Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
2 NAPLÓ 1958 APRIL» t 1 Gromiko nyilatkozata az atom- és hidrogén- fegyver-kísérletek megszüntetéséről Moszkva (TASZSZ) A Szov- génbomba máig sem mentett atomháborús veszély csökken- nak szembe a nukleáris kísér- jetunió Legfelső Tanácsa két meg ötmillió-háromszázezer léséhez. letek végleges megszüntetéséhazanak héttői délutáni együt- amerikait a munkanélküliség- Gromiko hangsúlyozta, hogy re irányuló általános követeHruscsov beszéde a Szovjetunió Leglelsö Tanácsának ülésén tes ülésén Andrej Gromike szovjet külügyminiszter nyilataz atom- és hidrogénfegyver- léssel. Gromiko kijelentette, hogy a kísérletek beszüntetésére vo- A szovjet kormánynak megkönnyen megvalósítható, te- ver-kísérletek általános meg- kimtette arra, hogy ezidösze- szüntetése fordulatot idéz elő a ríni mindössze három állam nemzetközi kapcsolatokban az; kozatot tett az atom- és hidro- Szovjetunió Minisztertanácsa na tkozó megegyezés aránvlag győződése, hogy az atomfegv- gen fegyverkísérletek megszün- minden módon igyekszik elő- --- - - Étt' " tetőséről. segíteni a nagy cél megvalóA Szovjetunió — mondotta ‘áfását; azt, hogy az emberi______ _____ ____ ______ ___________ t — az atom- és hidrogénfegy- ^8 megmeneküljön az atom- rendelkezik ilyen fegyverrel: államok közötti bizalom és óéveire! rendelkező hatalmak háború veszélyétől. Ezért ja- a Szovjetunió, az Egyesült A1- -kés együttműködés javára, között sajnos az egyetlen or- yasolja a Szovjetunió legfelső ianlok és Nagy-Britannia. Ar- A nemzetközi helyzet megja szag. amely hajlandó minden tanácsának, hogy a Szovjet- van tehát szó — mondot- vitására irányuló tevékeny in haladék nélkül aláírni olyan unip ezen az úton első lépés- ta> — hogy ez a három hata- tézkedésekre igen sürgősen egyezményt, amely véget vet ként egyoldalúan szüntessen be |om állapodjék meg egymás- szükség van — mondta Grami- az atom- és a hidrogénbom- mindenfajta atom- és hidrogén sa] és akkor a kérdés megoldó- ko —, mert a nemzetközi szín- bákkal végzett kísérleti rob- 'egyver-kísérletet. dott. padom olyan erők működnek hántásoknak. Ha az Ál hámok Amerikai Egyesült Olykor azt kell hallani — amelyek makacsul éppen azel- Tisztában vagyunk azzal — -f8 Nagy-Britannia folytatta Gromiko — hogy az lentétes irányba taszítják ;-------csatlakoznék a Szovjetunióhoz atom_ ^ hidrogénfegyver- világot. és a maga részéről elhatározná kísérletek folytatására Angivá- Ezeknek az erőknek a tevéfplytatta a szovjet külügymi veSéHetek^ megíümíéL kfe^Tek'tie^zünteS^k1 I&n RZÜkséfie- ame1/ el_ ke"ysé8ét meggyőzően bizony! még nem jelenti az atomhábo- maradt ezen a területen s tóttá a napokban az a hataroni vészéi vének- teli« kikiiszö kor végre megoldóknak a nap- y L°ek- ív . klkU^ jainkban minden népet mélymost utó! akarja érni a Szov- zat, amelyet a Német Szövet- jetuniót és Amerikát. Különös ségi Köztársaság szövetség segesen aggasztó kérdés: egy- indoklás. Valójában hol van gyűlésében a kormánypártok szer s mindenkorra vegetéme- biz'osíték arra, hogy ha a szavazataival elfogadtak. a ^Clfer^e^1 stomfegyvei nukleáris kísérletek folytatód-• amely felhatalmazza a Neme' íobbantások. nak. akkor az angolok feltét- Szövetségi Köztársaság korTermészetesen — jegyezte lenül behozzák elmaradásukat mányát, hogy atom- és rakéta meg Gromiko — ha más atom és nem maradnak le még job- fegyverrel lássa el a nyugatiné- fegyverrel rendelkező orszá- ban? A verseny verseny, és itt met fegyveres erőket, gok kormánya nem hajlandó mindegyik fél nyilván erőfe- A szövetségi gyűlés március válaszolni a Szovjetunió kéz- szítéseket tesz, hogy ne marad- 26-i határozata teljesen meg- deményezésére, hanem folytat- jón le. ' nyit minden zsilipet a nyugatja az atom- és a hidrogén- Különös — mondotta Gro- német militaristák atomfegy- fegyver robbantásokat, úgy miko —, de tény az, hogy a verkezése előtt, ezek után a Szovjetuniónak az nukleáris fegyver-kísérletek Azok, akik ma a nyugatné- kormánv nem mutat hallandó- atom'kísérlietek • ügyben sa- megszüntetéséről szóló egyez- met hadsereg atomfegyverkeisr&r&ss? 1Ä. gubssíi”8íel">b*vévs —? e,ie-" - ”em ,ii<in'mi —* *»■«* - <*-*»• bölését. Ennélfogva, mikor síkraszállunk a kísérleti robbantások megszüntetéséért, ugyanakkor világosan kijelentjük, hog fő célunk megegyezni a többi hatalommal az atam- és a hidrogénfegyver valamennyi fajtájának feltétlen eltiltásáról, előállításának meg szüntetéséről és nz e fegyverekből rendelkezésre álló készletek teljes megsemmisítéséről, megfelelő ellenőrzés mellett. De az amerikai és az angol fegyverrel rendelkező három hatalomnak ezt a lépését az okból — Franciaország is fel- Gromiko —, igen nagy felelős- A Szovjetunió már többször lép. Nehéz elhinni, de nyilván séget vállalnak a népek előtt egész emberiség kétségtelenül egyoldalú intézkedést az°k között, akik ma Fran- mert ezt olyankor teszik, amihálásan fogadná. Okvetlenül látni kell — jelentette ki Gromiko — hogy fegyveres erőinek és fegyver- ciaország^ politikáját megható- kor a nagyhatalmak az álla zeténefk csökkentésére. Ha a rozzák, tényleg vannak olya- mok legfelsőbb szintű tanács- háborús készülődések szerve- nők, akik komolyan úgy gon- kozásának összehívásáról táreaves nvueati főként amerikai zői arra számítanak, hogy a dolják: Franciaország nemzeti gyalnak. Ha a Német Szövetfeszerelést a jövőben is csak érdekei megkövetelik, hogy ségj Köztársaság atomfegyveregyoldalúan a Szovjetunió fo- bekapcsolódjék a nukleáris kezése tény lesz, ez kétségteleja megvalósítani, a nyugati fegyverkezési versenybe és nül új akadályt támaszt a haÄloca .eie». mosBiumcicocun... talmak pedig az alatt növelik megkezdje gazdasági erőforrá- talmak leszerelési megegyezéA nyugati országok gazdaságát fegyverzetüket, úgy ez elhibá- sainak elfecsérlését erre a sének útjában, és ezért a nyuSS|l zott számítás — mondta a kül- célra. —*■ 1------— áa —k sz emélyiségek a nyugati országok gazdaságát fenyegető veszélyt látnak az atomfegyverkísérletek megszüntetésében. nem az atom-kísérletek megszüntetése és nem a fegyverkezési hajsza megszüntetése fenyegeti — mondta a miniszter. —r hanem a mi'lilarizáiás, amelynek szorításában ver- ....... göőik ma az Atlanti Tömb A szovjet kormány — ami- csonos bizalomnak az a gesztu- tagállamainak egész gazdasá- kor a Legfelső Tanács elé tér- ®a. amelyet minden nép vár. . ga. Minden ok megvan arra jeszti az atom- és a hidrogén- Jelenleg — folytatta Gromi-| a feltételezésre, hogy minél fegyver-kísérletek egyoldalú ko magasabb színvonalú az At- szovjet megszüntetéséről szóló nemzetközi feltételek ahhoz ügyminiszter. A leszerelés csak becsületes megállapodáson, minden fél biztonsági érdekeinek figyelembevételén alapulhat. gatnémet kormány és azok f Az atom- és hldrogénfepv- kormányok felelősek, amelyet ver-kísérietek megszüntetése erre a lépésre buzdították a — jelentette ki Gromiko —, le- nyugatnémet kormányt, hét és kell, hogy az első lépés legyen az államok közötti köl-1 Időjárásjelentés megvannak = szükséges* Várható időjárás kedden estig: megtannaK a SZUK^e->eSj erűben felhős idő, több helyen eső, . , _ a hegyeken havazás, havaseső lanti Szerződés tagállamainak javaslatot, egyúttal elvárja, hogy végre megoldódjék az ♦ mírsíkeit, időnként élénk északi__ ____ »r__. . .. ... _ . Y PfiíaVlroloíJ Dííéi A liów\A».fiólrlni és zakkeleti szél. csökken. Várható legalacsonyabb A hőmérséklet hőmérgazdasági militarizálása, annál hogy az Egyesült Államok és atom- és hidrogóniegyver-kí meredekebben zuhan ez a Nagy-Britannia csatlakozik a sértetek megszüntetése. Szem gazdaság a csőd mélységébe. Szovjetuniónak ehhez az elha- mel látható, hogy nincs mész-1 sékiet ma éfjeiT” északon mínusz Hiszen — állapította meg tározásához és ilymódon hozzá sze az a pillanat — mondotta, | ?“£}usz 1rólélen pIusz i—plusz *. Gromiko — az Egyesült Álla- járul az atomfegyvterkezési — amikor a nyugati hatalmak | icedtenTsMkonPPa^e h<iéTeTe£5> mokban az atom- « a hidro- hajsza korlátozásához és az kormányai többé nem szállhat- * fok ’között. (Folytatás az 1. oldalról) adatainak megoldását. Beszédének végén kifejezte azt a reményét. hogy a Legfelső Tanács elfogadja a törvénytervezetet. Ezután a két ház törvényelőkészítő bizottságának megbízásából Poljamszki, a Szövetségi Tanács törvényelőkészítő bizottságának elnöke ismertette röviden a törvénytervezetet és javasolta, hogy az előre kinyomtatott és a küldöttek között kiosztott tervezetet a Legfelső Tanács fogadja el. A Szovjeunió Legfelső Tanácsa a kolhozrendszer további erősítéséről és a gépállomások munkájának átszervezéséről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Pejve, a Nemzetiségi Tanács elnöke bejelentette, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke beterjesztette a szovjet kormány listáját. Hruscsov jelentette, hogy F. R. Kozlov, a Minisztertanács első elnökhelyettese hivatalát akkor veszi át, amikor az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának Elnöksége felmenti a Köztársaság Minisztertanácsa elnökének tiszte alól. A Legfelső Tanács ülése Hruscsov előterjesztését a Szovjetunió kormányának megválasztására hatalmas lelkesedéssel, egyhangúlag elfogadta. Ezután került sor. A. A; Gromiko külügyminiszter nagy jelentőségű bejelentésére. Ill I ff |f H I esa Z elnoksé felírná mez IÖ01Z0» A késői kitavaszodás és a tavaszi mezőgazdasági munkák késése miatt a földművelésügyi miniszter és a MEDOSZ elnöksége'felhívás sál fordult az állami gazdaságok, a kísérleti- és tangazdaságok, továbbá a gépállomások dolgozóihoz, hogy minden időt használjanak ki a tavaszi szántások-vetések és egyéb, soronlévő munkák gyors elvégzésére. Amennyiben a helyi adottságok lehetővé teszik — hangzik a felhívás — az állami gazdaságok, a kísérleti- és tangazdaságok, továbbá a gépállomások dolgozói használják fel az április 4.. 5., 6. napját is a tavaszi munkák gyors elvégzésére. Az április eleji munkaszüneti, illetve pihenőnapon végzett munkákat a következőképpen lehet elszámolni: április 4-ém és 5-én munkát végző dolgozók részére az egyébként is járó átlagkeresetükön felül el kell számolni a ténylegesen végzett munka bérét. Az április 6-án, mint pihenőnapon végzett munkáért 50 százalékos bérpótlékot kell a dolgozók részére adni. A gazdaságok vezetői és az üzemi bizottságok kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a munkák jó megszervezésén keresztül minél gyorsabban földbe kerüljön a mag s az ősziek pedig mielőbb megkapják az első koratavaszi növényápolást. Budapest, 1958. március 31. Dögéi Imre s. k. földművelésügyi miniszter Varga János s. k. MEDOSZ^titkár. Hí MTI és az AON szerződésének felújítása A Magyar Népköztársaság és i Német Demokratikus Köztársaság távirati irodája már évek óta szoros baráti együttműködést tart fenn. A két távirati roda képviselői 1958. március 29-én újabb szerződést kötöt- ék, amely az eddigi együttműködés további megerősödését elenti. A szerződés biztosítja a híranyag- és a fényiképcserét, a két távirati iroda tudósítóinak kölcsönös támogatását, a műszaki együttműködést és munkatársak kölcsönös kiküldése útján lehetővé teszi az állandó tapasztalatcserét. A szerződést a Magyar Távirati Iroda nevében Barcs Sándor vezérigazgató, az ADN képviseletében Willy Müller igazgatóhelyettes írta alá. Hogyan került az elmaradott Magyarország a társadalmi haladás élvonalába? A történelemben Magyarország és a nagyhatalmak közötti viszonyban két, gyökeresen ellentétes viszony jelentkezett. Az elmúlt évszázadokban Magyarország Németországgal és Ausztriával állott szeres kapcsolatban. Szerepük súlyos teherként nehezedett az országra, a haladást gátolták. Magyarország társadalmi, gazdasági és kulturális elmaradottsága, belső társadalmi—gazdasági körülmények mellett, ösz- szeíüggött az országgal kapcsolatban álló nagyhatalmak álláspontjával. Minden olyan esetben, amikor a haladó, forradalmi erők megpróbálták lerázni ezt az igát, a nagyhatalmak egyesült erővel léptek fel a forradalmi erőkkel szemben, azok eltiprására. Érdekük volt, hogy Magyarországot továbbra is járszalagon tartsák, kizsákmányolási területként biztosítsák. Legelőször a XX. század második évtizedének végén, a Magyar Tanácsköztársaság ide- jéu, jött létre annak lehetősége, hogy Magyarország és — egy újtípusú társadalmi és gazdasági rendszer megteremtésének útjára lépő nagyhatalom, _a Szovjetunió között gyökeresen új viszony alakuljon ki. Míg a kapitalista nagyhatalmak szerepe Magyaroiszág irányában mindig az volt, hogy megfosszák az országot a szabad és a felemelkedést biztosító fejlődéstől, addig a nagyhata lommá vált szocialista Szovjetunió Magyaronszágnak az új, legfejlettebb társadalmi gazdasági rendszer feltételei megteremtésében nyújthat segítséget. De a Szovjetunió 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságnak nem tudott konkrét segítséget nyújtani, mert az országok újtípusú nemzetközi kapcsolatainak útjára lépett Szovjetuniót a kizsókmányoflás fenntartása érdekében fellépő belső és külső burzsoázia létében fenyegette. A szovjet nép, a proletariátus és a kommunista párt vezetésével azonban megvédte és megerősítette a Szovjetuniót. A magyar .prole- tárfarradalom 1919-ben elbukott. De a szocialista forrada- . lom végrehajtására, amely a XX. század második évtizedében Magyarországon is napirendre került, 1945. után új lehetőség nyílott. A II. világháborúban a nemzetközi imperialista burzsoázia legsovimisztább, legterro- risztikusabb része, a fasizmus, megkísérelte megdönteni háború útján az új világ bázisát, a Szovjetuniót, miközben maga alá gyűrte a kis és nagy országok egész sorát, így Magyarországot is. De a Szovjetunió szilárdan állta a fasizmus vad rohamát és a szövetséges ha- ta’.makkai együtt — amelyek ugyan az utolsó percig vonakodtak döntő rohamot indítani a fasizmus ellen — megsemmisítő csapást mért a fasizmusra. Ebben a hősi harcban felszabadította Magyarországot is. A szocialista nagyhatalom megsemmisítette a magyar és német fasizmust Magyarországon. Ezzel felmérhetetlen segítséget nyújtott Magyarország egész népének, benne a leghaladóbb ereiknek, a szocialista forradalom erőinek. Ez a szerep gyökeresen különbözik mindazon szerepektől, amelyeket a nagyhatalmak eddig valaha Magyarország sorsában betöltötték. A felszabadítással a felemelkedés döntő előfeltételeit teremtette meg Magyar- országon. Magyarország felszabadítása megteremtette a lehetőséget a szabad, demokratikus fejlődésre. De hogy ezen belül a fejlődés milyen irányban fog haladni a felszabadulás után Magyarországon. azt a belső társadalmi fejlődés döntötte el. Két út volt lehetséges: vagy a polgári demokrácia útján megszilárdítani a kapitalizmust és a kizsákmányolást, vagy a népi demokratikus fejlődés során forradalmian átalakítani az ország gazdasági, társadalmi, politikai viszonyait. A burzsoázia és a pröletáriátus közötti harcot a Magyar Kommunista Párt vezetésével a baloldali blokkban tömörült pártok a tömegekkel szoros együttműködésben és támogatásával a proletariátus javára döntötte el. Kiosztotta a földet a népnek, államosította a gyárakat, bányákat, bankokat, nagykereskedelmet. Kiharcolta Magyarországon a proletárdiktatúrát, a nép, a munkások, dolgozó parasztok államát; megverve a burzsoáziát; a dolgozó nép rálépett a szocializmus építésének, a felemelkedésnek nehéz és bonyolult útjára. Fokozatosan felszámolja a kizsákmányoló kapitalista rendszert, le- küzdi a burzsoázia ellenállását. Gyökeresen átalaíkítja a gazdaságot, a társadalmat, az emberek gondolkodását. — Az anyagi és kulturális felemelkedést biztosítja a dolgozó nép számára. Ebben a harcban felbecsülhetetlen segítséget jelentett a Szovjetuniónak a proletárdiktatúráért és a szocializmus felépítéséért folytatott harci tapasztalata, amelyet a Magyar Kommunista Párt hosszú időn keresztül alkotóan alkalmazott a magyar viszonyokra. A szocializmus építése idején az első években jelentkezett szektás politika komoly nehézségeket eredményezett, amelyet kihasznált a jobboldali revizionisták segítségével az ellenforradalom a maga céljára. De az elvi-politikai tapasztalatokon túlmenően felbecsülhetetlen segítséget jelentett a magyar népi demokrácia fejlődésében a Szovjetunió gazdasági támogatása. A fasiszta háború által rombadöntött országot munkalehetőség biztosításával, pénzügyi és hitelnyújtással és technikailag segketie talpraállítani. Nem szűnt meg segíteni a proletárdiktatúrái sem. 1949. és 1953. között a két ország kapcsolatában voltak ugyan bizonyos hibák, de ezek. ellenére is a Szovjetunió és Magyarország kölcsönös viszer nya gyökeresen különbözött a kapitalista országok között fennálló kapcsolatoktól, Míg a kapitalista országok viszonyát a gyengébb ország elnyomása, kizsákmányolása, szuveréni tájának felrúgása, az ország bel- ügyeibe való beavatkozás, a kisebb ország érdekeinek semmibevétele jellemzi a nagyobb hatalom érdekeinek megfelelően, addig a szocialista országok. köztük a Szovjetunió és Magyarország viszonyát a szu- verénitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös segítés, az érdekek egyenrangú tiszteletben tartása jellemzi. 1956-ban, amikor a belső ellenforradalom a revizionisták segítségével és az imperialisták támogatásával fegyveresen tört a magyar nép állami, gazdasági és társadalmi rendje ellen, hogy visszaállítsa a kizsákmányoló földesurak, gyárosok, tőkések hatalmát, a Szovjetunió felbecsülhetetlen fegyveres segítséget nyújtott az ellenforradalom leverésére. Teljesítette nemcsak a varsói szerződésből, hanem a jaltai konferencián létrejött megállapodásból folyó kötelezettségét is, amelyet a kapitalista nagyhatalmak soha nem tartottak be. sőt a fasizmus felélesztését támogatják Ny u ga l - N érne to rszágban és más országokban. Ezt tették Magyarországon is 1956-ban, a demokrácia, a szocializmus, a haladás erőivel szemben. Az ellenforradalom katonai leverése után rendkívül nagy jelentőségű volt a gazdasági segítség, amit devizában és áruban nyújtott fölödén ellenszolgáltatás nélkül a többi szocialista országgal együtt, továbbá pénzügyi és árukivitel formájában. Ezzel lehetővé tette, hogy elkerüljük az ellenforradalom okozta pusztítás következtében gazdaságunkat fenyegető inflációt és gazdasági bajokat. A Szovjetuniónak a magyar népi demokrácia létrejöttében ég fejlődésében nyújtott önzetlen baráti segítsége lehetővé tette, hogy Magyarország, amely évszázadokon keresztül elmaradott volt, a belső gazdasági-társadalmi-politikai átalakulás útján a fejlődés élvonalába kerüljön. Magyarország önálló, független és a haladás országává vált, amely ma már a nemzetközi politikában jelentős szerepet játszik. Isme- rik távoli világrészeken is, ahol vmiamikor nem tudták, hogy Létezik Európában ez a kis or- szág Magyarország tizenhárom év alatt nagy történelmi utat Járt meg és ezen az úton halad tovább a szocialista országok taborftban. Dr. Borsi Emil egyetemi docan#