Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
2 NAPLÓ 1958. MÁRCIUS 28. Jól vizsgázik Komlón a Rudolf-féle pneumatikus szénszívó berendezés (íiiiiiuiiniimiiiiiiiiiiiiiHNiiHiiiit mtiimitfiitniiifiinimiminnifin Háromhónapos kísérlet után, elkészült az első jelentés a Rudolf-féle pneumatikus szénszivó berendezés kísérleti munkájáról. A jelentés itt fekszik az újítási előadó, Szajkó István elvtJÍrs asztalán, aki gondos olvasás után megjelöl egj.es sorokat. Ö olyan szemmel nézi már a jelentést, amellyel feltétlenül észre kell vennie: hol, miben vár segítséget az újító?! Mire jó a pneumatikus szénA kísérlet közben érdekes lyoz, 3. iszapoláshoz anyagot dologra jöttek rá: a szívófej szállíthat, 4. ventillátorával ja- előtt van egy rács, amelyen a vítja a bánya levegőjét, 5. ol- 000 milliméternél nagyobb át- csóbbá teszi a szállítást. S ez mérőjű készletdarabok fenn- még nem is minden, mert eddig akadnak. csak. hozzávetőleges számításo—Ennek különös jelentősége kai végeztünk. Annyi már van — magyarázza Szajkó elvtárs. — A fennmaradó darabok legnagyobb része ugyanis pala, amelynek Rudolf elvtárs véleménye szerint is, elsősorban a fejtésben a helye. A berendezéssel tehát nem lehet „mindent” kiküldeni a fejtésből, s ezért jobb, ha a szívó berendezés, amelyet Ru- fejtésben még mielőtt a szívó- dolf Mihály, a Komlói Szénbá- hoz kerül a készlet, ügyelnek nyászati Tröszt mérnöke készí- a meddő kiválasztására, tett’ A pneumatikus szénszívó A berendezéssel szállított berendezést elsősorban azok- szén a csővezetékben és a cik- ban a fejtésekben alkalmazhat- ionban összetörik. Emiatt a jak, ahonnan a telep vékony- szén jobban kitölti a csillét, sága miatt csak talicskaval le- tehát növekszik a hasznos csil- hetne a kitermelt szenet elszai- letöltési súly. A Rudolf-féle lítani. A szénszívó berendezés berendezés használatának ez alkalmazásával szukségtelenne ÍB egy eredménye. válik a talicskázás és nemcsak a szállítás gyorsul lényegesen, hanem sok drága emberi erőt takaríthatnak meg vele. A szénszívó-be rendezést a A kísérletek során az is kiderült, hogy a berendezés porbizonyos, hogy egymillión felüli lesz üzemenként, a berendezés használatával elért évi megtakarítás. Es mi az, amiben az újítási előadó esetleg segíthetne? Szajkó elvtárs elsősorban azt jegyezte meg magának, hogy a berendezéshez nincsen megfelelő légszivattyú, s áthidaló megoldásként most egy repülőgép motort használnak, melynek teljesítménye alacsony hatásfokú. A kompresszor forgókereke alumíniumötvözetből készült, feltehető, hogy ez is gyorsan kikopik. Itt kell tehát segíteni, s esetleg elérni, hogy a gyár, amely két év múltán tudna csak megfelelő motort szállítani — előbb adja. Talán kábelt is lehetne szerezni valahol, hogy a berendezést az leválasztása kielégítő, s hogy északi, kamrafejtés es üzemek- már most gondoskodni kell a ben is kipróbálhassák? felhalmozódó ciklonpor gyűjtékóvestetöi lejt^nábautették ^rö^^itésiról és értéke ki az első bányabeli kísérlet- s teser01‘ Amikor Szajkó élvtárs a jelentés végére ér, isimét feltekint, — Mit tud végeredményben nek. Miiyen eredményekről számol be az újító? Szajkó István elvtárs ezt olvassa: Lényeges eredmény, hogy máicius 8-án és 10-én már a pneumatikus szénszívó? — üzemzavar nélkül működött a kérdezi, s mindjárt feleletet is berendezés, egész műszakon át ad rá: és folyamatos üzemben 7,5 csil- — 1. szállít, 2. meddőt véle szenet szállított óránként;;; laszt ki, tehát durván osztáA jelentés, gondosan kisimítva a Rudolf-féle újítási köteg- hez kerül. A legközelebb* ismét gazdagabb lesz. Azzal, amivel Rudolf Mihály a berendezést tökéletesíti, amivel ebben segítenek neki munkatársak, újítóműhelybeliek, bányászok és újítási előadók — közösen. Pécs állomás dolgozói felszabadulásunk évfordulójának megünneplésére készülnek oRminnmienc sue A Károlyi-kormány lemond. Tárgyalás a kommunistákkal a börtönben A forradalmi hullám egyre erősödött. A hadsereg nagy része, a tüzérség, a páncélvonat, a budapesti helyőrség a kommunisták mellé állott. Csatlakoztak a nyomdászok is, akik szintén követelték a kommunisták kiszabadítását. A Károlyi kormány megrémült, a Vyx-jegyzékben szereplő követeléseket nem merte elfogadni. A minisztertanács elhatározta, hogy a kormány lemond. Károlyi Mihály a lemondással kapcsolatban kiáltványt intézett az országhoz. „Magyarország népéhez! A kormány lemon* dott. Azok, akik eddig is a nép akaratából s a magyar prőletárság támogatásával kormányoztak, belátták, hogy a viszonyok kényszerítő ereje új irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletáriátus veszi a kezébe. A fenyegető termelési anarchia mellett, a külpolitikai helyzet is válságos. A párizsi békekonferencia titokban úgy határozott, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja. Az entente miszszió kijelentette, hogy a demarkációs vonalat ezentúl politikai határnak tekintik. Az ország további megszállásának célja az, hogy Magyarországot fölvonulási és hadműveleti területté tegyék a román határon harcoló orosz-szovjet hadsereg ellen. A „mitő- lünk elrablóit területek pedig zsoldja lenne azoknak a román és cseh csapatoknak, amelyekkel az orosz-szovjet sereget akarják leverni. Én, mint a Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke, a párizsi konferenciának ezzel a határozatával szemben a világ proletariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat Magyar- ország népei proletáriátu- sának." Más járható út nem volt. A polgári kormány elismerte, hogy a bekövetloe- zett események a munkás- osztály hatalomra jutását követelik. Azt tervezte a kormány, hogy Károlyi köztársasági elnök marad és tiszta szociáldemokrata kormány alakul. De a szociáldemokraták ezt nem vállalhatták, mert tömegbefolyásuk már erősen megingott. Néhányon azt javasolták, hogy engedjék át a kormányt a kommunistáknak, azok majd nem bírnak a nehézségekkel és igy a tömegek kiábrándulnak belőlük. A szociáldemokrata párt nem tudott mit kezdeni, nagy tanácstalanság és zűrzavar uralkodott. Egymásnak ellentmondó javaslatok forogtak közszájon. Maradjon koalíciós komány, mert a tiszta szociáldemokratákból álló kormányt a nacionalista uszítás elsodorná, legyen szociáldemokrata kormány, hisz a kormány lemondott, visszatartani nem lehet, fogadják el az ultimátumot, de tiltakozzanak ellene .. i Végülis a kibővített pártvezetőség és a Szákszervezeti Tanács — Bu- chinger. Garami és Peidl szavazata ellenében — a kommunistákkal kötendő megegyezés és a szociáldemokrata kormány mellett foglalt állást. Elhatározták, hogy a gyüjtőfogház- ban felkeresik a bebörtönzött kommunista vezetőket, hogy támogatásukat nyerjék meg. niás szűk keresztmetszetében így tudjuk megoldani a kitű- van nagy szükség. Mozdony— sajnos — a közeljövőben zött célokat. Lényeges lenne a személyzetünk a cél érdekében* . ________ . , i~ - ------—7 * - - - - - - -« legmesszebmenően támogat-* hónapot. Ez évben április I- bényarobbanást idézhet elő. ket is. Ennek az eljárásnak- ........................... - - * E nagy veszély ellen eddig előnye meg, hogy a kristályone im történik változás. Dolgozóink úgy érzik, hogy a mungyors W- és berakás, mert ez a az alapfeltétele a kocsik sza- ja is őket és a forgalom lebo- én kezdődik a tisztasági ez- megkezdi Az április 4-éré és a tavaszi és brigádja nagyon bíznak ab- vállalását kóterületeken a Közegészség-itették be. A kettő egymással s forgalom megindulására való ban, hogy vállalásukat sikerrel Ezekből is kitűnik, hogy,(ügyi és Járványügyi Allomá.