Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

W58 Április 25 NAPLÓ Űjabb célt tűztek maguk elé kővágószőlösi gyorsvágathajték Még a múlt év novem- ■ Derében született meg a gon­dolat at kővágószőlösi bánya­üzem vezetőjének fejében: mi tenne, ha ők is megpróbálkoz- Danak a gyorsvágathajtási Mozgalommal. Ha másutt sikerült, tenk is sikerülnie kell — na­I ___ bi­zo nygatfa, s szavai közvetlen Munkatársai, de a bányászok “őrében is visszhangra talál­ok-, Még ebben a hónapban e-készült a munkaszervezés grafikonja, megalakult a bri- és megkezdődött a harc a a maradi módszerek el­len, ~~ A mi mozgalmunknak az a célja — mondották akkor a Sforsvágathajtők —, hogy a teljesítményeket növeljük. A szavakat később tettek “ovették. A próbálkozás már decemberben eredményt ho­zott. a kővágószőlösi gyors- agathajtók teljesítménye egy °nap alatt a mecseki szénme­dence feltárói által elért átla- g0s, teljesítményeknek kétsze- tesére emelkedett; , Az^ első siker ösztönzően ha- ,°U és a gyomsvágathajtók pél­dája követésre talált. Az el- „_ult hónapban már több siorsvágathajtó csapat volt f'Ovágószőlősön, A gyorsvágat- alW csapatok tagjai már hó- V'Opofc óta rendszeresen ki- onielkedő teljesítményeket ér- -k el. Elsősorban a gyorsvá- scthajtók érdeme, hogy Kő- Soszőlősön a múlt év IV. cgyedévéhez képest ez évben v, százalékkal emelkedett a aSathajtók teljesítménye; , A gyorsvágathajtás terén el- eredményeket látva, a kő- kíószőlősi bányaüzem veze- j,' elérkezettnek látták az hogy ismét előre lépje­egy lépéssel. A bánya­_ cm vezetője új célt tűzött a forsvágathajtók elé: az eddi- , havi előrehaladásuk meg- kdtezerezését. v ,. cél első pillanatra meg- ®tesíthatatlannak tűnt. De az első pillanatra — hisz JPí hiár olyan bányaüzem, i ooek között Csehszlovákiá- h> ahol ezt már elérték. A »r^szlovák tapasztalatokra ^"teszkodtak Kővágószőlősön ’ amikor elkészítették a jfkhjjkaszervezés grafikonját, {.^atározták, hogy milyen telek kellenek a cél eléré­hajtja a kapott utasításokat. Hozzátették azt is, hogy az ön­ként jelentkezés nem jelent örök lekötelezettséget, bárki, anélkül, hogy bármi hátrány­ban lenne része, ki is léphet ezekből a brigádokból. Az új célért harcba induló csapatok munkájának irányí­tására három aknász vállalko­zott. A három csapat vezetője is az önként jelentkezőkből került ki. Az önként jelentke­zők közül eddig egyetlen vá­jár gondolta meg magát és vált meg a brigádtól. Az újonnan alakult brigá­dok e hónap 14-én kezdték el a munkát. A vájvéget harma- donként a korábbi létszámnak kétszeresével telepítették meg. A brigádok számára 100 szá­zalékos tartalékot képeztek a fúró-, fejtő-, rakodógépekből és egyéb szerszámokból, hogy gépmeghibásodás miatt egy perc késés se keletkezzék. A munkaszervezési grafikonban minden brigádtagnak megszab ták a feladatát, azt, hogy ki­nek hol, mennyi lyukat kell fúrni. A fúrógépeket mind­egyik vájárnak külön-külön adták át, azzal a géppel más nem dolgozhat. S bár a brigá­dok tagjai általában minden bányászati munka elvégzésé­hez értenek, egymást helyet­tesíteni tudják, a cél az, hogy lehetőleg minden brigádtag mindig ugyanazt a munkát vé­gezze, tehát fúrjon, rakodjon, vagy éppen ácsoljon; A brigádok részére ezenkí­vül egy hosszú (20 csille befo­gadására alkalmas) és egy rövid (két csille részére) ván- dorváltót biztosítottak. A rö­vidváltó mindig a rakodógép mögött lesz elhelyezve. Ezzel lehetővé vált a rakodási Idő minimálisra való csökkentése. Ide tartozik még, hogy a munkahelyre minden harmad­ban egy-egy lakatost is tele­pítenek, akinek a gépek kar­A