Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-26 / 72. szám
1938 MÁRCIUS 26 NAPLÓ 5 BARANGOLÁS VOi A TETTYE-PER A Mecsek nagy botanikusai Pillér Mátyás ós iVIlt' •-----r ■ r "Ti'.1 rgiLiiiii1 terpach er Lajos 1783-ban megjelent munkája tartalmazza az első nyomtatásban napvilágot látott adatokat n Mecsek flói-á- ját illetőleg. Tehát már t73 évvel ezelőtt felkereste a növénytani kutató a Mecseket. A Pécs környéki kutatókat két nagy csoportba lehet osztani. ügy részük országos hírű pesti botanikusokból került ki, akik nagy herbárlumi anyaggal, hatalmas könyvtárral rendelkeztek. A vidéki flóré területen csak átmenetileg búvárkodtak, de éles szemükkel és nagy látókörükkel sokat észrevették, helyesen leírták és ítéletük a tudomány színe ekitt iga» nagy becsben éli, A mecseki flórának sole ilyen kiváló magyar botanikus kutatója volt. Az első igazi magyar fló- rakutató Ktteibel Pál (1757— 1817) több ízben megfordult Baranyában és sok adatot ayüjtött területünkön, de ezeknek jó része írásban csak akkor jelent meg, mikor ezeket a növényeket a pécsi botanikusok tőle függetlenül megtalálták. A múlt század folyamán solcat kutatott a flóraterülétünkön Janka Viktor és Sl- monkai Lajos, valamint az el múlt idők nagy Borbas Vince is. gi jogán a többi évszak növényvilágával szemben, A tél vége felé már alig várja a növények barátja, hogy újra elkezdhesse kedves virágainak megfigyelését, fejlődésüknek és növekedésüknek élvezetét. Ha kisüt a virágfakasztó márciusi nap. egymásután jelennek meg a Mecsek oldalán a tavaszi virágok, éspedig előbb, mint a budai hegyekben és a szintén déli fekvésű, mészköves Bakony hegyoldalain. A Mecseken nagyon k<> ■■■■ rai a virágfykadás. Rendes körülmények között is már február hónapban megjelenik az egész Magyarországon termő kikeleti hóvirág. A Tubes-gerfncnek azokon a helyein, ahol egy pár hét előtt fehér hőszőnyeg volt, most a hóvirág gyönyörű fehér mezői gyönyörködtetik az erdőben sétálókat. Még a hóvirágot is megelőzi az illatos hunyor, melynél előfordul, hogy december végén már teljesen kinyílt virágú példányát találhatjuk. A legtöbb emberi elsősorban a tömegben növő gyakori növények érdeklik, ezek kötik !e a figyelmét. Éppen ezért egy pár ilyen tájkép! színt mutatunk be a Mecsek növónyéleté- ből, A fehér a tavasznak a színe. Vad gyümölcsfák fehér virágcsokrai a természetjárók húsvéti ajándéka (kökény, vad- csamsznye, vadalma, vadkúr- te). A dara virág százai é* soréi lepik el tavasszal a Mecsek kövei oldalait, mint finom szétszórt liszt por. Legfeltűnőbb kétségtelenül a gyöngyvirág leveleihez hasonló levelű és fehér virágú medvehagyma óriási tömege a I.BPistái és Kinéitól északra a Mecseken. Erős illata miatt a turisták nem is kedvelik. Szép a sárga színű kora tavasztól "elég naav tömegben virító és a Mecsek déli oldalait díszítő homoki plmpó. Mutatósok u zerge virág áprilisban a Ktevót feló bőven virító sárga fészkei és a Mécsek déli oldalán nyíló tavaszi hérics. Violaszínű pompát ad a tavasszal nyíló sok ibolya, bár a Mecsek déli részén sok a fehér ibolya is, A harangvirágok, vad A Tettye-íorrós tulajdonjogé 5 kérdésében a felperesi főérdekeltség a tettyet malompatak J17 molnárjából állt, ezekhez J mint meliékérdekeltség csatlu- J kozott 23 pokrócos, 10 tímár, 7 30 lakatos, 15 szűcs, 4 kékfea- színű pompa kiegészítői. A kékjük,a bocstopns vargák és a szín képviselői a Mélyvölgy- J szíjgyártók cehe, valamint több ben és másutt is nagy szám-$ kertész. ............. - ....... ■ Hzubo Peter felperesi ügyvéd ban növő különböző nefelejt- <| sek, melyek között ritkább jók is álcádnak a Mecseken. A baranyai se!;, melyek között ritkább fa-5 periratában nagyhangú Mjetan* lések fordulnak elő, mint u Jtettyei forrós urai és tulajdo- flóraterülel Jnosal mi molnárok vagyunk, legmutató- iküt a malom jogot egyedül bír- ■M-ibb vadon termő virága u pun- élük s kiktől a vizet semmi kösdi vagy basarózsa (PaeonÍB f ürügy alatt; uUcármely csekély officina’Is v. bánática). A nü- f részében is el nem tulajdonítvény ne\'e Paeontól. a gyógyírt3«3 a 7ár0B: - Ef, “**«5 . ' . ,, i helyen: A malameseteknek ml tas istenétől ered, aki paioni i-. molnárok magunk vagyunk kot tál gyógyította meg Plútót, Már Kituibel Pál megtalálta ■ f lattan tulajdonosai, ha úgy tetiszik földesurai, a vízregale a Zengőn, Hosszúhetény és Pécs-h , várod között. Található még ,/védi a j^lsmert jeles jogL Zengővei szomszédos Hunmat-Jvállalta a molnárok jogi kép- hegyen is. Magyaré szagon kí-5vlseletót. <3 egészon új Irányt vül ismeretes még Dél-Euró-z*1!?0^ 1w.,p<irln^' a. , ... , _ írás tulajdonjogának elejtésével, pában A'bániától egészen Por-jabból lndult w hogy a molnátngáliáig. Kte-Azslában és ör-frok szempontjából nem a víz meny országban, is őshonos. J tulajdonjoga, hanem szabad Ez a pór kiragadott kép csak a használata a lényeges, ennél ízelítő akar lenni a Mecsek nagy no v én y g a «tagságú ró 1, mely kétségtelen számottevő | az ország hegyei között. ^ lékből. Patak) Perencnc $ többre nincs te szükségük. J Dietrich az iránt perelt, hogy Ja város u tettyei forrást teljeszámottevő J sen kapcsolja ki a közvízveze- dugaszolja be a vezeték csövét a forrásnál és a víz egész mennyisége a molnároké legyen. Elválasztotta a tulajdonjogot a használati jogtól, a tulajdonjogot a városnak kön- ccdálta ugyan, hozzátette azonban, hogy a város nem élhet a jogával, mert ebben a malmok vízhasználatának szolgalmi joga gátolja. Ha egyszer megtörténik az— írja Dietrich —, hogy az alperes város a malmok szolgalmi jogát megváltja és ezáltal szabadon rendelkező tulajdonossá válik, akkor maglhatju az egész vizet, ha akarja ott mindjárt a forrásnál. Dietrich 18Q7-ben nyomtatott füzetben propagandát is csinált a tettyel malomjog megváltásának, Nem lehet kívánni, úgymond füzetében, hogy a molnárok vagyonukat, amiből élnek, a közjónak odaadják. Ha ezt kívánni lehetne, akikor a gabonakereskedőnek te Ingyen kellene kinyitni a magtárát a sziiköl ködők számára, mert ezeknek kenyérre van szükségük. Sok ember fázik télem Melyik polgár adta oda tűzifáját, melyik szedte le házának gerendáját ingyen tüzelőnek a szegények részére, hogy aztán maga is fázzék és füdetlen háza elpusztuljon? A város ellen vezetett perben Dietrich a következő eredményt érte el: Másik csoportja a * t # * flóra-f kutatókbükkönyök és zsályák u vioia? * * t kodási ügyben Töttös és Ve«sz<te részére a ? Tóim magyei (abban az időben Tolna várine- * Mánia eredete es Manfa község határai északról Szopok naiv, a botanikának igazi ra-? Komié, keletről Buclafa, dóiról Pécs, nyugat- jonaói. a műkedvelőkből, a mo-?*®! Bános, Mánia régebbi neve Mániáivá volt, dzm turisták őseiből került ki.7A ,.'Máai‘’ szó törzsét megtaláljuk Many-völgy akik nem a tudománynak élő? hevében, most Melog-Mány. Hányok község szakemberek, hanem a nővé-? neve is innen származhat. Valószínű, hogy a nyeltet szerető és kedvelő lel-? „Mám’* sbó egy változata a „Mái" «zónák, ■kés búvárok voltak, a kuta-?rciely a vármegyében dívó helynevek között tóiénak ez a csoportja az hívei nagy hátrányban vó utu t*vv- a ■' *rm‘7 i Huta-5 htely a vánmegyó z elöb-J „ma!-, ..máj1’ alak volt. _7 „meleg'*, azaz naj la kokban fordul elő. Leginkább napsugárnak kitett hegyoldal Nem rendelkeztek eteősoi'ban J jelentőségével bír, s midőn e vidéken a régeb- etegandő idővel. Hisz fő foglal-1 bi időkben Malátáivá nevű községet találunk. hozásuk másfelé irányította' "'------Mgg|gjHÉjf|UMgg | ' 'l ejüket és erőforrásaikat, — Nem állt ’,-eridelkezésükre sz.iiickünj-v’tár és herbárium. Végű nem volt meg legtöbbjükben az a n agyszín vonalú súg, amit sok he át végze bizonyosra vehetjük, hogy alatta a mai Mánia értendő, melynek eredeti alakja Mái falva vagy Malafalva, de az 1 és t együtt nehéz kiejtésük lévén támadhatott ez a köz,beszúrás s lett belőle Málafalva vagy Malafalva. . 1390-ben László fia János de Abel magát, iyüt.t igen hosszú időn i BaHyán, Jánosi, Malafalva és Kompotfalva ott kutatómunka útjáni (mai Komló) birtokába beiktatni és bevezettet- ehet elsajátítani. Viszont e’ö-^ni akarta. A Bechey-családból származó Vesz- iyük volt, hogy állandóan köz-i szón fia Tamás fiaival Györggyel és Jánossal, vetlsn közelükben volt ked-r 1402-ben Töttös és Vesszős Tamás fiai a Ga- venc kutatóterületük a mecse-jl dány-család jánosi birtokán garázdálkodnak. i fiira járás egész gazdagságú-é Egy ügyben a vizsgálatot a pécsváradi control és évszakonként feiCSiLanóf vent és Baranya megye alispánjai teljesítik. , vr’fó^Stossagávál. ? Ugyancsak 1402-ben Vesszös leszánmazottai Mindem egyes évszaknak? Malatalvát és egyéb birtokokat el akarják admegva-t a ma,ga egj’én' színe,'ni, de Bátmonostory László tiltakozik az el- tarázsa és szépsége, de azért? adás ellen. Itt a község Malatelek néven íor- a tavaszt növényvilág nyeri élj dúl elő. a pálmát a maga eteőszülötteé-J Gadányi Péter-féle család elleni hatalntasgyéhez tartozott) nemesi bíróság a tagadó fő- ?' esküt ítélte meg. Melyet száz jobbággyal tar- ? toztak volna le te inti. Az. eskü letételére előbb J halasztást kértek, de utóbb sem tették le, ha- J nem újból hatalmaskodásokat követtek el. En- ? nek következtében Maróthy János és Ujkiky J László maciséi bánok (ezek voltak Baranya ? megye főispánjai) fej- és jószágvesz totere ítél- ? te őket, meghatározván egyúttal javaik két- ? haimadrészót, az ítéletet hozó bánoké, égy- , ..... , .... harmadrésze a Gadónyl-családé legyen. Az íté- let ták. tették, Lasz.ó fia, Jakab logla ta el, ) j, használata. Miután a né1342-ben az összeírás már Mániáivá és Bu- ápesseg «záporodúrival a köz- dafa községeket említ, mint a Pécs: püspök ^ vezetékbe mindig több és több tulajdonait. Előfordul Mánia a szigetvári adó-ivtzet ketlett ereSzten1 és elöre- i vekben is Mániáivá newel. Hasonlóképpen a (j átható volt az idő, amikor a török- adó-defterekben, mint a Pécsi náhlehez érmüompatakba a molnároknak tartozó falu. A község a török Időkben tíz ház- ésemmi se jut, a város a mal- zal bírt. Az. 1687. évi összeírás szerint 50 kapa *mokot végre megette és a szőlője volt. 4 házban tízen laktak és 50 hold ? molnárokul kárpótolta ami szántóföldet müveitek. 5 forint adót fizettek # nélkül a műi általános vízveze- évente a töröknek. Földjük hegyes és kavicsos (tuket nem lehefett volna mea- volt, ezért adózás szempontjából középszerű t LiLítímj csökkentés alá vették. í A község határában a Magyastrzélcre vezető? A tett5e{ V1R 17 mabna kö- úttól délre lehetett y rógen eltűnt Monon ne-?za* csak egy volt alulcsapó, a vfl község. 'többi 16 felülceapó, összesen Pécs ssabad királyi város törvényszék* IS10 január 28-án így ítélt: Felperes molnárok a, tettyel forrásvíznek kizárólagos használata kánt indított keresetüktől elmoz- diHatnak a perköltség kölcsönösen megszüntetnek, a kincstári. illetéket mégis felperesnek, mint pert vezetők, tartoznak megfizetni A pesti királyi ítélőtábla 1871 március 10-én hozott ítélete: Felperes molnárok nem igazolták aat, hogy a tettyet víz kizárólagosan használati jogát bármely törvényes úton és mód^n megszerezték volna, azért a város vízhasználatának eltávolítása iránti perben hozott törvényszéki ítélet helybenhagynakA királyi Kúria 1871 szeptember 14-én hozott ítélete; A pesti királyi táblának neheztelt ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhapuatik. Ezek szerint a molnárok a 29 malcsnkerékkel. Azóta elterjedt közhit, hogy- a Tettye-for- rás régen az Időjárástól függetlenül állandóan öntötte a kiapadhatatlan víztömeget, a valóságnak nem felelhetett meg. A molnárok időről időre fölpanaszolták a forró« megbízhatatlanságát, a változó csapadékviszonyokhoz való alkalmazkodást. ilyen panaszok voltak a malompatak vizének elégtelensége miatt például 1789-ben, 1796., 1806., 1812.. 1828., 1834. években, tehát a városi vízvezeték javára 1841- ben történt nagyobb mérvű lecsapoló« előtt te. 1789-ben a török háború miatt, a napóleoni hadjáratok alatt pedig még 1813-ban te a katonakincstári gabonaőrié, voltak a tettyel malmok kötete kik ismerősek Diótvisz- ‘ lón, tudják, hogy a falu feLett emelkedő hegynek egy részét ma is Várhegynek hívják. Várnak azonban nyoma sincsen. Valószínűleg nem ezen a hegyen emelkedett hajdan a viszlát vár. Több, mint félszázada Németh Béla, híres baranyai történész irta Baranya helynevei című tizenképJ'Jítetas kéziratos művében, hogy Viszló régi vára a falu református templomától délre, a papi és a tanítói kertben állott, elejével kinyúlva a régi temetőre, ahol még altkor jól látszottak a cár elejének nyomai. Viszlát öregemberek emlékeznek, hogy gyerekkorukban eleget lusrgetőztek a leomlott, ill. szétbontott várltastély téglái között. A Baranya történetével foglalkozó írások elszórt adatai és a helybeliek elbeszélései arra engednek következtetni, hogy a régi temető- és papkerti maradványok a viszlói vár tartozékait képezték. Viselő helynevének első említését 1313-ból olvashatjuk. Akkori birtokosa Jakab de Viszi61 akit az okirat „drába- rnéni comes"-nek nevez. A Csonki: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában eámú műben idézett évszám azonban téves. A XIII. SZ. második felében már katolikus plébániával szerepel a pápai tized jegyzékben Visaló. Abban az időben még tsz volt szokásban, hogy a hrrtokosok alapítottak pléháJCi'&fotlK’< t’Cf'H'ÍA'S'&fyCl' lezve, de a vízhiány következtében restanciában maradta«, f rájuk kivetett llsztmennylség-.- kitűzött időre nem tudtál feni 8 Mi mtesami níákat saját tulajdonaikon, tehát a falu igen régi lehet. A Viszlói-család tagjai közül többen báni méltóságot is viseltek. Birtokuk központja az Olchar-nak írott Ocsárd lehetett. Birtokper-oklevelekben először Olcsárdl néven említik e gazdag családot. 1308-ban a pécsi káptalan előtt kiállított bizonyító oklevélben már Viszlói János neve szerepel Ztigmond idejében bizonyosan nagyobb szerepet vittek, mert egy országos fontosságú okmányon Viszlói János aláírását találjuk. Az urak ugyanis 1482-ben olyan nyilatkozatot tettek közzé, amelyben Albert herceg számára biztosították a trónt. Mindössze 112-en írták atá. mégis közöttük találjuk Viszlói János nevét. Az 1431- böl származó okirat is a család viszlói birtokosságáról tanúskodik. A XV. század végétől nem találkozunk többé velük. Viszló ezután a Haraszti-családé lett, majd a birtok örököse Haraszti Dorottya, Rákóczi Zsigmondhoz ment nőül — birtokoséra útján a hires kisasszonyfái Istvánffyak tulajdonába került. 4 z 1804-ben épült református templom építéséhez feUiasznáMk áss eggkená vár köveit is. A régi Viszló hajdan nem a mai Dlósvlszló helyén állott a hagyomány szerint, hanem Máriától nyugatra, a manapság Ki apasztanak nevezett területen. Ingoványos talajú korábbi helyéről hatökrös fogatokkal vontatták fel, mert abban az ülőben még talpasházak divatoztak a vidéken. A századok óta omladojó viszlói várról rege is keletkezett, melyet a szájhagyomány mind a mai napig megőrzött számunkra: Régesrógen. a vadregénye», erdókoszorúzta. vlrágiilalos rétek szélén állt a híres duzloki vár — mert így hívták egykor a mai Viszló falu helyén állott erős várat. Ebben a várban ált egy aranyhajú várkisasszony, aki szépségben, kacér tagban párját ritkította. Bezzeg környékezte is az ország min dán rendű és rangú legenye. Alt mondja a régi hagyás: a szőke nem állandó terméssélú. Nem tudom, mennyi igaz a pletykából, de erre a szőke lányra ráütött a mondás, mert úgy játszott a férfiszivekkel, mint macska az egérrel. Egy este kint ült « duzloki vár teraszán cs büszkén bámult a várkertbe, élvezte « magány csendjét. Terhére volt már a sok szerelmes szerenád, az illatos levelek, mert úgy érezte, hogy az udvarlók serege ellenére is boldogtalan: egyet nem tud szeretni. A liba- pásztorlány is százszor boldogabb nálam — gondolta, mert azzal a legénnyel tereli esténként a libákat, akit szeret. Un meg a tengersok kincs mellett is boldogtalan vagyok! így töprengett a szép lány, alig figyelve a várkert illatos, mosolygó rózsáira, melyek suttogva köszöntötték bársony- szirmaikkal: Szakit* le gyönyörű ékesség, csak miied virulunk! Mindegyikünket egri- egy szerelmes legény ültetett ide. A leány gyorsan választóit egyet a viruló rózsák közül, de amint le akarta tépni, a szeme megakadt agy másik rózsán, amelyet szebbnek talált amannál Most már csak e; kellett neki, letépni azonban ezt se tudta, mert még szebbet falait, így ment ez óra számra, de nem tudott választani közülük, mint ahogy a róssaültetó legényekből se tudott egyet választani. Ügy érezte, nem tudna megválni azoktól, akiket eddig már látott. talán kedvelt is rövidebb- boSMsnbb ütőig Be a: egyiket Amint látjuk, abban w ido- fben is m Tettye-forrá* szárazság idején sohasem bővelkedett vízben. Nedves ldőjárás- a mu- íasá rokba. látta, a másikhoz vágyott, aki távol volt tőle. Itt, a haldszakáMat eg alatt* , esküszöm — mondotta azon as*s?HU,tan»- éjszakán — hogy akit legközelebb utamba hős a sors és * . szerelméről bizonyos leszek, ij ahhoz megyek feleségül. Has," ----r"” r~— fo gadásomat meg nem tarta- Js .yf ,5 nám, váljak kígyóvá, se ég, «e * vadvízé föld be ne fogadjon, hanem ?umiü" itt gyötrődjem ítéletnapig! ^ — Ügy legyen — zúgták rá? a csillagok. J Megindult a munka A t útiak a napok, múltak «;?'» pécsibarackosohbtilt iU évek, és a tündért ha-t . jadon mindenkit szeretett és? A több napo« te., .dóján,» minden útjába azonban hatalmas földrengés _ .... , c rázta meg a vidéket., a cár-1 ®? rohamosam oiviu hegy elsüllyedt a környékbeli * a hó Ja. A verőfenye« Iga- fólukkal együtt. A híres duz- ttTWüria« nap nasj löki várnak is csak romos fa- ? 0 lal maradlak meg. amelyek ma? 8aróákaf, A varos te -\t mindenkit szeretett és* .A r.kir elhagyott, akit csak ? Äött4a,n®p.? l hozott a sors. Egysze- ? ' A .en ef.o an hatalma.« iolAmai, ? napközben egészon teltnekalltomon előbújik egy ember-* r*r. *7— vastagságú kígyó és úgy zokog J Mecsek déli lAi-^ain *-', ez. mintegy baraekfa virágzik majd mint egy bűnbánó hajadon, Zokogása hasonló a régi vár- kisasszony sírásához. (Nagyszülei elmondása úián ősi?. Hosszú Józsefni fDiósvlstló) mesélte a duzloki vár regéjét, melyet eredeti gyűjtéséből ár, Takács József bocsátott rendel- kezesünkre.) mOVACt ANDRÁS* désüt«t,Vtanár 4 kési k se,’ • * • nek nyolcvan százaléka má'' termést is hoz az idé v A pécsi „ftezlbarack-eróó’ fii jól telettek: a rügyek egészségesek & jó erőben varrnak. A januári éa a frb- ruárl meleg határára !<-»n ntegduzzedtsk a fák r>' ég bár az ttfébW hetek ‘ v'-s lsszavetetto fejlűv Íré gr
