Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ? ♦ I A Szovjelunió Leiíelső Tanácsa határozatot hozott az atom- és hidrogénfegyver-kisérletek egyoldalú beszüntetéséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsa a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács hétfői együttes ülésén határozatot hozott arról, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti az a tömés hidrogcnfegyvor-kísérleteket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa üzenetet intézett az Egyesült Államok kongresszusához, valamint Nagy-Britannia parlamentjéhez, ezekben az üzenetekben közli a Szovjetunió kezdeményezését és kéri annak támogatását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa hasonló tartalmú felhívást intézett a világ valamennyi parlamentjéhez. XV. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR Ä minőségről _ Az üzemekben, bányáikban, üzletekben járva gyakran hallani arról, hogy mostanában több termék, gyártmány, áru minősége romlott, hogy noha elég sok szó hangzik el a rni- nöség javításának fontosságáról. ennek egyelőre nem sok foganatja van. E panaszoknak sajnos — reális alapja van. Valamennyien emlékszünk még, hogy az ellenforradalom leverése után milyen nagy erőfeszítéseket követelt a politikai, gazdaságii konszolidáció, h°gy egy esztendővel ezelőtt a tervek mennyiségi teljesítése is sok nehézségibe ütközött. A mennyiségi tervteljesítés tevén azóta nagyot léptünk előve. Az üzemek, vállalatok többsége elérte, sőt túlteljesítette az 1956. évi III. negyedévi termelési szintet, általában a teljesítmények is kielégítsek s a termelési költségek csökkentése terén is vannak eredményeink. Valótlant állítanánk, ha azt mondanánk, hogy a minőség az az egyetlen terület, ahol volt. De csak az első pillan tásra. Mert — bár való igaz hogy a tervezőjük jó munká végzett — a kivitelezőik lelki ismeretlen, felelőtlen munká végeztek. Ezeket a darálöka ugyanis olyan forgórésszel sze relték fel, amelyek már az ön léskor selejtessé váltak s te te jóre még a megmunkálásná is tovább rontottak rajtuk. A gyárnak természetesen érdeke hogy a selejtet csökkentse, dt sem a minőségellenőrző szerveknek, sem a kereskedelemnek nem lett volna szabad megengedni, hogy a gyári „se- lej tcsökken tés“ a vásárlók zsebére történjen. A selejt csökkentésének, a minőség javításának nem ez a módja. Ki kel! ezen kívül mondani azt is. hogy iparunk fejlettségénei: mai fokán szégyenletes dolog olyan felületesen, rosszul elkészített gyártmányokat áruba bocsátani, amelyek még a 40- 50 évvel ezelőtti gyártmányok színvonalát sem érik el, élettartamuk pedig egészen minimális. még nem sikerült az 1956. évi áHapatokhoz képest eredményt elérni. Nem így van. Az üzemek, gyárak termékeinek, gyártmányainak minősége rendszeresen, hónapról-hónap- ra javul. Meg kell azonban mondani azt is, hogy éppen az ellenforradalom utáni nehéz gazdasági viszonyok miatt egyes gyáraikban és egyes üzemekben megfeledkeztek arról, hogy a minőségi követelmények betartása éppen olyan fontos, mint a terv mennyiségi teljesítése, hogy amikor a drága alapanyagokból rossz, vagy kevésbé tartós cikkeket állítanak elő s ezeket különböző fondorlatok segítségével még értékesítik is. komoly gazdasági, politikai károkat okoznak. Nézzük a példáikat. A pécsi bányászok, által kitermelt szén minősége az utóbbi időben nem felel meg a követelményeknek. A pécsi szénnek ugyanis lényegesen magasabb a pala- és hamútartalma s így alacsonyabb a kalóriaértéke, mint amennyi meg van engedve. Mivel jár ez? Először azzal, hogy a széniben lévő palát feleslegesen szállítjuk kilométereken keresztül, míg végül komoly szállítási és mosási költségeket okozva, a palahá- nyára kerül. Másodszor azzal, hogy a pala nem számít bele a mennyiségi terv teljesítésbe, s így bajok keletkezhetnek e téren is, nem beszélve arról, hogy a termelési érték is kevesebb, a bányászok bére pedig a minőségi követelmények nem teljesítése miatt alacsonyabb lesz. A minőség romlása tehát a bányászoknak is, a népgazdaságnak is komoly károkat okoz, s ezt nem is olyan nehéz megérteni. Vannak ennél szemlél tét óbb példák is. Vegyük például a legújabb magyar gyártmányú mákdarálókat. Ezek a kereskedelem által nemrég forgalomba hozott nagyon tetszetős mákdarálók az első pillantásra jobbnak, tartósabbnak tűnnek, mint amilyen a régebbi típus S a fenti megállapítás nem csak a mákdaráló készítőire- vonatkozik. Elég gyakori mostanában, hogy a konfekció áruban benthagyják a fércet, hogy az új ingeikről azonnal leesik a gomb, hogy az új rádiót még a vásárlás napján el kell vinni javíttatni, hogy a felújított autóról egy hét múl va már lepattog a festék, hogy gyökereink játékai még az ajándékozás napján használhatatlanná válnak stb. stb. Régi és újabb panaszok ezek. Látszólag jelentéktelen apróságoknak tűmnek s talán nem is kellene annyit beszélni róluk, ha nem volna egy közös vonásuk, ha nem olyan sok embert érintenének. De beszélni, tiltakozni kell az ellen a hanyagság ellen, air< ezekben a hibákban megnyilvánul, az ellen, hogy sokan még csak a többet látják, de a jobbat nem. Beszélni kell azokról is, akik a minőség javítása alatt a formák, a fazonok megváV toztatását s nem a jobb, a tar- tósaibb anyagot, a jobb és gondosabb munkát értik. Az utóbbi időben a gyárak, az űzetnek igyekeznek gyártmányaikat korszerűsíteni s a kivitelezésre, a gyártmányok ízléses vagy modem formájának kialakítására is egyre több gondot fordítanak. Van azonban e téren is egy súlyos hiba. Mégpedig az, hogy az új, a tetszetősebb fonna rendszerint drágább, mint a régi. Sajnos egyes gazdasági vezetőiknek még véletlenül sem jut eszükbe, hogy újat, modernebbet és olcsóbbat kellene gyártani. A minőséggel kapcsolatban az említetteken kívül még ezer és ezer probléma van. Megoldásuk mindleiniütt más és más úton szükséges. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: a minőség terén még meglévő hibák kijavítása csak akikor jáír eredménnyel, ha a szűk egyéni, üzemi érdekek helyett minden esetben a társadalom. a dolgozó nép érdekeit érvényesítjük. Megkoszorúzzák a balgár hősök emlékművét Hazánk felszabadításában a szovjet csapatok mellett bolgár- csapatók is reszt vettek. Ezért hazánk felszabadulásárak tizenharmadik évfordulója alkalmából méltóképpen áldoznak a bolgár hősök emlékének is. Április 1-én, kedden délben ünnepélyes keretek kö- jsödt koszorúzzák meg a bolgár •önök emlékművét Harkányban. A koszorúzási ünnepségen részt vesznek külföldi vendégek, valamint a budapesti diplomáciai testület tagjai közül is néh anyam. A bolgár hősök emlékművének megkoszorúzása után, délután 2 óraikor a pécsi központi temetőben sor kerül majd a jugoszláv hősök sírjának megkoszorúzására is. Hruscsov beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén A Szovjetunió Legfelső Tanácsának hétfő délutáni együttes ülésén bevezetőben N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára foglalta össze a kolhozrendszer további erősítéséről, a gépállomások munkájának átszervezéséről folytatott vita tapasztalatait. Hruscsov elöljáróban megállapította, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által javasolt intézkedések tervezete teljes támogatásra talált mind az össznépi vitában, mind peÁz új szovjet kormány dig a Legfelső Tanács ülésén; Ez a vita megmutatta, hogy a tervezett intézkedések fontosak és valóraváltásuk nagy lendülettel viszi előre a Szovjetunió mezőgazdaságának fellendítését, jelentős szerepük van a kommunista építés gyakorlatában. Hangsúlyozta, hogy a vitában felmerült fontos javaslaKEDD, 1958 ÁPRILIS 1 Lobogózzuk fel a házakat és középületeket! Pécs megyei jogú város tanácsának végrehajtó bizottsága felhívja a város közhivatalait, közintézményeit, valamint i lakosságot, hogy április 4-rc gondoskodjanak a középületek és lakóházak fellobogózásáról. • Megváltozott a díszszemle főpróbájának időpontja Néphadseregünk április 4-i díszszemléjének főpróbája 1958 április 2-án nem 5, hanem 6 órakor kezdődik. A kiadott belépőjegyek érvényesek, a helyeket legkésőbb 5,40 óráig el kell foglalni. • Az USA atomfegyvert ad Dél-Koreának Phenjan (TASZSZ): Az Egye-; sült Államok lábbal tiporva a< fegyverszüneti egyezmény t.! atomfegyverrel szereli fel a; dél-koreai hadsereget. j A Magyar Népköztársaság küldöttsége 1957. márciusában Szovjetunióban tett látogatása alkalmával átadta a Szov- etunió Kommunisita Pártja és szovjet kormány vezetőinek Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormánya meghívását, íogy viszonzásul látogassanak el Magyaranszágra. A Szovjetunió Kommunista Pártja Köz- »nti Bizottsága és a szovjet ronmámy elfogadta a meghívást és kijelölte a Magyar Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előterjesztésére a Szovjetunió Legfelső Tanácsa hétfőn délutáni együttes ülésén jóváhagyta a Szovjetunió Minisztertanácsa tagjainak névsorát. Eszerint a Minisztertanács első elnökhelyettese Frol Kozlov és Anasztáz Mikojan, a Minisztertanács elnökhelyettese pedig Alekszej Koszigin és Alekszandr Zaszjagyko, továbbá Joszif Kuzmin'(ő egyúttal a Szovjetunió állami tervbizottságának elnöke) és Dmitri j Usztyinov. Népköztársaságba látogató párt- és kormányküldöttség tagjait. A küldöttség tagjai: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), F. P. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, V. V. GríMn, a Külügyminiszter: Andrej Gromiko, honvédelmi miniszter: Rogyion MaJinovszkij. pénzügyminiszter: Arszenij Zverjev, belügyminiszter: Nyi- kolaj Dudorov, külkereskedelmi miniszter: Ivan Kabanov, a kulturális ügyek minisztere: Nyikolaj Mihajlov, egészségügyminiszter, Marija Kovrigina, földművelésügyi miniszter: Vlagyimir Mackevics. A Legfelső Tanács jóváhagyta, hogy Nyikolaj Bulganyin az Állami Bank Igazgatóságának elnöke legyen. Szovjetunió Országos Szakszervezeti Tanácsának elnöke, P. E. Seiest, az Ukrán Kommunista Párt Kiev területi bizottságának első titkára, A. P. Boykova, a Szovjetunió Kommunista Pártja Leningrad városi bizottsága másodtitkára és E. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége április 2-án indul Moszkvából Magyarországra; tokát belefoglalták az elkészült törvénytervezetbe, majd néhány fontos kérdést ragadott ki a vitából. Először arról szólt, hogyan történjék a gépek átadása a kolhozoknak. Hangsúlyozta: ez elsősorban nem gazdasági kérdés, nem csupán annak kérdése, hogy ki tudják-e fizetni a kolhozok a gépek vételárát. A jó kolhozok, amelyek szinte azonnal meg tudják vásárolni a szükséges mezőgazdasági gépeket, biztosítani tudják azt is, hogy azokat megfelelően használják fel. A közepes kolhozok ugyan nem tudják azonnal kiegyenlíteni a vételárat, de a helyes felhasználás lehetősége ezekben is megvan. Hruscsov helytelennek minősítette azt, hogy a gyenge, elmaradott kolhozoknak bérbe, vagy ingyenesen adják át a gépeket. Hangsúlyozta, előbb gazdaságilag kell rendbehozmá ezeket a kolhozokat Hruscsov röviden szólt a me zőgázdasóg előtt álló legfontosabb feladatokról, kiemelte a gabonatermesztés és az állati termékek hozama növelésének fontosságát Beszédének végén hangsúí lyozta: a felmerült javaslatokkal részletesen kell foglalkoznia a Szovjetunió állami terv- bizottságának, valamint az érintett szakmi n isztérrumak- nak, mert ezek megvalósítása sok szempontból tovább segítheti a mezőgazdaság megy fék (Folytatás a 2. oldatom) Sok sikert kívánunk a baranyai dolgozóknak a szocializmus építésében! A Pécsre érkezett finn munkásküldöttséq vezetőjének nyilatkozata B szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása Tegnap héttagú finn munkásküldöttség érkezett Pécsre. Meglátogatták a Pécsi Porce- ángyárat, a Baranya megyei Ipítőipari Vállalatot, beszélgettek a dolgozókkal és a veze- őkkel. Később a Nádor szálló haliában felkerestük a finn vendégeket és néhány kérdést tétünk fel a mai finnországi vi- zonyokkal és Finnország Kommunista Pártja munkájával capcsolatban. A kérdésre Aino Lehtinen elvtársnő, a küldött- ég vezetője válaszolt. Kérdés: Hogyan fogadták a inn munkások a magyarorszá- i ellenforradalom kitörésének lírát? Válasz: Az elleniforradalom dején a finn polgári sajtó igen észletesen ismertette a magyarországi eseményeket. A nyugati burzsoá sajtószervek elentései alapján megírt cik- ceikben alaposan elferdítették az igazságot. Azt írták például, x>gy a magyar sport kiválóágai, Csermák, Budai és még sokan mások elestek az utcai harcokban;: r A kommunisták természele- en nem hittek a burzsoá sa.itó ííreszteléseinek, hanem a történtek világos áttekintésére ás megbízható értékelésére törekedtek. Amikor hírül vettük, hogy Mindszentyt kiszabadították a házi őrizetből és Budapestre helyezte át a székhelyét, akkor már világosan láttuk, hogy miről van szó. A finn kommunisták közül elég sokan ismerik Mindszentyt... A kommunista párt csakhamar ellentámadással válaszolt a burzsoázia támadására. A /inn Népi Demokratikus Unióban tömörült haladó erők Helsinki, Turku, Tampere, Kérni, Oulu ás más városokban a különböző rendezvényeiken őszinte, nyílt szóval segítettek felismerni ás leleplezni az ellen- forrradalmat. A munkások tekintélyes része már tisztán lát, bár számottevően vannak félrevezetettek is. Ezek között szívós felvilágosító munkát folytat a kommunista párt. Kérdés: Milyen szerepe van a Finn Népi Demokratikus Uniónak Finnországban? Válasz: A Finn Népi Demokratikus Unió tömegszervezet, amelynek legerősebb részéi a kommunista párt alkotja. Lapot ad ki Kansan Uutiset (Népi Hírek) címmel, amely mindennap (tehát hétfőn is) megjelenik 12 nagy formátumú oldalon. 50 000-res példányszámban. (Ez a példányszám nagyobb a szociáldemokraták központi lapja példányszámánál.) A Finn Népi Demokratikus Uniónak ezen kívül hét vidéki napilapja is van. A burzsoázia igyekszik megakadályozni a kommunista párt tömegrendezvényeit, pártunk a polgári pártok ellenállását letörve, végzi a munkáját. A burzsoázia erre terrorintézkedésekkel válaszol, Turkuban például több munkást letartóztatott és elítélt másfél évre, mert részt vettek egy nagy általános sztrájkban. Most az egész baloldali erőket átfogó mozgalom folyik a kiszabadításukért, a munkások rengeteg tiltakozólevelet küldenek be a köztársasági elnökhöz, a baloldali képviselők a parlamentben harcolnak értük. Kérdés: Milyen közvetlen célkitűzésekért harcol jelenleg Finnország Kommunista Pártja? Válasz: A magasabb bérek, kivívása, a munkanélküliség csökkentése tartozik legközvetlenebb célkitűzéseink közé. Amikor eljöttünk, a hivatalos statisztika 78 000 munkanélküliről számolt be, A munkanélküliek száma azonban jóval több, a családtagokkal együtt 3—400 000 embert közvetlenül érint ma a munkanélküliség Finnországban. Ez — az ország 4 400 000-es lakosságát figyelembe véve — igen nagy szám, az 1930-as évek általános válsága óta még nem öltött a munkanélküliség olyan nagy méreteket Finnországban, mint napjainkban. Pártunk másik állandó célkitűzése: harcolni a béke megőrzéséért. Finnország viszonylagos semlegessége a baloldali erők állandó harcának köszönhető. A reakciós burzsoázia a semlegesség feladására törekszik. csatlakozni akar a Skandináviai-, illetve Európai Közös Piachoz. A finn nép túlnyomó többségének határozott kívánsága, hogy az ország egyikbe se lépjen be. A Finn Népi Demokratikus Unió ennek szellemében harcol a semlegességért. Kérdés: Milyen benyomásokat szereztek Magyarországon? Válasz: Meglepődve és megelégedve láttuk, hogy az ellen- forradalom pusztításai után ilyen gyorsan talpraállt az ország és az élet visszatért a rendes kerékvágásba. Bár a magyar elvtársak azt mondják, hogy még sok nehézséggel kell megküzdeniök, a látottak után biztosak vagyunk abban, hogy e nehézségeket hamarosan legyűrik. Sok sikert kívánunk a Baranya megyei dolgozóknak a szocializmus építésében! — fejezte be nyilatkozatát Aina Lehtinen elvtársnö. ■O W
