Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-22 / 45. szám
1958 FEBRUAR 22 NAPLÓ 3 HÍREK ITeuteU LÁTOGATÁS A SZÁJ KI TSZ-BEN A Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum tanárai és diákjai meglátogatták a szajki tsz-t. Megtekintették a tsz állatállományát és a mezőgazdasági terveket. cukrAszértekezlet SZENTLŐRINCEN A MÉSZÖV Szentlőrincen j tartotta a megye földművesszövetkezeti cukrászainak értekezletét, ahol megbeszélték aj tavalyi cukrászbemutatók tapasztalatait. Az értekezleten ( ! pwadatok a mezőgazdasági leemelés ISIKONDÁN további fejlesztésére ° bányász-szanatóriumban Járási vezetők nyilatkoznak terveikről, elgondolásaikról, szükségletét és a megye külön- d hogyan akarják még jobban fellendíteni a mezőgazdasági tér- böző részeire szállíthatnánk j melést. Varga Lafos* ja sellyei járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője — „Néhány éven keresztül legfontosabb most az állatállomány számszerű és minőségi fejlesztése. Hinnék érdekében már tavaly kiselejteztük a mintegy tíz cukrász vett részt # származási lappal nem rendelés bemutatták az országos cuk-# kező apaállatokat. A minőségi rászversenyen készült 46 felvé-# fejlődést elsősorban kiváló telt. A továbbiakban szó volt a# apaállatok biztosításával kímint 4.3 sertés jusson 100 hold földre. 1967-re már el akarjuk érni, hogy mindent egybevetve 35.6 számosállat jusson 100 hold szántóterületre. Az állatállomány növekedőnek megfelelően biztosítjuk a megfelelő takarmánybázist. E cél érdekében első és legfontosabb járásunk területén a rétek és legelők megjavítása. Valakinek végre kézben kell tarbelőle. A bánya megnyitásához becslésünk szerint szükséges három kilométer hosszú iparvágány, 40 csille és egy bányagép. Megvalósításával egy csapásra megoldódik majd a talajerőpótlás kérdése.” Varga József, a szigetvári járási tanács elnöke — Hosszú idő óta megoldat-J lan Szigetvár zöldségellátása, f Sikondán az éjszakai bá- A beutaltak megérkezésük nyász-szanatórium délelőt- után, amint a kitűnően be* tönként nagyon csendes. Csak rendezett szanatóriumba becukrászdák húsvéti felkészülő-^ vánjuk elérni. A Dráva menti szakbizottságot hoztunk létre, községekben úgyszólván kivé- amelynek elnöke maga a játania ezt a munkát, éppen Valamikor sok volt a kertész- f ezért 15 tagú rét- és legelő- - - - - .. tel nélkül sok a fajtahibás egyed. Célunk, hogy ezekben a községekben folyamatos szelekció útján fajtiszta magyartarka állományt honosítsunk meg és egyre több községben bevezesrási tanácselnök és tagjai ja* rási szakemberek, valamint a községek legeltetési bizottságainak elnökei. Határozat van arra, hogy a befizetett fűbér 15 százalékát feltétlenül a rétek és legelők megjavítására kell fordítani. kedő, de mostanában elszomorodik az ember, ha arra gondol, hogy több száz hold kertészkedésre alkalmas terüle-, ten kukoricát és burgonyát tér- i melnek, ugyanakkor a sziget- ( vári fogyasztókat csak 50 sza-1 zalékban tudjuk ellátni zöldségféleséggel. Beszéltünk már az állami gazdaságok megyei igazgatóséEljutottunk addig, hogy egyes gával s megállapodtunk, hogy J helyeken már trágyázzák a ré- a közeljövőben a környékbelit teket, a legelőkkel azonban állami gazdaságok is megje-(i vajmi keveset törődnék. A trá- lennek a szigetvári piacon sa-i gyázás hasznosságának ismer- ját termelvényeikkel. Hasznos (i állomány többféle keresztező- tetősére bemutató parcellákat volna, ha állandó üzletet nyit-!» A pócsai parasztok mindig} késből tevődik össze, de ele- hozunk létre, ahol mindenki na Szigetváron valamelyik ál-|i jó adófizető hírében álltak, tgendő tenyészanyag áll ren- megláthatja a műtrágyázás lami gazdaság. Idén is, már február közepére delkezésünkre az egyöntetűség hasznosságát. A víztelenítés Van a járásban egy jól fel-# 130 százalékra teljesítették el- kialakításához. teljes megoldásához nyolc víz- szerelt gépállomás. Munkájára,# kiemelőt és ugyanannyi zsili- felszerelésére nem panaszkod-d pet építünk. hatunk, de a jó felszerelések, i1 Tervünk az évelő pillangós tárolóhelyiség hiányában tönk-d növények területének növelése, remennék. Százezres károk l* A jelenlegi 2759 hold helyett származnak ebből. Csupán azf ■ 6463 holdon termelünk majd elrohadt ponyvák árán már le10 éves tÓMüs tolálU&zó- f; V V V»J VVTv>\# százalékkal csökkentjük a ke- szint> ameljr meS°vta a Ma este: „Színes szőttes“ a Liszt Ferenc Hangiersenyteremben <ÉSlny^tei^rmLet^ sen ez nem jelent csökkenést, mert megduplázzuk a holdanként! 5.6 mázsás járási átlagot. séről is. HÁROM ESTE SZÍN ELŐ AD AS BOLYBAN A bólyi 32 tagú színjátszó- csoport három este — pénteken, szombaton és vasárnap —f sük a törzskönyvezést. .be.-a ’'.Szabadság, sze-r Sertéseknél a mangalica-fajt elem című színmüvet a helyi \ kívánjuk meghonosítani. Év- ulturotthonban. A darabot tjze(jes tapasztalatok igazolják, alik László tanította be. *hogy járásunk területén a tar- NINCS jtási módnak legjobban megfe*ő negyedévi adófizetési köte- Száz hold szántóra jelenleg •ezettségüket. A községben egy 12.4 szarvasmarha jut. Célunk, hátralékos sincs. } hogy 17,2 szarvasmarha, valaA 10 éves táncos találkozó Műsorának keretében ma este 7 órai kezdettel rendezik meg a Liszt Ferenc Hangverseny" krémben a régi táncosokat köszöntő Baranya megyei csoportok műsorát. Az ünnepi elö- ®dást Lemle Géza, a megyei tonács művelődésügyi osztálya palotást a Népművelési csoportjának ve- táncolja, ktője nyitja meg, majd fellép a mohácsi földművesszövetke- kt délszláv együttese. Az egy- házaskozári székely népiegyiit- tos csángó lakodalmast mutat he, a szebényiek magyar lakodalmassal lépnek fel. A pécsi színpadon eddig még nem szerepelt nagynyárádi német tánccsoport eredeti német népi- toncokat mutat be. A vidéki csoportok szereplése alkalom lesz a pécsiek} czámára, hogy megismerjék a év legszebb táncait mutatja bej a „Mecsek” művészegyüttes, j Bevezető beszédet mond: Gáb-( riel József, a városi tanács mű-j velődésügyi osztályának veze- j tője. Este 7 órakor pedig ünnepi bál lesz a Városi Művelődési Házban — a megnyitó j .Mécseik” együttes j sok értékes felszerelést. Ezt csak azért mondtam el, mert nekünk sem mindegy, milyen körülmények között él, gépálloTávolabbi tervünk a Kákics dogkl“k * szigetvári 1 és Okorág között lévő tőzeg- más. És jó volna, ha az iHeté- (> telep feltárása. A Denc-csator- kesek is észrevenméík ezt a tart- na mentén mintegy hat millió hatatlan állapotot síthatnánk ezzel a járás trágya romfitenyésztés. Van több mln-ji Megyei iii'diiflérreliezletet tartott az MIS csak magyar ll tenyésztenek és tőlük a A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Baranya megyei elnökségén megyei küldöttértekezletet tartottak. Az értekezleten 106 küldött és 13 szovjet vendég vett részt. A beszámoló után határo—‘■Ku.ii hu j „ zati javaslatban rögzítették Niár-már feledésbe menő népi} a feladatokat. így többek között újjászervezik a megyei elnökség mellett működő nehagyományokat, táncokat. Vasárnap délelőtt 10 órakor 8 Pécsi Nemzeti Szinházban 10 J, velési osztályt. Tovább erősí•Wvvi délután három óra felé kezd lépnek, első útjvlk mindig as megelevenedni a környék. — öltözőbe vezet. Innen az ebéd* Ekkor érkeznek a pécsi és lőbe már csíkos pizsamában komlói bányászokat Sikondá- indulnak és megebédelnek. ___ t-* Mindennel na* gyó n meg vagyunk elégedve *—> morn dotta a képen lói* ható fekete bajuszú bácsi. — Az étellel is, a szállással is* az orvosi kezeléssel is, csak egyetlen pa- nászom vornan r- ? «■* a.TJogy nem tudnak megfiatalítani. Hát ez bizony még a sikondai Szanató- rium orvosának sem sikerült. Pedig tő* le telhetőén min* dent elkövet, hogy a bányász-szanatórium lakói minden betegségüktől, fáj* dalműktől megszabaduljanak. — Az ebéd élfogyasztása után ugyanis az orvosi vizsgálat következik. A képen épra szállító autóbuszok. (Igaz, pen Horváth Károly elvtár- taközségünk ahol egységesen} van, amikor késnek, különö- sat, a pécsbámyai bányaüzem sárga baromfit} sen a komlói járat. Panasz- asztalosát vizsgálja az orvos, ““ } kodnak is a beutalt bánya- dr. Schrank László. szók, hogy gyakran csak Az orvosi rendelőből kaKel(•tető Vállalat is 40 százalékkal . , . magasabb áron veszi át a to-# tik a megyei alapszervezete- (I „ .. . . ... két. Jelenleg a megyében 54 Nagyüzemi baromfi tealapszervezet működik, ezt nyésztést azonban egy termelő- április 15-ig 70-re akarják i1 szövetkezetben sem vezettek növelni. t be. Célunk, hogy ennek elővánnak bevonni a „Honvé- #nyét megismertessük es olyan delmi ismeretek” köreibe. A (•baromfitenyésztő telepek lejövőben szorosabb kapcsola- (•,gyenek a járásban, ahonnan azj kiépíteni a Jév minden szakában 80 dekás,# KISZ-szel, a honvédséggel, f ... , , . .. . . a munkásőrséggel és a parti- (• 6§y kilós rántanivalo csirkék" zánszövetséggel. (J kerülnek a fogyasztókhoz, cA „kiráhji fiái“ r()ejriendm Versend, 1958. február 20. Meglepetéssel kezdődött, már legaláb- tos számomra meglepetéssel. Azt gon- d'itarn ugyanis, hogy sok és változatos »igazi cigányöltözetet“ láthatok majd a hagyományos cigáAybálon. De toáöa várakoztam a kultúrteremben, li-íba figyeltem a bálterem sűrűn nyi- .dó ajtajában megjelenő újabb és ^iabb vendégeket, egyetlen „cigányru- ftol’1 sem láttam, de annál több selyem, tolt és szövetruhába öltözött leányt és ftétkék vagy fekete ruhában ünneplő e9ényt. , A bálozók öltözékéből természetesen hr>, rjrántsem lehet arra következtetni. °py a több mint 500 versendi cigány a 'Jólét“ tetején él. De azt elmondották, r,°9y a többségük szorgalmasan dolgo- jól keres. S a „romano baldo“-ra, a CíVánybálra csak azok a cigányok kap- ,5^ meghívót, akik munkájukkal szerez- megbecsülést maguknak. Az olyan gúnyoknak, mint például a Jocó, a pkunya, akik még nem tudtak leszok- 1 csavargó életmódjukról, nincs helyük 0 óálban. Még csak 8 óra, de már olyan emel- zdett a hangulat, mint másutt éjfélkor. Jüenovics Jóska, a legnevesebb ver- ádi cigányzenész zenekara húzza a ?!‘Miót, keringőt, csárdást... S járják !}ra-dhatatlanul. S hogyan! Olyan rit- , ysérzékkel, amelyet megtanulni, táncaidban elsajátítani nem lehet. «Körcsérttós következik. Mély tűz vil- # lányok szemében, ütemesen dobban a padló a kreolbőrű, holló fekete hajú táncosok alatt..» Az est fénypontja: a cigánykirálynő és a cigánykirály választása. De erre csak éjfélkor kerül sor. Még van idő addig beszélgetni, nézelődni... Cigány-együttes szervezésére készülnek. A zenekarból és táncosokból álló húsz tagú csoport megalakítását rövidesen megkezdik. Lehet, hogy nemsokára találkozunk majd a versendiekkel egy kulturális seregszemlén. A látottak és hallottak alapján érdemes lesz megnézni őket... Sok közöttük a cigányzenész. A cigányzenészekkel beszélgetve, Dörömbö- ző Géza nevét sokszor hallom. Úgy látom nagyon büszkék rá. Megkérdik, ismerem-e? Miért ne ismerném? Itt játszik Pécsett... De panaszkodnak is. A dzsesszret — Mert tetszik látni, ez a mai fiatalság inkább kedveli a dzsesszt, mint a cigányzenét. S ez bizony „zsebbevágó kérdés!’. Bálokra, mulatságokra inkább a dzsessz- zenekarokat hívják. Ok a cigányzenére „esküsznek“ ebben a vitában. Érthető. S hogy a cigányzene szépségéről és hozzáértésükről tanúbizonyságot is adjanak, olyan virtuozitással játssza a zenekar a „Pacsirtát“, hogy vastapsra verődnek össze a tenyerek... Közeleg az éjfél. Vajon ki lesz a cigánykirálynő és ki a cigány király? A bálázók, -rendezők összesúgnak. Mert úgy szokás, hogy — miután a rendezők, a közönség véleményéről tájékozódtak — néhány fiú odalép a mitsem sejtő leány, illetve fiú mellé s hirtelen a vállukra emelik. Ezzel az aktussal cigány királynővé, illetve cigány királlyá kiáltják ki! A levegő forró, a hangulat feszült. Izgalmamat csitítani a söntés pultjához lépek. Kezemben a pohár, éppen inni akarok, amikor nagy kiáltás hallatszik a terem közepéről. Egy férfit emelnek a magasba. Megvan a cigány- király! De ... de ... majd kiejtem kezemből a poharat. De hiszen ez a mi gépkocsi- vezetőnk! A mi gépkocsivezetőnket dobálják a magasba, ö a cigánykirály? Semmi kétség! öt választották. Igaz, kreolbőrével és fekete kackiás kis bajuszával, ugyancsak „kebelbeliu-nek vélhetik. Még csodálkozásnyi idő sincs, máris újabb kiáltás. Emelik magasba a cigánykirálynőt. Szép lány! Jól illik fekete hajához, fekete szeméhez a nyakán csillogó fehér gyöngysor, s ruhája: halványkék taft, lábán piros báli cipó. A következő pillanatban már együtt táncol a „királyi pár.“ A cigányklrály közben „jogai" után érdeklődik. De ezek a királyi jogok úgy látszik nincsenek paragrafusokba szedve... Aztán a királynőt kézről-kézre adják s... áll a bál! De eljár az idő. Gépkocsivezetőnk, illetve „cigánykirályunk” a hazaindulást sürgeti. — Hót kénem, indulhatunk — Felségi GARAY FERENC „nylon”-<t, azaz favázas Csepel autóbuszt kapnak, s mivel a rossz úton nem szívesen rázatják magukat, vauinak, akik aznap otthon maradnak. E panaszt sürgősen orvosolni kell!) nyargós lépcső vezet az alagsorba. Itt vannak a fürdőkádak, s itt van Hortung József gyógymasszőr tanyája is. Az orvosi vizsgálat, a für* dő, a masszírozás után rend* szerint a társalgóban gyüknek össze a pihenésre „ítélteid% Mayer Sándor pécs* bányai aknász és az ugyancsak pécsbá- nyai Horváth Károly, ha csak tehetik, a sakkasztal meUé ülnek. Órák hosszat cserélgetik a kis fafigurákat s ilyenkor elfeledkeznek arról, hol is vannak, még azt sem veszik észre, ami körülöttük történik. Varrnak, akik a rádiót szeretik jobban, mások az újságot olvassák ilyenkor, a fiatalabbak meg az asztali- -cniszt kedvelik,
