Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-27 / 73. szám
2 NAPLÓ .958 MÁRCIUS *f A termelőszövetkezetek kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításéról Az alábbiakban tájékoztatást adunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról az 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet, a 21/1958. (II. 25.) számú kormányrendelet és az 1/1958. (XI. 26.) Mü. M. számú rendelet alapján. A fenti rendelkezések értelmében a mezőgazdasága termelőszövetkezetek tagjai: a) öregségi nyugdíjra, b) rokkantsági nyugdíjra. c) özvegyi nyugdíjra, d) haláleseti segélyre, e) árvaellátásra, f) szülőd nyugdíjra jogosultak, ha 1958. évi január hó 1. napján vagy azt követően történt megnyílás időpontjában tagjai a termelőszövetkezetnek. A kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás hatálya a mező- gazdasági termelőszövetkezetek tagjaira terjed ki. A fenti rendelkezések értelmében mezőgazdasági termelőszövetkezetnek azt a szövetkezeti alakulást kell tekinteni, amelyet a megyei tanács vb, korábban a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott működési engedély: a) mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, b) halászait* benmelősaövet» kezetnek jelöl meg. A nyugdíjbiztosítás nem terjed ki a termelőszövetkezeti csoportok, a termelői társulások, valamint a termelői szakcsoportok tagjaira^ Kivételes ellátásra jogosultak a) Kivételes öregségi nyugdíjat lehet megállapítani annak a hatvanötödik életévét betöltött férfinak, illetőleg annak a hatvanadik életévét betöltött nőnek, aki 1953. január 1. napja előtt termelőszövetkezetbe tagként belépett és 1957. évi tjiecember hó 31; napjáig legalább öt éven át termelőszövetkezeti tag volt; Ezen kivételes öregségi nyug22 éves életkorig díjat lehet megállapítani, ha 1958. évi február hó 25-től számított kilencven napon belül, — vagyis 1958. évi május- hó 25-ig legkésőbb — erre igényt terjesztett elő, ha az öregségi korhatárt 1958. évi február 25. napjáig elérte és a közös munkában szorgalommal, fegyelmezetten vett részt, a törvény által előírt munkaegységeket teljesítette, a termelőszövetkezettől pénzben, vagy természetben nyugdíjat kapott és a háztáji gazdaság kivételével más földingatlana nincs. b) Kivételes rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani a termelőszövetkezet azon munkaképtelen tagjának, aki tagként 1953. évű január hó 1. napja előtt lépett a termelő- szövetkezetbe és 1957. évi december hó 31. napjáig legalább öt éven át tag volt, tekintet nélkül életkorára, ha 1958. évi február 25-től számított kilencven napon belül, de legkésőbb 1956. május 25-ig igényét előterjeszti; rokkanás esetében a rokkantsági nyugdíjra való igény újra feléled, ha az újabb megrokkanás időpontjában a volt rokkantsági nyugdíjas termelőszövetkezeti tag. A betöltött életkort kell figyelembe venni a nyugdíjévek számításánál. c) Özvegyi nyugdíj A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag felesége férje után özvegyi nyugdíjra jogosult, ha férje a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után 1958. évi január hó 1. napján, vagy azt követően halt meg. A férj elhalálozásának időpontjában a feleség: a) hatvanadik életévét betöltötte, vagy b) munkaképességét legalább kétharmadrészben elvesztette (rokkant), c) legalább ikét árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. Az az özvegy, aki férje halágot elismerte, illetőleg a bíróság az apaságot megállapította. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az Ö7.vegy újra házasságot köt, munkaképességcsöikkenése kétharmadánál kisebb, árvaellátásra jogosult gyermeke már nincs. d) Haláleseti segély A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után meghalt termelőszövetkezeti tag, úgyszintén az öregségi és rokkantsági nyugdíjas felesége részére az özvegyi nyugdíj egy évi összegét halálesett segélyként ki kell fizetni, ha férje halálával özvegyi nyugdíjra igénye nem nyílik meg. Ha az özvegyi nyugdíjra való igénye a férj halálának időpontját követő egy óven belől megnyílik, akkor a haláleseti segélynek arányos részét az özvegyi nyugdíjba be kell számítani. A haláleseti segélyt a haláld ) OreSSégi n\usdi i latoar negyvenedik életévét be- esettől számított egy éven be^ (yvl 4 4 t ^ if nrtlílr Al + 11 »1 lry\l il ír Alti, -2 »-M1 4 A a! AvtJll 23—25 99 X 4 26—30 99 »» 6 31—35 H m 8 36—40 9t 90 10 41—45 99 99 12 46—50 n *9 14 51—55 n N 16 56 éves életkoron félül 18 nyugdíjév szükséges. A rokkantsági nyugdíj a rokkantság nyugdíjra az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogosult, aki az öregségi korhatárt elérte és legalább húsz nyugdíjévé van. Az öregségi korhatár férfiaknál a betöltött hatvanötödik, nőknél a betöltött hatvanadik életév. Tíz nyugdíjév alapján jogosult öregségi nyugdíjra az, aki a törvényerejű rendelet hatálybalépésének Időpontjában, tehát 1958. évi január hói. napján termelőszövetkezeti tag, vagy az 1960. évi december 31. napjáig tagként belép. b) Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjra az a termelőszövetkezeti tag jogosult, aki munkaképességét legalább kétharmadrészben tartósan (egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg) elveszítette és életkorának megfelelő nyugdíjévvel rendelkezik. A rokkantsági nyugdíjhoz ' 3 nyugdíjév szükséges >. » időtartamára jár. A rokkantság megszűnését követő öt éven, belül történt újabb megtöltötte, hatvanadik életévének elérésekor vagy megrokkanás esetében tarthat igényt özvegyi nyugdíjra; Az az élettárs jogosult özvegyi nyugdíjra, aki a halált megelőzően legajább egy éven át együtt élt a meghalttal és az együttélésből gyermek származott, Az elhunyt az apáséiul kell kérni, azután elévül. Az élettársat is megilleti, ha egy évig együtt éltek. A haláleseti segély az esetben illeti meg a fentebb meghatározott személyeket, ha a tag halála a törvényerejű rendelet hatálybalépésének időpontjában, tehát 1958. évi január hó 1. napján, vagy azt követően következett be. A pécsi bányászok április 4-i versenyének célja a minőség javítása A pécsi bányaüzemek üzemi, párt- és szakszervezeti vezetői az elmúlt héten tanácskozást tartottak. E tanácskozáson elhatározták, hogy az április 4-e, felszabadulásunk 13. évfordulójának tiszteletére folyó munkaversenyben részt vevő bányászok figyelmét elsősorban a minőség javítására irányítják, mert ezen a téren van a legtöbb tennivaló. A pécsi bányaüzemekben ugyanis az elmúlt hónapban igen magas volt a kitermelt szén palatartalma s így lényegesen csökkent a ka- lőriaérték is. A palatartalom tröszti szinten még március II. dekádjáhan is 4,51 százalék volt, tehát több, mint egy százalékkal magasabb, mint « megengedett. A hamutartalom már lényegesen jobb, mindössze fél százalékkal haladja meg az előírt szintet. A pécsi bányák vezetői bíznak abban, hogy a március 20-tól április 4-ig tartó időszak" ban a pécsi bányászok felszabadulási versenyének eredményeként lényegesen javulni fog a minőség és emelkedni fog a kitermelt szén kalóriaértéke. A pécsi bányászok különben már leküzdötték az időjárás okozta nehézségeket s havi előirányzatukat több mint egy százalékkal túlteljesítik. A leszállók létszáma már hétfőn elérte a szokásos 1900 főt. Beruházási és felújítási értekezlet volt a vasúton ... Még ez sem volt a Pécsi Vas- útigazgatáságon. De pártunk és kormányunk célkitűzéseinek valóra váltása érdekében szükséges, hogy a beruházási és felújítási munkák végrehajtását az igazgatóság osztályaival még szorosabb együttműködéssel, az érvényben lévő rendeletek legszigorúbb betartásával, pénzügyi fegyelem biztosításával hajtsuk végre. Nem akarjuk, hogy ismét előforduljanak lazaságok, melyeknek „eredménye” a mült évi felújítási hitelkeretek több milliós túllépése. IBUSZ-társasuhazósok 1958. évben CSEHSZLOVÁKIA: 7 napos prága V. 26—VT. 2-ig 2.015.— Ft. • Költőpénz 386.40 13 napos Karlovy Vary VI. 22—VII. 4-ig 2.720.— Ft. 662.40 13 napos Marianske Lazne VT. 11—VI. 23-ig 2.730.— Ft. 662.40 3 napos Bratislava VI. 14—VI. 16-ig 540.— Ft. 110.40 8 napos Start Smokovec VII. 27—VIII. 3-ig 1.535.— Ft. 386.40 (O-Tátrafüred) 7 napos Szlovák körút Vili. 3—VIII. 9-ig 1.456.— Ft. 331.20 14 napos Csehszlovák körút VII. 13—VII. 25-ig 2.935.— Ft. 717.60 ROMANIA: 14 napos tengerpart VI. 27—VII. 10-lg 2.584.— Ft. 661 — 14 napos tengerpart VII. 27—VIII. 9-ig 2.564.— Ft. Bel11 napos Erdélyi körút VIII. 31—IX. 10-ig 2.425.— Ft. eli.— SZOVJETUNIÓ: 12 napos Moszkva—Kiev— Leningrád V. 19—V. 30-ig 3.851.— Ft. 481 — 14 ft M M * VI. 20—VII. 3-ig 3.372.— Ft. 481— w m VII. 11—VII. 22-ig 3.851.— Ft. VÍII. 3—VIII. 14-ig 3.851— Ft. VIII. 10—VIII. 21-ig 3.851.— Ft. IX. 8—IX. 19-ig 3.894.— Ft. IX. 24—X. 7-ig 3.396.— Ft. VT. 17—VII. 5-ig oszt. II. 4.786.— Ft. oszt. III. 3.451.— Ft. Jelentkezni lehet 26-tól IBUSZ Pécs, Széchenyi tér 1. (8.30—15.30-ig). Jelentkezéskor 500.— Ft. előleg befizetendő. 12 12 12 12 i4 „ ; 19 napos fekete-tengeri kőrút ISIIBE— 481— 481— 481 — 481— 481— Az értekezleten úgy ha táróéi tünk, hogy túllépés ebben az évben már nem lesz, mert a tervosztály a könyvelősóggel együtt a legszigorúbban őrködni fog a hitelkeretek pontos betartása felett. A tervosztály beszámolójában Pozsgay elvtárs beszélt az igazgatóság területén be nem fejezett beruházásokról, a túlzott tervezési költségekről, a minőségi munka elhanyagolásáról. Majd az ez évi pénzügyi keretek ismertetésére is sor került. Ebben az esztendőben beruházásokra 7821 000 forintot, felújításokra 71 000 000 forintot fordíthatunk. A hozzászólásokból kiderült, hogy az elvtársak örömmel vették tudomásul a tervszerűségre való fokozottabb törekvést Tóth II. osztályvezetőhelyettes elvtárs hangsúlyozta, hogy a jövőben Idejében adják ki a jóváhagyott terveket, lehetőleg az év elején. Ennek érdekében a tervosztály ügy határozott, hogy az 1959. évi programtervezet összeállítására már most megteszi az előkészületeiket. A munkát úgy szervezzük meg, hogy a KPM-nek már fél évvel korábban rendelkezésére állhasson az igazgatóság nyers felújítási terve. Az értekezleten számos javaslat hangzott el, melyeknek megvalósítása a beruházási és felújítási munkák gazdaságosabb elvégzését biztosítják. Várnai László A Szovjetunió a békéért folyó harc vezetője Korunk legnagyobb jelentőségű és legkiterjedtebb mozgalma: a békemozgalom. Londontól Pekingiig, Stockholmitól New Yorkig azegy szerű emberek százmilliói szívében él a vágy: békében, biztonságban élni. E vágyban egyek, találkoznak a világ népei nemzetiségre, politikai nézetre, vallásra és a bőrük színére való tekintet nélkül. Hol született, honnan indulit el a mozgalom, mely ma már az emberiség nagy részét magával ragadja? 1917-ben, 40 évvel ezelőtt, a történelem során először, orosz földön győzött a szocialista forradalom. Az azelőtt kegyetlenül kizsákmányolt, elnyomott dolgozók kezűikbe vették a hatalmat, s azt a célt tűzték maguk elé, hogy megszüntetik az elnyomásnak, a kizsákmányolásnak minden formáját. — Oroszország munkásai és parasztjai a forradalom győzelme első pillanatában zászlajukra a béke jelszavát írták, s azóta is kitartanak mellette. A fiatal szovjethatalom kiadta a békéről szóló dekrétumot és kinyilatkoztatta, hogy békében és jószomszédi viszonyban kíván élni más országokkal. Az első világháború utáni WiewAbun • Szovjetunió rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a háború elkerülése, a béke megvédése érdekében. Kereskedelmi és más gazdasági szerződéseket kötött a tőkés országúikkal, részt vett mindazokban a szövetségekben, melyek a béke érdekében tevékenykedtek, kölcsönös megnemtámadási egyezmények megkötését javasolta a kapitalista nagyhatalmakkal és nemzetközi méreteikben harcolt a feltörő fasizmus elten. A Szovjetunió, látva a világháború kirobbantására irányuló készülődést, óva intette a vezető kapitalista nagyhatalmakat a fasizmus veszélyétől, melyet maguk ezek az országok segítettek kifejlődni. A német fasizmus lett a H. világháború kezdeményezője, s belesodorta majd az egész világot egy pusztító háborúba. Az emberiség keserves leckét kapott. Több miint 50 millió ember pusztult el, vagy vált örök életére nyomorékká. S nem sokkal e rettenetes pusztító háború után az emberiség újra veszélyben van. S milyen veszélyben! A modern atomkorszak olyan fegyverekkel rendelkezik, melyekkel háború esetén az emberiség több nemzedékét pusztítanák ki és felmérhetetlen anyagi károkat okoznának. De hát miért van akkor mégis háborús hangulat a kapitalista világban? Miért készülnek háborúra, miért fegyverkeznek, miért gyártják a pusztító atombombákat a monopóliumok urai? Talán igazak lennének a népeik előtt tevékenységük igazolására hangoztatott szólamok és a Szovjetunió „agresszív’1, „támadó’1 szándékai kényszerítenek őket háborús politikára? Talán a Szovjetunió ..magatartása1’ késztetné őket az. eszeveszett fegyverkezésre? Mi itt a valóság? A vezető imperialista országokban, különösen az Amerikai Egyesült Államokban a gazdasági és politikai élet mindenható urai, a fínánctőkések, a nagy monopóliumok tulajdonosai a lehető legnagyobb profit elérésére törekednék. Ezért, egyfelől határtalanul kibővítik termelésüket, másfelől, minden eszközzel leszorítják — illetve alacsony színvonalon tartják a dolgozók bélét. Ez a termelés és a fizetőképes kereslet (fogyasztás) egyre mélyülő szakadékéhoz, ellentétéhez vezet, mely ellentét időnként pusztító gazdasági (a fizetőképes kereslethez viszonyított termelési) válságban robban ki. Ilyen volt az 1929—33-as világgazdasági válság, mely az egész kapitalista világ száméra súlyos, keserves éveket hozott A monopóliumok urai rettegnek egy új gazdasági válságtól és ezért a válság elkerülésére mindent megtesznek. De mit?! Hogyan próbálják emelni » termeléshez képest rendkívül alacsony fizetőképes keresletet? Mesterséges keresletet igyekeznek teremteni s erre felhasználják az állgjmot, melyet a monopóliumok urai a kezükben tartanak. Az állam igen magas adók révén hatalmas összegeket gyűjt össze és mint a legfőbb megrendelő, termeltető és vásárló jelenik meg a kapitalista piacon. De mit rendel, mit termeltet? Hiszen ha fogyasztási cikket, vagy termelési eszközöket termeltetne, azon az évi 50—60 milliárd dolláron — ami éppen, hogy elég a termelés és a fogyasztás egyensúlyban tartására — akikor csak fokozódna a piacon a kínálat és siettetné a válság kirobbanását. Az állam olyan termékeket kénytelen gyártani, melyek soha, sehol, semmikor nem kínálják magukat eladásra a fogyasztóknak. Olyan termelésnek keli végbemennie, mely az anyag, energia és munkaerő nagy részét leköti, fogyasztja és ezáltal a termelésit igen magas színvonalom tartja, — de a termelés eredménye — a termék — nem kerül ki a mindennapi piacra, nem áll szemben kínálatként az alacsony fizetőképes kereslettel. A monopóliumok urai tehát az állam segítségével az adók felhasználásával a társadalom rendelkezésére álló erőket, anyagot és energiát im produktive:! használják fel. Eire pedig egyetlen lehetőség a fegyverkezés, fegyverek gyártása. Milv rothadtsáe1 Salát rendszerük vélt megmentése valóságban pedig összeomlásuk idejének kitolása érdekéiben előkészítik az emberiség nagy részének elpusztítását. A Szovjetunió is gyárt fegyvereket, méghozzá a legkorszerűbbeket. Ékre kényszeríti őket az imperialista hatalmak veszett fegyverkezése. A Szovjetunió nem hagyhatja magát védtelenül, s nem hagyhatja a szocialista tábort — melynek legfőbb védelmi ereje a szovjet haderők erejében és korszerű felszerelésében rejlik —, védtelenül. Ehhez komoly anyagi eszközöket keli elvonni a nemzeti jövedelemből, mely eszközök egyébként a nép felemelkedését és életszínvonal növelését szolgálnák. Jól tudják ezt a Szovjetunió népei és vezetői. Éppen ezért a II. világháború befejezése óta szakadatlan erőfeszítéssel törekednek azon, hogy megteremtsék a tarlós békét és a kollektív biztonságot. A Szovjetunió mindenekelőtt javasolta, hogy csökkentsék a nagyhatalmak haderőinek létszámát. Bár e javaslat nagy visszhangra nem talált, a Szovjetunió tettekkel bizonyítottá be őszinte békeszándékait és több szakaszban ma jd három millió fővel csökkentette hadseregét. Azóta is nap, mint nap, új javaslatokat terjeszt egyrészt az ENSZ elé az atomfegyverek eltiltásáról, katonai tömbök felszámolására, másrészt közvetlenül a nagyhatalmak vezető államférfinfhoat intéz felhívásokat, javaslatokat a nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására. S bármennyire is szítják az imperialista vezető politikusok a háborús hangulatot, ma megvan a háború elhárításának reális alapja. Évtizedekkel ezelőtt a háborúban nem érdekelt és a háború ellen fellépő erők nem voltak kellőképpen megszervezve, s igy nem állt módjukban a háború megakadályozása. Ez volt a helyzet az első világháború előtt, s a második világháború előtt is, amikor egyedül a Szovjetunió volt aktív békepotitifkát folytató állam. Ma azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Létrejött és hatalmas erővé vált a Szovjetunió-vezette szocialista világtábor, melynek nemcsak erkölcsi, hanem anyagi eszközei is vannak egy esetleges agresszió elhárítására. Ezen erőhöz csatlakozik a világ népeinek további sok százmilliós tábora, mely tömegek tettekkel lépnek fel a háború elten. Mert a háború nemcsak gazdasági jelenség. Abban a kérdésben, hogy lesz-e háború, vagy sem, döntő jelentősége lehet a társadalmi, politikai erőknek. E hatalmas erőknek ma megvan a lehetőségük, hogy mindenféle kalandor terveiket meghiúsítsanak. Ehhez azonban arra van szükség, hogy mindenki, aki ellenzi a háborút és békében kíván élni — növelje erőfeszítéseit a békéért folyó harcban. K álnál István tanársegéd
