Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-15 / 39. szám

4 V \ P T 0 1058 FEBRUÁR I! A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) atomfegyvereket (árulnak és rakctakilövő-bázitioUiU épí­tenek Ny ugat-Német m\ /.ág­ban. Ezért helyeseljük és támogat- Juk a/ európai atommentes övezet létrehozását. Ezután többek közt a brtisz- s/p’i kiállításról, a ’enevel ta- nácsválasztásokró! és a magyar —argentin, valamint magyar- nyugatnémet keresKede’mi kapeso'atokról érdeklődtek az úi«áeírók. Egyes hírügynökségi jelen­tések szerint az országgyűlést feloszlatták és kiírják a vá­lasztásokat. Mi igaz ezekből a lv'rekből. mikor tartják Ma-, gvarorszáaon a legközelebbi választásokat? meg az e’nöki teendők ellát? J- val. Ez a személyi változás azonban a népfront munkájá­ban, «▼*”'•----” o­zást nem jelent. A népfront helyét és szere­pét Politikai és társé ’almi éle­tünkben az Országos Tanács múlt év októberi ülése világo­san meghatározta, ennek alap­ián dolgoznak ma is a Haza­fias Mépfro"’ ’ ..sngai az egész országban. Az Országos Tanács októberi ülésén világo­sa.. ■ -u~,n t­ját a többpárt-rendszer kérdé­sében is: százalékkal túlteljesítettük. — Néhány kisebb, fűként piaci cikknél mutatkozott csak .je­lentéktelen hiány. Kedvezően alakul az 1958. évi szerződé­sek lekötése is. Az 1957. évi tapasztalatok tehát azt mutat iák. hogy a fel­vásárlások szabad rendszere igen jól bevált, alkalmas a ia- kosság ellátásának biztosításá­ra és a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére. Kérdés: Milyen stádium­ban van a hároméves terv elő­készítése? Válasz: Ilyen jelentések vulóban napvilágot láttak, így legutóbb az AFP Bécsből röp- pen’ett fel ilyen hírt. Sőt az AFP azt is tudni vélte, hogy a vá’esztásokra az ősszel kerül sor. A jelentés jól értesült bé­csi magyar körökre hivatko­zott. s hozzátette, hogy a ma- ffvar kormánynak már ..1957* ben szándékában volt újabb vá'asztásokat tartani.” Ezzel szemben a tények a következők: Az országgyűlés 1957. májusi ülésszakán az alkotmány 18. paragrafusának (2) bekezdése értelmében mandátumát két —e'. tehát 1959. május 17-lg a többpárt-rendszer beveze­tése politikailag helytelen és káros lépés lenne, a népfron' tol kell a kommunisták és párlonkivüliek erős szövetsé­gévé tenni, az MSZMP Irá­nyítása alapján. Válasz: Az Országos Terv­hivatal most teljes erővel a hároméves terv összeállításán dolgozik és néhány hónapon belül el­készül a hároméves terv ter­vezete. Kérdés: A beadási köte­lezettség megszüntetése után az állam milyen módszerekkel biztosítja az ipar, a kereskede­lem és a városi lakosság szükségleteit? Hogyan vált be a beadási kötelezettség eltör­lése? Válasz: Az állam a szük­ségletnek mintegy 75 százalé­kát felvásárlással fedezi. (25 százalékot az állami gazdasá­gok árufeleslege, valamint a különböző szolgáltatások út­ján fedezzük.) A szabad felvá­sárláson felül 1957-ben szerző­meghosszabbította. Ez termé- déses rendszert építettünk ki. szetesen nem jelenti azt, hogy a/ országgyűlés az alkotmány 18. paragrafusának (1) bekez- c’p.-n értelmében megbízatásá­nak lejárta előtt is ne mond­hatná ki feloszlását. Ettől függetlenül egyetértek az AEp jelentésének azzal a me<zá’lapításával, hogy a ma- svar helyzet „elég szilárd ah­hoz. hogy kockázatok nélkül megtarthassák a választáso­kat.” ‘Ujnbb kérdésre — jelent-e változást a népfront politiká­ban Kä’lai Gvula kinevezése — Gyáros László megállapí­totta: a Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége Kállai Gyu­lát, az e’nökség ‘•""tát bízta Az állam részére ez azért elő­nyös, mert előre számíthat meghatározott mennyiségű és minőségű mezőgazdasági ter­mékre. A termelőknek pedig az jelemt biztonságot, hogy Ezzel egyidejűleg az 1961-tö! 85-ig terjedő ötéves terv-idő­szak számain is dolgoznak. Ezután a Minisztertanács munkájáról beszélt, majd • a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmére hozandó újabb intézkedésekről. Az igazság- ügyminisztériumnak szándéká­ban áll eddig ki nem használt, vagy csakis kevéssé használt lehetőségekkel élni a közva­gyon megkárosítói ellen folyó eljárásokban. Gyakrabban fog a bíróság a helyszínen, az üzemi mun­kásság jelenlétében tár­gyalni. Megalakult \Nemsetkiizi szemle íródik arab íöderácirl A „ ” ” Afrika népei a felszabadulás álján Pénteken hajnalban kikiál­tották a második arab föde­rációt. Jordánia és Irak új államszövetségének állam­főjévé a 22 éves Fejszal ira­ki királyt tették meg. Az államszövetség megala­kulására vonatkozó okmányt Fejszál király és Ilusszain király, valamint Jordánia és Irak magasrangú miniszte­rei, nagykövetei és vezérkari főnökei írták alá. Az egyezmény kikötötte, hogy a föderáció három hó­napon belül részleteiben is megvalósul. Az arab föderá­ciónak közös hadserege, kö­zös külügyminisztériuma és közös gazdasága lesz — hangzik az egyezmény. A két ország külföldi diplomá­ciai kirendeltségeit egyesítik. Az államszövetségi egyez­mény aláírását hét órán át tartó tárgyalás előzte meg. Felhívás Felhívja a Pécsi városi Rendőr- kapitányság Bűnügyi Osztálya a akosság figyelmét, hogy akinek érelmére 1957. december 23-án és 958. február 5-én a Jókai téri 5-ös zámú tejboltban 140 és 60 forint rtékben, továbbá 1938. február 5- n a Bem utcai kenyérboltban 100 orint értékben, 1958, február ll-én Kossuth U&joa utcában lévő 181- s számú csemegeboltban 140 és 80 forint értékben zseblopást kd­eitek el, jelentkezzenek a Pécsi ? városi Rendőrkapitányság Bűnügyi Kiugróan jelemlős bűnügyeket J Osztályán (Hunyadi János út 11 sz., a jövőben egyes esetekben em. u. szoba), ugyanis a fenti népbírósági tanács fog tárgyal- X lopások elkövetőit a rendőrség él­ni, stb. : fogta. az állam már a vetés előtt kötelezettséget vállal megha­tározott mennyiségű mező­gazdasági termék meghatá­rozott áron történő átvételé­re. A tuniszi ügy fejleményei A termelők tehát nincsenek ki­téve a szabadpiac áringadozá­sainak. Az előirányzott mennyiség felvásárlását összességében 14 A Duna három-négy nap múlva tetőzik Pineau kiiíüffy mi­niszter csütörtökön este a nemzetgyű­lésben hangoztatta, hogy a francia kor­mány javaslatot tett, amely állítólag alkalmas a francia- tuniszt feszültség enyhítésére. Pineau nemzetgyű­1 lési beszédében ki- kormány jegyzéket ♦ jelentette: '„Elkép- intézett Tuniszhoz izelhetetlen, hogy le- és abban kifejtette: elkövetünk — tette hozzá — azok elhá­rítása érdekében.*’ Pineau szerint — „most a tuniszi kor­mányon a sor bebi­zonyítani, hogy ez így lesz-e vagy sem”. lásokon a közös francia—tuniszi vé­delemről lenne szó”. A tuniszi hatósá­gok csütörtök reg­gel óta teljesen zár alatt tartják Cam- biez tábornok, a Tuniszban lévő Szakiét Szidi Juss?.síben el­hárították a francia bombará- madás áldozatainak holttes­teit. A sirdombok alatt nők és férfiak, gyermekek és aggas­tyánok tetemei fekszenek, fej- fáik mint megannyi mutató­ujj merednek az ég felé és a/ imperializmus legújabb gonosz tetteire figyelmeztetnek, A szakiét! halottak csak kis töredékét képezik azoknak az áldozatoknak, amit az afrikai földrész népei, felszabadulásuk érdekében hoztak.* A szakié ti terrortámadás jelentősége azonban nem mérhető csupán az ártatlanul elpusztultak szá­mának vizsgálatával; kiha'á- sai igen fontosak az algériai, a tuniszi, a marokkói és más népek szabadságküzdelmének további menete szempontjából. Kíséreljük meg, e rövid át­tekintés keretében, néhány gondolat felvetésével közelebb kerülni a tuniszi probléma megoldásához. Három fő kér­désben lehetne megközelíteni a problémát: az egyik az af­rikai népek felszabadulásért vívott harcának általános me­nete. A második kérdés, Fran­ciaország helyzete és politiká­ja Algériában. A i&rmadik az Amerikai Egyesült Allan ok gyarmati politikájának kérdé­se. Az afrikai népek szabadság­ürekvései, ha nem is töret’e- nül. és nem teljesen egyfor­mán. de íeltar’óztath katlanul haladnak a beteljesedés felé. Húsz évvel ezelőtt az afrikai területek több kevesebb mer­kifejezésrejutása jelentkező terrortámadásban az algé'i harcosok állítólagos tuti utánpótlási területei ellen. Franciaország ezzel a lép» vei nyilvánvalóvá tette, htf nem szándékszik felhagyni i gériai imperialista politiká­val. sőt elszánta magát. W kiterjeszti a háborús tűzi«2 két más területekre is. Mi bátorította fel Franci» szág kormányát az- ilyen p(f tika vitelére? Teljesen önák nak tekinthető-e ez az elhs-- rozás, vagy pedig a többi $ perialista nagyhatalom eßr értő támogatásával törtéi* mindez? Amerikai dilemma Itt kapcsolódik be a ha rtf' dik kérdés, az Egyesült Á'-f mok gyarmati politikája»' problémája, összefüggésben ' nyugati szövetségesek egy”* hoz való viszonyával. Az Egyesült Államok g!’*' mati politikája más formák* jelentkezik, mint a .klaa5í kus” gyarmatosító módszer A régebbi gyarmatosítókat' szorított, függetlenségüket elnyert országok ajtaján ? pogtat és elsősorban gazda»' eszközökkel igyekszik uralt”1. biztosítani, az illető orszáí A külügyminiszter francia csapatok fö- bejelentette, hogy a parancsnoka salam­arnnak nyersanyag kincsei” lett. Afrikában a szaharai H szaga nagyon csiklandozz* Egyesült Államok olajmáí”1. sainak orrát és ezzel msST .. . ... rázható az'Egyesült Áll»’’1' lekben valamely k gyarmaté- (^fogasa Algéria függetlent síto hatalom uralma alatt al- gének kendésében > politikának volt a folyom*^ a Tuniszba történő fegy^f. .. , , ,, szállítás, ami komolv '■°'e §yTTv™ ' T,1niZ'I na: hozott ■ f ránc i a -amerikai £ roitkó, Abesszínia, a Delafrikaa „,nnvha.n At Unió. Ghana és Libéria. Az afrikai fejlődés, össze­vetve a többi földrészeken tör­tént, a felsovoltaknál^jelen’ö- s-ebb változásokkal, világosan „ visszatükrözi az egész világon | érvényesülő fejlődési folyama- I tót. sító hatalom uralma alatt lottak. A háború befejezése óta nyolc állam vált függetlenné: Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság tájékoztatása szerint a Hármas Körösök áradása meg­szűnt. Ugyancsak levonulóban van a tiszai árhullám is. Huszt- nál már 13 centiméteres apa­dást jelentettek. Hazai folyóink közül csupán a Tiszán van szórványosan jég. A Duna bajor szakaszáról ugyancsak apadást jelentettek, a korábbi ár 3—4 nap múlva érkezik Budapestre, ahol körül­belül 400 centiméter körüli vízállással tetőzik. A levonuló magas víz sehol sem jelentett nagyobb veszélyt és a csator­nák is jól bírták a keletkező talajvíz levezetését. Ha az idő­járás nem válik csapadékossá, a vízállásokban különösebb változás nem áll be. Az egész Dunán megindult a teherhajó- zás. Már készülődnek a sze­mélyforgalom lebonyolítására is. ; mondjunk Tunisz­át ban állomásozó csa- • patáink utánpótlá- : sáról. Ezt olyan kö- ; riilmények között ! kell végrehajtani, [amelyek nem jelen­tenek semminemű beavatkozást a tu- ; niszi hatóságok ré­széről. Reméljük, i hogy nem lesznek : újabb komoly inci- > densek. Mi mindent ..a jelenlegi nehéz­ségek ellenére” is el van tökélve ar­ra, hogy tárgyalá­sokat kezd a két ország fontosabb problémáinak álta­lános rendezésére. „A tárgyalások — mondotta a külügy- minisztür —, nem terjedhetnek ki az algériai belpolitikai kérdésre. A tárgyá­ból főhadiszállását.♦ A főhadiszállás kö-| rül létesített zárral" lehetetlenné vált mindenféle be- és kijárás. Csütörtökig a polgári szemé­lyeknek megvolt a joguk a közlekedés­re és Gambiez tá­bornok eljuthatott a­Franciaország kei ólja szonyban. Az Egyesült molcnak európai politikai*^ azonban szüksége van W? ci «országra. Ezzefl magy8rJ, ható viszont az, hogy Fr«’1';,' ország az utóbbi időben összegű dollárköicsönt Wn az Egyesült Államoktól. J A francia vezető körök 81 vábbiakban nyilvánvalóul remélték, hogy a dullest P0^ Ebben a helyzetben, a vilá­gon ma uralkodó erőviszonyok között a régi módon folytatott gyarmatosító politika tovább­vitele úgyszólván lehetetlen. Ezt a lehetetlent próbálja gör­kai vonalvezetés hűsége* r szolgálása következtében , .nyerte. a? Egyesült Áll*”J, támogatását észak-afrikai ; Unkájukhoz. Ebből a hitből azonban vid idő alatt kiábrándít1’1*'---- V* —----------- Wivivu iviawicu*- £ eső sen lehetségessé változtatni őket az Egyesült Álla»0*.., a franciák, erkölcsi és gazda- lásfogla’ása es az l sági szempontból egyaránt ka- lapok elítélő kórusa, an**"1-. a”'?. uh**': szomszédos Marsá-t tasztrófapoUükának minősít- nyomban a tuniszi bo«i*Jü ♦ he tő eljárása Algériában. Ma- utam megszólalt, és egy0,1' , j la nagy-t hoztak naevobb fiitfsetk*ns»pe+ fiion olífóH« BVcn/iiao’*1 követ tartózkodásit helyére. hoztak nagyobb függetlenséget tűén elítélte biztosítani akkor, amikor még cselekedeteit. No — « tehettek volna egedményeket, az arab érdekek védeln^k- s ma olyan engedményekkel Erre vonatkozóan igen Francia0’*, pens* Z Új ország: Brit Nyugat-India .....................................pi.óbá,ko2nBki amelyeknek el- ző az angol YorkehTré P<*' fogadása nevetséges volna a zércikkének megjegyzésé v- mind erőteljesebben kibonta- „Amit rendőri eljárásnak kozó ég győzelmesen harcoló veztek. abban a korti»n#,r Ez év elején a Nagy- és a Kis Antillákhoz tartozó számos brit sziget Nagy-Britannia par­lamentjének határozata alap­ján „Nyugat-India” néven a Brit’ Nemzetközösség egy új tagjává tömörUlt. Az új Föde­ráció tagjai eddig alkotmány­jogilag angol gyarmatok vol­tak. Jelenleg Brit Nyugat- India 10 közigazgatási egység­ből áll: 1. Trinidad szigete Tobago- val; az eddigi Szélfelöli (Wind- ward(-szigetek nevű gyarmat tagjai. 1. Grenada, 3. St. Vin­cent. 4. St. Lucia ée 5. Domini­ca. Továbbá 6. Barbados szi­gete. Az eddig Szélcsendes (Leeward)-sziget nevű gyarmat 3 tagja, 7. Antigua, Barbuda- v*|, R. St. Kitt« és 9. Mont­serrat. E volt gyarmat negye­dik tagja, a Brit Virgin szige­tek nem csatlakoztak a Föde­algériai felszabadító erők sza- propaganda egész Középe, ten,és Észak-Afrikában 8 vezetői gáti gyarmatomtók kegy6' » mára. A francia politika szeipmelláthutólag a rosszabb légeinek bizonyítékát Üti»' Útra léptek, helyesebben, még incidens siralmas követke7'.. erőteljesebben folytatják az nyekkel jár ft nyugati v utóbbi időszak alapvetően tekre nézve, olyan helytelen algériai politikáiét. „Totális” háborút akarnak vi­selni Algéria letörésére, ezzel azonban következményeiben szinte beláthatatlan bonyodal­makba sodródnak, s mindazt elveszíthetik, ami ma még le. nézve, olyan amikor az arab ég más ( medán népek bizalmán»11 nyerésén fáradoznak,“ vat*', Ez a megjegyzés magy „ a kezdeti amerikai állói­tól. amikor az Egyesült ■ ► mok „aggodalmát feje’í’ji­hetöségként nyitva áll előttük Franciaoiazag Afrikában. így kapcsolódik Framciao'”­szág bűnös algériai politikájá­hoz Tunisz kérdése. Tunisz a függetlenségét nemiég elnyert állam politikai vezetése, mint tudjuk, az inkább a nyugati politikáihoz közelálló Burgiba kormánya kezében van. Ugyan szemben. ,t: A New York Times tanácsolja az Egyesült *ji mok kprmányának, hogy,'- jezze ki aggodalmát" politikája miatt is, francia csapatok táv# kívánja Tuniszból. Az Egyesüli Államok élj, akkor azonban Franciaország km kötéltánca, melyet { mai értelemben vett jelenléte oeri*li»t* gyarmatoaító BJíi raclóhoe. Végül a területileg zetkilaméter, lakosainak s/áhm gélek összterülete ti 000 négy- Trinidadon a kőolaj. Jamaica mos apró gyarmatot egységes legnagyobb sziget 10. Jamaica tartozékaival (Turks-, Calcos- és Cayman-szlgetcsoprtokkal) együtt. A Szövetség székhe­lyéül hosszú vita után Trini­dad szigetén Port of Spain vá­rosát választották. A SMvetséghez tartozó szí­megközelíti a 3 millió főt. A lakosság kilenctizedé színes- bőrű, túlnyomó többségükben néger. A Föderációhoz tartozó szigetek gazdasági életében a legjelentősebb szerepel a nád­cukor, a banán és kakaó ter­mesztése. illetőleg exportálása, szigetén pedig a bauxit bá-, csoportokba tömöritsék és így nyászata játszik. central!záltabbá váljék az lm- , ,.zm ___ __________ A Nyugat-Indiai Szövetség póriam irányítása, másrészt —; bizonyos szimpátiával tekint —--- i—ti imperia- s ez nem elhanyagolható té-|az algériai függetlenségi küz-y*»»*»*»»»*.........«»mm«, nyeső —, hogy a gyarmatok és*-1-'----- -—2-------x----— * Al gériában állandó veszélyt maik és a gj'aivmatf*Ht*i !7|j: jelent « frissen elnyert tűni- küzdő népek között szí fügfietlenségr«. Nem vitás saját imperialists tehát, hogy Tunisz, hivatalos nek leplezésére mind politikai vezeté«e iM — Tunisz valóbbá válik a srt>'Jä népéről nem is beszélve — gukért küzdő népek előtt' delemre. Fratrlcaországnak az, A |oUÓ #Jlévj , ’étrehozásával a brit listák a második világháború §1. után követett két fő politikai r/lgyarmatok népeinek az ön-1 „/ álláspontja, hogy Tunisz | 1yflrc»»*msi irányvonalukat kívánják meg- »'bisAs iránti törekvését a brit} gvakorlatllag is támogatja az1 valósítani. Egyrészt, hogy a brit birodalomhoz tartozó szá- /.essék 1c, birodalom határain belül ve-1 algériai szabadsáaharcot, En-j nek a francia álláspontnak *í 1, 7.16. 41, (í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents