Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-18 / 41. szám
2 NAPLÓ 1958 FEBRUAR 18 KETTEN A VEREMBEN A Pécsi Kamaraszínház előadása Kjeit gépen öröm a munka A csehszlovák Mha- ». = szláv Stehlik a szerzője ennek a háromfel von ásos, mai témájú, ö*- tótes vígjátéknak, amelyen a néző mindvégig jól szórakozik. De nemcsak szórakozik, hanem a „komédiázás” végén igazat is ad a vígjáték írójának. Igazat, mert a néző jól tudja: a cselekmény lényege .akár avató életben is megtörténheted volna. A darab meséje: egy csehszlovák kié faluban élnek Dou- gyeráék. Kulákok, akik gyűlölik a rendszert és egyik legfőbb gondjuk á tiltott vágásokból eredő élelmiszer rejtegetése. Az élelmiszert ég még sok egyebet — közte egy rádióadót — a náluk lakó, megtűrt rokonlápy, Anyicská kamrájában rejtegetik. A verem titkát azonban megszimatolja Hibes. Dougyeráné testvére és felfedezését zsairolás útján .igyekszik hasznosítani. Egy este Dougycra és lánya, különös szállítmánnyal érkeznek meg az erdőből. Tűzifa helyett két csavargót hoznak haza. A két idegen a „szenvedő és éhező nép felszabadítására” alakult terrorista csoport tagjaként mutatkozik be, akik elvesztették társaikat. Mint mondják: a. kulák hazafias kötelessége, hogy házában szállást és ellátást adjon részükre^ S miután a község egyik rendőre, János elől gyorsan elrejtik Őket, a két csavargó nagyon otthonosan érzi magát Dougyeráéknál. A darab folyamán aztán kiderül kilétük. Mindketten a börtönből szökött rabok. Az egyik — a Báró — házasság- szédelgésért, a másik — a Kapitány — pedig zsetometszésérí került börtönbe. A politikai szélhámosságra „átnyergelt" 2 kalandor nagyszerűen él Dou- gyeráéknál. Szállásukat a veremben rendezték be. A hazugságok szövevénye azonban idővel terhessé kezd válni. A Kapitány már el is illanna, de társa még vonakodik. JÓ! érzi rí agát, s közben Dougyeráék lányát, Mi len át is megszerzi magának. A helyzet azonban a Kapitány álláspontjának való- raváltását sürgeti. Dougyeráék megtűrt kis rokonlánya ugyanis szerelmes lesz Jánosba, a rendőrbe, aki szintén szereti. János látogatásai egyre sűrűbbé válnak s a Kapitány fél a leleplezéstől. A „bukás” hamarosan be is következik. A faluban ugyanis megjelenik egy igazi diverzáns. A darab végén a diverzáns tűzharcban elesik, a két szökött rabot elfogják, Anyicská pedig Jánosé lesz. A vígjátéknak többféle befejezése ismeretes. Győrött például korántsem ilyen „sima” befejezéssel játsszák. Ott a darab végén a tűzharc során a cselédsorban tartott kis Anyics- ka — meghal. Meg kell mondani, hogy az ilyen befejezes nem egyezik a darab stílusával. Éppen ezért helyeseljük, hogy a pécsi előadásban megváltoztatták a befejezést. A Ketten a veremben című vígjátékot elsősorban az teszi érdekessé, hogy figurái az életből nagyon is jól ismertek. Csaknem valamennyi szereplőjének az életben is megtalálható a hasonmása. A két szöhött rabot GaGyörgy és Somló Ferenc játsz- sza. kapitány szerepében Somló Ferenc alkot emlékezetest. Nagyszerű ábrázoló képességgel mutatta be a fegyházból szökött tolvajt. Minden mozdulata, arcjátéka helyénvaló, s különös érdeme, hogy a ko- médiázás során nem esik túlzásba, bár túlzásra ez a szerep nagyon is csábítja a színészt. Somló Ferenc ehhez a szerephez nemcsak a Játék-, hanem