- összekeveredve már kevésbé ’ . készülődésben szocialista mun- tudják valóraváltani. Barna Pécs állomás dolgokéi lelkese- szervez. Az iskolai tisztasági volt veszélyes. utan a KO ismet kavállalásokat tettünk. Kocsi- József kocsimester és brigádja déssel készülnek felszabadulá-(i mozgalmat pedig a városi it a Pécsi Szénbányászati „munkáját". A tervek szerint forgalmunk legfontosabb alap- a vonatok gazdaságos kiliasz- sunk évfordulójának megün-(i vöröskereszt kezdeményezi. il-l* Tröszt kutatási osztályán most az új eljárást egy hónap múlva feltétele a kocsitartózkodás nálását tartják fontos felada- neplésére. Minden erővel azon i'etve irányítja. A tisztasági <1 egy új eljárás alkalmazásával alkalmazzák majd Pécsbánván megrövidítése. Komoly vállalás tuknak. Elhatározták, úgy ál- vannak, hogy a tett vállaláso- 'íónap alatt rendezik az uta- t foglalkoznak. Az elgondolás T.. . .,J , ' * történt a kocsitartózkodási idő lítják össze vonataikat, hogy kát valóra is váltsák. Jkat, járdákat, vízlevezető ár-f -.zerint a vágatokba lerakódott Jele*nieg az oldat permetezesecsökkentésével kapcsolatban, biztosíthassák a mozdonyok Leit! Ferenc 4 kokat ásnak, parkosítanak, fá-f zénport sósvizes oldattal lo- hez szükséges gépeket szerzik Ha dolgozóink ezt teljesítik, gyors fordulóját, valamint a Pécs, állomás} sí tarnak majd. ácsolják meg. Az oldatból a víz be, Április i-én hezd&dik^] por!a!aní!á$i eljárással kísérleleznek a bányákban _ __.____-______________ F Ál lomásunk dolgozói az egy- 111 százalékos teljesítményt túlsúlyos vonatok közlekedte-F re erősödő kocsiforgalom lát- fognak elérni. tését. ők T10 százalékos terv-l*' tán szinte félve tekintenek az A vállalások teljesítéséhez teljesítést vállaltak. Az ő<* n ti szín sápi hónán . , . . , ... ... , , , „ elkövetkezendő tavaszi forga- szállítófeleinktől is komoly vállalásuk valóraváltásóhoz a* “ Ä nőnap J A banyánk vágataiban lera- nehány nap múlva elpárolog lom megindulására. Az álló- segítséget várunk, mert csak mozdonyszemélyzet segítségére * 1949. óta minden esztendő- i kódó szénpor sok kellemetlen- es a so KUcnstaiyosodnk. t, ’«r Vben megrendezik a tisztasági hóka'tökéletes elvégzésében csak bad mozgásának. nyolítása érdekében maguké-* nap, amelyet a® üzemekben védekeztek, hogy a lera- m*?r a verseny segíthet. Kincses Károly kocsimester nak is vallják Barna Jóasefék], területeken, hivatalokban, Ia-}kódott szénport kőporral hin- kristályait’újra ^belepi a^zán-éget okozhat Ha nem kötik folyamat közben a só magába zárja, leköti a szénporszemeKúrolyi Mihály ^ mányelnök belgrádi tárgyalásának az lett az eredménye, hogy Pécset és Baranya jelentékeny részét az SHS-király- ság csapatai 1918. november 14-én megszállták; A város polgári rétege ruganyosán alkalmazkodott az adott helyzethez: Nendtwich polgármester üdvözlő beszédet intézett a bevonuló csapatokhoz. Zichy püspök pedig estélyt adott a szerb tisztikarnak. A jobboldali „Dunántúl” lelkesedéssel jelentette, hogy szerb katonaság gentleman módjára viselkedik’. A jóviszony Pécs polgári rétege és a megszálló hatalom között egyre bensőségesebbé vált: Zichy püspök fogadásokat rendezett, ahol a szerb tiszteket összeba- rátkoztatta a gondoe jegyzék alapján meghívott helybeli „előkelőségekké?’. Egyházi részről a megszálló idegen hatalmat „a vallásszabadság meg- t■édőjének” nyilvánították. A szószéken a magyarországi új rend ellen izgattak és az egyház politikájáért agitáltak. — (Munkás, 1918. dec. 18.). A pécsi munkásság persze más véleményen volt. A jobboldali sajtóagitáció, stb. nem fogott rajta, mert világosan látta, hogy a meg nem szállt részeken megindult a fejlődés. Megszüntették a királyságot, Magyarország népköztársaság lett. „Az elnyomó osztályok ellen küzdő munkásság harcának diadalában jelentékeny állomást: látott megvalósulni — miaái Türelmetlenül vérté, tmgy ennek maga is részese leA pécsi vörös dandár gyen”. Érthető nyugtalanságot és visszatetszést szült tehát az Újvidéken megalakult „Narod- na Upra/va” (Nemzeti Tanács) közegeinek és megszálló hatóságainak olyforma viselkedése, amelyből csak azt lehetett következtetni, hogy a jelenlegi helyzetet véglegesnek és a megszállt területet sajátjuknak tekintik, bár a Pécsi Nemzeti Tanács erélyesen tiltakozott (1918. dec. 3.) az SHS királysághoz való csatolás ellen. Idővel annyira elfajult a helyzet, hogy 1919. február 22- én 42 tagú küldöttség járt a megszálló csapatok parancsnokánál és nyomatokkal követelte a tarthatatlan helyzet azonnali megváltoztatását. Ragono- vics ezredes ki jelenetbe, hogy a küldöttségnek nincs joga politikai jelentőségű követeléseket támasztani. Eljárásukat zendülésnek minősítette és va- lamennyiüiket túszként letartóztatta. Ez/ a fordulat óriási port vert fel, nemcsak a megszállt területen, hanem az SHS királyság különböző részeiben is. A „Népszava" 1919. március 8-án jelentette, hogy ,A szerbiai szocialisták, vagy 20 népgyűlésen tiltakoztak a megszálló hatóságok eljárása ellen”. A munkásság erre egyöntetűen sztrájkba fogott. Pécs megbénult: ,A város teljesen kihalt, megszűnt benne minden élet” — írta a Népszava 1919. március 14-én; A sztrájk és a sdfyos következményei jobb belátásra hívták a megszálló hatóságot A 17 napos sztrájk, amely a pécsi proletárszolidaritás egyik legdicsóbb megnyilatkozása, többek között a régi katonai parancsnok leváltását eredményezte. Csolakamtics ezredest, az új parancsnokot a belgrádi kormány tárgyalások megkezdésére és az ellentétek elsimítására utasította. Ezek tlíotl büszkén leszögezhetjük, hogy „a pécsi munkások, a pécsi bányászok hazaszeretete, szilárdsága, a ,hazátlan bitangok‘ öntudatos küzdelme megmentette a magyar lakosságú városunkat attól, hogy az idegen imperializmus rabjává legyen”. A 17 napos sztrájk alatt a pécsi bányászok tömegesen szöktek ét a demarkációs vonalon. Vagy ezerre tehető azok nak a Pécs vidéki bányászoknak a száma, akik Kaposvárott felfegyverkeztek. Csapatuk, rövid idő alatt 3000 főre emelkedett. Ekkor már a demarkációs vonalon innen is és azon túl is a proletárforradalom közeledtét várták. Abban reménykedtek, hogy „a szovjet nép nem marad sokáig elszigetelten: ösz- szeomlik a kapitalista rendszer más országokban is”. Ebben a forrongó hangulatban robbant bele a hír, hogy 1919. március 21-én megszületett a Magyar Tanácsköztársaság. Ez az esemény ott is forró lelkesedést váltott ki. ahol teg- kevé^bé vív"'- n «70,.V) megszálló csapatokban. A „Vörös Újság” (1919. április 17.) szerint „a pécsi bányákban elhelyezett négyszáz szerb katona vörös zászlókkal éltette a magyar proletariátust”. Arra is van adatunk, hogy „Jánoshalmánál nagyobb csoport, száz katona jött át a vörös hadsereghez. Sokan géppuskát is hoztak magukkal”. A „Soproni Vörös Újság” pedig azt jelenti, hogy „Belgrádból Pancsovára történő szállítás közt több száz szerb újonc fellázadt”. A budapesti belügyi népbiztosság értesülése szerint „a somogyi, baranyai és Tolna megyei demarkációs vonalról csapatosan szöktek át a szerb katonáik”. Ez volt a helyzet, amikor Hajdú Gyulának, a pécsi munkásság egyik vezérének sikerült azzal az ürüggyel, hogy visszahozza Kaposvárról a pécsi bányászokat, engedélyhez jutnia a tanácsköztársaságba való utazásra. Alig hogy Kaposvárra ért, nagyszabású akcióba fogott. Elsőnek a vörös katonai alakulatokat szervezte meg. Az ott állomásozó vörös dandár lanyha tisztikara megbízhatatlan volt. A Pécs vidéki bányászok és a proletárhatalom oldalára állt szerb katonák ekkor már hét zászlóaljat tettek ki. 4 kapóst ári t túlnyomórészt pécsi elvtársakkal dolgozó központ emellett jelentős po'itlkni munkát is veszett Megbízható, szerbül tudó, elv- tánsaikból széleskörű hálózatot épített ki azzal a céllal, hogy a szerb és honrät ajkú városok szocialista szerveivel fenntartja a kapcsolatot. Mások viszont a Drávától délre állomásozó francia csapatok körében agitáltak a béke és a szocializmus mellett. A megszállt területen, főleg Pécsett folyó sajtó propaganda- és rágalarnhadjárat ellensúlyozására remek ötletük támadt. Valamely, a háborúból visz- szamaradt repülőgéppel váratlanul megjelentek a fontosabb városok és községek felett. Sok ezer röplapot szórtak le, melyben a lakosságot a magyar hazához való hűségre, a munkásokat pedig osztálytudatos magatartásra buzdították. Lépes György, az akció bátor pilótája megérdemli, hogy nevét örökre a szívünkbe zárjuk. Közben szükségessé vált a legmegbízhatóbb elvtársakból összeválogatott „fegyelmi szakasz" létesítése is. Feladatkörébe a bizalmas természetű ügyek elintézése, katonai— rendőri megbízások végrehajtása, politikai ellenőrzés, ellenforradalmi megmozdulások leleplezése és felszámolása volt. Nem a Kaposvárott székelő, túlnyomórészt pécsiekből álló dandáron, hanem a sajátos körülményeken múlott, hogy nem került sor fegyveres akcióra. A dandár éberen figyelte a rv'tiszállt területen kifejlett ellenforradalmán szervezkedést. Tudott arról, hogy a jugoszláv uralkodó osztályok annak ellenére, hogy a délszláv munkások és parasztok a Magyar Tanácsköztársaság mellett foglaltak állást, teljes mértékben támogatták a pécsi ellenforradalmárokat. Horthy és Teleki Belgrádban formális ígéretet kaptak arra, hogy a délszláv kormánykörökben nem akadályozzák az ellenforradalmi szervezkedést. Pécsett olyan egyének, mint Inselt István, Kovács Antal, Rifli Sándor, Gál Gaszton és Bartal Aurél, szabadon lézítottak. A pécsi munkásság azonban szilárdan ellenállt: „e pécsieket a világ forradalmi eszmék túlságosan hatalmukba kerítették... A Pécsett megindított nemzeti propaganda igen nagy nehézségekkel küzdött’ — olvassuk az égjük alispánt jelentésben. Kaposvárott acrrói is tudtak, hogy a délszláv állam munkássága és parasztság i készségesen támogat olyan, kívülről jövő katonai kezdeményezést, amely Jugoszláviában is diadalra viszi a szocializmus zászlaját. A dandár politikai megbízottja, Hajdú Gjnila, mindent elkövetett annak érdekében. hogy az alakulatot a megszállt részeket felszabadító katonai akcióba bevessék. Ám a magyar tanácskormány — tekintette! az akkor javában folyó csehszlovák és román támadásra —, erre még nem látta elérkezettnek az időt. DR WTMVER IMRE
