Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

2

NAPLÓ

1958 MÁRCIUS

A termelőszövetkezetek kötelező kölcsönös nyugdíj biztosításáról

Sok

a szarvas

II. RÉSZ

e) árvaellátás

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjevek megszerzése után a törvényerejű rendelet hatálybalépésének időpontjában, tehát 1958. évi január Hó 1. napján vagy azt követően meghalt termelőszövetkezeti tag gyermeke, örök- befogadott-, mostoha-, neveltgyermeke, testvér és unoka is jogosult árvaellátására, ha a meghalt saját- háztartásában tartotta el és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója. Ugyanígy bírálandó el a meghalt öregségi • vagy rokkantsági nyugdíjas gyermeke is. Az árvaellátás a gyermek tizenhatodik, továbbtanulása esetében tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. Életkorra tekintet nélkül jár az árvaellátás, ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan munka- képtelen és emiatt tartásra szorul.

f) Szülői nyugdíj

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévnek megszerzése után, ha a tag 1958. évi január hó 1. napján, vagy azt követően halt meg, úgyszintén a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas munkaképtelen szülője, illetőleg nagyszülője szülői nyugdíjra jogosult, ha őt az elhunyt halálát megelőzően legalább egy éven át egésziben, vagy túlnyomó résziben eltartotta.

Nyugdíjevek

számítása

Nyugdíjév minden olyan naptári év, amelyben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag:

az év teljes tartama alatt (január hó 1-től, december 31-ig) a szövetkezel: tagja (tagsága fennáll), a íérf-itag legalább százhúsz, a női tag legalább nyolcvan munkaegységet teljesít,

amely évre az 1957. évi január hó 1. napját követően esedékes nyugdíj járulékot a termelőszövetkezet minden tagja után teljes egészében befizette.

Nyugdíjévnek számít az 1960. évi december hó 31-ig történő első belépés naptári éve annál a termelőszövetkezeti tagnál, aki 1954. évi január hó 1. napja előtt lépett be a termelőszövetkezetbe, tekintet nélkül a teljesített munkaegységek számára, annál azonban, aki 1954. évi január hó 1. napja után, de legkésőbb 1956. december hó 31-ig lépett a terAz öregségi vagy rokkantsági nyugdíjbán részesülő mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagokat gyermekeik után a termelőszövetkezeti tagokra érvényes szabályok szerinti feltételekkel és mértékben csa'á- di pótlék illeti meg.

Jogosultságot kizáró ok

Nem jogosult nyugellátásra az a személy, aki a bevitt földingatlant a termelőszövetkezet birtokából, használatából kivonja. Aki rokkantsági nyugdíjban részesül, annak öregségi nyugdíjat megállapítani nem lehet. Aki rokkantságát maga idézte elő, annak rokkantsági nyugdíjat nem lehet megállapítani. Aki a termelőszövetkezeti tag halálát szándékosan okozta, az sem jogosult ellátásra.

A nyugellátás folyási tásá nak szüneteltetése

A nyugellátást csak abban az őseiben lehet folyósítani, ha a nyugdíjas a termelőszövetkezet munkájában rendszeresen nem vesz részt. Az ellátást az Országos Nyugdíjintézet folyósítja előre havonta. A folyósított ellátásra vonatkozó igény elévül, ha az arra jogosult személy azt a folyósítás kezdő időpontjától számított egy éven belül nem' veszi fel.

Rendszeres munkát az a férfi nem végez a termelőszövetkezetnek, alti július—szeptember hónapokban havonta huszonöt, az év többi hónapjaiban pedig négy munkaegységnél és az a nő, aki július— szeptember hónapokban havonta tizenöt, az év többi hónapjaiban pedig havonta három munkaegységnél többet nem teljesít;

Az ellátást nem lehet folyósítani arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas murika- viszonyban áll; A termelőszövetkezetnek: ezt be kell jelenteni az Országos Nyugdíjintézetnek (Bp. V. kér. Guszev u. 10—12.). Ugyanez a bejelentési kötelezettség terheli az egyéb munkáltatókat is;

A nyugellátások fedezete

A termelőszövetkezetek által fizetendő nyugdíjjárulék tagonként és naptári hónaponként 27 forint. Ezt a tag réseiére járó részesedésből le kell vonni. A nyugdíjjárulék január, április, július és október hó első napján esedékes egy ösz{ A Mecseki Állami Erdőgaz-1 jdaság rezervátumaiban mint-|

• egy 550 szarvast tartanak nyil-{ Jván. Ezenkívül a bérelt terüle-f J teken 800 szarvas nevelkedik. ; 5 Bár számuk igen magas, minő- J

• ségileg még sincs megelégedve Jaz erdőgazdaság. Ugyanis a {vadállomány nemes voltát a {trófea értéke és az állat súlya

• határozza meg. Most azon fá- jradoznak, hogy a vadállomány

A kivételes nyugellátások {értékét növeljék, bejelentése, az Országos Nyug- 3 Az erdőgazdaság területén is díjintézethez (Budapest, V. kér-1 befejeződtek a vadászatok és Guszev u. 10—12), a nyugdíj- ♦ most vad-megfigyelésekkel fog- igények bejelentése a területi- jlalkoznak. Készülnek a vadföldek bevetésére is. A gazdaság területein vad-takarmánnyal vetnek be nagy kiterjedésű fölIntézzék nagyobb felelftsséggeli a dolgozók panaszát

Ny ugdijigények bejelentése és elbírálása

léig illetékes SZTK-alközpontokhoz történik meg. A hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó igényt szintén az Országos Nyugdíjintézetnél kell előterjeszteni, ha a meghalt nyugdíjas volt. $

A bejelentéshez az alábbi igazolások és adatok csatolása szükséges:

a) Igazolni kell, hogy a kérelmező mióta tag és a tagsága alatt az egyes naptári években hány munkaegységet teljesített,

b) a közös munkában szorgalmasan és fegyelmezetten vett részt, >

c) a földingatlant a háztáji gazdasága kivételével a közös gazdaságba bevonták,

d) az igénybejelentés idején is termelőszövetkezeti tag, de a szövetkezet munkájában rendszeresen nem vesz részt.

Továbbá csatolni kelj a tanács hivatalos igazolását, melynek tartalmaznia kell:

a) az igénylő személyi adatait: név, születési év, hó, nap hely, anyja neve;

b) az igénylők, illetőleg házastársa mennyi saját és bérelt földingatlannal rendelkezik;

c) folytat-e és milyen foglalkozást és ebből mennyi a havi átlagos keresete, vagy jövedelme.

A megállapító határozatot az Országos Nyugdíjintézet hozza. Az elsőfokú határozat ellen s kézhezvételtől számított tizenöt nap alatt az Országos Nyugdíjintézethez fellebbezni lehet.

A másodfokú határozat ellen a kézbesítéstől számított hatvan napon belül keresettel ’lehet fordulni a nyugdíjigényt felvevő SZTK-alközpont székhelye szerint illetékes járásbírósághoz. Nem lehet keresette! fordulni a járásbírósághoz:

a) a nyugellátás összegszerűségének,

b) a rokkantság fennállásának,

c) a munkaképesség-csökkenés mértékének, illetőleg a gondozási pótlékra való jogosultság fennállásának tekintetében. Az a termelőszövetkezeti elnök és könyvelő, alti a tagokra vonatkozó kötelező

deket, hogy ezzel elvonják a vadállományt a parasztok földjeiről és csökkentsék a kárt.

Elkészültek a vadkerítések is. Tizennégy kilométer hosz- szú kerítéssel védik a fiatal erdőket, csemetéket. Különösen a fenyőültevényeket óvják Ugyanis a fenyőre — mivel télen ís zöld — a vad szívesen rájár. Lerágja a fiatal rügyeket és ezzel visszaveti fejlődésében a csemetéket. A kerítések kilométere 12—15 ezer forintba került, de sokkal nagyobb az a haszon, melyet a vadkár-elhárítással biztosítanak.

Új iskolákat létesítenek Baranyában

melőszövetkezetbe, az első be- szegben és az késedelem nélBaranya megyében ebben az évben számos olyan helyen létesítenek isíkolát, ahol eddig nem volt. Például Zsibóton{ 582.000 forintos beruházási költséggel egytantermes iskolát építenek, amely augusztus elsejére készül el. Gondoskodnak arról is, hogy az iskola mellett tanítói lakást létesítsenek. Sósverttkén ugyancsak egytantermes iskolát építenek tanítói lakással együtt, összesen 473.000 forintos költséggel. Ez előreláthatólag augusztus elsejére készül el. Kaposszek- csőn július 30-ra készül el az egytantermes iskola, tanítói lakással, 520.000 forintos beruházási költséggel. Szentlászlón egy hónappal ezelőtt kezdték meg egy négytantermes iskola építését, 1 millió 495 ezer forintos költséggel. Az iskola- építkezést) ez év november 30-ra befejezik. Görcsönyben pedig április 1-én kezdik meg egy 4 tantermes iskola építését millió 490.000 forintos beruházási költséggel. Hidason március közepén kezdték meg egy 4 tantermes iskola építését 1 millió 500.000 forintos költséggel. Komlón a Dávid-földün meg

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása óta igen sok olyan intézkedést tett a bányászok érdekében, ami valóban azt bizonyítja, hogy igen nagyra értékelik munkájukat. Bányászaink is úgy érzik, hogy most már nemcsak hangzatos szavakkal fejezik ki irántuk érzett meg- becsélésüket, hanem gyakorlati intézkedésekkel is.

Sajnos, sok helyen olyan emberek vannak különböző beosztásokban, akik igyekeznek a kormány által hozott intézkedések és rendeletek gyors és eredményes végrehajtását gátolni. Különösen az SZTK-nál lévő egyes dolgozóknál tapasztalhatjuk ezt, akik igen sok, főleg nyugdíjba kerülő vagy idő előtt megrokkant bányász napjait keserítik meg.

Számos olyan példát lehetne felsorolni, ami azt bizonyítja, hogy sok olyan ember dolgozik még felelős helyen, aki nem gondol arra, hogy amikor a kiöregedett bányá- ♦ szók a csákányt letenni kény- | szerülnek, bizony sok család- { nál felvetődik a kérdés: „mi { lesz most”. Annak ellenére, l hogy kormányunk megnyug- 3 tató intézkedést tett a nyug- | díjiigyek gyors elintézésére, 3 számos példa bizonyítja, hogy hosszú hónapokig kell a nyugdíjba készülőknek várni, míg ügyüket az SZTK vagy az Országos Nyugdíj- intézet elintézi.

Egy példa a sok közül: Bö- röcz József Szászvár II. kerületi lakos, a mázai bányaüzem volt dolgozója 1956. X. hóban került betegállományba. Az egyéves betegállomány után (mivel egészségi állapota nem javult), újabb felülvizsgálat alá került. Ennek eredménye alapján nyugdíjazásra javasolták. Mivel Böröcz József részére 1957. X. hótól kezdve semmiféle anyagit nem folyósítottak, panasszal fordult az Országos Bányász Szakszervezet központjához, majd mivel megnyugtató választ nem kapott, a helyi pártszervezet segítségét kérte. A pártszervezet vezetősége a panaszt közölte az SZTK-val. Az első levélre választ nem kaptunk, majd a második levélre, amelyben sürgettük Böröcz József panaszának elintézését, a választ 1958. február 12-én megkaptuk. A válasz kedvező volt. Közölték velünk, hogy 1100 forint nyugdíjelőleget az Országos Nyugdíj Intézet 14 napon belül Böröcz József részére folyósítja. Ez meg is történt, igaz, hogy a 14 napból 23 nap lett, de most már Böröcz József és családja megnyugodott és sokkal türelmesebben várták, hogy a végleges nyugdíjat megállapítsák. De sajnos, vannak még olyan dolgozók, akik a bürokratikus ügyintézés következtében hasonló helyzetben vannak, mint Böröcz József volt.

Az ilyen és ehhez hasonló lélektelen intézkedések igen rossz hatással vannak dolgozóinkra. Nem azokat az egyéneket szidják, akik nem igyekeznek az ilyen ügyeket gyorsan elintézni, hanem szidják a legfelsőbb szervtől kezdve a legalsóig mindegyiket.

Sok esetben az üzemi dolgozók részéről felmerülő jogos panaszokat nem tudjuk helyben elintézni, mert az az egyes helyi szervek hatáskörét meghaladja. Ezekben az esetekben egy-egy dolgozó jogos panaszának — szerintünk bármilyen sok munka mellett is — egy-két hét alatt és nem több hónap elteltével kellene elintéződnie.

Szeretnénk azoknak a vezetőknek a figyelmét felhívni, akik a különböző szerveknél a dolgozók ilyen irányú problémáival foglalkoznak, nézzenek az egyes felelőtlen egyének munkája után és ne tűrjék el, hogy egy-egy dolgozó ügyének igazságos elintézéséhez hónapok kelljenek.

Ha ezt az ügyet és az ehhez hasonlót az eddiginél lelkiismeretesebben kezelik azok a dolgozók, akik e területre vannak áVUtva, akkor reméljük, hogy a ma még fennálló hiányosságok megszűnnek és a jelenlegi elégedetlenségeket megelégedés váltja fel.

A dolgozók figyelmébe csak annyit, hogy az ilyen esetekben ne a pártot, a kormányt, vagy annak egyes vezetőit szidják, hanem fáradságot nem kímélve közös erővel igyekezzünk a felelőtlen személyeket megkeresni s kellőképpen felelősségre vonni.

KESZLER FERENC Szászvár.

lépés éve nyugdíjévnek akkor számít, ha az előírt munkaegységeket teljesítette. Ha a tag a termelőszövetkezetből kilép és a kővetkező termelőszövetkezetbe való belépés ideje közit több mint kettő év telt el, akkor az előzőleg szerzett nyugdíjeveket nem lehet figyelembe venni. Továbbá nyugdíjévként keli számításba venni minden olyan évet, amely a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet szerint munkaviszonynak számít.

Nyugellátások

összege

A nyugellátások összegének megállapításánál irányadó havi átlagjövedelem a további rendelkezésig 900 forint.

Az öregségi és rokkantsági nyugdíj az irányadó havi átlagjövedelem 35 százaléka. Az 1957. évtől évenként I—1 százalék n yugd í j k i egész! tés jár még a törzsnyugdíjhoz. — A nyugdíjkiegészítés a törzs- nyugdíj összege alapján nyer kiszámítást. Az .özvegyi nyugdíj a meghalt férj részére öregség címén járó nyugdíj 50 százaléka. Az árvaellátás gyermekenként az özvegyi nyugdíj fele (50 százalék). A szülöttein árva az özvegyi nyugdíjjal alő összegű ellátást kap.

kül a naptári negyedév első hónapjának 15. napjáig fizethető be a területileg illetékes SZTK-alközpontnak.

kölcsönös nyugdíjbiztosításra . .

vonatkozó rendelkezéseket f fphn 11 ATT

nem tartja be, illetőleg megszegi, pénzbírsággal sújtható, amennyiben a cselekmény nem esik súlyosabb büntető renHuszonöt ezüstkalászos gazda Tésenyben

egy

—T

Kozármislenyben érdeklődés Két nap alatt a 100 házat

________ _ hiánya miatt nem sikerült számláló községben összoszedrr

tTTTTo 500.000 forinRfS'*btírultá- ezüstkalászos tanfolyamot szer- fék a hallgatókat. A hallgatói:

zási költséggel. Az iskola épí- vezni. Meghallották ezt a tése- rendszeresen eljártak az eiődelkezés

ala.

tését 1959. szeptemberében fe- nyiek és kérték: tartsák meg adásokra és március 13-án hu- ,—szonöten meg is kapták a jeljjezik be.

náluk!

Megalakulás előtt az ország első járási szövetkezeti tanácsa

Baranyában, a siklósi járásban Tóth Lajos FJK igazgató- sági elnök kezdeményezésére megalakul az ország első járási szőve tkezeti tanácsa. A megyében a SZÖVOSZ IV. kongresszusa határozatainak szellemében, már megalakult az ország első községi szövetkezeti tanácsa Dunaszekcsőn. A szövetkezeti tanács összefogja a földművesszövetkezet körzetében lévő összes szövetkezeteket és társulásukat.

A dunaszekcsői mintára most megalakítják az ország első járási szövetkezeti tanácsát Siklóson. Az ideiglenes tanács már meg is alakult a földimüvesszövetkezeti, kisipari és termelőszövetkezeti tagok és vezetők részvételével. A szövetkezeti tanács munkájában részt vesz a járási párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője és a járási tanács mezőgazdasággal foglalkozó elnökhelyettese is.

Az ideiglenes járási szövetkezeti tanács a földműve6szö- vetke7et.i küldöttgyűlések, valamint a többi szövetkezeti

szerv tagsága elé terjeszti a járási szövetkezeti tanács megalakításának tervét. Megalakítják a községi szövetkezeti tanácsokat és küldötteket jelölnek, akik majd megválasztják a végleges járási szövetkezeti tanácsot. A járás szövetkezetei és társulásai az új szerv tagjaiként szerepelnek majd.

Az ideiglenes tanács tervei szerint a járási szövetkezeti tanács tevékenysége hármas lesz: politikai, gazdasági és kulturális.

A politikai tevékenység keretében biztosítja a községi szövetkezetek eredményeinek propagálását, ezen kívül klubnapokon. tapasztalatcserelátogatásokon összehozza a szövetkezőket a kívülállókkal.

A gazdasági tevékenység keretében biztosítja a különböző szövetkezeti szervek előnyös gazdasági együttműkö. dósét, s a járás mezőgazdasági fellendítésére perspektivikus tervet dolgoz ki, járási szinten kisegítő ipari üzemeket lé'e- f»Ű.

A különböző szövetkezeti szervek gazdasági együttműködésével kapcsolatban a következő elképzelések születtek: a kisipari szövetkezetek áruit a földművesszövetkezet hozza forgalomba, ezzel szemben segíti az anyagbeszerzést. A termelőszövetkezetek a föld- müvesszövetkezeteken keresztül értékesítik termelvényei- ket, s a földművesszövetkezet biztosítja a tsz-nek szükséges gépek, gépi felszerelések, szeráruk és más cikkek beszerzését és bő választékát. A szakcsoportok és a szakszövetkezetek. egységes, nagy mennyiségű árucikkek termelésével biztosítják a íöldrr.űvesszövet- kezet termeltetési feladatainak ellátását. A takarékszövetkezet hitellel támogatja az egyéniek állatvásárlását, gazdaságbővítését.

A járás fejlődése érdekében készítendő perspektivikus terv keretétien megvizsgálják a járás lakosságának foglalkozási megoszlását, a mezőgazdasági termelés fokozásának lehetősénél, felkutatja a j«>á« terii1»tén a mezőgazdasági termelés hagyományait, s igyekszik a régi, de ma is előnyös tájkultúrákat feleleveníteni. Különösen hasznos lenne a villányi és nagyharsányi borvidék felkarolása, támogatása.

A perspektivikus tervben szerepelnek majd azok az adatok is, hogy a hagyományok és a jelenlegi lehetőségek alapján hol nyílik mód takarék- szövetkezet, tejszövetkezet, szakcsoport és más társulások szervezésére.

A járási kisegítő üzemek szervezésénél elsősorban fűrésztelepre. feldolgozó és tartósító üzemre, kisgéplerakat ra, háziipari, népművészeti szövő- hjmző műhelyre, seprűkötő üzemre és göngyöleg-ellátó, javító műhelyre gondolnak.

A járási szövetkezeti tanács megalakításának hírét a szövetkezetek örömmel fogadták.: s hajlandók együttműködni az; új szervvel. A járási párt- és tanácsszervek minden segítse-{való utazásokkal kapcsolatban get megadnak, hogy ezt a {Budapesten és vidéken egy- hasznos és érdekes ke/.demé-; arán,* az IBUS/.-irodák adnak rvp'é" s>ker kővári" t részletes tájékoztatást.

vényeket és okleveleket. A feleletek azt mutatták: a hallgatók megismerkedtek a növény- termesztés, az ál latién veszt és, a gyümölcstermesztés és szőlészet legmodernebb termelési módjaival. A tanfolyam valamennyi hallgatója belátta és elismerte a nagyüzem fölényét, azt, hogy ott könnyebben lényegesen többet termelhetnek, mint a kisüzemben.

A hallgatók nevében Szabó János mondott köszönetét azért, hogy lehetővé tették számukra a tanulást.

— Most már más szemmel nézzük a gazdálkodást, mint azelőtt, amikor az apáról fiúra öröklődött régi módszerekké termeltünk — mondotta Szabó János. — Most látjuk csak igazán, milyen nagy szükségünk volt erre a tanfolyamra, amelynek eredményeként többet termelünk majd saját boldogulásunkra és a népgazdaság javára.

Az IBUSZ-irodáknál megkezdődtek a* Idei nyári külföldi társasutazásokra a jelentkezések. A különböző országokba