szigetvári járás készül a baranyai ünnepi hetekre Ha valaki megkérdezi Varga Május 1-én lépnek fel a cser­havi előre-? Jenőt, a szigetvári járás nép- tőiek ománsági táncokkal s ábrándból nemsokára valóság-j gá válik. Ezek után érthető, hogy mi-} óta az új gyorsvágathajtó bri-1 gád tagjai megkezdték a har-J cot az új cél megvalósításáért,, a feltárási teljesítmények nö-i tóról a somogyapáti, az ifoafai tánccsoport sem. Nagy érdeklődéssel várják a szigetváriak az 52 tagú vegyes­kórus szereplését, hiszen Szi­getvárnak országos hírű dalár­Május 1-e után is lesznek megmozdulások. Május 4-én nyílik a népművészeti kiállítás, idős Kapoli Antal Kossuth- díjas népművész emlékére. A hetnek el, hogy a uavi eiu;c-. haladás megkétszerezése, az? művelési felügyelőjét — ho- nem hiányzik majd a bemuta­! gyan készülnek a járás művé­szeti csoportjai a baranyai ün- , népi hetekre — válaszából egy (felbolygatott méhkas képe ala- , kul ki. A feljegyzések garmada (bizonyítja'azt a szorgos mun- __________ ________ .. ____________________ lkát, amely nélkülözhetetlen dája volt. Ez~az°énekkar hiva­ve léséért, gyakori a vendég, az } ahhoz, hogy a kultúrcsoportok a régj. szép sikerek felújí- érdeklődő a munkahelyükön, 4 színvonalas, érdekes, művészi tására. sokan kísérik figyelemmel, előadásokat mutassanak be. A mit csinálnak, s hogyan esi-# falvakban esténként csoportú­nál ják. Mert nemcsak a meny-*!®011 mennek a fiatalok — s né- nyiség, a minőség is fontos, jóihol^az idősebbek is — a mü- eredményt csak a jól végzetti* ve*ódési otthonba próbára. munka jelent. S hogy az új i * ízelítőként elárulunk annyit, kiállításon gyönyörködhetünk brigádok^ jól dolgoznak, a ('hogy május 1-én Szigetváron ifjú Kapoli Antal, Bele János, számszerű eredmények mel-f érdekes kísérletnek lehetünk ta- Papp József, Schnili József, :núi. Ekkor mutatják be a Fe- Ilii Vendel faragóművészek hér Anná-t, úgy, hogy az első nagyszerű alkotásaiban s nem felvonást a mozsgói, a másodi- maradnak el a szövőnők re- kat az almamelléki, a harma- mekművei sem. (dikat Pedig a margitpusztai Május 11-e a KI’SZ ifjúsági (Színjátszók játsszák. seregszemle napja. Baranyai és- Minden csoport — mon- somogyi KISZ-fiatalok talál- idotta Varga Jenő — a maga koznak és műsort adnak. A (felszerelésével, maszkírozásá- terveik szerint a somogyiak i val, szerepfelfogásával adja ’elő műsora egy és fél órás lesz. la reá eső részt a darabból. Ekkor mutatkozik be a szent- 1-1 i-;- ... J Egészen bizonyos, hogy a ren- lászlói 50 tagú vegyeskórus élénk a kitűzött célt, e moz-J dezés is más és más lesz, s Auth András vezetésével. Fel- galmat^ tovább kívánják fel “»nem egyezik majd a szerepfel- lép a szigetvári vegyeskórus és lesztem. Az üzem erdeke is <» fogás sem. az általános iskola 60 tagú ezt követeli. A jelenlegi mun-i -vy, szeretik az önte- furulyazenekara is, Mohos An­Sr€SzS“mi8ntZ^é-! !vékeny’ színjátszást és annak tel vezetésével. Szerrel még a gosabb, célsz^b^ mmt a ré , művészi színvonala nem kö- diospusztai, a szebenyi. népi zÖmbÖB számukra, érdekes te- együttes, valamint a felsoszent­tartaSÄtd“^1 «jj«? ^ '"*** való ellátása, a szakem^rek-inak ^ 32 előadásban. lett más is bizonyítja. Az aí sok jelentkező, aki szeretne^ velük együtt dolgozni. Még csak annyit: az új célo-f kért küzdő gyorsvágathajtók? nem édesebb gyermekei a kő-f vágószőlősi bányaüzemnek, J mint a többiek. Amit' műszakig téren számukra biztosítanak,» azt minden csapatnak megad­ják. Sőt, ha a gyorsvágathaj-J tők a mostani „próbaidő alatt’1? Az ünnepi hetek alkalmával rendeznek még Szigetváron él­ménybeszámolókat, a pécsi írók szerzői estjüket tartják és május 18-án megnyitják Zágon Gyula festőművész ki­állítását. Az ünnepekből a járás köz­ségei sem maradnak ki. Iba- fán május 25-én körzeti kul­turális találkozó lesz, amelyen Csebény, Horváthertelend, Gyűrűfű, Korpád és termé­szetesen Ibafa művészeti cso­portjai szerepelnek. Ekkor mutatkozik be először Horvát­hertelend és Ibafa egyesített ifjúsági vegyeskórusa. Nagydobszán május 3-án munkás-paraszt találkozót ren­deznek. A nagydobszai kultú- rosok a pécsi fűtőház kul túro­sait látják vendégül; Nagypet.erden körzeti nép- művészeti kiállítás nyílik jú­nius 1-én, amelyen Rózsafa, Katádfa, Bánfa, Becefa, Boty- kapeterd, Nyugotszenterzsé- bet, Ranódfa, Szentdénes és Nagyváty vesz részt; E kis ismertetés is képet ad arról a nagy kulturális meg­mozdulásról, amely a bara­nyai ünnepi hetek alkalmával a szigetvári járásban történik; Annyi bizonyos, hogy minden bemutatót sok munka, sok fá­radság előz meg, amelyeknek gyümölcsét a bemutatók alkal­mával szakítja le a néző és a szereplő. Reméljük: édes lesz ez a gyümölcs* kel történő irányítás biztosí­tása, stb. ugyanis sok gonddal d jár, gyakran nehezen oldható f meg. Itt ilyen probléma nincs, vagyis ez a mód nemcsak d eredményesebbnek, hanem gazdaságosabbnak is mutatko­zik. Hogy valóban ered-. ményesebb, gazdaságosabb d lesz-e, az ezután dől*él. A va-d sárnap megtartott gyorsvágat-|! hajtási értekezleten elhangzót-1 tak mindenesetre arra enged-1 nek következtetni, hogy az1 bantartása, kezelése, a csőhá- említett három brigád tagjai1, mindent el fognak követni a , kitűzött cél megvalósítása ér-1, de kében. Az egyik gyorsvágat-', hajtó vájár szavaival élve ez1 azt jelenti: — megmutatják,1, hogy ami a cseheknek sike-', társasutazások Az IBUSZ Utal meghirdetett külföldi társasutazások közül még az alábbi helyekre les lózatok meghosszabbítása a feladata. A munkahelyeket külön-kü­lön reflektorokkal világítják meg, hogy ezzel is könnyítsék a munkát* hét jelentkezni: Erdélyi körút: Vin. 31—IX. T0-ig Részvételi díj; 2.425.— Ft, Karlovy Vary VI. 22—VII. 4-ig 2.720.— Ft. Marianske Lazne VI. 11—VI. 23-ig 2.730.— Ft Stary Smokovec Vll. 27—VIII. 3-ig 1.535.— Ft Szlovák körút Vili. 3—Vili. 9-ig 1.456.— Ft* Csehszlovák körút VII. 13—VII. 26-ig 2.935.— Ft Fekete tenger VI. 17—VII. 5-lg 3.886.— Ft* Moszkva—Kiev—Leningr&d VI. 20—VII. 3-ig 3.372.— Ft H ü * VII. 11—VII. 22-ig 3.851.— FL a ft » Vili. 3—Vili. 14-ig 3.851.— Ft. a S» 3$ Vili. 10—Vili. 21-ig 3.851.— Ft » » N IX. 8—IX. 19-ig 3.894.— Fi; » ■ 8» IX. 24—X. 7-ig 3.396.— Ft Az említett feltételek biztosítása lehetővé tette a munkák nagymérvű szakosí­. —««K jceueneK. a cei eit-ie- tását. Fúráskor például egy- j sf^tez. Na mee arra hoev kö- szerre 4—5—6 fúrógép, fejtő- . is v^fak^yan jó It kalapács dolgozhat és ugyan-* akkor rakodhatnak is. A fúvó- és szívószellőztetés megvalósítása lényegesen lerö­vidítette a füstrevárási időt is. A kővágószőlösi bányaüzem ^, vezetői a precíz munkaszerve­zés ellenére számítottak arra, \ hogy kezdetben sikertelense- gek is érik a gyorsvágathajtó- kat. Ezt meg is mondták ne- k sikerében kételkedtek, kik. Az első hét azonton ­bár tényleg voltak hiibak , a vártnál is szebb eredményt^ hozott. Volt olyan nap ezen a a gyorsvágathajtó tori- héten, amikor a kitűzött celt laknak csak az lehet a tag- már majdnem «érték • Nagyon szép eredmeny ez, már sejtetni engedi, hogy az új módszerek segítségével mi­lyen nagy eredményeket er­rült, az nekik is sikerülni fog. \ Mesterfalvi Gyula , i i > Helyek már csak igen korlátozott számban vannak, ezért kérjük a mielőbbi jelentke* zést az 500.— Ft. előleg egyidejű befizetésével, gi-gű műszakiak, bányászok, feladatot meg tudják Máádohat ennek tett'te'r? nem a legjobban kép­esül .Műszakiakból, vájárokból, ^“esőkből állították össze, jw et ismét voltak szép szám- tfi7- olyanok, akik az új célki- sikerében kételkedtek, lenti? brigátlókat önkéntes je­tkezég alapján szervezték ^'jelentetté-k azt is, hogy gá^k — - e„’ aki betartja a fegyelmet, • alkalommal sem mu- s ^igazolatlanul műszakot, aki minden esetben végre­Emléklapok régi pécsi május elsejékről huszadik esztendeje fészkel a gólya csányoszrói templomtorony csúcsán Az ^hmánság 6zi­0j^en fekvő Csány ^ ó egyik neveze- jjj az' a hatal- a 38 fészek, amelyet gólyák rakták ,aha a rcformá- templom tor- buzogány- Wf^ára. Temp- párká- lglTln másutt is torol Sólyákat, a V csúcsán azon lé.,, 'gén ritkán «S meiez a 4ár s> szép ma­jóén áprilisban «íu ílp huszadszor iy4tZtck meg a Ró- csányoszrói lom tornyára és na­pok óta már költe­nek is. A buzogány- csillag tüskéire épí­tett fészek 43 mé­ter magasan van a föld felett. A me­zőről hazatérő gó­lyák gyakran csak hosszas körözéssel tudnak ekkora ma­gasságba felemel­kedni. A fészek a sok toldozással-fol- tozással annyira megdőlt, hogy át­mérője másfél—két méter lehet; A baj az, hogy a torony villámhárítója is a fészekben van ni ár. Pár évvel ezelőtt szere mcsétlensege t is okozott ez a gó­egy zivatar alkal­mával a villám be­lecsapott a torony­ba. A fészekben három kicsi gólya# volt, az anyjuk pe-i dig felettük állt es^ kiterjesztett szár-# nyakkal védte kJ-# csínyeit a vihar# elől. A villámcsa­pást az anyagólya (i fogta fel a testével. (i Azonnal elpusztult, i de a három fióka, épségben maradt, és szépen felneve-, lődött. A csányoszrói pa­rasztemberek büsz­kék a templom tor­nyán fészkelő gó­lyákra és húsz év alatt nagyon a szí-; temp- lyáknrfü, enúkot vükhöz nőtt. Fáradt, poros vándor vonszolta fel magát a budai-vám előtti magaslatra. Szemügyre vette a vám környékét, gyor­san eltűnt baloldalt a cserjésben, ki­kerülve a hivatalos érdeklődés kellemet­lenségeit. A Gyár utca (mai Várady Antal utca) sarkán bukkant fel ismét. Majd szinte futva, mint aki közvetlen a cél előtt nem akar versenyt veszíteni, sietett a 7. számú ház felé, a munkások akkori pártegyletének székházába. így ment ez évről évre. A rendőrség figyelmét kijátszva fiatal munkások közvetítettek Budapest és Pécs között „májusi üzeneteket“. Jelvényeket hoz­tak, röplapokat, magukra csavart vörös zászlókat. A május elsejei ünnepek kü­lön érdekes fejezetét alkotják a pécs- baranyai munkásmozgalom történeté­nek. Megünnepelte a pécsi munkásság május elsejét 1890-től minden esztendő­ben. A műsor kevés eltéréssel minden évben azonos volt. Egy-két hetes szer­vezkedés előzte meg a munkás-ünnepet. Ekkor jelölték ki az előadókat, osztot­ták ki a jelvényeket, amelyek minden évben változtak és az időszerű politikai programot jelképezték. A felvonulás út­vonalát is előre pontosan kijelölték. Jó idő esetén ez a következő volt: a Gyár u. 7. szám alatti „egyletben“ gyülekez­tek, ahol a vezetők felolvasásokat tar­tottak május 1-ről a rendszerint több száz főnyi munkásság előtt. A székház­ban végétért gyűlés után a munkásság fegyelmezett zárt sorokban, zászlókkal és táblákkal, a Ferenciek utcáján, a Ki­rály utcán, a Búza téren, a Pálya utcán (mai Zsolnay utca) át az üszögi kiser­dőbe vonult. Itt tartózkodtak egész na­pon át. A hatóságok különös gonddal vigyáztak arra, hogy a szabadba ki­ránduló munkások semmiféle „felfor­gató tevékenységet” ne kövessenek el. Egy pécsi tudósítás nyomán írja 1892- ben a Népszava, gúnyosan megjegyezve: „.. . hogy baj ne érjen bennünket, ott voltak nálunk a főszolgabíró, rendőr- kapitány, zsandárok, pandúrok, községi elöljárók, bakterok is egyéb hatalmas­ságok és mondhatjuk, hogy igen jól éreztük magunkat ezen új tüntetők kö­zött.“ A századforduló előtti május elsejei ünnepeken 3—i ezer munkás gyűlt ösz- sze az üszögi kiserdőben. Estefelé zárt sorokban a városba vonultak. A Király utca végén már a hatóság emberei vár­ták a tüntetőket, mert azt nem enged­hették, hogy a „belváros rendjét" eset­leg megzavarják. Gyűléseik alkalmával énekeltek, izzó beszédeket mondtak, vi­tákat tartottak Dalaik kinyomtatott szövegét a rendőrség sok ízben elkoboz­ta, de a szegény munkáslakások sifo- nérjaínak rejtett fiókja megőrzött szá­munkra néhány dalt. E rongyos his nyomtatványok megőrizték a régi harcos dalok néhány sorát: „Munkád értéke, haszna nagy, S te mégis senki, semmi vagy; Kaczag szemedbe mind a gaz, Hozzád a törvény sem igaz. Egekbe száll a büszke szó, IÁbeg-lobog a lobogó, Munkával élni, vagy veszni ha kell! Te hős csapat — elő, elő! Mint tenger-ár, mint fölkelő Vész, zeng a jelszó égbe föl, S egeknek fordul az ököl. Egekbe száll a büszke szó, Libeg-lobog a lobogó, Munkával élni, vagy veszni ha kell!" Egy bizalmas jelentés arról számol be, hogy a Tettyén május elsején, lázadó verseket szavaltak a munkások. Egy tö­redék ebből is maradt ránk: „Ez nem tarthat mindig, ébredj öntudatra! Ne legyél önmagad, családod gyilkosa! Emeld föl a kezed, a lánc lehull róla, Gazok elsápadnak, ha ütött az óra. A te gyöngeséged a zsarnok hatalma, Romba dől előtted, ha nem leszel rabja. Egyet lépj előre, reng bele a világ, Ne húzzad a jármot, mit gazok raktak rádi Ne légy élhetetlen, bitang rabszolgája, Hunczut gazemberek akaratlan bábja; Rázd le a bilincset, vágjad az arczába, Hogy a földet rágja megveszett kínjába.“ A műsor adta mindenkor az ünnep izét, zamatét. Szenvedélyes hangért sok munkást tartóztattak le. Az 1900-as évek után a pécsi május elsejék majális jel­leget öltöttek, mert a szociáldemokrata pártban ekkor az opportunista irányzat kerekedett felül. Közvetlen a világháború előtti évek­ben és alatta újra harcos, félelmetes tüntetéssé fokozódnak a május elsejék, a békéért, a háború megszüntetéséért. 1919-ben a tanácsköztársaság alatt szín­pompás májusi felvonulást rendez a munkásság. A munkáshatalom bukása után a legyőzött, de meg nem tört pro- letárság májusát félelemmel nézte a „győző“. Az 1929—33. évi világválság idején vett részt legnagyobb tömegben a munkásság a május elsejei ünnepsé­geken. 8—10 ezer munkás vonult ki ezekben az években az erdőben tartott ünnepségekre. A második világháború előtt a fasisz­ta-ellenes népfront megteremtéséért folytatott harc jegyében zajlottak le a pécsi májusok. A bányászok helytállása ezekben az években kiemelkedő ese­mény. A hadiüzemmé nyilvánított bá­nyákban sztrájkba léptek a munkások 1943 és 1944 május elsején. Thornen- aknán (a mai Petőfi-akna) 302 dolgozó­ból 101, István-aknán 299 dolgozóból 9, Ferenc József-aknán 171-ből 10 dolgo­zott, Mecsekszabolcson a délutáni mű­szakon teljesen leállt a munka. Ez an­nál is jelentősebb, mert köztudomású volt, hogy a pécsi szénmedence bányái ebben az időben már ,,Göring-Werks“ v°lt. Ez akkor az országban egyedül­álló munkásmegmotdulás volt E hn-- coknak sok — ■''• romunkba" «• -v - - - kén gondolhatnék vissza a very. május elsejék harcos emlékeire. S7„ L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents