Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

W58 MÁRCIUS 4

NÄPLÖ

n

Kádár János elvtárs beszéde

f (folytatás az 1. oldalró.l)

hasznos tapasztalatuk (élénk derültség), de nem mondtak le mól, hogy uralják a mi töme- Sánk egy részének gondolko- (ását, vagy nagy részének gondolkozását bizonyos kérdésekben

Nekünk tehát rendszeresen, nagyon komolyan, sokat kell harcolnunk azért, hogy ne csak a fegyverek meg az esztergapadok fölött, de az emberek gondolkozásában is a munkásosztály gondolatai, eszméi uralkodjanak. Enél- kfil nem lehet jól építeni és dolgozni.

hetjük meg. Az állam csak egyformán biztosíthatja a jogokat, akár szervezett munkás valaki, akár nem.

Ha ez másként lenne, holnap mindenki belépne a szakszervezetbe, és az sokkal inkább hasonlítana a Mussolini-féle

korporációhoz, mint egy szak- szervezethez. így tehát nem helyes. Mégis lehet valamit csinálni. Nyújtson a szakszer* vezet az ő saját eszközeiből valamit a tagjainak, amit más állampolgár nem élvez. Erre a mi alkotmányunk, a mi törvényeink lehetőséget nyújtanak.

HÉTFŐI JEGYZETEK

Mohácson jártam. Kis város, egyike azoknak, ahol szint« [nagy forgalom és sok-sok ap- napról-napra erősödnek, gyárán íróság, ami tollhegyre kivánko- podnak a termelőszövetkezetek [zik. Itt van mindjárt a Dél- S a mohácsiak is, vidékiek is [Baranya megyei Népbolt Vál- szívesen olvasnának erről azon [tolat 2. számú kötött- és lenker- a szép táblán.

, árubolt. Hát nem furcsa már *

\a fieve is? Ugyan ki érti meg

Okosan és jól állapítsuk meg, mit kell kérni a munkásosztály számára

A nyugdíjasok ügye

Meggyőződésem szerint a szakszervezeteknek attól a naptól kezdve, amikor a munkásmozgalom hajnaliul vUágrajöttck, egészen addig, amíg létezni fognak, alapvető feladatuk, hogy a munkások érdekében kérjenek és követeljenek. De igen nagy különbség van aközött, hogy Ütői kérünk és követelünk, hogy milyen társadalmi rendszerben él, kér és követel a szakszervezet.

Rémi lehet mindig, követelni h lehet, de ha igaz, akkor a

tekszervezetekben is úgy kell Kndolkodniok az embereknek, Kánt az ország gazdáinak. A kapitalistákkal szemben, például a Harthy-Magyarorseáigon • szakszervezetben elég volt te a tudomány, hogy: kérek és követelek és aki ezt gerincéten és rendszeresen csinálta, te jó szakszervezeti fumkeiomá- *his veit. Felfogásom szerint

»a a* s JŐ szakszervezeti funkcionárius, aki tudja, hogy a dolgozók érdekében •nit keH kérni, mit kell követelni, de azt is tudja, hogyan ős honnan lehet azt megadni.

k áj és állítom, hogy nehe- tebb tudomány, mint önmagában az, hogy okosan és jól lapítsuk meg, mit kell kér- W és követelni a munkásosz- ®y szamára.

Amióta munkásosztály van, azóta harcol a burzsoáziával az eszmék terén is. A burzsoázia előnyben van ebben a harcban, egy tekintetben neki teljesen elegendő, ha a munkások nem gondolkoznak, mert akkor már ő az ura az eszméknek. — A munkásosztály érdeke viszont azt kívánja, hogy gondolkozzanak az emberek. Természetesen könnyebb nem gondolkozni és ezért a mi munkánk nehezebb, mert az emberek tudatát kell meghódítani. De van a munkásosztálynak is egy előnye ebben a harcban: az 6 igazságai erősebbek.

Valamikor, sok évtizeddel ezelőtt tulajdonképpen két ember volt, aki meg tudta fogalmazná a munkásosztály eszméit: Marx Károly é.s Engels Frigyes. Nézzenek csak körül: állítom, hogy ma a világon — persze nemcsak a szocialista, hanem a kapitalista és gyarmati világon — körülbelül egymilliárd ember van, aki értelmesen meg tudja fogalmazni a munkásosztály eszméit és követeléseit. (Nagy taps.)

Én azt kérem, hogy itt * vitáiban is, és később is az össze« kérdéseket az uralkodó munkásosztály pozíciójából vessék fel. Ebbe beletartozik a kérés és követelés, de beletartozik az adás „tudománya"

Itt van például a nyugdíjasok ügye. Nem akarom az összes kérdéseket megvitatni, de egy körülményt vegyünk figyelembe: nálunk a felnőtt lakosság viszonylag igen nagy százaléka nyugdíjállományban van. El lehet határozni, ha akarjuk, hogy az ország lakosságának egyharmadát nyugdíjba helyezzük, ennek nincs semmi akadálya, az ország- gyűlésen többségiünk van, meg tudjuk szavazni, de gondolkozzunk. A lakosságnak minél nagyobb része van nyugállományban törvényszerűen, annál alacsonyabb színvonalán kell, hogy éljenek a munkában lévők és a nyugdíjasok is. US’”"”“z i helyzet az életnívó

felemelése tekintetében is. Sok nép dolgozik és harcol rajtunk _ kívül a szocializmusért. Mi t szegélyének csipkéje látszott nagyon büszkék vagyunk, 4 csupán. A kép bal alsó szögle- hogy 1919-ben az elsők kozott) tében e felirat: „Divatos fehér- harcoJtunk érte, ez jó dolog. De J nemű újdonságok'

első hallásra? De nem is ezen akad meg az ember szeme, hanem a kirakati festményen.

Egy nő mosolyog száját csucso- rítva, enyhe csalogatással a

tekintetében. Csaknem félmez- ., „ . , , _ ... . télén, s a fehérneműje felső »5*«* mohác*1 a }árasi tanac*

Szeszélyes időjárás van —* ez tudott dolog. Tegnap különösen az volt. Hol szakadt a hói hol elállt, s egy-két percre még a nap is előbújt. Ilyen derűs, borongás hangulatban beszélha az elmúlt négy évtizedet né- < zem, akkor azt látom, hogy ai szovjet, a kínai, a román mun- ( kás is harcolt és a többi or-i szag munkássága is. Ha mln-< dent összevetnénk, harcot, vérveszteséget, áldozatot, mun-l kát a szovjet emberek harcé-' val, vérveszteségével, áldoza-<

előtt.

Az egyik megkérdezi;

— Milyen hónap van most? Mire a másik:

— Azt hiszem április, legDe hát hol van a fehérnemű? űtóbbij ^ ^ ezt muta£ja. Mert a kirakati non nem látom? Ja, vagy hogy a kirakatban láthatók? De hát aklcor minek a fenti kép?

tával, munkájával, akkor ezt“innen tudtam meg, milyen

látnánk, hogy mi kevesebbet a eredményeiét értek el a járás áldoztunk ugyan mint mégis imitt amott, nagyobbak az igényeink.

Úgy gondolom, igaza volt le

Kedvelt újságárusa Mohácsnak Sátorhelyi néni.

... , , , -7 _• „ Hóna alatt nagy köteg újságMár hetek óta mindig meg- zsebében ^Zgö a£rópén£ a váro*^™c^sarkan, ^ f6ja az u£cdícat é, Zngosan kiabálja:

— „A Naplói Népszabadság!

állok

ha Mohácson járok. Valamikor

K r&UrlIlAZ 7 (•(./(? l\tK l- Cl 1/15 TV Cl U» JtxriM-o Tf-f rt W/JflMP

ők. i termelőszövetkezetei. Ma csak _

Nagyon fontos, hogy együtt legyünk a tömegekkel

Ami a perspektívát illeti, hogy 10 vagy 20 nincs félnivalónk. Az ügyeit többet és jobban általában jól állnak nemzetkiadott plakát.

Nem tudom, mit akar jelképezni.

Azt-e, hogy az ellenforradalom óta a járás termelőszövet- tkezeteiben nem értek el ered- százalékkal \ ményt, vagy azt, hogy a jelen- dolgozzunk. \ légi eredményeket nem érde- Ebben az esetben esetleg 10 \mes kitenni? Azt hiszem, egyik vagy 20 százalékkal többet for- J sem, hiszen a mohácsi járás

. ,. . . ... . ,, A minap aztán újabb ötlete

a feliratot látni, a toööit elta- tÚ7Úadt^ , hogy gyorsabban karm az ellenforradalom után fogyj(£ az újs™ igy kínáUsi

— Itt a Dunántúli Napló, az a cikk van benne, ami nem tetszik a mohácsiaknak.Itt a Napló, mérgelődjenek. ü Mondani sem kell, hogy percek alatt elfogyott a Napiái még kevés is volt és a mohácsiak nem mérgelődtek.

(GÁLDONYI BÉLA)

közi téren is. Előre fog men- díthatunk a szociális juttatá- ni a szocializmus ügye, meg a sokra is. Ki tarthat vissza ben - béke ügye is. Előre mennek a bünket ettől? Ez csak akkor^ . .... . , , .

magyar szakszervezetek is. A nem megy, ha nincs meg ben^ Tobh mint egymilliós megtakantasért párt segíti a szakszervezetet, nünk az eltökélt akarat és nem^——————————————————————————

tudjuk a tömegeket magunkkal vinni.

A szocializmus építése együtt járjon « dolgozók életszínvonalának emelésével

Néhány szót a vitatott keretesekről. Nem akarom beío- ?Ö8oini az. elvtánsakat, csak J^atkozzasnak ezeken. A csatái pótlék feltétlenül fontos ^txiés. Ha kapitalista ország- lennénk — bár ott sem teahad demagógiát űzni, mert 'teolíd munkásmozgalom nem * demagógián, hanem a szo- ^liznuuson nevelkedik, — ott,

®te»ndjuk, lehetne azt válaapoi- Jj, hogy csak növeljük minél "hban a családi pótlékot.

"texdalista viszonyok között nagyobb a felelősségünk.

Ni azt mondjuk, hogy a szo- tealiamis építéséhez szükséges 4 dolgozók anyagi érdekeltsé- [*• Ezért akarunk úgy dolgoz- **> hogy a szocializmus építése

de a pártra és a szakszervezetre is vonatkozik, hogy a tömegekkel együtt kell haladni. Ne sajnálják a fáradságot! Ha kongresszusi előkészületről van szó, akikor amiatt, ha nem, akkor anélkül, de nagyon,

nagyon fontos, hogy együtt legyenek a dolgozókkal, sokat és nagyon gyakran beszéljenek a dolgozók kérdéseiről. Egyetlen egy fájó doíÁlljunk a talpunkra, vigyük? a tömegeket és mindjárt reá- i Bxálni tudjak azt a lehetősé- # get, ami adott

Milyen lehetőség keH még a munkásosztálynak? Az ország gyönyörű, a táj szép, a föld termékeny, víz van, dolgozni lehet, az emberek szorgalma68 KISZ-brigád küzd

a pécsi vasútigazgatóság területén

A pécsi igazgatóság fűtőházainak KISZ fiataljai milliós anyagtakarékossági mozgalmat kezdeményeztek.

Bala ton széntgyörgy, SztáRlH

város új állomás és a Vasmű forgalmi KISZ-szervezeteihe*, hogy az alábbi öt pontban tett vállalásukhoz csatlakozva in*

Azóta megtörtént az év első dítsanak versenyt:

együtt járjon a dolgozók, s köztük a sokgyermekes családok életszínvonalának emelkedésével. Ami az egyes dolgozót pile*: minél többet tud adni a társadalomnak, aszerint keressen.

Felmerült egy másik kérdés: rendelkeznék-e különleges jogokkal a szakszervezeti tag? Mi hónapok óta harcolunk azért, hogy párttag aem rondelkezihetiik külörúeges jogokkal. Tisztelem a szakszervezeti tradíciót, de úgy gondolom, a szakszervezeti tagság sem több, mint a párttagság. A mi törvényeink szerint ebben ar. országban minden állampolgárnak jogegyenlősége van. Est mi nem aoKg------, — _---------------„------.hónapjának értékelése és a

_ _ . sak, szaktudás van. Mi kell ( mozgalmat kezdeményező pókot ne fojtsanak bele az em- még? Akarat kell. Dolgozzunk# esi, valamint a dombóvári,

jo

bban és akkor gyorsabban nagykanizsai, kaposvári és bá- fog menni a dolog. A múlt év-< taszéki fűtőházi KlSZ-szerve- ben is, januárban, februárban zetek fiataljainak eredménye megjártuk. Mindenki abból in-#eddig 80 000 forint megtakarí- dul ki, ami akkor volt Hiába #tást mutat

berekbe, engedjék, mondják eL

Könnyebb a szívük,

mondhatják, ami fáj,

ha

ha

kilátja. 'Stuini

ha foglalkoznak velük, ha rendes választ kapnak. Nem hiszem, hogy van egyetlen egy olyan kérdés is, amelyről nyugodt lelkiismerettel az igazság alapján nem tudnánk a dolgozóknak kellő felvilágosítást és útmutatást adni.

Szó esett arról, hogy az életszínvonal emelésére most nincs lehetőség. A lehetőség elvileg most is megvan, csak nincs realizálva. Senki sem tud bennünket megakadályozni abban,

Most már a Sztálin városi Vasmű-fűtőház KlSZ-fiataljai is reszt kérnek a versenyből: 75 ezer forintos vállalással csatlakoztak az anyagtakarékossági mozgalomhoz. így a több mint milliós megtakari- KISZ-brivagy februárt tervezzék meg.

Az év folyamán a fejlődés túlhaladta a tervünket. Ezt ebben az évben is meg kén csinálni.

Ha igy lesz, akkor ezt a némításért most már 68 realizált lehetőséget megte-jgád küzd. remtjük.

Meg fogják látni: öröm less nézni, milyen szépen halad előre a dolgozó nép. (Hosszantartó, lelkes tape.)

A fűtőházi fiatalok példája lelkesíti a gyékényes! állom-bs KISZ-flataljait Is, akik felhívással fordultak Dombóvár, Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Sárbogárd, Komló, Háta szék,

1. A fiatalok hibájából baV eset nem lesz.

1 A fiatalok részéről igazé* latlan távoliét, ittasság, oktatás-mulasztás nem lesz.

I. Az előirt szakvizsgákat határidőre leteszik.

4. Minden erővel vigyáznak a rájuk bízott árukra, az ára* dézsmálókat leleplezik.

5. Mindenkor ügyelnek aa állomás tisztaságára.

A versenyt negyedévenkJná

értékelik és az az év végéig tart A felhíváshoz máris csatlakoztak Dombóvár, Kaposvár Bála szék és Sztálinvóros KISX- szervezetei.

Várnai

tudósító.

Vessünk hibridkukoricát!

Többet terem, korábban érik

ó kukorica termesztésének teónjya, ta. egész világom a* években a hibridfcu- rtelcák előállításéra, valamit»*.

elszaporítására és közter- j intésben való alkalmazása irányul. Ma már a Szov- í^únióbain is hatalmas hibridig elóallitó gyárakat építe- (Tt- Amerikában a bel tényété 77®® hibridkukorica-vetőmag |dnenztése óta a következó- ?;PPen alakultak a tarmés- t,a«ok:

|J937-bem, amikor 7,9 azáza- L^területen termeltek csak Ifi mázsa volt (.■ ®üagtermés, 1048-ban a ku- ^caterület 58 seázalélcán l?u hibrid-magtjormesztés. í •*ma, majd 1056-ben, ami- C m összes 50 millió kát.

kukorica termő terii- hibrid-vetőmagot vetet- t ’ U,7 mázasa morzsolt ku- ÍTTteyi átlagra emelkedett »r^^hokiankéntt

teiméseredH^ktertve, hagy még iwdcem(77^ között sem mindenütt ■ténádott a fajtahibrid és v ““hyésKtelt hibridek fogal- a termelők között meg y^nltelán nem, szükségesnek N®» egyiréscst a fogalmak

tisztázását, másrészt a hibrid kukoriesr-vetómagigal történő vetés fontosságára az alábbiak szerint a figyelmet felhívni:

Heierózis. (hibrid) hatásnak nevezzük a keresztezésből származó növények erősebb fejlődését, a keresztezés utáni nemsedék nagyobb életrevalóságát. így pl. ha két jó fajta kukoricát keresztezünk egymással, a keresztezésből kapott magból fejlődő növény erőteljesebb lesz. A heterózis hatás leginkább a szár, levél- zet és gyökér erősebb fejlődésében mutatkozik, de ennek következtében ae utódban a heterózis hatás a szem term és meiwiségét is erősen növeli. Általában a jó hibridkukoricák 10—13 százalékkal, a bel- tenyésztésüek pedig 20—25 százalék körül teremnek többet a szabad beporzása» fajtáiknál. A jó hibridkukoricára jellemző, az erősebb szár, amely a seél döntésének ellenáll, a nagyobb szárazság tűrőképesség és a korábban egyenletesebb érés,

A hoteró'/.ifthHtás jellemzője hogy telje« mértékben csak a keresztezés utámi első nemzedékben érvényesül, a követ kenő un. vtódnemoiedéHbem már

csökken és azután teljesem megszűnik. Fontos tehát, hogy ntinden évben újra és újra ©lő állított hibrid magra cseréljék M a termelők vetőmagjukat.

A heteróaáshatás a kuko- ricatenmesztésbon kétféle módon hasznosítható. Fajtahete- róris, illetőleg fajtahibrid kukoricával, vagy beltenyésztésen hibridkukoricával.

Nálunk a legjobban bevált fajtahibrid kukorica az Óvári 3 (Ó—3), amely az Acamyöaön és F-korsó kereszteaéeéból

szárrmaáik. Ax Ó 5-ös tehát ennek a két jó fajta kukoricának egyszerű keresztezéséből származik és az így előállított hibrid kerül a köztenyésztést». Az elmúlt évben a Baranya megyei állami gazdaságok és legjobb termelő- szövetkeseteik gazdaságaiitoan 2 271 kát. holdon vetettek hibrid mag előállításra Arany- őzön és Fleischmann faji* kukoricákat. A szigetelési távolságok be nem tartása és a ci- mere-zés helytelen, vagy későn végzett munkájából kifolyólag a vetőmagvakot felülvizsgáló szervek 896 kát holdat kizártak a termelésből, vagyis 1*1- kiismeretes és gondos munka előzte meg azoknak a magoknak a kiválasztását, amelyeket, most a termelőszövetkezeteknek és ©gyónd dolgozó parasztoknak vetömagcsere ellenében rendelkezésre bocsátunk.

A beltenyésztése« hibridkukorica külön erre a célra kinemesített, bel tenyésztett törzsek keresztezéséből származik. Olyan ez a munka, mint amikor valaki egy düledezó téglaépületet lebont, abból a jó téglákat kiszedi és a jó téglákból egy erős, masszív, jó épületet épft újra fel. Enné! a kukoricánál kétszeres keresztezést végeznek a vetőmagot előállító kísérleti és állami gazdaságok. A kétszeres keresztezés négy bel tenyésztett törzs származéka (a jelenleg köztenyésztésbe adott Martonvásári 5—(Mv 5)-néi 3 torz« mirxk- szentpusztai sánga, egy törzs amerikai fajta). Vetőmagját olymódon állítják elő, hogy az első évben két-két bel tenyésztett törzset kereszteznek egymással és ezzel előállítják a két egyszeres keresztezett vetőmagját A második évben azután a két egyszeres keresztezést kell egymással keresztezni ahhoz, hogy megkaphassák a kétszeres keresztezés vetőmagját, amelyet mint Mv 5-ös beltenyésztésen hibridkukoricát köztermelésbe adunk ki vetőmag-akció keretében.

Az Országos Növényfajta Kísérleti Intézet 1956-os kísérlet! eredményeit nézve, mikor 42 dunántúli gazdaság átlagát dolgozták fel, az Mv V-os általában 2,1 mázsával több termést adott mindenütt, mint a helyi fajták legjobbjai.

14 százalékos víztartalmú, morzsolt szem-termésre számítva az Mv 5-ös beltenyész- fcett hibridnél 83,4 százalék volt a morzsol ári arány, az Óvári 5-ösnél 83 százalék, míg ae elmúlt évben több helyen kipróbált amerikai hibrideknél 79,5 százalék. Ezeknél a hibrid- fajtáknál tehát sokkal jobb a morzaolári arány a szem- és csutaszázalék, mint a helyi fajtáknál, de jobb ae amerikai hibrideknél is.

Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy a hibridek, de főleg az Mv 5-ös beltemyésztett hibrid 2—3 héttel korábban érnek be, mint. általában a megyében termesztett kukoricafajták. Fontos ez a körülmény azért is, mivel ma még kukoricák után egy jelentős százalékon búza kerül elvetésre és a búzának 2—3 héttel előbb történt elvetése ugyancsak érezteti hatását a búza termésében.

A hibridkukorica-fajták termesztése iránt megyénkben is egyre nő az érdeklődéi. Ma még mindem igényt esem a téren kielégíteni nem tudunk, azonban már ebben az évben is mintegy 8500 kát. holdra tudunk a termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek vetőmagot adni. Az Ö—5-és kukoricáért cserébe 1,8 mássá szokványt, az Mv—5-ősért —* mivel itt sokkal költségesebb a vetőmag előállítása — 2 mázsa cserekukoricát keH az akciót lebonyolító terményforgalmi vállalat helyi raktáraiba leszállítani.

A ku kori ea-vetómagakeM a következőképpen kerül lebonyolításra :

A termelőszövetkezetek Igényüket közvetlenül a járási tanács mezőgazdasági osztályához küldjék meg, míg az egyéni termelők a községi tanáé»* hoz jelentsék be kukorica-ve- tömag-igénylésüket. Tekintve, hogy az akció lebonyolítása, a vetőmagvak kiszállítása időbe kerül, helyes, ha legkésőbb március 10-ig minden vetőmag-igénylés megtörténik. A községi tanácsoknak az egyéni igényléseket ugyancsak a járási tanács mezőgazdasági osztályaihoz kell beküldendők. Tekintve, hogy vetőmag csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, fontos, hogy a vetőmagot cserélni óhajtók aa igénylésüket minél előbb jelentsék be. A fentieken kívül kisebb mennyiségben fajta- kukorica és rövid tenyészidejű kukorica is igényelhető csere ellenében az említett szerveknél.

Raracs József

megyed főagronómm