Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

2 NAPLÓ 1958. MÁRCIUS Tt, \ I A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete A magyar—dél-amerikai, magyar—osztrák viszonyról, Cabot Lodge leveléről, a pannon-! halmi apát megválasztásáról, a békekölcsön; sorsolásról és a Kossuth-díjról nyilatkozott Gyáros László elvtárs „Néhány gondolat a párt és a tömegek kapcsolatáról" (Viíazártf) Gyáros László rendkívüli követ, és meghatalmazott mi­niszter, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, mint a kormány szóvi­vője pénteken délelőtt sajtóér­tekezletet tartott, amelyen vá­laszolt a magyar és a külföldi tudósítók kérdéseire. A szóvivő először a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének; a dél-viet­nami miniszterelnökhöz leg­utóbb írt, leveléről mondotta el véleményét, majd a csúcsér­tekezlet előkészítésének kér­déséiről szólt. Bejelentette a továbbiakban, hogy a brüsszeli világkiállítás megnyitására hivatalos ma­gyar küldöttség utazik, de a drtegácló összetételéről még nincs döntés. Gyáros elvtár* foglalkozott az indonéziai helyzettel, majd a Magyar Népköztársaság és a latin-amerikai országok viszo­nyának alakulásáról szólt. El­mondotta; a latin-amerikai ál­lamok közül Argentínával, Bo­líviával és Uruguayjal van diplomáciai kapcsolatunk. Ke­reskedünk azonban csaknem valamennyi latin-amerikai or­szággal.­F .drszorosabb a viszonyunk Dél-Anterika második leg­nagyobb államával, Argentí­nával. Eléggé fejlett a két or­szág közötti kereskedelem. Jelentős állomás volt a múlt let. Nem tudni, milyen elkép­zelés alapján véli magát ille­tékesnek az Egyesült Államok külügyminisztériuma, hogy a magyar nép nevében beszél­jen. Kormányunk minden ország­gal — az Egyesült Államokat is beleértve —, normális kap­csolatok megterem‘ősére törek­szik. Természetesen a magyar kormány álláspontja mindig az volt, hogy a más országok­kal való viszony megjav't inát célzó törekvés és szándék köl­csönös legyen. A szóbanforgó beavatkozási kísérlet viszont azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem törek­szik hasonló szellemben a kap­csolatok megjavítására. Nem telik örömünk abban, hogy állandó vitáink legye­nek a világ vezető kapitalis­ta nagyhatalmával, és ml nem keressük erre az alkal­mat, De a leghatározottabban visszautasítunk a bel ügye­inkbe való beavatkozásra Irányuló minden kísérletet. Arra a kérdésre, hogy Ma­gyarországon is átadják a me­Ez a határozat kimondta azt is, hogy a kibocsátott hat bé­kekölcsönt egységesen 1974. december 31-ig kell sorsolás útján, visszafizetni. Ugyanez a határidő vonatkozik a kama­tozó kötvényekre!" is. Ezeket a kötvényeket egyébként múlt év kicserélni matozó kötvényekre, vagy pe­dig a VI. békekölcsön kötvé­nyeire. Ez a csere meg is tör­tént Az egyes békekölcsön köt­Mint ismeretes, cikket írtam de ha a termelőszövetkezetről Jól írja Lukács elvtárs, hogy. # a „Dunántúli Napló” január volt szó, tartózkodóvá vált. Te- ml, kommunisták nem lehe­#14-i számában „Néhány gondo- hát: fél az újtól, és nekünk, tünk mindenben egyformák, ) lat a pórt- és tömegkapcsola- kommunistáknak emberi köte- de abban feltétlenül egyfor- f tokról” címmel. Nyolcán vála- iességünk segíteni a vívódásé- máknak kell lennünk, hogy a szóltak rá, öt megjelent az új- ban. tömegek bizalmát mindnyájan Ságban is. A hozzászólók kü- Azt hiszem itt csak látszóla- élvezzük. Ezért helyeslem azt a lönböző oldalról közelítették gos véleménykülönbségről le- kívánságát is, hogy építsünk ki meg a kérdést és ez így is van hét szó. Maradéktalanul egyet- személyes kapcsolatokat, érjük rendjén, hiszen bonyolult és értek Gergely és Lukics elvtárs el, hogy minden kommunista- sokrétű problémákat vet fel. nézetével, ugyanakkor hangoz- nak (párttagnak és vezetőnek A vita során ellentétes véle- tatom a magamét is. Mert ami- egyaránt) legyen öt-hat vagy ményekkel is találkoztunk, kor a 30-as évek eleji petro- több pártonkívüli barátja, vagy amelyek egy-egy pontban ki- zsényi munkásmozgalomra hí- jóismerőse, akivel közvetlenül kristályosodtak. Ezek az ellen- vatkoztam, nem azért tettem, és baráti hangon politizálgat. e pontnál ismét ____ vélemények kikris­sz ólót a tömegkapcsolatok erő- mértékben alkalmazható esz- tályosodásával találkoztunk a sítésének és szüntelen javítá- közöket felelevenítsem, hanem vita során. Lukics elvtárs sának őszinte vágya fűtött A azért, hogy okuljunk a tanul- ugyanis azt mondja, hogy a vita több megvalósítható és ságaiból. Énnek pedig az a leg- személyes kapcsolatok a leglé- okos javaslatokat adott a párt- főbb tanulsága, hogy — mint nyegesebbek, Löffíer elvtárs yeket egyébként a \ kristályosodtak. Ezek az ellen- vatkoztam, nem azért tettem, es barati hang június 30-ig kellett '[tétes vélemények azért szülét- hogy az illegalitás idején szűk- Egyébként < az új egységes ka- tek meg, mert minden hozzá- ségszerű és jó, de ma már kis- ellentétes vél vényeket évente kétszer — inak, tehát hasznos és tanul- a petrozsényi elvtársak tették pedig cáfolja, mondván: a J-- \ sádAC vnlt. _ au alnVAcuí + oH űmrAn i Ác lrnnnn/\1o_ mi nden negyedév végén sor- ságos volt, — az előkészített egyéni és „... párt és tömegek kapcsola­soljáik, hármat-háTTOat min-* csoportos beszélgetésektől iának mindenekelőtt a kölcsö­den alkalommal. LegközelebbJ lgCTl<, fOKent az UjVOl kezdve az előkészítetlenekig, a nős bizalomra kell épülnie, júniusban sorsolják a II., ai beszélgessünk szórakozásig és művelődésig Vajon ezt a kölcsönös bizalmat III. és a IV. békekölcsön köt-a ” (beszélgetés egy-egy filmről, il- a személyi kapcsolatok hatá­vényelt j vegyük sorra azokat a le,tve színdarabról, tekézés, ki- roznák meg, az ^emberek mil­Mi az oka annak, hogy 3 i pontokat, ahol az ellentétes vé- rándulás, stb.) minden elkép- Hói elsősorban a személyes legutóbbi időben a napi és ai lemények kikristályosodtak. zelhető alkalmat fel lehet és kapcsolatoktól tennék függővé hetilapokhoz nehezen léhetj Javasoltam, hogy tegyük kell használnunk a párt politikai állásfoglalásukat? — hozzájutna, egyes lapok pedig ikjuhgZ0|.(jy£ a területi pártszer- igazságának ^ a hirdetésere. Aligha!” szinte egyáltalában nem kap- Jvezetek helyiségeit (ahová mi (Széntistványi Gyulané elvtára- jj^ valódi hatók az újságárusnál? — ^ér-JyZem; kommunisták munka n'"*’ a városi pártbizottság ágit. Van dezíék ezután. Ha arról beszélünk, hogy az véleménykülönb- szó és szerintem után elmehetnénk). Gergely Pr°P- osztályvezetője részlete- Löffler elvtársnak van igaza.-------------------- . _ .Lajos elvtárs, a RÖVIKÖT sebben irt erről). Ebben azt Egyébként mind a ketten új ság „hiánycikk”, akkor ez- i igazgatója nem ért egyet a hiszem mindnyáján egyetér zel úgy vagyunk, mint a szü-S klubjelleggel. Gergely elvtárs a tünk» hiszen arról az önteve egyetértenek abban, hogy a személyi kapcsolatok nagy je­lő, aki örül gyermeke gyorsépárihelyiségek otthonossá való kenységről van itt szó, amelyet lentőségűek és erősítenünk kell termelőszövetkezeteknek, rá­mutatott a szóvivő, hogy a Szovjetunióban sem a gépállo­másokat, hanem a gépeket ad­ják át a kolhozoknak. A gép­állomásokat pedig fokozatosain átszervezik. A kérdező figyelmen kívül hagyta, hogy a Szovjetunióban év végén megkötött keneske- a mezőgazdaság szocialista át­zőgazdasgági gépállomásokat a növekedésének, óe gondot okoz ^tételét hangoztatja és hozzáte- hónapok óta hangoztatunk. azokat Többet a tömegek között Megvalósításra várnak a javaslatok ■ Jtolv1Vt»rei 3 Sik" Azt hiszem mindnyájan de'mi egyezmény. Kereskedel mi forgalmunk a jövőben va­lószínűleg tovább növekszik. La tin-Amerika többi országá­val kereskedelmi kapcsolataink vannak. A magyar—osztrák riezomy­ról szólva kijelentette: a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány következetesen töreke­dett a két szomszédos ország Közötti viszony normalizálásá­ra és fejlesztésére. A magyar kormány a rende­zetlen kérdések megoldáséra nagyon jó módszernek tekinti az államférfiak személyes ősz- szejöveteleit és eszmecseréjét. Ebből az elvből kiindulva ke­rült sor a múlt év november 6-án Horváth Imre akkori kül­ügyminiszter bécsi látogatására és megbeszé'ésére Leopold Figl külügyminiszterrel! E találkozó és egyéb diplo­máciai eszmecserék eredmé­nyeként kedvező Irányú vál­tozás jelei Mutatkoznak a két ország viszonyában. Ezt tükrözik vezető osztrák ál­lamférfiak legutóbbi megnyi­latkozásai is, amelyekben ki­fejezik a két ország viszonyá­nak megjavítására irányuló óhajukat és ama véleményü­ket, hogy a rendezetlen kérdé­sek megoldására a közeljövő­ben tárgyalások induljanak. Cabot Lodge-nak, az Egye­sült Államok ENSZ-delegáció- ja vezetőjének Mód Péterhez, a Magyar Népköztársaság állan­dó ENSZ-küldöttsége vezetőjé­hez írt levelével kapcsolatban hozzáintézett kérdésre kifej­tette: Cabot Lodge levelében In­formációt kér bizonyos ma­gyar személyek sorsáról. Cso­dá1 a tos módon azonban ezek a személyek valamennyien al­kotmányellenes és népellenes bűnöket követtek el az ellen­forradalom idején. E személyek ügye kizárólag az illetékes magyar hatósá­gokra tartozik és jogosan te­kintünk bdügyeinkbe való beavatkozásnak minden olyan kérdést, amely bármi­lyen módon befolyásolni Igyekszik a* illetékes ma­gyar szervek döntését. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának március 15-js alkalmából közzétett nyi­latkozatáról kijelentette Gyá­ron László, hegy ez a nyilatko­zat belügyinkbe való újabb Ww*r*l<<elén beavatkozási ktsér­szervezése már 25 évvel ez­előtt befejeződött, nálunk vi­szont még alig vagyunk túl az átszervezés kezdetén. A ml gépállomását okra még jónéhány esztendei munka vár. hogy elvérezhessék — a ml viszonyainkhoz mérten — azt a munkát, amely a Szov­jetunióban már befejeződött. Egyébként nálunk kormány­határozat biztosítja, hogy a jó’ működő termelőszövetkezetek traktorokat és egyéb mezőgaz­dasági gépeket vásárolhassa­nak. Sok termelőszövetkezet él is ezzel a lehetőséggel, de ez nem csökkenti a gépállomások szerepét Arra a kérdésre: igaz-e, hogy a Vatikán több magyar papot kiközösített? — Gyáros László elmondotta: — tudo­mása szerint legújabban sem a magyar kormányhoz, sem a magyar püspöki karhoz nem érkezett hivatalos értesítés va­tikáni kiközösítésekkel kapcso­latban. Ismereteseik azonban azok a híresztelések, amelyek szerint a Vatikán magyar pa­pokat egyházi szankciók alkal­mazásával fenveeet. Nyilván­való, hogy a Magyar Népköz- társasággal szemben ellenséges politikai szándék vezeti azokat a vatikáni köröket, amelyek ezt az üldözési kampányt irá­nyítják és szervezik. Pedig egy közeli konkrét pél­da mutatja, hogy a magyar kormány és a szentszék egy­behangzóan is cselekedhet. Legényt Norbert pannonhalmi főapát megválasztáséhoz a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa az 1957. évi XXII. sz. törvényerejű rendeletben foglalt módon előzetesen hoz­zájárult, és a Szentszék az egyházi törvények értelmében utólag megerősítette a válasz­tást Ezzel kölcsönösen biz­tosították a magyarországi egyháza élet zavartalan mene­tét Arra a kérdésre, hogy a na­pokban lezajlott békekölcsön- sorsolások alkalmával szárny­ra kapott hírek szerint a sor­solás módszerében valamiféle változások várhatók kijelen­tette: Ezek a híresztelések alapta­lanok. Változatlanul érvényben van a Minisztertanács 1956. ok­tóber 5-1 határozata a bel­földi államkölcsönök kibo­csátásának megszüntetésé­ről. neki a kinőtt ruha pótlása, j|Szi: ha párthelyiségeinkbe Ma sokkal több papírt hasz- (> meghívunk pártonkívülieket, nálunk fel lapkiadási célok- ha elbeszélgetünk vagy elvitat­na, mint bármikor az utóbbi kozunk velük jó lesz, de ez években. <icsak minimálisan segíthet a (1 bennünket a tömegkapcsolatok lósi járási pártbizottság ágit. eltértünk abban,"hög? a vita A Népszabadsag mintegy J0,i kiszélesítésében. prop. osztályvezetője írja, hogy „„i, „vkor lehet eredménvec százalékkal több példányban (i a hozzászólások és az azóta minden hozzászólásból nyoma- u ‘ _ hozzászólók felvetette fogy, mint ahány párttag van.Jeltelt idők meggyőztek arról, tékosan csendül ki: „Ki a tö- iaVaslatok nem merülnek a fe­^ iS^^r^^L3^.laP3tf íh0gy Gergely elvtórsnak igaza megek közé!” falóban,- így ,edée homályába, hanem meg- ,r,aV(IVan- . . volt, egy hozzászóló kivetelevel valősításra kerüInek. Ilyen — kora példányszámiban vásárol-,» Én a két világháború közötti mindenki kérte, hogy vezető __ említetteken kívül — Gór­ják, illetve fizetik elő, mint az,Imunkásmozgalom gazdag ha- elvtársaink járjanak ki többet j,_,v x_ -raffier elvtársnak a/ a ellenforradalom előtt. Vagy a4 gyományaiból és tapasztalatai- a munkások, parasztok és értei- javaslata hotrv szélesítsük ki inlUlta? V TÍS-WIM légiek közé mindnyájan ÄdalÄivT hStoV. háromszázezer példámyszam-,»cikkemben. Gergely elvtárs er- hangsúlyozzak, hogy ez a part riereelv elvtára megemlíti ban jelenik meg —, ■ aziről a következőket írja: és tömegkapcsolatok megjaví- hoev többszáz olvan nártiskolát ugyancsak alig kapható Ludas} ... elengedhetetlenül sztíksé- fásának legalapvetőbb feltété- vó«Zett elvtára van ■< niewé a TnkÓSm0Z“í!Í,?m -dÍCSÖ le- E2f- Is egyet ben, akik valamilyen oknál gyobb példányszámú hetila- hagyományaira emlékezni, on- ez a kívánság a vita legfőbb íoeva elszakadtak a Dártmun­puTl|k- <[nan jó példát meríteni, azon- tanulsága. Jó lenne megfogad- káBtól (többnyire nem a saját A kormány snámomfarija a ban úgy gondolom, hogy azok ni Löffler elvtárs tanacsat: ve- hibájuktól) és lassan egészen megnövekedett keresletet, f az eszközök, amelyek az illega- zető elvtársaink többször ve- elfeledkezünk róluk. Javasolja De már most is csak nagyrlitás idejében szükségszerűek gyenek részt a kommunisták hogykeressükmeg őketés ad- erőfcszítéseel tudjuk a lapoké és jók voltak, ma csak kismér- taggyűlésein, tartsanak gyűlé- junk nekjk mUnkát Löffler papírénát;isát a jelenlegi t fékben alkalmazhatók. Ma, seket, vagy szóljanak azokon elvtárK pedig __ mintha csak sz ínvonalon fenntartani. Na-* amikor a munkásosztály hatal- hozzá, hogy a kommunisták és ez^ a gondolatot folytatná' --- gyobbarányú .javulásra ezenjmon van, más eszközöket kell pártonkívüliek nagy tömegei hozzáteszi- pusztán a pártbi- a téren csak két-három év f használnunk...” egyaránt megismerjék őket, j.ottságok függetlenített aopa­múlva számíthatunk \ Lukics József elvtárs, a mo- mint ahogy Marosán elvtársat ^tusára támaszkodva nem 'e­- mondotta Gyánop elvtál*. !ihácsi pártbizottság ágit. is megismerték és megszeret- het kieiégftő pártmunkát vé­Arra a kérdésre, hogy azJProP- osztályvezetője mindeh- tek az ellenforradalom után • gezni, erre tanúbizonyságot ad- idén az írók közül miért nemihez megix hozzáteszi hogy Mar azért is jó lenne, mert Lu- tak az i950 ulán, évek ,s Jó kapott senkn Kossuth-díjat? 5 ” •'' e1^" a .r,egl fölsőkről kire elytárs azt írja, hogy a jenne ha az illetékes pártbi­Kifejtette, hogy } beszélgetni az uj a fontos es pártonkívüliek olykor differen- 2ottságok megfogadnák az eh­Ja lenyeges!” Rögtön megmdo- cialnak a vezetők kozott, azaz hp hasonló ióbmársoknt és * Kossuth-dfj bizottság azjkolja, hogy miért: elbeszélge- egyikhez nagyobb bizalommal valóban megkeresnék ezeket az írók műve között nem talált J tett egy dolgozó paraszttal, aki fordulnak a panaszukkal vagy , k olyan kiemelkedő alkotást,? napestig elhallgatta volna az ügyes bajos dolgukkal, mint a amelyet irodalmi érté1/:? i9Í7-es, 1919-es eseményekről, másikhoz, alapján nyugodt lelkiisme-^ rettel Kossuth-díjra javasol- i hatott volna. } Tizennyolcezer barackfa magasabb követelményeket tá-1 * masztott, mint a legutóbb!*1 években. A jövőben Kossuth- dijjal csak olyan személyeket** tüntetnek ki, akik rendkívüli kimagasló eredményt értek el.? Vannak más díjaink is az iro-? dalmi tevékenység jutalma-1 zására, például a József Attila-1 díj. Ezt a dijat kiemelkedő, de1 a Kossuth-díj követelményei- ? nek még nem megfelelő alko­tások jutalmazására tartjul I fenn. , 11 Végül Gyáros elvtárs elmon- , dotta, hogy az április 4-ikd ün- , népségek teljes programja még ( nem ismeretes. Előreláthatólag » április 3-án este a párt és a) kormány, a Hazafias Nép-J fronttal együtt díszünnepségeti rendez az Operaházban. Ap-J rills 4-én reggel az ünnepsé-A geket katonai díszszemle nyit-J ja meg. Budapesten, a megye- székhelyeken és a nagyobb vá-f rosokban valószínűleg nagy-# gyűléseket rendeznek. A tÖ-f megszervezelek gazdag ku!-# turális és sportprogramot ké-j szítenek elő. Szovjet küldött-# ség érfkezése is várható, def egyelőre ennek összetétele sem ismeretes. A szóvivő ezután a Minisz­tertanács március 20-i hatá­rozatait ismertette Valamikor — még a hu­szas évek közepén — létesí­tette Baranya vármegye tör­vényhatósága a bicsérdi fa­iskolát. Akkor tiz holdat sza­vaztak meg, s később bőví­tették 24 holdra. Igaz, ab­ban az időben erdő, liget, fa több volt a megyében, mint ma. Később — 1955-ben — hoz ták létre a mai, 136 holdam faiskolát, mely a Pécsi Ker­tészeti Vállalat fennhatósá­ga alá tartozik. Amerre a szem ellát csu­pa facsemete, katonás sorok­ban, mintha koronként osz­tályozták volna őket. De így is van; ez itt egészen fiatal, őszi telepítés, az már fel­sőbb „osztály", taxmlyeútt- ről és így tovább. Számok bizonyítják, meny nyíre hasznos, szükséges ez a csemetekert. őszibarackból — vagy ahogy Pécs környékén neve­zik franciabarackból —ősz­szel és most tavasszal össze­sen 18 ezer csemetét ,állí­tottak elő". Pécs környéke és vidéki felvásárlók kértek be lőle. Ezenkívül 7000 alma. 8000 cseresznye. 5—6000 szilva. ?—3000 körte kerül „piacra". Nagyon érdekes Löffler elv­társnak az a gondolatmenete, hogy pártszervezeteink egy fe­jszének tömegkapcsolatai azért nem kielégítőek, mert gyenge az ottani párttagok elméleti i felkészültsége. Valóban, több , helyen tapasztaltuk mi is, a Az idei tervek is megra ?^enge elm?^tl ^készültség „adók. A lombfa- és cserje-11 tonyl®g. a,pa^tmunka el~ iskolába összesen 200 ezer*'^raktíoizalasara ••• csemetét ültetnek. Gyümölcsé Pe.a J*" vadalanyból ugyanennyit te- ? haf«szkozok tpar ­-7 ..,1 oktatás, újságolvasás, stb.) fel­^ J “ ' használásán kívül? Ennek a ki­so é fejtésére Löffier elvtárs cikké­lombfa és 80 90 ezer gyu-\ . „cm nek korlátozott terjedelme nem nyújtott lehetőséget, a gond te­hát gond marad továbbra is. Ugyanígy summázhatnánk Bli­bella Károlyné, a porcelángyár párttitkárának a hozzászólását is, aki — mint emlékszünk — mölcsfa. A faiskola egyik sarká-{ ban új, hatalmas épület pt-1 roslik. Ez lesz a tulipáncso-{ magoló, hagymatároló és1 munkaterem. Ugyanis Hol-{ *uIi**”:felmondotta, hogy a dolgozó hyjma érkezett és sa<n6k köz5tt végzett politikai „készítmény" is volt 100 ,munka módBZerek* kö. vetel meg, mert az otthoni há­ezer. Ezenkívül jácint is van \ x-’8—30 ezer. A tulipán , <, zimunlca, stb. miatt nincs anv­jacmt hagymáját tarolják.} szabadideiük> mint a f/r. csomagoljak majd ebben «$fiaknak Babe)la elvtársnő se- es mnen megy «i-igítségre ^ jótanácsokra várt, po!Vv\ . __... _ , , . , ?de nem kapta meg. sz ítért. A tulipántelepen Mindez ismételten bizonyítja, piros fókötós lányok^ hajion-}^ a é^rt kí­ganak. Kapálják a hagymá-í ................ , . „ . , ká t. Itt, a raktárépület előtt 5 veteü tőhink hogy szüntelenül Pedig műtrágyát rakodnak»keressünk ^taMunk erfeít­koemra, hogy kiszórják, f *Jk 1,obban ■ párt- a Évente 200 mázsa műtrágyát i t°megek kapctolatát mert ez használnak fel, s mellette) mindig ek°rendű kérdés marad 8000 mázsa istállótrágya ké-) *zámunkra- szíti, erősíti a talajt a zsen-) Petka Miklós c/c csemeték alá. ), i nEDAS7. dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents