Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-05 / 30. szám
1958 FEBRUAR 3 NAPLÓ 3 Az MSZMP Központi Bizottságának Budapest Akik este dolgoznak i Eredményes esztendő A legtöbb munkahelyen délután négykor, ötkor befejezik a munkát és mindenki siet haza családjához vagy szórakozás után néz, mozi, színház, eszpresszó várja. De sokan vannak, akik éppen este kezdik a munkát és késő éjszakába nyúlik, mire hazakerülnek. Róluk szólnak az . alábbi pil- inatképeík. lípi Ultira is a; Mas Hét szerződési kölni Nándor kultúrotthonban, s feb- tuár 7-én a déli órákban ér vé- (1 get. A főpénstáros Reggel nyolctól este kilen- fizetik be a postán a pénzt A pécsi állomás dolgozói megrendülve értesültek Horváth ■mre külügyminiszter elvtárs, ** MSZMP Központi Bizottság híjának hirtelen elhunytéról. Fáradhatatlan tevékenységéből er«t merítünk további munkánkhoz és harcunk a végső Bálimig folytatni foviuk. Mi, vasutas dolgozók fájó »ívvel veszünk búcsút Hor-. *áth Imre elvtárstól a kom-1 ( «unista mozgalom réli harco-f vállalatok> üzletek és magáPí'rsr VAsriTiimuieí nosok. Ezzel be is fejeződött PÉCSI VASÜTALLOMASVevékenységük) de nem úgy ao gozoi. (iTemesi Ottó posta-főpénztároö Róth Ferenccel felváltévá dolgozik s minden másnap — kettőtől tízig, tizenegyig — számolja a temérdek pénzt. (| Az ablakoktól hozzá futnak \be a csekkek és a pónzössze- A gépi munkák szerződéskö- J i naponta 3—A millió fő- lsének átvételével kapcsolat-5 ri^,> néha több is. Ezt kell úgy ián a Szövetkezetett Megyei # elkéraEtieiu, hogy azutan atad- Kfepontja kétnapos értekezle-# ^ssak a buferak., Bizwy,. sok tart az összes illetékes szer-(• fői törést, tejfajdito_ számítást rek részvételével. Az értekez-1 • ^el-l addig elvegezme. let 1958. február 6-án délelőtt# , 8 órakor kezdődik a Doktor# A gyÖgySZßtßSZ tűzoltó már tudja, mi a kötelessége. Mire a csengő elhallgat," már kbit van a helyén. Harminc másodperc alatt „üzemkész". Azért bármennyire is kötelességtudó ember, csak szívesebben veszi, ha reggel azzal adhatja át a szolgálatot, hogv ma sem szólt a riasztó csengő..! 5 mesebb, hogy akkor már a . kolléga szolgál ki. így megy ez már tizennégy * éve. Tizennégy éve... s minden este hallja: Föúr, kérek eev rostélyost, de sovány legyen é (| zsúfolásig, mégis nagyon sok lével!... A mozi pénztáros A pincér Tulok László a Belvárosi Étteremben pincér.* A munkaideje este hatkor kezdődik — igaz ez már a második mászik — és hétköznap tízkor, szombaton, vasárnap éjfélkor végződik. Mikor munkábaáll, az asztalok megtérítésével, csinosításával kezdi s mire elkészül vele, már megjelenik az ajtóban az első vendég. ra iqfFe. Hiszen nemi s a nyeres<-.g idén igen szép Aztán ha letelik a munkaadó hagyhatja ott a pénztárát saztf összeget tesz ki. Az és leszámolt — úgy tizenegy Mit mond as egyhásaskosári földműves• / szövetkezel mérlege? Nem nagyobb egy újságlap- nál, szám, rubrika sincs rajta sokat mond arról, hogyan működött a múlt esztendőben az Egyházaskozári Körzeti Földművesszövetkezet. Mindenek- e’őtt tudni kell, hogy a föld- nűvesszövefkezet a faluban és Igaz, hogy este dolgosik, d azt hinné az ember, hogy íe- minden filmet megtekinthe Éppen az ellenkezőjét vallja |l környékén már több, mint tíz Horváth József.ne, a Kossuth i1 éves múltra tekint vissza. A mozi pénztárosa. Mindermn o 1i körzethez ma három község két órakor kezd és este tízig i • tartozik a központin kívül: adja a jegyeket. Vasárnap, ün-11 Szárász, Heigyhátmaxóc és Tó- nepnap egyformán munkanap |1 tü. Összesen hat vegyesáru- a számára.^ Ő is tizennégy éve <1 dőlt, négy italbolt és három mozdpónztaros és megjárta (* daráló képezi a földművesszö' már Pécs valamennyi moziját, i1 vetkezet tulajdonát és a ba- Nos, az előadásokat — igazi*romfi-, tojás-, terményfelvá- — megnézheti, de nem mindig^ sáriás gyarapítja a nyereséget, jut rá ideje. Hiszen évi óra felé —, néha megengedi magának, hogy elmenjen egy másik szórakozó helyre, mint vendég. Egy-két féldeci, kis beszélgetés és ami a legkeliea filmet, amelyiket másik mo-í 5 016 231 forintos forgalom zífoan mutatnak be, ritkán lát-? 135 497 forint nyereséget hója. Azok közé tartozik, akik azért dolgoznak, hogy mások szórakozhassanak. Naqy sikerrel futatta be Szentkatalin köziben a KISZ-ifjúság és az Jttórőcsapat Móricz Zsigmondi 1 felvonásig „Sári bíró” című bínmuvét. A műsoros est bérlét kulturális célokra forrjak. A színdarabot Simkó “*la igazgató-tanító tanította BÉRES LÁSZLÓ KISZ-titkár. 1 mentők jelentik Ls 'aicsi József 23 éves gépkocsijáé tő órákig járatta zárt betegben a motort. A fejlődő ^ztól elaludt. így találtak rá. * Mentők az I. sz. belklinikára állították. Ha az éjjel megszólalt a csengő a Széchenyi téri nagy gyógyszertárban, dr. Muró ? Lászlómé nyitott ablakot és kérdezte: mi tetszik? Aztán besiet a patikába és már hozza is a fogfájás ellen kért tablettát vagy egyéb orvosságot. Van úgy, hogy egész éjjel senki sem betegszik meg, a foga sem kínoz egy pécsit sem, máskor meg hatszor., hétszer is szól a csengő; S Mufloné lie tedszer is ugyanolyan kedvesen kérdi: mi tetszik? A tűzoltó Nagy az érdeklődés a mániái népfőiskolán tudom, van-e negyei | Torma János tűzoltói , Tegnap két gázmérgezés tör-! | törzsőrmesternek-, de azt tu-1 ^ta városban. Szilágyi Dezső \dom ~ a hangjából ereztem.! Vképész, Jókai tér II. szám ~ hogy igen kötelességtudóI «Ulti lakában a gázcsap „^Jembei* Öreg „bútordarab mari *&tt tökéletesen. A gázszjvár-na tűzoltóságnál, maga is ezt! mérgezést kapott, a men-i vallja, mert 1917 óta vigyáz a# sz. belklinikára,szál-iVör<* hazaira, kertjeire s fees-# 'tották 4 i kendővel hessegetd a vörös ka-# % látszik a múltkori hala-, (kast, ha egjTe-egyre rászáll. # pihen, dekát az is több a seárn-i minél. Hanem, ha meggyullad > a villany, amit a riasztó csen- i gő hangja követ, az ilyen öreg? Mánfa új színfolttal gazdagabb: népfőiskola működik a községben, amelyet az emberek Mánfa nevezetességének tartanak. Az elmúlt héten a „Paraszti jövő útja” címmel tartottak ismeretterjesztő előadást a községi művelődési otthonban. Az előadáson 45 felnőtt és mintegy 20 fiatal — az iskolaköteles kortól a legénysorig — vett részt. Mánfán is néha sok az értekezlet, egyik a másikat is alcadályozza, de a pontos kezdés érdekében még a vb- ülést is idejében befejezték, hogy az előadást meghallgathassák. Az előadás előtt a résztvevők tudomást szereztek arról, hogy pesti elvtársak tartózkodnak a faluban és kíváncsiak a mánfai tapasztalatokra, a további munkában számítani kívánnak a mánfai dolgozók véleményére, tanácsaira is. Az előadás módjáról megállapodás történt a kezdésnél, hogy bárki a kérdését már előadás közben is felteheti. Az előadás áttekintő képet “ zott a földművesszövetkezetnek, amely az összes bevétel 2.6 százaléka. Összehasonlításul érdemes megemlíteni az 1956-os esztendőt. A 4 249 000 forintos évi forgalomból csak 71 800 forint volt a haszon, vagyis az egész évi forgalom 1.7 százaléka. S éppen ez a százalékos emelkedés mutatja, , i hogy a földművesszövetkezet jól dolgozott. Hiszen olyan nagymultú és forgalmú szö- 11 vetkezetnél, mint például a (»mágocsi is, csak 1 százalékos 11 az évi nyereség; ? A legtöbb hasznot — 72 767 tosságáról, még a felszabadulás előtt lezajlott vitáról a nagybirtok és a kisbirtők helyzetéről. A mai élet fontos politikai kérdéseit érintette az előadás . témája. Az előadás végén az 1954. évi mezőgazdasági kiállításról készült filmet vetítették le a résztvevők előtt. Befejezés után beszélgető csoportok alakultak, a pestiekkel erősödött az ismeretség és a mánfaiak meleg szeretettel hívták a kedves vendégeket más alkalommal is, de különösen várják őket a népfőiskola végén megtartásra kerülő ünnepélyes tanfolyamzárásra. A nagy érdeklődés következtében a mánfai népfőiskola tartamát meg kellett hosz- szabbítani. BÁNFAI JÓZSEF kívánt nyújtani a mezőgazdaság nagy szervezeti változásairól, a régi birtokarányokról, a. földreform során bekövetkezett új birtokviszonyokról, a termésátlagok ___ ,J al akulásáról és a mezőgaz- <' forintot — a kiskereskedelem dóság átszervezésének fon- < hozta. A felvásárlásból 28 548 'forintot könyveltek el a nye- vreség rovatban, a vendéglátó # üzemegységek haszna 27 775 forint volt tavaly és az ipari üzemek 4404 forinttal gazdagították a fökknüvesszövetkeze- tet. Mire használják fel a nyereséget? Úgy döntöttek, hogy 76 457 ^ forintot „tartalék-alap‘-ra visszatartanak. Ebből fejles»» tik a földm ű vessző vetkezetett A megyei kölcsönös támogatási a’apra 10 200 forintot fizetnek be. Ebből támogatják azokat a fö’dművesszövetkezeteket, melyek — saját hibájukon kívülálló okokból — deficittel zártak. Szociális és jutáim a-ásá alapra meghagynak 8886 forintot, a választott szervek díjazására pedig 6400 forintot fordítanak. Részjegy és vásárlási, valamint értékesítési visszatérítésre idén 25 485 forint jut. így átlagosan egy földművesszövetkezeti tag — jelenleg 444 tagot számlálnak — 57 forint visszatérítésben részesül. —1 Ugyanakkor 1956-ban — amikor 410 tagja volt a földmű* vessző vetkezetnek — a visszatérítés összege 14 360 forint volt és egy tagra átlagosan csak 35 forint jutott. Az eredményesen gazdálkodó föndmű- vesszövetkezet egy esztendő alatt csaknem megkétszerezte ezt az összeget; Az eredményes esztendőhöz tartozik az is, hogy igen csekély a leltárhiány. Idén 4557 forint volt a tíz boltban. Az összeget azóta már meg ás térítették. A részjegy alap növekedései is azt mutatja, hogy az Egyházaskozári Körzeti Földműves- szövetkezet jő! működik. Míg 1956. végén 12 840 forintot tartottak nyilván részjegy-alapként, addig most 18 058 forintjuk van. A tagság létszámának növekedése nem vonna maga után ilye» nagyarányú és összegszerű növekedést, de sok olyan régi tag van, aki közben még egy vagy több részjegyet vásárolt, vagy az 50 forintos részjegyet százasra cserélte; j;A pécsi elhagyott gyerekek is találjanak otthont a Gyermekvárosban! Meg mindig sok anyátlan apátián, otthontalan, elha\ gyott gyermek él szerte az or- ? szagban, akikről senki nem A belterjes gazdálkodás felé Az ennurt esztendőben és írtjainkban is, p mezőgaz- hságról szólva sokszor hal- 5*3 a belterjességről, amely- ^ lényégé, hogy korszerű gőzökkel, minél több gépifelhasználásával, a lehető .^több értéket termeljük egy főidőn.. A belterjes gaz- ^kodás érdekében az elmúlt ^-tendökibem is sok. minden k’ftént, de sajnos egyes intéz- mések elvitték a vámon azt, ÍÍJ3 bejött volna a réven. A jjoáik megszüntetésével ko- y°ly lord utat következett, ^elvnek jelei már egy év is látszanak, holott köz- ^őomásuan egy év a mező- ^zdaságban kevés idő. ®gy bizonyos: a beltörjes- 5®ól ma már nemcsak sző j**! de tett is- És több a tett, mht a szó. A fordulat ég a •sttek forrása a párt, a kor- 5*»y hibákat kijavító, új ^töményeket hozó politikája, ^zkedése:. „.A belterjes gazdálkodásra fekvés már nyáron is lát— de csak néhány nővén,v- ‘mnelési ágban vili an; eh t ked- jeleket. A múlt év véa megye mezőgazdaság á- egésze feltárta, hogy nn- /tö utat járt 1957-ben, merre jjtöd. Előbukkantál:; a belter- _Ss*töre törelrvés viteilhatat- j.11 jelei, eredményei. Ezek fsukban hordoznak bizonyos I/tökezeti változásokat, ame- ?eket nemcsak a hazai, de a ■yt'öldi piac is förrényszeríi- ^ követel. PiiiaiicsLUiX be a belterjesség 1957, évi eredményeibe, jeleibe! A növénytermeiésbedi a magasabb termésátlagok viszik a pálmát. Az 1956. évi termésátlagokat mind az állami, szövetkezeti, mind az egyéni gazdaságok túlhaladtál:. A sorrend az eredményekben: állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyéni gazdaságok. Figyelemre méltó, hogy a termelőszövetkezetek sem úgy haladták túl az egyéniek átlagait, hogy az utóbbiak megmaradtak a régi szinten, hanem azok is emelkedtek. Ugyanez a helyzet állt elő az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek között Ez nemcsak kalászosokra, hanem kapásokra is vonatkozik. E magasabb termeseredané- nyekíben kétségtelenül nagy szerepe volt az 1957. évi kedvező időjárásnak, ez volt az eredmény fő forrása, de a növénytermelés eredményei nem érték volna el e szintet, ha a talajerőpótlás (szervesés műtrágyázás) nem növekszik a megyében eddig még elő nem fordult mértékre. Hozzá még a gondosabb, szakszerűbb talajmunka, növényápolás — az utóbbi 10 év leggazdagabb termését adta. Ez a belterjességre törekvés egyik vitathatatlan bizonyítéka. Lehet, hogy ebben az évben az időjárás nem kedvez úgy, mint tavaly, de a magasabb terméshozamra törekvés idén is meghozza eredA kötelező vetési tervek eltörlése nyomán a megye növénytermelése alapvető véleményekben. visszatért vagy kezd visszatérni a sok tízéves gyakorlatához. A búza vetésterülete — ami köztudomásúan a kulterjesség felé kény- szeritette a nagy és Irisüzieime- ket egyaránt — csökkent és az 1938-as területi szint körül mozog. A szerződéses ipari növények területe is csökkent. Főleg az olajos magvaké és a cukorrépáé. Az utóbbit egyes helyek nehéz szállítási körülményed okozták. A cukorrépa es a dohány átlagtermése emelkedett. A cukorrépa egy holdra számított termése 80 mázsáról 129-re, a dohányé 5.6-ról 9 mázsára emelkedeí:. Az így „felszabadult” területeken takarmányt termeltek. Bár sem a szemes, sem a.szálas és pillangós takarmányok termelési területe még nem éri el az 1938-as szintet, de a magasabb termésátlagok a fejlődő állatállománynak elegendő takarmányt biztosítottak. E szerkezeti változás elsősorban azt mutatja,' hogy a megye mezőgazdasága kezd visszatérni a hagyományos, fejlett állattenyésztéshez és az elmúlt évben az alap megte- mmléséhez tett előre jelentős lépést. Növényvédelem a különböző kártevők ellen még egy évben sem volt akkora területen, mint a múlt évben. Ennek kétségtelenül fő oka, hogy olyan kártevőkkel kell küzdeni, ■)w:.mr; w« 'saw?* rettenek voitak, de a vegyszeres gyomirtás és általaiban, a korszerű növényvédelem is mind nagyobb tért hódít. Növekedett az érdeklődés és a kedv a zöldségfélék és a zöldségprímőráruk termelésénél isi Értékesítési és szállítási hibák és bajok meg-megszegték ugyan helyenként a kedvet, de a jobbra, a többre törekvést mi sem mutatja jobban, hogy a melegház] ablakok úgy elkeltek, mintha ingyen adták volna és azóta is kielégítetlen igények varrnak. Különösen a zöldborsótermeiés után nagy az érdeklődés, a kedv, mert e szívesen fogyasztott tápiáiéi: nemcsak belföldön, de külföldön is keresett cikk és jól fizet. A zöldségtermelés kedvező kezdeti eredményei még közel sem oldották meg a megye eléggé szorongató helyzetét, ami nem annyira a meny- nyiségben, mint a folyamatos ellátásban okoz bajokat. Tervszerűbb, ésszerűbb termelés, előzetes piackutatás sok jót hozhatna a falunál:, de a városnak is. A szőlő- és gyümölcstermelés elsősorban a telepítési, felújítási, pótlási törekvésekben, íajtakereeésben mutatja vissza nyert becsületét. Már a múlté az az évek során honos szemlélet, hogy „mindent kihozni a szőlőből, gyümölcsösből, mert mit lehet tudni"... A szőlők az elmúlt évinél magasabb termésátlagot hoztak, amelyhez az időjáráson túl, a 2>>inckisább -wrinriááNwSv. Vv gondoskodik, akiinek a ueverleset a véletlenre és az utcára bízta a lelketlen szülő vagy egy tragikus esemény. Ezek* nek a gyermekeknek egy része már otthont és szere tetet talált Foton, a Gyermekvárosban, s az ő jövőjük már biztosítva van. De sok kis társaik J sorsa még bizonytalan, élete \ szomorú —•, mert a gyermek« I város befogadóképessége nem gy ázásnak is köze volt. A szó-3«% ahhoz hogy vaiameny* lőtelepítési és felújítási érdé;:-Pnyfák olt lakhassc*!, élhesse« lődés mértékére jellemző, p tanulhasson. hogy pótlóanyagból az igénye-# Minden megye elhatározta, két nem lehet kielégíteni, ho-fhogy hozzájárul a fóti Gyérlőtt lényegesen több vadvesszc és oltvány van, mint tavaly. Még számos tény mutatja a belterjességre való törekvést, e törekvés eredményeit; Az mekváxos negyoibbításáhoK, s az így létrejött új épületekben az ország minden részéből fognak gyermekeket elhelyezni. Baranyáiban is megkezdő-* .Ilii. AJCLi. ÍJ CXVSCLZ1 ih elmúlt évi úton kell további «5^ a gyűjtés, hiszen — mint menni, inert a lehetősegek < ismeretes —, a Gyermekváros nyitva áitnak., adottak a bel- < felépítésében nagy szerepel, terjes gazdálkodás eredané- < látszanak az önkéntes adoma* ínyeinek fokozásához a növény1 (nyok) tégla jegyek, tetmelésben is. A megye gé-# Tárosában wrm elegendő, sőt kiliasziválási ío-< . ^ * -Sfíulol..in^ír i-n .W4 * () ka közössegek, A teli szumdbkuiKat leuonwe nagy lehetose-V, S'JiäSSÄfir**a lonálat nean elegitt meg ki ? , T 71 a kei’e&letet, cie ettől ííigget- ( Hai'otu vállalat sfilon lenül is nyitva áli az út, hogv' 'töt ajánlott feí, amely nem korszerű eszközökkel tovabij', megerőltető a vállaJat költségemeljük az egy holdon termelt1. vetésén^: szempontjából, a értél: mennyiségét; ' Gyermekváros vésziére viszont ♦öbb ilye» adomány fontos segítséget jelent. Az élenjáró vállalatok: a Pécsi ÉpítőanvagGózA további eredményeknek s ( növénytermelésben is vannak feltételei és ezek közül is leg-, 1 f' . főbb a talaieroDÓtláR A szer-11 Vallalat (500 Ft), a v^áev^nv r^élhetőte= !szolsáltetó Vállalat (200 Ft) és vahto* <*• is korszerű eljái'ással, zöldtrágyával, műtrágyával kell pótolni a hiányt: Minden remény meglehet, hogy ez az év a növénytermelésben is kevesebb megrázkódtatással jár, mint az elmúlt :az Útfenntartó Vállalat [Ft). A megyei és városi, nótanács I ezúton is felhívja a többi vél- 1 ialat, a különféle társadalmi és [kulturális szervek, intézmé* [nyék figyelmét, hogy kapcso« I lórijánál: be ebbe a szép és és év végén újabb fejlődésnek, # hasznos mozgalomba, amely haladásnak lehetünk szemta-jí azért folyik, hogy még ebben mii. #az évben felépüljön a Gyeri mekváros új háza, ahol a ba(Folyíatasa tiótnapi sva műnk- j ranyai és pécsi elhagyott gyei*- - .............................
