Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-30 / 76. szám

1S58 MARCHES 3«

NAPLÓ

s

A városi pártbizottság f

♦

ágit. prop. osztálya értesíti azj aiapszerv ezetek ágit. prop. te- ♦ lelőseit, hogy a pártszervezetek : részére a „Miről beszélges-; síink” című tájékoztató füzetet az elvtársak március 31-én és április 1-én 13 órától 17 óráig vegyék át a pártbizottság épületében (II. emelet 17-es szoba).

Ágit. prop. osztály.

Még 2,5 millió tonna szén van Béke- és Rücker-akna területén

A népi ellenőrzi! bizottságnál

¥if8güz'ete! nyitónak a Sallai utcában

A Pécsi Kertészeti Vállalat szombaton délelőtt új virágüzletet nyitott meg a Sallai

Amikor a DGT 1925-ben üzembe helyezte a szabolcsi nagyteljesítményű István szállító aknát, tervbe vették a már jakkor korszerűtlen Ferenc Jó- jzsei (ma Béke) akna megszün- t tetősét. Azóta több, mint hájrom évtized telt el, s Béke- |aknán még mindig szállítanak.

♦ Béke-alma üzemeltetése azon- Jban már évek óta nem gazda- ♦ságos, rengeteg költséggel jár.

„ íGépi berendezései már régen

utca 20. szám alatt lévő naz-az aknatornyot is ki ban. A Pécsi Kertészeti Válla- Ikellene cserélni, de már nem latnak ez már a hatodik virág- í érdemes. Az itteni széntelepek üzlete , a városban. inagy részét ugyanis már lefejtették, jelentősebb szénvagy on ♦csak az akna- és a silopillérben

♦ van. E pillérek lefejtése viszont Jegyűit jár a külszíni létesít. j menyek megszüntetésével.

A háromnapos ünnepre ke-1 Mi lesz hát Béke-akna sorsa? reskedelmi szerveink az átla-1 Erre a kérdésre adott választ gos heti húsmennyiségen felül | a minap a tröszt műszaki ta- még 200 mázsa húst biztosíta-jnácsa előtt Szirtes Lajos és

200 mázsával több lnist hoznak forgalomba az ünnepekre

nak a város lakosságának ellátására. Ezenkívül a 'Húsipari Vállalat közölte, hogy elegendő; virslibéllel rendelkezik és ha a közületek idejében leadják az: igényeket a hús- és tejvállalat-: nak. akkor a rendezvényekre.j családi estekre bőségesen tud-j nak biztosítani friss virslit.

►♦•♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦ i

Gógl Ernő bányamérnök, amikor jóváhagyás végett beterjesztették tervezetüket a Békeaknai silópillér és Rücker-akna keleti mezeje között még bent- lévő szénvagyon lefejtésére.

; Megállapították, hogy a B és az R mező még 2 690 000 tonna lefejthető szénvagyont tartalmaz,

vagyis, hogy ezen a területen még 15—20 évig bányaművelést lehet folytatni.

A -terv részletesen tartalmazza e szénkincs feltárása és kitermelése érdekében .szükséges tennivalókat. Ezek szerint a B mezőben többek között három keresztvágatot kpll kihajtani és egy 185 méter mély fékaknát kell készíteni. A fékaknát íst- ván-akna II. szintjéig mélyítik le s 1962-ben már ezen továbbítják a B mező szenét az István I. szállítóakna felé. A fékakna napi kapacitását 40 vagonban szabták meg, s 16—20 évig akarják használni. A fékaknától István-aknáig a szénnel telt csilléket részben Diesel, részben akkumulátoros mozdonnyal továbbítják majd, mivel sújtólégveszéllyel itt már nem kell számolni.

Az R mező feltárása ugyancsak hosszabb időt, előreláthatóan öt esztendőt vesz igénybe. Itt is a B mezőjéhez hasonló szállítási koncentrációt akarnak létrehozni s az R mező szenét is az István-aknán szállítják majd a felszínre. Itt az* Aknamélyítő Vállalat pécsi 1 körzete április 1-én már megj is kezdi a feltárást. ;

A B és az R mező tervezett! szállítási koncentrációjának a| létrehozása, a fékakna elkészí-| tése valószínűleg 1962-re való-J sül meg. Ez alatt az öt év alatt j körülbelül hatmillió forint be-| ruházásra és körülbelül 201 millió forint üzemköltségre leszj szükség. További beruházást* azután már csak a fékakna j szállítógépének áthelyezésére | és Rücker-aknára kell fordítani J 1—1 millió forint értékben.

A fenti terv készítői — noha az említett összegek az első pillantásra elég magasnak tűnnek — Igyekeztek a lehető leggazdaságosabb megoldásokat választani. Ezt bizonyítja, hogy az általuk tervezett fékaknával | történő szállítás esetén lénye-1 gesen olcsóbb — 16 év alatt f 11 139 480 forinttal— lesz aj szén szállítása, mint a jelein-1 légi Béke-aknával. A terv sze-j rint tehát Béke-akna jelenlegi! külszíni létesítményeit hat év| múlva fel lehet számolni. :

A városi tanács-ház II I. emeletén a 104-es számú szoba kilincsét egymásnak adják a látogatók. A szobában egy- re-másra cseng a telefon, alig győzik felvenni az adatokat Toller László és Bőrs Antal elvtársak.

Aligha van irta Pécs városának népszerűbb hivatala, mint „Pécs város Népi Ellenőrző Bizottsága”. Ez a nagy sürgés-forgás azt jelenti, hogy — Pécs város Népi Ellenőrző Bizottsága működik,

A magyar dolgozó nép szorgalmas munkájával építi a szocializmust és jelentős eredményeket ér el. Ezt az építő munkát, a munka eredményét a népi állam további erősítését veszélyeztetik a népi demokrácia ellenségei, akik szembefordulnak a törvényes renddel, kijátsszák a törvényeket és herdálják a nép vagyonát.

Népi államunk szervei és a dolgozó nép a kártevők ellen szívós harcot folytat. Annak érdekében, hogy az államra nd védelme a nép vagyonának pazarlása elleni harc széles társadalmi támoÉlüzem lett a Téglagyári Eg yesülés és a Siklósi Faipari Vállalat

333 millió forini

beruházási hitelt nyitott meg eddig a Beruházási Bank pécsi fiókja

A Beruházási Bank pécsi fiókja a Baranya megyei és pécsi beruházásoknak körülbelül félét fedezi, ami ősz. idén elő relátható lag félmilliárd forint körüli összeget tesz ki. Ebből az összegből eddig 333 millió forintos bankhitelt nyitottak meg a vállalatok, intézmények, különböző szervezetek részére.

A már megnyitott hitelből a Pécsi Szénbányászati Tröszt csaknem százmillió forintot kap, amiből kevés híján 16 milliót bányászlakás-építkezé- sekre fordít. A Mohácsi Farost- lemezgyár továbbépítésére az idén 41 millió forintot biztosítottak. ami mintegy kétszerese a tavaly felhasznált összeg- nett. A Mohácsi Farostlemez- gyár úgynevezett első lépcsője az idén elkészül és 1959. janu1

ár 1-én megkezdi a próbaüzemelést." A Pécsi Kokszművek összesen hatvan, millió forintos beruházással megvalósuló bővítésére és rekonstrukciójára ebben az évben tizenöt millió forint jut. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat

transzformátoréltomásolk építésére és hálózatfejlesztésre — ebben nincs benne a falu villamosítás — 25,6 millió forintot költ az idén.

A mezögatwiasagi bea-unazá- sok összege valamivel túllépi a 27 millió forintot Baranyában, ebből az állami gazdaságok és a gépállomások fejlesztésére adják a legtöbbet. Külön hatmillió forintos beruházási ősz- szeggel szerepel a Mecseki Erdőgazdaság, ahol tovább folytatják az üzemegységek korszerű munkagépekkel való felszerelését.

A Baranya megyei Tanács 53,6 millió forintos beruházásából egyedül Komló városfejlesztési céljaira 30 millió forintot biztosítottak, de ebben az összegben nincs bemre a lakásépítkezés, csak a víz, csatorna, úthálózat fejlesztése és egyéb városrendezési problémák megoldása. Másik jelentős tétel a megyei tanács idei programjában a tantermek számának szaporítása: összesen tíz községben husszou,há- rom tantermet építenek. Egészségügyi célokra hárommillió forintot fordítanak.

A meEO'ei jogú Pécs idei beruházásában igen jelentős helyet foglal el az iskolahálózat fejlesztése: Pécsett összesen húsz tantermet adnak át. az idén.

(lS)i

j A Baranya megyei Tanács

♦ipari osztályának felügyelete

♦alá tartozó kilenc helyiipari

J vállalat közül az 1957. II. fél- ♦

♦ évi jó eredményeiért, — orszá- Igos szintű értékelés alapján — (a Siklósi Faipari Vállalat és a

Baranya megyei Téglagyári ES 3 elnyerte az „élüzem” címet. Az 3 élüzem elnyeréséről szóló okle- 3 velet szombaton este ünnepé-1 Íves keretek között adták át aj vállalatnak. Ez alkalommal az] éienjáró dolgozók között pénz- 3 jutalmat osztottak ki.

gatással megfelelő szervezeti keretek között folyjék, hozta létre a munkás-paraszt kormány a népi ellenőrző bizottságot.

A népi ellenőrzés a széles néptömegekre támaszkodik és annak segítségével leplezi le a népi állam kártevőit. Ezért minden becsületes magyar állampolgár bátran legye meg bejelentését és észrevételeit a népi ellenőrző bizottságnak. A népi ellenőrző bizottság csak úgy tudja feladatát elvégezni, ha a széles tömegek ebben a munkájukban támo gatják.

A népi tömegektől érkezett jelentéseket a bizottság azonnal kivizsgálja és megteszi a kellő intézkedéseket.

Minden üzemi dolgozónak tudatában kell lennie annak, hogy a népi tulajdon mtnd- annyiunk tulajdona és kötc lessége azt minden eszközzel megvédeni. A tömegszerv ezé- féknek az a feladatúk, hogy tudatosítsák a tömegekkel a népi ellenőrzés fontosságát

A népi ellenőrző bizottság akkor fog jó munkát végezni, ha a tömegekkel vállvetve harcol a párthatározatok és kormányrendeletek végrehajtásáért.

A népi ellenőrző bizottság rövid működésének ideje alatt azt tapasztalta, hogy a tömegek bíznak a bizottság bon és a bizottság biztosítja a tömegeket arról, hogy a2 általuk bejelentett' esetek nem sikkadnak el, hanem a kártevők, pazarlók ellen a megfelelő kijárást megindítja.

„He*n cvzcit a ZO

Szóval ..nem azért a húsz fillérért...“, de komolyan mondom, hogy én egy kiforrott egyéniség vagyok. Persze, ez elé egyesek rosszmájú jelzőt

♦ raknak, hogy úgymond: „po- J csék egyéniség“, de ez nem } számít. Elvégre mindenkinek

♦ akad haragosa.

t Különösen azóta, hogy.. -. ! izé..; hogy is fejezzem ki ma♦ gam ... most, hogy az Hleié♦ kesek is felfigyeltek rám és — t sajnos — valószínű „sittre“ I vágnak. — nos azóta mondják j egyesek, hogy „pocsék“ egyé- Iniség vagyok. Pedig isten latija a lelkem, tulajdonképpen

embereket. Morgás, dörmögős káromkodás a talw.ro alatt. A bandagazda dühös, hol könyörgött, hol fenyegetőzött, nincs foganatja. „Ma nem, megyünk dolgozni pihenünk, tisztálkodunk, nem akarunk itt megdögleni“ — zúgott a nép inneri Is, onnan is. Feri, a bandagazda vitte az irháját panaszra az intézőhöz. Ö maga mit sem tehetett az ellenállással szemben, hisz ő is két kő között őrlődött. Egyik felől a ■munkások haragja. ellenállasa, másik oldalon a gazda, az uraság szorította.. Így az intézőtől, a feljebbvalóktól várta az intézkedést, a fellépést a sztrájkolókkal szemben. Szép szóval-, ígérgetéssel, meggyőzéssel r,iost már nem lehetett eredményhez jutni. Az intéző is tanácsosabbnak látta a csendőrökért telefonálni, majd ők megmutatják, ki az úr Szentmárton- pusztán és úgy lesz minden, ahogy o parancsolja. Majd a csendőrök ráncba szedik ezt a csűrhét. a sztrájkotokat, a főkolomposokat!

Nyolc óra tájban két csendőr jelentkezett az intézőnél. Mi a barakkban heve résztünk, beszélgettünk, az asszonyok mostak, varrtak. A magtárba parancsoltak bennünket. A csendőrök már ott voltak. Várt ránk az uraság. az intéző, a bandagazda. Ravaszul pislogtak egymásra, a várható siker reményében kezüket dörzsölgettélc.

— Miért nem akarnak maguk, dolgozni, emberek? — szólt komoran az őrmester a mezítlábas, rongyos csapat felé

fordulva.

— Mi azért jöttünk, hogy dolgozzunk, keressünk, ebből élünk, családunk van, de ez már a harmadik ünnep, hogy dolgoztatni akarnak velünk. Két ünnepen dolgoztunk, most mér ideje lenne pihenni, tisztálkodni, mosni, varrni — zúdult a panaszok árja az őrmester felé.

— De emberek, láthatják, mennyire sürget a munka. A nagyságos úr is ad, amit adhat. Több húst ad, bort, ha pedig ellenkeznek, nem dolgoznak, visz- szavonja azt is, amit eddig megadott — erőlködött az őrmester.

Vonja vissza! Ne adja azt. ami

nem jár! Mi nem kértük, nem dolgozunk ma — zúgta kórusban a tömeg.

A levegő puskaporos, a tömeg hajthatatlan, farkasszemet néztek az urakkal, a csendőrökkel. Az őrmester azt szerette volna tudni, ki hajlandó dolgozni, s kik azok, akik ellene vannak c mai munkának. Próbát tett. „Álljanak balív, akik dolgozni akarnak, jobbra álljon az, aki nem akar menni” — szólt. A tömeg nem mozdult, nem ment sem balra, sem. jobbra. Nem is próbálkoztak tovább, nem erőszakoskodtak. Valamit odasúgtak az uraknak, majd azzal, hogy később visszatérnek, az egyik ■mellékajtón eltávoztak.

If i a győzelem tudatában étvomd- tunk szállásunkra, ök ezalatt új tervet sütöttek ki. Beszélni kell először a bandagazda rokonaival, barátaival, a talpnyalókkal, meg kell fenyegetni azokat, akik csak aratásra járnak, s ha nem mennek dolgozni, jövőre nem kellenek. Mindenáron megbontani az egységet.

Sikerült is egyeseket rábeszéléssel,

' fenyegetéssel munlcára bírni. Mintegy húszán lógó orral, szégyenkezve kullog tak Id a mezőre. Az egység felbomlása megingatta a gyávákat, a gyengébb jelleműeket. Vették ők is a. kaszáikat, kA- őldátogták az. előbbiek után. Míg végül az utolsók is magukra hagyatottan kénytelen-kelletlen, ballagtak ki társaik után. Ők sem akartak kenyér nélkül maradni télire.

Az utolsók közt volt Miska- is. Miska most nőtt ki a gyereksorból, tizenhét éves, erősen fejlett legényke. Mint ilyen a kaszát is jól forgatta, habár csak kötözőnek kapott helyett a bandában. Ész járása lassú, de megfontolt, hallgat az okos szóra, szívesen tanult másoktól. Szívesen szegődött hazzánk, amikor mi kettesben Jóskával el-elbeszélgettünk a szocializmus országáról, a Szovjetunióról, az ottani életről, a munkásról, a parasztról, hogy élnek ott földbirtokosok, tőkések, má.gnásók néZkúL Most szemtanútól hallottuk az igazságot, úgy ahogy az a valóságban van. Sokat nem . mert beszélni, hisz csak most ismert

meg bennünket. Dicsérni nem nagyon volt tanácsos a Szovjetuniót, mindenki előtt, az ember sohasem tudhatta, hal töri ki a nyakát.

Keseregtünk, hogy jól kifogtak rajtunk. De nem nyugodtunk. Elhatároztuk, hogy itt maradunk, de nem lesz benne köszönet, egész napon csak ülünk és kalapálunk, kaszánkat igazgatjuk, levesszük, feltesszük. így is történt. A hatvanhat kaszásból több mint a fele állandóan kalapált, igazgatta a kaszáját, másak felváltva jártak a bókréfkba üldögélni. Hasmenésük volt a munkától. Az intéző messziről ordítozott, toporzé- koU, közelünkbe nem mert jönni. Mi meg rendületlenül kalapáltunk. Miska csak azért is felállt, hogy az intéző jobban lássa, úgy igazgatta Icaszáját. Az intézőnek több sem kellett. Ez a kölyök kifigurázza! Magából kikelve ordítozott- feléje:

— Te taknyas, te naplopo, miért nem dolgozót? Ide gyere! Úgy kipofozlak, hogy a taknyod-nyálad összefolyik.

Az emberek felemelték fejüket a kaszáról, egyesek felugrói tak, a kaszálók is felegyenesedtek.

— Nem hallod? Ide gyere!

Miska, mintha mi sem történt volna, komótosan vállára vette a kaszáját, meg indult az intéző felé.

— Tedd le azt a kaszat! — így az intéző.

Miska ügyel sem. vetett -rá, mintha nem. is hallaná, szaporázta lépéseit, hogy mielőbb találkozhasson az intézővel. De az intéző nem várta be, jobbnak látta minél messzebbre kerülni az ilyen barátságtalan, nem sók jóval kecsegtető találkozástól. Elszaladt. Nem is találkoztunk vele többet aznap, de azután sem sűrűén.

Igaz, hogy ezek után a beígért végleg elmaradt.

/

iáskával azóta sem találkoztam. Miska megemberesedett, családja van, a maga gazdája lett, tsz-tag. A maga mezején arat magának, nekünk, velünk együtt építi a szebb, boldogabb jövendőt.

SOLTOM JÓZSEF

én nem is csináltam semmit; Mit kell ilyen, nagy port felvenni, azért a rongyos százezerért?! Mondtam is nekik, de hajthatatlanok.

Most képzeljék el, szemembe vágták, hogy .Habár Mihály, te sikkasztottál, üzérkedtél, vesztegettél, okiratot hamisítottál, sőt, árdrágítást követtél el” stb.

Hol van ebben a „zűr“?

No jó rendben van.- Annyi igaz az egészből, hogy a múlt év májusáig, mint „maszek“ fölvásárló ügyködtem a sáscin földművesszöveÖvezetnél. Nem mondom, szépen kerestem: Tetszik tudni, mivel foglalkoztam? Szerszámnyeleket, kosarakat, seprűket, műszaki fadugókat vásároltam fel a termelőktől és továbbadtam különböző üzemeknek. Hát j persze, hogy megkerestem a

♦ magam néhány tízezer forint- I ját, de „Krisztus koporsóját j sem őrizték ingyen“, így hát

♦ a magam sápját levettem a bevételből. Hja kérem! Nekem Pesten, a Hűvösvölgyben, a Széphalom utca 14; alatt gy<?= nyörü vállára van, egyébként pedig amikor negyvenötben, mint főhadnagy leszereltem,

_ nyitottan) egy kis vasipari üze- t met ■— hat-nyolc „melósom” mindig volt, — szóval nekem az igényeim is nagyobbak. Igazán megértheti bárki, hogy havá ezerét—kétezer forint nekem semmi. „Add meg a császárnak, ami a császáré.: •’* — valahogy így mondják. Ez az én elvem;

Májusban aztán fölvetettem magamat a Sásd és Környéke Körzeti Földművesszövetkezetnél „belső” felvásárlónak. Éppen ideje volt, mert a pénzügy őrök mán* felfigyeltek rám, hogy hát méret „maszek” közvetítő fejem az államot; Különben is az üzemek, vagyis hát — ahogy manapság mondják, — állami vállalatok maszektól nem vásárolhatnak, tehát lőnék a „business”-nek, ha továbbra is maszek vagyok.

Egyébként sem várt rám valami fenenagy munkatempó. Sáfidra csak nagyritkán rán- dultam le, pesti lakásomból irányítottam a forgalmat le- velezgetés útján. Csak mindig arra kellett vigyáznom, hogy a sásdiaknak biztosítsam azt a bizonyos 16,5 százalékos hasznot, a többi az enyém volt. Mindenki jól járt: a termelő, az frrusz. az üzemek és végül én isi Üzlethálózatom átfogta informál-) az egész országot.

Hanem még a múM esztendő szeptemberében valami „beütött.’' Az fimsz — felsőbb utasításra — lecsökkentette a jutalékomat; Ez pedig úgy éreztem, végtelenül sértő rám nézve. Fölmondtám az állásomat

De csak az állásomat. Mert a kapcsolatot továbbra is fenntartottam. Van nekem ugyanis egy pesti jóbarátom, aki éppen állás nélkül ténfergeti, gondoltam, helyettem beprote- zsálom vagy Sására, vagy az abaligeti fmsz-hez felvásárlónak. Pontosa» elmagyaráztam neki mntndenl, hogyan lehet könnyűszerrel, ujjmozdításny i miunka nélkül komoly ezreseket megkeresni. Kovásznál nagyon tanulékony ember, megértette miről van. szó. Csak még azt kötöttem a lelkére, hogy az „üzletből” nekem köteles jutalékot adni, sőt az abaligeti fimsz elnök énei: is Énről egyébként én az elnököt levélben szép finoman értesítettem is. Sajnos, aztán az elnök nem állt rá a dologra Kovásznál, az a hülye is, elhajította a kalapácsnyelet úgyannyira, hogy végül is én buktam lej

Pedig nékem már Pesten közben állásom volt, méghoz/n. mint „főelőadó“ működtem a kosárfonó KT^Zanél. Sajnos, — mondom — lebuktam. Mos! már csalt az emlékekből ételi Szép idők voltak. Kéremszc- pen. ón körülbelül nyolcvan- ezer forintot vágtam zsebre. . többit megosztottam a k ■ kömyvelőc&kókkel és egyebekkel, hadd éljenek ők is, tud ■ ják önök amúgy is, hogy világéletemben úriember voltam.

Persze most egy időre kivonnak a forgalomból — ezt a nyomozótászt mondta, — így hát mostanában nem találkozunk;

Ez még nem is lenne ba.i A baj ott van, hogy ha a „sir' ről“ egyszer szabadulok ne- hány év múlva, én már ily er beosztást nem kapok, mer*, ugye a „priusz“, az a nyarv lyas erkölcsi bizonyítvány úg' lebeg a fejem fölött, mint a Damokles kardja.

Pedig bizisten jó volt. Jói éltem, gondom semmi, azt vettem amit akartam, nálam ké- remszépen két-háromszáz forint annyi volt, mint másnál az aprópénz. Hiába: szerettem a pénzt;

S ebbe bele is buktam;;

Elkövette: Habár Mihály.

Feljegyezte: Rab Ferenc.;