Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR VASÁRNAP, 1958. MÄRC. 23. A takarékosságról A napokban jelent meg a Minisztertanácsnak a taka­rékossági mozgalomról szó határozata. A határozat ki­mondja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az 1958. évi népgazdasági tervben előírt feladatok megvaló­sítása és a gazdasági munka hatékonyságának emelése céljából szükségesnek tftrtja, hogy a takarékosság a szocia­lizmus építésépek eddiginél jobban alkalmazott módszerévé váljon a népgazdaság minden területén. Szükség volt már nagyon erre a határozatra. Az ellen­forradalmat követő időszakban ugyanis nagyon elszapo­rodtak a társadalmi tulajdon herdálói, a pazarlók, a hanya­gok, azok a „nagystílű” emberek akik ha az állam pénzé­ről volt szú, még azt is elfelejtették, hogy a pazarlásnak is van határa. Szükség volt erre a határozatra, hogy egy­szer s mindenkorra véget vethessünk a gazdasági élet minden területén jelentkező s elsősorban a népi javak pa­zarlásában megnyilvánuló hibáknak, hogy a> gazdasági élet minden területén ne csak kérhessük, hanem meg is kö­vetelhessük a takarékosságot. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy a takarékosságról szóló határozat megjelenése azonnali gyökeres változásokat idéz elő, hogy ezután már mindenki takarékoskodni fog a társadalom javaival is. A határozat csak vezérfonal, csak azt mutatja, hogy mit kell tenni, .ha meg akarjuk őrizni jelenlegi életszínvona­lunkat, sót — ha szerényen is — növelni tudjuk azt. A tettek ugyanis még hátra vannak s a tettektől függ, hogy sikerül-e olyan közvéleményt kialakítani, melyben a pa­zarlás, a gondatlanság, a társadalom javainak herdálása lehetetlenné válik. Nem véletlen tehát, hogy a határozol a legfontosabb teendőnek olyan légkör kialakítását tartja, mely hazánk minden polgárának figyelmét a takarékosságra irányítja. A takarékossági mozgalom megszervezése, eredményessége tehát csak abban az esetben biztosítható, ha előzőleg sike­rül a dolgozók többségével megértetni, miért, is van szük­ség a takarékosságra, ha ez a szó, hogy takarékosság nem csupán szólam lesz, hanem a takarékos gazdálkodás, az állami javak megbecsülése mindenkinek a vérébe ivódik bele, ha magától értetődővé válik, hogy az enyém és a miénk fogalom nem választható el egymástól, hogy nem csak az egyéni, hanem a közös javakkal is takarékoskodni kell Ilyen közhangulat megteremtése nem lesz könnyű. Megkívánja, hogy lépésről-lépésre haladjunk előre a taka­rékos gazdálkodás megteremtésének útján, hogy a takaré­kosságra való felhívást meggondolt intézkedések is köves­sék s ami a legfontosabb: hogy at takarékosságban is el­sősorban a kommunisták mutassanak példát. A határozat a takarékosság egyik legfontosabb területeként az import­anyagokkal történő takarékoskodást jelöli meg. S valóban sok e téren a tennivalónk. Megyénkben a legtöbb import­anyagot a bányaüzemek használják fel. Köztudomású, hogy bányafát meg valutáért is nagyon nehezen lehet kap­ni, hogy minőségi követelményeket szinte álig támasztha­tunk. Mégis ha megvizsgáljuk a bányaüzemek faanyag-gaz­dálkodását, kiderül, hogy nem minden esetben használják fel a bányafát a leggazdaságosabban. Arról ,hogy a munka­helyek gyakran nem a szükséges méretű faanyagot kapják, hogy az elhagyott vágatokban még sok használható ácsolat- fa. hever, stb., már sokszor írtunk. A legutóbbi ellenőrzés azonban azt is kiderítette, hogy nemcsak a bányában, ha­nem a külszínen, a tárolásnál is sok még a hiba. A fatele­pekről még igen könnyűszerrel el lehet vinni a drága importárut. Ezt is mielőbb meg kell akadályozni. De nemcsak a bányákban, hartem az ipar minden terü­letén használnak importanyagokat. Ahhoz tehát, hogy a határozatban megjelölt 30—50 millió értékű import csök­kentést elérhessük, mindent el kell követnünk az import anyagoknak helyi anyagokkal való helyettesítése érdeké­ben. Meg kell még jegyezni, hogy az import anyagokkal történő takarékosság nem járhat a minőség vagy a bizton­ság romlásával, mert ha valaki így takarékoskodik, az nem használ, hanem árt az ügynek. A határozat ezen kívül még számos konkrét feladatot jelöl meg. így például a jövőben a takarékosságnak érvé­nyesülnie kell a tervezés, az energiagazdálkodás, a produk­tív és az improduktív munkások közötti arány kialakítása, a reprezentációs költségek felhasználása, stb. terén is. Álta­lános érvényű elvek ezek, minden gazdasági egységre vo­natkoznak. Éppen ezért minden üzemben, gyárban, bányá­ban és a gazdasági élet egyéb területén most már haladék­talanul hozzá kell látni és külön külön meg kell hatá­rozni, melyek azok a helyi konkrét feladatok, amelyekre a takarékossági mozgalmat elsősorban irányítani kell. A lényeg az, hogy gazdasági vezetőink a takarékosság terén előttünk álló konkrét célokat mielőbb és minél szélesebb körben ismertessék, s hogy azok megvalósítására a párt- és a tömegszervezetek segítségével minél nagyobb töme­geket mozgósítsanak. A magyar pari- és lormánykiiliüUség folytatta Üiíiringiai körútját Weimar (MTI): A Német De­mokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség szombaton reggel tovább folytatta thürm- giei körútját. A küldöttség egyik része — amely dr. Mün- nich Ferencből, a Miniszterta­nács elnökéből, Marosán György államminiszterbol, a Magyar Szocialista Munkás- mondotta: párt Politikai Bizottságának „Nekünk, tagjából, továbbá Rostás Ist­vánból, a Magyar Népköztársa­ság berlini nagykövetéből állt — meglátogatta az erfurti Henry Pels-gépgyárat. A 61 éves gyár kapujában az üzem dolgozói üdvözölték a magyar küldötteiket. A gyár gyártmá­saság büszkesége, amely a szo­cializmus felépítéséhez szüksé­ges gépeket gyárt a mi szá­munkra, a magyar dolgozók számára is” — mondta a többi között. Ezután Marosán György emelkedett szólásra. A gyár dolgozóinak tapsaitól kísért be­szédében a többi között ezeket Grüfentonna A küldöttség másik része -•» Fehér Lajos, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, valamint Antos István pénzügyminiszter — a gr'áfentonnai Vj Élet Ter­melőszövetkezetben és a helyi gépállomáson tett látogatást. — Fehér Lajos a termelőszövetke­zet és a gépállomás dolgozói­nak gyűlésén beszédet mon­dott. „Pártunk kijavított agrár* politikája és sokoldalú hatha­tós kormányintézkedés követ­keztében a múlt évben sokat munkásoknak mindig nagy öröm, ha találko­zunk. Mi nem érezzük most sem vendégeknek magunkat, hanem úgy tűnik, mintha ott­hon lennénk. Jártam régebben is Erfurtban. Ismerem az er­furti munkásokat, ismerem az erősödtek a termelőszövetkeze erfurti munkások host törte- teink Eredményeik a múlt nyai — fémvágóberendezései netet. Mi magyarok mindig évekhez viszonyítva jobbak, és présgéped — Magyarorszá- irigyeltük a nemet munikásosz- belterjesebben gazdálkodnak, gon is ismertek és becsültek. t&lyt, amely nagy ^ vezetőket Kormányunk pártunk javasla­adott a nemzetközi munkás- tára nz évben egy sor Erfnrt mozgalommaki újfajta gazdasági ösztönző in­Évtizedekkel ezelőtt egy né- tézkedé&t léptetett életbe, mely A gyár kultúrtermében meg- met vándormunkás hintette el alkalmas arra, hogy szövetke- rendezett ünnepségen az öze- * munkásmozgalom magsát zeti gazdaságaink termelése és bemutató SS&J.1SÍ kát, valamint az üzemben a magvak. Azóta nem gyártott karosszéria-présgép- szervezet vagyunk, hanem nejk kicsinyitett ntósát adták^át a2 ország vezetői. Most eljöt­tünk ide, hogy nemcsak ára­maink, hanem pártjaink, mun- kásosetályarrik kapcsolatait is megszilárdítsuk. Úgy érezzük, n magyar forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása az ország lakosságához 3. oldal Ismét nincs öttalálatos Beérkezett 3,926.84'? szelvény. A nyertes szelvények között ; gyár Népköztársaság párt- és kogy most nemcsak kézfogások fejlesztési "polttiha, az önkéntes f i I ■ 119 1 HUSII lrümil xUfl Vull -bfl f Ab A 7/- /W -W^ r- A f 7 , í/t 1 d L*1 f-l /■*# i 1— m . m a, * A - - . ' Ja küldöttségnek. Münnich Fe- | renc, a küldöttség