Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

1958 FEBRUAR NAPLÓ s Úttörő a fiam! nacionalizmus szent jelvényét, a piros nyakkendőt. Nézzük meg, hogy az úttörő­tagság mit jelent az ifjú és mit jelent a szülő számára? Az if­júnak egészséges életmódot, közösségi életre való nevelést, ifjúi társaságot, gyakorlati tud­nivalók elsajátítását jelenti és főként előkészíti őket a kom­munista közösségre. Nekünk, szülőknek aranyos, jól tanuló, egészséges és szolgálatkész gyermeket jelent. o □ gén. úttörő lett! Szeret­ném közölni a ténnyel kapcsolatos észrevéte­leimet. Tudjuk jól, hogy az ifjúság nevelése közös munka. Gyermekeinket elsősor­ban az iskola neveli-oktatja. A szülői nevelésnek ki kell egé­szítenie az iskolai nevelést. Olt ahol ez az összhang megvan, ott a gyermek jól nevelt és jói is tanul. A gyermeknek azon­ban nemcsak állandó oktatás­ra, hanem romantikára is szük­sége van. Milyen romantikára? ifjú tettekre késztető, hősi ro­mantikára. Ezt az ifjúi hősi ro­mantikát elsősorban a szabad­ban lehet megtalálni. A szabad természet ezernyi gyönyörűsé­ge és bája mellett, sok. viszon­tagságot — fáradtságot is je­lent. Gondoljunk csak kirán­duláskor keletekezett hirtelen viharra, zivatarra. Az a gyer­mek. aki ehhez hozzászokik, az később az életben is jobban meg fogja állni a helyét. Mind­ezt az úttörő mozgalom adhatja a gyermeknek. Ezt várjuk mi szülők az úttörő szervezettől. Mi úgy látjuk, hogy a mostani úttörő mozgalom tanult a múlt hibáiból. Nem a régi formális, kevés tartalmú ifjúsági mozga­lom, hanem önkéntesség elvén alapuló, kitüntetésszámba me­nő úttörő szervezeti tagság. Fiam heteken keresztül szor­galmasan tanulta az úttörő újoncpróba anyagát. Lázas iz­galommal készült a próba leté­telére. Sikerült. Ezután jöhetett a piros nyakkendő felkötése és az úttörő igazolvány. Fiam hi­vatalosan is tagja lett a ma­gyar Úttörő Mozgalomnak. Bol­dog és büszke arccal viseli a világszabadság és proletárinter­römmel tapasztalom gyermekemnél, hogy komoly változást ered­ményezett az úttörő tagság. Amióta úttörő, figyel­mesebb, szorgalmasabb, köte­lességtudóbb. Lázas igyekezet­tel tanulia a feladott leckét, hogy az őrsi összejövetelre vagy mint vízi úttörő, elmehessen az .,Urán” uszodába edzésre. Nem az utca romantikája, rossz gyermekek társasága vonzza, hanem hasznos tudnivalók. Te­hát látható, hogy az úttörőélet és mozgalom jó az ifjúnak, jó a szülőnek, és ezen keresztül egész társadalmunknak. Ha jó a szülőnek is. akkor segítsük és támogassuk az úttörő szer­vezetet! Igen sok módja és le­hetősége van ennek. Minden úttörőcsapat mellett Szervező Testület van. Le­gyünk e Szervező Testület tag­jai. Ezen testület ad erkölcsi (szükség esetén anyagi) támo­gatást is az úttörőcsapatnak. A Szervező Testület őrködik és vigyáz arra. hogy az úttörő csa­pat működése és munkája ki­fogástalan legyen. Ünnepségek, műsoros estek rendezésénél va­ló segítés és később a tábor előkészítése komoly kezeket igényel. Ezért fogjunk össze mi ■szülők és segítsük úttörő fiain­kat! ■gül nyugodtan állítha- Y tóm. hogy gyerme- _____ keink boldogsága, mely az úttörőéletből ered, minket, szülőket is boldoggá tesz. Tegyünk meg mindent azért, hogy gyermekeink az út­törő mozgalom segítségével boldog életet éljenek és így ké­szüljenek a jövő nagy felada­tára, a szocialista és később a kommunista Magyarország megvalósítására. Bonyhádi Ferenc. KINCSÜNK A NYELV Kedves úttörő vattások! Talán nem is gondoltok arra, hogy amikor a magyarok elszakadva a többi finn-ugor törzsektől, elindultak az őshaza bál új hazát keresni, magukkal'vitték minden mozgatható va­gyonukat. A sok hordoznivaló között ott volt egy igen értékes, de láthatatlan poggyász is, a nyelvi poggyász. Ebben a batyu ban benne volt minden kincsük, ami egymás megértésére szolgált. Található volt ebben a nyíl, íj, tegez szó, avas, fa, kő, fej, kéz, visz, eszik, apa, aji.ya, stb. is. Ez a poggyász azután a hosszú vándorlás alatt mind job­ban és jobban gyarapodott. Mindenütt, amerre jártak, találtak valami értékeset, amit beletettek. Ukrajna területén szedték fel az a s s z o n y, kard, üveg, híd stb. szavakat, a bolgár­török eredetű törzsekkel való érintkezés során ismerték meg a kender, eke szavakat s az osztálytársádalom kialakuld sát mutatja a b é r szó. A fejlettebb gazdasági élet a művelő­dés fellendülését is jelentette, a betű, ír, szám szó ismét a vándorlók batyujába került. Hazánk területén szláv eredetű, földműveléssel foglalkozó lakosságot találtak. Ezektől is számos szót kölcsönöztek: rozs, zab, jászol, patkó stb. A keresztény hitre való térés latin eredetű szavak „meghonosodását” jelentette, mint a. temp­lom, oltár, \ántor stb. A városi élet kialakulása együtt járt a német iparosság letelepedésével, ami ismét sok új szó bekebelezését jelentette. így bizony alaposan megnőtt a láthatatlan, de értékes nyelvcsomag. Sok régi holminak nem is volt helye már. Ma már kevesen tudják, hogy az aszó szárazai, a séd patakot, a hány vizenyős rétet jelent. De nehogy azt higyjétek, hogy a poggyász ma már port tosan be van csomagolva — ó nem. A kicserélődés állandóan tart. Hiszen napjainkban került nyelvünkbe a tölt őt oil, gépkocsi, műnk a ér t e.kezf.e.t és más szavak. Nyel­vünk él és állandóan fejlődik, gyarapodik, hogy kifejezhessük vele gondolataink legkisebb árnyalatát is. Szeressük és becsüljük ezt a kincsünket és ügyeljünk arra. hogy mindig magyarosan, világosan, szabatosan fejezzük ki gondolatainkat, vagyis azt használjuk a nyelvi poggyászból, ami mindig a legjobban odaillik. (— the —) ,.. a baksai' 1410. számú Petőfi Sándor úttörőcsapatot * jól sikerült „batyubál” megrendezéséért. ...a 2536. számú Kanizsai Dorottya úttörőcsapat „Sirály” őrsét jó munkájáért. •.. Illés Ágnes pajtást, a 220. számú Táncsics Mihály út■» törőcsapat őrsvezetőjét, akit kiváló úttörő munkájáért az Ut-* törőszövetség Országos Elnöksége kitüntetésben részesített. Ugye ;ó (öli 3 nyáron? Ej. haj. száll az ének..j Jó reggelt! Készültök már a nyári tá­borra? 4Císdo.&O.SO.lc ClU ÍLttŐAöAcíZ&Ú.H Egyik leglátogatottabb kisdobos összejövetel az úttörőházban a kedd délelőtti, illetve délutáni. — Egyik kedden játszanak — ilyen­kor előkerül a játékszekrényből a sok baba, autó, társasjáték, vil­lanyvasút, stb. —, másik kedden, ha nincs nagyon hideg, az udva­ron labdáznak, természetesen mindkét esetben Gerő Károlyné, a Szabadság úti iskola kisdobos-ve­zetője felügyelete mellett. De van Rejtvény VÍZSZINTES: 1. Ennek szellemé­ben kell élni. 2. Tisztítószer, első betű hiányzik. 3. Kölcsönad. 4. A szegedi paprika is ilyen. 5. Ku­tyára is mond­ják: fogtam egy... 6. Svájcban van sok. 7. A bajon segít. 8. Kettős betű. 9. Sport keverve. 10. Órát javítja, ék. felesleges. 11. Elő Olga. 12. Megkezdem be­tűi, keverve. 13. Minden pajtás szeret alatta alud ni, névelővel. 14. .... pong. 15. En is jobban tanul­nék ..., ékezet felesleges. 16. Vegyszer teszi — község is van ilyen. FÜGGŐLEGES: 1. A 12 pont< egyike. 2. Személynévmás, 3. Hozd... 4. ... Horo, a komiku­sok, 5. így köszönnek az úttörők. 6. Kicsinyítő képző. 7. Nagyon sze­retik a pajtások. 8. Nyáron ide mennek a csapatok. 9 .........a de­ré k katona (filmcím). 10. Nem ha­lott ... ékezethiány. 11. A tábor­ban nélkülözhetetlen — ék. feles­leges. 12. Visszafelé, ha van. na­gyon szeretik. 13. Tagadó szó. 14. Az ünnepek alatt sok ilyen kalá­csot ettetek. 15. Kötőszó. 10. Télen hordod. 17. T. N. U. 18. Visszafelé: könyvben van, 19. P. D, G. Beküldendő: Vízszintes: 1, 7, 12, 13. Függőleges: 1, 5, 7, 8, 11, 12. PAJTASOK! Rejtvényünk há­romfordulós. Tehát ha három al­kalommal rejtvényünket helyesen fejtitek meg, a helyes megfejtők között a Pécsi Uttörőház könyvju­talmat sorsol ki. A megfejtett rejt­vényeket küldjétek a Dunántúli Napló szerkesztősége (József Atti­la u. 10.) címére, s írjátok rá: Út­törő Híradó. olyan alkalom is, amikor filmvei títés szórakoztatja őket. A kisdobosok bizonyára örül­nek majd a jó hírnek: mesebar­lang létesítését tervezzük. Igaz, az úttörőházban főként az úttörők érzik jól magukat, de a kisdobosokról sem feledkezünk meg. Ebben az évben az ő részük­re is rendezünk mesedélelőttöket. diavetítéseket, még több játékdél­utánt. Kérjétek meg iskolátok úttörő- csapatának kisdobos-vezetőjét, ve­zessen el benneteket az úttörőház keddi kisdobos összejöveteleire! BOROS JÁNOS az úttörőház igazgatója Városunk ifjúsága testkultúrájá­nak sokoldalú fejlesztése érdeké­ben olyan iskolát szeretne létre­hozni az úttörőház, ahol a pajtá­sok sport iránti igényét kielégít­hetné. A sportiskola a pécsi úttö­rők legjobb sportolóiból állana. Az oktatók a legjobb sportszakembe­rek lennének s a gyakorlati isme­retek mellett sportelméleti és sportegészségügyi ismeretek okta­tásával is foglalkoznának. Elgondolását az uttörőház veze­tősége vitára bocsátja és várja a pajtások, a felnőtt vezetők és a sportszakemberek elgondolásait, véleményét. Nekeresd országban Neve­nincs királynak nagy volt « bánata, csupa siralom volt éjjele-nappala. Hideg lelte, "rázta, fázott keze-ilába, sűrű könnye görgőét fehér szakál­lába. — Akármit csinálok, reszke­tek és fázom! A fele országom, *ki segít rajtam, attól nem lajnálom! Száz kengyel futó százé gy A DIDERGŐ KIRÁLY Móra Ferenc meséje mindentudó könyvébe. — Hát akkor mit kell csinálni, mikor a király fázik? — Addig kell rá fűteni, míg melege nem lesz! — Királynak: fűtés — je­le of, hányjatok a tűzre min­den k's haraszlot! Kipp-kopp, csattogott a fej­sze. rípp-ropp, recsegtek a tündérkert bokrai, fái, piti­jeié szaladt a hírrel Nckeresd gyezte tovább az udvari orvos rrrszágban. Ki tud orvosságot s rögtön kiadta. <j parancsot 0 király bajáról, hol az a bölcs az udvari fűtőnek, — cédrus­ember, aki jóit tanácsol? fával hamar a kandallót tele, Ezer bölcs ezeregy tanács- urunk-királyunknak áttol lesz C*U szolgált, de bizony egytől tnelcgc'. *e melegedett föl a didergő Akkora volt a kandalló, király. Majd megvette sze- hogy beillett volna Itaszárnyá- 'Jényt az isten hidege, össze- nak, olyan tűz lobogott ben- Simberedett keze-lába bele. ne, hogy meg lehetett volna Baicsdkkel az időt ne lopjuk, azt mondom: kérdez­etek meg az udvari bolon­dom’ nála sütni egy ökörcsordát: nem ért az semmit a didergő királynak. — Fűtsetek. mert megvesz Tie hiszen bölcsebb is volt az ^en hifáffe. már a szakál­lam is csak úgy reszket bele. — Fölséges királyom, élelem- halálom kezedbe ajánlom — jelentette az udvari fűtő —, elfogyott a cédrusfatüzelőnk az utolsó forgácsig. — Vágjátok ki kertem min­dem. ékességét, a szóló szölő­*dvari bolond száz bölcsnél, Nemhiába végig ésszel volt ble a. csörgő sapkája. '— Hallod-e, te bolond — kérdezte tőle ae udvari orvos, mit csinálsz te, ha fázol? *— Én bizony reszketek, ko­riam — vont vállat a bolond. ~ Kölnödnek: reszketés árany venyigéjét, a mo­he mi' pnengö Iramc­patt, pattogtak, durrogtak a gályák a kandallóban, csitt- csatt: jajve szélkelve csapkodta össze tenyerét a didergő ki­rály. — Fűtsetek. mert megvesz az isten hidege, jaj, már a fogam is csak vacog bele! — En szegény fejemnek ir­galom, kegyelem: puszta lett a kertünk, akár a tenyerein — törölgette verejtékes hom­lokát a fűtő. — Széles ez or­szágban amíg er­dőt láttok, kandal­lóm kihűlni addig ne hagyjátok — húzta össze ma- gán a hermelin bundát n király. Nosza megindul­tak erre az erdők a didergő király palotája felé. Sok lakójuk fejét buj­dos ás nak adta. fészkit ezer ma­dár jajgatva si­ratta. A rengeteg fákból egy szál se maradt ott, ara­nyos kandallón mind elparazslott. Didergő királynak de min­den hiába, nyögve gubózilc be far!:a?bőr bundába. — Fűtsetek, mart megvesz az isten hidege, jaj, már az ajkam is csak úgy kékül bele.­Az udvari fűtő majdhogy lángot nem vet, de a király előtt ijedten köhentfaet: — Most állunk már ebül, nincs fűteni mibül. — Minden háznak, vagy nád vagy ' fa a teteje, akár nád. akár fa, azt mondom: le vele! Egy szempillantás múlva ezer kéz esett neki a király városában a háztetőknek. Tép­te horoggal, vágta baltával, bontotta csákánnyal, nyiszálta fűrésszel. Akkora volt a por, hogy az ég is kormos lett tőle. Akkora a jajgatás, hogy a di­dergő király men se hallotta, mikor kicsi " lábak végigcsn- szogtek palotája márványpad­lóján. Csak akkor ütötte föl a fejét, mikor a fülébe csilin­gelt valami muzsikáló han­gocska: — Ejnye, de rossz bácsi vagy te, király bácsi! Pötiömke kis lány volt. len- v'-rág szemű, rizskísa fogú Szeme sírásra állt, nevelésre szája, ki-:' "nn fordult a ki­rály hozzája: — Ácsi, kislány, ácsi! Mién vagyok rossz bácsi? — Azért, mert leszedetted a házunk tetejét — pityeredéit el a csöppség, de abban a nyomban el is mosolyodon —, ejnye, de jó meleg van tená- latok! Hát uramfia, ahogy a kis­lány odakuporodik a kandalló mellé, lekívánkozik ám a ki­rályról a farkas bunda. Alkislány meg összeütötte a két kis tenyerét, ahogy a her­melin palástot meglátta a ki­rály vállán. — Ejnye király bácsi, de szép kis subád van. ugyan me­lyik szűcstől vetted a vásár­ban? De már erre a hermelin pa­lástot is letette a didergő ki­rály. De nem is volt már a: didergő király, hanem mosoly­gó király, mikor kinyitotta a palotája ablaliát s lekiáltoit a; emberekre: — Olyan meleg van itt. hogy sok egymagámnak, juttató:c belőle, aki fázik, annak! Hát egy szempillantás alatt ágy tele leli a király palotáin szegény emberrel, hogy a föld is hallott a’attvk. Ki is szo­rult tőlük a király a kon- ' ára. ■riv.k is narancsait mind-'t a " ura * — Asztalt terítsetek, ökröt süssetek. TUi kedves r--"déa még sohase iár* rá'"" -int amikor népem tölti meg a há­zam.

Next

/
Thumbnails
Contents