Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-20 / 43. szám

NAPLÓ 1958 FEBRUARS JUUfMdM JELENTIK MOSZKVA A szovjet déli-sarki expedí­ció Ol) nevű kutatóhajója feb­ruár 18-án az újzélandi Wel- lingtonba érkezett. Február 18. és 22. között Wellingtonban értekezletet tartanak a Déli­sark kutatásában résztvevő or­szágok tudósai. RÓMA Az Olasz Keresztény Demok­rata vezetők és a kormány tag­jai nagy erőfeszítéseket tesz­nek, hogy kivezető utat talál­janak a szenátus megreformá­lásának problémájából, még mielőtt február 25-én megkez­dődik a szenátusi vita. Politi­kai körökben az a vélemény, hogy a parlament és a szená­tus nyílt, vitáját a köztársasági elnök arra használja fel,,hogy feloszlassa mind a két házat, mégpedig előreláthatólag már február végén.' NEW YORK A legutóbbi jelentések sze­rint Kubában tovább folyik a széleskörű partizánháború, amely már nagy területekre terjedt ki, így Oriente és Las- Villas tartományokra. Pinos- del-Agua-nál Oriente tarto­mányban, négyszáz felkelő megtámadta a kormánycsapa­tokat és súlyos harc fejlődött ki . DJAKARTA Abdul Haris Nasution tábor­nok, az indonéz hadsereg főpa­rancsnoka kedden este beje­lentette, hogy több forradalmi tanácsot törvényen kívül he­lyeztek. E tanácsok Közép- és Dél-Szumatrában, valamint Celebeszben vannak. A lengyel külpolitika egy vonalgn halad az egész szocialista tábor politikájával Gomulka beszélgetése t. McDonalddal, a limes különtudósílőjáiai Tanácskoznak a nőbizottságo! ♦ Ma délelőtt tíz órakor ♦ MÉSZÖV Kossuth téri sz& ad ni London (PAP): A Times közli azt a beszélgetést, amelyet I. McDonald, a lap különtudósí- tója folytatott W. Gomulká- val, a LEMP Központi Bizott­ságának első titkárával. A beszélgetésen több nem­zetközi kérdés került szóba, így a Rapacki-terv, Németor­szág egységének helyreállítása, az angol—lengyel kapcsolatok, továbbá Lengyelország belső életének néhány kérdése. Gomulka a beszélgetés ele­jén rámutatott arra, hogy let-európai szocialista ország­gal folytatott tanácskozás után vetettük fel. Széleskörű vitát folytattunk erről a kérdésről, és végül a szocialista tábor el­fogadta tervünket.“’ zában jönnek össze "8 földművesszövetkezeti zottságaimak küldöttei. A művesszövefkezeteknél ts" ősszel és télen alakultak McDonaldnak arra a kijelen­tésére, hogy Nyugaton még azok is, akik támogatják a Ra­packi-terv alapvető célkitűzé­sét, kénytelenek elismerni a tervvel járó nehézségeket, Go­mulka kijelentette, hogy sok­szor eltúlozzák ezeket a nehéz­ségeket. Ugyanakkor hozzá­fűzte, éljen — folytatta Gomulka — és a Rapacki-terv egyik célja éppen az, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének elő-* bizottságok és jelenleg 1825^ mozdításával megkönnyítse Németország egyesítését. Go­mulka azonban hangsúlyozta, hogy tudomásul kell venni a Német Demokratikus Köztár­saság létét is, mint politikai tényt, amely a valóság részét képezi. Gomulka a továbbiakban a \ ük a falusi asszonyok s# cikkíró szerint kijelentette, j gos problémáit nemzetközi feszültség | . : vezet működik a megyéi® : 182 szervezet képviseleté* > mintegy 40 asszony : meg az első megyei nőbitt : sági tanácskozáson. Érté#“ : az eddigi munkát és megW* t A szudáni—egyiptomi vitáról Szudán párizsi nagykövetsé­ge szerdán hajnalban bejelen­tette: kormánya elhatározta, hogy meghoz minden szükséges intézkedést területének és‘füg­getlenségének védelmére, de ugyanakkor nyitvahagyja az ajtót a tárgyalások számára Egyiptommal. Egy egyiptomi szóvivő ked- den este kijelentette, hogy ko-j „a lengyel külpolitika egy vonalon halad az egész szo­cialista tábor politikájával. A nyugati országoknak, ame­lyek saját külön szervezete­ik segítségével hozzák egy nevezőre politikájukat, ezt meg kell érteniök". hoLmánydk azok a hírek, ame­A Times tudósítója ezután a lyek szerint az egyiptomi had sereg megszállta Szudánt és hozzátette, „az egyiptomi had­sereg nem azért alakult, hogy megszállja Szudánt, hanem, hogy támogassa igazi ellensé­geivel szemben, mert az impe­rializmus résen áll és nem tet­szik neki a két állam baráti, : Rapacki-tervról érdeklődött. A szudáni kormány kedden este bejelentette, hogy elutasí- ___________ __ tó ttá Egyiptom tiltakozását az testvéri kapcsolata.” ellen, hogy szudáni csapatok tartózkodnak a 22. szélességi ....................... fok tól északra és hozzátette: „készek vagyunk megvédeni országunkat, ha Egyiptom ki­tart jelenlegi álláspontja mel­lett ’ teljesen irreális minden olyan kísértet, hogy a Ra- packi-tervet összekapcsolják a német egység helyreállítá­sának problémájával. Azok. akiktől ilyen javaslatok in­dulnak ki — mondotta Go­mulka —, ezt nagyon jól tud­ják és céljuk csupán a terv meghiúsítása. e kérdésre Gomulka az aláfbbi választ adta: — „Meg akartuk tenni az első és véleményünk szerint a legegyszerűbb és leg­hatékonyabb lépést a nemzet­közi feszültség enyhítése cél­jából és így keletkezett az atommentes övezet gondolata. Világos, hogy ezt a tervet a Valójában a Rapacki-terv el­fogadása és végrehajtása olyan körülményeket teremthetne, amelyek megkönnyítenék Né­metország egységének állítását; hogy a --------------------------­en yhítésének legfőbb akadálya; nem Németország kettéosztott-» sága. Korunknak az a legfőbb* problémája, hogy a legkorsze-! rűbb fegyverek az emberiség! létét fenyegetik. Újra rá kell- találni a béke, a békés együtt­élés útjára. McDonald ezután rátért a lengyel—angol kapcsolatokra. Gomulka jelezte, amennyiben Nagy-Britanmia elismeri Len­gyelország nyugati határait, ezzel nagymértékben szolgálná a béke ügyét. Időjarásjelentés Várható időjárás csütörtök® tig: felhős idő, ma néhány nap. több helyen, főleg d®* keleten havazás, megélénkülj ki-északkeleti szél, az éjszak® hülés elsősorban délnyugatot1 södik. A nappali hőmérsékW1 változik. , Várható legalacsonyabb . J séklet ma éjjel: mínusz 2-*' I 5, délnyugaton mínusz S fok t Legmagasabb nappali hőmé1*” i csütörtökön 9—plus» 1 fok k61® Lengyelország természetesen elismeri a német népinek azt a ♦ helyre- .........,,,,,,,,||1|||||m m ............. To llhegyen Szovjetunióval és a többi ke- jogát, hogy egységes államiban í Elnapolták a Biztonsági Tanács ülését // Diákok" a*z cuUó&uj'zM A minisztertanács ülése után» _ ___ ^ New York (AFP). A Bizton- — fűzte hozzá —, mert nem —tunéziai határ ellenőrzése, 3. j ki adott közleményben azonbaní sági Tanács miután napirendre arról van szó, hogy mindössze algériai részről „senki földjét” ! Szudán felszólította Egyipto-f tűzte Tunézia és Franciaország egyetlen incidensre találjanak kell létesíteni újabb inciden-, mot, hogy folytassanak tárgya-» panaszát, kedden este elnapol- lóst a vitás határmenti terű-? ta ülésezését. megoldást, hanem az agresszió sorozatára. létről. Mahgub szudáni külügymi-j niszter kairói tárgyalásai al-| kaiméból valószínűleg találko­zik Nasszer elnökkel. Kedden j két ízben beszélt Favzi egyip­tomi külügyminiszterrel. A keddi második találkozói után Mahgub kijelentette: „Át-j tekintettük a különböző szem-: pontokat és mindkét fél olyan] megoldásra törekszik, amely] megőrzi a- két állam testvéri] kapcsolatait.” New York (AFP). „Az algé­riai háborúnak igen súlyos' ki­hatásai vannak Tuniszban és elhúzódása veszélyezteti a bé­két a Földközi -tenger nyugati medencéjében” — szögezte le Monzsi Szlim, Tunézia ENSZ képviselője a Biztonsági Ta­nács keddi ülése után megtar­tott sajtóértekezletén. Az an­gol—amerikai jószolgálatok­nak tehát egyúttal az algériai háborúra is kell vonatkozniok Párizs (MTI). Az AFP je­lentése szerint miután Francia- ország elfogadta a Nagy-Bri- tannia és az Egyesült Államok jószolgálatait a francia—-tuni­szi ügyben, a francia kormány közölte a brit és az amerikai kormánnyal, hogy milyen pon­tokra terjedjenek ki ezek a jó­szolgálatok — mondják illeté­kes körökben. Ezek: . 1. A francia katonaság hely­zete Tunéziában. 2. A francia sek elkerülése végett. Ezt azj övezetet aknásítanák, az öve- i zeten keresztül nem lenne for- ♦ galom. 4. A jószolgálatoknak: végül lehetővé kellene tenniük | kétoldali tárgyalások megtartá- ♦ sát a francia—tunéziai vitá-| ban. » A francia álláspont szerint? az algériai ügy nem tartozik a ? jószolgálatok keretébe, éppúgy» Bizerta statútuma sem. Bizertával kapcsolatban ille­tékes körök rámutatnak arra, hogy e tengeri támaszpont sta­tútumáról csak francia—tuné­ziai tárgyalás dönthet. Egy Pécsbányára induló autóbuszra ültem a minap a Széchenyi téren. Kényelme­sen elhelyezkedtem a kocsi baloldalán az utolsó előtti ülésen. Ekkor hat fiatalember dűbörgött végig a kocsin s kettő kivételénél a leghátsó ülésre telepedtek. Egyikük mellém ült, a másik egy sor­ral előrébb. Kezükben szo­— Szűcsi, nézd J lába van a kicsinek. — Tényleg! Hát még * fyen lehet följebb! Ott is jó, a lábár ó’ lehet állapítani! A megjegyzés tetszik. ° högnek. — Képzeld, a héten sem „vertem be” er- *° meg ismét az egyik. — Én sem, —- vdUtP'. estem a csőbe. De azért rcmgott kék tányérsapkájuk, ______, „__ ra jta kis zománcozott jelvény mellette ülő —, pedig — közepén a két bányászba- tavaly minden szombaton lapáccsal —, elárulta, hogy diákok. Pillanatok alatt olyan ricsajt csaptak, mintha nem is hatan, de legalább húszán volnának. Egyikük a hátam mögött volt baj — jegyzi meg flegmáival. — Tudod, ‘j tam és így minden vasát'"' kaptam kimenőt Feketehegyen a busz 1*í­megszólalt, jó hangosan, hogy állt. A műbőrkabátos a kocsiban lehetőleg minden- is leszállt. ■MM wmmmiMtmmímmamamitmtlP A szocializmus és béke országában 1 X. Beszélgetés Svesnyikov elvtárssal és Golubkova elvtársnővel népi mesetípusok című művét, szép háziszőttes kötésben. Lát­hatóan örült figyelmességünk­nek és készséggel irta meg üze­netét Baranya megye és Pécs karmestereinek, dalosainak. Meleg szeretettel üdvözölte őket. és sok sikert kívánt mun­kájukhoz. Megkért, adjam át üzenetét. Ezúton is kérésének tettem eleget. Hallottuk, hogy január 10-én megalakult a Szovjet­unió Kórusszövetsége, Svesnyi­kov elvtárs vezetésével Vgy gondoltuk helyes, ha tőle — a legilletékesebbek egyikétől — tudakoljuk meg a mozgalom célját, szervezetét, s egyben el­beszélgetünk a zenei életről is. Svesnyikov elvtárs a Csaj­kovszkij Zeneművészeti Főis­kola igazgatója. A neves zene­szerző és karnagy a főiskola igazgatói irodájában fogadta küldöttségünket. Irodája egy­szerű, ízléses berendezésű, a falon Lenin, Sztálin és a nagy orosz zeneszerzők képei. Sves­nyikov elvtárs széles termetű, erősen kopaszodó, őszülő elv­társ. Homlokát ráncok baráz­dálják, de hangjában jókedv, derű, optimizmus cseng. Lel­kesen, türelmesen magyaráz, aprólékosan és olyan meggyő­ződéssel, hogy lehetetlen kétel­kedni abban, hogy amit mond, az sikerülni is fog. A Kórusszövetség célja, hogy általános zenei képzést adjon. Ez nem lehet csak hivatalos feladat, hanem társadalmi fel­adat elsősorban. Magyarorszá­gon nagyon jó kórusok vannak — állapította meg Svesnyikov elvtárs. — Nálunk kevés a jó kórus, de sok a jóhangú egyé­ni énekes. Nálunk is vannak kórusok — mondta — de csak népdalokat énekelnek. Ez ke­v annak. Kodály egy lépéssel előbbre Jól éneklik a nehéz kórusokat is. Hogy a nép örömmel tanul­jon énekelni és zenélni, azért olyan módszer kell, hogy köny- nyen tanuljon. Ezért vezetik be Kodály relatív szolmizáció- ját az iskolákban és öntevé­keny művészeti együttesekben. A zeneiskolákban azonban nem vezetik be. A megalakuló szövetségnek mindenki tagja lehet, ha nem is énekel, de segíteni akarja a zenei műveltség fejlesztését. Kötelező lesz az alap kottaol­vasás elsajátítása. A szövetség rövid tanfolyamokat szervez, kiadványokat, kottákat ad ol­csón. A főcél — mondta Sves­nyikov elvtárs — kevesebb hallgatója, több résztvevője le­gyen a zenei életnek. Emlékszem — idézi a múltat — hogy amikor régen összejöt­tek az emberek vendégségbe, mindenki dalolt. Most: bekap­csolják a rádiót és mindenki hallgat. Ezért a szövetség olyan mozgalmat akar szervezni, hogy minél többen énekelje­nek. A szövetség iránt már most is nagy az érdeklődés. Levelek sorozatában érdeklőd­nek munkások, parasztok, ka­tonák és diákok a mozgalom iránt. Megköszön t űk Srexnyikor elvtárs tájékoztatását, és át­tiés. Úgy lesz majd. jó. ha min- nyújtottuk neki ajándékunkat: dent énekeltünk. A magyarok Barm Kamt Mmoa: Magyar Az Ossz-szövelségi Népi Alkotások Házában, Moszkvá­ban galambőszhajú, egyszerű öltözetű. 55 éves néni várt ránk. Golubkova elvtársnő, a Szovjetunió többszörösen ki­tüntetett népművésze. Életé­nek nagy részét Szibériában, a Pecsora folyó vidékén élte le, néhány éve lakik ■ csak Moszkvában. Tagja a szovjet írószövetségnek. Több mint másfélezer dalt tud. ezeknek egy részét maga költötte. Golubkova asszony az első népi énekes, aki a forradalom után a régi formákban, az új életről szólt, s új dalokat is alkotott. Jelenleg negyedik könyvén dolgozik, A címével kicsit elakadtunk, mert a tol­mács nem tudta lefordítani. — Tudják elvtársak. ..me­leg ország“ a címe. szóval... szóval olyan ország, tudják... amely már ..nem hideg1'. — Hogyne tudtuk volna: hisz lépten nyomon láttuk, hogy ez a hatalmas ország a dolgozók igazi hazája lett. — Olvastuk az elvtársnö könyvét magyarul is — ma­gyaráztuk. — Boldog vagyok, ha köny­vemmel segíthettem, a magyar népművelést. Ünnep volt szá­momra. am'kor meglátta m könyvem mammr fordítását. — Mondjon valamit életé­ről — kértük. — Mit mondjak? Egyszerű itat éZy mint annyi mát fairül asszonyé — mondta. — Inkább | elmondok egy verset. — S | már peregtek ajkáról szép rit- ; musban a lágy orosz szavak. I Azután mégis mesélni kéz- | dett. | — Három évvel ezelőtt ellá- ? fogattam falumba. Egy kórus? műleödött ott. A fiatalok meg-\ kértek, meséljem el, milyen | volt egy régi lakodalom, mert ? meg szeretnék tanulni. Meg is | tanulták, csak egy hiba volt. | Sehogy sem akarták megérteni j miért kell a menyasszonynak j sírni. Akadt vállalkozó, aki ? szívesen lett volna menyasz- ♦ szony — de sirás nélkül. —J Márpedig sírni kell, ebből nem ♦ engedtem —, mondta Golubko-t va asszony. — Mivel senki sem ! akadt, aki sírni tudott volna.} hát őszülő fejemmel én já<-♦ szotlam a menyasszony szere- J pét. — Emlékezett mosolyog­va. — És mit mondott a meny­asszony búcsúzáskor? — kér­deztük. Szemére borította kendője csücskét és fájdalmasan mond­ta. félig éneklő hangon a bú­csúszót. Múltak o. percek. Jó hosszú volt a búcsúszó. Egy­szerre vége lett a keserű pa-i nasznak. Lehullt a kendő az! idős néni arcáról. Szemében| könnyek csillogtak, végigpereg | fék arcán, s kendőjére hüllőt-1 lak. Nem értettük, mit mon-t dott. de kis híján mi is köny-\ nyertünk. Fényhípeneh hátiapjánj ő is üdvözölte megyénk és ] Pécs város népművelőit. Min­dig kedves emlékem marad ezj a kép, s az a másik, a leled-] keletien: a könnyes szemű] anyóka, a melegszívű népmii- i vész képe. LEM LE GÉZA, ki hallja: •— Szűcsi! Pöttyös! Oda­nézzetek! Na, mit szóltok hozzá. Jó, mi? — Láttam már az előbb, klassz. A nagy érdeklődés tárgya egy 14—16 év körüli csinos, sötétzöld műbőrkabátot vise­lő diéklányka volt. Nem szólt semmit, még akkor sem, ami­kor az előbbi hang előrekiál­tott- a két sorral előrébb ülő, kiálló fog sorú barátjának: — Aztán zavarba ne jöjj! — Nem olyan fából farag­tak . . : — Ja persze, öt évig tar­tott, amíg egy darab fából kifaragtak s csak aztán lehelt beléd lelket az apád. — Odanézz, micsoda kord­jaitól — kiáltott fel mögöt­tem most egy másik hang. .4 hat közül négy rögtön az ab­lakhoz szorította az arcát. — A blúz se kutya ... — A lábait nézd! — A, nem érdekes ... is­merem. X. nője... — Azt a pasast nézzétek azzal a spinével! Piszokul be- szivorny áztak. — Na, még egy kicsit... Hó-hopp ... Odanézz, sike­rült a spinének fölmenni a lépcsőre. A pasas is utána megy ... Ennek is sikerült. Te, ezek eltévesztették a ház- számot, a templomba men­tek a büfé helyett. A kocsi elindult, de a zagyvaságok, pimasz meg­jegyzések tömkelegé frücsög- ve tovább zúdult az autóbusz utasaira. Tényleg diákok ezek? Szin­te hihetetlen. De, hogy a ta­pasztaltak iránti minden két­kedésem eltűnjön, a mellet­tem ülő fiatalember jobb Iá Szerbusz — köszön másik kislánynak. — Szerbusz. i. Csőé ■ felel rá a fiúkórus, i B lány szinte futva hagyja(> kocsit. ( — Te, ezt még fcösj, sem tanították meg, Ä m ih/en jó bőr ... rncA^ , milyen jó műbőrkabátja A kocsi utasai kényaV1'. lenül fészkelődnek a hm., kön. Van, aki lehajtja 4 jét, mintha szégyellne Csak az' edzésre siető i&T­ink nem veszik észre, ,, társasgépkocsin j nak, hogy mások szé0'\.. magukat helyettük, többek között a sapkáig lévő bányászjelvényt 9ir" zák. . Mert ezek a magukról^ feledkezett kamaszok gyerekek már, hisz ily*n' ban a legtöbb munkásig mar szakmunkás —. "a egyszerűen csak diákok, nem egy sok dicsőségei vott szakma örökösei & nem tévedek, vezetők, szaki szakemberek aka'fr lenni. Bányászok, a bacS\t tes, a munkájukat, Wj1"') társaikat szerető és bányászok vezetői. Uehík,: lyen vezetők lesznek az°'‘ akikből már ilyen fiatalja ban kiveszett a mások tisztelet (mert hih^ hogy sohasem volt ín?1“'1. akik nem ismerik a szj f séget, az illemet, akik aP.fi szik, hogy ők jelentik a 'j.,: közepét, hogy nekik vv ,f szabad s semmivel se/” toznak mások iráni. c Szomorú ez nagyon, h/ re ne sere nem gyakori. / «k denesetre gondolkodóWJ,, többek j',jí az embert, s ilyen gondolatokat búval „megtámasztja“ a mű- .mi lenne akkor, ha ci űz*-írnh/ítAc TrislÁmit np.h/imi n rliÁ.leftTtnsiZr*’ onn&ZQT ^ ..elessen". Az persze rögtön helyeit megmagyarázná''^ előrébb megy két sorral. diáksapka többek kßZ&Lrf zt szó nélkül ben magatartásra is . ‘MESTERÉÉ j —«««»«»"» ««»»»»■ Hát lehet hagyni?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents