Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

1958 FEBRUAR 25 NAPLÓ 3 A megyei népfrontbizottság ülése [ ÖtmiUás UcukáaásúU J7 fer4a mohácsi iárás tsz-rhen : 123 UUö tnCUtCLfylfa Utódaiként Szombaton- ülést tartott a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága. Hosszú szü­net után találkoztak ismét a népfront megyei vezető testü­letének tagjai, hogy megbe­széljék munkájukat, a további terveket és kiegészítsék a bi­zottságot. Az elnöki megnyitó után Sztergár János elvtárs, a népfront megyei titkára mon­dotta el a beszámolót. Bevezetőben a népfront mun­kájával kapcsolatos elméleti kérdéseket taglalta, majd rész­letesen szólott az elmúlt hó­napok néhány tapasztalatáról. Hangsúlyozta: a népfront­bizottságok igyekeztek közre­működni a különböző szerve­zetek által rendezett akciók­ban, ezen kívül is kezdemé­nyezőbben lépnek fel, mint korábban. A részleges tanács­tagi választások alkalmával már sokkal nagyobb volt a népfront szerepe. Az ország- gyűlési képviselők munkájá­nak segítésében Baranya meg előzte a többi megyét s ennek jó hatása máris jelentkezik. A megyében az elmúlt évben a tervezett két község helyett tizennégy községet villamosi- tottak, a népfrontbizottságok mindenütt tevékeny szerepet vállaltaik: a társadalmi munká­ból. Különböző rétegtalálkozó- kat, ankétokat, előadásokat szervezték nemzetközi, belpoli­tikai és tudományos kérdések­től. A népfront keretében mint sgy 49 gazdatanfolyamon is­merkednek meg a parasztem­berek a korszerű mezőgazda­sággal. Mindezek ellenére a nép­front még nem tudott eljutni széles tömegekhez. Egyik oka, bogy még mindig szervezeti Problémák kötik le figyelmét, tagyon lassan alakulnak újjá a községi bizottságok. Nem megfelelő a kapcsolat a társa­dalmi és tömegszervezetekkei. Legtöbb esetben néhány vezető találkozik, beszélget egymás- élet örömei, gondjai száz és: sál, de mint testület nagyon száz apró eseményből tevőd-; ritkán. Gyakori, hogy egymás nek össze. Ezekkel törődjünk tudta nélkül szerveznek fontos megmozdulásokat, esetleg nem reagálnak egymás kezdemé­nyezésére. Pedig — ez sokszor bebizonyosodott — csak a kö­zös munka hozhat eredménye­ket. Egyedül a tanácsokkal ja­vult jelentősen a népfront kap­csolata, az elnökség múlt havi határozata alapján. Ezután röviden összefoglal­ta a legfontosabb feladatokat. Közülük első helyen említette segítsünk az embereknek, hogy minél kevesebb gondjuk le­gyen”. Eismann János többek között kijelentette, hogy a szászvári népfromtbizottság rövidesen megalakítja a gazda­kört. A megyei népfrontbizottság ezután megválasztotta új tag­jait és az elnökséget. Az ülés Achátz Imre elnök, országgyű­lési képviselő zárszavával ért véget. Horváth János, a mohácsi já­rási tanács föagronómusa kész­séggel válaszol a kérdésekre. Először a beruházásokról be­szél. Azt mondja, hogy a ter­vek szerint több mint ötmillió forintot fordítanak 1958-ban a : iárás termelőszövetkezeteiben beruházásra. Csak a nagyobb ; beruházásokat említi, A lippói Béke őre kettő darab ötven, a ; töttösi Szabadság ötven, a maj- : si Táncsics kettő darab ötven, : a kisnyárádi Uj Hajnal kettő ; öt ven férőhelyes tehénistállót : épít. — Milyen változások lesznek a növénytermesztésben? — Itt különösebb változások nem lesznek — mondja Hor­váth elvtárs. — Az idén mint­egy nyolcszáz holddal több őszi árpát terveztek be és ve­tettek el a termelőszövetkeze­tek, mint az elmúlt évben. Az őszi árpa térhódítása két ok­nak tudható be. Az egyik ilyen ak az, hogy az ellenforradalom után felbomlott, majd utána újjáalakult termelőszövetkeze­tek már csak tavasziakat vet­hettek. Ezért volt olyan na” az ellenforradalom maradvá­..................................-uni...................iiuimmitinitimmitmmiunkukoricaterület. A másik ok ny ai elleni harcot. Az újjává- lasztások alkalmával néhány községben ellenséges magatar- tásu elemek is bekerültek a bizottságokba: semmi helyük a nemzeti összefogásban! Esz­mei, ideológiai küzdelmet kell vívni a soviniszta, nacionalista nézetek ellen, módszerül az elő adásokat, ankétokat, vitákat kell választani. A népfront is sokat tehet a társadalmi tulaj­don védelmében, különösen fa­lun. Hangsúlyozta, hogy a köz­ségfejlesztésről szóló új rende­let rendkívül tág lehetőséget nyújt a népfrontnak arra, hogy falvak lakosságait mozgósítva széppé, rendezetté tegyék lakó­helyüket. Végezetül a népfront kulturális, egészségügyi tenni­valóiról beszélt. A felszólalóik valamennyien egyetértettek a beszámolóban elhangzott gondolatokkal. Csiz­madia elvtárs, a békemozga­lom várható eseményeiről tá­jékoztatta a bizottságot, Zá- borszki elvtárs, a mohácsi kis­iparosok nevében elmondotta, hogy bíznak a kormányban és szívesen dolgoznak a népfront­ban. „A vezetők jöjjenek el gyakrabban hozzájuk, öröm­mel várják őket” — mondotta. „Amikor a népfront tenniva­lóiról beszélünk — mondotta Dunai elvtárs — ne gondol­junk mindig nagy dolgokra. Az HÉTFŐI JEGYZETEK tianfyue-i&eMf a liluMati A TTIT művészeti szakosz­tályának kezdeményezésére "'■egindult városunkban a ka­marazenének olyan művelése, helyet már hiányoltunk is, s helyet Budapesten a Petőfi Színház megindított. A Bar­tók Béla Klub kistermében állottunk egy nagyon kedves hangversenyt 23-án este, 7 árai kezdettel. A fellépő művészek Pécsiek. Ez a törekvésünk is, hogy ezeken a most már folya­matosan megtartandó hangver- ^nyeken csak pécsi művészek tépjenek fel. Vönöc.zky Endré­mé (ének) és Abaligeti Zita tszavaló) művésznők, valamint ^önöczky Endre (zongora) és keress Endre (ének) művészek közreműködésével élvezetes *ste részesei lehettünk. A műsor három részből állt: heroic, klasszikus és romanti­kus kor zenei gyöngyszemeiből kaptunk értékes műveket. Így: thrante, Caccini, Vivaldi, tta.ydn, Mozart, Beethoven, »ohubert, Schumann, Erkel, észt, Musszorgszkij, Chopin, Wagner és Verdi művei szere­peltek. Olyan élményben volt 'eszünk az énekesek és a pia­nista — nem különben a sza­való — részéről, mely mara­dandó emléke lesz a jelenvol­taknak. Mondhatnánk: dicsér­jük a művészi átélést, a finom technikát, a művel szemben való alázatot, de ezek helyett a szép és ebben az esetben igaz jelzők helyett mondjuk meg azt is: olyan művészek adtak nekünk élményekben gazdag műsort, akik nem csak mondják, közük az élményt, de szeretik is a muzsikát, s talán egy kicsit bennünket is, akik sokszor szeretnénk sok­kal közelebb kerülni a „zene leikéhez“, mint amennyire vagyunk. Ügyesen megválasztott ver­sek jelentettek kis pihenést a _ zene számok között. Kellett is, f hogy a különböző stílusok, hangulatok egymásutánja, ne legyen fárasztó. Jó kezdemé­nyezés, nagyszerű szervezés, ügyes rendezés, reméljük: jó folytatás. Kérjük és várjuk a következő hangversenyt, re­mélhetőleg akkor még sokkal kisebbnek bizonyul majd a te­rem, mint ez első alkalom­mal. (ANTAL Z.) Megindult az eresz és csö­pög, folyik, néhol ömlik a hóié a nyakamba. Mintha megáztam volna. Elgondol­kodva rovom az utcákat: Vajon mit csinál most a PIK? Kiállanak-e az eresz alá a háztulajdonosok? S a házmesterek? Észrevették-e, hogy rossz a csatorna? Vagy nincs keret? De a türelme is fogytán van már a békés pé­csi járókelőknek, mikor na­ponta zuhatag alatt kell jár- niok! # A villanyrendőrnél mindig megállók egy-két percre. El­nézem az embereket, amint nekiszegzett nyákkal, rugasz­kodó lábakkal várják a zöl­dét. Éppen egy személyautó fordul be a Rákóczi útról a Bem utcába. Közben keresz­tezi útját egy négyéves kis­fiú. Mielőtt lelépne a járdá­ról, körülnéz — ahogy taní­tották — aztán.;. megindul­na, de jön az autó. Megtor­pan ... az autó is megáll. A vezető kihajol és int: „Tes­sék!” s türelmesen megvárja, amíg a kisfiú áthalad az út­testen. Aztán tovább hajt. Az emberek megállnak egy pillanatra és utánamoso­lyognak a kocsinak. Látszik az arcukon: sok­szor szeretnének így moso­lyogni. * Megyek tovább a Rákóczi úton és még előttem az előb­bi kép: kisfiú, figyelmes gép­kocsivezető, mosolygó embe­rek ... s ekkor — mint de­rült égből a villámcsapás — elrohan mellettem egy Cse­pel és telefröcsköl sáros víz­zel. Egyszerre oda az előbbi kedves illúzió. * Az Állami Áruház előtt már árulják a hóvirágot, fá­zósan, dideregve kínálja a kis csokrokat a virágárus, első virágát a még havas Mecseknek. A Színház téren, a büfés bódéra furcsa táblát szögez­tek. Rajta ez áll: „Mától kezdve minden út a Duplába vezet”. Hát igen! Duplába, mert ugye azért jönnek Pécs­re az emberek, hogy meglá­togassák a nemrég nyílt presszót. Vagy, hogy ez pro­paganda ? Ügyes cse Ifogás Így hívják fel az emberek figyelmét a Duplára? Ez is magyarázat. De hová jut­nánk, ha valamennyi presszó, cukrászda, bolt és áruház ha­sonló táblát tenne az utca­sarkokra? * A Kossuth Lajos utcában kedvelt hely a „talpas”. Be­mégy, kérsz egy féldecire blokkot és az álló pultnál le­hajtod. Közben az ablakon át nézheted a siető embere­ket, vagy figyeled a pénztá rost, milyen gyorsan ad visz- sza, százasból, vagy ... újab ban olvashatsz a „faliújság­ról”. Jelmondatok vannak falon a pártról és a szak­abba>n keresendő, hogy a ter­melőszövetkezetek így gondol­kodnak: „A kukoricával több munka van, mint az őszi árpá­val. Ha jó termés van, akkor őszi árpából is lesz annyi ta­karmányunk, mint kukoricá­ból, ráadásul előbb lesz. Job­ban is lehet gépesíteni ..." — Szóval ezért van olyan nagy előretörés az őszi árpa terüle­tének növekedésében. A betervezett és várható ter­állítani, mert már a tervekből is kitűnik, hogy termelőszö­vetkezeteink mindent elkövet­nek a nagyobb termés érdeké­ben. Az elmúlt évben 70—80 kiló körül mozgott a termelő- szövetkezetek holdankénti mű- tráffva-felhasználása. Jelenleg 123 kiló a betervezett holdan­kénti járási átlag a termelőszö­vetkezeteknél. Véleményem szerint ez az átlag, amikor fel- használásra kerül sor, növe­kedni fog. — Fejlődik-e a járás állat­állománya, ha igen, milyen mértékben? — A tervek arról tanúskod­nak, hogy fejlődik, sőt, igen jól fejlődik. A szarvasmarhák szá­ma a jelenlegi 803-ról 1785-re emelkedik az év végére, ör­vendetes az a javulás is. amely a szarvasmarhákon belül a te­hénállománynál várható. Az elmúlt évben ugyanis 362 te­hénnel rendelkeztek a járás termelőszövetkezetei. 1958. vé­gére már 649 tehenet tarthat­nak számon a járás termelő­mésátlagokról Horváth elvtárs szövetlke2)etei. A juhállomány a kővetkezőket mondotta: _ .. . __.. . , , ­« . . . . , , . 150-nel növekszik, a jelenleg — A tavalyi 30 termeshez vi- w ^ szonyítva nem csökken a tér- meglevő 2022 sértés pedig 3400- mésátlaig. Ezit azért is merem ra szaporodik; Kacagtató mími a LEŐWEY GINNiZlEMBAN Vasárnap délután és este — ta, hogy nemcsak játszani, de két előadásban — színvonalas dekorálni és jelenetet összeállít farsangi műsort adtaik elő a tani is tudnak a gimnazisták. Leőwey Klára Leánygimnázi- A Tarantella, Fűlő Erika IIL um tanulói. A nagyterem csak- B osztályos tanuló előadásában nem zsúfolásig megtelt vendé- ismét nagy tapsot kapott. A kínai táncnak egy hibája volt csak, hogy rövid és amikor a közönség beleéli magát a moz­dulatok kecsességébe, akkor gekkel s bátran elmondhatjuk, hogy igen jól szórakoztunk. A műsor gerincét egyfelvo- násos jelenetek képezték. Ka­rinthy, Csehov, Mark Twain hagyja abba. j színdarabjain derült a közön- A „Rádióebéd”, a „Miért szervezeti kongresszusról. £ség. Előadásukról csak dicsé- késnek a nők?" című paródiák Tálán ezzel akarják ki józan’- rrsieg lehet «szólni. Általában nagy derültséget keltettek és tani a részegeket? Vagy ön- imegelevenítették mindazt, nem egy színészi tehetségről ta- tudatra ébreszteni a harma-1 amírójuk elképzelt. núskodnák a mozdulatok, orc­áik feldeci után? j A ^ Tolnai-testvér tükör- mimikák. Jelmondatra is szükség | paródiájáról külön érdemes Végezetül ajánlatos, sőt, fcí-> van... de nem az italbolt-J szabii. Nemcsak a játék, ha­bart. \nem a két tomászlány ügyes, * .néhol talajgyakorlatnak is be­illő mozdulatai igen lekötöt­ték a figyelmet A tíz kicsi néger című im- összeválogatása pozánt jelenet azt bizonyltot- ezt. Ballagok tovább, végig a Kossuth Lajos utcán. Most szerelik a Húsbolt hatalmas kirakatüvegét. Vagy nyolcán segédkeznek. S legalább öt­ször annyian kíváncsian le­sik a járdáról: mi lesz most? Ezt mindenki megnézi, de távolabb, a volt Líceum fa­lára kevesen kíváncsiak. Fő­leg az illetékesek nem, mert már évek. óta húzzák, halo­gatják a tatarozását. GÁLDONY1 BÉLA Tűz volt a Belklinikán Háromnegyed hat körül az amely így csak a tetőn pusztí­I. számú Belklinika raktárépü­letén tűz ütött ki. A tüzet azonnal észrevették és értesí­tették a tűzoltókat. Mintegy tott. A kár nagysága még nem Is­meretes, de becslések szerint nem nagy mértékű. A raktár­ban tárolt milliós értékek (mű­nyolc főnyi egység Torma Jó- szerek, filmek, fehérnemű, ba zsef őrségparancsnok vezetésé- kancsok) megmenekültek a vei azonnal hozzálátott az ol- pusztulástól. A tűz okát még táshoz és rövid időn belül si- nem állapították meg. A vizs- került megfékezni a tüzet, gálát folyamatban van. vánatos lenne, ha ezt a színvo-1 na las, két órát betöltő műsort nagyközönség előtt is előad­nák. A kiállítás, az előadás módja és a darabok gondos megérdemli Gyerekek és a rongygyűjtés Szükség van a melyik gyerek az, szádokhoz — ron- rongyra «— papír, aki ne szeretné a gyot kérni. Egyszer újság, könyv lesz kis játékot, ceruzát még valahogy ösz- belőle. S szükség hazavinni? Haza- szekéregéti az em- van a rongy gyújtó- megy s — rongyo,. bér a „csereárut”, sére is. De arra kér! Szerencsésebb de ha ismétlődik a nincs szükség, hogy esetben akad a ház- „rongy-ügy"? — A azért a rongyos ron- nál ócskaság. S ha gyerek — gyerek, gyért a gyerek obt- nincs? Mit tudja ezt nem telhet az em- hon sírjon, követe- a gyerek, ő kéri a bér mást, mint lőzzön s idegesítse a rongyot — mertsze- ronggyá szaggatja a szüleit. Mert idege- réti a játékot. De még használható pi­sili. íme a történet: ha nincs rongy?! Se asamáját, vagy há­Az iskolában ki- égen, se földön, se rakják a különböző a padláson egy te- játékokat, ceruzákat nyérnyi sem? Mit és azt mondják: Na, 'ehet ilyenkor ten- gyerekek, kaphat ni, hogy a gyerek mindenki ezekből a slusra görbült szó­játékokból, ha hoz iá! az ember befog- hazulról rongyot. S ja? Elmegy a szom- fGARAY) zikabáfcját és oda­adja ; n De elég a tréfából, de a rongygyüjtés ilyen szervezésé­ből is! Uj gépek készülnek Kossuth-bánya gépüzemében í*^Sf.?J4that6 ‘5“P««vattyüt egy komlói újító elképzelése »lat t^^U^.J^ossuth-banya gépüzemének szakemberei. Az Iszap kitünően bevált és ez nemeik az újítónak, hanem az megvalósítóinak Is érdeme. Az újítónak, Kossuth-bánya gépüzeme vezetőjének nevéről nevezték cl a képen látható rázómotorokat Wllk-motoroknak. A kis 150-cs mo­torokat már sorozatban gyártották. Most egy 250-es tipns kialakítása« rai kísérleteznek. A gépüzem dolgozóinak egy része jelenleg lll-as akna új vakakna- jának szállítóberendezését a spirál csúszdát készíti. A vaslemezeket először a képen látható présbe tes zik és a megfelelő formáira prése­lik. A présszerszámot is ők készítették, sőt a prést is ók alakították át erre s célra.

Next

/
Thumbnails
Contents