Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

NAPLÓ

1958 FEBRTJA* M

2

Új élet, szebb élet bimbózik ;

Sorok között

falun

M

iközben a végrehajtó bt- minden község saját maga hoz- zottság beszámolóját za rendbe a legelőjét. — Azt mondják a vb-tagok, hogy nálunk is pár éven belül •.•endbe lehet hozni a legelőt. Ott, ahol nemes fű nem terem, fel kell szántani és egy-két évig zabbal kell bevetni, aztán újból lehet füvesíteni;

Levelek — sorsok . -. -.

Ahány levél, annyi gond, j annyi baj és probléma. És a öttagú bizottságot választottak,?sorok közül mi mindent kiol- Hazafias Népfront, a föld-? vashat az ember!

hallgatom, régi, gyermekkori emlékeim: a napszámos-sors, a tudatlanság, a mostoha életviszonyok, a lenézés, a kizsarolás jut az eszembe. Emlékezem . , a

A teremben a tennivalókról vitatkoznak. Arról: mit kell tenni az állattenyésztés fejlesztése, a jobb takarmányozás, a takarmánytermesztés, a legeiőjavítós érdekében. Azt mondják, meg kell védeni vetéseinket a kipállástól, gondoskodni kell a tavaszi olvadáskor az alacsonyabb fekvésű területekről, a víz elvezetéséről.

Vidékünkön alig pár éve vágták sutba az alacsonyabb teibozamú magyar szilaj fajtát és ma már ott tartanak, hogy a tehenek pótabrakjáról vitatkoznak, sőt mi több, szükségét látják a törzskönyvezés-, nek is. Meg is állapítják, először ki kell válhatnunk a jó, továbbtemyésztésre alkalmas egyedeket, aztán jöhet csak a törzskönyvezés. Szó esik itt a pi'langós területek növeléséről, a zöld futószalagról, a silózás meghonosításáról az egyéni gazdaságokban is. A mi legelőnk is eléggé elhanyagolt. Az egyik felszólaló meg is jegyzi:

— Ezt is meg kell javítani, ha nem akarunk egy „Kis Hor- tcbágy'-ot létesíteni Csány- oszrócn.

Megindul a vita a legelőjavításról. Azt mondják, a járási tanács a legelőjavítás érdekében életrevaló tervet okoskodott ki. Egy szakbizottságot hívnának életre a legelők megjavítása érdekében. A járás állattartói állataik után bizonyos összeget fizetnének be á járási alapba. Ebből az alapból évenként több község legelőjét megjavíthatnak, öt éven belül minden községi legelőre sor kerülne, össze is hívták az értekezletet, meg is választották a bizottság tagjait, csak a járulékban nem tudtak megegyezni. Egyik község sem akart a másik község legelőjavításához hozzájárulni; Véa

művesszövetkezet, a termelőszövetkezet, az erdőgazdaság, az úttörővezető bevonásával. E bizottság feladata lesz a 6x3 méteres, összerakható víkend- ház társadalmi úton történő megépítése.

A terv az, hogy ha kell, önkéntes felajánlásokkal, különmegvesszük, mire elkészül pécsi közvetítő állomás;

böző rendezvények bevételei- korkülönbség — de a lány navel már az idén lehetővé tesz- (igyon ragaszkodó volt. „Mindig szűk, hogy mindazok, akik e](\azon ábrándoztam, hogy ilyen akarnak menni a nyáron férjem legyen. Komoly vagy, Balatonra, néhány napot ott (' rád bízhatom az életemet” — tölthessenek. A televíziót felmondotta a lány. S mi történt?

at Egyszer jött „valaki”, aki szé- j'pen tudott beszélni, motorke- C trékpárja volt. Az asszonyka

f hitt a szép szavaknak, s a mo- | Tlök a teremben es gon-f tornak. Elmentek motorozni és dolkodom. Nincs Többé# kát... De a férj egyszer meg- „büdös” paraszt, nincs többé, bocsátott, az asszony is ígért. cselédsors :;; új élet, szebb élet bimbózik és borul egyre jobban virágba falun.

Sólyom József Csány osztó

sányoszrón 6ok gazda fi- gyelte és figyeli a szomszédos állami gazdaság, Maj- láth-puszta működését. Az elmúlt években bizony a rossz gazdálkodás, a ráfizetés miatt sokan nem úgy néztek rá, mint az olyan nagyüzemre, amely példaként állhat előttük. Vida elvtárs most arról számolt be, hogy a helyzet itt is megváltozott. Több százezer forintos nyereséggel zárt a Majláth- pusztai Állami Gazdaság;

A községi termelőszövetkezetből többen jártak a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben; Érdekes dolgokat tudtak meg tőlük a vb tagjai;

Ezért nem csoda, ha a végre- _ hajtó bizottság úgy döntött: rö-f vid időn belül egyéni és tsz- # . -y*. Illír' \/ P K I

parasztok ismételt látogatást»' / ) |_ L. I I t V-/ I ti N

tesznek a barcsi Vörös Csillag-f L/ ................................ ■ ba

n és a Majláth-pusztai Ália-f mi Gazdaságban. ,((

Ha egy kicsit késve is, ha-(i marosan életre kel nálunk is a végrehajtó bizottság és a Hazafias Népfront szervezésében a gazdakör. Itt bő lehetőséget biztosítanak a szórakozásra, de arra is, hogy a község paraszt-d jai előadásokon és szakirodai-# mon keresztül sokoldalúan!* gyarapítsák tudásukat; #

A legifjabbak, az úttörők is]; nagy terveiket szőnek. Amel-i lett, hogy jó a tanulmányi * eredmény, az úttörők mindenből kiveszik a részüket; Most azon spekulálnak, hogyan tudnák a meglévő pénzüket 15 ezer forintra gyarapítani; Az elmúlt években járlak.. már Pesten, üdültek a Balaton

Molnár Gábor aláírással sűrűn gépelt levél érkezik. Nem önmagáról, hanem barátjának szerencsétlen sorsáról ír:

„A barátom 30 éves volt, felesége pedig 18, amikor összeházasodtak. A barátom kissé tartott ettől a házasságtól — 12 esztendő mégis csak nagy

Ennek immár hat esztendeje, i s együttélésük már soha sem jutott rendes kerékvágásba, i pedig két gyermekük is van már.;.”

Qáuítelc a (.íLÍiilouz

partján, most ennél is többet akarnak. A kérdés a végrehajtó bizottságot is foglalkoztatja. Először arról volt szó, hogy televíziót vesznek, aztán meg(, arról, hogy egy telket vásárol- \ nak a Balaton partján. A vég-(; rehajtó bizottság kimondta a,;

gül is úgy döntöttek, hogy végszót: telket vásárolnak. Egy(i

Mi lett Korpuszékkal?

A tanács, a szomszédok, társadalmi aktívák mozdultak meg, hogy segítsenek a két öregen. A tanács szociálpolitikai csoportja száz forint gyorssegélyt utalt ki a számukra.

S képzelhetik, milyen nagy volt az előadó csodálkozása, amikor az öregek helyett a háziúr jelentkezett.

— Hallottam, valami pénzt kapnak Korpuszéik. Elvinném nekik.

Nem kapta meg. A pénz az öregeknek szól és nem a házigazdának. Közben levélben jelentkezett szerkesztőségünknél egy cipész, aki felajánlotta, hogy amíg az öregek emberi. lakáshoz, jobb megélhetéshez £ nem jutnak, minden másnap» szeretettel várja őket ebédre, f

A háziúr azonban gyorsabb volt, mint a kilátásba helye" zett segítség. Az „Embertelenség" című cikk megjelenése után Puchinger Lajos — aki csak bérlőként van bejelentve Pál Katalin háztulajdonosnál — kidobta az öregeket a szó szoros értelmében az utcára.

A 72 éves öregember napokig egy szál ingben, nadrágban a Rákóczi út egyik háza padlásán aludt, míg végül is súlyos meghűléssel kórházba szállították, # Az öregasszonynak nyoma ve-# •szett. Valamelyik ismerősénél # húzódhatott meg. #

Ha a háziúr nem dobja ki # az öregeket az utcára, ma már rendes szobában lakhatnának, mert időközben a tanács is intézkedett.

Természetesen itt nemcsak a háziúr közönye, embertelensége játszott már szerepet, hanem a komlót fiuk hanyag-# saga, aki megfeledkezett a szü- # löknek kijáró tiszteletről, sze- # retetről és megbecsülésről és # nem gondoskodott öreg szülei- # Ki. Ha az első cikk. «Han mis |

ébredt tudatára közömbösségének, akkor legalább most pótolja, amit eddig mulasztott és# gondoskodjon — erejéhez mér-# ten és a tanáccsal közösen — szüleiről.

Nincs törvény, paragrafus rá,'| de ítéletet mond felette a tár-', sadalom, ha még most is kés"i lekedik.

Gáldonyi Béla

Ráültek bizony úgyannyi- ra, hogy a Könyök utcai lakók több esztendős panaszát már meg sem hallják. Pedig panaszkodtak.

Személyesen, levélben, újságban, rádióban.-.;

Eredmény: mérhetetlen

nagy csend, azazhogy, az a bhzojnyos „sülcet csend”, amikor se nem látok, se nem hátiok. Hát most már valóban, mit is kellene csinálni? Állítsunk össze egy statisztikát a város egyik legsötétebb, legpiszkosabb utcájában történő balesetekről?

Tessék! 1957. márciusában egy idősebb férfi a sötétben megbotlott, összetörte a térdét . ; s

1957. márciusának végén — ugyancsak a koromsötétben egy asszony elvágódott és alsó karján csontrepedés képződött ; ; j

1957. júniusában az éjszaka koromsötétjében persze — egy korosabb asszonyt megtámadtuk a II. sz. büfébeli részeg „vagányok”, — akik egyébként az utca e legsötétebb és legveszélyesebb zugát használják illemhelynek. 51

1957. októberében egy asz- szony — aki este vacsorát vitt a munkahelyén lévő férjéneik —, elvágódott, az étel kiömlött, s az ételmaradékot csak olló vehetné ki a ruhájából . 8 ,

1957. ugyancsak októberében egy kislány csúszott el tejeskannával a sötétben.

1958. februárjában — pontosabban február 17-én este

— egy asszony elvágódott, harisnyáját cafatokká szabdalták a kövek, ruhájába beleivódott az a piszkos, szeny- nyes víz, amely a tésztagyárból (!) folyik ki a kapu alatt.

Nemcsak a Könyök utcaiak, hanem a környék valamennyi utcájának lakói is erre közlekednek nap, mint nap. Számuk tekintélyes tömeget tesz ki. Ennek a tömegnek az egészségét (!) meg lehetne váltani egyetlen egy .;; csupán csak egyetlen egy, — na, mit gondolnak, mivél?!

Egy kis árva villanykörtével.., Nem sok, igaz?

Ennyi a levél lényege. Sajnos, nem egyedülálló eset. A másik levelet egy férfi írja:

„Szegény kisfiámmal egyedül maradtunk. Feleségem megfenyegetett, hogy még a lakásból is kidobat (egy szobáról van szó), amely az ő nevén van. Egyszer a feleségem este azzal áll elém, hogy menjünk el szórakozni a Pannóniába. Elmentem és legnagyobb meglepetésemre egy 23 év körüli fiatal fiút mutatott be nekem. (A feleségem 36 éves!) Azt mondta, hogy régi ismerőse. Iszogattunk, majd a fiú azt kérdi tőlem: „Szereti-e ön a feleségét?” Bólintottam: „Természetesen, hiszen 13 esztendeje élünk együtt jóban, rosszban kitartottam mellette, sőt az első férjétől származó fiát is kivettem a men- helyből és én nevelem.” Erre a fiút azt mondotta: „De nem szereti jobban, mint én!” Egyszóval kitűnt, hogy már viszonyuk volt, ezt bevallották, s akkor én azt mondtam, ha komolyan szeretik egymást, elválhatunk. Két nap múlva feleségem is bejelentette, hogy a fiút választja. Amikor én né- ? hány nap múlva a fiú munkaihelyén felkerestem feljebbvalóit és elmondtam tó esetet, lakkor behívták őt és kijelentette, hogy ő mégsem hajlan- (i dó elvenni feleségül asszonyo- \mat, mert tizenhárom év a korkülönbség és ö tulajdonképpen csak „próbaházasságot” akart. És most itt állok egyedül kisfiámmal, mert az anyja vcgülis elköltözött..

Elköltözött. Valószínű „próbaházasságra” ; : J

Egy asszony is géppel íi-t levelet küld a szerkesztőségünkbe, nevét, címét aláírta, de ennek ellenére nem akarja, hogy nyilvánosságra kerüljön a neve. Ezt írja 3

„Tíz és fél éves kislányom van. Tegnap este, amikor a munkából hazamentem, a következőket meséli: *;;. Amikor ebéd után lementem a tejcsar- Anokba, egy ember mellém létpatt, simogatni

_ ... - a r-.-p ----- akart, aztán

De meg ezt az egyet sem\cukrot ígért. Amikor a Népmi. Nagyon kérem, ne tűrje «I a rendőrség ennek az ember< nek ocsmány garázdálkodását.’,

Nem érdemes kommentárt fűzni ezekhez a levelekhez, hisz minden sor beszél — ön* magáért. De látnia keli min* denkinek, hogy emberek sor* sa micsoda feneketlen mély* ségbe süllyed anélkül, hogy a dolgos hétköznapok rohanásában tudomást szereznénk róluk.

Ezt a levelet P. J. aláírással egy közeli faluból kaptuk:

„Jancsi — ez az alig 12 éves szőke fiúcska — itt él a községünkben, de inkább az utcán, mint otthon. A cipője tele van varrással, folttal, kabátja és nadrágja is kopott és foltos- Utcagyerek. Anyja meghalt, de az édesapja él s azonkívül két idősebb testvére is van. A fin testvére nem dolgozik sehol, ha valahol felhajt egy kis pénzt, gyorsan megissza. Jelenleg összeállt egy olyan nővel, aki mindenre való, csak éppen asszonynak nem. Ói» tehát a kis Jancsi gyereket semmiképpen nem nevelhetik. Lánynővérétől szintén nem kaphat támogatást, mert férjhez ment és nem élnek valami fényesen. Maradna az apja? ö sem törődik a gyerekkel, iszik, nőzik, a. kocsmában egyetlen éjszaka 8—900 forintot elhuszonegyezett. Annyira lezüllött, hogy amikor felesége nagy-nagy bánatába belepusztult, még a temetésére sem ment el. Hát ezért aggódunk mi a kis Jancsi gyerek sorsa miatt. s

*

Csak kiragadtunk néhány levelet a sok közül. Igen, igen a „sok” közül, mert garmadával érkeznek hozzánk papírta vetett, könnyel áztatott, elkeseredett hangú panaszok. Elolvassuk a leveleket és akkor legjobb, ha az ember tenyerébe hajtja a fejét;: j Töprengeni kell, mit tegyünk, mert a levelek írói gyógyítást várnak.

S mi próbálunk „gyógyítani" de csak a magunk módján, amit tudunk 'megteszünk. Kevesen vagyunk. Kevesen vagyunk ahhoz, hogy ezeket a2 embereket felemeljük a mély* ségből. Bizony, össze kellene fognia a társadalom minden polgárának, hogy beállítsuk közénk a sorba azokat, akik lemaradtak;;;

adjak meg. Egyszerűen hall-\boUb6l kijöttem még mindig gatnak. ha erről tr az u]sag,\ott m a sarkon, de aztán én — szemüket becsukjak, — haf futottam, ő meg jött utánam, erről szól a rádió, fülüket*Nagyon féltem tőle, He azért bedugják.-.. Felhábor do,) szerencsére elöbb hazaértem.” hogy a város szivétől alig *r- i Ugye el tudják képzelni meg- száz méterre már bukdácsol-)döbbenésemet? Hogy ilyesmi nak az emberek a sötétben, ) megtörténhet délután 2 óra- nyáron f uldokolnak a szenny-A jcor> világos nappal a Kórház-'*’'*' tői és a bűztől, azért, mert ) téren!’* ' 4

néhány illetékes ember csak# Ugylátszik, hogy a „eukros- szajkózza azt a bizonyos if bácsik” ismét garázdálkodnak „tömeglzapcnolator, amely- ía városban. B. Istvánná ugyannak az életben való alkalma-# csak ezekben a naookban hív-\ . , „ . , ,,. . .

zása olyan messze van tőlük,(>ja fel a figyelmünket hasonlóba44 szakszervezetek székhaza mint Makó Jeruzsálemtől! # dologra: A ban tegnap megkezdték a raHát mit }wzzunk közelebb?\ „A déli órákban a Kossuth jdUMsátA hataU^tlibíókés

******

körtét a Könyök utca sarlM-^ talalko-£ Bors0|‘ Zoltin elvtárs> a bu.

„ 'csalogatja Az RAV ILL Vállalat mia csalogatja őket. Az Ágoston, JzaW szakembere eimondotta,

ra?

Azt hiszem, az előbbi

könnyebben menne.

RAB FERENC

Készül

a rádiókiállítás

***** Kradástechn

feljelentést — sőt tudomásom

szerint meg is nevezte az illekai kiállítás szombaton dél"

lm de minJ : Wí t előtt'10 órakor nyílik és márytőt - de mégsem történt sem-fcius 10Ag tesz nyitva A kWlí.

„A tanító úr nadrág] a"

— Te most vidéki úriasszany vagy, megszoktad, hogy mindig parancsolgass a cselédeknek, pattogjanak hát azok a szavak, lehessen érezni, hogy házsártos vagy és ideges. s i

A lányok egyik kicsit kuncognak Blé- nesi Marikán, aki nagyon igyekszik há- asértos asszonyság lenni és bevallja, hogy ez nem is olyan könnyű. Ybl Ernő, a rendező most Baji Pistának könyörög, hogy ne hadarjon, mert egy mukkot sem lehet érteni a szavaiból. Aztán újra meg újra pattog a házsártos úfiaeszony, mérgelődik az új tanítóra váró kisfiú, míg végre összeáll a jelenet.

A fűtőházi KlSZ-szervezet színjátszói tártainak olvasópróbát Hunyadi Sándor: „A tanító úr nadrágja” című színdarabjából. Itt ülnek a nagy asztal körül az „oszlopos tagok“, elsősorban Orbán Jóska, Alexa László, Vörös Jóska, Vince Lajos, Mattenheim Ferenc, a lányok közül meg Molnár Mária, Samu Ibolya, Kovács Györgyi. (A huszonhárom tag közül csak öt lány van!) Nem utolsósorban pedig itt kucorog Ybl Erzsiké, a rendező kislánya, a legkedveltebb beltag és a legszfnésznőibb színésznő. Ugyanis alig titkolt féltékenységgel fordul a mamájával érkező Vörös Laci felé, aki ugyan ,jnár’‘ nyolc éves, de mégis csak veszélyeztetheti az ő egyeduralmát a né- «wsemyébeiiu.^

Ez a kis együttes, a Pécsi Gőzös, még egészen fiatal. Néhány lelkes kiszes és szakszervezetbeli, akiben a kultúra szeretető találkozott a vasutas-szívvel, úgy látta, hogy a szimfonikus zenekartól eltekintve, a vasutas kultúra pang. Eltervezték, hogy létrehoznak egy un. Vasutas kisszínpadot, amelynek műsorán vidám, szórakoztató előadások és vasutas tárgyú darabok szerepelnek majd. Mindjárt megalakították a Pécsi Gőzöst, amely színjátszócsoportból és tánc- együttesből áll.

Nagyon nehéz volt az indulás, és még nehezebb lett volna, ha nem találnak annyi barátot és segítőt az idősebbek között. De a szakszervezettől kezdve az öreg munkásokig mindenki a fiatalok mellé állt. A régi kicsi pincehelyiség helyett megkapták előadások és próbák idejére is a Vasutas Kultűrotthont, a Várady Antal utcában. Polcnyi Lajos, villanyszerelő-művezető a kapcsolótáblát szereli át és a reflektorokat hozza rendbe. Siklósi Jakab, az asztalos csoport vezetője a gerendákat cs színfalakat javítja meg. Segítenek az állomási dolgozók is, Fábián József vezénvlőtiszt például; a fűtőház főnöke, Baji István; Farkas Jóska bácsi, aki szerszámJaka- tos, a dobokat szokta javítani, Harmati Béla bácsi, a bádogosműhely „egyeduralkodója“ a trombitákat „ápolja”, ha •aükségee. Kmb László, a művészeti velősön bemutatják a hazai ipaf legújabb készítményeit, valamint olyan prototípusokat, melyeknek tömeges gyártását és árusítását csak a második félévben kezdik meg.

Újdonsága lesz a kiállításnak — ahol a látogatók vásárolhatnak is — az Erkel magnetofon, a hőelektromos háztartási gépek, köztük új mosózető beszámol a csoport eddigi munkájáról

— Egy új vasutas szerző, Illés Gyula két színdarabját tanultuk be és adtuk

elő: Az igazság mindig kiderül és Hop- ígép^Bemuiatják''az új tele- ponmaradt _ vőlegények, mindkettő vas- vhlós készülékeket is. Az A? utas-temáju. December 18-án a Doktor # _30I.es típus 4600 forintbU

Sándor Művelődés.! Házban, aztán Bá- farm mjg m AT

_302-es

tas

zéken és Nagykanizsán szép siker-# rádióval építettek egyre) adtuk elő Móricz Zsigmond: Ki szép,# be _ 5150 forintért kapható ki jó, szintén vasutas tárgyú egyfelvo- majd.

násosát. (I Borsos Zoltán azt is elmo’i'

A tervek közül csak a legérdekeseb- dotta, hogy a kiállítás rádiós beket: március elsején a tánczenekar szakemberei szívesen állnaX bemutatkozó műsoros estje, március 29-1* majd rendelkezésére a vásárén pedig vidám zenés tavaszi műsor # lóknak, hogy szakmai taná- lesz. ácsukkal megkönnyítsék a sok

Ha visszagondolnak a kezdetre, már? korszerű készülék közül a ki' egy kicsit mosolyogni kell. Orbán Jós- \ választást. _ káról egyszerűen senki se hitte el, hogy valaha színjátszó lehet belőle, ránéztek két füle közé húzott egykedvű arcára és felsóhajtottak — és ma Jóska a legnehezebb szerepeket játssza el nagyszerűen. Alexát az elején csak véres ver ej-ivaseső, nyugaton havazás, cién* tékkel lehetett akkora kis nyulfark sze-> tdfinként erős északt, a Tiszám"' „In.-ilf ,-,r. rmrpn-llon m‘* mérsékelt délkeleti M*t repre betanítani. Igen, e ne . pa an keimen is csőkké*

cíiára, elnök úr... — Alexát, aki olyani várhat* i«Kaiacsonynbb rutinos már, mint egy valódi színész, iséklet ma éjjel: nyugaton minusi • ' , , V*—mínusz 5. keleten plusz 2—pl'i’2

A múlton már mosolyognak, de a jövőn f 5 fok között, a ícgmagHsabb nap' még nem kikerül-e mindaz, amit ter-#napl hőmérséklet pénteken nyug.'

” 1 , 1 , 1.1-7'/1.1 onnrlntr 0—minus/ .1. délkeleten plu‘*

vernek? Egy kis !ampa!a//.al gondolna*'fr> ..Bh,s/ m.tshol **** t-púsz • * sikerekre, de nagy reménysegget, fiók ko-au.

Időjárásjelentés

Várható Időjárás pénteken esti^: erősen felhős idő, sokfelé eső,