vezetője j megköszönte a szívélyes fogad­tatást és viszonzásul „A Ma­árutermelése erőteljesebben megnövekedjék és ennek alap­ján fölényük az egyévi pa­rasztgazdaságokkal szemben gyorsabban kibontakozzék. A fokozatosan erősödő aktív szö­vetkezeti agitáció eredménye- ként megvan minden remé­nyünk ar ra, hogy a szövetkezet­felosztásra kerül 5 890 270,50 fo­rint. Öttalálatos ’szelvény nem volt. Négy találatot 26 szelvé­nyen értek el. Nyereményösz- szeg egyenként 113 275 forint. Három találata« szelvények száma 2.372. Nyereményösszeg egyenként 621,25 forint. Két ta­lálatot ért el 74.931 szelvény. Egyenként 19 forinl 60 fillér nyeremény jut mindegyikre. :kormányküldöttségétőla felira­tú zászlót, továbbá a Magyar : Népköztársaság népének éle- : tét ismertető albumokat nyúj- I tott át. A gyár dolgozódnak gyűlésén dr. Münnich Ferenc : kifejezte afeletti örömét, hogy ;a magyar küldöttség megis- : merkedhetett ennek az üzem­nek a dolgozóivá!. „Ez az üzem : a Német Demokratikus Köztár­történtek, hanem a szívék és az elmék is találkoztak’% Marosán György a továb­biakban utalt arra, hogy 1931- ben már járt Németországba n és örömét fejezte ki afelett, hogy amit a német munkás­osztály két háború között nem tudott felépít«®, az most. sike­meggyőzés eszközévei — újra fellendüljön országunkban —* mondotta többek között. Jól tudjuk — folytatta Fe­hér Lajos — hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a mezőgazdaság gépesítése lé­nyegesen előrehaladottabb. Jó­val fejlettebb önöknél a mé­résén épül a Német Demokra- zőgazdasági gépgyártás is. Ezt 4. Béke Világtanács elnöksége megkezdte ülését Új Delhiben Uj Delhi. (Uj kína): Szómba- az elnökség nevében beszámo­fcikus Köztársaságban: A küldöttség tagjai eau/tán | megtekintették a gyár üze- : meit. Dr; Münnáeh Ferenc, a : Minisztertanács elnöke és Ma- ; rosán György áüammimiszter, a az önöktől behozott mezőgaz­dasági gépek minőségén. hasz­nálhatóságán tudjuk legjobban lemérni. ügy vélem, Zőfdsé g-gyiimolcs - exportunk növelésével jélentő­PolMkai Bizottság tagja étbe- sen enyhíteni tudnánk a Német ton megkezdte ülését a Béke Világtanács elnöksége Uj Del­hiben. Sundarlal, az Indiai Or­szágos Béketanécs alelnöke tá­mogatást kért az ázsiai és af­rikai országok nemzeti függet­lenségi mozgalmai részére. Isabella Blume, a Béke Vn lágtanács titkárságának tagija lót mondott, amelyben átte­kintette a nemzetközi helyze­tet és a békemozgalmat. Az elnökség ülésén 29 ország képviselői vesznek részt. Nehru mi raszteréinek szom­baton délután hivatalában fo­gadta a Béke Világtanács el­nökségének tagjait. iszélgetett a gyár dolgozóival, ; köztük két, már régebben Né- : metországbam dolgozó magyar : munkással. A küldöttségnek er a része : ezt kővetően Weimarba uta­zott, ahol a varos lakosainak : sokezres gyűlésén Marosán : György és Münnich Ferenc be- ! szélit,; Zászlóavatás a Nagy Lajos Gimnáziumban Pénteken, március 21-én dél­után 5 órakor zászflóavató ün­nepséget tartottak a Nagy La­jos Gimnáziumban. A KISZ- szervezet tagjain kívül meg­jelent az iskola vezetősége, va- ílamimit a meghívott vendégek, 'közöttük KISZ-en kívüli ta­nulók is. Az ünnepi beszédet Gelencsér Géza KlSZ-tanács- adó tápár tartotta, beszédé­ben. megemlékezve a tanács­köztársaság 39. és a KISZ meg alakulásának 1. évfordulójá­ról. Az ünnepség második ré­szében sor került az iskola ajándékának, a hatalmas se­lyemzászlónak átadására; A zászló avatásában részt vett a szülői munkaközösség, és a városi nőtamács titkára. Kiss Istvánná is szalagot kötött né­hány szó kíséretében a Nagy Lajos Gimnázium KISZ-szer­vezetének új zászlajára; Az ünnepség keretében a ta­nulók kultúrműsort is adtak; A Nagy Lajos és a Janus Pamnonius 'Gimnázium ve­gyeskara énekelt, Tényi Zol­tán IV. osztályos tanuló Liszt: Sünt lacrimae rerum című művét adta elő zongorán, s" szerepelt a műsorban Maja­kovszkij : Beszélgetés Lenin eivtárssal című verse is. Az ünnepség az Inteamacsonálé ■ • -hangjaival zárolt Demokratikus Köztársaság gondjait a lakosság éttatásána le megjavítását illetően. Ennek ellenértékéként viszont nagyon szívesen látnánk az NDK-ból minél több kitűnő minőségű mezőgazdasági gép és műtrá­gya szállítását. Gondolom az utóbbinak nincs különösebb akadálya, hiszen az NDK mű­trágyagyártása az elsők közé tartozik a világon. Meggyőző­désem szerint népgazdaságaink érdekei egybeesnek és kölcsö­nös előnye származna mindkét országnak abból, ha mezőgaz­dasági rűszonyhatban is ben­sőségesebb együttműködés alakulna ki közöttünk hosz- szabb távlatban­A magyar küldött felszó­lalására Brich Mückenberge r, (Vcáyíatő* * 2. oMdton) Országszerte hóvihar Megérkeztek a várva-várt csillék Petőfi-aknára Meghosszabbították a magyar-svéd árucsereforgalmi megállapodást Március 21-én Stockholmban levélváltás útján továbbá egy évre meghosszabbították az 1958. január 31-én lejárt ma­gyar-svéd árucsereforgalmi megállapodást. A megállapodás értelmében Magyarország mezejgazdasági cikkeket (paradicsompüré, mélyhűtött gyümölcs és főzs- Mk, rizs, stb.) továbbá gépe­ket és berendezéseket, henge-: reltárut, alumínium gyártmá- j nyakait, gyógyszereket, textil-: árut, cipőt, kesztyűt, izzólám-: pákát és egyéb elektromos cik- j keket szállít Svédországnak, j ahonnan vasércet, különféle: gépeket és szerszámokat, gyár-j berendezéseket, goüyóscsapá-: gy*t, ceUnlosét, műnostot és; egyéb árurikkeket kapunk. A tavaszba betört tél sok négy feladat, de mindenütt délben az összes országutak gondot okozott Budapesten és gyorsan intézkedtek, hogy meg- járhatatlano-k. Ugyancsak ^ hó­vidéken egyaránt. Különösein a „.jmtesséfe ttr akadályokat íuva8olopt^ k&i Akadályokról er- közlekedési dolgozókra hárult , kezett jelente« Komárom me helyreállítsák a közlekedési gyéből. Veszprém megyeben is rendet, szokatlan erejű hóvihar tem­Budapesten főleg a budai bolt a tavasz második napján, részen keletkeztek hatalmas A Bakony hegységet átszelő hóbuckák s több mint ezer közutakon helyiem három hómunkás foglalkozott; az utak méter magas hofatek épültek, tisztogatásával, Az útfenntartó vágatat vala­mennyi gépét munkába áHri A sokszor osfcánerejű hóvi- tóttá az utak felszabadítására, har főleg a Dunántúlon okozott Fejér megyében az összes fő zavarokat, a Sztálin városba ve- közlekedési utak járhatatlanok, zető országutakat eltorlaszolta s újabb jelentések szerint Mát- s a hóbuckák között igen sok rána és' Borsodra is átterjedt A vasast bányaüzemben az utóbbi időben igen sok gon­dot, szállítási nehézséget oko­zott a csillehiány. Á csillék egy része ugyanis használha­tatlanná vált s a még használ­ható csillék nagy része is ja- : vitásra szorul. A bányaüzem vezetői éppen ezért erre az évre 1000 új csillét kérték kapnak is. Az elmúlt napok­ban érkezett meg az első szál­lítmány, 92 darab új csille Vasasra. Képünk azt a pilla­natot örökítette meg, amikor vasasi bányaüzem udixirán le­rakták az új csilléket a teher­autóról. személygépkocsi vesztegel. So­a hófúvás. Baranyában ugyan­mogy megye egyes helyein két­méteres hótorlaseokat épített a csak cofcánszeru hóvihar tom- szél, A megyében szombaton bői, Önálló szövetkezetekké alakéinak a SZOVOSZ megyei értékesilési központok y A fölldművesszövetkezeték megyed szövetséged mellett több éve működnek a megyei értékesítő központok, mint szö­vetkezeti vállalatok. Ezek a központok voltak hivatva a földművesszövetikezetek által felvásárolt különböző termé­kek és termények értékesíté­sére, s a városok és ipari köz­pontok részbeni efflátásiára. A szövetkezeti vezető szer­vek most efflhaitáa-ozták, hogy a megyei értékesítő központokat az érdeklőit földművesszövet­kezetek bevonásával önálló szövetkezetekké alakítják. A jövőben az értékesítő közpon­tokat a földművesszövetkeze­tek küldötted által megválasz­tott igazgatóságok és felügye- löbizottságok irányítják, t> a íöldművesszövetkezetek mint tagszövedfaeaetek vesznek résai a munkában;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents