Dunántúli Napló, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-21 / 44. szám
1958 FEBRUÁR 21 NAPLÓ 3 Helyes-e tanácsi keselésbe adni helyi vállalatokat ? A BELKERESKEDELMI Minisztérium hivatalos ójának a „Kirakat” 1958. január havi számának 9. oldalán !ik jelent meg a tanácsi önállóság helytelen értelmezéséiül Az írás két sorban méltatja, ^ogy a tanáosok hatáskörének bővítése helyes dolog, mert ez- Mtal a tanácsok egyre inkább őrületük gazdáivá válnak. A továbbiakban mégis ezzel ellenező álláspontra jut, s azt fekszik bizonyítani, hogy a Mohácsi Vendéglátó Vállalat »nácsi kezelésbe vétele óta Onyatlott. A „Kirakat” cikkírója azon- m megfeledkezett arról, hogy W. október 1. után történt 'nlami. Az ellenforradalom welkezményei nem múltak *' nyomtalanul az újonnan lé" j*sített vállalat felett sem. "Sin valami kedvező indulást intett ez egy vállalat életéin. A vállalat mégis az el- Húlt, alig több egy év alatt ‘óbbet fejlődött, többet adott a ''áros lakosságának a helyi ta- irányítása alatt, mint s49-től 1956-ig. Erről tanúsadnak a vállalat népszerű ■endezvényei és gazdasági mu- "tói is. a vállalatnak az el- í;últ nehéz gazdasági évbén, «Hely egyébként az önállóság éve is volt, évi tiszta nyerge 375 ezer forint, ami a ágálom 3.1 százaléka. A „Kirakat” hivatkozik bizo- ?íos szakemberek véleményé- :e. amikor a tanácsi vendég- ^áipart bírálja. De ezek a vé- «ménye'k nem eléggé tárgyila- j^ak. Ami például azt illeti, hy a vállalat a helyi tanács] ^nyitása óta „visszaesett”, ez; ^megállapítás nagyon sántít.] E8y évi működés alatt a válla-: Első véradásra 11 vöröskeresztnél kell jelentkezni A Magyar Vöröskereszt és a ?ranya megyei Vérkonzerváló JMomás értés”5 P— anya me- és Pécs város dolgozóit, vérvétel hétfőn, szerdán ^. Pénteken délelőtt 8—12 í'g történik az 1-es számú „teszeti Klinikán. Első ízben jténő véradásra a vörösként városi szervezeténél kell ,ehtkezni csütörtökön és Abaton délelőtt 8—12 óráig j. városi tanács épületében, "cfsnelet 24. szám alatt. A ré- f. béradóknak a Vérkonzer- u‘é Állomás külön behívót 'ÜH mert behívó nélkül a Rétéit nem tudják biztosiul Ezzel az intézkedéssel ^szüntetik azt, hogy a vérié .*!inak sok időt kelljen eltöltők a várakozással. lat 274 ezer forint összegű beruházást eszközölt, ebből 100 000 forintot a helyi tanács biztosított számára az átvétel alkalmával. Az átvétel időpontjában az épületek és egyéb állóeszközök igen elhanyagolt állapotban voltak. Többek közt a Béke étterem nem volt fűthető, mert kazánja hasznavehetetlen állapotban volt. Az egész épületet vízzel való elárasztás veszélye fenyegette. Nem volt raktár, nem volt szállító eszköz. Ezzel szemben a DM Vendéglátónál maradt 2 teherautó, 1 személykocsi s hamarosan kaptak még egy IFA teherautót, a tanács vállalata pedig egy rossz triciklit és egy rossz lovat, melyet egy hónapon belül le kellett vágni. Bár kissé humoros, tölcsért esetenként a FÜSZÉRT-től kellett kölcsönkérni. A VÁLLALATNÁL negyedévenként kb. 180 hl bért mozgattak meg, de ehhez még egy kézi borszivattyú sem volt. — Ami az épületek külső és belső tisztaságát illeti: egy év alatt majdnem minden egységet kétszer festettek, három új italbolt létesült s még sorolhatnánk azokat a tényeket, melyek csak alátámasztják, hogy a tanácsoknak a helyi vállalatok átvételére való törekvése helyes. Ami a vállalat szakembereit illeti, a dolgozóik legalább 92 százalékát ugyanazok teszik ki, akik korábban is ott voltak. Ezek az emberek tekintve, hogy ezt az egészség- ügyi jogszabályok előírják, rendszeresen orvosi vizsgálatra járnak és az eddigi megállapítás szerbit a tanácsi hány ítás nem okozott káros elváltozást szakmai felkészültségükben sem. Voltak olyan szakemberek, akik elmentek saját elhatározásukból, s ezeket sajnáljuk. Voltak azonban olyanok is, akiket elküldtünk azért, mert volt ugyan szak- képzettségük, de nem volt lelkiismeretűk. Igaza van a cikkírónak abban, hogy a városi tanácsnál csak egy ember van, aki a vállalatot irányítja s ez sem szakember. A vállalatnak tanácsi irányításával foglalkozó kér. fe! ügyelő azonban mégis hozzáértőnek bizonyult, mert a társadalmi vagyon kártevőinek leleplezésével igen nagy visszaéléseket hozott fcts/ínre és határozott intézkedései igen sok visszaélés megelőzését eredményezték. Az új vállalat létesítése határozott meggyőződésem szerint nem volt kárára a népgazdaságnak, ha vannak is még kisebb hibák. A „KIRAKAT’* CIKKE ezért nem érte el a kívánt hatást, ellenkezőleg, megerősítette bennünk annak a törekvésnek a helyességét, hogy agy lépéssel tovább menjünk és kérjük a helyi Népbolt átadását a tanácsi kiskereskedelmi vállalat létesítése érdekében. Ezt kívánják tőlünk választóink, ezt kívánja a város érdeke s ha szükséges, matematikailag is bebizonyítjuk,” hogy ez a népgazdaság érdeke is. Hering Károly * vb-elnökhelyettes tcfy iMid me#Icöwtyű film JEr” ísérőfilmet többnyire azért játszanak a mozik, hogy a teljes játékidőt ki- öltsék. Most sem gyanítok zándékosságot abban, hogy ,A város peremén” című rövidfilmet éppen a „Csendes otthon” mellé soroltuk, kísérőnek. De ezúttal a játékfilm és dsérőfilm között olyan éles kontraszttal találkozunk, hogy nem lehet említés nélkül hagyni. Komor, sötét képek viszik el mozilátogatót minden előkészítés és bevezetés nélkül a áros peremére, ahol súlyos, ullasztó füst gomolyog, olyan nehéz felhőkben, hogy érezzük, udjuk, le kell rakódnia „mint guanó, keményen, vastagon”, város peremén sivít e dal, József Attila dala. Sivár, kietlen, embertelen világot mutat, proletárcsaládot, az apjuk kanalára tapadt szemű soványka gyerekeket; a népet, amelyet nem isten, nem is az ész, hanem a szén, a vas és olaj” te- emtett. Látjuk a fúriává dü- hödött gépet, amely már nem ermel, hanem rombol és gyilkol, s már úgy tűnik, gyönge az ember, hogy parancsoljon aját alkotásának. De a gép ura mégis az ember, a munkás, a gép „csak ahhoz húz, ki neki enni maga adott”; s > Műfajilag talán illusztrációink nevezhetnénk ezt a rövid- ilmet, amely József Attila vérét jeleníti meg, de mert ez a vers az osztályharc könyörte- en és bátorító hangján szól lozzánk, nem lehet más a róla készült film sem: mély eszmei tartalmú filmköltemény a munkásosztály múltjáról és jövőjéről. Befejeződött a nőbizottságok tanácskozása Tegnapi számunkban, hírt adtunk arról, hogy a MÉSZÖV megyei tanácskozást rendezett a földművesszövetkezetá nőbizottságok küldöttei részére. A tanácskozáson több mint ötven küldött vett részt 182 földmű- vesszövekeaeti nőbizottság képviseletében. A megyei nőtanács részéről Gregor Sándorné jelent meg. A tanácskozást Vida Aind- rásné, a MÉSZÖV dolgozója, a megyei földiművesszövetkezeti nőbizottság titkára nyitotta meg, majd Hénel Antalné, a megyei nőbizotfeág elnöke tartott beszámolót a nőbizottságok eddigi munkájáról, s tájékoztatást adott a falusi asszonyok között végzendő munkáról. A beszámoló után 14 küldött kért szót, s számolt be községük asszonyainak munkájáról, tervéről. Többek között a mecsekná- dasdi küldött, Martinecz Erzsébet elmondta, hogy körzetűikben a szövetkezeti asszonyok 2100 forint részjegyet fizettettek be a szövetkezet pénz tárába, ezenkívül tea-estet rendezett a nöbizottság, s ennek bevételéből 400 forintot adományoztak a fóti Gyermekváros építésére. Dr. Péter Gyuláné, a bük- kösdi nőbizottság elnöke elmondta, hogy a bükkösdi asz- szonyok is több mint kétezer forint részjegyet fizettettek be, a Gyermekváros részére gyűjtöttek a téglajegyek eladásával 300 forintot, ezenkívül a keresztespusztai szociális otthon részére 2600 forintot gyűjtöttek össze. < Dancsó Imréné a magyarbó- lyi szövetkezeti asszonyok mun Icájáról és terveiről számolt be. Magyarbólyban 900 forint értékű téglajegyet adtak el, ezenkívül varrótanfolyamot rendeztek 42 asszony és lány részvételével. A tanfolyam záróünnepségét a napokban tartották. Ezen az ünnepségen az asszonyok sajátkezűleg varrt ruhákban jelentek meg. Terveik között szerepel, hogy Magyarbólyban a földművesszövetkezeti iroda előtti térsóger parkot létesítenek társadalnv munkával, s ezt gyermekját szótémek rendezik be. Több nőbizottsági küldött r március 8-i nőnapi készülődé sekről, valamint a nőtanáccsa’ és a KISZ-szel való együttműködésről beszélt. A tanácskozáson kibővítették a megyei földművesszövetkezeti nőbizottság vezetőségét. — 1Még ott vibrál a néző agyában ennek a nagyigényű kisfilmnek sok félig megértett, de új gondolatokat ébresztő kockája, amikor máris át kell hangolnia merőben ellentétes hangulatra. A Csendes otthon első kockái már fényerejükkel is kiáltó ellentétként jelentkeznek. S maga a film karikatúra. Ezek aztán min* denféle bonyodalmakba keverednek és a végén természetesen minden szépen a helyére talál, a két szerelmes egymásé lesz, a hoppon maradt vőlegény és elhagyott „szakmai kedves” szintén egymásé leszt sőt még a bürokraták minta- példányaként bemutatott házkönnyed, csak mulattatni szán- felelős is boldog lehet, hiszen dékozó témájával, derűjével még nagyobb ellentéteket ad. Így hát ez a párosítás jóindulattal sem nevezhető valami szerencsésnek. A „Csendes otthon” nem olyan film, amelyről érdemes lenne hosszú értekezéseket íralkalma nyílik formai hibák miatt zár alá venni a lakást, Mindenki jókedvű és elégedett... S a néző? Az is jókedvű. Feltétlenül De hogy elégedett-e, az már az igényeitől függ. Mert a nevetőizmait jól megmozgatta ugyan, de dini. Jólsikerült vígjáték, a szók- cséréivé méltó színészi telje ványos keretek között. A téma sftmenyt nem lathatott. Zenthe mai” (lakásínség, Ferenc es Galambos Erzsi látszólag bürokrácia), de valójában a tértől és időtől független operettek világából való. A film erénye mindenekelőtt talán az, hogy nem nagyképűs- ködik, nem akarja elhitetni velünk (mint az 1957-es filmek többsége), hogy „csak ez az igazi élet”, hanem minden szenteskedés nélkül előveszi a kacagtató vígjátékok eszközeit. Még csak azt sem akarja mondani, hogy valódi probléma körül zajlik a játék, hanem bohém nagyvonalúsággal beismeri, a kettős lakáskiutalás csak arra jó, hogy legyen témájuk a szerzőknek. Mi kell még? Két ifjú szerelmes, akikről kezdettől fogva tudjuk, hogy még a szerző is egymásnak teremtette őket, két másik — kinevettetésre kárhoztatott — szerelmes, akiknek a „lecsúszásán” is csak kacagni lehet, s ráadásnak még jónéhány megtesznek ugyan mindent, amit a szerepük kíván, de ez a minden nem valami sok. Psota Irén és Ungvári László ugyancsak rutinosan alakítják szerepüket, Egri István bürokrata-figurája pedig kiegészíti az ötösfogatot. 'T anulmányt írni csak- -*■ ugyan nem érdemes egy ilyen filmkomédiáról, de aki kellemes másfélórát akar szerezni magának, csak nézze meg. (—s —c) Felava'ják Baranya [egntrdsrnebb mozját Siklós lakosságának nagyon régi kívánsága teljesül a közeljövőben. A járás székhelyén egymillió forintos beruházási költséggel készül Baranya legmodernebb filmszínháza. Mind az épület külseje, mind pedig a belseje impozáns és modern technikai felszereléssel látják el. A terv szerint március 15- én kerül sor az új siklósi normál-filmszínház felavatására. Inp'ts virágnalánla A Pécsi Kertészeti és Helyiíuva- rozásl Vállalat is bekapcsolódik a „Szép Pécsért”-mozgalomba. — A vállalat tervbevette, hogy ez évben még szebben parkosítja a város közterületeit. A vállalat segítségére kíván lenni mindazoknak, akik a házuk előtti részt parkosítani akarják. Ha valamelyik utca lakói hajlandók a házuk előtti területet parkosítani, csinosítani, adjanak megbízatást az utcabizalml- nak, vagy a lakóblzottságnak, hogy vegye fel a kapcsolatot a Pécsi Kertészeti Vállalattal. A vállalat hajlandó egynyári vlrágpalántákat díjmentesen rendelkezésükre bocsátani, hogy a házuk előtti részt parkosíthassák. ÍEHIH DEKRÉTUMA Soviet haveren megszervezéséről jg^gyven évvel ezelőtt — w°- január 28-án — írta alá t^Syimir Bjics Lenin a tör- t^tei nevezetességű defcré- a szovjet hadsereg megnézéséről. A dekrétum ki- ía: C* régi hadsereg a burzsoá d r':rt-y elnyomó fegyvere volt lA^hozókkal szemben. Ami- a dolgozók átvették a ha- ** kizsákmányolt osztá- ij * számára szükséges volt lyi.^dsereg létrehozása, ame- te. a szovjet hatalom jelenni támasza... és támogatója lámpái szocialista forradajet hadsereg létreho- nagy előkészítő munka i4SZovj me£> melyet a kommu- a Párt és a szovjet hata- m végzett Ik, , új hadsereg alapját a teások _ vörös Gárda -- tiei res osztagai képezték, IjVoket a párt a Nagy Októ- . Szocialista Forradalom jj/^szítési időszakában ala- A Vörös Garda» melynek mintegy 156 ezer tagja volt, hatalmas erőt képviselt, azonban egymaga nem tudta megvédeni a fiatal szovjet köztársaságot a támadó imperialista hatalmak és belső ellenforradalmárokkal szemben. A szocialista államnak szüksége volt egy erős hadseregre. Már 1917 végén megkezdődött az előkészület az új hadsereg létrehozására. A párt utasítására a hadsereg létrehozásának kérdését az egész országban a munkások, parasztok, harcosok, matrózok gyűléseken vitatták meg s a dolgozók mindenütt jóváhagyták a párt irányvonalát, a forradalmi hadsereg ' létrehozása mellett szólaltak fel. 1918 január 1-én a népbiztosók ülésén határozatot hoztak az új hadsereg létrehozásáról. A nópbiztosságon létrehozták az összoroszországi bizottságot az új hadsereg megszervezésé-* re és felállítására. Ugyanakkor 1918 január 3-án a bizottság ülésén Lenin elvtáns. részvéte - level jóváhagyták « szovjet hadsereg megszervezésének főbb elveit. Január 8-án pedig a párt központi vezetőségén belül katonai szervezési ülést tartottak, amelyen megvitatták a szocialista hadsereg felállításának kérdését. Az ülés határozatot hozott a hadsereg azonnali felszereléséről, valamint a vezérkar megszervezéséről, hogy beinduljon a technikai munka. Ebből a célból a pétervári Vörös Gárda vezérkara beolvadt a forradalmi-szocialista hadsereg vezérkarába Pétervá- rott. Az új hadsereg létrehozásában nagy szerepet játszott az első összhadseregi kongresszus, amely megvitatta a régi hadsereg leszerelését. A komgresz- szus határozatot fogadott el a szocialista hadsereg azonnali megszervezéséről. Len-in a kongresszushoz üdvözlő levéllel fordult, amelyben a következőket írta: „En forró üdvözletemet küldöm azért a meggyőződésért, hogy a szocialista hadsereg létrehozása hatalmas feladat, mely kapcsolatban áll az adott időszak valamennyi nehézségeivel és bár fennállnak ezek a nehézségek, önök sikerrel oldják meg a feladatot.“ Péterváron, Moszkvában, Szara táv ban és más városokban megkezdődött a munka az új hadsereg létrehozására. Pétervárott 1918 január 14-én búcsúztatták a szocialista hadsereg első zászlóalját, mely a frontra indult. A Lenin által megszerkesztett „A dolgozók és a kizsákmányolt nép jogainak deklarációja”, — melyet 1918 január 18-án a Pravdában tettek közzé és a III. Összoroszországi Kongresszus 1918 január 25-én hagyott jóvá — a kővetkezőket tartalmazza: „Annak érdekében, hogy teljes egészében legyen biztosítva a hatalom a dolgozó tömegek számára és hogy kiküszöböljük a kizsákmányolok hatalma visszaállításának bármilyen lehetőségét is, dekrétumba rögzítjük a dolgozók felfegyverzését, szocialista vörös hadsereg létrehozását, munkásokból és parasztokból, valamint a letűnt osztályok teljes lefegyverzését“. 1918 január 27-én a III. összoroszországi Kongresszus katona szekciója Lenin javaslatára megvizsgálta a szovjet hadsereg létrehozásának kérdését és esyértelműen jóváhagyta a dekrétumot, mint javaslatot ez új hadsereg létrehozásáról. Amikor befejeződött a hatalmas előkészítő munka, melyet a kommunista pánt irányított a szovjet hadsereg létrehozásával kapcsolatban 1918 január 28-án megjelent a dekrétum is, melyet Lenin hagyott jóvá és írt alá. „A vörös hadseregbe — mondja a dekrétum — bárki beléphet, aki kész erejét, életét feláldozni az októberi forradalom vívmányainak, a szovjet hatalomnak és a szocializmusnak védelmében“. A szovjet hadsereg kezdetben önkéntesség alapján szerveződött. A dekrétum azt is kimondta, hogy... „A munkás paraszt vörös hadsereg a leg- öntudatosabb és a munkásosztály legszervezettebb tagjaiból jön létre”. A kizsákmányoló osztályok képviselői nem jelentkezhettek a hadseregbe. Lenin 1918 január 29-én aláírta a dekrétumot 20 millió rubelről az első alakulatok számára. A kommunista párt vezetésével az egész országban megkezdődött a verbuválás és az alakulatok felállítása. Már 1918 február 1-én Pétervárott megkezdődött a szovjet hadsereg első hadtestének felállítása, melynek két hét alatt 15 ezer tagja volt. Az új hadseregbe egyenként és csoportosan özönlöttek a vörös gárdisták, a forradalmi katonák és matrózok, munkások és párasatok.; Rövid idő alatt létrehozták a szovjet hadsereg harci egységeit, amelyek Pszkov és Narva alatt szétverték a német imperialisták csapatait. A német csapatok szétverésének napjától — 1918 február 23-tól — számítják a szovjet hadsereg születését. Á polgárháború nehéz helyzete, a szocialista haza védelmének érdekei megkövetelték a reguláris központosított, szigorú fegyelmen alapuló szocialista hadsereg felállítását. 1918 őszén a hadsereg feltöltésének önkéntes elvét felváltotta az általános hadkötelezettség. A kommunista párt élén a nagy Leninnel létrehozta és harcokban edzette a szovjet hadsereget, lelkesítette és harcba szólította a külföldi intervenció és a fehér gárdisták ellen. A szovjet hadsereg becsülettel kiállta a próbát és megérdemelte a nép szerete- tét. bizalmát. A szovjet hadsereg a Nagy Honvédő Háború elkeseredett csatáiban, melyeket a fasiszta területrablók és a japán imperialisták ellen vívott, újra bebizonyította törhetetlen eretet és zászlaját nem halvé^mdó dicsőséggel övezte. Megv ’ "te a szocialista haza szabadságát és függetlenségét és Európa, Ázsia egész sor országából kiverte a fasisztákat.
