Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
1958 FEBRUAR 26 NAPLÓ 5 BARANGOLÁS 4 pékek ÉS Ä PIACBlRÖ utcanevek MIÖTA a könyvesboltokban kettőzésre bukkanunk. Az Az sem egészen megnyugta- legalább utcanévben szimboli- megjelent a Pécsi Kalauz és még hagyján, hogy Pécsett van tó, hogy van Hunyadi út és kusan kifejezniük reményüket legújabban mar Pécs utcatér- képe is kapható, azóta — igaz szívből mondom — nem eredménytelenül bolyongok, a város feltúrt utcáinak járdaperemén. Rá'áttem, hog.y nemcsak bon Arad utca, Aradi utca és Ara- Hunyadi utca, Engels út és a Csillag, az Újvilág és a Hajdi vértanúk utcája is, de hogy Engels utca, Károly utca és nal nevekkel, miért van városunkban két Károly tér. Igen könnyen el- a helyes névváltoztatásnak J Baranyavár utca, két Kassa, írható, összetéveszthető utca- egyik szép példáját találjuk az ■ két Munkácsy Mihály, Temes- név a Diósi és Diósdi utca, I. kerületben. Mivel a II, kerüvár, Kolozsvár utca: nem tud- Hun és Kun utca, György és Jetben már volt Szőlő utca. donban van — ahogy a Bob juk. Talán azért van két Gör- Gyöngy utca, Gyula és Gyulai ezért a saját hasonló nevű ut- hercegből tudjuk — számos ut- gey utca is Pécsett, mert Vő- utca, sőt — mint pécsi külön- cájuk nevét nagyon találóan ca, hanem Pécsett is. Ezek az rösmarty Mihály verset írt legesség — a Sándor utca és Szüret utcára változtatták. Mi-' róla. Igaz ugyan, hogy ez a a Doktor Sándor utca. Mivel a vei pedig Csap utca még min- vers így kezdődik: vidéki levelezők nem tudják dig nincs Pécsett, ezért a nóta, „Görgeynek híják a silány mindig, hogy a Doktor név itt szerinti virágok sem nyílhat-i gazembert, személynevet jelent, gyakran nak az utcákon Ki a hazát eladta cudarul.” előfordul, hogy csak Sándor Ez azonban mit sem tesz és ,utctá‘ ^n,ak Doktor Sándor he- főleg nem Pécsett! Célszerű lenne ezert ha „ „ .. , A névadományozók joggal a^,an,do,r ,,utca nevet masra ve-kedni akart a Horthy-rend- hivatkozhatnak arra, hogy az változtatnák. szer alatt a varos polgarmeste- -- - - - ----------lén ek, ezért lön a Sörház utlegfeljebb abban térnek e! a londoniaktól, hogy egyik- mésiknak több neve is van. itt van például a Sörhöz utca! Ke—'elben ez volt a neve a Felsőmalom utca folytatását Képező északi utcának. Mivei a' ónban az egyik honatya kedÉrdekes utcanév különlegességeink is akadnak. Kedves a szü i lészeti klinikához vezető utcá-í nak Édesanyák útja neve, azí Aligvárom dűlő Pécsbányateleegyes utcák azért szereptelnek KISFALUDV utca is kettő pen és a Bánomi út ugyanott, kétszer, mert más és más ke- van városunkban. Célszerű len- Furcsa az idegen látogatóknak, amár „okan pioipitpi. rületben vannak. A védekezés ne a II. kerületit Kisfaludy hogy a Hatház utcában jóval ték ki is volt Mniorossv Imre c6ak részben fogadható el. Vá- Károlyról, a III. kerületit pe- több ház van a névben emlí- _- fosunkban több azonos nevű dig bátyjáról, Kisfaludy Sán- tettnek de mégkülönösebb^ ^ bajs^tákl glb^rendeÜUk.''A^Wm a 'földek be7e utca van egy-egy kerületben is. dórról elnevezni A Perczelut- hegy Pécsetta Táltos ésai Tun- # tésének ellenőrzésével a termést igyekezett biztosítani, mir, í'T. KOI07.SVar Tp- rar ni com fiiHínV nnov rrxalvrlr nor 11 tna mmiPft fínv~nrrIrrtmi ni A . . „ , ............... . . - - cí mke a7-7 '10§Tan tudnak kiigazodni az Munkásosztályunk öntuda- boszorkányok nincsenek. Ám‘" azonosnevű utcákon, nem tud- tát és jövőbe vetett hitét tűk- bátor — ahogy a pécsi „tükék” juk. Nemi hisszük, hogy túlsá- rözi az a körülmény, hogy még mondanák — mit lehessen tudgosan rajonganánák értük. a Horthy-éra alatt is sikerült ni. Dr. Tóth István cából Major ossy Imre utca. fi mikor már sokan elfelejtették, ki is volt Majorossy Imre, a városi hatóság a felszabadult 'táhni -a Timrnlri Például a két Kolozsvár és Te- cáról sem tudjuk, hogy melyik dér utca mellett Boszorkány út Dolores utca ^ mesvár utca a III. kerületben a névadó a három Perczel-fiú is van, p>edig már Kálmán kiPár év múlva visszakerült az van- a P°sta kézbesítői közül. rályunk megmondotta, hogy utcaélre a régi visszakerült volna, ha lett volna utcatábla. Jelenleg név nélkül áll az utca. Szinte kái is elkészíteni a táblát! Mire kikerülhetne, bizonyára már niás neve lesz újból az utcának. Ahogy a Kalauzt olvasgatom, többféle érdekességre bukkanok Pécsnek több, mint ötszáz utcaneve között. Most tudtam meg például, hogy a Petőfi tér nem ott van, ahol a Petőfi szobor van, hanem a Kórház tér ren. De hogy ennek miért kellett Petőfi térré válnia, azt talán még a névadója sem tudná megmondani. Sajnos, nem törődtek PéLevéltári kutatás nyomán egy régi pécsvá- radi tűzesetre bukkantunk 1786. szeptember 12-én Markovics Pál kovács műhelyéből kovácsolás. közben egy tűzszikra kipattant és Teodorovics János szalmafedeles házát felgyújtotta. A tüzet megakadályozni nem tudták, tovább terjedt és 31 zsupfedeles ház leégett. A kár összesen. 21 542 12 forintot tett ki. f TPl-l-«.. - „ 1 _ ítzvII A 1 aifiw»I rfiy/nViK Ekkor ez nagyon sok pénz volt. A legnagyobb esett"azzál sem, hogy legalább]»kára egy tímárnak volt, 10 870 98 Ft. A fő- a történeti és ipari hagyomá-,» szolgabíró a tűzesetre vonatkozóan kihallgatta -—- a kovácsot, de semmi lényegeset nem tudott J ■ _ mondani. A kovácsinast is szerették volna látók a török idők emlékét idé-|i hallgatni, de mire a sor rákerült volna, addig ző Puturluk utcát és a régi»l elpárolgott. A pécsváradiak a helytartótanácsok német belvárosára utalódhoz fordultak segítségért, de az csak két év Petrezselyem — Peter StZomimúiva válaszolt azzal, hogy megengedte a me- — utcát. Megváltozott a nevei gye egész területén a társadalmi adományoz Alsómalom utcának is. A i gyűjtést. Abban az időben a tűzvész reális ve- kedves keresztapa arról már# s^ly vojt, a fával—zsúppal építkező helyeken, megfeledkezett, hogy ha nincs i A saját községet ért csapások emléke mellett Alsómalom utca, akkor minek»• a (.Qz ejjenj védekezést ébrein tarthatták a kö- a Felsőmalom utca. Nem len-»* zej; ^ távoli környék hasonló eseményei. — Ue-e célszerűbb ezért a Felső- f j^aguk a károsultak messze vidéket bejártak h’lom utcát egyszerűen csak# segít,.éget kérni. Gyűjtöttek pénzt, gabonát, Malom utcának nevezni i főzeiáket, ruhafélét, vásznat, lent, kendert, megőrizve ezzel a régi pécsi \ amit a lakosság összeadott. A községek költ- m?’omipar emlékét? Ezért len-i sAOVetésében is szerepelt ilyen rovat a tűzkáré célszerűbb a Felsővámház j T0Sunak megsegítésére, mely a távolság arájából is egyszerűen csak# csökkenő részvéttel igyekezett segíámhaz utcát alkotni. »> teni a csapás áldozatain. TOVÁBB böngészgetjük a# Pécset is nagy tűzkár érte, 1820. március 27- Kalnuzt és több feltűnő utca-ij én szélviharos napon, a budai külváros alsó A kenyérellátásnál éppen úgy voltak baiok. mint a hús■* nál, pedig kenyérjegy se kellett, fejadagot seen ismerték, ga-> bona volt elég. de hozzájutni nem lehetett. Mé* 1788-ban egy-» e a tanács a negyedmestereket kiküldte a vetések helyszíni megtekintésére azon utasítással, hogy a tapasztalt mulasztásokról jelentést tegyenek. Egy másik rendelet a vetéeeket kártételektől kívánta megóvni, ezért a városnak a mezőgazdasági alsó határt nyáron át hat mezőőrrel kellett őriztetnie. Más rendeletek lefoglalták a gabonaféléket, a szabad forgalmat csak a vetőmagra tartva fenn. A városi sörház bét+öje kijelentette, hogy bért nem fizet, mert egész árpakészletét túr alá vették a hadsereg részére. Megtiltották a gabonaszállítást egyik megyéből a másikba. A pékeknél megállapították lisztszükségletűket a jövő aratásig, s milzor ezzel végeztek, a pécsi kerületi kir. biztos kétezer mérő gabonát kiutalt a pécsi pé-> ékeknek hiányuk pótlására azon jó tanács kíséretében, hogy a rezében tűz támadt, amelyjiél 107 teztulajdo- A piacöiró voU bízva, hogy pekűSletelcben napon* noe efi 27 lakó, összesen 134 «mber Károsodott j^nt nézzen körül, vajon van-e elég kenyér és az árszabást ^ .. _ , }nem hágják-e át akár úgy, hogy az előírt súlynál kevesebbet A vájna tölgyfa törzseket döntetett le az «*- adnak. Kisebb-nagyobb kifogások állandóan voltak, de leg* dóben épületfan&k és odaadta a leégetteknek, \ több panasz a kenyérhiány miatt volt. A pékek erre azt mond-» kiosztott továbbá 542 300 db fazsindelyt, 10 326 hogy gabona van, de se kisgazdáknál, se malmoknál <t lécet, 3Ö8 méró meszet, élelmezésre pedig 560 a limitált áron nem kapható, a molnárok pedig a lisztet elad-» mérő lisztet és 667 icce babot. ^ A szükséghez jfá idegeneknek, akik más vidékre viszik. képest és lehetőség szerint készpénzbeli se-i 1809. évi október 19. és 20-án megtörtént az, hogy a pé- gély is került kiosztásra. Az 1820-as esztendőipékek kettő kivételével — két napig se kenyeret, se zsemlét nagyon rossz év volt Pécs lakosságára, mert nem sütöttek a közönségnek, s emiatt kérdőre vonták őkett nem csak a tűz, hanem hatalmas vadvíz-ara- ^ a3f hozták föl, hogy a katonai sütés teljesen elfoglalta őket, dat is pusztított a szigeti városrészen. # a polgári lakosság kielégítésére nem maradt idejük. Ez a vétóval később, 1853-ban, tűzbiztonsági szem-# dekezés nem volt helytálló, mert máskor is sütöttek polgárság- pontból összeírták a pécsi épületeket és akkor# nak, katonaságnak egyaránt, s így az akkori szigorú rend- még a budai külvárosban 90 fazsindelyes há-# szabályok mellett az lett a következmény, hogy a sütést el- zat és 333 zsupfedeles épületet találtak, akadt # mulasztó összes pékmestereket hat órai elzárásra ítélték. .4 több kéménynélküli lakóház is. Iey nem cso-í büntetés eredménye: másnap nemcsak a publikumnak, hanem da. hogy egy újabb tűzesetnél, 1856. augusztus # a katonaságnak se adtak kenyeret, azt a felvilágosítást adtait A pécsváradi tűz .. .. .. , , többiről jól előre maguk gondoskodjanak. n tűz támadt, amelynél 107 haztulajdo- A piacbíró y^g voU bízva, hogy péküzletekben 27 lakó, összesen 134 ember károsodott ^ént nézzen körül, vajon van-e elég kenyér és az á 9-én 29 épülettulajdoav* és 8 lakó, összesen 37 j»lgár szenvedett kárt. Mikor végre nálunk is megalakult az önkéntes tűzoltóegyesület, annak a barátságtalan és rosszindulatú közhangulattal kellett megküzdenie. Az egylet 1871. július 21-én kéréssel fordult a tanácshoz, hogy a jövőben tűzesetkor a rendőrség kivonulását kérte, hogy a közönség az oltó-munkában ne háborgassa a tűzoltókat. Mert a legutóbbi tűzesetnél a lelkes és önfeláldozó egylet tagjait a közönség egy része a helyszínen megtámadta és tettleg bántalmazta. Pataki Fenencmc a pékmesterek, hogy a hatóság nem engedte őket dolgozni, a városházi zárkában nincs sütőkemence, szabadulásuk után, már csak kevés kenyeret és zsemlét tudtak sütni. E kijelentésre karhatalmat küldtek a péltekhez oly célból, hogy az munkára szorítsa őket, s ekkor kitűnt,' hogy a legtöbbnél a katonaságnak járó kenyér készen volt, csak a kiszolgáltatást halogatták, a késéssel bizonyítani akarván, hogy elzáratásuk kötelességük teljesítésében meggátolta őket. Lisztárak a pénzdevalváció után: Egy mázsa lisztláng ezüstben 11 forint 60 dénár, új váltó pénzben 56 forint, zsemleliszt ezüstben 7 forint 80 dénár, váltópénzben 39 forint, barnaliszt ezüstben 6 forint 60 dénár, váltópénzben 33 forint, egy darab ötlatos zsemle ércpénzben egy krajcár, váltóértékben j 5 krajcár. A Keleti Mecsek egyik fes- tői tájában, a Mecsekná- hsd felett emelkedő egykori kikavar (Rákvárnak is írják) éneiének szálai egészen a ka-ai magyar középkorba nyúlik vissza, sejtelmesen össze- h-nödva az angolok és a skó- tol" történetével. Az angol tör- *-áeIemnek minket érdeklő fe- ’"'^éből ragadjuk ki a követ- k^'iket: 1016-ban Yronside l''--hordá)ú”) Edmund angol , í’’/ Nagy Kanut dán ki- r. "Val végzetes csatát vívott "éh&nv hónavi uralkodás v'~a meghalt. Vasbordáví Ed- r""'í két kisfiát a hódító f~ akik Olaf svéd kir'1"h''z kerültek. Olaf azonban (c-.4t Kanut haragjától, mire ® 't'iermekeket 1. Istvánhoz, '["'’varországra küldötte. Ist- király — egy későbbi ok- J*eél és ennek nyomán végzett [■onyitás szerint — a menetit angol hercegeknek birto- *°kat adományozott a pécsvá- apátság és Nádasd falu szelében fekvő királyi birtok- re,-l,ő7, Rékavár központtal. Mai"omps Béla: Szent István Szent Margit Skócia kir*u*n.*,fa maguar származása mc-w.,grorSj.4íii szülőhelye c. y,fés-t angol történeti mun- g'crídn írott könyvében biír—'aat]a., hogy az emiik angol királyfi: Ed- ^Qrö. István király leányát, ^üotát vette feleségül, heá- nVuk Margit, aki később Skó- ’*• királynéja tett és új hazájában szentként tisztelnek, Malcomes állítása szerint Szent István unokája volt. A források, amelyek Ágotának magyar származását elhíresztelték, Normandiából és Észak- Angliából valók. A feljegyzések Ordericus Vitális, Gaimar és Ailredtól erednék. István király halálának kilencszázadik évfordulójára kiadott Emlékkönyvben Fest Sándor hiteles források után is csak való- színúsiteni tud ebben a kérdésben. Az angolszász királyfiaknak magyarországi tartózkodásáról krónikáinkban nincsen említés: csupán II. Endrének — Mázát, B ódát és Nyárádot — Bertalan pécsi püspöknek adományozó 1235- ben kelt oklevele, illetve az oklevél 1409-í keltezésű másolata említi a „terra Brítanno- rum” (britek, angolok földje) kifejezést a felsorolt adománybirtokok határaként. Az okirat ilyen értelmezése szerint a Baranya megyei Mecseknádasd (egykor Nádasd). Margit álKtó- lagos születési helye, ehhez a „terra Britannorum”-hoz tartozott, bár a historikusok közül többen kétségbevonják magának az oklevélben szereplő szónak eredeti jelentését, illetve olvashatóságát. Hercog József: Skóciai szent Margit származásának kérdése (Bp. 1939. 42. I.) és Fest Sándor: Skóciai szent Margit manyar származása (Debrecen, 1939. 80. I.) c. munkájában a vitás nevet ..terra Bissinorum”-nak, azaz besenyők földjének olvassa és magyarázza. Baranyában Nyá- rád, Bála, Besen. Vostán, Be- sence, Bisse (azelőtt Bese), Budmér, Béllye és Kátoly egykor besenyőfalvk voltak, — egyik-másik egészen közel Nádashoz. (Szokolai Margit: A magyarországi besenyőtelenek- ről (Föld és Ember Tudományos Szemle, IX. évf., 2. sz. — 1929. 76. I.) jf vitából kialakult véle^ mény szerint — bár még ma sem nyert bizonyítást — „Nádasd és Rékavár” bajosan tartható az angol királyfiak egykori lakóhelyének, túlságosan félreeső, kies hely a Mecsek hegység legkeletibb nyúlványán. Valószínűbb, hogy angol birtokosai a királyi udvarban éltek és csak alkalomadtán jártak le a szép fekvésű Nádasára és Váraljára (ha elfogadjuk a „terra. Britanno- rum” vitatott írást, az angolok földjének). R ékavár gyönyörű tájképi fekvésű. Egyik oldalon a Réka- patak medrére, másik felén a festői óbányai völgyre néz. — Mécseknádasd falu végétől a Steinmühle-ig (Kömalom) országúton, majd gyalogúton érhetjük el. Rékavár falait ma hiába keressük a hegytetőn. A még megmaradt falmaradványokat is elhordták a XVI11. században és beépítették a ná- dasdi házakba. A bozóttal és fákkal benőtt várkastély alap- falait és egy mély vársánc vonulatát azonban az 1937-ben végzett próbaásatások alkalmával nagyjából követni tudták, amiből megállapít ott ák a vár északnyugat és delkeOrf BuicthHCMutn" irányú fekvését. Szemtanuk állítják, hogy harminc évvel ezelőtt a még méter magasan álló 100—120 cm vastag, megszakítás nélküli falak mentén körbejárhatták a várat, sőt a felvonóhíd kiszögellését és a kapuerőditést is érzélcelni lehetett. Bizonyosan állott már építmény Rélcavár helyén a honfoglalás előtt is. Vajon római caslrum alapjaira, avagy besenyő sáncokra építették később Rékavárát — nem tudjuk. A felszintakarta falmaradványok középkori erődítmény-jellegre vallanak. Az 1777-es „Canonica Visita“ káptalani vizsgálati jegyzőkönyv érdekes adatot közöl a várral kapcsolatban: Wieser egykori nádasdi plébános mérése szerint Réka-várrom környékén akkor még álló tölgyfák feltűnő arányokat mutattak. Az egyik tölgy kerülete 6 öl, magassága 13 öl volt. A feltevések és gyér nyomok után ítélve mindössze 40—50 esztendeig tarotok (»Ihattak az angol menekültek Rékavárban, tehát a XII. század végén már lakatlanul állott, Így alighanem a vár fénykorában, mintegy 700—800 évvel ezelőtt ültethet► ték a tölgyeket. Mecseknádas- don, Váralján és a környéken most is él a népmonda az angol hercegi családról, akik Rékavárban laktak és hogy Imre herceg, István király fia, rokoni látogatáskor Vadászat közben halt meg Nádas- dón... j z elmondottakból láthat- F* juk, hogy még ma sem bogoztuk ki Rékavár históriáját. A rá vonatkozó irodalomban sok a valószínűsítés és a feltevés. A Fejér—Okmánytárban szereplő II. Endrének 1235-ben Bertalan pécsi püspök javára kiadott adománylevél csak mellékesen említi az eddigi bizonyítás es következtetések alapjául szolgáló kifejezést, tudniillik azt írja, hogy az adományozott faluk határa érintkezik a brit- lek földjével: „cum terra Bri- tannorum de Nataslh1’. A hiba ott van, hogy a bizonyítás koronatanúja: a „Britannorum" — „Bissinorum“-nak is olvasható, tehát rrnga is bizonyításra szorul. Rékavár tört**»*« homályos és bizonytalan marad mindaddig, míg elő nem kerül egy ti vonatkozó ’• *<?• les oklevél és fel nem tárják a földben szunnyadó alapfalait, KOVÁCS ANDRAS tanár.
