Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

*58 MÁRCIUS 15

NAPtő

3

Petfyi Sandte:

A SZABADSÁGHOZ

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!

Oly sokáig vártunk rád epedve,

Annyi éjen által, mint a kísértet,

Bolygott lelkünk a világba érted.

Kerestünk mi égen-földön téged Egyetlenegy igaz istenséget,

Te vagy örök. a többi mind bálvány.

Mely lerohad, egy ideig állván.

S mégis, mégis számkivetve voltál,

Mint a gyilkos Kain bújd okoltál,

Szent nevedet bitóra szögezték,

Érkezésedet hóhérok lesték.

Megszűnt végre hosszú bújdosásod,

Sírba esett, ki neked sírt ásott,

Bevezettünk, s uralkodás végett Elfoglaltad a királyi széket.

Te vagy a mi törvényes királyunk, Trónusodnál ünnepelve állunk.

Körülötted miljom s miljom fáklya.

Meggyűlt szíveink lobogó lángja.

Oh tekints ránk, fölséges szabadság!

Vess reánk egy éltető pillantást,

Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól, Szaporodjék szemed sugarától.

^>e, szabadság, mért halvány az orcád? Szenvedéseid emléke szállt hozzád?

Vagy nem tettünk meg eleget érted? Koronádat a jövőtül félted?

Ne félj semmit, megvédünk.., csak egy szót, Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód.

S lesz sereged ezer és ezernyi,

Kész meghalni vagy diadalt nyerni!

S ha elesnénk egy szálig mindnyájan, Feljövünk a sírbul éjféltájban,

S gy őztes ellenségednek megint kell Küzdeni... kísértő lelkeinkkél!

1848, március 27-e előtt.

Szemelvény Petőfi Sándor Mtptóiá&ól

Pest, 1848 március 17,

E

naponként közeledik egy nagy- de az akkor virágzott táblaszerű, erőszakos megrázkódta- bírói szellem Pontiustól P"' vek óta csaknem kire- táshoz. Ezt többször leírtam, tushoz akarta i a dolgot, kesztoleges olvasma- még többeknek elmondottam, úgy, hogy valamikor a huszanyom, reggeli és esteli senkj sem hitte jövendölése- dik században lett volr a vége.

imádságom, minden- met, sokan kinevettek érte, Egyébiránt jó, hogy így törátaljában ábrándos golyhónak tént... micsoda nyomorús'' ;,

neveztek, de azért folyvást élt kérni akarni, midőn az idő arbennem ama hit, s úgy voltam, ra int, hogy követelni kell,

mint az állatok a földindulás nem papirossal lém-*-- a tr^'

[napi kenyerem a francia forradalmak története, a világnak [ez új evangyélioma, melyben ráz emberiség második megvál- [tója, a szabadság hirdeti igéit. [Minden szavát, minden betűjét [szívembe véstem és ott benn,

kell vívnunk a sajtószabadságot! és ha lövöldöznek? isten neki; ki várhat ennél szebb halált?

E gondolattal aluttam élj Korán regigei az ifjak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Pállal találkoztam, mondtam neki, hogy menjen Jókaihoz s ott várjanak meg együtt enge- met. A kávéházban még csak néhány fiatal ember volt, kik

vagy napfogyatkozás előtt. elé, hanem karddal!... a fejeNvakrafőre siettem a fő- deImek sem adnak soh városba... reszketve, lélekzet semmit, akoztól, amit akarunk, nagy búsan politizáltak. Búéi kell venni. lyovszky Gyulát ki közöttük

;.. Az éj nagy részét éberen volt, meghívtam Jókaihoz, a

a holt betűk megelevenedtek és az élethez-jutottaknak szűk lett nélkül értem haza

a hely és tomboltak és örjöng- Általános volt a lelkesedés, töltöttem feleségemmel együtt, többieknek meghagytam, hogy tek bennem! de még semmi sem történt... bátor, lelkesítő, imádott kis fe- az érkezőket tartsák itt, míg

A tűzokádó hegy közepébe Nagyot lélekzettem, mint bú- leségemmel, aki mindig buzdí- vissza nem jövünk, kellene toliamat mártanom, vár, midőn a víz alól fölmerül, tólag áll gondolataim, terveim

hogy napjaimat, napjaim gyöt- ,-----: előtt, mint a hadsereg előtt a

re

lmeit leírhassam! A I JsT ma§asra 8,1611 zászló. Azon tail ... | A I csapott Németország- nácskoztunk, mit kell tenni?

Jl. így vártam^a jövendőt,^ vár- !-----! ba,, egyre toyább hara- mert az határozottan állt előttam azt a pillanatot, melyben pózott, végre Bécset is tünk h terani kell és egyeztek. Bulyovszky és Jókai

(Szabadsági eszméim és érzel- fölgyújtotta, Bécset!... és rY" - ................ .......1—-----’---H

aza menvén, előadtam szándékomat a sajtó rögtöni fölszabadításáról. Társaim bele

1X11 gyárt holnap .;. hátha holnapután már késő lesz!

Logicailag a forradalom legelső lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót ü: azt fogjuk tenni! a

proclamátiót szerkesztettek, Vasvári és én föl s alá jártunk a szobában. Vasvári az én botommal hadonászott, nem tudva, hogy szurony van benne; egyszerre kiröpült a szurony egyenesen Bécs felé, anélkül, hogy valamelyikünket megsér\meim, szívemnek ezen elkér- folyvást lelkesedtünk ugyan, i hozott lelkei elhagyhatják a de nem mozdultunk. Az ország- (börtönt, kínszenvedésök he- gyűlés igen szépeket beszélt,

(lyét... vártam e pillanatot: de a beszéd bármilyen szép, nemcsak reméltem, de bizton csak beszéd és nem tett. Pes"

(i hittem, hogy el fog jőni. Tanú- ten március 14-én az ellenzéki ^bbiV istenetóm ^kra“,

bizonyságaim erre a keltemé- kor gyűlést tartott mely ősi kik reTldelve vaMnak, hogy a —w ------ny

ék, melyeket több mint egy szokás szerint eredménytelenul kezdetteket folytassák; én csak tette volna.

|,ev óta írtam. Nem okoskodás oszlott szét E gyűlés«! indít- ok hivatVa, hogy az - Jó jel! Máltánk IBI egyiután, de azon prófétai ihlet- vanyoztatott, hogy a 12 pont ,ökéBt tegyem. Holnap ki hangúlag.

bői... mely a költőben van, petitiokepen folnyujtasséfe a világosan láttam, hogy Európa királynak, még pedig rögtön,

0

<>

(»

es

Pécs 1848.

Já<zse$ AIM a:

PETŐFI TÜZE

Falvát megőrült népe leromboló,

házunk az nincs, fél fal, ha mi megmaradt, gonosz tél van s e kis családnak tüze, Petőfi — az Eszme: hol van?

Petőn Sándor, Téged ünnepel

a jajgató nép s a süket Elnyomás, de nagy lelked tüzét, az Eszmét, cifra, hideg lobogás takarja.

ő, ünnepelvén, mélyre temetnek el!

Petőfi Sándor, ámde azért nyugodj:

Az Eszme ég az elnyomottak büszke szivében örök dalodra.

És égni fog, mert nagy hitem ójja meg:

Világszabadság! — így köszönök, Vezér, s öröm télén tizennyolc évem szent lobogója elődbe hajlik.

1923.

forrada'mi tavasza

• helyzetet teremtett a ma- pr sajtó számára. A szólás- sajtószabadság kivívása ^ számtalan új sajtótermék, és hetilan folyóirat, és

A Dunán, Mohácson át hamar Pécsre érkeztek a pesti március 15-i események hírei. A március 18-i városi közgyűlési jegyzőkönyvek már a forradalom pécsi visszhangjáról tanúskodnak. Á város vezetői elhatározzák, hogy a „12 pontok megvitatására és azok feletti intézkedésre” másnap, azaz március 19-én új közgyűlést hívnak össze, s erre „a város összes polgárai felhivattassa- nak.” Ez volt az első alkalom, hogy a város urain kívül a nép is megjelent a tanácskozásokon.

Március 19-én az új tanácskozási teremben és az ajtókon kívül ott szorongott a város polgársága. A 12 pontot egyenkint felolvasták, s mindegyik felett üdvrivalgás tört ki a nép között. A közgyűlésen valami olyasmi is történt, amire a Pintér Mihály főbíró úr elnökletével összeült választmány eredetileg nem gondolt. A jegyzőkönyv, amelyet ma a Pécsi Állami Levéltár őriz, így örökítette meg az 1441, szám alatt:

j?

____i

ül u Az Egyetemi Könyvtár régi, kel nyomatva lévén: ÉLJEN A

♦megfakult kéziratai között ku- SZABADSÁG, éljen a király, „Az összes polgárság né-*tatva nemrég került kezünkbe ÉLJEN A HAZA!” szérói nyilatkoztatott abbeli fenti címmel ellátott kézirat. E röplap szintén megtalál-, közkívánatra: hogy Gróf ♦ Benne egy pécsi polgár írja le ható az Egyetemi Könyvtárban,

Bathiany Lajos, Deák Pe-f ig48. márciusi élményeit, leír- szövege rövidítve a következői rencz, Kossuth Lajos, Sz. tó-fja 1848. március idusának pé- „Éljen a Király, Éljen a Haza! rályi Móricz, Gr. Teleky \csi hatását Nézzük azonban a Alkotmányos szabadság! S békéziratot: 1 . kés — egyetértés! Pécs Szabad

.Csudálatos 1848 esztendő! Királyi Város Tanácsa, Pest Vá- A Pozsonyi Ország Gyűlés za- ros Közönsége nevében a ma- varos kezdett lenni, úgy tett- gyár nemzethez történt azon szik a Magyarok is majmolni felszólításra, — mellyben ezen akarták a Francziákat, hogy hazánk Fővárossá Koronás Fe-* valamint ott Páris adja a to- jedelme eránti hűségénél fogva nust az egész Országra nézve: egész Európát mozgásba hozó

László, Gr. Szécsényi István, Báró Ötvös József, Báró Ves- selényi Miklós, Pulszky Fe- rencz, Vörösmarty Mihály, Pázmándy Dienes, Madarász László, Bónis Sámuel, Zá- borszky Alajos, Báró Majthé- nyi József, István és Lajos,

Mihálovich Imre, Károly és\ugy Magyar-honban is Pestről eszmék békés fejlesztésére, és Lajos, Báró Bézsán János, ' ‘

Perczell Móricz és Miklós,

Szemere Bertalan, Sztan- csics Mihály, Madarász József, Petőfy Sándor, Nagy Ferencz... e város díszpolgárainak kineveztessenek.

Végeztetett

jöjjön a hangulat...” a kívánt újítások törvényes

E bevezetés után tér rá a kéz- utoni behozására törekvő szán- irat Írója a pécsi események dókát huszonnégy órai békés leírására: eljárás alatt szerencsés sikerrel

„Innét történt; hogy Március koronázottnak hirdetve, a közderekán egyszerre összvecso- lőtt átalakulási fő teendők portozások lőnek Pesten, s meg- pontjainak pártolására a haza születtek a pesti petitionak összes polgárait felhívja, — a

hetilap, folyóirat F* sajtóorgánum jött létre <?ten és az ország minden

Jj’écsett is voltaképpen ekkor ”hlt meg a sajtóélet. Igaz, 1832-ben már volt

pecs spjtojq 1849=Bpn

és a sajtótörvény viszonyáról, népszerű volt és egyre jobb majd általában a törvényről üzletnek is bizonyult. A jó szólók — voltak az újság első nevű pécsi könyvkereskedő, lapján. Ezután hírek követ- Weidingar Alajos ugyanis jú- egy keztek Magyarország különtoö- ndus 11-ével átvette a lap kilitikai kérdéseiben jól tájékozott főre vallanak. A liberális felfogású, művelt publicista világosan felismerte a sajtó-» _ __________ _____________________r __ társadalompolitikai feladatát.

Sá

lkozás"" újság indítására, 20 vidékeiről, főleg “a déli ré- adását és tulajdonjogát, leköt- „Az újságírásnak hathatós be6 annak sikeréről nem so- székről és a szomszédos orszá- ve rá ugyanakkor minden in- folyással kell lennie a dolgok

tudunk. A Knezevich gokról. Neuwirth még egy ke- gó és ingatlan vagyonát. Wei?lván nyomdász által terve- V65S szépirodalmi anyaginak is dinger egyébként már korából Fünfkirchner Intelligenz szorított helyet a lapban. A ban is készséggel támogatta a-- • magyar nyelv és irodalom

ügyét. 1843-ban 6 fedezte Balogh Károly Pécsi Auróra című irodalmi zsebkönyvének kiadási költségeit

,°chenblatt című hetilap

^ meg sem indult, vagy S!,'két szám után megszűnt. Az 1848. április 5-én meginti16 pressfreie Flugblätter jMt az első életképes pécsi f%, melyről bővebbet tu- pk. Szerkesztője, kiadója és Jetben tulajdonosa is, a

.^őcei származású <*°lf Neuwirth volt.

név nélkül közölt versek egyi- ke-másika jól tükrözte a történelmi idők szellemét, mint például „A nemzeti őrsereg kivonulási indulója“. A nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontjának hirdetésével azonban a szerkesztő ellenségeket szerzett magának az ébredő nemzeti öntudatú horvátok között. Az újság terjesztése

A Fü-H reiner Zeitung

heti háromszori megjelenését főképpen a híranyag gazdagí- Emest nemzeti öntudatú norvatok fására használta fel Neuwirth.

________ __ között. Az újság terjesztése ^ közölt hírekhez megjegyzéA n

émet nyelvű, de teljesen emiatt nagy üggyel-bajjal járt seket és magyarázatokat fü- »!?Syar szellemű lappal Neu- a drávántuli területeken. A zött, s ezek jó ítélőkópessógé- nem is annyira a pécsi varasdi postahivatal egyene- rd; tanúskodnak. A magyar

^ ____i _a -----mé>crti 1 tryfla nláia tartó-___i re _

Mi

ndezeknek a díszpolgári pontjai, mellyek az Ország pillanatok fontossága tekinte- levelek kiadatni rendeltet- (• Gyűlést is, mely eddig a törvé- téből a rend, és békés átalaku- tek.” (>nyes utón haladott, a forradal- lási mozgalmak feletti őrködést

így tisztelgett Pécs városai'mi térre sodorta. Itt Pécsett kötelességének ismerve: min- a márciusi nagy eseménye-11 Március I8-án kiáltatott ki a denekelőtt Koronás Fejedelme két előkészítő, azt vezető és i' szabadság, s midőn másnap a dicsősségének, úgy a haza jobb- a későbbi forradalmi harcot ('templomba mentünk 8 órakor létének békés reformok általi folytató jeles férfiak előtt:!1 hordatták körül város hajdúja előmozdítása eránti rokonszen- Kossuthtól Petőfiig és Vörös-('által a Szabadságot, alkot" ve jeléül a nemzeti lobogót a martytól Táncsicsig. l'mányt, s egyenlőséget hirdető Város Tanácsháza tornyára

i. t ezédulák, a legnagyobb betűk- közkívánatra kitüzeté. — A 12

reformpontok feletti tanácskozásra pedfcg a holnapi napon pécsi sajtó első, 1848-as feje-/reggeli II órakor tartandó Hete. í Közülés jelentetett ki; ezen

A pécsi lapszerkesztő rrvun- í határozat a Város összes Pol" kásságát a korabeli pesti la-(Sorsága értesítése végett ki-* poik is elismerték. Szinnyey \ nyomaira, és még e mai napon József, a neves bibliográfust szétosztatni rendeltetvén, később így írt róla: „NeuioirthO’^036^ 1848.-dik évi Martius jeles politikai képzettségét 118ján tartatott Közülesbol. Alá- tántoríthatatlan hazaszeretet-Oras: Szabad Királyi Pécs Vá-* tel párosító.. “ fros Tanácsa és Közönsége.”

Mondjuk még el Neuwirth-1 A szemtanú leírása szerint e ről, hogy a szabadságharc bu-f röplap szétosztásakor minden^ kását követő osztrák önkény-?felé a városban „a legnagyobb uralom alatt súlyosan meg-J mozgalmak, nyughatatlansá- szenvedett 48-as újságírói vol-?gok, zsibongások voltak. Per- táérh Windischgrätz rögtön ? czel Miklós asztalra állott a 1849 elején elfogatta és hadbí- \ Sz. Háromság előtt a piaczon, róság elé állíttatta Neuwirth ?s onnét predicálta az egyenlő- ezután tíz keserves esztendőt!'séget: „Nincs most többé Föl-* töltött az olmützi vár kazama-i'des Ur — igy szóllott — nincs tálban. A kemény fogság tes-l'nemes, nincs Fő Papság, ha- tileg-lelkileg megtörte, ellen-('nem mindnyájan egyenlők va- állóereje felőrlődött, idegzete (1 gyünk!” A mit hallván a pia-* összeroppant. Ebben a szeren -11 ezon vasárnapi napon ácsorogni csétlen állapotban élte le hát-('szokott káptalani jobbágyok, ralévő életét a 90-es évekig ('egy másra néztek, és káromko- Verőcén, szülővárosában, test-''dások között mondák: Koma, vérbátyjánáL f ha ez igy van, jerünk haza, ver

('gyünk paripát, puskát, pisz- A fradihus sorsú úrs^díróf tolyt etc. Errenézve minden

'' uriszolgálatok ezen naptól

alakulására” — írta egyik vezércikkében. Más alkalommal, a törvényről elmélkedve azt fejtegette, hogy véleménye szerint a törvénynek az általános, a közös népakaratot kell megtestesítenie. Az egyén és az állam viszonyát több ízben érintette Neuwirth, miközben érvei alátámasztásául Schillert, Solomt és Lykurgost idézte.

1848 szeptemberének végéig a Fünfkirchner Zeitung folyamatosan megjelent. Október elsejétől a szerkesztő a ___________ _______

la

p teljes ívrét formában, való működése után tizenkét éven (' kezdve megtagadtattak...

Wanyai németség igényeit ®én megtiltotta az alája tartó- nyelvű melléklet, a Pécsi Tá- megjelenését tervezte az ad- keresztül még melléklap for-1' Mindez csak néhány kiraga

Mnta kielégíteni, mint in- zó hivataloknak a pécsi nemet rogató, amennyire a nemrég t?bb Horvátország és Szlavó- laP továbbítását. előkerült két számából megr* felé akarta közvetíteni a Neuwirth újságja a nehézsé- ítélhető, jobbára a pécsi közlői híreket. A belügyminisz- gek ellenére is egyre jobban élet dolgaival foglalkozott. Az Ciánnak küldött jelentésé- fejlődött. Május derekától ci- első két szám a városi tisztiül ő maga jelölte Így meg a met változtatva, mint Fünf• kart, — mint a Pesti Divatlap célját. kirchner Zeitung jelent meg, említi — „igen megcibálta“. A

digi félív helyett. Ez a terv májában sem jelent meg Pé-<’dott mondat, néhány gondola*, azonban a közbejött esemé- esett magyar nyelvű sajtótér- (1 amelyet egy pécsi ember 1848- nyek miatt nem valósulhatott mók. Csak 1800-ban indult''ban papírra vetett. És most, meg, mert Neuwirthnak mene- meg azután a Pécsi Lapok'' no év távlatából mi is el- külnie kellett Pécsről Jella- című hírlap, melyben a hírro-1 mondhatjuk, valóban „Csudá- chich közeledő csapatai elől. vat a Pécsi tárogató rovatéi-' J latos 1848. esztendő!” A fenti Átmenetileg Pesten, az ottani met viselte. 1870-ben Ismét sorok írója mé" nem tudta.

t újság anyaga iß érmék a hónap utolsó napjától kezd- támadó hangú, gúnyolódó, sőt német újságoknak dolgozott egy Fünfkirchner Zeitung cí-1 (nem tudhatta, hogy ezeknek az

vplm*»1r foloU A la.n »m rwíifY r« A y* mo/nrnn «trnltrM Ír ísA r. /ílilrLrtlr nztL o 7 tAVáKh A h/\rvát ncoirtüifAlr Ír i _ mi? UÁmat 11 i c.ó,# lAlPTlt TTIP tJ ti ooomon troJrrseilr loí t**?tinl Vi*a_

fiinak felelt meg. A lap, í/^ly címlapján a „Szabadiért — Népért — Hazáért!” ycTúas jelszóval jelent meg, iftozatos tartalmat nyújtott. J[alárvcis és elvi jelentőségű ^ércikikok és cikksoi-ozatok

ve pedig már magyar nyelvű melléklettel, a Pécsi Tárogatóval együtt hetente kétszer látott napvilágot. Július elsejétől Neuwirth háromra emelte a lap heti megjelenését.

A pécsi német újság és maszemélyeskedő cikkeknek az lett a következménye, hogy a városi tanácsülésben komoly formában szóba került a Pécsi Tárogató betiltásának gondolata.

A pécsi szerkesztő cikkel a

tovább. A horvát csapatok kivonulása után több mint egy hónappal, december első felében, új pécsi német lap megindulását jelentette be januáremlitette indulásakor a pécsi

•úkit a sajtó szabadságáról gyár melléklapja valószínűleg kor lényeges társadalmi és pora a pesti Űriparban. Ez a lap sajtó 48-as múltját, Neuwirth

végül is csak terv maradt s tevékenységét.

ezzel a kísérlettel lezárult a Hernády Ferenc

mű német újság jelent rneg a eseményeknek leírásával ha- városban. Ám sem az új ma-' t zánk történetének egyik legfé- gyar lap, sem a másod [kényesebb korszakáról számol be Fünfkirchner Zeitung nem a késő unokáiknak. Azoknak az

unokáknak, akik büszkén tekintenek vissza 1848—49-re, a ma* gyár szabadságért vívott harc na v*’ nafriai-.-" F. M.