Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

2 1958 MÁRCIUS I NAPLÓ NYILATKOZAT a mortf^ar forrada mi mun' ás-rycraszi kormány és a Magyar fczo?ial sla Munkapárti va amint a Román Népköztársaság kormán a és a Román Mun áspárt küldőt e nők sárg a ása ró" » t Kiterjesztik a szerződéskötéseket a felvásárlás területén arab népeknek, valamint más ázsiai és afrikai népeknek a gyarmati iga végleges lerázá­sáért, a teljes nemzeti függet­lenségért és szuverénitásért folytatott harca Iránt. Mindkét kormány támogat­ja a szovjet kormány javas­latát egy magassz'eíű kor­mányfői értekezlet összehívá­sára, mert úgy véli, hogy ez állami területén atomtöltésű rakéták kilövésére szolgáló berendezések létesítése a né­pek jogos aggodalmát váltja ki. A magyar és a román kor­mány népük akaratának meg­felelően visszautasítja az Ame­rikai Egyesült Államok kor­mányának azon próbálkozásait, hogy egyes európai szocialista megfelel a béke és a népek biz- országok társadalmi rendjét (Folytatás az 1. oldalról) kényén támogatják. Ezeket az elveket sikeresen alkalmazzák a szocialista országok és szá­mos európai, ázsiai és afrikai nem szocialista ország között. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság nem­zetközi kapcsolataikban követ­kezetesen alkalmazni fogják a jövőben is az ENSZ alap­okmányának ejveit, amelyek arra kötelezik mind a nagy, mind a kis államokat, hogy az egyenlőség és a kölcsönös tiszte’ct alapján egyesítsék erőfeszítéseiket a béke és a nemzetközi biztonság megőr­zéséért. A felek támogatták a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam kezdjen közvetlen tárgyal ásókat Németország egyesítéséért, vonják ki a kül­földi csapatokat Németország, valamint a többi nyugat- és ke1et-európai árazás területé­ről, s hogy a két német állam mond jen le hadseregének atom fegyverrel való felszerelésé­ről. Mindkét nép életbevágó érdeke, hogy a német milita- rizmus ne veszélyeztethesse is­mét Európa népeinek biztonsá­gát és a világ békéjét. A magyar kormány helyesli és támogatja a román kor­mánynak a balkáni országok kormányaihoz intézett felhívá­sát, amely nemcsak a délkelet­európai országok, köztük Ma­gyarország érdekeinek felel meg, hanem nagy je’entőségű ke-deményezés az általános béke szempontjából is. A két kormány teljes egészé­ben egyetért a lengyel kor- , . — mány ama javaslatával, hogy z, hommunbta mozgalom a l engyel Népköztársaság, a alapvető kérdéseiben áPionont Csehszlovák Köztársaság és a A ÍSLÍHIftaí*“*! »»t**"»» *» » szckfartanl-mns Német Demokratikus Köztár- nan a kommunista és saság, valamint a Német Sző- munkáspártok képviselőinek a tonsága életbevágó érdekelnek. Ez az értekezlet megnyítani az utat más, bonyolultabb nem­zetközi kérdések megoldására is. Ugyanakkor a két küldött­ség nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a nyugati hatalmak, s elsősor­ban az Észak-amerikai Egye­sült Államok kormánykörei által továbbra la folytatott erőpolltika jelent. A fegyverkezési hajsza és a hidegháború, a szocialista or- krAmk körü'l katonai bázisok rendszerének megteremtése, az Északatlanti Szövetség tag­nemzetközi tárgyalásokon vi­tassa. Az ilyen kísérteteket szuverén államaink bc'ügyeib« vn'ó megen-edb^iet’en beavat­kozásnak tekintik. Amíg fennáll a támadó jel­legű Észekatlnnti Szövetség és nem valósult meg az euró­pai kollektív blztonsá", a Ma­gyar Nónkö-társaság és a Ro­mán Né^köztárscsá"- a fenye­getett béke védelmében ren­dületlenül erősb* a varsói szer­ződés «Tervezetét. Ez a szerve­zet védelmezőié a szocialista országok blztemsá “inak, füg­getlenségének és Európa be­ké Jé«—k. IV. A Magyar Népköztársaság éfl a Román Népköztársaság ba­ráti kapcsolatai elmélyítésének és feVesztésének alanvető biz­tosítéka az a gyümölcsöző együttműködés, amely a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Romín Munkáspárt kö­zött megvalósult. Pártjainkra hárul az a történelmi feladat, hogy a két ország népeit a szocializmus építésének útján vezessék. A két párt közötti vélemény­csere megmutatta, hogy a nem­káspártot egész tevékenységé­ben, a szoclallgmns építésében a marxista—teninlsta elmé’et vezérli. Tanulnak a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és a többi kommunista és munkáspárt gazdag tapasztala- taibél, alkotó módon, a nem­zeti sajátosságok figye'embe- vételével alkalmazzák a mar­xizmus—Mnknrn általános elvolt. A két párt megerősíti azt az elhatározását, hogy következe­tesen harcol a marxizmus—!«- nlnlzmus revíziójára Irányuló minden kísérlet ellen, a dog­Az országos felvásárlási ope- 60 Ft-os felárat, napraforgó* ratív bizottság — a kormány magnál a mázsánként! 275 Ft* vonatkozó határozatainak alap- os szabad fel vásárlási árral A két párt a magyar és a íján megtárgyalta a szerződéses szemben 285 forintos szerzŐdé- román népet a proletárnem-''felvásárlási rendszer széles- ses árat. A baromfi szerződé* zetköziség szellemében neveli l körű kiterjesztését és erről a seknél ugyancsak magasabb és határozottan visszaveri a t következőkben tájékoztatja a szerződéses árakat térítenek burzsoá nacionalizmus bármi- # parasztságot. Az eddigi cikkek (például csirkenevelési szerző* lyen formát öltő megnyüvánu- (mellett az 1958. évre újabb déseknél az átadás idöpontjá* lásalt. ^cikkekre is kiterjesztik a szer- tói és a súlytól függően az ál­A Magyar Szocialista Mun-fződéskötéseket, mint például Ínmi szabadfelvásárlési árnál kásplrt és a Román Munkás- 'kenyérgabonára, sörárpára, kilónként 2—6 Ft-al magasabb párt hangsúlyozza; hogy a Jnapraforgómagra, továbbá ba- árakat.) munkásosztáiv és a dolgozó rromflra. Külön ki kell emelni, hogy parasztság szövetségének meg-, Kenyérgabonánál, sör árpa- az állam a jövőben biztonságot szilárdítása a munkásosztály es napraforgómagnál meny- kíván teremteni a zöldség-ter* vezetésével, a tömegekkel va-\ny^Si szerződéseket kötnek, malés területén is — ahol bó­lé kapcsolat szakadatlan erő-, A szerződés kötésével egyide- séges termésű években a fel- sítése, a párt egysége és vas-jiu‘eS,a termelő kívánságára vásárlási árak egyes esetekben fegyelme, a pártmunka lenini tkenyérgabonánál mázsánként a termelés önköltsége alá csök- elveinek következetes alkal-j60 Ft, sörárpánál, illetve nap- kentek — azzal, hogy egyes mazása biztosítja aa elért J raforgómagnál 80 Ft kamat- zöldségfélékre előre úgyneve- errdmények megszilárdítósá*. jmentes előleget fizet a szerző- zett védőárakat hirdet meg, mindkét ország dolgozóinak a °öst kötő vállalat. __ amelynél kevesebbet a felvá* újabb sikereit. 5 többféle szerző- sárló szervek bármilyen ter* A Magvar Szocialista Mun-j“” mdul. A termelők köthet- (nés mellett sem fizethetnek, káspárt és a Román Munkás-'csirkenevelési szerződet, A termelöszövetkeTeteknil « párt képviselői elhatározták.i k ®. naP°®* szerződéskötéseket a növény­hogy bővíteni fogják a k«( Mt®lbe kapják azzal, ternu,u% a g2aWawti a letrié­párt kapcsolatait, «terjesztik! "»«V leg- Me( miamim az állatíenyés* a küldöttségcserét, a párt-lla,ább 25 kilogramm -ántani- munka kölcsönös tapasztalatai-(lva10 csirkét kötelesek vissza- ^ ^ ~ nak tanulmányozását, vala-f ac*ni a megállapított szerződé- mennvjSé2hen és egyöntetű mint a pártekmányok é« ,k^izetfs.® min.őségben átadott áttételek Pártsajtó cseréiét. ihó™ dara! u^n a termelőszövetkezetnek a tárgyalások eredménye! <ibonként 50 Ft, hízott kacsára, ^ZefeTämt^n^v^^n^mtad«i mériékhon igazollák. (Illetve rmivWárn an Ft kamat- Ö felárai a jövőben minden té s csaknem valamennyi cik­kére kiterjesztikt A nagy teljes mértékben igazol Iák. hogy a két ország vezetőinek közvetlen kapcsolata és a két országot közösen érintő kér­désekben folytatott vélemény­csere szükséges és hasznos és az Ilyen kapcsolatokat a jövő­ben Is fenn foglák tartani. A ölagyar Nénköztársasig kormány- és pártkü’döttségé- nek a Román Népköztársasága ban tett látogatása, a teljes si­kerrel zárult tárgyalások a két népet összekötő mélységes tisz­telet és szeretet érzésének ha­illetve pulykára 30 Ft kamat' mentes előleg folyósításával. cikkre kiterjesztik. Illetve in* , Az új terményértékesítés., il- SSedtafa^rtS^Í letve baromfihlzlalási és neve- wiónVőn« M­--M*** «•“* . must- és a bornál az eddigi Icius hó folyamán — a tavaszi (mezőgazdasági munkák során , - , ... (kezdik. A szőlő, must és borra (történő szerződéskötéseiket lefl- 19 szAzalekra ««éljék. ugyancsak Az önkéntesség teljes betar­táséval kötött szerződések bí&* vétség. Köztársaság területén létesítsenek a tóm tégy vérmen­tes övezetet. A Magyar Népköztársaság és a Román Néokdztársasá? kormányai üdvözl.k a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormányainak a kínai ön­kéntesek Koreából való kivo­nására vonatkozó kezdeménye­zését. Ez értékes hozzájárulás a koreai kérdés békés úton való rendezéséhez, a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához. A felek együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki az Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója alkal­mából Moszkvában megtartott értekezletének történelmi je­lentőségét. Az ott hozott ha­tározatok nagy segítséget nyúj­tanak pártjainak és a nem­zetközi munkásmozga’ómnak. A két pártküldöttség rend­kívül fontosnak tartja a két párt közötti együttműködést, az elvtársi kapcsolatokat és a jövőben is megtárgyalja közö­sen a szocializmusért és a bé­kéért folyó harc legfontosabb kérdéseit. A Magyar Szocialista Mun­káspártot és a Román Mun­f elszámol ásóért. A teteuteg! szakaszban a revízión Izmus j’-’ lenti a legfőbb vészé'yt a nemzetközi munkásmozgalom számára. A kit párt küzd a kapitalizmus feimagasztalói, a reformista és opportunista né­zetek, a burzsoá Ideológiai be­folyás ellen, a párt vezetősze­repének növe’éeéért, a gazda­sági, politikai és kulturális életben. Bukarest, 1958. február 26. A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldött­sége részéről KADAR JANOS 'később április 1-if? 'megkezdik. Az újtíptmú szerződéseknél tonságot jelentenek a paraszt* — az előlegeken túlmenően — ság számára árufeleslegeinek az állam általában a szabadfel- értékesítésében, hosszabb idő* _vásárlási árakat meghaladó, szakra irányt mutatnak a ter* ti lmas megnyilvánulásai vol- (magasabb szerződéses árakat melésben és mindezzel alátá- tak. Jelentős mértékben hozzá-í fizet. így sörárpánál a takar- masztják a termelés biztonsá- ,Ürültek a baráts*** megsriür-t mányórpa ár felett mázsánként gát. dal ásóhoz és fejlődéséhez. f A Magyar Népköztársaság és( «.Romén NénkSztársasá- mln-f den erőfeszítést megtesz a közös f és fennálló testvéri szocialistái együttműködés fo.j’csztésóro és elmé’yíiésére, a Szovjetuoiő- vezette nagy szocialista tábor országai barátságának és meg­bonthatatlan eeysércnek meg­szilárdítására és minden csele­kedetével hozzájárt!' a béke és 209 mMt Mell az üzemi őspark karban* ta' fására a Pi si Xokszüek KISZ-sze'vtze'e A Pécsi Kokszművek KISZ- szervezetének 23 tagja 200 munkaórát fordított — ellen­szolgáltatás né'kül — az üzem a népek közötti együttműködés | gépeinek megelőző karbantar- nemes ügyéhez. ((tására, javítására, átfestésére, ((rozsdamentesítésére. Különö­. d„„,' x,, ... ., . 4 sen kitűntek e munkában Pus- felszerelésére 3060 forintot ' ” Zka Györf^ ^ Takács György adott'a KlSZ-szeivezetnek, - kormány- ég pártküldött-) KISZ-f iatalok. akik 30—30 ezenkívül kétszer fedezte í sege részéről , munkaórát áldoztak szabad- fiatalok táncmulatságának GHEORGHE é idejükből a gépek megelőző költségeit ezerötezáz forint ér* GHEORGHIU-DEJ f karbantartására, összesen kö- tőkben: rülbelül 20 ezer forint értékű társada'mi munkát végeztek el a Pécsi Kokszművek KISZ­fiataljal. Szorgalmukat az üzemveze­tőség értékes juttatásokkal vi­szonozta. Fotólaboratórium A bejárat fSlSti tábla: Sudár István munkásszállá«. Emeletes, nem régi épület Környékén ágak, fatuaikók he- verésznrk szanaszét. Egyik ab­lakon virágos mintás függöny, a másik csupasz. Az előcsarnokban faliújság. Két ceruzarajz disztti. Csete­patét ábrázol, amint székek és miegymások szelik át a szobát, torzoníborz alakok dühödt pil­lantással méregetik egymást az asztal alól vagy az ágy vé­géből. Szép előjel... — A gyerekek rajzolták — mondja a gondnok. A hosszú folyosóról szobák nyílnak, az ajtón névtábla. Be­kopogunk az egyikbe. Fiatal­ember hever az ágyon. Nad­rágban, ingujjban. Az ágy előtt bakancs. — Üljenek le, elfáradnak — kínál, miután kölcsönösen be­mutatkozunk. Leteszi a köny­vet, könyökére támaszkodva várja, hogy megmondjuk ml járatban vagyunk. Bagénvl Jánosnak hívják, bányakőmű­ves. — Hogyan élnek? — kérde­zem. Körben emeletes ágyak. Sodronyosak, a matrae agyon- zöesköJt, piszkossztlrke. Az asztalon kereső, két pohár. A padló zsír-foltos. — A szobát nézi’ Szebb, mint az Alkotmány utcában és jobban i« élünk. Nemrég Jöt­tem Ide. Csak kevés a tüzelő. Ha nincs, irány az erdő, lop­IMIHNOiENiraiU Közelebb került a munka­helyéhez. Jól keres, nem pa­naszkodik. Most ugyan keve­sebbet, a tél beszorította, a foltozásért kevés pénzt adnak. — A kosát te jobb — foly­tatja. — Itt válogathatunk négy-ötféle között. Azért érde­mes volt átjönni. —■ Tiszta ágyneműt mikor kapnak? — Elég szürkéik, ugye? He­tenként cserélnek, de nekem legutóbb három hétig nem váltottak. — Miért? — Szombatonként haza me­gyek a családhoz. A csere is akkor van. Nem teszik le az ágyra, érte kell menni min­denkinek. Aki nincs itt, az nem kap. Nem jó. — Valakit megkérhetne. Egyszer az egyik, máskor a másik bonyolítaná le és meg te ágyazna, nemcsak rádobná... — Lehetne, de nem olyanok. Az ablak me'lctti fc'ső ágyon még moot te ott hever a tiszta lepedő. Ügyet sem vetnek rá. — Pohár sincs elég, csak kettő hatunknak. A falon hangszóró függ. — Nem szól? — Nem. Állítólag javítják. Pedig szívesen hallgatnék szín­darabot, zenét. Most könyvet >— Mikor járt itt valaki a bányától? — Én még nem láttam sen-' kit S ha jönnének — legyint — mi haszna? Legalább abban segítsenek, hogy ez a ,zajlá­da“.— a hangszóróra mutat — szóljon. i • Szemben a kultúrterem. Kultúrterem? Közepén poros plng-pongaoetal, a sarokban kályha, a füstcső melléje fek­tetve, néhány szék, egy szek­rény — más semmi. Ide is ke­vesen és keveset járhatnak. Két fiatal legény üti a k»u- csuklabdát. Tizennyolc évesek lehetnek. Egy pillanatra abba. hagyják a játékot — Nemrég óta vagyok Itt — mondja az egyik, — az Alkot­mányból Jöttem. Ide helyeztek. Vn'amlre kellett a szobánk, hely meg nem volt. — Én meg ve'e jöttem, ön­ként — így a másik. — Falubeliek? *— Dehogy. Én hala«!, ő meg mórahalml.,; Az ország minden tájáról ve­rődtek össze, fiatalok, öregek, szolidak és hangom ködök, tisz- telettudok és vagányok. Olya­lentkeznek be s amikor meg- kaparják, odébb állnak..; Többsége fiatal, aki éppen hogy kikerült a serdülőkorból és a faluból a városba. — Apám otthon földdel vesz- kődik — szólal meg a halasi. — Az enyém is, van egy kis szőlőnk, meg harmadost vál’a'- nak. — Küldened haza — Nem mindig, csak ha megszorulnak. -. s — Jólőltözőtteh. a mór au al­mi fiún szép csizma feszül. — Akkor marad ruházko­dásra. meg szórakozásra? — Ezemyolcszázat keresek — válaszol a csizmás. — Mióta Itt vágyók, még nem voltam a városban. Nem szeretek jár­kálni. — Hova megy? — A büfébe, itt van közel. Iszik. Van olyan este, hogy elkölt egy százast. Azt mond­ja, vigyáz, módjával emeVeti a pobarrt, de nzért. néha fel­önt a garatra. Ez a szórakozá­sa. — Könyv, mozi, színház, tánc? — Nem megyek, esetleg mo­ziba, az is iU van « kultúrhá/­E*y valamiben mindketten nagyon tartják magukat: „bumll” ne legyen, mert akkor le is út, fel is út. Gyenge vi­gasz, ha csak ez tartja vissza őket A jövő? — A katonaidőt itt elitölt­jük, aztán hazamegyünk.; j Semmi céL Ledolgozzák a napi nyolc órát, aztán mennek a maguk útjára. Kallódnak, vergődnek é* öntik magukba a szeszt. A kultúra, a tudomány helyett Sötét a kép. Lehetne vi­lágosabb? Igen. Ha kérek valamit — nine* keret. Tudom, hiányzik pohár, rossz a rádió, de nincs elég pénz, mit tegyek — tárja szét a kezét a gondnok. Hogy ez a szállás és a többi te, laká’yosabb, otthonosabb legyen, azon könnyebb segíte­ni, még ha kevés is rá a keret, talán gondosabban is kellem« elosztani. A vezetőknek Is töb­bet kellene idejárni, ellenőriz­ni, támogatni. Á fiúk te tehet­nének érte. Itt laknak, nekik sem lehet mindegy, mi'yen kö­rű 'mények között Az ember szívesebben él derű*, barátsá­gos szobában, ahol minden van él a Hej*« WMk. De az erkölcsi, nevelési problémák nehezebbek. — Rövidesen megalakul * KISZ-szervezet, sokat várok tőle — bizakodik a gondnok. Igaza van. egymaga nagyon kevés ide. S ha otthonos kö­rülményeket is teremtene, a* csak egy dolog, attól még nem lesz o'thon. A azü’ői házban vigyáznak a fiú lépteire, oko­sítják, tanítják az életre. Itt is csak így megy. nevelni és me­gint nevelni. Kézenfogva oda­vezetni a könyvszekrényhez, beleavatni őket a betű titkai­ba. Akartak Itt egy ismerkedé­si est-félét rendezni —- beful­ladt. Nem «ikerült először, ta­lán harmadszor, negyedszer igen. Türelem, türelem.. Megéri. A azÁliítebizottíáí!. amelyik létezik is. meg nem '*■ kiegészíthetné majd a KIS?' tevékenységét. Ez te a lakók szerve, s ha Ők akarják és vál­lalkoznak rá, rend last mindé" szobában, kultúráiét a sívár te­remben. Vannak Ilyen fiúk. csak meg kell keresni Őket De menjenek el közéjük mindazok, akik kötoles'é-í'k- nők érzik, hogy minden fiat«1 tisztességes, tamilt, művelt á’- lampolcára legyen a hazának *ók, párttagok. Ifjúsági vezetők, szakszervezeti veze­tők. I.egyen mindenki szlvbeü gondia az Itt élő, az ország kü­lönböző tájairól öaszecsoporto" su’ó fiatalok kulturált, ottho* nos életének megteremtése. •orr Inmet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents