Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 11. szám

JAüffJJI* H NAPLÖ Számítunk a pedagógusok l segítségére a népművelésben J pr. Ferenc előadása az igazgatói tanfolyamon Öröm és bosszúság $ a HVDSZ féli művészeti fesztiváljának e ődöntő:én A megtelt út óriási, eredmé nyeink felbecsülhetetlenek. , A megyei tanács művelődés- tünk? Részben igen. Részben, szabadulás után szinte min 4 Igyi osztálya igazgatói tamío- mert mint másutt, " nálunk is dent elölről kellett kezdenünk _ yamának előadásai keretében funkcióhoz jutottak olyanok, j létfön délelőtt dr. Ibos Ferenc, akik nem voltak alkalmasak e . j művelődésügyi minisztérium feladatok elvégzésére. Appará- | anácsi főosztály vezető helyet- tusunk minőségének további j ese a népművelési munkáról javítása ma is reális követel- gesaélt a megye általános isfco- mény. Adottságaink jobbak: az oktatásüggyel váló egyesü­lés, se pedagógusok fokozottabb segítsége ezt lehetővé is te­szi: A Helyiipari és Városgazda- fsági Dolgozók Szakszervezete : országos téli fesztiváljának ke­retében a megyében működi. J kultúrcsoportok elődöntőbe ke- [ rült együttesei vasárnap dél- ! előtt a KISZ és a Szakszerve- [zetek Doktor Sándor Művelő­nem is szerepelt. A kórusról és félnek, hogy valaki meglátja a népitánccsoportról már szól- őket. Már levetkőztek, amikor tunk. Most a műsor második részéről is kell mondanunk egyet s mást, amely korántsem sikerült. A Mohácsi Gépgyár színjá femak igazgatói előtt. 1<— A felszabadulás előtti jeriódusban — mondotta töb- >ek között Ibos elvtárs — Jem beszélhettünk mai érte- emben vett népművelési mun- táról és népművelési appará­tusról sem. Horthy Magyar- országától mi sem állt távo- abb, mint a nép igazi mű­velése. A felszabadulás — fő- eg 1948 — után a helyzet dön­tően megváltozott. A változás a proletár állam kulturális forradalmat, megvalósító tevé­kenységére épült. Ez feltéte­lezte a szilárd, jól szervezett Mégis ma munkánknak olyan „fehér foltjai’1 vannak, mint r népművelés pedagógiai, pszi holőgiai njegalapozottságr korszerű tudományossága, stb Ibos elvtárs ezután vázoltr a népművelési apparátus vál- Munkánk íö tartalmi fogya- tozását, nehézségeit, majd íg- tékossága azzal a hibás folytatta: Művelődéspolitikánk fc vonásai érzékelhetők. Régebbi helyes célkitűzéseinken vég­eredményben nincs okunk vál­7- • aX i, 7 , , szócsoportja két villám jelenetet desi Otthonában mutattak be mutat£tt ^ Az egyil£J a >>bí2. tos, ami biztos” c. jelenet amely a pénz takarékbahelye ; udásukat. Elsőnek a HVDSZ Erkel Pe­rec férfikórusa lépett színpadra “7^ T^zer&Ttem Ugeu Andor vezenylesevel. Maga á színdarab, ha nem is a kiválók közé tartozik, de alka,­igeti Andor vezénylésével Szépen és jólhangzóan tolmá­csolták a magyar népdalokat. Látszik, hogy a dalosok több­sége régi „kórusmulttal” ren­delkezik. A kórust hallva azon­szemlélettel jellemezhető 1V1uvejouespo:raiKaniK ic t jan agF voltunk, hogy az egyik szemlelettel jellemezhet,., yonásai érzékelhetók_ Régebbi 5 szemünk nevetett, a másik sírt. amely a helyes célkitűzést helyes célkitűzéseinken vég- 4 árultunk annak, hogy a kórus időnként leszűkítve vizsgál- eredményben nincs okunk vál- 4 isn?,ct. működik, de kevesbe ta, s a népművelési munka tozt^nä, egk^k mto- 5^^totTénekesTtalSfunk közvetlenül is mindjárt * közöttük’ Frissíteni, fiatalítani mérhető agitációs-politikai ^nyesS, hSy művelődés- \ hatását tartotta a legfőbb politikánk alapja a marxiz- f [ 1 an ’ llogy mércének. mus-lemnizmus. Ismerjük és * Hanem arról) hogy minél több apparátust is, amely 1950-ben r,.- énítőmunkánk na«v tiszt®1®tbel? ,1S. tart jufe' ^°yy i fiatallal is megkedveltessük az- már a maihoz hasonló mó- t^asága epnomunaank nagy az eiet végtelen gazdagságé- < öon létre is jött. eredményeinek lattan kultúra- megfelelően a szocialista f lis téren is túl gyors Az Országos Szabadművelő­dési Tanács irányítja a mun ­kát, a társadalmi szervek tempót művészetet, irodalmat is a te- í diktáltunk, a világnézetileg matika gazdagsága, a formák egymást a műsorszámok. Vas­tiszta alapon allo, türelmes, változatossága jellemzi. Tud-f,aas jutalmazta a Mohácsi —, _ -------------- -------- elemzőén Vitatkozó irányítást }ufc .hogy a szocialista műve- <> Gépgyár népitánccsoportjának ak tívan segítenek, a pedagu- sokszor felváltja a_kmyüatkoz- íődéspolitika nemcsak megen- I színvonalas és jól kidolgozott gusok is egyre nagyobb részt falas, vagy radikálisan mtéz- hanem egyenesen félté- <1 táncait. vállalnak a munkából. Keciö adminisztratív döntés — telezi a különféle haladó stí- Les jobban a baranyai üve­• yagy ami I”l"d ezzel együtt lusirányzatok létét és vétóiké- gestánc tetszett. A szó mai értelmében ved jár — az elvtelen udvarias, (jését. Tisztában vagyunk Népművelési apparátus kezdel- Mindez egész értelmiségi poli- ral) 'hogy a művelődésügy «»Mohácsi Gépgyár népitánc-és ^ egyetlen területén sem tudunk 1 [színjátszócsoportján kívül más ban, de mert „tilosba” járnak, vállalta, hogy minél sokolda­lúbban és ered mény esőbben segítse a kulturális forradalom kibontakozásál, dolgozó né­pünket abban, hogy mind az anyagi, mind pedig a szellemi kultúra legjobb eredményei­nek birtokosává, alkotójává váljék. E közvetlen feladatokat h az a távolabbi, de teljesen reális célkitűzés határozta meg. hogy hazánkban is ki­alakuljon a nemzeti sajátos­ságokra épülő szocialista kultúra. velési munka jellegére is rá­nyomta bélyegét; eredményesen dolgozni az ér­telmiség maradéktalan aktívi­Téves azonban az a szcmlé- tása nélkül. Nem akarjuk sem, let, amely a fogyatékosságokat a jobboldali, sem a szektás * esek szektás, baloldali torzu­lásokra vezeti vissza. Jelent­keztek jobboldali hibák is. Egyes írók, művészek, más ér­telmiségiek támadása — és nem építő kritikája *— a párl­és állami irányítás, a szocia­lista realizmus ellen nem 19,íö őszén kezdődött, mint ahogy nemcsak akkor, hanem már jóval korábban forgalomba kerültek a művészeti szabad­ságra vonatkozó, ideológiailag hibás, vágj' egyenesen ellensé­ges nézetek is. A fogyalékossá­dogmatizmusból eredő hibákat elkövetni; Számunkra ma lehetővé vált, hogy egcsz irányító szervezetünk, intézménye­ink. vállalataink — számol­va és támaszkodva is a tár­sadalom igényeivel, támoga­tásával — egy célért, azx.no irányelvek mellett dolgozza­nak. Beszélt ezután még a nép­művelési hálózat szervezeti kereteinek erősödéséről, az E célkitűzést sokan, sokszor, sokféleképpen fogalmazták _______^ _.n_______ má r. de ma is helyes, \ áltoza - gok természetesen az appará- egységes művelődésDolitikájv»1 ianul időszerű: e célkitűzések tus munkájára szervezetünk aS népművelési munka Iw miatt szégyenkeznünk soha fejlődésére is hatottak: Ezek dalmi jellegéről is. Előadás* talajan alakulhatott ki olyan utón t«bb hozzászólás hang­sem kellett; E tolvamat . , . . . . ■ .. .— --------------------- ----­sz ilárd, felkészült irányító há- nem is feleslegesek, legaiabb saját munkaterületükön sze’-- f got, • v, ___, , ------ ------------------—^ „ .ki tudja, hogy egy mázsa ta­ir ányításához nezet. hogy a pedagoguso,?. hu zott el —, az iskolaigazgatók {karmámy mennyi szárazamya­liagyjuk ki az idősebbeket. Sőt! éneklést. Itt-ott akadozva, de azért eléggé gördülékenyen követték mas a kislétszámú színjátszó- csoportok műsorába. A hiba inkább az előadás módjában volt. A szereplők játékstílusa darabos, a szerepek nem ki-, dolgozottak. Olyan rendezésbe! i hibák is akadtak, mint például: a szövegben egy tejeskannáról esik nem is egyszer szó, amely­be egy idős asszony a pénzét elrejtette. S mikor a sokat em­legetett tejeskannával megje­lenik a színen az egyik szerep­lő, megdöbbenten látjuk, hogy nem tejeskanna, hanem egy egyszerű vizesvödör van a kezében. Valószínű azért, mert nem volt kéznél tejes- kanna. Ilyen elemi hibát nem szabad véteni! Ha a ..Biztos, ami biztos" c. jelenetről nem szóltunk elisme­rően, altkor — sajnos — még jobban el kell marasztalnunk a „Szoborjelenet” című villám ■gy szerelmespár közeledik fe­léjük. Nincs mást tenni, mint hirtelen „szoborrá mereved­nek”. S ebből adódik azután a számos „humorosnak szánt" je­lenet Sajnos, inkább ízléstelen, mint humoros a jelenet. Még egyről kell szóin ami em tetszett, ez pedig a jiife- ranszié. A konferanszié példája volt annak, miként nem sza­bad műsort közölni A műsor­közlő először is pontosan a- nulja meg, vagy olvassa el, amit mondani akar. De ne nyögjön, akadozzék a beszéd­ben, s ne idétlenkedjék ty: „Hát itt vagyok megint azt mondották, hogy beszély o- kat, mert egy szereplő uég hiányzik.” Aztán maga em tudja mit csináljon, így hát. nagy a csend. A közönség nézi a konferansziét, a konferanszié a közönséget... Végül is el­mond egy viccet. A vicc jó volt, de ahogy elmondotta — az rossz. Aztán nem beszélve olyan hibákról, amikor például bejelenti az énekkart, de hogy ki vezényli, azt már elfelejti. összegezve: a HVDSZ téli művészeti fesztiváljának elő­döntőjén számos jóLsikerült műsorszám szerepelt, szívesen látjuk a műsort „magasabb szinten” is. Reméljük, hogy a döntőn már nem kell lxeszan­A fesztiválon a kóruson és a tréfát. A jelenet lényege: két kodnunk sem a rossz jelenetek, fiatalember fürödni akar a tó- sem a rossz műsorközlés miatt, ban, de mert „tilosba” járnak, (Garay) Esti tanácskozás A gazdak Úgy ülik körbe a szobát, mintha nem is ezüst- kalászos tanfolyamot hallgat­nának. A hosszú téli estéken szomszédok gyűlnek így össze, s amíg barátságosan pattog a kályha tüze, sok téma vállo- , i gatja egymást. De most tanfo- Jl 'vámon vagyunk és nem szom­szédoláson. Kiss Pál, a Babar- ci Állami Gazdaság íőagronó- musa áll a tábla előtt. Magya­ráz, rajzol, számokat ír. — Tehát most már minden­nagyüzemben az élő súly és a tejtermelés figyelembe vételé­vel állapítjuk meg a szüksé­ges takarmányt. Hogy érthetőbb legyen, egy 50Q kilós tehén tápanyag-szük­ségletét számolja, amelytől 4 liter tejet fejnek. Angyal Ist­ván közben megkérdezi: — Mi történik akkor, ha nem adom meg az összes szük­séges tápanyagot? ;.. Ez befo­lyásolja a tej zsírszázalékát? — Takarmányozással kevés­bé — csak 0,2 százalékban tud­lattenyésztési témánál kötöttek ki. Csak akkor érdeklődtek már a vetőmag felől is, ami­kor Kiss Pál előszedte a hek­toliter súlymérőt és a nedves­ség megállapítására szolgáló felszerelést. A fiatalabbak ku­koricát darálnak, mert egy deka darált kukorica szüksé­ges ahhoz, hogy gyakorlatban is megismerjék a hallgatók, milyen eljárással állapítják meg a nedvességtartalmát. —* Amíg ezzel elkészülnek, me­gint Angyal Ignác érdeklődik: — Nem egészen ehhez a té­es kot. A zsárszázalék a tartástól,-------------------------- . „ M -------------------------- ----- keményítőértéket „u n „„ ió zat is kellett, olyan szervezet is nem túl Kívánatosak a nép- zett tapasztalataikról számol-* emészthető fehérjét tartalmaz, elsősorban az apaállattól függ. amely mind politikailag, mind művelésiben. tak be, több problémát vetet-1 vagyis ezekből a tápanyagok- Azért kell olyan bikát vásárol­szakmadlag ura lehet a fejlő- — Tudjuk — folytatta Ibos tek fel. amelyekre az előadó« bél mennyi szükséges egy ál- m, amelyről bebizonyosodott, désnek. Ilyen lett a mi hálóza- elvtárs —, hogy nekünk a fel- válaszolt; y at takarmányozásához ... Mi hogy elődeinél magasabb volt a zsírszázalék, mint a fedezte- á tendő teheneknél. Ebben az juk befolyásolná a zsírszázaié- mához tartozik, amit kérdezni lrA» A nnin Ixxlr o tos*TOfiTol — Lehet már három hete, hogy a nagyposta előtt megállított egy paraszt bácsi. .Amolyan igazi paraszt bácsi, amilyent a falut ritkán látó városi ma­ga elé képzel, ha földműves­ről esik szú. Öszee bajsza — mintha azért lett volna, hogy piros arcára felhívja a figyel­met. — feszesen nyújtózott. Vállán sok mindent megért ta­risznya. — Fiam! — kezdte. — A ta­nácsot keresném, mert ott len­ne elintézni valóm. Eltelt néhány perc, míg kiderült, hogy a városban lévő éppen öt tanács közül melyiket keresi. A magyarázat-e vagy az öreg beszédes kedve — mindegy — megoldotta nyel­vét. Ilyeneket mondott: — A falu az most más. Járt maga mér falun? Ha jár, ak­ikor tudhatjaA falu az most sima ügy. Nincs ott baj egy ee‘ — hiszen láthatta; Nem csőn egy egyéni gazda, félre- (> esetben az utódoknál már ma­értve az elnök tréfálkozását.,igasabb lesz a zsírtartalom:;! így fakadt ki: „Ilyent mér ne(i Rövid bajuszú, idősebb bá- mondjón elnök elvtársi Ne:(>csika elmondja, hogy van kém. Nekem bajom a nép: 0;yan tehene, amelytől csupán demokraemva1? Nekem nincs''inégy liter tejet tud fejni. Az Illetőleg íogtahalkabbra hang- nagyon szép, egyre hízálc, egy- Az egyéni is számol. Bár köz- Sást“ |í* ^ Saj™S’ ségben azt mondta egyik: ..Ha Más falun az élet, sok fcekin sima úgy járási titkárral hozott össze gát is erősítse elhatározásának a véletlen, és mesélem neki a jóságában és erőt gyűjtsön, fentieket. Gondolkodott ideig, majd így szólt: Kicsit, gomdoüköaott az öreg, t»i titkárral vallók azonos ve- majd nem ids rfieglepetésemre leményt. Nem azért, mert já- így szólt: í-ási titkár. Azért, mert neki Ezt olyan politikai érte- van igaza és szavaihoz annyit Nézd, van ilyen vélemény negyedrésszel több lesz a szó- tetben más a gondolkodás — Ha valaId «egyliteres tó­falun. Mit mondjak? Részle- vetkezetlek jövedelme, mint az ítélőképesség, állásfoglalás henet tart az istállóban — ma- ________________o_____ ____ te zzem? Neked is tudnod kell, enyém, akkor azonnal belé- mint egy évvel ezelőtt. 195C i ► syarázza az előadó — az kész racini a földet, Délelőtt kihord- hogy nem egészen így van. pék.“ Kétújfalun egy másik őszén és 57 elején nagy iskola ,1 ráfizetés. — Tíz literen alul tuk a trágyát, délben már fel Kutatok az utóbbi hónapok egyéni gazda a magyar pa- járt ki a falu. Ebben az isko-1 > nem érdemes tehenet tartani. vob szántva és másnap elve- alatt törtémtekiben, apró esc- raszt okosságára apellálva ál- Iában tanultakat gyümölcsö?- (' Ez azt jeleníti, hogy a bácsi tettük a magot. így megöriz­ményekben, utána járok né- lítja, hogy „okossága miatt teti, neveli fává. Megindítí 4 minder) na:p hat liter tejet vá- tűk a talaj nedvességét és meg­hány kevésbé ismert dolognak, nem lép a termelőszövetkezet- példák, események ezreit pro- (► sárol, illetve elveszt. A takar- indulhatott a trágya bomlása, érdeklődöm. Ugyanazt a két be.” Néhány hete mondta c- dukálja a mai falusi élet Mc- (• manyozáson leiül mindennap Kedvezett még az 55-ös esős véleményt találom, amit a pa- véleményét, azóta négy új tér- lyiket vegyem a sok közül? 4 18 forintot fizet csak azért, időjárás is..; Száraz időben raszt bácsi és a járási titkár melószövetkezet alakult és so- Hetvehelyen, ahol egy évvi (' mert egy gyenge termelésű te- bizonyára nem lett volna ilyen kan jelentették belépési szán- ezelőtt ugyanúgy kevés hitel"hene áll az istállóban..; Leg- szerencsénk;; i dékukat a közös gazdálkodók volt a kommunisták szavának ' í A fiatalok elkészültek a da­koze. mint sok másik községben, — teheneket hizlalásra állítják Egy és fél éve nagy gond ma társadalmi összefogássá <[ be. volt, hogy mi lesz az állami orvosi lakást építenek. A péld;: f c , c, , tartalékföldekkel, mi lesz e mintha ragadna, mert Vásá- Szekeres Sanaort inas nagyrészt elhagyott földek rosdombón, Kisvaszaron is ez: *' probléma éidekii. Szerinte al­végsö sorsa, merre van áz út, tették. Felsőmindszenten tűz«: kalmasabb hizlalásra az árpa, amely e bajból kivezet. Föld? emésztette egyik parasztcsaláci* üt a tanfolyamon meg azt házát. Társadalmi gyűjtés in-« hallja, hogy a kukarisában mondott. Nem igazság levésre vállal­kozom, nem akarok „perdön­tő“ lenni, de a magam véle­ménye nem egyezik sem a pa­raszt bácsiéval, sem párttitkár ismerősömével. Inkább a járá­akarok. Ősszel nem tudtam megtrágyúzni egy darab föl­det, amibe kukoricát akarok vetni. Most sokan azt mond­ják, ha tavasszal trágyázok, tönkreteszem a földet, meg a termést is. 4; Igaz lenne ez? — Ebben a zárt helyiségbe« nehéz most eldönteni, hogy egy bizonyos földterületen he­lyes-e tavasszal trágyázná Az már bebizonyosodott, hogy az őszi trágyázás a legmegfe­lelőbb . i: De 1955-ben már mi is kerültünk olyan helyzetbe, hogy csak tavaszkor trágyáz­hattunk kukorica alá. Termé­szetesen nem engedtük kiszá­Ez a legkevesebb ma falun. Lehet járni, kilincselni, míg lemben mondom ám. Ért maga teszek hozzá, hogy bizony nem valakinek sikerül egy hold a politikához? úgy van, ahogyan egyesek ál- bérletei szereznie. Egy holdra dálkodási eredmények, sok dúlt. __Nem rnagatóí. Áz ilyen több a keményítőérték. Vég- megismerkedtek a hekto­tá rsadalmi összefogások, guz-f eredményben tehát melyik üter suljvneiwel, a nedvesseg­Mivel kézenfoghatő választ lítj:álc tizen is lesnek, hogy mikor jár példája bizonyítja, amit egy nem kapott, bizakodva íoly- Manapság sok jót lehet ta- te a szerződés. politikai helyzetről szóló jelen­tatta. lálni falun. Óriást birkózás fo- A falu termel, elad és gya- tés a maga stílusában így sum­— Annyit biztos ért, mint ]yík a földdel, liogy többet ra.podik. Uj bútor, új ruha, rá- mázott: „Falun a pártszerve­én, mert több iskolát jártha- adjon, mint eddig. Kimutatá- tott. Akkor tudja, hogy mi az sokban és táblákon nem láí- a politikai értelemben-. ható jobbra, többre törekvés Az öreg derekára lódító'.'a tombol. Az állami gazdaságok a tarisznyát, kezetnyújtott és remekelni igyekeznek, a ter- elindult az emelkedőnek; inéiösxövetkezetel< maguk niü­E kis epizód talán soha ne»n gé akarják szorítani az egyé­jutott volna eszembe, ha né- ni gazdaságokat, az egyéniek hány napja egy sok éve párt- nem hagyják magukat, ba"- titkároskodó ismerősöm érte- már bizonytalanabbul mond- lemszerűen — nem ugyanaz<>- ják, mint múlt év közepén: kát mondja, mint a paraszt „majd meglátjuk...“ Számol Vácsi. Néhány óra múlva egyik, a seowettoezeü. t^s. hogy ma­dió, kerékpár és motor és iíi zetek tekintélye, befolyása a' tudja még md minden úgy helyes pártpolitika és intézke-( i'ándorol vonaton, autóbuszon dések nyomán tovább erösö­és kocsin a falvakba, mintha óött." f hisz tudva lévő, hogy ez gyor­s.abban fejleszti az állat izom­ingyen lehetne kapni. Szabad- Sok szépét, jót^és lelkesítő; szentkirályon biogázzal főz kellene elmondani, hogy vaia-1' zatát; ■: Fejlődés szem pont já­ebédet é> süt luilácsot néhány mennyire is kirajzolódjon a család. Csánvosxrón eey pedn- gógus így beszélt: „így meg soha nem élt a pora*;’ , sora még soha nem v:' " Akik hallották, bólogatlak rá. Szeptember elején egyik tanó­falu nvai életének hű arca a jobbik arca, amelyen Ta­lálással. Kicsiny tartályba rak­ják az egy deka kukon ead a- rát, aztán egy zárt műszerbeír 105 fokon tartják öt percig. Minden öt percben két—két és fél százalékkal alacsonyabb lesz a víztartalma, örülnek, megállapító műszerrel, mert azt mondják, őket már nem . ... vezetheti léire egy terménylel­tobb a keményítő eltek \a- vasarib sem. Vannak, akik még jobb? — Kukoricában valóban laszol a főagronómius —, de az árpa sokkal dúsabb fehérjé­ben, mint a kukorica. Éppen ezért sokkal hasznosabb, ha a malacokkal árpát etetünk, ból pedig ez nagyon jelentős, d Az állattenyésztés6ej Icap­.7 7 it"solatos ma esti anyagot lé­veí rn°fí gond e (( nyegében be is fejezték volna, tm de védőivel, ráncaival « J(de jeUemző aZ é^ekiödésre! „r , , . # hogy a vetőmagisimeiret tárgya­(Holnapt szomoan folytatjuk.) i lásánal is’ egyre többször ál­esak ebben látják a tanultak jelentőségét, de a záróvizsgián már többet követelnék tőlük. Kjss Pál szerint minden re­mény megvan arra, hogy hall­gatói eredményesen vizsgáz­nak, mert minden nagyon ér­dekli őket. Késő est* ért véget a „be­szélgetés." A 18 hallgató azzal búcsúzott előadójától, hogy kö­vetkező szerdán újból találta«­nak:

Next

/
Thumbnails
Contents