a beszédstílusát is megtalálta. A házasságiszédelgő Báró szerepében Galambos György nyújtott sok humorral átszőtt jó alakítást. A helyzethez gyorsan alkalmazkodni tudó „nagystílű” kalandor alakját egyéni humorával fűszerezte. A Bárónak szinte az egész karakterét már színpadra jövetelekor bemutatja. Az első percekben, amikor és ahogyan a színpadra lép, már látjuk, hogy a Báró „dörzsölt vagány”, hogy kettőjük közül ő az „eszmei vezető”, Hamvay Lucy kulákasszo- nya —* kitűnő. Kapzsiság és a képmutatás jellemzi ezt az asszonyt, s Hamvay Lucy helyesen ezeket a tulajdonságokat domborítja ki. Ennek a kulákaaszonynak minden tevékenysége céltudatos, ő a család esze. G is — mint férje — Korándy Dénes „A gazda“,, lói oldotta meg feladatát, f Esetlen, nehézkes mozgásával \ is a Gazda butaságát hangsú- f lyoztá. De ez a Gazda, ez r, * kulákgazda adott helyzetben nem is lenne olyan buta — mint kiderült. Amikor beleél: magát abba, hogy visszatért a régi rendszer, egyszerre kimutatja foga fehérjét. „Össze van szurkaivá a kábítod hajtókája? Falhoz veled!” — mondja, i ,i1«d: Kommunisták jelvényüket a kabát hajtókájába tűzik.) Korándy kulákja gyűlöletes, s ez a szerep helyes felfogását bizonyítja. A cselédsorban tartott kis rokonleártyt, Anyioekát Gya- pay Yvette játszotta — kedve-, sen. Anyicskának fogalma sincs az életről, társadalmi f rendszerek harcáról, áz ő éle-1! te csak a munka „látómtól kulésig“. Romla.-sn, naív kislány. Gyapay Yvette szimpa- tlkusan keltette életre Anyics- ka alakját. Különösen az a jelenete tetszett, amikor az első bál élményeit meséli eh Hibbes, a molnár szerepében Kőszegi Gyulát láttuk, A molnárnak jelleme azonos a kulákévál: rendszergyűlölő, kapzsi és emellett még zsaroló is. Kőszegi Gyula — bár szerepe rövid — mégis jelentősen hozzájárult a darab »ikeréhez. A kulák lányát Milenát Bódls Irén játszotta. Jól keltette életre az úrhatnám buta kuléldány cseppet sem szimpatikus alakját. ' ■ Néhány villanásnyi Jelenete van csak a darabban Dartday Hóbe rínék János szerepében, s Tándor Lajosnak Novotny alakításában. Pár szavas szerepükkel is bebizonyították rátermettségüket. Nem ártana azonban Novotny alakját ha- t árazott abbá, keményebbé formálni; A darab, .Jgfejtps része van a rendezőnek, nf<irUj 2500 milliméter csúcstávolságú DiMÁVAG típusú esztergapaddal gazdagodott Komlón Kossuth--bánya gépüzemének gépparkja. Az új esztergapad már percenként 900-dí fordul s lényegesen termelékenyebb a korábbi típusoknál. A kép Weimann István fiatal esztergályost ábrázolja az új esztergapaddal. ^Házépítés- saját erőbőr Államunk — mint ismerd- -----------■*----------------------- ------------------------v— —---te * —, kölcsönnel támogatja szerint B4ö katasztrális höldnyt lajdohós pedig nem tudja a • ——- j — icom: v -.un u lonuodwiirn, irjju gyűlöli a rendszert, csakhogy tón Máriának. Vata Emil disz akaratát „finomabb” eszközök- létéi jók. Néhány napon belül kel véli elérni. Játékával — amellett, hogy szerepében sok a humor is — nagyon helyesen, gyűlöltté teszi ezt a figurát, A mindenkivel való megegyezést kereső Jakab szerepében Náday Pák láttuk. A színdarabnak egyik nagyon is jellegzetes alakja Jakab, mert az ilyen jakaibolk az életben — adott körülmények esetén — sokat árthatnak. Jakab elve: még az ellenségeddel se vész- szél össze. Az ő életfelfogása: kibékíteni a kibókíthetetlent. De ennek az elvnek a logikátlanságát az élet Is és ez a vígjáték is bebizonyítja. Náday Pál helyesen hangsúlyozta ennék a szerepnek lényegét. ez már a második csehszlovák színdarab, amelyet a Kamaraszínház bemutatott. Ez a két színdarab is — különösen a „Kette» a veremben“ címűi még egészen új és most teszi vígjáték — élő bizonyítéka an-1 az első lépéseket. Ez az oka nak, hogy mai témájú szímda-ji annak, hogy az lB97-es észtén' rabon szívesen szórakozik é* dőben mindössze 40 szakcsó- tarnul a színházlátogató közön-('port képzett közös alapot. A ség. *40 szakcsoport közös alapja GARAY FERENC ,i meghaladja a százezer forintot. azokat is, akik saját megtakarításaik alépján kívánnak otthont építeni. 1949. óta 70 000 lakás épült már állami kölcsön segítségével, ebből .40 000 az Általános Lakásépítési Akció keretében (30 000 egyéb akcióit- j i ban: bányászház. árvízkárosul-pvolt exportálható. Ezzel szem tak, falusi lakásépítési akció,,(ben a megye teljes nádvagyo „ti- \ 4 ryftrr __ Ált-, l no rvvintr*trv ‘1^ o'/nr c** r»r»r ánjt Ná dból — valuta Baranya megye nádvagyona aratott nád kévéjeként 80 fi’--1 a telekkönyvi nyilvántartások létért átveszi. Amelyik nádiuterületet foglal el. Ebből 453 katasztrális hold van a nádkitermeléssel foglalkozó Siklósi Faipari Vállalat birtokában, Eddig évente a megyében átlagosan 100 ezer kéve nádat termeltek ki, amelyből 5000 kéve na mintegy 35 ezer export-kéve nádat képvisel, ami körülbelül ugyanannyi dollár bevételt jelentene. A megyei tanács végrehajtó bizottsága is toglalkozolt ezzel a fontos kérdéssel. Határozatában javasolta á stb.) 1,957-ben egyedül az Álla lánc® Lakásépítést Akcióban IP ezer család épített saját házal az országban ‘ és ebből megyénkben 51-3 ház készült el annyira, hogy tulajdonosaik az év végére beleköltözhettek. •-’rfJíí'K > . V» m 120 szakcs«i»r; i van Baranyában * | A. i'— mielőtt felhasználják, en Baranya megyében eddig Fgedjék meg a Siklósi Faipari több mint 120 szakcsoport ala- *1 Vállalatnak az exportálható kUilt. A szakcsoportok zÖmeinád kiválogatását. A kiváloganádat felhasználni, az a Siklósi Faipari Vállalatnál értékesítheti, mint a nádiéi vásári ásva egyedül jogosult vállalatnál, A nád learatásának államilag szabályozott végső határideje február húszadika, Ott, ahol február 2 (Mg nem aratják le a nádat, ott a Siklósi Faipari Vállalat jogosult — tulajdonosra való tekintet nélkül — a nádat térítés nélkül learatni és elszállítani. A Siklósi Faipari Vállalat az exportból visszamaradt nádból deszkapötló nádlemézl. gyümölcsládáköt, és . .egyéb Ez\ ’ tUrH jdOnOSOK Sdj'ut R/.UKßCgl€!“ ■ tree / # « i g I1 télikre, de — javasolta a tanács lUOJüräSjClCIllCS tott nád ellenében a siklósi vállalat belföldi minőségű nádat ad cserébe és megtéríti a bélföldi és az exportnád árkülönbözetét. Amelyik nádte- rület-tulajdonos a nádat learatni nem tudja, annak a területén a Siklósi Faipari Vállalat elvégzi az aratást és a leVárható idő járás kedden estig: felhőátvonulások, sok helyen eső, havaseső, a magasabb helyeken havazás. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél, a hőmérséklet csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 2—3, legmagasabb nappali hőméraék- let kedden: 3—0, délen 6 fok felett. Milyen könyveket készít j a PÉCSI SZIKRA NYOMDA? 1955. 1956. 1957. évben Egyénieknél egy számosállatra 2.9 2.4 2.6 hat. ho'i Termelőszövetkezeteknél 6A 6,7 5,9 kát. hali szántóterület jutott, Meg kell nyésztésünkben megmutatkozó A Szikra nyomdában több nagy könyvkiadó vállalat — például a Magvető, a Szépirodalmi, az Európa, az Akadémiai és a Műszaki — részére készítenek könyveket. — Sajtó alatt van éppen Kolozsvári Grandpierre Emil dr. Csibróky szerelmei című regényének harmadik kiadása, A regény iránt humoros volta miatt igen nagy az érdeklődés. Munkában van az Akadémiai Kiadó részére a Levéltári köziemé nyék vaskos kötete, valamint a Szépirodalmi Kiadó rendelésében Tatay Sándor A Simeon-ház Című regénye. Az utóbbi könyvkiadó vállalat részére készül Bóka László: Tegnaptól máig című tanulmánykötete is. Az Európa Kiadó nyomda feladata. — megbízásából nyom- Ebben a munkában ják Becher: Búcsú című regényét, — amelynek magyar kiadásához a szerző külön előszót írt. Uj kiad«« készül Komlói Aladár: Néró és a Vll/a című könyvéből a Magvető részére, valamint Gero László: Szerencse nélkül című novel- láskötete. A Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó megbízásából itt nyomják Vajda: Vigyázó szemetek Párizsra vessétek című Batsányi regényét nagyon szép kiállításban. — A Műszaki Könyvkiadó részére hat különböző műszaki tankönyv utánnyomása is szerepel az L negyedévi tervben. A budapesti megbízásokon kívül természetesen a helyi kiadványok elkészítése is a Szikra nagy könnyebbséget jelent, hogy az anyagkeretet a helyi kiadványok részére sikerült biztosítani. A II. negyedévre például három tonna papírt kaptak a helyi kiadványok részére. A helyi kiadványok közül kiemelkedik a Baranya monográfia, amely a Megyei IdegemforA párt agrértézÍBed kedvezően befolyásolják a® állattenyésztés fejlesztését. Különüli sen vonatkozik ez egy olyan területi egységre, mint a sásai járás, ahol a talaj- és éghajlati adottságok a legértékesebb takarmányok — lucerna, vörös here — termesztését nemcsak nál a szarv asm ;vrh a tényé»/. 1 és. A számszerű ség mellett ugyanis a testtömeget is figyelembe kell venni. Az állattenyésztés a mezőgazdasági üzem keretén belül szoros összefüggésben van a növénytermesztéssel. E kettő Összehangolt együttműködés*' a Indokolják, hanem szükség- mezőgazdasági termelékenység szerűen megszabják. Ebből kö- ' 1 vetkezik természetszerűleg az 1 állattenyésztés, ezenbelül is a ' szarvas ma rhatenvésztés intón- Izívebb felkarolása. A járás termelési profilja régebben is az állattenyész- tés volt. legfőbb biztosítéka, mert „ha virágzó az állattenyésztés, — nincs talajkimerítés, nincs rossz termés.“ Járásunkban a múlt évekhez viszonyítva javult az állattenyésztés. Ez képezte a lakosság fő jövedelmi forrását, mert fejlett volt a s za rvawm a rha ten y ész A fejlődés azonban eléggé lassú és kifogásolható a minö- gégi fejlődés. r Egész mezőgazdaságunk feljegyezni, hogy a tsz-ekie vonatkozó mutató számok nem egészen reálisak, mivel a tsz- tagok háztáji állományát az egyéniekéhez soroltam, holott jórészt a tsz-ek közös takarmánykészletéből tartják ezt az állományt is. A számokból kitűnik, hogy a tsz-ek számosállatsűrűsége nem kielégítő, ami egyúttal a további teendőiket :s megszabja. Miiként alakítsuk ki a jövőben a tsz-ek állat- sűrűségét. milyen intézkedéseket tegyünk! Természetesen vannak szövetkezetek, ahol jobb az állatsűrűség. Mágo- cson. Felsőm!ndszerrten, Hetve- helyen, 3,1—3,4 hold jut egy számosállatra. A hibákat, zavaré körülménykéj’1 felismerve, hozzásegítsük tér* melőszövetkezeteiníket, az égé*2 dolgozó parasztságot a napjainkban mindjobban, megmutatkozó tenyésztői kedv további növeléséhez. F'cn legfontosabb feladd a szükséges takarmányaié0 megteremtése. Legtöbb tennivaló a rét-legelő- gazdálkodás terén van. A természetes fűtermő területünk: rét, legelő elegendő lenne, de ennek közel 50 százaléka elvesz, vagy értéktelenné válik szántó a rétek nagymérvű elvizesecté- se folytán. Tanácsi rétterük’' szarvasmarhatenyésztés tünk 8197 hold. Számítások éveken keresztül úgyszólván egyhelyben állt. Hiányoztak a tenyésztéshez szükséges elő feligazolják, hogy a több mtó* 4000 hold elvizesedett rétteru-. léten termelt takarmány érték galmi Hivatal ki-* tés, a sertéstenyésztés és a ló- vlrágoztatása, boldogulása egy- tételek, mint pl. a takarmány- különbözeiből éppen 4,3 mill'0 * .......... liter tejet lehetne termeli11' am it csak 2 forinttal számítva' 9 millió forint tőbbletéítóket jelentene. Államunk már 3 múlt évben komoly támogatást nyújtott e téren. A járás t/1*1 ezer forint állami támogatást kapott víztelenítésié. Mást újabb 100 ezer forintot leapadásában, mű-*, tenyésztés egyaránt. Jelenleg is ,-e inkább az állattenyésztés nyomó papíron 20* ez a cél. jövedelmezőségétől függ. Az ív terjedelemben. Ha a járás állattenyésztésé- állattenyésztés jövedelmezosé- mintegy 150 képpel nek számszerű alakulását vízs- géhez szükséges tennivalókét, jelenik meg. Köz- gáijuk, kiderül, hogy az egyes elgondolásokat kívánom is- vetlen nyomás előtt állatfajok milyen szerepet töl- mertetni elöljáróban, ttojv áll A Janus Panno-.,tenek be. 14 301 szarvasmarha, kellőképpen érzékeltessem a nius Múzeum év-(,23 657 sertés, 5 303 ló és 9 508 jelenlegi helyzetet, három év könyve, amely ér-(, jUp alkotja a járás áilatállo- állatlétezámának alakulását tékes tanú Írná- nványét. Miaut kitűnik, domi- közlöm: myokat tartalmaz. —. ‘ 1955. 1956. 1957. évben Számosállatlétszám: 18 969 19 936 16 730 db alap. A merev gazdálkodás miatt érékként a takarmány- termő terület, a pillangósok területe alig érte el a 8—9 százalékot. Rétjeink, legelőink nagy része elvizesedett, egyre inkább terjedt ennek következtében a májmétely kór, ami nemcsak a hozamoknál jelent kiesést, de súlyos számszerű túnu erre az évre, amivel terttét Készülőiéiben van a megyei tanács művelődésügyi osztálya kiadásában megjelenő Baranyai Művelődé» is. 18 969 Mint kitűnik, az állomány állatra jutó szántóterület hullámzott, éppen a fent *vú- alábbiak szerint alakult: 'zollak miatt, Az egy számosaz csökkenést is akozott. Es mert éppen a legszükségesebb feltételek hiányozik, csökkent a tenyészanyag, de csökkent a képzett tenyésztek száma ts. Most a legfőbb feladat, hogy » szarvasmarhatenagy területet vízteleníthetünk (8—10 községet). Növelni kell a szántóföld' takarmánywc területét, él-*0' sorban a pillangósok vetésterületét. Örvendetes, hogy járás* átlagban a már említett 8-9