Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

2 NAPLÓ 1958 ÁPRILIS SS ’ Pártunk mindig számíthat a bán jászok támogatására r Értekezlet Pécs h anyán IEgyre több less a hazafelé haladó fejtés a pécsi bányaüzemekben ség rendesen dolgozik. Én már leményük szerint is szüksé mindent megpróbáltam, bele- van a Nádorra és Pannóniára adtam apait-anyait, hogy több idegenforgalmi érdekekből, azt szenet termelhessek, de hiába is megértik, hogy pénzbe ke- — az emberi teljesítőképesség rül. Abba azonban sehogy sem nem határtalan. Lassan már lehet beleegyezni, hogy a bá minden szakma gépesítve lesz, nyásztelepeket elhanyagolják csak mi bányászok vagyunk ebből a szempontból. A pécs- mostoha gyerekek ... Miért bányatelepi vendéglő — a mé­nem terveznek már Európa- szesihez hasonlóan — nem fe- szerte ismert gépészmérnökeink lel meg az igényeknek. Újat bányagépeket is? Több szenet kellene létesíteni (a Gesztenyés akarunk és fogunk is adni, kiválóan alkalmas erre), a je- csak gépeket kérünk hozzá. lenlegiben pedig ifjúsági-, il A kulturális helyzetben ta- letve úttörőházat lehetne be­Szerdán délután aktívaérte­kezletet tartottak a pécsbányai üzemi pártszervezet, a pécs- bánj'atelepi, a Borbála- és Er- zsébet.-telepi területi pártszer­vezetek és a helyi tömegszer­vezetek vezetői a pécsbányai pártházban. A „Dunántúli Nap­ló” április 13-i számában meg­jelent „Gondolatok egy határo­zat születése előtt” című cik­két vitatták meg. Ez az egy­oldalas cikk — mint ismeretes •— kimondja: ,,... a megye- pártbizottság. .. az elkövetke­zendő hónapokban, években sakkal intenzívebben és gondo­sabban kíván foglalkozni a bányászok politikai, gazdasági és kulturális életével és prob­lémáival, ezért azt szeretné, ...ha a bányászok hallatnák ban rég bemutattak. Tarthatat ______________ __________________ a szavukat, elmondanák véle- lan állapot, kérjük a MOKÉP- bányászok.” Sokan beszéltek az ménvüket, ha közösen munkál- et, hogy tegye lehetővé: a bel- ifjúság neveléséről, többen bon­városi mozikban játszott filme- colgatták, hogy a törzsbányá- ket egyidőben vetítenék le né- szok gyerekei közül miért mén- lünk is . .. nek kevesen a bányába. Amint Színházba szeretnénk járni, elmondották a 8 általános is­ii ehhez kettőt kérünk: 1. Ja- koiat végzett bányászgyerekek vítsanak a közlekedési viszo- csak tg éves korukban mehet- nyokon. 2. A színházi előadá- nek je a bányába, négy évig sok kezdésének időpontja a tehát tétlenségre vannak ítélve, munkások — köztük a bánya- e négy év alatt egyik részük szak — kívánságához igazod­pasztalható hibákról szóló vé­leményeket a következőkben lehetne összefoglalni: A pécsbányatelepi mozi több­nyire csak olyan filmeket ját­rendezni. Részt vett az értekezleten pécsbányatelepi vegyesbolt ve­zetője is, aki elmondotta, hogy egyes árukból nagy hiányuk szik, amit a belvárosi mozik- van közel sincsenek úgy el­látva, mint a mecsekszabolcsi ményüket, ha közösen munkál nák ki a tennivalókat”. „Hz ország legmegbecsültebb emberei , vagyunk“ A jelzett cikk kendőzés nél­kül tárja fel á baranyai ba- nyásztársadalom örömeit és gondjait. Ezt az értekezlet va­lamennyi résztvevője észre­vette. Mégsem tapsoltak, nem törtek ki hangos ovációkban, hanem csendesen és tiszta szív­ből mondogatták: nagyon jól esik nekik, hogy a megyei pártbizottság ilyen alaposan foglalkozik velük. Nem ' tette hozzá egyik sem, hogy a bá­nyászok ezt meg fogják hálál­ni. hiszen ez olyan magától- értetődő és természetes volt számukra, mint az, hogy derült időben süt a nap. Olyan embe­rek ültek a teremben, akik az ellenforradalom idején már számos esetben tanúbizonysá­got tettek a bányászhűségről.­A több órás vita atatt egyet­len panaszkodó szó sem eset: a bérezésről. Egyes régi bányá­szok nyugdíját már többen ké­véseitek, de megértették, hogy nem akarunk felelőtlenül ígér­getni, még nem tudjuk orvosol­ni, mert az ellenforradalom okozta több mint 22 milliárdos kárt még nem tudtuk kihe­verni. A- nyugdíjtól és az eset­leges személyi jellegű pana­szoktól eltekintve elégedettek-­........*' az anyagi juttatásokkal. Amint elmondották, a családosak is tisztességesen megélnek a ke­resetükből, a legényotthoníak- nak pedig — családjuk nem lévén — még többre futja, öt, hat. esetleg tíz vágj' annál is több öltönye van sok legény­szállási fiatalnak, motorkerék­párjaiknak már külön garázst kellene berendezni. Étkezésük fejedelmi: hat fogás között vá­logathatnak ebédidőben, nem ritkák az olyan hétköznapok, amikor tortát esznek .., más szakmát választ, egy ki­sebb részük a kocsma állandó vendége lesz, tehát nem min­denki tudja megvárni ezti a hosszú időszakot. Valamit ten­ni kellene. Elengedhetetlenül fontai», hogy a bányászgyere­kek egy része tovább tanul­jon, a többinek azonban apja és nagyapja mesterségét kelle­ne folytatnia. Még elsorolni is nehéz len­ne, hogy mennyire szerteágazó volt a vita, hiszen az egész pécsbányai bányásztársadalom gondjairól volt szó. Az értekez­let résztvevői sem tudtak min­dent elmondani, ezért úgy ha­tároztak, hogy azoknak az elv­társaknak, akiknek nem jutott szó, május 1. után újabb érte­kezletet tartanak, ha kell, egy­naposat is. Hozzátették, hogy azokat á problémákat, amit maguk is meg tudnak oldani, megoldják, csak abban kémek Még sok mindenről szó esett segítséget a megyei pártbizott­ezen a több órás tanácskozáson. jék. A bányászok ugyanis, ha délutánosok és éjjelesek, eleve nem mehetnek színházba hét­köznapokon. Egyedül a délelőt­tös harmadból tudnának men­ni, ha ... Az egyik színház es­te hétkor, a másik fél nyolc­kor nyitja’ meg a kapuit, fél tizenegy, tizenegy' órakor van vége az előadásnak. Ez még jó közlekedési viszonyok esetén is késői időpont lenne, hiszen mennyit aludhat az éjfél fe’é haaaverődő, hajnalban mun­kába induló bányász? ..» Panaszok ezek? Igen, a ja­vából. de az ilyen panaszoknak csak örülni lehet, hiszen a bá­nyászok felelősségérzetét (több szenet akarnak adni) és kuitúr- szomját tükrözik, „Iz öreg bántfszok nyomdokain haladó ifjúság akarunk“ Többen elmondották, hogy vé­ságtól, amiben a saját erejük kevésnek bizonyulna, A bányaművelés módszerei az utóbbi év­tizedek alatt nagyon sokat fejlődtek. A nehéz fizikai munkát már egyre inkább a gépek végzik, illetve könnyítik meg. A bányaműve­lés azonban nem minden területen fejlődött egyforma ütemben. Ennek, s részben az utób­bi évek helytelen gyakorlatának a következ­ménye, hogy a legtöbb bányaüzemben le­mondtak az egyik, igen jól bevált, gazdaságos széntermelési módról,, a hazafelé haladó fej­tések létesítéséről. A pécsi bányaüzemekben is egészen az elmúlt év végéig ott is mező­ben fejtették a szenet, ahol hazafelé haladó fejtés létesítésére is volt lehetőség. A Pécsi Szénbányászati Tröszt vezetői lát­va, hogy a hazafelé haladó fejtések 6záma mennyire megcsappant, az ez évi műszaki fejlesztési tervben a vágatkorszerűsítés mel­lett egyik legfontosabb feladatnak a fejtések iránymegfordítását írták elő Mivel 1957-ben az összes fejtési fronthexm- loknak csak 27 százaléka volt hazafelé hala­dó, elhatározták, hogy az 1958-as év végére ezt 41 százalékra emelik. Végső célként — a pécsi bányák geológiai viszonyait figyelembe véve — a hazafelé haladó fejtések arányát 60—65 százalékban szabták meg. A hazafelé haladó fejtések arányának ilyen nagymérvű emelését számos tényező 'ndokol- ja. Előnye a mezőben haladó fejtéssel szem­ben, hogy minimálisra lehet csökkenteni a szénveszleséiget, hogy a fejtések biztosításá­hoz kevesebb faanyag kell, hogy a szállító- és légvágatok karbantartása fele annyi erőt sem igényel, mint a mezőben haladó fejtések­nél. Ebből következik, hogy a hazafelé haladó fejtésekben dolgozóknak könnyebb, biztonsá­gosabb a munkájuk s így az sem csoda, hogy a bányászok többsége is a hazafelé haladó fej­tésekben dolgozik szívesebben. Ezek után érthető, hogy a pécsi tröszt mind­három bányakerületében igyekeznek a fejté­sek iránymegfordítására vonatkozó terveket mielőbb megvalósítani. István-aknán például az elmúlt negyedévben az iránymagiördítási tervet 102,2 százalékra teljesítették. A bánya­üzem főmérnöké a legutóbbi termelési tanács­kozáson kijelentette, hogy az erre vonatkozó II. negyedévi tervet is maradéktalanul telje­síteni akarják, pedig náluk nem minden eset­ben igazolódtak be az erre vonatkozó t1 gon­dolások s a zavart települések miatt nem minden fejtést tudnak hazafelé művelni. Pécsbányán jelenleg 13 mezőben és 7 haza­felé haladó fejtés van. Vasason már elérték, hogy a fejtések 50 százaléka hazafelé haladj Megállapíthatjuk tehát, hegy a pécsi bánya­üzemekben hamarosan kialakul az az arány a hazafelé és a mezőben haladó fejtések között, amely a tervszerű, gazdaságos munka biztosí­tásához elengedhetetlenül szükséges. Pénteken Kecskeméten sorsolják a lőttét A hónap utolsó lottósorsolá­sát ismét vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. A lottó 17. játékhété-: nek nyerőszámait április 25- én, pénteken Kecskeméten sor­solják. Ezúttal — ugyancsak sorso­lás útján döntik el azt is, hogy április 14., 15., 16., 17. játék­hete közül melyik hét szelvé­nyei vesznek részt a követke­ző tárgynyereménysorsoláson. K ereszt ii l-kasnl a gazdák földjein Méhészei! szakcsoportok A sásdi járásban jelenleg 8, méhészeti szakcsoport műkő-! dik, melynek 133 tagja van. A: nyolc szakcsoportban 1515 méh­Hegedüs János bácsi most : szántja a földjét messze az : Á/l laktanyán túl. Mérgelő- :dik, mert nagyon lejárták a [gépkocsik és akkora hantokat : forgat lel az eke, mint egy : kutya. Mióta építik az Lstván- : aknai kötélpályát, Hegedűs : bácsi földjén fuvarózzák az : anyagokat, súlyos teherkocsi­val. , -ázt gondolta, ha felszántja es elveti, mégis akad majd jobbérzésű ember, aki inkább az úton vezeti kocsiját és nem a könnyebbik, káros, bosszan­tó^ megoldást választja. De még be sem fejezte a szántást, egymásután két ÉPFU-kocsi családot gondoznak. Bikaion $ zümmög, erőlködik feléje — nyolc család, Sászváron 20 csa-t Meg sem állnak, nem is ‘kó­lád tagja a szakcsoportnak. Alsómocsoládon ugyancsak megalakult a szakcsoport és a napokban kérték működési en­gedélyüket a járási tanácstól. szönnek, nem zavarja őket a friss szántás. Lelkiismeretfur- dalás nélkül tapossák újból Hegedűs bácsi és a- környező gazdák földjét. A szitok, meg­vetés kíséri útjukat. Egybe­gyűlnek a termelők, egymás­nak panaszkodnak: „Hogy lehet ilyet csinálni? Nekem adót kell fizetnem a föld után, s termelni kell raj­ta. így mé^; az adó árát sem tudom megtermelni;! Igazuk van, csak panaszu­kat olyannak is tudomásul kellene vennie, aki segíteni tud a bajon. Nem lehet az, hogy az egész szabolcsi határt összefurikázzák nehéz vonta­tókkal, teherkocsikkal, a ter­melőknek meg azt sem mond­ják: majd elintézzük, János bátyám. Szép, hogy épül a kö­télpálya, ez ellen kifogása sen­kinek nincs. De ha lehet — es jelen esetben lehet — járja­nak rendes úton a gépkocsik­kal. Mert rendes út is van a sza­bolcsi határban, éppen ott, ahol a kötélpályát építik. „Színházba akarunk járni" Termelési, szociális és kultu­rális tekintetben már voltak kívánságok, méghozzá nem is kevés. Néhányat közlünk, úgy ahogy elmondották: — A cikk azt írja, hogy a bá­nyászok „az előírt napi 7 órá­ból általában csak 5,5—6 órát dolgoznak ki” — mondotta Szecsi Zoltán vájár. — Igen, vannak ilyen emberek is, de általánosítani, legalább is Pécs- bánvára túlzás lenne. A több­Hossxú gyaloglás után a sáros, cipőtalpfaló úton fel­tűnnek a zöldellő bokrok, fa­koronák mögött gunnyaszfó házak fehér foltjai, aztán hal­lani lehet a kakasok kukoré­kolását, a kutyaugatást, s vé­gül a gyerekek zaját. S előt­tünk fekszik Somogyhárságy, a három kilométeren elnyúló, istenhátamögötti falu. Mert él­nek és dolgoznak emberek itt is. ahol a madár még csak jár, de idegenek nagyon rit­kán, s a helybeliek is meg­gondolják, mielőtt egy kis „ki- i-yccanásra'- szánják el magu­kat. Távol az élettől, a kultúrá­tól, a civilizációtól,' milyen gondjaik, problémáik vannak az embereknek? A tanácsházán négy ember­rel beszélgetünk, Venicz Fe­renc tanácselnökkel, Szabó Sándorné titkárral, Deák Im­rével, a Hazafias Népfront el­nökével és Traub Magda KISZ titkárral. S az előbbi kérdés­TÁVOL AZ ÉLETTŐL 80 agronőmus segíti már a baranyai földmüvesszövet kezet eket A baranyai föld- müvesszövetkezetek az idén tevékeny részt vállaltak a jnezőgazdasági ter­melésben. így Pél­dául több mint 300 ezer holdnyi gépi munkára ' kötnek szerződést a gar­dákkal és ezen a területen ők irá­nyítják majd a gép­ii lomások traktoro­sait. A vállalatok megbízásából 12-13 ezer holdon terme ­tednek a* I tzerzödéses növé­seket, ami azt je­lenti, hogy 16 000 dolgozó paraszttal kell állandóan kap­csolatot tartaniok. Mindezek mellett 135 szakcsoport munkáját is irá­nyítják. A földtnövesszö- vetkezetek —; ások rétű munka és a megnövekedett fel­adatok ellátására — fél évvel ezelőtt ag- ronórnufii hálózatot teremtettek a me­gyében. Most, hogy megkezdődtek a ta­vaszi mezőgazdasá- wjatob harminc földmű­vesszövetkezet ka­pott agronómust. Ilymódon ma már keréken nyolcvan szakember segíti a megye földműves- szövetkezeteit. Mi­vel a legtöbbjük alig ismeri a föld­művess aövetkezetl munkát és sok új feladattal kell meg- birkózniok, a bara­nyai MÉSZÖV áp­rilisban kéthetes szakmai és szövet­kezetpolitikai tan- folyamot tart szá­rmáéra, re egyöntetű a felelet: leges- legnagyobb gond a kövesút kérdése. ■— A járástól kaptunk biz­tatást, — meséli Deák Imre -~ és bejelentettük a népfront­ülésen, hogy jó lenne, ha a falu maga is közreműködne ebben. Az emberek kivétel nélkül fellelkesedtek és egy­más után tették a felajánláso­kat. A gazdák fogatonként 10 napszámot, a többiek meg 2Ó— 20 napszámot ajánlottak fel. a Kishárságyi Állami Gazdaság egy hónapra odaadta volna a vontatóját, s minden együtt kb. 360 ezer forintot tett vol­na ki. Az emberek azonban — sajnos — félreértették a dolgot: azt hitték, hogyha így erejüket megfeszítve segítenek a kövesút megépítésében, ak­kor biztosan el is készül talán mér az őszre. Sajnos, tudjuk jól, hogy ez lehetetlen, a mi kis összegünk elenyésző­en kevés ahhoz a hatalmas pénzhez képest, ami egy ilyen nyolc kilométeres útszakasz megépítéséhez kell. — Tudjuk, és várunk — ve­szi át a szót a tanácselnök — de nagyon nehéz a helyze­tünk. Az idén is elvették » méntelepünket, pedig korsze­rű istálló, takarmány, minden megvolt, eg áttették Szentlász- lóra. Érthető végeredményben, hiszen nagyon nehéz volt így az ellenőrzés, de most a mi parasztjainknak megy el egy egész napjuk, ha be kell vinni a lovat Szentlászlóra. És nem tudom megmagyarázni az em­bereknek, hogy türelemmel kell lennünk><■ — Pedig szorgalmas nép a miénk — folytatja Deák Imre — jelentős dohánytermesztés, bab, borsó, cukarrépatermelés folyik, de itt is csak azt mond­hatjuk: rettenetes baj, hogy így el vagyunk zárva a világ­tól. Nagyon nehéz az értéke­sítés s ez különösen a zöldség­féléknél érződik. Gyönyörű gyümölcsösök vannak errefe­lé és csak meg kell nézni: a gyümölcs sokszor ott rothad a fán, a sok szép alma, körte, barack, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Most ugyan kap­tunk egy pálinkafőzőt, az va­lamelyest megoldja ezt a gon­dunkat. — Télen a legnehezebb — szólal meg Szabó Sándor­né — azelőtt nem volt orvo­sunk, és bizony sár ide.-hófú­vás oda, az apa vagy anya a hátára vette a beteg gyereket és úgy vitte be a kórházba.... Pedig még gyalog se könnyű járni ezt az utat. Ha rossz az időjárás, akkor viszont nem is lehet még szekérrel se menni, mert térden fölül merülnek a lovak az agyagos sárba .;: — Olyanok történnek — me­séli a tanácselnök — hogy az állami gazdaság vontatóját két körmösnek kell elhúzni a kövesutig, és azok ott puffog- nak sokszor estig... A ter­melőszövetkezetnek évente minimálisan 30 ezer forint megtakarítást jelentene, ha rendes utunk lenne. Hogy ar­ról ne is beszéljünk, hogy végeredményben egy 3000 hol­das gazdaság középpontjában vagyunk; — Van egy ötven gyerekes napköziotthonunk — mondja Szabó Sándorné — és az ál­lami gazdaságnak is egy ugyan ekkora Kishárságyban De Rt is ugyanez a nóta: ha hús len­ne az ebéd, de esik az eső: a fiú nem tud átvergődni az úton, lesz hát bab vagy más hasonló, amiből van" itthon elég..; A kultúrára terelődik a szó, a KISZ-titkár, Traub Magdi is belekapcsolódik a be­szélgetésbe. — A Szigetvári Cipőgyár kulturcsoportja szokott azelőtt kijönni néha hozzánk, de ők is félnek az esőtől, úgyfiogv inkább nem jönnek, nehogy itt ragadjanak napokig. Színház­ba nem tudunk bemenni, mert messze van és este későn na­gyon nehéz hazajönni. így teljesen magunkra va­hát gyünk utalva. Mostanában megjavult a pedagógusokkal való kapcsolat: mi patronál- JUK. az úttörőket, ők meg se- gítenek nekünk műsoros estek rendezésében. Ha a fiúk egy kicsit helyrerázódnának sok­kal könnyebb lenne, de hát ők egyelőre szívesebben mennek inni a hegyre, minthogy szín­darabot játsszanak. Persze ők akkor vesztették el a kedvü­ket, amikor tavaly megnyer­tük volna a futballversenye- ket, de részrehajlás volt a bí­ráskodásban: nem lett volna szabad leigazolt játékosoknak játszani, mégis megengedték. Ár. ellenfél csupa leigazolt já­tékosokból áljt. Mi-időben meg óvtuk, de nem vették .figye­lembe és akkor a fiúk nagyon elkedvetlenedtek. Föl is osz­lott a csapat. De most akarunk egy röplabdacsapatot alakíta­ni, meg újra futballcsapatot létrehozni, aztán színdarabot tanulunk, télen pedig újra el­kezdjük a politikai oktatást. A falu itt távol az élettől, mégis él, megpróbál mindent egyedül, a saját erejéből meg­valósítani. A lakosság 85 szá­zaléka tsz-tag. Az adóbefizeté­si tervet a község a legutóbbi negyedévben 140 százalékra teljesítette. Van szép kultúr­otthon, hetenként mozielőadás, majdnem minden házban rá­dió. Négy éve minden télen folyik a kézimunkaszakköv munkája, s a falunak mintegy 30—40 asszonya itt találkozik rendszeresen. A Vöröskereszt­nek 62 tagja van, sokan vé­geztek vöröskeresztes tanfo­lyamot és az orvos egészség­ügyi előadásain mindig van­nak 30——4(V*en. Végül és nem utolsósorban erős a pártszervezet a faluban. — Hiszen azért olyan nagy a fájdalmunk ezzel az úttal kapcsolatban, is — mondja a tanácselnök — mert mi min­dig olyan vörös-sarok féle voltunk. Annak ellenére, hogv sokszor egészen magunkra va­gyunk utalva. Megértjük mi, hogy a járási pártbizottság nem tud gyakran kijönni hoz­zánk, de. sokszor bizony elkel­ne a segítség. Ott volt például az ellenforradalom. Tizenkét fegyveres jött be a faluba és el akartak engem is vinni, az egyik elvtársat el is vitték. Ha tudjuk, hogy hogy áll a helyzet odakint, dehogy enged­tünk volna idejönni egy te­remtett lelket is! Az akkori orvosunk nagy ellenforradal­már volt, azt mi magunk tá- volitottuk el. összesen csak két napig volt felfordulás ná­lunk, negyedikén délben vet­tük vissza a tanácsot. A pártszervezetnek 30 tag­ja van, a KISZ a "legelsők közt alakult meg, s a járás­nak a falu 13 munkásért kül­dött egymaga! Somogyhárságy távol a* élettől, tehát mégiscsak él- Nagyon elkelne az az út, meg egy kicsivel több segítség, de az életnek, a munkának ma már az ilyen akadélvok tudnak gátat vetni.

Next

/
Thumbnails
Contents