Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

2

NAPLÓ

1958 ÁPRILIS SS ’

Pártunk mindig számíthat a bán jászok támogatására

r

Értekezlet Pécs h anyán

IEgyre több less a hazafelé haladó fejtés a pécsi bányaüzemekben

ség rendesen dolgozik. Én már leményük szerint is szüksé mindent megpróbáltam, bele- van a Nádorra és Pannóniára adtam apait-anyait, hogy több idegenforgalmi érdekekből, azt szenet termelhessek, de hiába is megértik, hogy pénzbe ke- — az emberi teljesítőképesség rül. Abba azonban sehogy sem nem határtalan. Lassan már lehet beleegyezni, hogy a bá minden szakma gépesítve lesz, nyásztelepeket elhanyagolják csak mi bányászok vagyunk ebből a szempontból. A pécs- mostoha gyerekek ... Miért bányatelepi vendéglő — a ménem terveznek már Európa- szesihez hasonlóan — nem fe- szerte ismert gépészmérnökeink lel meg az igényeknek. Újat bányagépeket is? Több szenet kellene létesíteni (a Gesztenyés akarunk és fogunk is adni, kiválóan alkalmas erre), a je- csak gépeket kérünk hozzá. lenlegiben pedig ifjúsági-, il A kulturális helyzetben ta- letve úttörőházat lehetne beSzerdán délután aktívaértekezletet tartottak a pécsbányai üzemi pártszervezet, a pécs- bánj'atelepi, a Borbála- és Er- zsébet.-telepi területi pártszervezetek és a helyi tömegszervezetek vezetői a pécsbányai pártházban. A „Dunántúli Napló” április 13-i számában megjelent „Gondolatok egy határozat születése előtt” című cikkét vitatták meg. Ez az egyoldalas cikk — mint ismeretes •— kimondja: ,,... a megye- pártbizottság. .. az elkövetkezendő hónapokban, években sakkal intenzívebben és gondosabban kíván foglalkozni a bányászok politikai, gazdasági és kulturális életével és problémáival, ezért azt szeretné,

...ha a bányászok hallatnák ban rég bemutattak. Tarthatat ______________ __________________

a szavukat, elmondanák véle- lan állapot, kérjük a MOKÉP- bányászok.” Sokan beszéltek az ménvüket, ha közösen munkál- et, hogy tegye lehetővé: a bel- ifjúság neveléséről, többen bonvárosi mozikban játszott filme- colgatták, hogy a törzsbányá- ket egyidőben vetítenék le né- szok gyerekei közül miért mén- lünk is . .. nek kevesen a bányába. Amint

Színházba szeretnénk járni, elmondották a 8 általános isii ehhez kettőt kérünk: 1. Ja- koiat végzett bányászgyerekek vítsanak a közlekedési viszo- csak tg éves korukban mehet- nyokon. 2. A színházi előadá- nek je a bányába, négy évig sok kezdésének időpontja a tehát tétlenségre vannak ítélve, munkások — köztük a bánya- e négy év alatt egyik részük szak — kívánságához igazodpasztalható hibákról szóló véleményeket a következőkben lehetne összefoglalni:

A pécsbányatelepi mozi többnyire csak olyan filmeket játrendezni.

Részt vett az értekezleten pécsbányatelepi vegyesbolt vezetője is, aki elmondotta, hogy egyes árukból nagy hiányuk

szik, amit a belvárosi mozik- van közel sincsenek úgy ellátva, mint a mecsekszabolcsi

ményüket, ha közösen munkál nák ki a tennivalókat”.

„Hz ország legmegbecsültebb emberei , vagyunk“

A jelzett cikk kendőzés nélkül tárja fel á baranyai ba- nyásztársadalom örömeit és gondjait. Ezt az értekezlet valamennyi résztvevője észrevette. Mégsem tapsoltak, nem törtek ki hangos ovációkban, hanem csendesen és tiszta szívből mondogatták: nagyon jól esik nekik, hogy a megyei pártbizottság ilyen alaposan foglalkozik velük. Nem ' tette hozzá egyik sem, hogy a bányászok ezt meg fogják hálálni. hiszen ez olyan magától- értetődő és természetes volt számukra, mint az, hogy derült időben süt a nap. Olyan emberek ültek a teremben, akik az ellenforradalom idején már számos esetben tanúbizonyságot tettek a bányászhűségről.A több órás vita atatt egyetlen panaszkodó szó sem eset: a bérezésről. Egyes régi bányászok nyugdíját már többen kévéseitek, de megértették, hogy nem akarunk felelőtlenül ígérgetni, még nem tudjuk orvosolni, mert az ellenforradalom okozta több mint 22 milliárdos kárt még nem tudtuk kiheverni. A- nyugdíjtól és az esetleges személyi jellegű panaszoktól eltekintve elégedettek-........*'

az anyagi juttatásokkal. Amint elmondották, a családosak is tisztességesen megélnek a keresetükből, a legényotthoníak- nak pedig — családjuk nem lévén — még többre futja, öt, hat. esetleg tíz vágj' annál is több öltönye van sok legényszállási fiatalnak, motorkerékpárjaiknak már külön garázst kellene berendezni. Étkezésük fejedelmi: hat fogás között válogathatnak ebédidőben, nem ritkák az olyan hétköznapok, amikor tortát esznek ..,

más szakmát választ, egy kisebb részük a kocsma állandó vendége lesz, tehát nem mindenki tudja megvárni ezti a hosszú időszakot. Valamit tenni kellene. Elengedhetetlenül fontai», hogy a bányászgyerekek egy része tovább tanuljon, a többinek azonban apja és nagyapja mesterségét kellene folytatnia.

Még elsorolni is nehéz lenne, hogy mennyire szerteágazó volt a vita, hiszen az egész pécsbányai bányásztársadalom gondjairól volt szó. Az értekezlet résztvevői sem tudtak mindent elmondani, ezért úgy határoztak, hogy azoknak az elvtársaknak, akiknek nem jutott szó, május 1. után újabb értekezletet tartanak, ha kell, egynaposat is. Hozzátették, hogy azokat á problémákat, amit maguk is meg tudnak oldani, megoldják, csak abban kémek Még sok mindenről szó esett segítséget a megyei pártbizottezen a több órás tanácskozáson.

jék. A bányászok ugyanis, ha délutánosok és éjjelesek, eleve nem mehetnek színházba hétköznapokon. Egyedül a délelőttös harmadból tudnának menni, ha ... Az egyik színház este hétkor, a másik fél nyolckor nyitja’ meg a kapuit, fél tizenegy, tizenegy' órakor van vége az előadásnak. Ez még jó közlekedési viszonyok esetén is késői időpont lenne, hiszen mennyit aludhat az éjfél fe’é haaaverődő, hajnalban munkába induló bányász? ..»

Panaszok ezek? Igen, a javából. de az ilyen panaszoknak csak örülni lehet, hiszen a bányászok felelősségérzetét (több szenet akarnak adni) és kuitúr- szomját tükrözik,

„Iz öreg bántfszok nyomdokain

haladó ifjúság akarunk“

Többen elmondották, hogy véságtól, amiben a saját erejük kevésnek bizonyulna,

A bányaművelés módszerei az utóbbi évtizedek alatt nagyon sokat fejlődtek. A nehéz fizikai munkát már egyre inkább a gépek végzik, illetve könnyítik meg. A bányaművelés azonban nem minden területen fejlődött egyforma ütemben. Ennek, s részben az utóbbi évek helytelen gyakorlatának a következménye, hogy a legtöbb bányaüzemben lemondtak az egyik, igen jól bevált, gazdaságos széntermelési módról,, a hazafelé haladó fejtések létesítéséről. A pécsi bányaüzemekben is egészen az elmúlt év végéig ott is mezőben fejtették a szenet, ahol hazafelé haladó fejtés létesítésére is volt lehetőség.

A Pécsi Szénbányászati Tröszt vezetői látva, hogy a hazafelé haladó fejtések 6záma mennyire megcsappant, az ez évi műszaki fejlesztési tervben a vágatkorszerűsítés mellett egyik legfontosabb feladatnak a fejtések iránymegfordítását írták elő

Mivel 1957-ben az összes fejtési fronthexm- loknak csak 27 százaléka volt hazafelé haladó, elhatározták, hogy az 1958-as év végére ezt 41 százalékra emelik. Végső célként — a pécsi bányák geológiai viszonyait figyelembe véve — a hazafelé haladó fejtések arányát 60—65 százalékban szabták meg.

A hazafelé haladó fejtések arányának ilyen nagymérvű emelését számos tényező 'ndokol- ja. Előnye a mezőben haladó fejtéssel szemben, hogy minimálisra lehet csökkenteni a

szénveszleséiget, hogy a fejtések biztosításához kevesebb faanyag kell, hogy a szállító- és légvágatok karbantartása fele annyi erőt sem igényel, mint a mezőben haladó fejtéseknél. Ebből következik, hogy a hazafelé haladó fejtésekben dolgozóknak könnyebb, biztonságosabb a munkájuk s így az sem csoda, hogy a bányászok többsége is a hazafelé haladó fejtésekben dolgozik szívesebben.

Ezek után érthető, hogy a pécsi tröszt mindhárom bányakerületében igyekeznek a fejtések iránymegfordítására vonatkozó terveket mielőbb megvalósítani. István-aknán például az elmúlt negyedévben az iránymagiördítási tervet 102,2 százalékra teljesítették. A bányaüzem főmérnöké a legutóbbi termelési tanácskozáson kijelentette, hogy az erre vonatkozó II. negyedévi tervet is maradéktalanul teljesíteni akarják, pedig náluk nem minden esetben igazolódtak be az erre vonatkozó t1 gondolások s a zavart települések miatt nem minden fejtést tudnak hazafelé művelni.

Pécsbányán jelenleg 13 mezőben és 7 hazafelé haladó fejtés van. Vasason már elérték, hogy a fejtések 50 százaléka hazafelé haladj

Megállapíthatjuk tehát, hegy a pécsi bányaüzemekben hamarosan kialakul az az arány a hazafelé és a mezőben haladó fejtések között, amely a tervszerű, gazdaságos munka biztosításához elengedhetetlenül szükséges.

Pénteken Kecskeméten sorsolják a lőttét

A hónap utolsó lottósorsolását ismét vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 17. játékhété-: nek nyerőszámait április 25- én, pénteken Kecskeméten sorsolják.

Ezúttal — ugyancsak sorsolás útján döntik el azt is, hogy április 14., 15., 16., 17. játékhete közül melyik hét szelvényei vesznek részt a következő tárgynyereménysorsoláson.

K ereszt ii l-kasnl a gazdák földjein

Méhészei! szakcsoportok

A sásdi járásban jelenleg 8, méhészeti szakcsoport műkő-! dik, melynek 133 tagja van. A: nyolc szakcsoportban 1515 méhHegedüs János bácsi most : szántja a földjét messze az : Á/l laktanyán túl. Mérgelő- :dik, mert nagyon lejárták a [gépkocsik és akkora hantokat : forgat lel az eke, mint egy : kutya. Mióta építik az Lstván- : aknai kötélpályát, Hegedűs : bácsi földjén fuvarózzák az : anyagokat, súlyos teherkocsival.

, -ázt gondolta, ha felszántja es elveti, mégis akad majd jobbérzésű ember, aki inkább az úton vezeti kocsiját és nem a könnyebbik, káros, bosszantó^ megoldást választja. De még be sem fejezte a szántást, egymásután két ÉPFU-kocsi

családot gondoznak. Bikaion $ zümmög, erőlködik feléje — nyolc család, Sászváron 20 csa-t Meg sem állnak, nem is ‘kólád tagja a szakcsoportnak. Alsómocsoládon ugyancsak megalakult a szakcsoport és a napokban kérték működési engedélyüket a járási tanácstól.

szönnek, nem zavarja őket a friss szántás. Lelkiismeretfur- dalás nélkül tapossák újból Hegedűs bácsi és a- környező gazdák földjét. A szitok, megvetés kíséri útjukat. Egybegyűlnek a termelők, egymásnak panaszkodnak:

„Hogy lehet ilyet csinálni? Nekem adót kell fizetnem a föld után, s termelni kell rajta. így mé^; az adó árát sem tudom megtermelni;!

Igazuk van, csak panaszukat olyannak is tudomásul kellene vennie, aki segíteni tud a bajon. Nem lehet az, hogy az egész szabolcsi határt összefurikázzák nehéz vontatókkal, teherkocsikkal, a termelőknek meg azt sem mondják: majd elintézzük, János bátyám. Szép, hogy épül a kötélpálya, ez ellen kifogása senkinek nincs. De ha lehet — es jelen esetben lehet — járjanak rendes úton a gépkocsikkal.

Mert rendes út is van a szabolcsi határban, éppen ott, ahol a kötélpályát építik.

„Színházba akarunk járni"

Termelési, szociális és kulturális tekintetben már voltak kívánságok, méghozzá nem is kevés. Néhányat közlünk, úgy ahogy elmondották:

— A cikk azt írja, hogy a bányászok „az előírt napi 7 órából általában csak 5,5—6 órát dolgoznak ki” — mondotta Szecsi Zoltán vájár. — Igen, vannak ilyen emberek is, de általánosítani, legalább is Pécs- bánvára túlzás lenne. A többHossxú gyaloglás után a sáros, cipőtalpfaló úton feltűnnek a zöldellő bokrok, fakoronák mögött gunnyaszfó házak fehér foltjai, aztán hallani lehet a kakasok kukorékolását, a kutyaugatást, s végül a gyerekek zaját. S előttünk fekszik Somogyhárságy, a három kilométeren elnyúló, istenhátamögötti falu. Mert élnek és dolgoznak emberek itt is. ahol a madár még csak jár, de idegenek nagyon ritkán, s a helybeliek is meggondolják, mielőtt egy kis „ki- i-yccanásra'- szánják el magukat.

Távol az élettől, a kultúrától, a civilizációtól,' milyen gondjaik, problémáik vannak az embereknek?

A tanácsházán négy emberrel beszélgetünk, Venicz Ferenc tanácselnökkel, Szabó Sándorné titkárral, Deák Imrével, a Hazafias Népfront elnökével és Traub Magda KISZ titkárral. S az előbbi kérdésTÁVOL AZ ÉLETTŐL

80 agronőmus segíti már a baranyai földmüvesszövet kezet eket

A baranyai föld- müvesszövetkezetek az idén tevékeny részt vállaltak a jnezőgazdasági termelésben. így Például több mint 300 ezer holdnyi gépi munkára ' kötnek szerződést a gardákkal és ezen a területen ők irányítják majd a gépii lomások traktorosait. A vállalatok megbízásából 12-13 ezer holdon terme tednek a*

I tzerzödéses növéseket, ami azt jelenti, hogy 16 000 dolgozó paraszttal kell állandóan kapcsolatot tartaniok. Mindezek mellett 135 szakcsoport munkáját is irányítják.

A földtnövesszö- vetkezetek —; ások rétű munka és a megnövekedett feladatok ellátására — fél évvel ezelőtt ag- ronórnufii hálózatot teremtettek a megyében. Most, hogy megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasá- wjatob

harminc földművesszövetkezet kapott agronómust. Ilymódon ma már keréken nyolcvan szakember segíti a megye földműves- szövetkezeteit. Mivel a legtöbbjük alig ismeri a földművess aövetkezetl munkát és sok új feladattal kell meg- birkózniok, a baranyai MÉSZÖV áprilisban kéthetes szakmai és szövetkezetpolitikai tan- folyamot tart szármáéra,

re egyöntetű a felelet: leges- legnagyobb gond a kövesút kérdése.

■— A járástól kaptunk biztatást, — meséli Deák Imre -~ és bejelentettük a népfrontülésen, hogy jó lenne, ha a falu maga is közreműködne ebben. Az emberek kivétel nélkül fellelkesedtek és egymás után tették a felajánlásokat. A gazdák fogatonként 10 napszámot, a többiek meg 2Ó— 20 napszámot ajánlottak fel. a Kishárságyi Állami Gazdaság egy hónapra odaadta volna a vontatóját, s minden együtt kb. 360 ezer forintot tett volna ki. Az emberek azonban

— sajnos — félreértették a dolgot: azt hitték, hogyha így erejüket megfeszítve segítenek a kövesút megépítésében, akkor biztosan el is készül talán mér az őszre. Sajnos, tudjuk jól, hogy ez lehetetlen, a mi kis összegünk elenyészően kevés ahhoz a hatalmas pénzhez képest, ami egy ilyen nyolc kilométeres útszakasz megépítéséhez kell.

— Tudjuk, és várunk — veszi át a szót a tanácselnök — de nagyon nehéz a helyzetünk. Az idén is elvették » méntelepünket, pedig korszerű istálló, takarmány, minden megvolt, eg áttették Szentlász- lóra. Érthető végeredményben, hiszen nagyon nehéz volt így az ellenőrzés, de most a mi parasztjainknak megy el egy egész napjuk, ha be kell vinni a lovat Szentlászlóra. És nem tudom megmagyarázni az embereknek, hogy türelemmel kell lennünk><■

— Pedig szorgalmas nép a miénk — folytatja Deák Imre

— jelentős dohánytermesztés, bab, borsó, cukarrépatermelés

folyik, de itt is csak azt mondhatjuk: rettenetes baj, hogy így el vagyunk zárva a világtól. Nagyon nehéz az értékesítés s ez különösen a zöldségféléknél érződik. Gyönyörű gyümölcsösök vannak errefelé és csak meg kell nézni: a gyümölcs sokszor ott rothad a fán, a sok szép alma, körte, barack, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Most ugyan kaptunk egy pálinkafőzőt, az valamelyest megoldja ezt a gondunkat.

— Télen a legnehezebb

— szólal meg Szabó Sándorné — azelőtt nem volt orvosunk, és bizony sár ide.-hófúvás oda, az apa vagy anya a hátára vette a beteg gyereket és úgy vitte be a kórházba.... Pedig még gyalog se könnyű járni ezt az utat. Ha rossz az időjárás, akkor viszont nem is lehet még szekérrel se menni, mert térden fölül merülnek a lovak az agyagos sárba .;:

— Olyanok történnek — meséli a tanácselnök — hogy az állami gazdaság vontatóját két körmösnek kell elhúzni a kövesutig, és azok ott puffog- nak sokszor estig... A termelőszövetkezetnek évente minimálisan 30 ezer forint megtakarítást jelentene, ha rendes utunk lenne. Hogy arról ne is beszéljünk, hogy végeredményben egy 3000 holdas gazdaság középpontjában vagyunk;

— Van egy ötven gyerekes napköziotthonunk — mondja Szabó Sándorné — és az állami gazdaságnak is egy ugyan ekkora Kishárságyban De Rt is ugyanez a nóta: ha hús lenne az ebéd, de esik az eső: a fiú nem tud átvergődni az

úton, lesz hát bab vagy más hasonló, amiből van" itthon elég..;

A kultúrára terelődik a szó, a KISZ-titkár, Traub Magdi is belekapcsolódik a beszélgetésbe.

— A Szigetvári Cipőgyár kulturcsoportja szokott azelőtt kijönni néha hozzánk, de ők is félnek az esőtől, úgyfiogv inkább nem jönnek, nehogy itt ragadjanak napokig. Színházba nem tudunk bemenni, mert messze van és este későn nagyon nehéz hazajönni. így teljesen magunkra vahát

gyünk utalva. Mostanában megjavult a pedagógusokkal való kapcsolat: mi patronál- JUK. az úttörőket, ők meg se- gítenek nekünk műsoros estek rendezésében. Ha a fiúk egy kicsit helyrerázódnának sokkal könnyebb lenne, de hát ők egyelőre szívesebben mennek inni a hegyre, minthogy színdarabot játsszanak. Persze ők akkor vesztették el a kedvüket, amikor tavaly megnyertük volna a futballversenye- ket, de részrehajlás volt a bíráskodásban: nem lett volna szabad leigazolt játékosoknak játszani, mégis megengedték. Ár. ellenfél csupa leigazolt játékosokból áljt. Mi-időben meg óvtuk, de nem vették .figyelembe és akkor a fiúk nagyon elkedvetlenedtek. Föl is oszlott a csapat. De most akarunk egy röplabdacsapatot alakítani, meg újra futballcsapatot létrehozni, aztán színdarabot tanulunk, télen pedig újra elkezdjük a politikai oktatást.

A falu itt távol az élettől, mégis él, megpróbál mindent egyedül, a saját erejéből megvalósítani. A lakosság 85 százaléka tsz-tag. Az adóbefizetési tervet a község a legutóbbi negyedévben 140 százalékra teljesítette. Van szép kultúrotthon, hetenként mozielőadás, majdnem minden házban rádió. Négy éve minden télen folyik a kézimunkaszakköv munkája, s a falunak mintegy 30—40 asszonya itt találkozik rendszeresen. A Vöröskeresztnek 62 tagja van, sokan végeztek vöröskeresztes tanfolyamot és az orvos egészségügyi előadásain mindig vannak 30——4(V*en.

Végül és nem utolsósorban erős a pártszervezet a faluban.

— Hiszen azért olyan nagy a fájdalmunk ezzel az úttal kapcsolatban, is — mondja a tanácselnök — mert mi mindig olyan vörös-sarok féle voltunk. Annak ellenére, hogv sokszor egészen magunkra vagyunk utalva. Megértjük mi, hogy a járási pártbizottság nem tud gyakran kijönni hozzánk, de. sokszor bizony elkelne a segítség. Ott volt például az ellenforradalom. Tizenkét fegyveres jött be a faluba és el akartak engem is vinni, az egyik elvtársat el is vitték. Ha tudjuk, hogy hogy áll a helyzet odakint, dehogy engedtünk volna idejönni egy teremtett lelket is! Az akkori orvosunk nagy ellenforradalmár volt, azt mi magunk tá- volitottuk el. összesen csak két napig volt felfordulás nálunk, negyedikén délben vettük vissza a tanácsot.

A pártszervezetnek 30 tagja van, a KISZ a "legelsők közt alakult meg, s a járásnak a falu 13 munkásért küldött egymaga!

Somogyhárságy távol a* élettől, tehát mégiscsak él- Nagyon elkelne az az út, meg

egy kicsivel több segítség, de

az életnek, a munkának ma már az ilyen akadélvok tudnak gátat vetni.