Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

1958 FEBRUAR 28

NAPLÓ

VITA:

Munkaruhajattatást, vagy több fizetést?

Akasztottak lázadása

Mexikói film

Szendrői György

Traven a film előszavában így ír műivé ről: „Mexikó alig

, , , , ................. J fél évszázaddal ezel

v- zsebek es az azokba feleslege- telenül jár el A ránevelés és i előtt zsarnokság

társ, gén elhelyezett tárgyak ismét magyarázat minden eszközé- i alatt élt, amely vé

a Pécsi Kenderfonó igazgatója csak baleseti veszélyt jelente- vei fel kell világosítania a égül is elviselheteta Dunántúli Napló vasárnapi nek. Ezért ma már kerüljük ruhagyűjtő szenvedéllyel meg-i lenné vált... Ez a

Miután a munkaruhák sok zsebét és áldott dolgozót, — aki, amint (film a mexikói ~inkérrféxt legfeljebb belül helyezzük azo- az igazgató elvtárs írja, nem- * - -■ '

kát el. Gombolását elől és a csak 14 ünneplőruhát tart szekvszámábam cikket írt. megítélésem szerint a kérdést teljesein félreismeri, szükségesnek tartom a figyelem felhívását. a következőkre: Mindenekelőtt le kell szegeznem, hogy a Munka Törvénykönyvének V-.:’óhajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT. számú rendelet 159. §-a a következőket mondja: „A munkaruhát természetben és díjtalanul kell kiadni, azt megváltani nem szabad.“

Ez a rendelkezés rendkívül bölcs, mert szem előtt tartja a munkaruhajuttatás célját. Ugyanis nem az a cél, hogy más címen, fizetésemelést juttassunk a dolgozóknak, hanem miként azt az idézett rendelet 156. §-ának a) pontja mondja, többek között olyan helyen kell munkaruhát juttatni, ahol a munka nagymértékű szeny- nyeződéssel vagy nagyfokú ruhaelhasználódással jár.

Nézzük csak közelebbről ezt a kérdést! A munlcaruhákat a munkahelynek, annak szeny- nyeződési viszonyainak, hő- mérsékéletének, baleseti veszélyének, slb. figyelembevételével kell megszerkeszteni. Tehát nem elégséges, ha én egy használt, néha rongyos, régi utcai ruháira egyszerűen rámutatok és kinevezem munkaruhának, mert ez nem felel meg a munkaruhától elvárt követelményeknek. Nem beszélve arról, hogy a munkahely megbecsülése eleve kizárja azt, hogy ott piszkos, szakadt ruhában dolgozzam, de éppen a szennyeződés akadályozza meg az utcai ruha munkaruhává való előléptetését. A munkaruha anyagának é$ szerkesztésének lehetővé keli tennie a szükségnek megjelelő mosást. Egy elhasznált férfi-zakót, tisztára mosni nagyon nehéz. Mosás után elfor- mátlamodik, viselése kényelmetlenné válik és a munkában akadályozza a dolgozót. Ha pedig nem mossuk meg (és ez igen gyakori), akkor a rárakódó szennyeződés, olaj, ko-\ rom, festék, stb. megkeményíti a ruhát, mozgáskor fel-5 dörzsöli a munkás bőrét, eset-(i leg múló munkaképtelenséggel (| járó gyulladást okoz. A munkap ruha szabása is alkalmazkodik a munkahelyhez. Ezért helyezzük előnybe az egybe

szorosan záró kézfej i-résznél nem gombbal, hanem patentgombbal oldjuk meg, hogy akár beakad ásnál, akár ártalmas anyag ráfreccsenésénél könnyen lerántható legyen. Ezt pedig az utcai ruha kabátjával nem tudjuk elérni.

Télen a szabadban vég.........- ■ zett

mu

nkához adott vattaruha megóv a feli ázástól, mégis olyan, hogy a munka elvégzését lehetővé teszi. Ha helyette régi felsőkaibátot viselünk, ez akadályoz a munka elvégzésében, ha csak zakót viselünk, megfázhatunk. Ez már védőruha, mint a sok máé védőcélzattal adott ruha, melyet ha a munkás nem visel, hanem hazaviszi és szekrényébe zárja, vétkezik önmaga, családja

rényében, hanem a polcokat még a kiutalt munkaruhával is megtölti, — hogy helytelen utakon jár.

