Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-13 / 37. szám
I , 1958 FEBRUAR 15 NAPLÓ 3 // A UH S&MtoMUdváb if A sellyei járás Baranya me- iomások jövedelmezőségét tegye járásai közül a legfiata- kmtve a megyében a sorrend labb. 1950. június 1-én szervezték. A lakosságinak 78,8 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal. Fő foglalkozási ág a növénytermelés (kukorica) és az állattenyésztés (sertés). A mezőgazdaság belterjessé tételében e járásban is kiemelkedő szerepe van a termelés gépesítésének. Az elmúlt időszakban a járás két végében tervszerűtlenül elhelyezett két gépállomás a megnövekedett mezőgazdasági feladatokat nem tudta ellátni. (Vajszló, Kétújfalu.) A vajszlói gépállomás működése ellen nagyobb kifogás nem merült fel. — A sellyeiek és a járás lakosságának fő óhaja teljesült akkor, a következő: 1. a sellyei...., 12. a vajszlói gépállomás. Mi az oka annak, hogy ugyanabban a járásban az egyik gépállomás előretör, ugyanakkor a másik lemarad? A választ megkapjuk a vb-ülésen felvetett kérdésekből és az erre adott feleletekből. A sellyei gépállomás éves tervét 90,4 százalékra teljesítette. Ugyanakkor a vajszlói tervteljesítése 79 százalék. Mióta a gépállomások önállóan gazdálkodó szervek, a sellyei gépállomás 1957-es évi nyeresége 528 700 Ft. A szomszéd ezzel szemben 54 200 Ft veszteséggel zárt év végén.. Ha a téli gépjavítási munVállalat a csiszolási munkákat ték az aprómag-csépléseket, szakszerűen el tudja végezni, ebben az évben már el is csé- de dugattyút nem tud biztosi- pelték. Az elcsépelt mennyi- tani. Ezen kívül még több al- ség 504 mázsa (98 q lucerna, 16 katrész hiánya (DT 413 lánc- q vöröshere, 19 q biborhere. 23 talpas traktorhoz csavar, le- q fehérhere, 348 q borsó), ami amikor a gépállomások ész- kálatokat tekintjük, — mert szerű bb és tervszerűbb elhelyezése céljából a kétújfalusi gépállomást 1955-ben Sellyére telepítették át. Azóta már eredményesebben működik a két gépállomás a járás területén. Megmutatkozott ez a földek alaposabb megmunkálásában, a termésátlagok növekedésében, nagy segítséget Jelentett a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésében Is. A legutóbbi járási tanács vb- ülésén értékelték a két gépállomás munkáját. De beszéljenek most a számok. A gépálettől függ a tavaszi—nyári munkálatok elvégzésének sikere, — valamint a kijavított és rendbeszedett erőgépek állapotát, a követkéz» helyzetkép tárul elénk: a sellyei gépállomáson 95 százalékos, a vajszlóin 85 százalékos a teljesítés. A téli gépjavítások akadálya, hogy a hüvelyek csiszolását és dugózását nem tudják megfelelően elvégezni. A Kaposvári Gépjavító Vállalattal igyekeztek ezt a nehézséget megoldani, részben sikerrel. A pécsi 14. sz. Gépjavító mez, csapágy) hátráltatja a tervszerű munkát. Ezen túl sok időt fordítanak az alkatrészek beszerzésére: levelezés, távbeszélő útján eddig alkatrészt nem tudtak beszerezni, minden esetben a személyes utánajárás visz eredményhez. A fenti nehézségek teszik szakadozottá az erő- és cséplőgépjavításokat. A vb-ülésen javaslat hangzott el, hogy a gépeket gyártó üzem a gépállomás igénylése után szállíttassa le a hiányzó alkatrészeket. Ezzel megkönnyítenék a gépek alkatrész-ellátását. A gépállomások igazgatósájelentős nyereséget juttatóit gazdáknak, egyben külföldi valutát is jelent országunknak. Javaslat hangzott el a szerződéskötéseikkel kapcsolatban is. A mezőgazdaság:' felügyelők vegyék számba szükséges munkálatokat a tsz-ek szerződéskötésében, s gépállomások a szerződést a felügyelők közreműködéséve kössék meg. A sellyei gépál »más Fogl Ferenc igazgató vezetésével kitűnt a munkák jobb szervezé sével, a traktorosok képzésében is jelentős eredményeket ért el, ezenkívül a gépek jo gának vezetője hozzászólásé- kihasználásával, ami a takaróban elmondja, hogy a gépállomások nem szántó-vető vállalatok. Nagy szeretjük van a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Jelenleg önállóan gazdálkodnak, s ha jól dolgoznak, részesedést kapnak a nyereségből, ami a sellyei gépállomás esetében nem lebecsülendő összeg. Márton elvtárs vb-tag megjegyezte, hogy a gépállomások munkája az elmúlt évben sokkal jolbb volt. Eddig csak ígérMehetünk-e bemutatóra Tfisenybe? „A fiatalok többször kértek — hogy úgy, mint régen, rendezzek színdarabot. Elhatároztam, teljesítem kívánságukat s bár már negyven év'es vagyok, mégis játszani fogok. Arra gondoltam, mondanivaló szempontjából községünk lakóinak művelésére, szórakoztatására legalkalmasabb lenne Kodolányi: Földindulás című műve. Sajnos, a színdarab-könyvet sehol sem tudom megszerezni, pedig az idő is sürget, nemsokára megkezdődnek a tavaszi munkák a faluban. Kérem a szerkesztőséget, szíveskedjenek segíteni megszerezni a színművet.” MAKARÓ FERENC Téseny. « Ezt a levelet hozta egyik nap De nem tudjuk megszerezni a 5 posta szerkesztőségünkbe, s könyvet. , a levél alapján elmentünk a Általában minden községben íaluba — hogy megnézzük és van népművelési előadó, meg- elbeszélgessünk azokkal, akik- kérdeztük hát — miért nem hek szívügye Téseny kulturá- segít ő? tartom, hogy a kultúrmunka legyen társadalmi ügy, de úgy érzem, a fiatalokkal kell foglalkozni, hiszen a KISZ tagjai is olyan szívesen dolgoznának! Vezessen bennünket a népművelési előadó, én szívesen dolgozom, betanítom a darabot. S nem kevesebb, mint harminc fiatalról van szó. Ezek után rajtunk volt a sor a darab megszerzését illetően. Közöltük Makaró elvtárssal, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának vezetőjét kérjük meg, hogy segítse megszerezni a színművet. S hogy ígéretünket teljesítettük, hírül adjuk Makaró elvtárstól és a tanácselnök elvtárstól a bemutatóra a meghívást már megkaptuk. Reméljük: alkalmunk lesz azt felhasználni. Papp Eta pazancaálni...!” ^ élete. — Az iskola Igazgatója, Kar- majd az újságban: ekkor és ekA tanácshoz vezető utat su- mó István a népművelési elő- kor a tésenyi színjátszók be- üár fenyők szegélyezik, s a sá- adó, de az ő vállát nyomja az mutatják Kodolányi: Földindulás kocsiút is kevésbé látszik iskola ezer gondja, felnőtteket lás című művét. 'teszélyesnek a csalóka tavaszi is tanít iskolai munkája után •tepsütésbenJ A tanácselnök, — világosított fel Makaró elvártok Zsigmond elvlárs — táis — nincs ideje ilyesmivel teint a tanácselnökök általá- foglalkozni. Én nem akarom, ban — a falu lakóival foglal- hogy úgy mondjam — kereszWik éppen, de szívesen sza- tezni az ő népművelési munkított időt a beszélgetésre. káját — tette hozzá —, sőt azt A vasárnapi tanácsülésen foglalkoztunk az ifjúság problémáival — vette fel a beszélgetés fonalát —, mert hát ugye még sokan vannak, akik lem viselkednek úgy, ahogyan ülik. Persze ez nem általánosíts — tette hozzá —is mi nagten örülünk, hogy Makaró eI?társ színdarabot szeretne tnítani. Ki is takarít.tatjuk és tendbehozatjuk a kultúrtermet, s azt előre tudom, hogy a tésenyiek szeretik az ilyes- teit. A kultúrtermet jelenleg csak filmvetítésre használják, a S2mfalakat megkoptatta az idő, s sok dolga lesz a seprűnek és * lapátnak a takarításnál. Mindenesetre az ígéret már meg- van, hogy véghezviszik az újjávarázsolást s minden bizonnyal teljesítik is, ha látják: dolgozik a kultúrmunkások! Az elnök elvtárstól utunk teakaró Ferenchez, a levél íróiéhoz vezetett. Igen jól esett a í^glepetés, amellyel fogadott bennünket, amikor megmondok, hogy levele alapján ke- f«stük fel. , — Egyik nap — mesélte Mairó elvtárs — az egyik kisuny állított meg az utcán és '$? szólt: játszunk színdarabol ifi bácsi. S mint már előbb V mondtam, magam is szerelte a színjátszást, mások is •tertek már erre, mi „öregek” 5s szívesen szerepelnénk, a fia- 01 ok sem ellenségei az előadásoknak — gondoltam jó -telne foglalkozni a kérdéssel. vélasztásom Kodolányi: Föld- tedulás című művére esett. A szereplők is meg vannak a Rabhoz, a mondanivaló is kosság terén jelent fejlődést Mindezekben a munkákban Gulyás János agronómus jo szervező készségével tűnt ki. „A két szomszédvár” ver senyében jelenleg a Sellye gépállomás került ki győztesen. A vajszlói gépállomásná a szervezés és a határozott ve zetésben mutatkozó megtorpa nás, az üzemanyag felhaszná lása terén a nyilvántartásol pontatlan vezetése, a gépjaví tási munkáikban való lemara dás hátráltatja a jó eredmé nyék elérését. A járási tanács vb-ülése hasznos útmutatásokat adott a két gépállomá. számára munkájuk körülte kintőbb elvégzése szempontja ból. Remény van arra, hog az 1958-as évben a két szom szédvár nemes vetélkedésében a számadásnál nem lesz lénye ges eltérés. Egymást kölcsönő sen segítve jó tapasztal ato átadásával segítik elő a ma gastabb termésátlagok elérésé mind a tsz-ekben, mind a egyéni gazdálkodóknál. Gépál lomásaink jelentős szerepe töltenek be a mezőgazdasá szocialista átszervezésében. Ok a nagyüzemi mezőgazdasá falusi képviselői. Példájukká nevelik a termelőszövetfceze tek tagjait, valamint az egye ni gazdálkodókat. Az elmú évben munkájuk ellen súlyo sabb minőségi kifogás nem merült fel sem a termelőszb vetkezetek, sem az egyéni dó gőzök, sem az állami gazdasa gok részéről. Ezek a ténye feljogosítják népgazdaságun kát arra, hogy a jövőben továbbra is támaszkodjék a gépállomásokra, mint a nagyüzemi mezőgazdaság fontos őrhelyeire. Dr. Görcs László „A jégeső sem akadály" a pécsi Kamaraszínházbart Csehszlovák zenés vígjátékot, „A jégeső sem akadály“ ímű színdarabot tűzte mű- orára a pécsi Kamaraszínház. Mindjárt elöljáróban el kell mondani, hogy a vígjáték öt- etes, fordulatos, szórakoztató s ami fő: tanulságos is. Mi darab témája? Röviden: a házastársak 10 évi együttélés után is igyekezzenek „tetszeni" egymásnak, ne engedje em a nő, sem a férfi, hogy okévi együttélés után az egymás iránti „közömbösség“ uralkodjon el rajtuk. Mert hiszen az természetes, logy a legény virágot vesz a eánynak, természetes, hogy a vőlegény kedveskedik a menyasszonynak. Aztán jön az esküvő, a mézeshetek. Kis rosszmájúsággal szokás, mondani az esküvőn, hogy: „az első két hétért jótállók.“ S azután? Vajon szükségszerű-e, hogy évek múltán az apró, — de mind a nő, mind a férfi számára mégis olyan sokat jelentő — kedveskedések, figyelmességek lassan elmaradoznak? Nos, valami ilyen kölcsönös figyelmességre utal ez a vígjáték, amelynek tartalma: Vera férjének születésnapját készül megünnepelni. Rendezget oldották meg. A két színész munkájának értékéből semmit sem von le, hogy a vígjáték két írója: Marie Tesarova és Aldfred Radok nagyszerű ér- zékkel és színpadi rutinnal írta meg Vera és Pali szere- pét. Verát Spányik Éva alakítja- Spányik Évát legutóbb Az ember tragédiájában láttuk, s nagyon kíváncsiak voltunk: vajon képes lesz-e ebben a szerepben elfogadható játékot nyújtani? S meg kell monda-' ni: meglepően jó játékot lát- tunk tőle. Mit kíván ez a sze-> rep? Bemutatni egy olyan fe- leséget, aki közel 10 évi házas- ság után is „a régi tűzzel’* szereti férjét, akit az együtt eltöltött évek nem tettek a másik iránt „fásulttá“, aki most is „új“, s aki képes array hogy férjéből elűzze a „meg- szokottság" érzetét. Spányik Évának sikerült ilyen nőt be- mutatni, sikerült bohókásan, kedvesen és hitelesen játszat ni. Szerepében akadtak olyan „monológok", amelyeknek már csak az elmondása is szép tel- jesítmény. Nem is tudnánk megmondani, melyik „jelene* te" tetszett a legjobban, talán az, amikor a „képzeletbeli másik nő“-vel beszélgetett a szobában. Vigyáznia kell azona lakásban: a szép rózsaesok- ban arra>' ^ a m(yri rot a virágvázába teszi s kis dobozban ajándékot helyez az asztalra. Szép új ruhát is készíttetett magának. Várja haza férjét. A férj megérkezik és .. i semmit sem vesz észre! Sem az ajándékot, sem a rózsacsokrot, sem ,feleségén az új ruhát, hanem azonnal munkához lát: statisztikus lévén egy olyan hiba keresését folytatja, amelyet napi munkája közben talált. Felesége végül is kénytelen „rávezetni“ a nap ünnepélyességének okára. A férj kibontja a dobozt és örömmel látja az ajándékot: egy nyakkendőt: Mindjárt fel is oróbálja azonban ... Azonban amikor megtudja, hogy pár fillérrel többet számoltak a nyakkendőért, dühbe gurul és a parkban lévő telefonfülkéhez siet, mondva: majd ő jól megmondogatja véleményét az áruház vezetőségének. Ugyanakkor Vera is elmegy telefonálni a szomszédos eszpresz- szóba. Egy téves kapcsolás folytán Verát és férjét, Palit, a telefonközpont összekapcsolja. Vera azonnal megismeri férje hangját, de Pali nem veszi észre, hogy feleségével beszél. Vera hirtelen elhatározza, hogy megtréfálja férjét. Udvarolni kezd neki s Palinak tetszik „az új nő" hangja, tetszik a „modora“. ne váljon az érthetőség rovó* sára. Pali szerepében Láng Józse* fet láttuk. Láng József Lehár: Víg özvegy című nagyoperettjében Daniló gróf szerepében mutatkozott be a pécsi közön* ségnek. Most „Pali“ alakításával ismét sikert, sok tapsot aratott. Milyen ember is ez á „Pali“? Precíz, pontos, foglalkozása nemhiába: statisztikus. Feleségével majdnem tíz évet töltött el s úgy véli: ezután már egy férjnek nem kell figyelmesnek, előzékenynek len* ni. Munka után hazajön, kényelembe helyezi magát, olvas* vagy éppen a hivatalában végzett munkát folytatja. Még saját születésnapjáról is megfeledkezik! Várhatná-e ezek- után valaki az ilyen férjtől, hogy például felesége névnapjára vegyen valami olyan dolgot, amellyel kedveskedhet? A feleség iránti „közömbös" férj típusa, aki az else adandó alkalommal azt hiszi, hogy feleségénél különb nőt a legkönnyebb találni. Az első „téves kapcsolás“ után szinte szerelmes lesz az „ismeretlen nőbe“, s úgy érzi: csak vele folytathatja életét. De végül is helyrelottyan az esze és rádöbben: nincs az a nő, kiért feleségét elhagyná. Láng József megtalálta azt a stílust. Igazán megtalálhatsz mindent: vörös pezsgőtől, zsiráf- sörtől kezdve a whiskyig, — mindent. ;. Aztán nagyszerű, ízletes hideg és rt^eleg ételeket, amelyeket az itt „mellékelt” fiatal szakács-művész varázsol a vendég asztalára..,-.:. Aztán kedves, hangulatos világítást. Ez fontos ám, mert a neonfény valamiképpen mindig rideggé, színtelenné teszia.héz lenne a szőnyegre verni a szórakozóhelyek belső képét Itt viszont karilámpák, és hatalmas, — kovácsoltvasból készült — mennyezeti csillárok ontják a — szemnek is nyug- lalóbb — enyhe sárga és vörös fényt. ;.. Aztán a gyönyörű, ezernyi fényben sziporkázó, bárpult még csak emeli az étterem kellemes légkörét. És mit mondjunk még? Azt, hogy a hajdani „csám- csolda” ledobta magáról kopott ruháját és most pompába öltözött. Megérte. Nemcsak a szemnek — hanem... Mégis csak jó dolog az, hogy az a ____, „ __________ __ bizonyos „kisember" délben is *6 1 a mi községünk lakóihoz»*és este is olcsón és igazán szép, hangulatos környezetben fogyasztja el ebédjét, illetve vacsoráját. Mert — most megfordítom ezt a közmondást —: „Amilyen a fogadjisten, olyan lesz az adjonisten”. Vagyis, hogy az emberek is úgy viselkednek ebben a környezetben, ahogy őket fogadják... Itt nehamut, nehéz lenne borral locsolni a térítőt, nehéz lenne marakodni és asztalt burogat- ni, — mert... mert a vendég megilletődik, amint belép. — Egyszerűen ezért. Igaz, hagy akad néhány vendég, amelyik nagykabátban telepedne le az asztal mellé, de ... kedves tapintattal figyelmeztetik: „érezze jól magát, — egyébként... jobbról van a ruhatár”. Hát így van ez rendjén a Kazinczy-étteremben. Hanem — nem a mindenáron való „hibakeresés" miatt —, de valami azért itt nem stimmel. Nem én mondtam, — másvalaki mondta a napokban, hogy a zenekar muzsikája nem andalitó, inkább — ál mositó... Mondom: — nem én mond tárná. Mind jobban udvarol annak a ,, nőnek aki más mint a fele- ameUVel 02 llVen 1erlet I01 benőnek, aki „más mint a fele mutatja> [<,leplezi. Jó színészi alakítás. nőnek, aki „más mint a fele sége", aki „megérti őt“. Később Pali randevút beszél meg a „kedves ismeretlennel". A megbeszélt helyen Pali — nagy meglepetésére — feleségét találja. Aztán mindkettő- ükben felelevenednek megismerkedésük emlékei és Pali elhatározza: szákit a „másik nővel.“ • Mint a történetből kiderül: a vígjátéknak mindössze két szereplője van. A két szereplőnek feladata, hogy 3 felvonáson keresztül játsszon, szórakoztasson. S dicséretükre legyen mondva: feladatukat jól A két szereplő mellett a darab sikerében feltétlen érdeme van Marton Frigyes rendezőnek, aki nemcsak a rendezésben, hanem a vígjáték díszleteinek tervezésében is ötletes munkát végzett. A darab zenéjét Vécsey Ernő komponálta. A zene, a dalok hangulatosak, a játékhoz, a mondanivalóhoz alkalmazkodnak. Méltán illeti elismerés Paulusz Elemért és Bórsav Pált zongorakíséretükért. GARAY FERENC „Becsületességből jelesre vizsgáztak!“ A napokban elvesztettem igazolványtárcámat az összes igazolványommal és pénzemmel együtt. Barta József jegyvizsgáló a vasúti kocsiban a pad alatt találta meg és leadta a bátaszéki állomáson; Innen azonnal értesítettek telefonon és a következő nap szerűen egy igazolványtartó megtalálása. Szívvel és igaz emberséggel találkoztam itt. A bátaszéki áüomá&főnöknek biztosan számtalan gondja van, mégis legfontosabbnak tartotta, rögtön értesíteni, hogy aggodalmamat eloszlassa Még arról is gondoskodtak, átadták egy másik kalauznak, hogy másnap beküldjék Pécsaki mindent eljuttatott hozzám. Nem is tudom pontosan, hány emberen keresztül kaptam meg a tárcámat, úgy hallottam, legalább hat ember adta egymásnak, míg hozzám elérkezett. A pénzből — mely nagyobb összeg volt — még csak 10 fillér sem hiányzót:. A MÁV dolgozói, hogy iskolai nyelvvel éljek: becsületességből jelesre vizsgáztak; Több ez ac eset, mint egyre, és így ne kelljen vasúti jegyet váltanom, mert az egész havi vasúti bérletem is az igazolványok kÖ2»tt volt. Ezt a törődést, gondoskodást, felelősségtudatot, igaz emberséget szedetném ezúton megköszönni Barta József jegy- vizsgálónak, azonkívül a többi névtelen, általam nem ismert MÁV dolgozónak. Tihanyi Erzsébet ginm tanuló.
