Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

VILÄG PROLETÁRJAI EG YES Ül JET EK! t / DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Mai számunkban: Barangolás Baranyában Angol lapok a kormányfői értekezlet mellett Pécsi Dózsa-Petőíi—Bp. Honvéd 1:1 (1:1) XV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1958 MÁRCIUS 11 EGYSÉGESEN Mondjuk és valljuk, hogy előrehaladásunk záloga: a párt egysége. Megtanultuk ezt, most már nemcsak könyvből, az élet is megtanított rá októberben, amikor a régi pártvezetés hibái és az árulás a szakadék szélére so­dorta hazánkat. S megtanultuk az elmúlt közel másfél esztendő alatt is. A párt által kibontakoztatott kétfrontos harc hónapról hónapra rendezte a párt sorait, újjászer­vezte a kommunisták seregét. Szakítva az árulókkal, küzd­ve a szektás hibák ellen, helyes marxista—leninista elvi politikát folytatva vált képessé az ország vezetésére, nyerte meg a dolgozók bizalmát, támogatását. A történtekre még jól emlékszünk; a másfél esztendő tanulságai is egyszer s mindenkorra belénk vésték, hogy óvjuk a párt egységét. Az egység nem elvont fogalom, nem Is holmi varázsszó, amelyet csak ki kell mondani, s máris eleget tettünk kötelességünknek. A pártegység tartalma: politikájának tisztasága, ferdítések nélküli, egy­öntetű végrehajtása. A múlt évi pártértekezlet hosszú időre szóló politikát dolgozott ki, amely már eddig is ki­állta a próbál; az élet, a dolgozók támogatása, bizalma igazolta helyességét. S ha ma a pártegységről beszélünk, akkor arra kell gondolnunk, hogyan, miként tesszük út­mutatásait valósággá, miként gyümölcsöztetjük azt a gyá­rakban, földeken, intézményekben. E téren még koránt sincs minden rendben. Vannak nehézségek, hibák, ame­lyekkel meg kell birkózni. Egyik pártszervezet titkárától megkérdezték: milyen határozatokkal segíti őket a közvetlen felettes pártszerv. Esetenként a mi munkánk is szóba kerül — felelte az illető titkár — de mi nagyon megrágjuk tanácsaikat. Vi­tatkozunk velük és csak akkor látunk dologhoz, ha meg­győztek bennünket határozataik helyességéről... Egyszó­val: a határozatok meghozatala után elkezdenek vitaié, kozni: jó, nem jó, talán inkább így kellene vagy amúgy... Gyakran megtörténik az is, hogy egyes pártszervezetek rá se hederítenek a felsőbb szervek határozataira, mintha nem is nekik, nem is róluk szólnának. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséről kidolgozott határozatról számos községi pártszervezetben egy fia elgondolás sincs, meg sem beszélték a teendőket. A határozatok kritizálgatása, semmibevevése nem „új munkastílusai hanem a párt szervezeti egységének megbontása. A párt felépítésének és fegyelmének lenini szabályai: az alsóbb szervezetek alá vannak rendelve a felsőbb fó­rumoknak, a kisebbség a többségnek, a párttag a párt- szervezetnek. A választott felsőbb szerv irányítja az alá­rendelt pártszervezetek tevékenységét. Határozatai, útmu­tatásai kötelező érvünyűek. Felhatalmazását az alsóbb szervezetek küldötteitől kapta, amikor titkosan és demok­ratikusan megválasztották, s elismerték jogukat, köteles­ségüket. Senki sem értelmezheti ezt úgy, hogy a pártban ilyen formán nincs helye a vitának. A pártdemokrácia le­hetőséget ad a vitára, amikor a határozatok, feladatok kidolgozása van napirenden. A pártszervezetek és szervek felhasználják ekkor a párttagság véleményét, akaratát, körültekintően megvizsgálják a körülményeket s ennek alapján döntenek. Utána már csak egységes, fegyelmezett munka következhet a határozatok szellemében. Előfordul­hat azonban, hogy valaki a vitában kisebbségben maradt nézetét továbbra is fenntartja. Élhet azzal a jogával — s ez új a pártban —. hogy véleményét a felsőbb pártszerv elé terjeszti, de mindaddig kötelessége pártszerűen dol­gozni a többség által elfogadott határozatokért, amíg azok érvényben vannak. Osztatlan elismerést keltett a pártnak az a határozata, hogy pártfunkciót kivéve minden tisztséget betölthet pár- tonkivüli dolgozó is, aki hűséges a népköztársasághoz. A pártonkivüliek bizalmat, megbecsülést látnak benne. A párttagok többsége is helyesléssel fogadta, mert ezzel is elejét vehetjük annak, hogy egyesek funkciószerzés vagy a meglévő biztosítása miatt lépjenek a pártba. Mégis, esetenként eltérnek a helyesnek tartott elvtől. Az egyik alapszervezetben hónapokig vitatkoztak egy műszaki ve­zetőről. Maradjon, menjen? Nem volt semmi bűne, hi­bája, tetejébe elismerték szaktudását, képességét s hogy ért a dolgokhoz. A vita csupán akörül folyt, hogy a mér­nök pártonkívüli s miért legyen vezető beosztásban, mi­kor párttagot is tehetnek a helyére. Talán nem is gondol­tak arra, hogy a párt egységén ejtenek csorbát, amikor megszegik a határozatot. A pártegység — a tettek egysége. A tettek döntik el, hogy ki ért egyet a párt politikájával és dolgozik meg­valósításáért. A bányaüzem taggyűlésén felállt egy idős elvtárs. Arról beszélt, hogy egyesek nem fordítanak gon­dot a biztosításra. Kemény szavaiból mindenki azt hihette, hogy ez az elvtárs bizonyosan rendet tart saját portáján és környezetében sem tűri el a lazaságokat. Nem így volt. Azon nyomban rá is pirítottak: igaz, előfordulnak ilyen hibák, de egyszer-máskor az elvtárs sem tartja be a biz­tonsági szabályokat... Apróság, de a jelenség ilyenekből tevődik össze. Egyes pártszervezetekben a taggyűléseken szép szavak kíséretében állapodnak meg a tennivalók­ban, öröm hallani a sok hasznos javaslatot. Amikor azon­ban a helyszínen, az emberek között mindezekről beszél­ni, érvelni kellene, amikor a kidolgozott határozatokért tenni kellene, egyszerre eltűnik a lelkesedés. Megáll a munka, a párt véleménye, tanácsa nem jut el a párton- kívüliekhez. Következménye: legközelebb ismét ugyan­azokat a dolgokat tárgyalják a taggyűlésen, mert nem tör­tént változás,, minden maradt a régiben. Ideje mindenütt megérteni, hogy a párt tevékenysége az egyes kommu­nisták tetteire épül. A párt politikája, amelyet a júniusi pártkonferencia dolgozott ki, világos, egyértelmű, megegyezik a társada­lom szükségletével, igényével. Az erősíti a várt egységét, aki azt helyesen, ferdítés nélkül érvényesíti, cselekedeté­vel előmozdítja megvalósulását. a magyar és a jugoszláv kormányklildöUséi átvette a söpri transzformátorállomást is Varasd és Söjtör között épí­tett villamostávvezeték átadá­sa során a szombati varasdi ünnepség után vasárnap sor került a söjtöri transzformátor állomás átvételére. Marin Cetinics, a Horvát Népköztársaság végrehajtó ta­nácsa tagjának vezetésével ju­goszláv kormányküldöttség ér­kezett a Zala megyei Söjtörre. Ott volt Csenterlcs Sándor ne­hézipari miniszterhelyettes ve­zetésével a magyar kormány­küldöttség. Regős Alajos, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat igazgatója üdvözölte a két kor­mányküldöttséget. Hisszük — mondotta többek között —, hogy ez a villamos- energiaszolgáltatási együttmű­ködés újabb lépést jelent a két ország barátságának, együtt­működésének további elmélyí­tése útján. Rövid ünnepség után a ven­dégek megtekintették a transz­formátor-állomást, majd elláto­gattak Hévízre és Badacsony­ba. Még e hónapban felépül az első panelház Az újhegyi kísérleti panel­üzemben az első oldalfal panel után legyártottak mér három födémpanelt is. A napokban teljes erővel tovább folytatják majd a panelek gyártását, úgy hogy még márciusban elkészül­hessen az első földszintes pa­nelház. A földszintes panel­ház felépítéséhez összesen har­minc elemre lesz szükség. Az előregyártó üzembe már meg­érkeztek a panelekbe beépí­tésre kerülő nyílászáró szerke­zetek is, így a folyamatos gyár­tás biztosítva van. A készülő panelekbe a duz­zadó agyagból égetett keramzdt mellett már meddősített salak is kerül, ami olcsóbbá teszi a gyártásit. A meddősített salak ugyanis mintegy hetven száza­lékkal olcsóbb a keramzitnál. Az újhegyi salak meddősítésé- re viszont azért van szükség, hogy az épületek falát képező panelekbe ne kerüljön szerves anyag. A szerves anyagokat égetéssel távolítják el a salak­dombból kitermelt salakból; Az építőipari vállalat vehetői szeretnék, ha még az első fél­évben sikerülne üzembe he­lyezni a keramzi tégető forgó- kemencét is az előgyártó tele­pen. Eddig ugyanás a kesramzi- tot a beremendi cementgyár kemencéiben kellett kiégetni. A kemence üzembehelyezése remélhetőleg nem ütközik majd nagyobb akadályokba. A kemence hengerpalástját egy budapesti üzem készíti és már ebben a hónapban le is szállít' ja. A kemencéhez szükséges gépi berendezést pedig pécsi vállalatokkal szeretnék elké­szíttetni, bevonva a beremendi cementgyár szakembereit, akik már több éves tapasztalatokká' rendelkeznek a forgókemencék üzemeltetése terén. M es érleiezlelE Az állami gazdaságok terme­lési igazgatóságainak főagro- nómusai és főmérnökei a tava­szi munkák megindulása előtt hétfőn megbeszélésre ültek ősz- sze a földművelésügyi minisz­tériumban. Petőházi Gábor földművelés­ügyi miniszterhelyettes meg­nyitója után a szakemberek beszámoltak arról, hogy az or­szág különböző vidékein ho­gyan teleltek a vetések. Álta­lános volt a vélemény, hogy az őszi vetések nagyon szépek. A munkák előkészületei is sokkal jobbak, mint eddig bár­melyik esztendőben. A vezető szakemberek az el­lenőrzés új elvét fogadták eh E szerint azoknak a gazdasá­goknak, amelyek jó eredmé­nyeket érnek el, növelik hatás­körét, s újabb területen adnak szabadkezet a helyi vezetők­nek. Ahoi viszont még gyen­gébb a gazdálkodás, fokozzák a központi ellenőrzést és segít­séget. Szabályozták a szabad szombatot az építőiparban Az építésügyi miniszter most kiadott utasításában szabá­lyozta a felügyelete alá tarto­zó építő- és szerelőipari, va­lamint a tanácsi építő- és sze­relőipari vállalatoknál a sza­bad szombat kiadását. Az épí­tő- és szerelőipari vállalatok munkásállamány-csoport jába II nehézipari miniszterin tollépmának felhívása a gazdasági vezetőkhöz az ifjúsági kormányhatározat végrehajtására A nehézipari minisztérium kollégiuma megtárgyalta a kormány határozatát az ifjú­ság körében végzendő munká­ról és megállapította, hogy a nehéziparban dolgozó fiatalok — különösen a határozat meg­nikus patronálja. A nagyobb egyéb kulturális, szociális cél- célfeladatok megoldásába von- ra fordítsa. Esetenként tegye nek javaslatot, hogy a fiata­lok a lehetőséghez képest kül­földi tanulmányutakon ve­gyenek részt Az illetékes mi­nisztériumi szervek bevoná* ják be a fiatalokat. Vizsgálják meg az igazgatók — mondja a felhívás — mi­képpen lehetséges az ifjúsági brigádokat munkaidőn túli fel jelenése óta — eredményesen- adatok elvégzésével megbízni sával vizsgálják meg, van-e vették ki részüket a termelés és az elvégzett munkáért járó mód arra, hogy a baráti orszá- növeléséből, az önköltség csők- bért a helyi KISZ-szervezet- gok azonos iparágában doigo­nek juttatni abból a célból, hogy azt a munkában kitűnt ifjak külföldi utazására, ország járásának költségeire, vagy kentésóből és az anyagtakaré­kosságból. A kollégium megállapította azt is, hogy tovább kell fokoz­ni a fiataloknak a munkára, a pToletármtemacionalizmus~, ra, az idősebbek tiszteletére irányuló nevelését, fejleszteni kell szociális és kulturális el- átottságukat. Kimondotta a kollégium, hogy a kormányha- ározatból eredő feladatok meg oldásában a párt és a KISZ- szervezetek mellett jelentős szerep vár a gazdasági veze- őkre, ezért felhívja a minisz- érium felügyelete alá tartozó trösztök, vállalatok és intéze­tek irányítóit, hogy az ifjúsá­got érintő, döntésük alá tartozó ügyeket a helyi KlSZ-szerve- zettel minden esetben előzete­sen tárgya’iák meg. Felhívja a kollégium a gazdasági veze- őket: fokozottabban fejleszte­ni kell az ifjúság munkaver­senyét. Fejleszteni kell a fiatalok ijítási készségét, ennek érde­kében szakelőadásokat kell rendszeresíteni és a lehetőség '-zerint fel kell állítani a mű- ■zald klubot. Gondoskodjanak róla az igazgatók, hogy az fjúsági brigádokat egy-egy __jól képzett mérnök, vagy tech­ta rtozó dolgozói, továbbá a követő szombat egyben mun» munkahelyek alkalmazottai kaszüneti nap, helyette más részére szabad szombatot a napon szabad szombatot nem vállalat igazgatója bérfizetési lehet engedélyezni, napokat követő szombati na- a kieső munkaidőt a szabad pokon engedélyezhet. Szabad szombatot megelőző időszak szombatot hetenkent — tehát a]att le kell dolgozni. A szom- öt napomként ^tartani nem bati munkaidő öt óránál ki ­szabad. A bérfizetés napját vesebb nem lehet. Ha a mun­kahelyeken a szabad szombat miatt kieső munkaidőt nem dolgozzák le vagy a szabad szombat kiadása fontos terme­lési érdekbe ütközik, az igazga­tó a szabad szombatok tartását köteles megszüntetni. Az építő- és szerelőipari vállalatok segédüzemei és a telepített szak- és segédipari vállalatok dolgozói — Ha munkaidejüket rendszeresei! építési munkahelyen töltik — részére a vállalat igazgatója szabad szombatot engedélyez­het. Azoknál a dolgozóknál, akifenék munkaidejét havi ke­retben állapították meg, a szabad szombat kiadása a havi munkaidőkeret csökkené­sével nem járhat. zó fiataljaival cserelátogatást szervezzenek. Elő kell segíteni a technikumi tanulók külföldi cserelátogatását is. 'janika., a. „főúh" Csak novemberben lesz ti­zenhét éves és már kijár ne­ki a „főúri’ megszólítás. Ki­jár és nem is akárkitől. A színészek is így szólítják, ha betérnek a Nádorba vagy a Mecsekbe. S Janika — alias Osztertag János — már ug­rik is: „Parancsolnak vala­mit?” Szóval Janika a vendégek kedvence. Hangerlijét legye­zőként lóbázva kígyózik az asztalok között és úgy egyen súlyozza a megrakott tálcát, mint egy felnőtt pincér. Most éppen leszámolt és fürdeni készül. Búcsúzik a kedves vendégektől. Oda­biccent a fejével minden asz­talhoz ahol ő szolgált ki, az­tán irány a fürdő. S ekkor állok elébe én. —! Már leszámoltam — és elhárító mozdulatot tesz, de ahogy meglátja a jegyzetfü­zetet, ceruzát, hangot vált — Azért ráérek. Elbeszélgetünk. Most „magánember” és félreteszi a komolyságot, mely jellemzi, amikor kiszol­gál. Még 1955-ben elje­gyezte magát a pincér­szakmával. Szabadszentki­rályról jött be Pécsre. A szü­lei még most is ott laknak. Édesapja Kővágószőlősön asztalos, édesanyja a terme­lőszövetkezetben dolgozik. Janika hetenként látogatja őket — amikor éppen sza­badnapos — máskülönben teljesen önálló életet él eb­ben a nagy városban. — Mit csinálsz ma este? — A, szokásosat, Fürdés, utána moziba megyek, aztán színházba. — Egyedül? — Sajnos, — mondja, de a hangsúlyban benne van az is, hogy nem sokáig. — S aztán? — Bejövök a Nádorba a házinéniért és megyek haza olvasni. Azt nagyon szere­tek. Főleg a jó ifjúsági re­gényeket ... Mert Janika jófiú. A fi­zetésből is havonta nyolcszáz forintot ad haza, szüleinek. Feláll és búcsúzik, mert lekesi a mozit... s holnap újra megjelenik hófehér ka­bátban, hangerlivel a karján és ismét szólítják, hogy ... „Janika.'... főúr, kérek egy étlapot!... mert két évi ta­nulás után egy pincérsegéd­nek tu mtár ion dukál n,

Next

/
Thumbnails
Contents