Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

1958 MÁRCIUS 12 NAPLÓ S Meg kell kezdeni a víz, lakás és közlekedés problémáinak megoldását Bedő Pálné elvtársnő, a III. kerületi tanács elnökének felszólalása]! a tanács-funkcionáriusok országos értekezletén ij Úgy érzem, nem követek el hibát, ha megállapítom; a tö- megkapcsolatok megteremtésé­hez és jobbátételéhez a sző­kébb értelemben vett politikai tevékenységen túlmenően A nagymérvű építkezések miatt elkerülhetetlen a külön­böző anyagoknak a városon tör ténő keresztülszállítása, a vá­ros két végén folyó építkezé­sekhez. Ez a körülmény szin­Egyben elindítója lett ez a módszer a telekspekulációnak is, a telek ára nem kívánatos»» módon állandóan felfelé megy.»» Szükséges volna városunk-1 ] ban a vízszolgáltatás helyzeté-f olyan gazdasági feladatok meg tén hátrányosan befolyásolja a nak azonnali megjavítása. Saj- { valósítása is szükséges, amely a lakosság jogos életigényei­nek kielégítését célozza, — mondotta bevezetőben Bedőné elvtársnő. Ezután adatokkal bizonyította, hogy Pécsnek kü­lönleges helyzete van a többi nagyvárossal szemben, ezt ter­mészeti adottsága, természeti kincsei idézik elő» Városunk túl gyorsan fejlő­dik. és tűlnépesedik, ennél­fogva a jelenlegi lakólét- szám túl sűrű és havonta csak beözönlés útján 1000 fő vei növekszik. — Az ivóvíz, szennyvíz kér­dése, a közlekedés, a lakás- helyzet egyaránt súlyos, — mondotta Bedőné elvtársnő. — Nehéz volna megmondani, hogy melyiknek a megoldása az előbbre való. Ismerve a népgazdaság helyzetét, he'yileg és helyi erőből próbáljuk meg­oldani a problémákat. Az ivó­víz-helyzetet például hitelátcso­portosítással kívánjuk megol­dani, de ez is csak részben hoz­hat sikert.­köztisztaságot, de kapcsolódik a városrendezési, városfejlesz­tési és közlekedési problémák egész tömegéhez és teszi ezeket mind súlyosabbá, a lakosság ré­szére mind elviselhetetleneb­bé, követelve ezzel az azonnali beavatkozás szükségességét. A közlekedéssel foglalkozva néhány számadatot szeretnék mindjárt közölni. 1955-ben 13 millió főt szállított a Pécsi Közlekedési Vállalat, 1957-ben pedig 28 milliót. A 28 millió utas szállítását a vállalatnak 23 villamoskocsi­val kellett megoldania, vala­mint 50 személyszállító autó­busszal, amelyek közül napon­ta átlag 36 kocsi használható. Ezek után könnyen megállapít­ható, hogy a zavartalan köziekedé s lebo­nyolításához jelenleg mini­málisan mintegy 20 autó- buszra lenne szükség. nos, véleményünk szerint ez csak komoly beruházási hitel rendelkezésre bocsátásával va­lósítható meg. A regionális tervezés megkez,» dése nem húzható tovább, de(i azonnal meg kell kezdeni a»» részletes városrendezési tér-»» vek kidolgozását is azért, hogy»» a város rohamos fejlődésében,»» ezeknek a városrendezési tér-»» veknek birtokában szakosaié-»» lyaink biztosan és határozottan intézkedhessenek, nehogy költ­séges, vagy jóvátehetetlen hi­bák álljanak elő. Az OTP lakásépítési hitelei-»» nek nagy részét más kevés-\ bé exponált városok terhe-j re, Pécsre kellene irányiig-f, ni, hogy a gyorsított ütemű ]( Egy újítás viszontagságai lakásépítéssel a szanálások,<• A közlekedés problémáját egyébként a tömegszáliMtás egyedüli eszköze, a villamos- vasút oldhatná meg olymódon, Az ivóvíz és közlekedés álla- ha a várost kelet-nyugati irány lítcabővitések és a legsürgö- sebb városrendezési felada-»1 tok a közlekedés és lakás- »> építési feladatokkal együtt párhuzamosan megoldhatók I * legyenek. potának megjavítása beruházá­si hitel nélkül nem fog sikerül­ni. Ezen a téren tehát kérnünk kell a kormány komoly segít­ségét. A szükséges munkaerő és anyag előteremtése nem Okozna nehézséget. Ha részleteiben vizsgáljuk a város problémáit, szeretném mindjárt elsőnek köztisztaság megemlíteni, azzal az érdekes epizóddal kap­csolatban, hogy amikor a Mi- hisztertainács első elnökhe- 'yettese, mai értekezletünk elő­adója, Apró elvtárs Pécsett járt, neki is az első megjegy­zése Pécs város köztisztaságá­val volt kapcsolatos. A köztisztaság kérdéseit vizs­gálva Pécs életében ugyancsak utalnunk kell a város speciális helyzetére és ebből adódóan ar­ca, hogy a város természetes szennyeződése nagyobb bárme­lyik más megyei jogú városé­nál. Ugyanis egy-egy kiadó- sabb esőzés után például ton­naszámra kell az utakat elbo­rító mecseki hordalékot elszál­lítani. ban keresztül szelő és egyben a szén és uránbányák területét összekötő villamosvasút háló­zatot építünk ki. A jelentkező, rendkívül megnövekedett utas- forgalmat kizárólag ez a tö­megszállító eszköz lesz képes lebonyolítani. Érdekes még megjegyezni ezzel kapcsolat­ban, hogy amíg Miskolc, Sze­_______ ged és Debrecen villamos köz­ké rdéseit lekedését korszerűsítették, ad­----------- dig a vidéki városok legelső vi llamosvasútját, amely 60 év­vel ezelőtt épült Pécsett, sem nem növelték, sem nem kor­szerűsítették. Szerintem semmi sem indo­kolja azt, hogyha például a végrehajtó bizottság a korábbi évek ingatlanárai alapján egy házhely árát négyszögölenként A kormánytól kérjük annak i megoldását, hogy az úgyneve-i zett szabadrendelkezésű laká- (» sok megüresedése esetén a tu-»i la jdonos igényeit meghaladó»i lakrészek felett, feltétlenül a»i tanács rendelkezhessen. Ez a»i rendelkezés azonban csak az»» 1945. előtt épült lakóiházakra vonatkozzon. Végül köszöneté* mondok azért, hogy közvetlenül szesm- től-szembe mondhattuk el vé­leményünket Az OTP ezzA a módszerrel elérte azt, hogy telekhez ma Pécsett nem a munkásság, hanem a birtokait eladoga­tó és pénzzel bnvev rendel- ■ezn kvlák és spekuláns ele mek jutnak. tel fejezzem be, hogy minder tudásunkkal és lelkesedésünk­kel pártunk és kormányun,» mögött állunk és teljes erőnk­kel harcolunk a megszilárdul- munkárihatalom további erősí-' téséért A pécsi Pannónia Sörgyár új erjesztő és ászokoló beton­kádjainak az impregnálását egy osztrák cég végezte évekkel ezelőtt. Az osztrá­koknak kiváló minőségű im­pregnáló anyaguk van, ame­lyet világszabadalom véd, méregdrágán, sok tízezer dol­lárért végzik szerte az or­szágban a sörgyárak erjesztő és ászokoló kádjainak az impregnálását. Ez gondolkoztatta el évek­kel ezelőtt Raschka Emilt, a pécsi sörgyár szigetelő szak­munkását is. Hogyan lehetne a drága külföldi anyagot ha­zai anyaggal pótolni, hogyan lehetne sokezer dollárt meg­takarítani? Raschka elvtárs kísérletez­getni kezdett és rájött, hogy hazai anyagokból i* lehet impregnáló anyagot készíte­ni, olyat, amelyik pótolhatja a külföldi anyagot. Kidolgozott újítását a sav­álló kádak és tartályok im- pregnálásával foglalkozó B. M. 30. számú Építőipari Vál­lalathoz nyújtotta be. Az el­ső beadott újítási javaslata szőrén-szálán * eltűnt. 1955. augusztus 17-én, azonban új­ra beadta az újítási javasla­tát ugyanahhoz a vállalathoz. Most már az újítást 696 szám alatt be is vezették az újítási naplóba és a vállalat tovább­adta kipróbálás végett ez Építéstudományi Intézetnek. Az intézet 1955. december 31- én levélben közölte az Épí­tésügyi Minisztérium Műsza­ki Főosztálya b. osztályával a kísérlet kedvező eredmé­nyét és javasolta kisméretű ipari kísérletek végzését, amelyeknek egyéves tapasz­talatai alapján végleges véle­ményt lehet alkotni az újí­tásról. A minisztérium ille­tékes igazgatósága értesítette az ÉM. 30. számú Építő­ipari Vállalatot, hogy az újí­tási javaslatot ipari méretű kísérletre elfogadta. Utasítot­ta a vállalatot, hogy a kísér­letezésbe vonja be Raschka Emilt, és a kísérlet megkez­désének pontos idejéről és helyéről 1956. március 15-ig tegyen jelentést. A vállalat azonban határ­időmeghosszabbítást kért, nyersanyagbeszerzési nehéz­ségekre hivatkozva, azután az ellenforradalmi esemé­nyek gátolták meg a kísérle­tek folytatását. Folytatódtak azonban a kí­sérletek tovább már 1957 ele­jén. Március elsején keltezett levélben az erjedésipari ku­tató intézet levélben közli az ÉM. 30. számú Építő­ipari Vállalattal, hogy két darab uborkái üvegben, amelynek a belseje a Rasch- ka-féle impregnáló anyaggal volt bevonva, hat hétig tárol­tak pálinkát és hat hét el­telte után a pálinkán sem­milyen ízbéli és szagbeli el­változást nem észlelték. Az impregnáló anyag nulla fok alá hűtve sem mutatott re­pedéseket., Ezután ismét nem történt jó ideig semmi. Raschka elv­társ ekkor az élelmezésügyi miniszterhez, Nyers Rezső elvtárhoz fordult segítségért. Nyers elvtárs intézkedésére átkerült akkor az újítás az Élelmezésügyi Minisztérium­hoz, kedvező véleményezé­sekkel. Érről 1957. április 16-án kelt levélben érié siti Raschka Emilt az Élelmezés- ügyi Minisztérium, megje­gyezve, hogy az újítási javas­latról mind az Erjedésipari Kutató Intézet, mind az Épí­téstudományi Intézet kedve­zően nyilatkozott és az üze­mi kipróbálását javasolják. Ezekután már a Pannónia Sörgyárba adta be ismét az újítási javaslatát Raschka Emil. 1957 április 10-én ve-< zették be az újítási naplóba. Április 16-án került a javasi latra a vállalatvezetőség ha* tározata: kísérletre javaslom, Aláírás: Somogyi főmérnök, A megjegyzés rovatba pedig: Anyagi fedezet hiányában még a kísérlet sem valósit* ható meg. Aláírás: Somogyi főmérnök. Ettől az időponttól nap* jainkig nem történt az újítás ügyében semmi. Somogyi Jenő főmérnök szerint az újítás túlnőtte a gyár kereteit. Üzemi Msén leire lenne szükség, az iga* zolná végeredményben vég* legesen az impregnáló anyag használhatóságát. Az üzemi kísérletnek azonban semle* ges helyen kell lefolyni. Eb* ben az ügyben pedig a Sör* ipari Igazgatóság hivatott in' tézkedni. A Söripari Igaz* gatóság azonban eddig még nem intézkedett Igaz, igaz, hogy az eddigi vélemények nagyon kedvező* ek, de vajon hogyan viseUce* dik az impregnáló anyag a sör érlelési folyamata köz* ben, nem-e oldódik maját nem-e pattogzik le a kádak* ról, nem okoz-e mellékízt? Tlyenféle gondolatok is meg* fordulnak a „sőrör* szőkém* berek fejében, Jogosak az aggályok? Amellett, hogy ez anyag meg felelőnek ígérkezik, itt van* nak a különböző vállalatok és kutatóintézetek kísérleti adatai. Az új anyag eddig jól kiállta a próbát Miért hát az érthetetlen húzódozás az üzemi kísérletektől? A kí-< serietek nem is emésztené* nek fel óriási összegeket Viszont ha az új anyag be* válna, jelentős, a befektetett forintösszeg sokszorosát taka­ríthatnák meg a népgazdaság számára — valtctában. Majd a szántóföldeken Éppen most járt itt Szekeres de olyan a prasztember, hogy íatják, hogy a tagság egyre inkább magáénak érzi a szö­vetkezetét, s bele is szól an- hak ügyeibe. Bezedeken pél­dául feltették a kérdést a szövetkezet vezetőinek: miért csak 3000 forint nyereséget ho- a felvásárlás? Miért nem többet? Ezek a tagok valószí- tű’eg taggyűlésen kívül is bemmel tartják a felvásárlást, 5 szükség esetén bele is szól­tak, hogy jövedelmezőbb le­syen, hiszen a szövetkezet Amikor azok a januárvégi kában megelőzték az összes ment az ara tógép, 50 hold ka- Ez a maa érte- csalogató napos idők voltak, gépállomásokat. Kereken 1000 Lászost kellett levágnia, any- kezlet szerintünk annak bizony , n vonta,lansáe uralkodott hoWat végeztek el. Meg akar- nyira megszerették a gazdák, sága, hogy pártunk és tor- i^SSSTJSSSla “kJ“*“. -g- dolgozott a gép mányzaitunk vezetői kiváncsiak földékre vágyott. A szántók MOßt- t hÓ .. . , , ... |»míno- rrinitfäk min* tamc7 tesen. Igaz, hogy a határidőt s máris 80 hold gépiaratásra a tömegek véleményére. ^ ^ megtoldották, de igyekezetük kötöttek szerződést a dolgozó pécsi tanácsvezetők örömmel,» , . . ,,, nem volt hiábavaló: készen parasztok, JJ OTP^íS^fért^S ** férjük, en_»* másnéhány traktorosa is őszi a tavasa munkí&ho* Más községei*« is megsze­gg gedjék meg az elvtánsak, hogy < ] szeszed le a szükséges munka- szúksoges^eró- és munkagépek, rették a gépállomás munkáját, felszólalásomat azzal az ígéret- *. gépieket és hamarosan földbe akasztották ekéjüket Felszán­tottak akkor’ jó párszáz holdat de amíg jókedvűen forgatták a földet, elmaradt a gépjavítás. Ezért azután kemény „fejmo­sást” kaptak, ami rosszul esett jöttem, hogy lesz-e gép? ugyan, de a másik oldalról meg Megnyugtatják, hogy amikor vígasztalóan zúgott fülükben a jónak látja és a talaj is úgy kellemes hang, hogy taJajmun- kívánja — bármelyik nap ren­faktor. Még a azt is megtudta, hogy Nagy „ ,, _ Károly brigádjához tartozik, milyen vezetőket választ meB. .valaki majd ebből a brigádból Ha „disztagok kerülnek az((kerül hozzájukj „^rt annyira igazgatóságba, akik csak „r®p- fiatal még a tsz, hogy nincs rezentálnak“, de nem dolgoz-J ^ trakíorosau nak, ugyanakkor visszatérítés-* Elmek a Nagy-brigádnak 14 nél készségesen felveszik ai erőgépe van. Készen várja tiszteletdíjat, akkor nem ’‘cs7^ mind a munka megkezdését, eredmény. Márpedig a f°ld-?Nagy részük már kiköltözött muvesszövetkezeteknek ebben elvtárs, a fiatal vajszlói ter­melőszövetkezet elnöke. — Pár nap múlva tárcsázni, szántani kellene már a tava­sziak alá — újságolja. — El­iák szövetkezetük helyzetét, mint 10 ezer forintot fizettek pénz kell, mert csupán állami Több helyein érdekes javasla- be, ? szövetkezeti fűrész- hitelből szövetkezeti mozgat tak születtek, amelyek azt mu­gatter vásárlására. A Somogy- . . apáti körzetéhez tartozó Diós- fenntartani nem lehet A pniszta lakói több mint 20 ezer forint értékű társadalmi mun­kát ajánlottak fel, ezzel szem­ben kérik az egyik épület át­alakítását italboltnak. Más he­lyeken a részjegyhátralék be­fizetésével erősítik a szövet­kezetei. Például Püspöklakon a taggyűlésen fe1 állított pénz­tárnál a taggyűlés után 300 forint elmaradott részjegyet fizettek be. Nagyvátyon piedig a taggyűlés után két nappal szövetkezés a kölcsönös segíté­sen, a sok kis érték összefo­gásán, az erők egyesítésén épül fel, nem az állami hite­len. Ezért elgondolkoztató a nagypalli szövetkezeti tagok állásfoglalása, amikor sokall­ják, hogy a nyereség 60 száza­léka tartalékalapra megy, s csak 29 százalék kerül külön­böző címeken visszafizetésre. Vajon gondolkoztak-e a nagv- palli gazdák azon, hogy meny­nyiből lehet egy boltot bérén­az esztendőben minden eddi - f keli arra a területre, ahol tavaly • *, „ , ... * is dolgozott és ebben az évben ginéi többet kell produká.-l ^ férték a gépállomás segítsé- niuk, mert nagyobbak a. *e’~f gét. De ezek az erős masinák adatok. Olyan köztiszteletben » t még pihermeki csendben állé, a szövetkezeti mozgalom várják hogy felszáradjon érdekeit, a falu javát szem-f, Jj-V behúzódtak a fészerek _____ ____________5 hátralékos rendezte tartó- ^ uc*w ta szna az egyén haszna is. A zását. Ezek a tagok megértet- dezni, s bő választékú" árúval ^vetkezet erősödésével a ték, hogy ha nem növekszik tömve tartani? Abból a 11200 is erősödik. a szövetkezet saját ereje, ak- forintból, amit saját szövetke­Más helyeken sokat foglal- kor a szövetkezet kevés pénz- aeti erejüknek mondhatnak, jccztak a tagok a »szövetkezet zel nem képes úgy ellátni a nem igen! Ellenben a decem­Keroskedelmi hálózatának bő- feladatát, ahogy azt a piaraszt- her 31-én még fennálló yífősével, s az áruellátás meg- »ág elvárja. Mert ma már nő- 218 700 forint állami hitelük­Jsivitásával. Kifogásolják több nek az igények, s egyre töb- bój _ igexli Ha több vissza- helyen, hogy nincs a boltok- bet várnak a szövetkezettől, han e» egendő patkóvas. patkó- Valamikor a Hangya csak fög, sarokvas, kisgép és gépi nagyobb községekben létesi- fe’szerelés. A jobb áruellátás tett boltot, ahol biztosítva volt }?énye mellett a tagok legtöbb a nagy nyereség. Ma *■ p>edig he'yen hajlandók áldozatot is olyan igény jelentkezik pél- hezrvi új létesítmények fel- dául Püspöklakon, hogy a falu ekéséért. Öcsárd körzetében alsó részén is, meg a felső ré­Déldául több mint 100 ezer szén is legyen egy vegyesbolt, 16 aktivitásnak nemcsak a gaz- erint értékű építőanyagot és ugyanakkor vágóhíd is kelle- dasági ügyekre kell kiterjed­íeLa Nem baj az, ha az igé- nie, hanem az új vezetőség Jrazdák boltok építéséhez. Ve- megválogatására, megválaszta­fcényben is 70 ezer forint kö- *** nőnek, a «szövetkezet ^ ^ ^vetkezet j6v6je> Juli építőanyagot adnak össze igyekszik is kielégíteni ezeket fejlődése, vagy elmaradása at­^ööreszentmártonban több az igényeket, de ehhez saját tói függ, hogy a tagság most hetöleg minden falu szövet­térítést akarnak kapni, akkor ne Pécs váradon vásároljanak, hanem saját falujukban, s na­gyobb lesz boltjuk forgalma, nagyobb lesz a nyereség, s több a visszatértté«». Ez ennek az útja. A taggyűlésen megnyflvánu­,-** * ** ^ - *a talaj, behúzódtak a fészerek előtt tartó, hozzáértő embere- ]á kertelk tövébe, két, főleg parasztokat kell vá-# lasztani a vezetőségbe, akikf ~ Hamarosan bemelegítjük tudnak és akarnak dolgozni J “ °™mdejnk a bri­szövetkezeti mozgalom íelvirá-* gédvezeto. Úgy latom, elő- eoztatásáért »»szór a kemsei tsz földjén uidul A- »„,„*.** I»a gép, mert ezeké homokos ta- zőre, s dolgozhassanak. Egy­lések éíd küídötSyűlésSc ^t'! gyol^n SZÁ^rt ** így ÍOrma * leHlescd<^ de _hogy pasztalatai biztatóak. Remél-$ra<? f2 id3> addig nem köt szerződést, amíg nem szól neki valaki. Hát a brigádvezető szól. Tudja, hogy idén sok borsó lesz a körzetében. Egyedül a zalátai gazdák 83 holdat alkarnak vet­ni. Azért jő ezt tudni, mert nemcsak a korai vetésre ké­szítette fel a brigádot, hanem faverőlécesre alakították át egy cséplőgépet, amellyel majd a borsót csépelik, hogy ne tör­jön a mag. — Ez okos gondolat — szól közbe a vajszlói tsz elnöke — mert mi is vetünk idén 30 holq szójababot és öt hold étkezési borsót. Majd ezzel a íaverősscl csépelünk mi ia.., Munkájuk lesz bőven az idén is, csak győzzék elvégezni. Ép­pen amint beszélgetünk, csö­rög s telefon és a Siklósi Álla­mi Gazdaság jelentkezik. 400 hold kombájn-aratásra szeret­ne szerződést kötni a gépállo­mással. Sajnos, csak 150 hol­dat vállalhatnak, mert már sok a szerződésük. Van tehát munka és a trak­torosok egyformán óhajtják már, hogy kikerüljenek a me' indul a tárcsa és utána a vető­gép. Zabot akarnak vetni... kezeti tagsága alap>osan meg­nézi, hogy kiket választ meg * >—— - ----— ——— s a választáson túlmenően a .szövetkezet. így is van rendjén, tagok maguk is tevékenyen de ne nyugtalankodjanak az bekapcsolódnak a szövetkeze' * egyéni gazdák sem, mert még munkájába, hiszen a szövetke-\mindig 13 traktor marad, amely zet elve a kölcsönös segítségig ő földjükön dolgozhat An- a közös, a tömegek érdekében 1 örülnek majd a traktoro- végzett szervezett tevékeny-, >járnak minden fa- ség. A most folyó választásokéban, mint tavaly Kemsén, döntik el évekre a szövetke-f — Ott meg mi volt? zeti mozgalom jövőjét, s egyet-f Nagy Károly len szövetkezeti tagnak sem aratja a legnagyobb győzelmet, kit várnak vissza a gazdák 1959-ben is, az majd a szán tó­földeken dől el hamarosan. Lipóczki József Idő járásjelentés Várható Időjárás szerdán estig felhős, hideg Idő, elsősorban délen több helyen havazás, 1: a vascső, mérsékelt déli-délkeleti, holnap brigádvezető éIenk keleti-északkeleU <t jókedvűen meséli, hogy az egészé Válható legalacsonyabb hőmér- 1 # községben csalt három holdé Séklet ma éjjel: mínusz 2—mínuss mindegy, hogy milyen lesz eziara*ácra kötöttek szerződést ai5> helyenként mínusz 5 fok alatt. járatosra KoumeK szeraoaest ar Legmagasabb nappali hőmér,sek* a Jövő. f gépállomással. Es mikor krfiet szerdán j—« fok között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents