Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-11 / 35. szám

2

NAPLÓ

1958 FEBRÜÄR 11 1

A megyei tanács hétfői

(Folytatás az 1. oldalról)

gos értéke 33,10 forint volt, tavaly pedig 45,09. Különösen kimagasló eredményt ért el a rózsafád termelőszövetkezet, ahpl a tagság egy munkaegységre 81 forintot kapott. A legjobb termelőszövetkezetek tagjainak keresete ma már túlhaladja a legjobban dolgozó középparasztokét is. A szentlőrinci Úttörő Termelőszövetkezetben Nyers János állatgondozó múlt évi keresete 35 728 forint volt. Ez 2977 forintos havi átlagnak felel meg. Ezzel szemben Pellérden Czinki Ferenc 12 holdas középparaszt tavaly 44 245 forint bevételre tett szert tnásodmagával, összkiadásuk viszony 14 947 forint volt. így tiszta jövedelme 29 303 forint maradt. Ha számításba vesszük, hogy ezt az eredményt két családtag érte el 470 munkanappal, akkor az egy főre eső havi jövedelem 1220 forintnak felel meg.

— Úgy gondolom — folytatta Palkó elvtárs —, hogy az ilyen összehasonlításokat még sokáig folytathatnám, de akkor is csak ez lenne a lényeg: a ma még egyénileg gazdálkodók is kénytelenek beismerni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságé a jövő.

Palkó Sándor elvtárs ezután beszámolt a megyei tanács ipari vállalatainak munkájáról. Elmondotta, hagy a múlt esztendőben — éppen a vállalati gazdálkodásiban jelentkező súlyos problémák megoldása miatt — határozott intézkedéseket kellett hoznia a végrehajtó bizottságnak. így például különböző visszaélések miatt öt vállalati igazgatót kellett leváltani. Problémák merültek fel a bérezések terén is.

Az év végére már minden iparágban bevezették a teljesítménybért, s elérték azt is, hogy a béremelések megfelelő alapon álltak, tehát a vállalatoknál nem lépték túl a megengedett kereteket.

Harcot indítottak a nyílt és burkolt árdrágítás leküzdésére is. A tanács szakigazgatási szerve több mint száz esetben tartott árellenőrzést és ennek következtében komoly hibákat fedett fel. Az ipari apparátus járási és községi aktívahálózatot épített ki a kontárkodások fe’színrehozása és megszüntetése éltekében.

Palkó elvtárs a továbbiakban, a közlekedési problémákkal foglalkozott, bár ezek megoldása elsősorban a minisztériumi szervek hatáskörébe tartozik. De a megyei tanács mégsem lehet közömbös olyan sajnálatos tényekkel szemben, hogy megyénkben például elhanyagoltak az utak. Ennek oka főként az, hogy az utak építése, felújítása igen komoly költséget igényel. Mindenesetre az is eredmény, hogy tavaly

Harkányban, Dunafalván és Uj-Mohácson több kilométer hosszúságban új utak létesültek, a siklósi, gyűdi és harkányi utakat pedig felújították.

A kereskedelmi életet illetően a megyei tanács elnöke elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben a helyes párt- és kormánypolitika nyomán különösebb fennakadás nem jelentkezett az áruellátásban. Zsírból, húsból, lisztből, rizsből például lényegesen javult az ellátás, mint az 1957-es esztendőt megelőző években. Például korábban húsárusítás a megyében mindössze 18 helyen volt, de ez a szám tavaly már 120-ra emelkedett. A választék bővítése érdekében a végrehajtó bizottság kezdeményezésére

a kereskedelmi osztály másfél millió forint értékű árucserét bonyolított le a jugoszláv kereskedelmi szervekkel.

A megye kulturális életével kapcsolatosan Palkó Sándor elvtárs elmondotta, hogy több mint három millió forintos beruházási költséggel felépült hat iskola 11 új tanteremmel és- folyamatban van továbbá öt iskola építése. Ezenkívül több mint 60 pedagóguslakást létesítettek csupán az 1957-es esztendőben, tehát többet, mint a felszabadulás óta eltelt évek bármelyikében. Tavaly májusban került sor a pedagógusok fizetésrendezésére, ami a megye pedagógusainak bérét évi hatmillió forinttal növelte meg. A magyei tanács létrehozta, mintegy félmillió forint költséggel a Virág-pusztai ifjúsági intézetet, amelybe 37 fiatal lány költözött be. A megyénkben élő — miintegy 10 ezer — cigány problémáinak megoldásában is bizonyos előrehaladást jelent a 6ásdi (hömyéfci) napköziotthon felállítása, ahol körülbelül 40 cigánygyerek iskolába járásának és tanulásának feltételeit teremtettük meg;

A beszámolóban szó esett a megye színjátszó csoportjai- naik működéséről is. Megyénkben 145 színjátszó csoport van,

ezek közül kiemelkedő eredményt érnek el a szentlőrinci, siklósi és a mohácsi színjátszók. Ezek nemcsak székhelyükön, hanem a környező kisebb községekben is előadásokat tartanak. A színjátszók számára nagy segítséget jelentett az az egyhetes bentlakásos tanfolyam Pécsett, amelyet a Nemzeti Színház kitűnő rendezőjének elméleti és gyakorlati irányításával tartottak meg. Jelentősnek tartjuk azt a kezdeményezést is, hogy a megyei könyvtárban állandó jellegű színdarabkölcsönzési lehetőséget biztosítottak a falusi színjátszóknak. Kórusaink életében nagy esemény volt á Sátorhelyen rendezett júniusi találkozó. A verskultúra terjesztése érdekében októberben „Arany János szavalóvers eny“ indult, amelyen mintegy nyolcszázan vettek részt.

— Az egészségügyi feladatok eredményes megoldása is komoly erőpróbát jelentett — folytatta Palkó Sándor elvtárs. — Az orvosok szervezett és elismerést illető munkája és a társadalmi összefogás nem volt hiábavaló a gyer- mekparalízis nagy veszélyének elhárításáért folyó harcban. Mindannyian jól emlékszünk, mennyire aggódtak a szülők gyermekeikért, sőt egyes helyeken valóságos pánik-hangulat lett úrrá az embereken. A végrehajtó bizottság ezért — egészségügyi szervei révén — határozott intézkedéseket foganatosított, gondoskodott a — szerencsére csak szórványosan jelentkező — betegségek lokalizálásáról, megszervezte a védőoltásokat.

Ma már elmondhatjuk, hogy

a gyermekparalízis veszélyét

egyelőre sikerült távoltartani a lakosságtól és reméljük,

hogy a kedvező helyzet tartós marad.

Ugyancsak az időben, történt helyes beavatkozás, az orvosok példamutató helytállása nyomán az úgynevezett „ázsiai

influenza" csak néhány hétig akozott problémát megyénkben. Ezt a járványt is szerencsésen sikerült átvészelnünk, számottevő utókövetkezmények nélkül.

Palkó Sándor elvtárs közel kétórás beszámolóját a következő szavakkal fejezte be:

— Hangsúlyoznunk kell valamennyi gazdasági és kulturális természetű tennivalónk alapját: a helyes tömegpoldti- kai munkát! Csakis akkor érhetünk el további eredményeket a termelőszövetkezeti mozülése

gálámban, a mezőgazdasági és! ipari termelés fejlesztésében, a i kommunális ellátottság fokozásában, a közlekedés megjavításában, a kereskedelmi igények messzemenő kielégítésében, a pénzügyi tervek teljesítésében, a művelődésügyi.j egészségügyi és szociálpoliti-: kai célkitűzéseink elérésében, — ha valamennyi feladatunkat: összekapcsoljuk a tömegek mozgósításának politikájával.: ha minden igyekezetünkkel; azon leszünk, hogy töretlenül: érvényesüljön a munkásosztály: hatalma, népi demokráciánk j valóban a proletárdiktatúra ál-, lama legyen, akkor népünk: jóléte állandóan emelkedik.; Meg vagyok győződve arról,! hogy további munkánkat, erő-: feszítéseinket ilyen siker fog-i ja koronázni.

Ezután sor került a hozzá-: szólásokra. Horváth Lajos elv- < társ, a megyei tanács tervosz-; tályának vezetője, a tervfegye-: lem szigorú megtartására és: szüntelen takarékosságra hív-; ta fel a tanácsok figyelmét. •

Simek Árpád elvtárs a kong-: lói városi tanács vb-elnöke bf-i rálta a felsőbb szerveket ater-j vezés és a végrehajtás közötti: időbeni aránytalanságok miatt.:

Görcs László elvtáns, iskola- igazgató azt a sajnálatos tapasztalatát ismertette, hogy az iskolákban a tanulók belpolitikai nevelése nem kielégítő.

Bruek József elvtárs, a pécsi járási tanács elnöke hozzászólásában elmondotta, hogy a járási pártbizottság támogatáséval még á tavaszi munkálatok megkezdése előtt felkeresik a községi tanácsokat, hogy ott az apparátus dolgozóival alaposan megbeszéljék a meginduló mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos teendőket.

A hozzászólások után került sor az első vidéki Népi Ellenőrző Bizottság tagjainak meg- választására, illetve feladatuk ' ismertetésére, amelyre részletesen visszatérünk lapunk holnapi számában.

A földművelésügyi miniszter rendelete

a gépi munkák és a gépbérleti díj megállapításáról

A Magyar Közlöny február 9-i száma közli a földművelés- ügyi miniszter rendeletét a gépi munkák és gépbérleti díj megálapításáról. — A rendelet kimondja: a szántási díj normálholdanként kisüzemi feltételek mellett végezve 140, nagyüzemi feltételek mellett 120 forint. A különböző mélységű szántások díját a mindenkor érvényes normálhold-át- számítási kulcsok alkalmazásával állapítják meg. Az egyirányú szántás díjaként a kétirányú, azonos mélységű szántásra megálapított díj 40 százalékkal emelt összegét számítják fel.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett szántási munka díját attól függően számítják fel, hogy a termelőszövetkezet legkésőbb március 15-ig kötötte-e a gépállomással éves szerződését. Ha az éves szerződésben vállalt gabonacséplésen kívüli munka értéke egy hold termelőszövetkezeti szántóra vetítve három normálhold alatt van, normálholdanként 80 forintért, ahol a három normálholdat eléri vagy meghaladja, 70 forintért kell mindennemű szántási munkát végezni.

A termelőszövetkezetek részére, valamint a közös szőrűn végzett gabonacséplés természetbeli munkadíja az elcsépelt termény súlyának négy-öt százaléka.

Továbbiakban a rendelet a gépálomások által végzett szállítási munkák díjaival foglalkozik, s megállapítja: a szállítási díj, traktorral végezve óránként 40 forint, tehergépkocsival 55 forint. Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek gépi munka elvégzésére éves szerződést kötöttek, a szállítás díja traktorral óránként 20 forint, tehergépkocsival 27 forint. Egyes esetekben az éves szerződést kötött termelőszövetkezetek kérésére a

gépállomás a szállítást, valamint a szállítással kapcsolatos rakodó és egyéb munkát a teljes költség és megengedett nyereség figyelembevételével; kölcsönös megállapodás alapján átalányösszegben is elvállalhatja. Ilyen esetben a megállapított díjakból a termelő- szövetkezetek részére 50 százalékos kedvezményt kell adni; A mezőgazdasági jellegű szállításokat a gépállomások forgalmi adó felszámítása nélkül kötelesek végezni.

A továbbiakban a rendelet az egyéb gépi munkák díjtételeivel foglalkozik és közli, hogy ezek után milyen kedvezményben részesülhetnek a termelő- szövetkezetek.

Az újonnan alakult termelő- szövetkezetek részébe a megalakulás évében a szántást, a szállítást, valamint az egyéb traktor- és motormunkákat — tekintet nélkül a szerződésben vállalt munkák mértékére — a három normálhold feletti kedvezmények alkalmazásával végzik a gépállomások, feltéve, ha a termelőszövetkezetek az év hátralevő részére szerződést kötöttek a gépállomással.

A termelőszövetkezetek részére a kikapcsolt rizstelepek ugarművelését a gépállomások díjmentesen végzik.

A rendelet végül a traktorok és a traktorvontatású munkagépek bérleti díjáról intézkedik. Kimondja, hogy a gépállomás azokat a traktorokat és cséplőgép kivételével — traktorvontatású munkagépeket, amelyeket nem tud hasznosítani, termelőszövetkezeteknek, termelőszövetkezeti csoportoknak, szakcsoportoknak, szak- szövetkezeteknek, mezőgazda- sági társulásoknak, az öntözőgépeket, fogatos munkagépeket, stb. más igénylőknek is bérbe adhat. A gépek bérleti díját a gépállomás és a bérlő közösen állapítják meg.

Kinevezés

♦

♦

A forradalmi munkás-pa- ♦ raszt kormány dr. Jóború Mag-; dát művelődésügyi 'miniszter-} helyettesi tisztsége alól felmen-» tette, egyidejűleg Ilku Pált| művelődésügyi miniszterhe- J

lyettessé kinevezte. . |

* \

A művelődésügyi miniszteri

dr. Jóború Magdát az Orszá-Í gos Széhenyi Könyvtár veze-| tőjévé nevezte ki. í

Argentin kereskedelmi küldöttség érkezett

Budapestre

Hétfőn nyolctagú argentin kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre Raoul Augustin Ondarts iparügyi államtitkár vezetésével. A küldöttség tagjai között az argentin gazdasági élet vezető szervei, a kereskedelmi, ipari minisztérium, á Központi Bank, az y. P. F. Olajtársaság, a nagy iparvállalatok, köztük a Dinié

és a távközlési intézet képviselői vannak.

A küldöttség az ipar fejlesztését szolgáló beruházásokhoz vásárlások céljából tesz körutat az európai szocialista országokban. Jártak Moszkvában, Varsóhan, most Prágából érkeztek Budapestre, hogy néhány napig itt tárgyaljanak üzleti kérdésekről.

MSRX és ENGELS MŰVEI első kötete

A napokban jelenít meg Marx és Engels Műved első kötetének magyar kiadása az MSZMP Központi Bizottságának határozata alapján. A harminc kötetre tervezett kiadás első kötetérteik megjelenést! igen jelentős esemény a magyar nyelvű marxista irodalom gazdagodása szempontjából.

Az első kötet magában foglalja Marxnak és Engelsnek az 1839—1844-ig tartó időszakban írt műveit. A kötet első része Marx 1842 és 1844 közötti műveit tartalmazza, amelyek nagyrészt a „Reinische Zeintung“-baxi és a ,.Deutsch- Französische Jahrbücher"-ben jelentek meg. Ezeknek a műveknek a tanulmányozása közben végigkísérhető az a folyamat, amelynek során Marx megkezdte harcát a reakciós porosz cenzúra leleplezésével a német feudális reakció ideológusai ellen. Ez a harc végigvonul Marxnak a „Reinische Zeitung“-bain megjelent cikkein. Lenin a „Marx Károly“ c. munkájában megjegyzi : ezekben a cikkekben már észrevehető, hogy Marx az idealizmusról a materializmusra és a forradalmi demokratizmusról a kommunizmusra tér át.

Ezekben a cikkekben Marx nemcsak polemizál a német feudális reakció ideológusaival,

hanem határozottan fellép a steilem!, politikai és társadalmi elnyomás ellen, amely az 1848-as polgári forradalom küszöbén álló Poroszországot és egész Németországot jellemezte. Marx, már itt, nemcsak a felszínen mozgó politikai jelenségeket elemzi, hanem meg teszi az első lépéseket a társadalmi jelenségek mélyebb, lényegi megismerése felé, a puszta politikától a német társadalom gazdasági szerkezetének feltárása felé, amelynek alapján kimutatja az abszolutisztikus porosz állam valódi szerepét is. („Viták a falopási törvényről’')

A „Deutsch-Französische Jahrbücher“-ben megjelenít cikkeiben válik végérvényessé Marxnál az idealizmusról a materializmusra és a forradalmi demokratizmusról a kommunizmusra való átmenet. A fenti Évkönyveknek a főfal- adatáról szóló vitában, amely Marx, Rouge, Feuerbach és Bakunin között zajlott le, Feuerbach nak azzal a felfogásával szemben, hogy az Évkönyvek főfeladata „az emberek nevelése, a nép felvilágosítása legyen“, mert szerinte, „a forradalom még nem célszerű". Marx a főfeladatot a ..minden fennállónak kíméletlen bírálatában“ jelölte meg, mert Marx szerint „a forradalmai csalt az eoztalyhwrc hozza létre és vem a nevelés", Marx ezzel kapcsolatban még

kifejtette, hogy az olvasókat a valóságról és az ebből előállott eszmékről kell felvilágosítani. A régi eszmék bírálatát pedig össze kéül kapcsolni a gyakorlattal, a politikával, a „valóságos küzdelemmel“.

Különösen nagy jelentőségű a „Deutsch-Französische Jahr- bücher“-ben megjelent cikkei között „A hegeli jogfilozófia kritikájához. Bevezetés“. E cikkben, mintegy befejeződik Marx forradalmi, dialektikus- materialista világnézete kialakulásának folyamata, az a folyamat, amelyben Marx eljutott az idealizmustól a materializmusig, a forradalmi demokratizmustól a proletariátus töténelmi-társadalmi szerepének felismeréséig. E cikkében Marx határozottan kimondja, hogy csak a proletariátus képes saját maga és az egész társadalom felszabadítására. „Németországban a szolgaság semmilyen faját nem lehet megtörni anélkül, hogy a szolgaság minden faját meg ne törnék"

.........,A németség emancipációja a

z ember emancipációja. Ennek az emancipációnak az agya a filozófia, szíve a proletáriátus“. (Marx és Engels Művei 1. 390. old.)

A kötet második része Engels 1839 és 1844 közötti műveik tartalmassá. Eagtüsttek

ezeik a művei megmutatják, hogyan találta meg önállóan az utat a kommunizmushoz még Marxszal való barátságának kezdete előtt.

Engels ezekben a művekben feltárja a szörnyű kizsákmányolás következtében éhezésre ítélt munkások és kézművesek súlyos nyomorát és nélkülözését. Harcol az un. „arany középút“ filozófiája ellen, ugyanakkor mint forradalmi demokrata küzd a reakciós porosz államrendszer ellen. Az angliai tartózkodása idején írt cikkeinek középpontjában Anglia gazdaságának’ és társadalmi szerkezetének kérdéseid állnak. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatában Engels eljutott annak megállapításához, hogy a gazdasági tények, legalábbis a modem világban, mint alapvető történelmi erők hatnak és ezek az alapjai az osztályellentétek keletkezésének, amelyek viszont alapjául szolgálnak a politikai pártok kialakulásának, a pártharcoknak és ezzel az egész politikai történelemnek. Az angol munkások helyzetének és közéleti szereplésének vizsgálatából Engels is arra a következtetésre jutott, (mint Marx a német társadalom vizsgálatából) hogy csak a proletáriátus az az egyedüli haladó társadalmi erő, amely végre fogja hajtani Angliában a társadalom forradalmi átalakítását. („A politikai pártok álláspontja“, „A munkásosztály helyzete Angliában", „Londoni levelek“!

Engels átmenete a materializmusra és a kommunizmusra a „Deutsch-Französische Jahrbücher"-be,n megjelent műveiben válik végérvényessé.

„A nemzetgazdaságtan bírálatának vázlata" c. munkájában megalapozta a polgári politikai gazdaságtanra irányuló kritikát és ezzel együtt megteremtette a tőkés társadalomnak az elnyomott és kizsákmányolt tömegek álláspontjáról való kritikájának alapját is. Engels több cikkében is ki-, emeli a néptömegek szerepét, egyrészt, mint olyan tényezőt, amely döntő szerepet visz a nemzeti elnyomás alól való fel szabadulásban, másrészt kiemeli a néptömegek szerepét a „hőskultusszal“ szemben, mint egyetlen erőt, amely képes a haladó eszméket az életbe átültetni.

Az első kötetben közzétett* művek lényegében tartalmazzák a csíráit a későbbi munkáikban kifejtett zseniális eszméknek, amelyek gyökeres fordulatot, minőségileg magasabb fokot jelentenek a természetre és a társadalomra vonatkozó nézetekben.

A kötet áttanulmányozása betekintést ad az olvasónak a marxizmus egésze kialakulásának kezdeti folyamatába. Ugyanakkor végigkísérhető a marxizmus mind a három alkotórésze, a filozófia (a dialektikus és történelmi materializmus), a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus kialakulásának kezdeti folyamata, amely a marxizmus egészén belül már kialakulásakor is egységes egészet alkotott.

Ezt fontos hangsúlyozni azért, mert a marxizmus ellenségei nem egyszer intéztek támadást éppen a marxizmus egysége ellen. K. Kautsky pl- azt bizonygatta, hogy először a dialektikus materializmus alakult ki és csak ez után a marxista történelemfelfogás, 8 történelmi materializmus.

Marxnak és Engelsnek e kötetben foglalt ifjúkori művei beható áttanulmányozása eredményeként nyilvánvalóvá válik, hogy K. Kautsky állítása nem felel meg a valóságnak.

Marx és Engels művei '■ kötetének megjelenése magyar nyelven alapvető és eddig sokat nélkülözött anyagot tesz könnyen hozzáférhetővé azok számára, akik a marxizmus^ leninizmust tanulmányozzák és művelik. A kötetnek külön je- lentősége -van abban, hog5' most nagyobb lehetőség les2 szélesebb körökben a marxista filozófia történetének tanul' mányozására eredeti művek alapján. A kötet nélkülözhetek len mindazok számára, akik * marxizmus szükségszerű k<- alakulását a maga történetiségében, a> marxizmus klasszikusainak eredeti művein keresztül kívánják megismerni, tanulmányozni és a levonhato következtetéseket a gyakoriak életben alkalmazni.

JUDT ISTVÁN tanársegéd.