa ünnepélyen «dót tüntettek ki, többek kö-' | hogy még az üres kocsi is ten- vissza: „Miért nem csinál já- séhez. Segítségre lenne 6zük- gató sártengerbőL Hogy mikor* .a Pécsi Ruházató Bek több dől ?ött: Horváth Imre rendőr- gelyig süllyed. Erről panasz- tok meg, ha nektek nem tét- ségük. Azt mondják: tudják, szabadulnak ki, az nem tőlük: J gozójának kiváló dolgosé okle- Pbhestert, aki immár negyven- (kodnak a termelőszövetkezet- szil tet-madszor adott vért, Nórák ben és mindenütt. Azt mondpécsi lakóét, aki hu-'Jják: nem lehet kimenni a fa- községi tanács közös erővel S^bnnégyszeres véradó, dr. Vi-', luból a mezőre, pedig ki kel- látott neki, hogy kiszabadít- tepi Gyulánét, aki húszszor' lene menni, mert épül az öt sák Szalatnokot a fojtogató tetett vért, továbbá Hillebrand J holdas halastavuk és elő kel- sártengerből, a kultúranélküliilletvc pcnzjutaJtu.it lenforradalom után az ország, szefogásától, áldozatvállalása- J nyújtottak át. Az ünnepség nem is kémek ők mást, csak tói, hanem attól is függ, mi- , után s vállalat dolgozói vidám azt; pótolja az állam a hiány- kor mennyi pénzt tud az állam \ zene és poharazgatás mellett zó pénzt; biztosítani a szalatnaki bekötő-.) még több órát együtt töltete A régi, elrontott töltésről a út megépítésére. ttok. A Pécsi Raházati Bell az országos monka- nrseny győztese hat legnagyobb