önmaga érdeke ellen cselek-1 szik minden munkás, amikor veszélyezteti egészségét, testi épségét, sőt ha a munkaruhát, a munka befejezése után nem veti le, hanem hazaviszi, akkor az esetlegesen a munkaruhán hazavitt ártalmas porok és más szennyeződések útján családja egészségét is vekaruhát nem használja és esetleg túlad rajtuk. Fel kell hívnom a figyelmét arra, hogy a munkaruhát a vállalat nem ajándékozta, hanem kiutalta és az csak az elhasználódási idő elteltével megy át a tulajdonába. Addig a vállalat tulajdona, ha pedig túlad rajta, — amely alatt nyilván eladást kell érteni akkor beleütközik a társadalmi tulajdon védelmére alkotott rendeletbe. Ez a „beleütközés” (miután nem munkaruhában vagy védőruhában történt) a dolgozó ,jSÚlyos sérülését okozhatja'1.

diánok életének egy kicsi, de igen tipikus mozzanatát mutatja be Chiapas kerületben, 1910 körül. Maga a film is ugyanott készült, ugyanabban a* erdőben, amely ennek a valóban meg- történt esetnek ta- nuja volt”.

Mi történt? Mesz- sze az őserdő belsejében lévő mahagóni ültetvényt három

szélyezteti. Sajnos, igen gyak-vezeti. Mind- ram látjuk, hogy egye® dolga-\ egyik a kapzsiság, a kegy ellenzése munkából hazafelé gumi-J ség és a kérkedés megtestesült csizmában mennek, melyet ^alakja. Táboruk a rabszolga- nyilván nedves munkahelyü- sorsban élő munkások valóságon védőruha célzattal kaptak. gos börtöne. Munkásaiknak lá- Emmek az a következménye,’ fástól vakulásig kell dolgozni- hogy ezek a dolgozók gyakran Jojc. Azokat, akik elmaradnak a nem 8, hanem 16 órán kérész-^ munkában, csuklójuknál fogva

leti az elismerés, kiváló operatőri munkájáért. A fényképezésnek olyan iskolájával találkozunk, amelynek élvezői csak ritkán lehetünk. Kár, — s ez már a rendező hibája is —, hogy az egész filmen erős naturalista vonások is érződnek.

szelni —, nem szólhatunk a különös elismerés hangjait. Kissé naivan megoldott például a szökésben levő két munkás elfogása. De nemcsak ezérU A megdöbbentő és megrázó jelenetek és mozzanatok zsúfoltsága — nemhiába csak 16 éven

a

ellen meiv tül viselik a lábat légmentesen felakasztják. Az elviselhetetlen A film jelenetei közül tán leg- felülieknek engedélyezett es a wrTbaoaiaii i, y oc eljáró gumicsizmát. A lábfő]', bánásmód végül is arra ösztön- megrázóbb és legjobban fény- film látogatása —, ugyancsak ^egV^^5Vm7 •“ bőrének felpálását, az ujjakJ z-t a munkásokat, hogy fellá- képezett rész. amikor a három nem- rn-craW'idálvo7 a TnunK-asoiw-i, nvyy jkliu- ^ ....„w, mondható szívet-lelket

0 <?7e«idrfti ianzffató küzütti úőrgomhák megtelepe- Zad janak, leszámoljanak kín- fivér fölgyújtott házainak gyönyörködtető látványnak.

Azt ina S s dósét és szaporodását segítik \zóikkal és elinduljanak testűé- lángja világítja meg a fellá- Kevesebb ilyen megrázó jeleeivtars, nogy 3 mujuv,a© a muii-» g qz ágynemű _•»- * ■» r ■*: í & - x a+ ***1*-,t-aoni» **,„*,,*- n« « tám. 1 «• Tai»a**** á««ii

re

ik felszabadítására.

ezt a gombás bőrmegbetegedést a A film története érdekes és gok fényénél a favágók teátadják családjuknak is. J megrázó. Nagyszerűen mutat- számolnak zsarnokukkal. Ez a Néoóazdasáfiunh száz-jja be a két ellenpólust: a nyo- kép — minden szöveg nélkül

=—j.":'.:.....i-a-jusa millió- • morgó favágókat és a dőzsölő is — a fényképezés eszközeika

t költ üzemi fürdőkre, mos- |i kény urakat. S helyesen vezet vei képes kifejezni, hogy a dókra, öltözőkre, munlkairuhák- mindez a végkövetkeztetésig: a munkásokht rabszolgasorsban ra azért, hogy a dolgozók i1 favágók lázadásáig és szabad- tartó fivérek világának vég- egóezségvédelmét fokozza. A ságuk kivívásáig. képpen el kell tűnnie.

vállalatok kötelessége ezek A filmmel kapcsolatban el- A film rendezéséről — ha helyes felhasználására ügyelni, <i sősorban Gábriel Figueroatil- nem is kell elmarasztalóan be- Azzal a dolgozóval, aki 14 ünneplőruhát tud magának csH1

zadt munkások arcát és a Ián- nettel is el lehetett volna érni

o

náltatnd, nem lesz nehéz megértetni, — hogy az ünneplőruhát csak azért, mert fazonjai!

________ rövidesen, kimegy a divatból,

„A gy

ógyulási idő esetleg több inkább el kell adni, mert néha í A bajai német tanítási nyel- termelő munkára

hónap lehet.“ *■*“* talán, akiknek^- áltaJlános gimn4zium fei- ..................

Az a vállalatvezetőség, mely nincsen 14 ünneplő ruhájuk az hogy a magyar gima rendeletre való hivatkozás- - munkára a munka^milyen- |naziumokhoz hasonlóan az itt sál kiutalja ugyan a munka- segenek megfelelő munkaruhát ^^jó fiúknak és leányoknak ruhát, vagy védőruhát, de an- keli \ iserm. p magyar és német nyelvű kőnek felhasználását nem ellen- Dr. Mlskolczy Vilmos (i zépiskolai végzettséget adjon;

őrzi, véleményem szerint hely- megyei üzemi főorvos. (, művelt, sokoldalúan képzett,

_ _________ ______________________________________________,i kultúrált magatartásul ifjakat

ne

veljen; valamin; az, hogy a

a kívánt hatást. Az események logikus menete viszont a rendező javára írható.

A színészek munkájáról csak a legjobbat mondhatjuk. Valamennyien erőteljes vonásokkal jellemezték szerepüket.

A filmet különösen a tanulsága miatt érdemes megnézni.

(—ray)

Felvétel a buja! német tanítási nyelvű i általános gimnáziumba

Munkaverteny a kiskereskedelemben

szabott overált, vagy ha a élelmi Vállalat boltjai között, munkaruha kétrészes, akkor ai A verseny feltételei között sze- zubbonyt a nadrágba ®üly-f repel.a terv jog százalékos tellyesztjük, hogy forgó gépre-í jesitése, a zárókészlet szigorú szék kozott a beakadas vesze-f. ’ , , *

lyét elkerüljük. Ezt az elviseltf betartása. Nem regen értékel- utcai ruhával nem tudjuk el-fték a tavalyi második félévi ómi. Ezenkívül a felesleges r eredményeket. Ennek

való gyors magyar gimnááamokban szer-* felkészülésre, magyar és né- zett érettségi bizonyítvánnyal, met nyelvű munkakörök betol- sőt a német nyelvi tudás alap- tésére. ján annál előnyösebb. (PL

A gimnázium az 1956—57. megkönnyíti a hazai egyete- tanévtöl kezdve Baján műkő- mek és főiskolák német tan- dik és az 1958—59. tanévben székeire való felvételt, a nyelvid, II. és III. évfolyama lesz. ismeret alapján-minden szakon Az iskola az általános gim- az. elmélyültebb tanulást, a nézi um tantervét követi és an- külföldi egyetemre való fe’lvémagyar haza, a párt és a mun- nak német tankönyveit hasz- telt.)

(i kásosztály, egész dolgozó né- nálja. A szorgalmi időszak A magyar nyelv és irodalom ipünk. érdekeit odaadóan szol- megegyezik a magyar gimná- kivételével a többi tantárgy

(i gáló, hazaszerető szocialista ziumok tanulmányi idejével, az oktatása német nyelven törté(lembrekké nevelje őket. Ennek iskolai szünetek, a napi mun- nik, azonban — természetesen

11 megfelelően ez a gimnázium is karend és házirend szintén azo- — a tanultakat magyar nyelMég tavaly munkaversenyt a 9. számú Vasbolt lett az el-,iáltalános, valamint politechni- nos a magyar gimnáziumoké- ven is rögzítik. Ennek az a cél\ indítottak a Pécsi Kiskereske- ső, melyet a vállalat vezetősége $ kai műveltséget ad, kifejleszt- val. ja, hogy a magyar egyetemek

e i1 kai »('ve

, mu

tanítványaiban a szocializ- A tanulók minden félévkor re és főiskolákra a felvételt és mus építéséhez szükséges vi- magyar és német nyelvű fél- az ottani tanulást megkönnyít500 forint pénzjutalomban részesített. A második — a 28 '

számú Papírbolt — 300 forinté súgókat s erényeket; előkészíti gén pedig szintén kétnyelvű A gimnázium első osztályéba pénzjutalmat kapott. A jutái-«1 őket a magyar és német egye- bizonyítványt kapnak. A IV. az a tanuló vehető fel, aki a makat február 8-án a vállalat? temekre és főiskolákra, képes- évfolyam elvégzése után érett- nemzetiségi német nyelvet ok' é lágnézeti és erkölcsi tulajdon* évi értesítőt, minden tanév vé- se. 300 forintéságokat s erényeket; előkészíti gén pedig

nyolc éves fennállásának ün* alapján népén adták át

Madridban Kadosa szvitjei játsszák, üunéMfűl olvassák az íqú

(Budapesti tudósítónktól.) Van Pesten, a Deák Ferenc titcai könyvterjesztő palotában egy folyosó, ahol nem a vállalat irodái sorakoznak, hanem riíy másik hivatal kapott társ- lérletben szobákat. A Szerzői •Jogvédő Hivatal külföldi osztálya ez a társbérlő. A hivatal áevet sokat sejtető, mégsem gondolhatjuk, hogy tulajdonképpen mivel is foglalkozik.

— Adunk-veszünk — mondja Szentiványi Gyula osztály- vezető. — 2600 kiadó vállalattal vagyunk szoros kapcsolatban, s nekik adunk, el és tőlük veszünk kiadási jogot szépiro- Jalxni, tudományos és egyéb könyvek, zeneszámok, színda- fabok és filmsujet-k kiadásáfa.

— Hogyan dolgozik az osztály?

~~ Propaganda-csoportunk ’finden külföldi érdeklődésre ’‘-'-amot tartható mű szinopszisát elkészítteti, ezeket aztán Jfegküldjük Dél-Amerikától kezdve Indiáig sok-sok kiadó- fak. A 6zinopsziszok (tartalmi kivonatok) alapján futnak be a* érdeklődések. Az üzletet ftár szerződési csoportunk köti meg. Csak érdekességként •''■éretném megemlíteni, hogy (957-ben 180 műről küldtünk •mertetést es 1200 müvet soroltunk fel prospektusainkban. A másik oldalról pedig 2000-re tehető azoknak a műveknek a száma, amit hozzánk küldtek el külföldi cégek. Ilyen könyv volt többek közt Maurois: Szeptemberi rózsák című műve, amely annyira megnyerte az Európa Könyvkiadó lektorainak, vezetőinek tetszését, hogy kiadták, s könyvesboltjainkban már kapható is.

— Mi — bár a hivatal minden megjelent műből két köteles példányt kap — nem igen küldhetünk ki magyar nyelvű könyvöket. Ennek oka egyszerűen az, hogy csak Romániában, Csehszlovákiában és néhány német könyvkiadónál van magyar lektor. Nyugati országokba csak akkor küldjük ki a könyveket, ha a kiadó már komolyan érdeklődik, vagyis az illető művet a szi- nopszisz alapján már le is akarja fordíttatni.

— Milyen érdeklődés mutatkozik a magyar irodalom és zene termékei iránt külföldről?

— Elsősorban a népi demokráciákban adunk el sok magyar művet. Csehszlovákiában, Romániában sok magyar nemzetiségi él, az ő számukra sok könyv kiadási jogát vásárolják meg. De Jugosz.láviával és

sé téve a tanulókat mind a ségi vizsgát tesznek, amelynek tató általános iskola VIII. osz- magyar, mind a német nyelvű bizonyítványa minden tekin- tályát sikeresen elvégezte és 17. f továbbképzésre; és alapot ad a tetben egyenlő és teljes jogú a életévét a felvétel évének au*

gusztus 31. napjáig még nem töltötte be. A felvételnél előnyében részesülnek azok a tanu- , lók, akiknek folyó tanévi féléévi értesítőjük kitűnő, jeles vagy jórendű.

Férőhely esetén felvehetők

az NDK-val is jelentős üzlete- kiadó vásárolta meg Gárdonyi

két tudunk kötni. Igen nagy érdeklődés mutatkozik meg az utóbbi időben Ausztria részéről, de hasonló módon érdeklődnek a legkülönfélébb nyugati kiadók is, akiiekéi szintén tudunk szerződéseket kötni.

— Melyek a legkeresettebb

magyar irodalmi alkotások?

— Legkedveltebb íróink egyike külföldön és itthon is Mikszáth. Nincs olyan népi demokrácia például, ahol a Különös házasságot ki nem adták volna. A Noszty-fiú esete Tóth Marival Németországban rekordkiadást ért el: 50 ezer példányban adták ki. De a legtöbb népi demokratikus államban megjelent ezenfelül a Szent Péter esernyője, a Fe • kete város, a Beszterce ostroma és egyéb művek. Nagyon szeretik Móricz Zsigmond műveit is. Karinthy Frigyes alkotásai iránt is elég komoly érhíres Ifjúsági regényét, az Egri csillagokat.

— A jelenkori írók közül Illés Béla több művét (Honfoglalás, Szklpetórok, Kárpáti rapszódia) megvásárolták a népi demokratikus országok kiadói. Palotai Boris: Ünnepi vacsora című munkáját Bulgáriában kötötték le. Bárány Tamás: Csigalépcsője az NDK-ban kerül kiadásra. A legkeresettebb írók egyike Németh László. Iszony című regényét egy nyugatnémet kiadó kötötte le. De nemcsak a német, hanem az angol, spanyol és francia nyelvű kiadási jogot is megvásárolta.

— Színdarabjainkkal kapcsolatosan milyen az érdeklődés?

Erwin Hoffmann Lübeckben azok is, akik nem német szárelőadta 1958 január 28-án(| mazásúak, de a német nyelvet

Szervánszky: Klarinétszere

nádját. A múlt év novemberé ben a brüsszeli rádióban játszották Maros: Musica Leggie- ra című fúvósötösét. Áprilisban mutatják be a genfi rádióban Dávid Gyula: Brácsaver- senyét. Carlo Zecchi felvette műsorára Weiner Leó: II. Di- vertimentoját. Margót Pintér Madridban előadta Kadosa: Népdal szvitjét. Seryng Mexikóban játszotta Kókai: Verbunkosát, azonfelül az izraeli rádió a közeljövőben mutatja be Szönyi Erzsébet: II. Diver-J timentoját és Kadosa: Brácsa-J versenyét... Természetesen ez? nem a teljes lista. A magjai ? zene nagy szeretetnek és meg-J

társalgási fokon jól birják, illetve azok, akik jó nyelvérzékükkel biztosítékot nyújtanak arra, hogy a német nyelvű iskolai munkába fokozatosan be tudnák kapcsolódni.

Budapest, 1958. febr. 16.

KOVÁCS PÉTER a művelődésügj-i minisztér1’"n nemzetiségi osztályának vezetője.

beesülésnek örvend külföldön. ...Sokat irtunk az utóbbi i — Elsősorban a zenés játé- időben iparunk és mezőgazda-1 kokat vásárolják. Hogy csak Ságunk exportjáról. Ebben aj párat említsek meg, így az rövid kis írásunkban szellemig NDK lekötötte a Szelistyei asz- exportunk egy részéről szeret-J deklődés mutatkozik. Francia- szonyokat, azonfelül a Valahol nénk beszámolni — dokumen-,;

országban például háromezer példányban adták ki az Utazás a koponyám körül című művét & Olaszországban a Bűvös szék jelent meg. Ugyancsak egy olasz kiadó jelentette meg Illyés Gyula: Petőfi című híres munkáját is. Az olaszokkal kapcsolatban megemlíthetem, hogy egy olaszországi örménydélen című operettet (ezt Románia is megvásárolta) s Lengyelországban adtuk el Szigligeti—Mészöly—Sárközi: Liliomfi-ját is.

— Szeretlk-e ki:'.'öltön a magyar zenemüveket?

— Válaszként egy sor tényanyagot szeretnék felsorolni,

tálva azt, hogy ezen a téren yt sem kel! szégyenkeznünk: a : magyar írás — a maevar zene épper.úgy meghódította m és hódítja tovább is a vilá, i, keletet és nyugatot egvs’-á-u. ahogy ni-; hódította és hódúja a magyar ezüst vonat s a tokaji;- bor... (

Onody ütuijM *

Szebb lett az otthonunk

Az Ágoston téri általános iskola napköziotthonának vezetője anyagi támogatásért a Pécsi Kesztyű- és Bőrkonfekció KTSZ vezetőségéhez fordult, hogy a nevelő munkához szükséges és hiáv i felszerelést beszerezhessék.

'A szövetkezet veze‘~ '->*'■ megértésre talált, aki mosdókagyló besze ^rs- ’-v nyújtott -ogítséget. B-* l

hozzáj* otthon

higiénV > bérén ’ - ’ í- hez, amit. öszönetilkei fejezik ki a napközi tanulói, dolgozói és nevelői.

UEÜiíHA JANÜSKM