Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)
1958-03-25 / 71. szám
IMS MÁRCIUS 29 NAPLÓ 8 Az utak többségei Fokozottabban kell foglalkozni járható Újítások“ Az Útfenntartó Vállalat jelenti: Járhatatlan a mágocs—me- kényesi út a 6-tól 14 km-ig, a boly—nagynyárádi út a O-tól 7 km-ig. A megyében egy hómaró, 5 kétszárnyú vashóekével felszerelt hótoló gépkocsi, egy G—800-as rendszerű hótoló és 113 traktorvontatású fahóeke takarította el a hóakadályokat az utakról. A legmagasabb hófal a hird—szászvári úton volt. A 3 méteres hóakadályt hómaró törte át. A városban vasárnap 140 hómunkás dolgozott a járdák és utak szabaddá tételén. A vasútról jelentik, hogy jelenleg a Pécshez csatlakozó vonalakon a közelben nincs hóakadály. Minden vonat menetrend szerint indul. ia dolgozók eszmebpolitikai nevelésével \ a Pécsi Postaigazgatóságon TI ezer forint nyereségrészesedés Szombaton osztották ki a Dél-Baranya Megyei Sütőipari Vállalat dolgozói között. az elmúlt évi tervfeladatok teljesítése jutalmául a nyereségrészesedést. A nyereségrészesedés ösz- szege 77 ezer forint, amely 13 napi átlagkeresetnek felel meg a vállalatnál. A jutalmak kiosztása után megvendégelték a dolgozókat. Mn gyár— jugoszláv postai megállapodás Belgrad (MTI): A március 17 és 24-e között folytatott tárgyalások eredmém ekém Belgrad ban aláírták az első magyar—jugoszláv postai és távközlési megállapodást. Az egyezmény értelmében a két orszíg forgalmában csökkentik n levél-, telefon- és távirati díjakat. így a postai le- véldrjszabás a jelenleginél 25 százalékkal alacsonyabb lesz. Bogár József elvtársnak, az SZMT megyei elnökének nyilatkozatai A szakszervezetek XIX. kongresszusa foglalkozott a szakszervezetek kulturális feladataival is. E feladatok megoldásának módszereiről, lehetőségeiről érdeklődtünk Bogár József elvtárstól, az SZMT megyei elnökétől, aki a következőket mondotta: — A szakszervezeti kultúr- nevelésii munka alapelveit továbbra is a Szaktanács IX. teljes ülésének határozata és a Szaktanács elnökségének 1957. augusztus 24-i határozatai szabják meg. A XIX. kongresszus leszögezte, hogy ezek a határozatok helyesek voltak, s szellemükben kell tovább dolgozni. — Ami mégis új a kongresz- szus megállapításaival kapcsolatosan az az, hogy fokozottabban kell foglalkozni a szak- szervezeteknek a dolgozók eszmei-politikai nevelésével. Ezt szolgálhatják egyrészt a könyvtárak, másrészt az ismeretterjesztő előadások. A szak- szervezetek megyei tanácsa már létrehozta a központi könyvtárat, ami azt eredményezd, hogy az üzemek itt cserélhetik a könyveket, a helyi beruházások helyett, a központi szakszervezeti könyvtár fejlesztése során jutnak el a legfrissebb, legújabb könyvek az üzemi könyvtárakba. Szeretnénk elérni, hogy minden egyes üzem könyvtára a központi könyvtárhoz tartozzék. A könyvtárosok szakmai, politikai nevelése érdekében könyvtáros iskolát indítottunk. Az ismeretterjesztést tervszerűvé kívánjuk tenni. Kérjük, hogy magiuk az üzemi bizottságok hallgassák meg a dolgozók véleményét: milyen előadásokat szeretnének hallani, s ennek a véleménynek megfelelően indítsanak munkás akadémiákat, munkás félórákat stb. Kérésünk még az. j hogy ezeken az előadásokon az j üzemek vezetői is vegyenek] részt. M:nden üzem számára: példaképül szolgálhat az épí-j tők szakszervezete területi] bizottságának munkája, — kü-| lönösen a szálláshelyeken. A közönségszervezés fő cél-] ja a jövőben az kell legyen,] hogy necsak az esztrád műsorokra ostromolják jegyért a 5 szerveket, hanem a komoly j zenei hangversenyekre, irodai- j mi estekre is. Nagyobb üze-j méhben egy közönségszervező] csak a komoly műsorokra, egy] pedig a könnyű műfajú műso-j rokira szervezi majd a dolgo-j zókat. Legfőbb célkitűzésünk, hogy] a jövőben a bányász és a ME-* DOSZ szakszervezeti kultúr-1 otthonok munkáját segítsük ■ fejezte be nyilatkozatát Bogár] József elv társ. Ők a „legrosszabb“ gyerekek ? A kislányok. szeretnek kézimunkázni, — édesanyának készül a kis terítő. — Azt mondták nekem, hogy a legrosszabb gyerekek nevelését bízták rám itt, a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési gyermekfoglalkoztatásán, — mondotta Remény Ferenc pedagógus, a „rossz“ gyerekek második apja és nevelője. De hiszen akkor néhány hónap alatt csoda történt, mert Ankét Berze Nagy János könyvéről A téli hóvihar ellenére is megtöltötte az érdeklődő közönség a Bartók Béla Klub helyiségét szombaton délután. Ott rendezte a TTIT irodalmi szakosztálya ankétjét dr. Berze Nagy János „Magyar népmesetípusok" című kétkötetes nagy néprajzi művéről. A termet a szerző virágok közt elhelyezett olajportréja és araképei díszítették. C s eke v István professzor elnöki megnyitójában vázolta Berze Nagy életét, műveit,1 Pécshez való kapcsolatait, majd a most kiadásra került mű történetét. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus építő korszakában a megyei tanácsnak ez a hatalmas kulturális tette avatta valóban ünneppé az ankétet. Utána dr. Bánó István, a budapesti Központi Pedagógus Továbbképző Intézet főiskolai tanára, a jeles folklorista, méltatta beható előadásban Berze Nagy életművét. A „Magyar népmesetipusok.’* 1400 lapra terjedő két kötetéhez ugyanis Bánó irt bevezető tanulmányt és végezte a mű rendkívül nagy szaktudást és figyelmet igénylő tudományos szerkesztését. Vázolta, hogy a szerző miként fejlesztette tovább az Aarne—Thompson-féle típusrendszert és miképpen alakította ki a maga magyar módszerét, amelyet most a nagyvilág is behatóbban megismer. — Bemutatta Berze Nagy módszerével a mese morfológiai tagolását, az azonos motívumú mesék elemzéséből a mesetipu- sok megállapítását. Végül pedig vázolta, hogy miként ismertette Berze Nagy típusonként az egész magyar népmese anyagot. A nagy tetszéssel fogadott előadást sokirányú érdeklődés mutató hozzászólások követték Orsós László, Gcczy József, dr Tóth István, Boray Károly, dr Bombay János és dr. Takács József részéről. A legnagyobb figyelmet Bombay János felszólalása keltette, aki bejelentette, hogy a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának, a tanácsoknak és a néprajz művelőinek, meg érdeklődőinek bevonásával néprajzi munka- közösséget kíván szervezni, s ennek nevéül Berze Nagy János nevét javasolja. Az elnök záró összefoglalásával ért véget a nagysikerű ünnepi ankét. a gyerekek, fiúk és lányok olyan szorgalmasan hajolnak a könyvek, füzetek fölé, mintha életük függne tőle. Igaz, a mosolygós kis Jancsi a sarokban állt, amikor meglátogattuk a gyerekeket, de ő a többszöri figyelmeztetés ellenére sem fogadott szót, így Remény Ferenc kénytelen volt a fegyelmezés súlyosabb formáját latba vetni. — Tanár bácsi, szíveskedjék megnézni a számtanomat! i— kéri a kis Julika. — Tessék venni cukrot — kínálja a tanár bácsit egy másik kislány. — Szíveskedjék aláírni az ellenőrzőmet, — kéri egy fiú. S a tanár bácsi mérhetetlen türelemmel nézi végig a szám- tanpéldákat, kiveszi a legkisebb szem cukrot és aláírja az ellenőrzőt. Közben megérkezik dr. Pferschy Istvánmé, tornatanár, aki azokat a gyerekeket, akik elkészültek a feladattál, sétálni viszi. — Vedd fel a kabátodat, — hangzik a „vezényszó”; — Gyengén öltöztél kisfiam, hideg van kint, — „íeddi“ az egyik fiút. Szavaiból érződik a szeretet, tetteiből a gyerekekkel való törődés. Közben belepillantunk a naplóba, amelyben az osztályzatok lapulnak. Remény Ferenc ellátogat az iskolába is, érdeklődik a gyerekek tanulmányi előmenetele iránt s bejegyzi naplójába. így kíséri figyelemmel azután a felkészülést. Ott segít, ahol a legjobban kell, kinek a számtanban, kinek-kinek a fizilkában, nyelvtaniban. S ha a házifeladattal elkészültek a gyerekek — következik a játék, vagy a szakköri munka. Ezermesternek lenni — érteni a fúráshoz-faxagás- hoz, rafíiából kis kosarakat fonni, nsm kis dolog. Érdekes látni, hogy a kis kosár hogyan alakul, a színes raffiával való díszítés pedig fantáziát igényel. Minderre megtanítja őket az, aki nagyon szereti a gyerekeket, akinek élete a nevelés — Remény Ferenc. Az iskolám kívüli időt kellemes környezetben, jó felügyelet mellett töltik el a gyerekek a Doktor Sándor Művelődési Házban, S hogy a második otthon minél szebb, kényelmesebb legyen, a művelődési ház vezetősége és a nevelők nem sajnálják a fáradságot, az áldozatot. — Nem a „legrosszabb“ gyerekek jöttek itt össze — szólt moso'yogva a bűcsúzáskor Remény Ferenc. — Hogy huncutok?! — Egészségesek! Újításokat vezetett be a Pécsi Postaigazgatóság. Szóbeli utasításokat adott a hivataloknak, hogy a beküldött és elfogadott szabadságolási ütemterv ellenére a hivatalok dolgozóinak 3—6 napig terjedő időre szabadságot kell kivenniük. Erre az időre helyettest nem vehet fel a hivatal: hivatalon belüli helyettesítéssel kell a munkát elvégezni. Ez rendben is volna, ha a postai dolgozók nem meghatározott időben, ügyfelek fogadása közben végeznék műn Icájukat. így azonban úgy néz ki a dolog, hogy 8 óra alatt egy másik osztály 8 órás mun kaját is el kellene végeznie a helyettesitőnek, de túlóra nélkül! Túlórát nem fizet a posta! A dolgozók az utasítást végrehajtják oly formán, hogy vagy csőik papíron veszik ki a szabadságot és dolgoznak változatlanul, vagy a helyettesitő túlórázik, de nem írja be a túlóráit. A szabadságolási utasítás így ellentétben van a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendeletével. Az elfogadott szabadságolási ütemtervet ugyanis csak a dolgozók beleegyezésével lehet megváltoztatni és nem lehet a dolgozókat hatalmi szóval a szabadságidő beosztására „rábeszélni“. Az utasítás azonban úgy szállt, hogy a szabadságolásnak ilyen formában kell mennie. Hát a Munka Törvénykönyve? Van ennek az utasításnak más hátránya is. A kézbesítés sok helyen napokra szünetel. Van ahol egy hétig nem kapják meg a dolgozók a postaküldeményeiket a napi sajtórái, táviratról, határidős levelekről nem is beszélve. Hol van a posta jó hírneve? Ez a rendelkezés csak kárára van a dolgozóknak, és a közösségnek egyaránt. Hogy lehet az, hogy a postának nincs fedezete a szabadságon lévők helyettesítésére? Milyen jogalapon lehet a községek tokáit a postai közszolgáltatásból napokra ki zárni? Hogy lehet az, hogy a beteg, vagy eltávozott kézbesítő helyett nem lehet újat felvenni? Ez nem terheli a béralapot. A betegség alatt az SZTK fizeti, a dolgozót, az eltávozott dolgozó bére viszont betervezett költség. Komlón, a Dávidföldön 380 lakóház épült és a lakók részére nincs kézbesítés. A komlói Icézbesitöknek 170 nap túlmunkájuk van, mert a szabadságnapokon is dolgozniuk kell. Itt feltétlenül szükséges a két kézbesítő beállítása. Szászváron felmondott a külterületi kézbesítő, és a hivatal a mai napig sem kapott engedélyt az új kézbesítő beállítására. Ezen a területen a postai küldeményeken kívül 134 előfizető nem kapja meg az előfizetett lapját. Harkányban betegség mia-tt szünetel a kézbesítés. Magyarmecskén a kisasz- szonyfai területen a tanács hivatalsegédje kézbesíti a postai küldeményeket. Ma- gyaregregyen a poétái kézbesítés egy hete szünetel. A dolgozók zúgolódva érdeklőd nek, hogy nem jött-e valami részükre. Sorolhatnám még így tovább is a Pécsi Postaigazgatóság e területén! De csak a pécsién! Nem tudom, hogy a Posta és Közlekedésügyi Minisztériumnak van-e tudomása a fentiekről, 5k adták-e a rendelkezést, vagy csak egy „ötletes“ takarékossági újításról van szó, melyet az igazgatóság kezdeményezésére hajtanak végre. Nem hiszem, hogy a takarékosságot, (melyre egyébként szükség is van) a dolgozók rovására, a közösség kárára és bosszúságára, és a Munka Törvénykönyve megkerülésével hatalmi szóval kellene végrehajtani. Van ennek más módja is, csak beszélje meg az Igazgatóság a megoldás lehetőségét a dolgozókkal, és egész biztos, hogy életrevalóbb javaslatokat kap a dolgozóktól és nem lesz szükség a jövőben arra, hogy csak telefonon közölhessék a szabadságoló-ók megoldását. Le lehet azt adni írásban is. EGRY BÉLA *** A mentők Jelentik Szombaton Deli Gyulámé 44 éves asszony Urögön megcsúszott a síkos padlásfeljárón és leesett. Fejsérülést szenvedett. A mentők az idegklinikára szállították. Ugyanaz nap a Felső-Vámház Vasárnap újabb áldozatokat szedett a csúszós út. Dr. Tárnok László hajnalban a Rákóczi út és a Deák utca --árkán megcsúszott és a bök;, felett csonttörést szenvedett. A menedékháznál síbaleset s Kellemetlenségek a kereskedelemben utcában özv. Varga Józsefné érte Pozsgay György 18 éves 71 éves asszony a pincébe fiút, jobb bokatöréssel szállí- akart lemenni, az idős asszony tották a megyei kórházba, megcsúszott és bokatörést szén- Hétfőn reggel 6 óra 21 perc- vedett. kor Keresztes Jánosné 48 éves .bőrgyári dolgozót érte baleset. Sóik panasz hangzott el az utóbbi időben a kereskedelemben forgalomba hozott egyes árucikkekre, de — mint a vizsgálat legtöbbször kimutatta —, nem mindig a kereskedelem volt a hibás. Erre engednek következtetni az alábbi példáik: Számtalanszor megesik, hogy az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 2. számú élelmiszerboltjába a 38 ládás sörszállítMegoldás lenne egy kompromisszumos egyezmény, mely alapján a sörgyár megbízna a kereskedelemben és viszont s az ilyen selejtes üvegeket jóváírnák a bolt javára. De hasonló a helyzet a tojásszállítmányoknál is. Original ládákban érkezik a tojás, egy- egy alkalommal 20 ládával is, melyben 7200 tojás van. Számtalanszor megesik, hogy a lapokon egy-két tojás hiányzik, sőt mány hiányos. Az 1500 üveg volt már olyan eset is. hogy egy egész lappal hiányzott a tojás a ládából. Ki fizette meg? A vásárlók. Ugyanis a boltvezetők ilyen nagy károkat nem tudnak és nem is hajlandók megtéríteni. Vagy vegyük az élesztőt és a gyümölcsízt. Az egykilós csőkörül 5—6 olyat is találnak, mely törött és így nincs benne sör. Ezt kereskedelmi szaknyelven „burkolt hibának” nevezik és a kárt a kereskedelmi dolgozóknak kell megfizetni, mert a sörgyár nem hajlandó megtéríteni vagy leszámítani. S ez bizony nem csekély öszugyanakkor másutt a kaszinótojást műanyag tálcákon hozzák forgalomba. Természetesen az ömlesztett áru nemcsak egészségügyi szempontból kifogásolható, de számta1 an esetben mennyiségileg is kevesebb a számlán feltüntetett súlynál. Kevés a húsvéti áru. S ami van, az sem mind megfelelő. A kereskedelmi dolgozók azt mondják, úgy tűnik, mintha a cukorkaipar csak amo'yan tes- sék-lássék munkát végzett volna az ünnepeikre. így 44 forintért árulnak egy nagyobb fajta tojást, s az egyik szá’lítás közben összetörött, mire kitűnt, hogy égetett cukorból készült. A húsvéti nyuszik Is csak kí— Maguk is észrevették? Az nem kávé, hanem romlott meggy-bonbon. Tehát tudtak ró'a. mégis kiszállították, hátha elsózza a kereskedelem és a vásárlók fogyasztják el a romlott árut. — Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. S lehetne még hosszan sorolni a hasonló kise bő-nagy óbb hiányosságokat, melyek odavezetnek, hogy egy-egy boltvezetőnek 200—300 forint hiányt is akoznak. A fenti példákat cgv boltból — a 2. számú élelmiszerboltból — vettük, s a bolt vezető nyíltan megmondta hogy ezeket a hiányosságokai anyagilag kénytelen á'hárítan vülről tetszetősök, felbontásuk a vevőkre, más szóval: ott hozszeg. Még akkor sem, ha 3,30- magolásé élesztő már megér- as sörről van szó, bár van drá- kezesekor csak 80 deka, a gyü- gább — 7 forint 10 fillérért mölcsíz is 20—30 dekával ke- forgalomba hozott — üveges vesebb és hiúba van káló a sör is. Havonta 4—5 szállít- bolti beszáradásra, az érkezésután legtöbbször csorbák. Uyen árut nem tud kel’óképpen kínálni és megkedvel telni a kereskedelem. A minőségről szól a következő észrevétel is. A 2. számú zabé a mások által okozott kárt, ahol éppen tudja. Hasznos lenne, ha a kereskedelmi szakemberek, valamint a kereskedelemnek szállító ipari vállalatok vezető mány érkezik, s ha csak min- nél mutatkozó hiányt ez már élelmiszerbolt tegnap a szesz- eKyszer leülnének és ezeket J - - m f a ± 1- A <!« n ----------- fi.11. _1 írnll n' ntíál A A f|A/. . .... m de n szállítmányban 4 üveg a .felejt’*, már ez is 20 üveg kár. Illetékesek azt mondják s a szabály fe ezt írná elő, hogy a bolt vezetője egyenként vegye át a 30 láda sört. Ez azonban lehetetlen: nem pótolja. A korszerű csomagolási eszközök és anyagok korszakát éljük, különfé’e műanyagok olcsó és higiénikus csomagolást biztosítanak, ám méeis az ipar a tésztát ömlesztve küldi a kereskedelemhez. ömlesztve, s forgalmi válla attól 44 000 fo- problémákat megbeszé'nék és rint értékben kapott árut. Köz- te volt meggy-bonbon is Amikor felbontották, megállapították: kávé íze van és rom ott. Azonnal felhívták az illetékes vállalatot, a válasz a kővetkező volt: megállapodnának, úgy, hogy abból többé semmi kér ne származzon a boltvezetőkre, de a vásárlók se fizessenek rá. Gáldonyi Bé> A ventillátor elkapta a kezét, Sgyik ujját leszakította és ke- zefejét szétroncsolta. A mentők a megyei kórházba szállították. II Mt. Yi'ái'arés irodája mes^d e mániáját Delhi (TASZSZ). India fővárosában közlemény jelent meg. amely szerint a Béke Világ- tanács irodája megkezdte " unkáját. Az iroda munkájában 29 ország képviselői vesznek részt. A megnyitó ülésen elhang-att felszólalások közül kiérne'ke- dlk Isabcle Blum (Belgium) beszéde. A szónok megállapította, hogy világszerte megnöveke- dett a békéért küzdők ereje. Ezeknek az erőknek, valamint a békét fenyegető veszélynek pontos felmérése adta meg az alapot ahhoz, hogy ez év júlim 16—2? között összehívják a leszerelés és a békés együtté’é« kérdésével foglalkozó vilii c- kongi esszust. A szónokok bes?/- V, azokról az Intérk'’ amelyeke! országaik' - szerelésért, a legr>.'- i szintű értekezlet összeír vá- és az atomháború veszélye e.* len tettek.
