Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

2 V A P t. 0 1958 FEBRUAR 8 Hruscsov beszélgetése nyugatnémet újságírókkal í HÍREK i Az a bizonyos jóízlés • Babarcon énekkar alakult j t fiatalok és öregek részvételé- i Ivei. Az énekkart Hergenrőderj • József pedagógus vezeti. • Moszkva (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, ja­nuár 29-én beszélgetést folyta­tott Axel Springerrel, a Die Welt című lap kiadójával, va­lamint Hans Zehrerrel, a lap főszerkesztőjével és válaszolt a két német újságírónak a nemzetközi, valamint a német helyzettel összefüggő több kér­désére. Az SZKP első titkára Né­metország nemzeti egységé­nek helyreállításával kapcso­latban kijelentette: ennek a minden németet mélyrehatóan érdeklő problémának megol­dásához a kulcsot elsősorban nem Moszkvában, nem is Washingtonban, Párizsban, vagy Londonban, hanem Bonnban és Berlinben kell ke­szági amerikai atomtámasz- pontok és rakétalő terek kérdé­sével kapcsolatban kijelentet­te a következőket: — Szeretném, ha Nyugaton végre megértenék: nem fe­nyegettünk és nem ' is aka­runk fenyegetni senkit, s a szovjet állam semmitől sem idegenkedik jobban, mint az erőpolitikától, márpedig éppen ez a lényege a rémítgetés és nyomás módszereinek. & nyu­gatnémet kormányhoz és la­kossághoz intézett figyelmez­tetéseinkben nem található semmi más, csupán tárgyila­gos, korszerű, tudományos adat. sokoldalú mérlegelés és hitelt érdemlő következtetés, amelyet a kialakult helyzet diktál. remi. Hruscsov ezután a követke­zőket mondotta: Ma, amikor a két német államot mély ba­rázda választja el egymástól, mindenekelőtt le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket abból a nyilvánvaló tényből, hogy a Néniét Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság nem csu­pán olyan két állam, amelyben egy nemzethez tartozó, egy nyelven beszélő emberek él­nek, és dolgoznak, hanem olyan két állaim is, amelyben a gazdasági élet alapjai, a politi­kai és társadalmi rend külön­bözők. Arról van szó, hogy megoldjuk a történelemben először jelentkező feladatot: két különböző társadalmi és gazdasági rendszerű független állam békés egyesítésének fel­adatát. Hruscsov ezután emlékeztet­te az újságírókat a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának arra a javaslatára, hogy hívják össze a két állam: a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság értekezletét. — ;,„Nem látok’ olyan ’javaslatot, s .nyilván egyáltalán nincs is Snás olyan sikerrel biztató ja­vaslat, amely Németország egyesítésének megoldására irá­nyul“ — hangsúlyozta az SZKP első titkára. Ezután így folytatta: — Nem túlzunk, ha azt ál­lítjuk, hogy ha a Német Szö­vetségi Köztársaság a Szovjet­unióval és más államokkal együtt erőfeszítéseket tesz a nemzetköz; feszültség enyhíté­sére s az új háború veszélyé-, nek elhárítására, akkor az Az SZKP első titkára fog­lalkozott a külföldi csapatok­nak az Észak-Atlanti Szövet­séghez, illetve a varsói szerző­déshez tartozó államok terü­letéről való kivonásával, va­lamiint a külföldi katonai tá­maszpontoknak egyidejű meg­szüntetésével. Ezzel kapcsolat­ban hangoztatta: a szövetségi kormány elutasító magatartá­sa nem segíti elő az európai biztonság megszilárdításávaj és a nemzetközi feszültség enyhítésével összefüggő kér­dések megoldását. A nemzet­közi helyzet enyhítéséhez fű­ződő érdekekkel ellentétes az, hogy a nyugatnémet kormány nem hajlandó rendezni kap­csolatait Kelet-Európa és Ázsia több országával, köztük olyan országokkal sem, ame­lyek a hitleri agresszió áldo­zatai voltak. A német békeszerződés prob­lémájáról Hruscsov ezeket mondotta: — A párizsi egyezményekhez hasonló pótlékok semmiképpen sem helyettesíthetik a béke- szerződést. A szovjet kormány a háború befejezése óta eltelt egész idő alatt áilást foglalt amellett; hogy a riémétJ kér­dést a Németországgal való bé­keszerződés megkötése útján gyökeresen rendezzék. A Né­metországgal való békeszer­ződés megkötésének leg­ésszerűbb lehetőségeit a Né­met Demokratikus Köztár­saság kormányának a német államszövetség megteremtésé­re irányuló javaslata nyitja meg. Ebben az esetben a bé­keszerződést az államszövetség szerveivel, valamint az állam­szövetséghez tartozó államok kormányaival is megköthet­nék. Egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a nyu­gatnémet Bundeswehr atom- és rakétafegyverre] való ellá­tására törekszik, s bele akar kapcsolódni a legújabb fegy­verfajták gyártását szolgáló kutató munkába. Hruscsov a továbbiakban ki­fejtette: a legutóbbi idők fo­lyamán Berlinben kialakult helyzetet semmiképpen sem le­het normálisnak tekinteni. Berlin, mint ismeretes, a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosa, de a város nyugati része, éspedig az amerikai, az angol és francia szektor való­ságos szigetet alkot a Német Demokratikus Köztársaságon belül. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, vala­mint a Német Szövetségi Köz­társaság politikája következté­ben Nyugat-Berlin a hideghá­ború egyik legbetegesebb kinö­vésévé változott. Berlin lakos­ságának érdekében feltétlenül meg kell szüntetni a kelet- és nyugat-berlini német hatósá­gok viszonyában támadt jelen­legi feszültséget, ki kell ala­kítani együttműködésüket a városgazdaság irányításában, valamint más területeken is. Hruscsov ezután a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlődését fejtegette. Emlékez­tetett arra, hogy Németország jólétének mindenkor velejáró­ja volt a Kelettel, a múltban főleg Oroszországgal, ma pe­dig a Szovjetunióval fenntar­tott kapcsolatok élénkítése a gazdasági és más irányú együttműködés bővítése. Az SZKP első titkára ezután kijelentette: megvan minden alap annak feltételezésére, hogy a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségeinek mos­tani moszkvai tárgyalásai min­den tárgyalt kérdésben jó eredményekre vezethek Hruscsov a beszélgetés vé­gén hangoztatta: véleménye szerint a két ország kapcsola­taiban a szükséges kedvező fordulatot elősegíthetné egye­bek közt a parlamentnek, az egyes államférfiak és közéleti férfiak kapcsolatának a kiala­kítása, továbbá a rosszakaratú propagandának a megszünte­J Álarcosbált rendez a nagy- jbudmérí KISZ-szervezet a far­• sangi hetekben. A bevételt a ♦ KISZ megerősítésére fordítják Jés úgy tervezik, hogy először is bútort vásárolnak. tése. A mohácsi járás kultúrcso- portjai már készülnek a járási seregszemlére, melyre március­ban kerül sor. * A legutóbbi tsz-közgyűlésen négy új tagot vettek fel a lip~ púi termelőszövetkezetbe, ez azután történt, hogy a Dunán­túli Napló január 26-án cikket írt a tsz befeléfordulásáról. A pohár bor is akkor esik jól, ha kellő környezetben fo- apaszthatja az ember, he a szituáció is olyan, hogy csak jo- kozza a szomjúságot. S nem ellenkezőleg. Mint ahogy a minap tapasztaltam a Vidéki Vendéglátó mohácsi 9. számú italboltjában. Italbolt? Talán helyesebb, h<^ azt mondjuk, hogy raktár. Kerékpár, hordók és szennyes tá­nyérok elhanyagolt raktára. A kerékpár a sarokban fal és asztal közé támasztva vár valakire. A másik asztalhoz, szé­kekhez csak úgy lehet hozzáférni, ha az ember előbb átve- rekszi magát a hordók barrikádján. Aki ezt megteszi, isten uecse megérdemli, hogy ingyen igyék egy pohár sört. Az ablakba nézni egyenesen rémséges. Kocsonyás és egyéb piszkos tányérok garmadában állanak itt. Talán kirakatnak? Talán ez a hanyagság a jelvénye a bottkezelőnek? Aligha is­meri el. S a sütemények. Piszkos, zsíros cédulák jelzik az árukat. Kis ízléssel, szorgalommal és kevés anyaggal csinossá lehet varázsolni a máskülönben szép süteményes pultot. A kerékpárnak, hordónak a raktárban, mosatlannak ® konyhában a helye, az italbolt vezetőjének pedig mindig le­gyen helyén a jóízlése ... ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ y Befejeződött a földművesszövetkezeti és gépállomást vezetők tanácskozása Tegnapi számunkban tudósí­tást közöltünk a földműves­szövetkezeti és gépállomás! ve­zetők tanácskozásáról. A ta­nácskozás fő témája a gépi munkával kapcsolatos szerző­déskötési feladatkör átadása a földművesszövetikezeteknek. — Eddig a parasztsággal szemben a gépállomás állt, mint szer­ződéskötő fél. A szerződésköté­sek lebonyolítása sok időt és energiát rabolt el a gépállo­másoktól, ezért a jövőben ezt a munkát a földművesszövet­kezet végzi, mint a parasztság legnagyobb tömegszervezete, s mint olyan tömegszervezet, amely a legközelebb áll a fa­lusi emberekhez. A szerződés- kötési munkakör átadása a földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének együt­tes utasítására történt. Tájé­koztató előadást Nagy Sándor elvtárs, a MÉSZÖV Igazgató­ságának elnöke tartott, majd a tanácskozás második felében arról beszéltek, hogy mit kell tenniök a földművesszövetke­zeteknek, hogy betölthessék egyre növekvő feladatukat és a szocialista mezőgazdaság megteremtésének támaszai le­hessenek falun. Ezzel kapcso­latban Fodor Imre elvtáns és Görcs Károly elvtárs, a MÉ­SZÖV elnökhelyettesei tartot­tak tájékoztatót. Nagy elvtárs beszámolója utón Rapi János elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága me­zőgazdasági osztályának mun­katársa beszélt a szerződéskö­tések átadásának jelentőségé­ről és a földművesszövetkeze­tek szerepéről a párt agrártézi­seinek megvalósításában. Ezután Józsa István elvtárs, a gépállomások megyei igazga­tóságának vezetője részletesen ismertette a gépi munkára kö­tendő szerződésekre vonatko­zó feladatokat és a szerződés- kötések lebonyolításának mód­ját. Felajánlotta, hogy a gép­állomások az elmúlt évek ta­pasztalatait készségesen átad­ják a földművesszövetkezetek­nek, hogy az első lépések ne­hézségein átsegítsék őket. Fodor Imre elvtárs többek között a földművesszövetkeze­tek pénzügyi helyzetéről és fe­gyelméről beszélt. Felhívta a figyelmet a fekete beruházá­sok elleni intézkedésekre és arra a tényre, hogy legtöbb szövetkezet úgy képzeli el a fejlődését és úgy akar beru­házásokat végrehajtani, hogy állami hitelt kér és meg sem próbálja a helyi erőforrásokat felkutatni és hasznosítani. A jövőben elsősorban azokat a beruházásokat fogjuk támo­gatni — mondotta —, melyek­nél a földművesszövetkezet tagsága részt vállal az anyagi terhek viselésében, és ame­lyeknél a földművesszővetke- zet saját ereje is számításba jöhet. Földiművesszövetkezete- inknek fel kell ismemiök azt, hogy mindig az államra tá­maszkodni és. mindig állami hitéit kérni nü-in lehet. Görcs Károly elvtárs tájé­koztatójában a földművesszö­vetkezetek soron, következő tag-, köz-, küldöttgyűléseinek előkészítéséről és lebonyolítá­sáról beszelt. Ezeken a gyű“ léseken sor kerül a vezetősé­gek újjáválasztására és a vá­lasztott vezetőség, valamint az egész tagság tájékoztatására a legújabb feladatokról. Felhívta a figyelmet a tag-, köz- és kül­döttgyűlések alapos előkészíté­sére, mert ezeknek a gyűlések­nek a földművesszövet kezetek további megerősödését kel eredményezniök és el kel] ér­ni, hogy az egész tagság, de különösen a választott vezető­ség tevékenyen segítse a Wd- művesszővétkezeték előtt á'ló feladatok maradéktalan meg­valósítását. Külön felhív*» á figyelmet arra, hogy a tövű­ben jdbban kell támas’W-<ini a földművesszövetkezeti veze­tőknek a fiatal tagokra és a szövetkezeti asszonyokra. A tájékoztatók * útáfl több mint 15 szövetkezeti és gépál­lomás! vezető szólt az elkövet­kezendő feladatokról ós azok­ról a hiányokról, amelyek je­len pillanatban még akadá­lyozzák a munkát. A hozzá­szólásokra Nagy Sándor elv­társ adott választ és ezzel ’ be­fejeződött a földművesszövet/ kezeti és gépállomási vezetők egésznapos tanácskozása. európai szárazföld békéje tar­tósan biztosítható. Sajnos, egyelőre nem vehető észre, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya kész köz­reműködni ebben az irányban. Lengyelország kormánya érté­kes kezdeményezőkészségről tanúskodott, amikor állást fog­lalt az európai atommentes övezet megalkotása mellett; ebbe az övezetbe Lengyelor­szágon kívül beletartozhatna Csehszlovákia, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság. Csehszlovákia és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormánya már beleegye­zett ebbe. Az atommentes öve­zet megteremtéséhez ma már voltaképpen csali a nyugatné­met kormány támogatása hi­ányzik. Hruscsov ezután megvilágí­totta a szovjet kormánynak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját, s kijelentette: a Szovjetunió kész arra, hogy más hatalmaikkal együtt biz­tonságos nemzetközi garan­ciákkal megvédje az atom­fegyver-mentes övezetben résztvevő államok atom- semlegességét s ezzel “ki­zárja annak valószínű­ségét, hogy atomfegyver! használjanak ebben az övezetben. Ezenkívül a Szov­jetunió lehetségesnek tartja, hogy az érdekelt államok meg­egyezzenek az ilyen övezettel összefüggő intézkedések átfo­gó ellenőrzésének megvalósítá­sában. Hruscsov elvtárs hangsú­lyozta: Nyugat-Németonszág­ban fontos állást betöltő egyes személyeknek az atommentes övezet „illuzórikus-' voltáról szóló kijelentései alaptalanok. •Hruscsov a nyugat-nemetor­Mivel a kultúrotthonokrói is szó volt a vitában, meg­említem, hogy nekünk is van egy nagyszerűen berendezett Icultúrotthonunk itt a porce­lángyárban, csak nincs kellő­képpen kihasználva. Méretei és adottságai pedig lehetővé tennék, hogy valóban a budai | külváros kulltúrcentruma le­Néhány gondolat a párt tömegkapcsolatairál •gyen. Azt hiszem ez nemcsak • a porcelángyári pártszerve­zetnek, hanem á budai kül- í városi területi pártszervezet­inek is hasznára válna, mert • pártmegbizatásokkal ellátott : kommunistákat lehetne a kul- : túrót* honiban' lévő tömegek közé küldeni. Tehát ez is egy lehetőség a i tömegkapcsolatok kiszélesíté- ísére. De csak minimálisan se­gíthet bennünket, mert — mint Gergely Lajos elvtárs is írta — nem ez a lényeg. tízezerszám kerültek vezető­posztokra, az MNDSZ és a nőtanácsok útján, bekapcsolód­tak az ofszág politikai vér­keringéséibe, öntudatosodtak, tanultak, stb. Az ellenforradalom idején bebizonyosodott, hogy azért nincs minden rendiben. Vala­mit mégis csak elhanyagol­Megkiilönböztetett gonddal foglalkozzunk a nőkkel Én inkább a nők között végzendő politikai munkáról szeretnék beszélni. Ez is bele­tartozik a tömegkapcsolatok egészébe, csak nehezebb lci­► cs.it az átlagos politikai mun­kánál és sajátos módszereket :is követel. Ismeretes, hogy a felszaba­► dulásig kettős elnyomás al&tt léitek a nők (a fasiszta rend­iszer és az otthon kiszolgálta- ’tottság, főzőkanál rabságában), | hogy lényegében csak a fel- : szabadulás után jutottak léleg- : zethez és politikai jogokhoz. ► Az is közismert, hogy később tunk, mert az ellenforradalmi népámitó demagógia aránylag kedvezőbb, talajra talált a nők között. (Példa erre a de­cember 7-i ellenforradalmi nőtüntetés és az a tény, hogy* a dohánygyárban és a kesztyű gyárban csak később sikerült megalakítani a pártszervezetet mint más üzemekben. Itt pe­dig túlnyomórészt nők dolgoz­tak és dolgoznak.) Azt a hát-' rányt tehát, amivel a nők a politikai tisztánlátás és az osz­tályöntudat terén indultak a felszabadulás után, még nem sikereit teljesen behozni — és nem is törődtünk eleget a nők nevelésével. Igaz,' 12 év alatt nagyon nehéz évszá­zadok mulasztását pótolni, de feltétlenül pótolnunk kell, méghozzá úgy, hogy megkü­lönböztetett gonddal foglalko­zunk a nőkkel. Nem vészharangkongatásról van itt szó, hiszen nincs arra szükségünk. A mi üzemünk­ben — ahol a dolgozók csak­nem fele szintén nő — nyu­godt és elégedett a légkör, a túlnyomó többség támogatja a párt politikáját, legalábbis jó­indulatúan semleges iránta. (Hogy valóban így van, ja­nuár 17-i pártnapunk is bizo­nyítja. Sok munkásasszony a kisgyermekével jött el, de el­jött.) Mi mégsem vagyunk elé­gedettek magunkkal, úgy érezzük, hogy még nem zúz­tunk pozdorjává minden el­lenforradalmi nézetet, még hatni tudnak egy-egy asz- szony gondolkodásában. Keressük meg a nők között végzett politikai munka' sajátos módszereit Közismert, hogy a házi­munka és *a gyermeknevelés zöme — a férfiak nagy ré­szének maradisága miatt — még ma is a nőkre hárul. Ez azzal jár, hogy műszak után — amíg a férfiak nyugodtan készülnek hazafelé — a nők kapkodva rohannak bevásárol­ni. Ha hazaérnek és elvégzik a munkájukat, rendszerint be­esteledik, elfáradnak, s mints kedvük aprólékos újságolva­sásra, többnyire csak az érde­kesebb dolgokról szóló cikke­ket futják át. Tehát — ha nem vigyázunk — még jobban elmaradnak a férjek mögött, legalábbis az esetek többségé­ben. Ezek azok a ténylegesen lé­tező és reális nehézségek, amelyekkel meg kell küzdö­ttünk, amelyek valóban sajá­tos módszereket követelnek a pártszervezettől. Mert tt nehéz­ségek dacára is meg kell ma­gyaráznunk a párt politikáját az asszonyoknak. Csak mikor és hogyan? Ez a kérdés előt­tünk. A pártszervezet tagságának jó egynegye nő (itt is elma­radtunk). Elértük, hogy a kommunista asszonyok egytől- egyik párt oktatásra járnak és újságot olvasnak ég meglehe­tősen sokat beszélgetnek a pártonkívüli asszonyokkal. Csak kevesen vannak és nem juthatnak el mindegyikhez. Újabban statisztikai adatok gyűjtését tervezzük. Ha visszaemlékszünk, az el­lenforradalomnak egyik ked­velt jelszava volt, hogy a csa­ládfő keressen annyit, hogy a feleségnek ne kelljen dolgoz­ni mennie. Nos, mi a nőta- náccsal karöltve elmegyünk néhány öreg munkáshoz, meg­kérdezzük mennyit kerestek és mit vehettek á pénzükért. Mindezt szembeállítjuk a mai keresetekkel és vásárlóérték­kel, hozzászámítjuk a tavaly kiosztott szociális juttatások egy dolgozóra eső forintössze­gét is és bebizonyítjuk: nem a keresetek és a vásárlóérték (azok emelkedtek), hanem az igények növekedéséről van szó. Ma már a régies bútor nem is jó, ma már szülte minden asszony mosógépet akar venni a gyárban, tíz év­vel ezelőtt pedig még gon­dolni sóm mertek rá, Ügy gondoljuk, ez is segi’ ségünkre lesz a törnegkapcsc latok kiszélesítésében, de j< tudjuk, hogy még nagyon ke vés. Keressük az utat, vitai kozunk, de még nem jutottun komolyabb eredmény ekri ezért kérjük az eLv társakat írjanak erről is, adjanak hasz nos tanácsokat. A név is köteles Végezetül a vezetők és a tö­megek kapcsolatairól néhány szót. Eddig minden hozzászóló kérte, hogy a vezetők tartóz­kodjanak többet a tömegek között. Tökéletesen egyetértek velük. Amikor a bolsevik ve­teránok nálunk jártak és ■ el­jött velük Lakj István élvtárf is, a munkások napokig erről beszéltek. Újabban Dittrich József elvtárs, a megyei párt­bizottság munkatársa látogat sokat hozzánk. A dolgozók mindig megkérdezik tőlem, hogy ki az a szemüveges em­ber és amikor megmondom, a legtöbbször így válaszolnak: „Szép, hogy eljön közénk és nem reked meg az irodában. Bárcsak így lenne máskor is.. Általában: nemcsak a pár; tagok, hanem a pártonkívű’J munkások is vezetőt látnak a pártfunkcianáriusókiban, és e2, így van rendjén, hiszen Ma* gyár Szocialista Munkáspárt a mi pártunk neve. A név azonban kötelez is: menjünk többet a munkások közé, hadd szövődőjenek azok a láthatat­lan baráti szálak, amiket majd sohasem lehet elszakítani. Kábellá Karol yné a porcelángyár párttitkár*

Next

/
Thumbnails
Contents