Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS MUNKÁSPÁRT A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 49. SZÁM ÁRA: 59 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1958 FEBRUÁR 27 A szövetkezeti demokrácia megerősítésének útján Egyre inkább érvényesül az az elv, hogy minden, ami a faluból kikerül, előnyös értékesítési feltételek mellett a szövetkezet kezén megy keresztül, s minden, ami a faluba bekerül, a szövetkezet közvetítésével jut el a parasztsághoz. Az egyéni termelő egy szervvel, a szövetkezettel tárgyal, ha vásárolni, értékesíteni, szerződést kötni, vagy éppen gépi munkát igényelni al<nr. Ez megkönnyíti helyzetét, nem kell minden ügyben más és más szervhez, hivatalhoz, kirendeltséghez, felelőshöz fordulni. Ma a földművesszövetkezetek foglalkoznak nagy és kiskereskedelemmel. Üzemeltetnek vendéglátó egységeket; italboltokat, vendéglőket, szállodákat, szíkvízüzeme- ket. Felvásároljak a falusi lakosság termelvényeit. Szerződéseket kötnek, gépi munkát, műtrágyát, szállító eszközöket biztosítanak. ;Támogatják az önálló takarékszövetkezeteknek, mint falusi bankoknak megalakulását. Segítséget nyújtanak az ifjúsági szervezeteknek. A szövetkezeti mozgalmon belül külön szerv — a szövetkezeti nőbizottság — az asszonyok mindennapi problémáival foglalkozik. Kultürcsoportok működtetésével és fenntartásával biztosítják a falusi lakosság kulturális igényeinek kielégítését. Divatbemutatókat, vásárokat, versenyeket rendeznek. Támogatják a szövetkezeten belül létrejövő szak- csoportolcat és egyszerűbb típusú termelői és értékesítési társulásokat, de ezen túlmenően a fejlettebb szak- és tej- szövetkezeteket, méhészeti társulásokat. Politikai s gazdasági vezetőket, szakembereket nevelnek a mindennapi életben és szövetkezeti iskolákban. A földművesszövetkezetek egyre inkább a falvak gazdasági, politikai és kulturális centrumaivá válnak. Gazdasági tevékenységükkel összefogják a falu termelő erőinek zömét, potitikai tevékenységükkel, a szövetkezeti eszmék terjesztésével mozgósítják a parasztságot a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatására és kulturális nevelőmunkájukkal és üzleteik kul- túráltságával fejlesztik a lakosság jóízlését és kulturáltabb gondolkozását. Ha végignézzük a szövetkezeti mozgalom eredmé- neyit az elmúlt 13 esztendő alatt, akkor azt látjuk, hogy a kezdetleges falusi fogyasztási szövetkezetekből virágzó földművesszövetkezetek lettek, s a rozzant, düledező viskókban lévő szatócsüzletek helyén ma korszerűen, ízlésesen berendezett kisáruházak, szaküzletek, s nagy árubőséggel rendelkező vegyesboltok állanak. Híven tükrözi a fejlődést és a szövetkezetek jelenlegi állapotát az 1957-es esztendőről készített mérleg. 84 szövetkezet, köztük egy takarékszövetkezet és két • szakszövetkezet készített mérleget. A megye szövetkezeteinek nyeresége meghaladja a kilenc millió forintot. A szövetkezetek összes forgalma 1957-ben meghaladja a 686 millió forintot. Csupán a parasztság termékeinek felvásárlása és értékesítése nyomán kialakult felvásárlási forgalom meghaladja a 220 millió forintot. A mezőgazdasági termelés elősegítését szolgálja, hogy különböző növényféleségekből 12 200 hold szerződést kötöttek több, mint 16 ezer gazdával. Emellett több, mint százhúsz szakcsoportot szerveztek, s ezek működését minden erővel elősegítik. Ezekben a szakcsoportokban több, mint 3600 gazda dolgozik, s boldogul megelégedésre. A szövetkezeti asszonyok körében alakult 182 szövetkezeti nőbizottság, amelyek szabó-varró tanfolyamokon, egészségügyi előadásokon, klubnapokon gyarapítják a falusi asszonyok tudását. Az eddigi eredményekkel még nem állt meg a szövetkezetek fejlődése. További erősödésre, fejlődésre, gazdasági gyarapodásra minden adottság és lehetőség megvan. Egyet azonban nem szabad szem elől tévesztenie a Baranya megyei 53 000 fős szövetkezeti tagságnak. Azt, hogy ilyen szerteágazó tevékenységet, ennyi feladatot sikerrel a szövetkezet két-három helyi alkalmazottja elvégezni nem tud. A szövetkezeti elvek legfőbb pontjai között szerepel a kölcsönös támogatás, a szövetkezeti tagság és demokratikusan választott vezetőség aktív részvétele a szövetkezet célkitűzéseinek megvalósításában. Ezekben a napokban folynak országszerte, így megyénkben is a szövetkezeti alapszabálynak megfelelően a mérlegbeszámoló tag-, köz- és küldöttgyűlések. Ehhez a szokásos évi beszámolóhoz most egy újabb feladat is járui a Földművesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusa határozatainak alapján. Ez pedig a vezetőség újjáválasz- tása. A szövetkezeti tagságnak lehetősége nyílik a vezetőség tevékenységének elbírálására, javaslatokat tehetnek, megszabhatják, a szövetkezet jövőbeni működését, s a rosszul dolgozó vezetőségi tagok helyett alkalmasabbakat választhatnak, olyanokat, akikben jobban bíznak, akik jobban értenek a szövetkezeti mozgalom keretében végzett munkákhoz, s akik minden körülmények között a tagság érdekeit tartják szemelőtt. A szövetkezetek tagságának érdeke, hogy alkalmas vezetőket, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat válasszon, akik segítik az ügyvezető munkáját, részt vállalnak a terhekből, s eredményes munkamegosztással megteremtik alapját a további sikereknek. Ezen túlmenően a tagság legszélesebb tömegének is részt kell vennie a szövetkezet munkájában, hiszen a végzett munkáknak, az adott támogatásnak megfelelően részesül az eredményekből, a nyereségből is. Ebben ez 'esztendőben, a múlt évi eredmények alapján csaknem két és fél millió forint kerülhet kifizetésre vezetőségi tiszteletdíjként, valamint vásárlási, értékesítési és részjegy utáni visszatéri lésként. A szövetkezeti alapszabály beleszólási jogot biztosít a tagságnak. Éljenek ezzel a joggal minél többen, a szövetkezeti vezetők pedig támaszkodjanak a tagságra munkájuk során. Csak így, csak a szövetkezeti demokrácia megerősítésével és kiszélesítésével, a' széles tagság bevonásával birkózhatnak meg az egyre növekvő feladatokkal, s csak így válhatnak teljes mértékben a parasztság érdekvédelmi szerveivé. Magyar filmek a brüsszeli világkiállításon A brüsszeli világkiállításon, a május 2-i Magyar Nemzeti Napon játsszák a Ranódy László rendezésében készült Szakadék című játékfilmet. A világkiállítás időpontjában megrendezésre kerülő filmfesztiválon Révész György Éjfélkor című játékfilmjét és Kollá- nyi Ágoston Szőnyi István című rövidfilmjét mutatják be. Egyelőre a hideg győz A Meteorológiai Intézethez érkezett legutóbbi jelentések szerint hazánkban szerdán országszerte 12—15 fokos langyos, tavaszias idő alakult ki. A jelek arra mutatnak, hogy az északi hideg és a déli ciklon indította meleg légáramlás előreláthatólag csütörtökön es- efelé mór Magyarország felett ütközik össze. Az ellentétek harcából egyelőre a hideg kerül ki győztesen, s valószínűleg megindul az esőzés, ami később havas esőre, majd havazásra vált át. A hét végére már hajnali fagyok is várhatók. A Kőolajipari Trösztnél tájékoztatták az MTI munkatársát az 1958. év termelési feladatairól, beruházási programjáról és az ezzel kapcsolatos szovjet segítségről. — Az olajbányászat a múlt évben jó eredményt ért el: sikerült megállítani a nagylen- gyeli olajméző elvizesedését és kitartó kutatófúrások után sor kerülhetett új olajkutak termelésbe állítására — hangzott a tájékoztatás. Az ilyen módon terven felül termelt több mint negyvenezer tonna olaj jó A magyar párt- és kormányküldöttség folytatja körútját Romániában A magyar kormányküldöttség kedden ellátogatott Marosvásárhelyen a „Simó Géza“ bútorgyárba, ahol Kállai Gyula beszédet mondott a munkások nagygyűlésén. A lelkes hangulatú gyűlés végeztével Kádár János ajándékokat nyújtott át a gyár dolgozóinak. Ezután a küldöttség a Marosvásárhelytől mintegy 25 kilométerre levő Nagy- kend község kollektív gazdaságában tett látogatást. A falvakban, amelyeken a gépkocsioszlop áthaladt, a székelyek nagy csoportokban gyülekeztek s kendőket és virágokat lobogtatva üdvözölték a testvéri magyar nép küldötteit. Naigykend falu népe a kollektív gazdaság udvarán gyülekezett. A vendégeket Sütő Mihály, a kollektív gazdaság elnöke fogadta. A .gazdaság megtekintése után a magyar küldöttség tagjai és a kíséretükben lévő román államférfiak meghitt, baráti beszélgetés* folytattak a falu klubhelyiségében a kollektív gazdaság tagjaival. Sütő Mihály pohár- köszöntőjében röviden tájékoztatta a vendégeket az 1950- ben alakult kollektív gazdaság fejlődéséről. Kádár János mondott ezután pohárköszöntőt, majd a magyar nép ajándékaként rádiót és mezőgazdasági szakkönyveket nyújtott át a kollektív gazdaság tagjainak. A délutáni órákban a vendégek ellátogattak a maros vásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézetbe, ahol a professzorok beszámoltak kutatásaik eredményeiről. A látogatás után a vendégek részt vettek a küldöttség tiszteletére a Román Munkáspárt tartományi bizottsága és a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága rendezte díszebédem Kádár János elviárs pohárköszöntője a marosvásárhelyi díszebéden Kádár elvtárs beszéde során rámutatott: — Mi, odahaza úgy dolgoztunk, ahogyan tudtunk, tudásunk, képességünk szerint. Eközben nem is láthattuk teljesen, hogy ennek a harcnak mi a nemzetközi jelentősége. Ezt csak akkor értékeljük, hogyha külföldön járunk és érezzük a szeretetet, megbecsülést. Amikor itt, a Román Nép- köztársaságban járunk, sokrétű kérdéssel találkozunk. Aromán és a magyar nép kapcsolata sok megpróbáltatásnak volt kitéve a történelemben. Volt idő, amikor a régi urak szembe tudták állitani a két népet és az egyik nép szabadságharcát a másik segítségével verték le. Ez történt 1919-ben, Magyarország urai eladták az országot a nyugati nagyhatalmaknak és ekkor az urak érdekében mozgósítani tudtak román dolgozókat. A második világháborúban akkori urai Hit- az országot. A román nép haladó erői idejében szembeszálltak Hitlerrel és a szovjet hadsereg oldalán a román munkások, dolgozók is segítettek nekünk kivívni a szabadságot. Kádár János a továbbiakban köszönetét mondott az 1556- ban és 1957-ben nyújtott segítségért, majd így folytatta: — Itt laknak magyar származásúak is. A nacionalizmus mélyen él az emberek gondolkodásában. Sokszor nem is tu« datosan hat és húz vissza. Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája csak alárendelt kérdés. Élhet egy magyar dolgozó Magyarországon rabságban és élhet a Román Népköztársaságban szabadon. Ha Magyarországon 1956-ban felülkerekedik az ellenforradalom, a magyar emberek rabokká válnak és a Román Ncpköztár(Folytatás a 4. oldaílcm) Nőtanács küldöttsége Rónai Sándornál A Magyar Nők Országos Tanácsának küldöttsége Mogyo- róssi Jánosné dr. Adroján Júlia megyei bírónak, az MNOT Szovjet segítséggel növekszik a magyar olajtermelés A feldolgozó ioar felosztó tovább javítja az üzem an ageiiátást sok, úgynevezett Jet-rendszerü görgősfúrót kapunk. A kutatófúrások gyorsítása érdekében rendelkezésünkre bocsátanak kellő számú turbinafúró berendezést. A kitűnő berendezés szovjet találmány, szabadalmát az Egyesült Államok is megvásárolta. — Feldolgozó iparunkat, amely az elmúlt években sokat fejlődött, 1958-ban tovább fejlesztjük. Ebben az esztendőben is, miként tavaly, mintegy 700—800 000 toftna nyersolajat kapunk a Szovjetuniótól. Több ségének maximális kihasznála sát. Ezenkívül három elektromos sótalanító berendezést he lyezünk üzembe, a szwvje nyersolaj sótalanítására. — A kőolajfeldolgozás ilye jelentős fejlesztése az eddig nél is jobbá teszi a mezőgaz daság és a közúti jármúközle- kedés üzemanyageúátását. végrehajtó bizottsága tagjának vezetésével szerdán felkereste Rónai Sándort, az országgyűlés elnökét. Rónai Sándor másfélórás szívélyes eszmecserét 'folytatott a noküldöttekkel, akik ismertették a magyar nők országos konferenciáján felvetett jogi természetű javaslatokat és kérték az országgyűlés elnökének támogatását ezek megvalósításához, valamint általában a nők, az anyák és a gyermekek problémáinak megoldásához. Romi Sándor hangsúlyozta, hogy a párt nagyra értékeli a nők munkáját, hiszen igen nagy segítséget nyújthatnák a pártnak és az országgyűlésnek is az egészséges tömegkapcsolatok kifejlesztéséhez és elmélyítéséhez. Megígérte, hogy problé" máikat az országgyűlés illetékes állandó bizottságai elé juttatja, támpontot adott az idei _terv mint 96 millió forintot fordí tu nk termelőeszközök, a tároló- és elosztóhálózat fejlesztésére, hogy a Szovjetunióból érkező nyersolajat most már teljes kapacitással tudjuk feldolgozni. Az elmúlt évben 50 000 köbméterrel bővítettük tárolóterünket, de ez még mindig nem elegendő. Most újabb 50 000 köbméter tárolóteret építünk Szőnyben. Ez lehetővé teszi a feldolgozóipar teljesítöképesmegállapításához. Az 1958-ra kiszabott eredeti tervet mintegy 170 000 tonnával növeltük. A felemelt tervet csak több és gyorsabb fúrással lehet teljesíteni. Erre a Szovjetunió segítsége ad módot. A háromszáz millió rubeles hosszúlejáratú hitel és a szovjet—magyar árucsereforgalmi megállapodás segítségével az év végéig több új Rotary mélyfúró berendezést és LEMEZEK KÖZÖTT Egy idősebb asszony lép a pulthoz. Fején tarka kendő, ezüstös haja előrebukik a homlokára. — Jött valami, aranyoskám? — Most kaptunk egy szállítmányt — válaszol az eladó és végighúzza a kezét a hanglemezekkel telerakott rekeszek előtt. A néni arcán- mosolyra görbülnek a ráncok és válogat, szakszerűen, kedvesen. Neki Százmillióforint kiviteli értékben készít terveket a Pécsi Tervezőiroda A Dél-Dunántúlra illetékes Pécsi Tervezőiroda az idén mintegy százmillió forint kiviteli értékben készít terveket. A többi között az idén fejezik be a Pécsi Pannónia Sörgyár harmincegy millió forint értékű rekonstrukciós és bővítési munkáinak tervezését. A több évre áthúzódó kivitelezésen már régebb óta dolgoznak. Az újjáépítés ás bővítés után a Pécsi Pannónia Sörgyár évi sörtermelése százezer hektoliterrel lesz nagyobb az előzőhöz hasonlítva. Zalaegerszegen 16 millió forintos beruházással nagyszabású sajtérlelő üzem épül a Pécsi Tervezőiroda tervei alapján. A Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság 1959— 00-ban felépülő húszezer hektoliteres pince és negyvenezer mázsás szőlőfeldolgozó idei megtervezésére adott megbízatást. Nagyszabású tervek készülnek Pécs belső városrészeinek rendezésére, a „foghíjas“ belvárosi utcák beépítésére. E programon belül a déli városrészben 250 lakás építését valószínűleg még az idén, 410 lakás építését pedig jövőre megkezdik. A város főútvonalai közé atómító, nagyforgalmú Rákóczi utat szélesítik, a lebontott, öreg házak helyén ötven új lakást építenek. A középületek közül a Zenekonzervatórium és a Bányaipari Technikum százágyas kollégiumának a tervei a legjelentősebbek. Az érdekességek közé tartozik Péc« és a Mi&ina-tetői kirándulóhely összekötésére tér vezett kötélpálya, amely — megvalósulása esetén — órán ként 300 utast vihet fel a vá rosból a kedvelt kiránduló helyre. HaokányfiüTdő fejlesz tésére új fürdőmedencét, pezs gőfürdőt terveznek. E tervek a Pécsi Tervező iroda munkájáról adnak szá mot, de nem minden esetben garantálják a gyors megvalósulást, habár törekvés van arra, hogy a tervezés miné szorosabb kapcsolatban legyen a mindennapi élet igényeivel Mégis, egye® tervek megvalósulásának gyorsasága függ népgazdaság teherbírásától és attól, hogy az életszínvona emelése melyik elképzelés me, valósítását helyezd előtérbe. csak a csokoládé dal kell, de magyarul énekeljék. Aztán kéri a Van aki vár — kezdetű dalt, szintén magyarban. Meg valami operát — csak magyarul — azt kedvelik odakint. Igen, odakint, nyugaton, ahol a fia van most, ahonnan gyakran ír és kér valami kis, valami kedves magyar emléket. S a mama úgy találja, hogy a hanglemez a legkedvesebb emlék. Többször is hallgathatja a magyar szó örökké a fülébe cseng; Mindennapos kép ez a pécsi kiskereskedelmi vállalat hang- lemezboltjában; Huszonhétezer lemez között válogathatnak a vevők, S naponta többször is kell gondosan csomagolni a lemezeket, mert.. i „külföldre megy“; De nemcsak ilyen vásárlói vannak a boltnak. A ritka Tristán és Isolda hat lemezből álló sorozatát 1200 forintért is elkapkodták. A négy lemezből álló Faust sorozat 800 forintéit kelt el és Händel Messiása — három lemez — hatszáz forintba kerül. S bármennyire drágák is a ritka művészlemezek, nem melegednek meg a polcokon. Azonnal vevőre találnak. De mellettük a Halkan kop- pan az eső, * Csokoládé, Van aki vár és a többi új tánclemez is nagy keresetnek örvend. Naponta mintegy száz lemezt visznek eh (GÁldumO
