Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

2929. hősi példája lelkesítsen minden dolgosót! c>­HÍREK Dunántúli levéltárosok értekezlete Pécsett Munkaruhajuttatást vagy több fizetést? nik AnUtlné vasas! bányászasz- karuhát vegyenek fel a kihor­A feltett kérdésre bányászok, vezetőiiüzerai munkóSűk orvosok, hé- szonT; -Talán dási idő alatt: büntessék meg arcius i7-en es 18-an kétnapos Á lennek, hogy a munkaruha he- a munkaruhát hanyagságból osztaiyvezeto , kapott pénzen éppen mást rongáló személyeket; munka­ruhát csak munkahelyen le­hessen viselni; ha van olyan munkahely, ahol nem szüksé­ges a munkaruha, ott sziintes- sóg meg a kiadását; ahol a munkaruha kevésbé szakad március 17-én és 18-án kétnapos a értekezletet tartottak Pécsett az \ ziasszon'vök •Állami Levéltár helyiségében. Azé ; , lyevv Kapón pénzén eppen mtasi értekezleten részt vettek a műve- f szövetkezeti tagok válaszol- vásárolnék. Ha pedig férjem, cwztáiyának: Barmai ^ A válasz majdnem egyél- meg a sógoraim, régi ruhájuk- István osztáiyvézetőheiyettes, Ba- f teliműen hangzik: 'az üzem ál- öű/i aolgoznaiuik, nngyon ha- lázs Péter területi referens, Rácz# . , . . SOUlítanának a 45 előtti ron­Béla frtcioadó CS vadász István fű-i tál biztosított munkaruhára to- munkásokra”. A munka­eloado. továbbá a pécsi. s/.ekszar-A di, kaposvári, veszprémi és szé-* kesfehérvári állami levéltárak ve­zetői. Az értekezleten értékelték az l**7-es évben végzett levéltári mímVát és megbeszélték az idei terv'feladatokat. if # # i gyos munkásokra”. A ) vábbra is igényt tartanak, nem gok valamennyien kifejezést kívánják, hogy fizetésüket a munkaruha árával növeljék. Arra hivatkoztak, hogy a felszabadulás óta hazánkban a munkavédelem is igen nagy előrehaladást ért el. A dolgo­zók egészségvédelméről intéz­ményes gondoskodás történt és ezáltal az üzemi balesetek szá- _ ma lényegesen csökkent. A } munkaruhajuttatás a munka adtak azon óhajuknak, hogy nem akarnak többé rongyos munkásokat látni, s ezért több­hosszabbítsák• meg a kihordásiifét vetítik elénk. időt; kihordási időre adják ki ^ rendezőnek sikerült a má 420-as urak II. rész Aki látta a film első részét, mára: „Pénz nélkül is boldog rJigyjáböl megismerkedhetett lehet az ember”, „Ne irigyelJ annak sajátos ízével, különös- jük a gazdagokat, hiszen a ségével, amely azonban mégis pénz nem boldogít”, természetesnek hat, hiszen a Különösen élesen fejeződik mondanivaló ismerős, a külső- ki ez a leleplezési jelenetben, ségekről pedig tudomásul vesz- amikor a felvonuló becsapott szűk, hogy azok egy távoli vi- tömeg puszta statisztéria ma lág, India hangulatát, levegő- rád és nem kap aktív szerepet, hangulata aszerint ingadozik, hogy ki sző hozzá, s bár Radzs szavai szerint azért kell össze­ttöbb- a védőruhákat, úgy, hogy azlsodik részben — amely erede- ,za .,s~erlnz.a , ségükben továbbra is igényt bizonyos idő múltán a dolgozók a tileg nem különálló rész. hosz- togmoTe, mert a tömegnek az —ív.--------tt---------------1. t *... ............... tovább eüVseü°en va,n vz ereje, kzae­Zo Twornharigverseny Március 26-án, szerdán este íél 8 órakor Varsányi László zongora­művész önálló zongorahangver- : senyt rendez Pécsett a Liszt Fe­renc hangversenyteremben. A mű­soron: Scarletti, Schubert, Chopin, Liszt. Ravel, Debussy, Prokofjev. Hacsaturján és Bartók Béla mű- , vei szerepelnek. N vereség részesedés takarékbetétkönyvben Favre több üzem, vállalat dolgo­zói helyezik el takarékbetétkönyv­ben nyereségrészesedésüket. — A Szigetvári Cipőgyár dolgozói, akik 33U 000 forint nyereségrészesedést1 kannak, ennek 85 százalékát taka- ‘ rékbetétkönyvben kérték. A sziget-á vári Műszaki és Fémioari Javítói, __ . . __. Vá llalat dolgozói 55 000 forintös? 82. t <17. egesaseg­. nyereségrészesedésük 90 százalékút# Ügyi szempontok indokolják. — helyezik takarékbetétkönyvbe. A# „Mi éppen ezt akartuk — írta Szigetvári Sütőipart \ „Halat uol-é Ealci, Antal dócsí bányász —— gőzöl 34 ooo forintos nyereségreszo-? csatogn önrai. pécsi oanyasz sedésük 60 százalékát kérték betét-f ezert is harcoltunk a múltban”. könyvben. Végül a megyei tanácsi és feltette a kérdést: „Miért j Téglagyári Egyesülés 24 dolgozója. - . , f . „ukor'mnRt n ml ' részére kifizetendő' 30 272 forint} nu&nanlv lel akkor most a mi nvereségrészesedés teljes összegét J általunk óhajtott rendet? * So- szintén takarékbetétkönyvben he-? kan ügyi érveltek, mint Korit- ; lvezlk el. I . ■ * tulajdonába megy át. Varnak.} S2ú film folytatása úl- akik „vegyes” megoldást ya-j fokoznia a feszültséget, kiélez­ni az ellentéteket, hogy a film tartamuk a munkaruhára, A hozzászólásokból ezen túl menően más is kitűnik. Az, vasolnak: aki igényt tart a hogy a mimkaruhajuttatások munkaruhára annaik ruhát, aki körül nincs minden, a lógna- az árát kéri, annak a ruha- gyobb rendben. Sokan kifogá- érték 80 százalékát adják ki. solták, hogy egyesek a munka- Azt is sokan kérték, hogy s ruhát az üzem kapuin kívül is munkaruha viselése csak ott viselik és nem vigyáznak rá. legyen kötelező, ahol a munka } védelem fontos része. Nálunk Ugyanez vonatkozik a védőöl- baleseti veszélyekkel járhat, minden olyan üzemben, ahol főzetekre is. amelyeket ugyan \ kapitalista országokban „a munka nagymértékű szeny- csak ingyen kapnak a munká- munkavédelem annyiban van, nyezödéssel, nagyfokú ruháéi- sok. Ezzel kapcsolatban Ha- használódással jár, a vállalat raszti Gyula, a Pécsi Autóköz- köteles a dolgozóknak munka- lekedési Igazgatóság osztályve- ruhát adniMunkaruhát kap- zetője a következőket írja: — nak azokban a munkakörök- „ ... a használók részéről na- ________ gy ón sok a lelkiismeretlenség, árán sem tudták elérni, »■fii, hogy ez az egységesített erő mindössze ahhoz kell, hogy , . ... . . , . közös erővel elindítsák a lakás­üeperi tehesse legyen a lelep- építé$i alcciót Emlékszünk az íezes• r első részből Arra a jelenetre, Sok olyan megoldást tála- amikor Radzs hatásos szónok­iunk, ami nálunk szokátlan, lattal magához csődíti a törne- s hasonlít a mesefilmek trükk- get> de csak azért, hogy minél jelhez, máskor a nyers való- főbbet eladhasson a „minden súg szinte naturalista, ábrázold- boldogság forrásából”, a tenge- sa hökkent meg. Wydia kilé- rj homok fogporból. A film ez- pése önmagából, vagy Radzs a megtorpanásával és azzal amennyiben azt a szervezette beszélgetése tükörképével nyil- ínérettel hnmi az nsszemiűlt. dolgozók maguknak kiharcol-{vánvalóan nem a realizmus pénz és a kormány segítsége ták. A pécsi és komlói bányá- , eszköze. révén mégiscsak lesz lakásuk a szók, a baranyai üzemi mun-1 kasok a múltban még harcok? A film alkotói nem titkol- járda lakóknak — szinte ugyan- ják, hogy a filmet erkölcsi ne- azt a „fogást” alkalmazza. Egy-egy bundát 3—4 évnél megfelelően velő célzattal készítették. A ti- A filmnek ezeket a korlátáit ... . ... - _ gondoskodjanak^ pusok kialakítása annyira ezt meg kell látnunk, s hogy eze hosszabb ideig hasznaim alig egészségvédelmükről, testi ep-. a szolgálja, hogy szinte két megértsük, azt is tudnunk lehet, mert tönkremegy. Pedig o/n-nw/u Ké.hmi- most mindent ____:____.5:______________•„ ,________ le het, mert tönkremegy. Pedig ez időn belül is két évenként teljes felújítást kell azon vég­rehajtani. Ez annyit jelent, hogy négy év alatt egy bundá­ra költött javítási, felújítási, tisztítási és egyéb költség, egy teljesen új bunda beszerzésére ségükről. Nálunk most minden} m^r ,^,'maíc tűnik, sőt a szim- kell, hogy bár India kormánya egyes dolgozó egészségé, testi} bolizálástól sem riad vissza, jelentős lépéseket tesz a lakos­épsége felbecsülhetetlen érték, ^például Wydia mindvégig a tu- súg életkörülményeinek javitá­dást. Maya a szerencsét jelké- sara, a gyarmati elnyomás kö­pesd. Az erkölcsi nevelőszán- vetkezményeinek felszámolásá- dék azonban a polgári jóerköl- ra, külpolitikájában pedig a csők körül mozog, számunkra béke védelmére, mégis a polgá- már nem kielégítő. Ha magyar ri, burzsoá köztársaság keretei Ennek egyik kifejezőjétől, a ' munkaruhától, többségükben: továbbra sem akarnak meg­válni, élvezni akarják azt. ami: a kapitalizmusban még hosz-' I Ilin vnlflCTtnüfíl/ } lenne elegendő". Habár nem je- szú harcok árán sem adatott}vonatkozásban próbálunk ősz- között marad és ennek terme WJJCiya,awiorraK }löltek meg munkahelyeket — meg nekik. Az pedig már ahzehasonlítási alapot találni, szetesen tükröződnie keh TTIT |/Ö7nnTfjflCnni eTnl/nCTlÓlt/nfa :eVeür , arra ^ kitérték, válialatok vezetőinek feladata,}azt kell mondanunk, hogy a ideológiájában is. A film pedig Ilii Kuzgozaabagi SZaKOSZTaiyaT}hogy vannak munkahelyek, hogy a munlcaruha és más szo-)fiimbelihez hasonló problémá- ezzel az ideológiai alappal kd­aik«- vatai doieo7óia <ir nertók Sándor t a Időnél jóval cia,^ juttatások helyes felhasz-jink 1946—47-ben voltak, ami- szült. De ha tárgyilagosan fi­grisii, a megyei tanke» dolgozója dr! f előbb tönkremegy a munkaru- ná lás ára ügyeljenek anrnak ér- i kor a mi „4?0-asaink” a /eke- gyelembe vesszük, honnan in­utáu Buzánszki József, a Magyar Nem-1 ha, de talam meg szebb szám- bekében, hogy egy fillér seitézák ellen folytattunk kemény dúlt India és milyen rövid idő ideig- zeti Bank tisztviselője. Az elnök-^ mal vannak azok, ahol a Vise- ■ 4 küzdelmet A óén- és boldog- telt el azóta e^t a Hímet is a Palkó Ségbe három új tagot választottak:}, - . ... , tt használó- vesszen el a százmilliókból,? n: __ —II,J.,. < — ** 11 ,__.... I___...il .1.a í ■ . _t.i * -. ■ _., ._— _, A TTIT összes szakosztályai kö- vatai dolgozöja, dr. Bertök Sándor, z.Ul a közgazdasági volt a legelső, a megyei tanács dolgozója és dr, amely az, ellenforradalom megkezdte működését. Eddig lenes vezetősége volt, amely Sándor elvtárs, a megyei tanács el- Rapi Jánost, a megyei MSZMP nőkének irányítása mellett műkő- munkatársát, Börzöli Gábort, a dött. Most kiegészítették az elnök- megyei tanács kereskedelmi osz- seget. Elnökké újra Palkó Sándor tályának helyettes vezetőjét és dr. etvtársat választották meg, míg al- várszegi Károlyt, a Pécsi Építö- elnökök a következők lettek: Bér- ipari Vállalat főkönyvelőjét. — A lési idő alatt az nem használó- 1" | ság ellentéte körüli tanulságok haladást jelző számottevő al­^1^ eI- melyet népgazdaságunk ilyen} azonban némi megnyugtatást kotások közé kell sorolnunk. A hibák' kijavítására töm- célokra fordít. I is tartalmaznak a dolgozók szá- (—s —c) kelegével jöttek a javaslatok, „ amelyek megvalósításával oortvezetője lett. Társtátkárok: dr. Laczkó Béla, a Statisztikai Ili­osztályok kenységet. közül: akadályozzák meg, hogy egyesek jogtalanul több mun- * Felhívás oz őszi Mezőgazdasági Kiállításon való részvételre FALURÓL-FALVRA 7" Ezt az időt várta a paraszt, amikor felszikkadnak a dűlci- utak, pinkád a föld és porzik az országút. MindéliíFr, amer­re csak jár az ember dolgoz­nak a határban. Hordják a trágyát, szórják a műtrágyát (talán soha ennyit, mint most), sőt vetnek js több helyen. Hanem más munka is akad a falvakban, ilyenkor tavasz elején. SZEDERKÉNYBEN például négy egyéni paraszt je­lentette be, hogy idén szőlőt telepit, egyenként 400 négy­pécsvaradon a múlt héten alakult meg a KISZ-szei’vezet 48 taggal, de máris sok új jelentkező van. Néhány napra az alakulás után már ismerkedési, estei is tartottak. Bár szeretnek szó­rakozni a pécsváradi fiatalok, de a munkát sem vetik meg és elhatározták, hogy a községi tanácsot támogatják a község­fejlesztési terv megvalósításá­ban. királyegyházán íásítanak. A Mecseki Állami Erdőgazdaságtól ingyen kap-. tagja a termelőszövetkezetnek. Az új tsz-ben már megkezd­ték a közös munkát. SZENTLÖRINCEN öles plakátok hirdetik, hogy a körzeti földművesszövetkezet március 22-én és 23-án húsvé­ti vásárt rendez. Kapható sok­féle mezőgazdasági kisgép, ipa­ri és műszaki áru, ruházati- és háztartási cikk nagy választék­ban. A húsvéti vásárral egy- időben a iöldművesszövefkezet vendéglőjében, vidám bált ren­deznek. ? Budapesten orszá­gos mezőgazdasági ' kiállítás és vásár, nemzetközi borkiállí­tás és verseny lesz ^szeptember 12—28-ig. A kiállításra már- jcius 31-ig lehet je­lentkezni. A kiállítá- i son csak * államilag I törzskönyvezett és el­ismert fajtákkal (az i állami vetőmag ak­ciókban kiosztott ne- ímesített fajtákkal) és I csak törzskönyvezett i álla tokkal, vagy ilyen állatok ivadékaival i lehet részt venni. A következő növé­* nyék szerepelhetnek • a kiállításon: őszi búza, tavaszi búza, rozs, őszi árpa, ta­vaszi árpa, zab, ku­korica, lucerna, vö- röshere, bíborhere, fehérfhere, balitacim, szarv askerep, bük­köny, cukorrépa, do­hány, burgonya, rost­kender, rostlen, olaj­len. A felsoroltakon kívül zöldségfélék, úgy mint paprika, pa radicsom, vöröshagy­ma, uborka, dinnye, káposztafélék és gyc- kérfélék, továbbá gyű mölcsfélék és szőlő. Növénytermelési anyagok kiállítási feltételei, hogy az utóbbi három eszten­dőben betakarított kát. holdarakinti át- lagos termésered­mény az illető táj­körzet ugyanezen években elért ter­mésátlagénál leg­alább 50 százalékkal magasabb legyen. Állattenyésztés te­rén csak szarvasmar­hával, sertéssel, juh- val, lóval, baromfi­val és házi nyúllai lehet résztvonni. A felsorolt állatfajok­nak is törzskönyve­zetteknek kell len­niük. A kiállításra való jelentkezés „Jelentke zési lap:‘-on történik. Jelentkezési lapok az illetékes községi ta­nácson, illetve a köz­ségi gazdasági fel­ügyel»jnél kapható. A községi tanácsok, il­letve a gazdasági fel­ügyelők az érdeklődő két részletesen tájé­koztatják a részvétei teltételeiről, illetve a jelentkezés módjáról. Termelőszövetke­retek a járási -anács végrehajtó bízol tsúgu tn .'^tógazdaság.’ os: tályán, egyénileg gaz­dálkodó dolgozó pa­rasztok a községi ta­nácsok végrehajv bizottságáná' jelent­kezzenek. nan sem kaptak. ti irodában Öt község gépállo A faluban a napokban meg- mási' szerződéskötésével fog­alakult a szőlő termelési szak- lalkoznak. Kisasszonyfáról 15 ---------- ’*• ««„ír ni szántáshoz. Magyarmecskéröl 18 szántáshoz, Gyöngyfáról oe- d.ig 22 szántáshoz kérték a sép4!lom.ás ^gítségét. klzen-r a jJirasztember kettőre büszke: tanács elnökhelyettese. Her kívül sok paraszt és termelő-*- 1.a..... ., i.... ?< csoport is. Kezdetben csak 10 tagja volt, de sokan érdek­lődnek iránta.-/kátolyban két hete, hogy megalakult a nőtanács. Az anyák első dolga lításra és egyéb gépi munkára az volt, hogy valami olyant a gépállomással. , . . . ,, okoskodjanak ki, amiből az , ^ - Meg befoghatod, a tied. egész községnek haszna van, BAKSÄN I — Be is fogom! — válaszol Elhatározták, hogy addig jár- ugyancsak a fásítási prog-*|ü gazda. — Mégegyszer kiko ír! ? ják a házakat, addig beszélget- rammal foglalkozik a községi- (I nek az asszonyokkal, amíg tanács. Negyven hold legelő-? meny? minden udvaron 10 liba és 200 jükön szeretnének kanadai\ Másik udvarba megyünk. F, csirke nevelődik. Bizonv ez nyárt és kőrist telepíteni, ezért! Balog Józsefnél, Samu Andrr-s­BŰCS'Ü A RJßeiTÖi é — Jó ló ez a Remény! — ál- cáért? Csikó van benne, Ez a — szól közbe valaki. — Meg — En is odaadom t:rennet:. akár húsz mázsát is utána­akaszthatnak ... — Jól van! Tudjuk mi, hogy jó ló, — szakítja félbe az ér­tékelő bizottság egyik tagja. , ... _a feleségére, meg a lovára. De szövetkezet kot szerződést szál inkább a lovára... — Vala­mennyien elnevetik magukat. szögölön. Errefelé a juhfark liak 3 suhángot. kanadai t vált be a legjobban, s ezert nyán juhart Ebbői 500 su-i ezt telepítenek a monyoródi hangot utcafásításra használ-1 dűlő laníkás domboldalára: nak fel, 2500 csemetét pedig Csupán arra panaszkodnak a a legeltetési bizottság rétek ésf szederkénji szőlősgazdák,hogy legelők fásításához használ. ___________________,. __ ______ _____ ne hezen tudnak szőlőkaróihoz ^ 11 ft.ia a gazdája, megveregeti a másik meg kétéves kanca. Két kell adni, mert jutni. Már sokfelé fordultak, MAGYARMECSKÉN ^nyakát és váltig erősíti: — el- ilyen lóért tizenhatezer forint lesznek olyanok, akik nem lép- de érdemleges^ választ sehan- a körzeti füldművesszövetkeze-11húz az maga is egy ekét, meg sok? nek a termelőszövetkezetbe! — Futtassa csak meg őket.... — Emberek, megmondtuk, — Jóállású lovak, de azért a nem .mindenáron akarunk tét - tizenhatezer mégis sok értük. melőszövetkezetet, — szól köz­— Akkor két pár ló árán be Herman elvtárs, a járási ta­nár egy Zetort is vehetné- náCS elnökhelyettese. — Hava-: laki elhatározta: belép, azt ön­ként tette. Mi estik azért nem adunk ezer forinttal többet, hogy emiatt ne lépjen ki. Ha ki akar lépni, kiléphet... — Arról szó sincs! — kont­ráz M. Balog József. — Ez nem lehet akadály. Én tsz-tag aka­rok lenni és az is leszek . .. De azért a lpvat csak nem adja tizennégy szerért... A másik udvarban Varn.vu Sándor futtatja a lovát, A bi­zottság tágjai elölről, hátulról mustrálgalják. Erős ló! — mondja az idő­közben ndakfveredet i M Ba­log Józsi bácsi \ — Mit kér érte? — öt és fél ezret... — Ötöt! — Hát jó, a miénk marad ... -- így Varnyú Sándor. Felértékelik a szerszámot, a gazdasági felszerelést és mát indulna a bizottság, amikor M. Balog Józsi bácsi odamegy a pénztároshoz, Szász ÄWmwGmfz: csizzuk magunkat, ugye Re­két tartamak majd az asszo­nyok. ERZSÉBETEN tavaly május óta üzemelteti a ram gyakorlati községi tanács az öreg tégla- sáról. égetőt- Innen látják el a falu lakosait, néha a környéket is építőanyaggal. Idén nagy ter­veket készítettek a téglaégető- iizem részére és 200 000 darab téglái akarnak eladni az épít­kező paraKztokfiak. Meg aztán azt is tudjuk, hogy nek... — szól közbe a járás . -----------—'— - tanács elnökhelyettese. Hét ma n elvtárs. —Azt is Vehetünk? kap a kérdésen Törő Lajos, a Bé­ke elnöke. — Persze! Aztán újból a lovakra tere­lődik a szó. — Tizennégyért, adja ... — Tizenöt, ennél semmivel sem kevesebbért... — így M. Balog Józsi bácsi. —, Hát akkor adja el vá­sáron, program megtárgyalása. Hét-» lúgad. A gazda az újat válasz- ~ ^ ^ ÜP'>'U' ion, március 24-én pedig ta-i tolta, a közöset, s most búcsú- Hiába beszélnek neki ven- nácsülésen számol be a végre-i -dk a légitől: a lovától, a #zer- des árat, vasán ara, adnak a hajtó bizottság elnöke a prog-J számaitól. Tudják mindannyi- lovakért, ennél többet nem ad ' ' megvalósítá-Jan: naponta találkoznak, talán hatnak. Ha többet adnak, an­}ők is dolgoznak a lovaikkal, s nak ő is kárát látja, mert ak- } mégis ... kor több lesz az adósság. TENGERIBEN j — Mennyit kér a lovakért'* — Magunknak adjuk el! — 32 család alakította meg az I f — Tizenhatezret — felel M. mondják*« bizottság tagjai. M. típusú termelőszövetkezetet.# Balog József, aki 20 holddal lé- Balog Józsi bácsi bólogat, de melynek a „Rákóczi" nevel# pett az oldi Béke Tta-bo. a? árból csak nem akar enged adták. A kis községben így# —Az sok lesz; ni. Miuáámr* három ewlád nem# — gok? Ezért, a hatéves kan Adjuk wies a tiáenötezret! emiatt még ért. Igaz is. a miénk lesz... Járjuk a házakat. Alkudo­zunk a lovakra, rendes árat kí­nál érte az értékelő bizottság, ha nem tetszik a tagnak, a/kor eladhatja vásáron. Hallgatom az embereket, akik szidják sa­ját magukat azért, amiért szét­mentek az ellenforradalom ide­jén. Most mindent elölről kez­denek, de elölről kezdik, mert megszokták a közöst, jobban, könnyebben éltek és így akar­nak élni a jövőben is. 15 csa­lád 26 tagja mondott búcsút a régi életnek és kezdett újat mi- már másodszor. Tizenöt család, valamennyien középparasztok akik talán mindenkinél jobbe, ragaszkodtak-a kis fökljükhó v az állataikhoz és most rtt mondják: — Nehéz egy kissé megvál­ni a jószágoktól, pedig a miénk marad. A miénk! Ez azt jelenti, tu övék, mindannviuké. Menny, minden ie van e szó mögött: „Miénk!" E« ők ezt válrritot- ták, mégha nehéz is, kezde ■’:?» döcögősen is hangzik az enyém helyett a miónk. Ezt vála-zto4- ták, mert a miénk niö-gö* ' ’ ’!-b könnyebb, bo'dogabb é'e --- tózik. eirövölt *ró m'ijör. van n jövő Óidon és trh- len "Kt ebben az országban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents