Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

um JAxr AK is NAPLÓ 3 Ezután jobban érvényesül a munkások szava a vezetésben A Bányászati Aknamélyítő Tröszt pécsi körzetében is megválasztották az üzemi tanáesot A kormány és a szak- < szervezetek elnöksége határo­zza ta értelmében a Bányászati Aknamélyítő Tröszt pécsi kör­zetében is megválasztották a 35 tagú üzemi tanácsot. Az üzemi tanácsválásztáson egyaránt képviselve voltak az aknamé­lyítő körz»t vasasi, Széchenyi- aknai, István-légaknai, kővágó- szőlősig bakonyai és hosszúhe- tényi dolgozói. Az aknamélyí- tök miután meghallgatták Ra­dies József elvtársnak, az üze­mi bizottság és az üzemi ta­nács elnökének az üzemi ta­nácsok létesítésének jelentősé­géről, hatáskörérőls feladatai­ról szóló rövid beszámolóját, a szakszervezeti bizalmiak és a dolgozók javaslatára egyhan­gúlag az üzemi tanács tagjául választották Hetesi Józsefet, Erdősi Lajos István-légaknai üzemvezetőt, Fazekas Ferenc Széchenyi-aknai bányamérnö­köt, Kovács János Széchenyi- aknai vájárt, Elek Gábort Hosszúhetényből, Rankl Ala­dárt és Jazbincsek Jánost Va­sasról, Kovács József (38), Kö­vest János' és Barna József elvtársakat Kóvágószőlösről és Szontag József üzemvezetőt Bakonyáról: AZ:üzemi tanács megválasz­tása után számos felszólalás hangzott el. Az aknamélyítő körzet dolgozói egymás után mondották, el, hogy mit várnak az üzemi tanácstól, milyen fel­adatok megoldásához kérnek tőlük segítséget. Aradi Győző elv társ, a körzet vezetője töb­bek között elmondotta: „Azt várom az üzemi tanácstól, hogy hathatós segítséget nyújtson a körzet, az üzemek munkájá­hoz. Körzetünk még fiatal, de létszámunk nagy. Munkásaink között még sok a fegyelmezet­len, a nem ide való elem. Az üzemi tanácsnak a fegyelem megszilárdítása mellett segíte­nie kell az önköltség csökken­tésében is, mivel e téren is sok a tennivaló. Nagyon jelentős károk keletkeznek például ab­ból, hogy rosszul gazdálkodunk a betonidomkövekkel. Egy-egy csillés, vagy vezető beosztású azon a véleményen kell hogy legyen, hogy azokat az eleme­ket, akik nem állják meg a he­lyüket, akik fegyelmezetlenek távolítsuk el az üzemből. Az aknamélyítők munkáját ma még megnehezítő problé­mákról beszélt Szontag elvtárs a bakonyai üzem vezetője Fazekas Ferenc Széchenyi- aknai bányamérnök, valamint Rabu és Bors elvtársak. Lovas elvtárs a hosszúhetényi üzem­ből külön hangsúlyozta: a kör­zet vezetői a jövőben egy-egy nagyobb jelentőségű műszak intézkedésnél kérdezzék meg a dolgozókat is, kérjék ki véle ilyen betonidomkő mire az ményüket, mert ez nagyon fon­üzembe jut, 16.50 forintba ke­rül s mégis nagyon sok van az üzemekben szerteszét dobálva. Arra kérem az üzemi tanácsot, hogy ha az üzem területén bár­mi hanyagságot tapasztal, bi­zalommal forduljon hozzánk, hogy a hibákat mielőbb kija­víthassuk.” Magosi elvtárs, a vasasi üzem vájára ugyancsak a laza mun­kafegyelemre és a túl magas önköltségre hívta fel a figyel­met. — Nagyon magas az önkölt­ség — mondotta. — Én azt hi­szem, hogy a vezetőség is la­zán kezeli ezeket a dolgokat. Én, mint vájár dolgozom és minden egyes becsületes dol­gozó, legyen az vájár vagy Metángázlecsapoló, érkezeti at nedvesítő berendezés a pécsi bányákba 5 ♦ A Pécsi Szénbányászati kezdő inhaláló szobában a szili- | Tröszthöz az idei év első mun- kózist levegőbe vegyített és így f kávédé Imi szállítmányaiként belélegzett gyógyszerekkel gyó- | gyítják. J Míg az inhalálás a szilikózis | gyógyítására, a széníalátaed- í vesítés — nagy nyomással víz 1 préselése a szénfalba — annak J megelőzésére szolgál. A húsz | szénfalátnedvesítő íelhaszná- í lásával még januárban öt | tos feltétele a gazdaságos ter­melés biztosításának. Sajnos annakidején, amikor a hosszú­hetényi aknába beszerelték falazópadot, nem kérdezték meg a dolgozókat, helyesnek tartják-e, gazdaságos-e ez az intézkedés, lehet-e majd job­ban dolgozni? Felszólalt Szilzl elvtárs is, s mint a körzet egyik műszaki vezetője elmondotta: „Bízok abban, hogy az üzemi tanács tagjai is mindent el fognak kö­vetni annak érdekében, hogy tervünket teljesíteni tudjuk. Bence József elvtárs, a párt- szervezet titkára főként az üzemi tanácsba beválasztott kommunisták feladatairól be­szélt. Elmondotta, hogy ezekre az elvtársaikra nagy feladat ■* hárul; hogy elsősorban a kom- } munisták tevékenységétől függ, |hogy a körzet üzemi tanácsa, i hogyan oldja meg a feladatát. Milyen ügyekben keresi fel a lakosság Vámőrség Országos Parancsnokságái? Mit vihetnek, vagy hozhatnak magukkal a külföldre utazók? Az utóbbi időben leveleikkel öbben fordultak a Vámőrség Országos Parancsnokságához, hogy ügyes-bajos dolgaik elin- ézéséhez segítséget kérjenek. Milyen ügyekben keresik fel a Vámőrség Országos Parancs­nokságát? — Erre a kérdésre kért választ az MTI munka­társa. — A legtöbbször abból adód­lak visszás esetek, hogy azok, kik utaznak, nem ismerik a endelkezéseket, s ez nem mentesíti őket a kötelezettsé­gek alól — mondották. — Nem ;udják például, mennyi pénzt, uhaneműt, vagy egyéb holmit •ihetnek magúkkal, vagy hoz­hatnak haza. Ezért arra kérjük a lakossá­got, hogy mielőtt a vámőr­séggel kapcsolatba kerülné­nek, vegyenek, fáradságot a rendelkezések megismerésé­re­Az embereknek meg kell ér- eniök, hogy az utazások célja nem lehet egyéni keneskedel- n ügyletek lebonyolítása, pekulációs alkalom, s ne íasználja fel erre senki a ro- oni látogatásokat, vagy a hi- atalos utazásokat. — Jíogyan szabályozták az tiholmifc mennyiségét és vám izetése ellenében milyen cik- ceket lehet behozni? — Kér- ük, adjanak tájékoztatást zekre a kérdésekre;' — Minden utas, külön en­gedély nélkül viheti ki ma­gával utiholmiját, amelyre az utazás ideje és a ülföldi tartózkodása alatt szüksége van. Ennek súlya személyenként ötven kilo­gram lehet, a közös útlevéllel utazóknál azonban a hozzátar­tozók csak 25—25 kiló holmit vihetnek magukkal. Kész élelmiszert legfeljebb három napra valót, egy liter szeszes italt, húsz szivart, vagy száz cigarettái csoma­golhatnak be egy-egy sze­mélynek. Ajándéktárgyat is vihetnek magukkal külföldi hozzátartozóiknak, vagy is­merőseiknek, de ennek bel­földi értéke nem haladhatja meg a kétszáz forintot és nem lehet nemes fémből. Taniácsoljuk, hogy az értéke­sebb utihoimikat előzőleg je­lentsék be a vámhivatalinak, hogy ezek kiviteléről igazolást kaphassanak. Ilyen tárgyak például az értékesebb fényké­pezőgépek, táskarádiók, bun­dák, hangszerek és egyebek. Ez a bejelentés azért szüksé­ges, hogy a visszautazáskor igazolni tudják: hazulról vit­ték magukkal, s így azok nein esnek a behozatali korlátozó rendelkezések alá. Minden egyéb tárgy kiviteléhez deviza­hatósági engedély szükséges, amely a Magyar Nemzeti Bank devizaigazgatóságának engedé­lyezési csoportjától szerezhető be, V. kerület Szabadság tér 8 szám alatt; — Hazafelé az utiholmi ter­mészetesen vámmentesen hoz­ható be. Vám fizetésével azon­ban. sokféle cikket be hozni, az utastarifában mezjátszó és egyéb értéke­sebb tárgy behozatalához. Ezeknél a vám belföldi érté­kük hatvan százalékát teszi lei. A devizahatósági enge­délyt általában csak a külföldi tartózkodás ideje alatt felvett napidíj 10—20 százalékának értékében vásárolt cikkre le­het megkapni, ezért azt java­soljuk, ha valaki értékesebb tárgyat kíván külföldről hozni, úgy már elutazása előtt kér­jen devizahatósági engedélyt a behozatalra. Az engedély ké­résekor közölni kell, hogy mi­lyen külföldi pénzforrásból kívánják a szóbanforgó tár­gyat megvásárolni. Azt is ajánljuk, hogy a hazatéréskor jelentsenek be a vámhivatal­nál minden olyan külföldön vásárolt cikket, amely nem tartozik az utdiholmihoz, mert így megkönnyítik a vámkeze­lésit és nem állhat fenn a csempészés gyanúja. Az utas- tarifa sokféle cikket tartalmaz, tehát sok mindent hozhatnak magukkal, de nem korlátlanul. Megengedett például, hogy valaki hat méter felsőruha­szövetet hozzon magávaJ. ■ azt viszont senki sem veheti rossz néven, ha nem'enged­nék be egész vég szöveteket. Ilyenkor az utastari iában meg­engedett mennyiségen felül behozott árukat nem vámkeze­lik és azokat az utas nem tart­hatja meg, hanem ellenérté­___ kéért felajánlhatja az illetékes le het szakmai vállalatnak, vagy pe- meg- dig visszaküldheti külföldre, állapított mennyiségben^ Az — Mmdemki legfeljebb ót- utastarifa a Magyar Közlöny ven forintot vihet, vagy ho/- 1956 március 17-á számában. 1 * "" " metángázlecsapoló és inhaláló- berendezés érkezett a Német Szövetségi Köztársaságból, 20 szénfalátnedvesítő szerkezet pedig a Bajai Gépgyárból. A metángázlecsapoló és az inhaláló Pécsbányára kerül, ahol az előbbit a vasasi min Halálos autóbaleset Fehérhegyen l jelent meg. A vámok általában í a behozott tárgy belföldi órté­hat magával. Külföldi péti:- vagy pénzhelyettesítő eszköz csak devizahatósági értékkivi- teld engedéllyel vihető. Külföl­di fizetőeszköz ál tahiban kor­látlan mennyiségben hozható be, ezt azonban a visszaórke­tájára építik fel az év végéig, frontfejtés pormentes műveié- | az inhaláíót pedig a pécsbá- sét szervezik meg. Két szénfal- | nyai új fürdőben szerelik fel. átnedvesítőt Komlónak adnak | _A működését rövidesen meg- át kipróbálásra; Pénteken Harka Mihály né 60 eves asszony a fehérhegyi népboltnál át akart menni az úttesten. Az autóbusz mögül lépett ki és nem vette észre, hogy a Hősök tere felől a bányamentő gépkocsi jön. Mikor közel volt a mentőkocsi. iáit előtte. A gépkocsivezető sehogyan sem tudta kikerül­ni, végül is az ároknak irá­nyította a kocsiját. A mentő­autó belefordult az árokba, de még így is elérte az idős asszonyt, aki a mentőautóban sérüléseibe belehalt. A felelősség megállapításá­az idős asszony ide-oda ug- ról a nyomozás folyik. kének 10—30 százalékát te­♦ sziik ki, a legújabb rendelet | értelmében azonban a gyairmat táruk és a fűszerek vámja a •belföldi érték negyven száza- zéstől számított három napo­♦ léka belül a Maevajr Nemzeti RaTV.. ­J Külön devizahatósági eitge- I dély szükséges gépjármű, ♦ értékesebb fényképezőgép. ♦ rádiókészülék, televíziós ké- | szülék, magnetofon, gramo j fon, tangóharmonika, írógép, ♦ hűtőgép, mosógép, parketta- i kefélőgép, számológép, Se­beiül a Magyar Nemzeti Bank­nál be kell jelenteni. — Szigorúbb ellenőrzéseket kell folytatnunk, hogy valóban meggátoljuk az üzérkedést és ne engedjük kialakulni azt a közhangulatot, amely elnézi a csempészést, pénzrontást, amelyek mind bűnügyi cse­lekedetek láncolatai. Mély csend honol a pécsi egyetemi könyvtárban. Ez a csend azonban korántsem a tétlenség csendje, hanem a ta­nulásnak, a könyveknek kijáró megtisztelői. Mert nincsen olyan nap, hogy százaival fel ne keresnék az olvasni-, tanúl- nivágyók ezt a hatalmas épü­letet. Az elmük 10 év alatt csak­nem 60 ezer könyvvel gyara­podott egyetemi könyvtárban ma már mintegy 250 ezer könyv áll az olvasók rendel­kezésére. A nagy könyvmeny- nyiségre még egy jellemző adat: ha a könyvállványokat a pécsi állomástól kezdve egy­másután az országúira állíta­nánk, a vége csaknem a Dö- mörkapuig érne! De nemcsak könyvek, hanem különböző fo­lyóiratok. is találhatók Mimt­egy 250 kül- es belföldi folyó­irat érkezik ide rendszeresen. S ha valaki még e sok könyv és folyóirat között sem találná meg a keresett olvasmányt, az egyetemi könyvtár még a „vi­lág végéről’* is előteremti. Az elmúlt évben sok-sok könyvet kértek és kaptak például Lon­donból, Prágából, Moszkvából, Tokióból, az Egyesült Államok­ból. De nemcsak ők kémek, hanem szinte a föld minden részéről hozzájuk is érkezik könyvkérés. Az elmúlt évben csaknem 40 ezer olvasó látogatta a könyv­tárat és több mint 100 ezer könyvet vettek ki. Kik a leg­szorgalmasabb olvasók? Még elsorolni is sok lenne. Kovács Ferenc bányász, Losonczi Ka­talin orvostanhallgató, Somo­gyi Teréz védőnő kartonlapjai telnek a legjobban. Az egytk a szépirodalom, a másik a tudo­mányos könyvek után érdek­lődik legjobban. Verő Ferenc nyugdíjas vasutas is szorgal­mas olvasó, legutóbb Mohá- csy: Öszibaracktermelés című könyvét kölcsönözte. De meg­található itt a politikai iroda- lom is. Az olvasószoba egyik kis asztalán például a Marxi mus-Leninizmus Esti Egyetem filozófiai előadásainak temet< Icáját es irodalmi jegyzéket la láttam. A legújabban megjeleli' könyvekre — mindjárt a bejá­rat mellett megtalálható —ki­állítás hívja fel a figyelmet: Solohov: Emberi sors, Gorkij: Mesék Itáliáról, új ismeretter­jesztő könyvek, a KISZ Orszá­gos Központjának kiadásában megjelent Ismeretség, Barát­ság, Szerelem, Házasság című könyvei és még számos olvas­nivaló kínálja magát. Az emeleten két hatalmas terem, az egyik az úgyneve­zett „aranyterem”, a másik a „hártyaterem”. Nevüket a könyvek kötési módjáról kap­ták. Az „aranyteremben” csu­pa aranyszínű kötésű könyvek, a „hártyateremben” pedig az egyszerűbb kötésű olvasniva­lók sorakoznak. Csodálatosan szépek a kézzel festett köny­vek. A könyvtárnak külön érde­kessége a könyvtörténeti kiál­lítás. Itt látható az egyik leg­régibb, 1480-ból való nürn­bergi nyomtatvány, az 1496 kö­rül készült francia imakönyv. Heltai Gáspár: Croníca az ma­gyarok dolgairól című 1575- ben Kolozsvárott nyomtatott könyv is. Megilletódéssel szem léli a látogató az 1842-ben megjelent Athenaeum füzetet, amelyben Petőfi Sándor első kinyomtatott verse ,,A’ Boro­zó” megjelent. Az egyik legér­dekesebb eredeti leiéi 1661- bői szármázik, Kücsük Mehe- met pasa íródeákja irta. Ugy- látszik, hogy a pasa valamiért vagyon me aharagudhatott a sopornay bíróra, mert imi­gyen írt hozza: .,My Kücsük Mellemet Pássá az Hatalmas győzhetetlen török Chaszarnak az dunan inét levő hadaynak feó poroncholloja titkos tana- cha és Érsek XJy Várának hell tartója (itt következik a pasa kriksz-kraksz aláirasa, majd így folytatódik): Ezen czeme- res levelemet latvan te hamis hitetlen disznó sopornay biró nagion poronchollom teneked, ha elletedet és feyedet szere­ted, hogy se órát se napot ne várj hanem míngiart nagy ha- marsaggal az santa Giörgyöt hozton hozod hamis ellető disznó tmár egynehan levelem ment hozatok azon santa disz­nóért mijért ennyit var­tatok s nem noztatok hitetlen ebek, meghlatjatok hogy sere­get kj küldök rajtatok mintáz disznókat esze köztetlek az törnlöcz feneken el rotvaszta- lak benneteket az Men tökel- letlen hamis szó fogadalomsá- gokert ha ezen 1evéUemre be nem hoztatok nagy hamarsag- gaiy Eddig a levél, de hogy mi történt „az santa Giörgy- gyel”, arról már nem szól a krónika. Egy bizonyos: a le­vél nem éppen az udvarias diplomáciai nyelv remeke.. ■ Külön terembe gyűjtötték össze a könyvtár hírlapamya- gát. Ezek közül az egyik leg­régibb az 1886-ból származó, hetente kétszer megjelent Pé­csi Hírlap. Az újságnak fejlé­ce mellett érdelces kis hirdetés olvasható: „Szerkesztői iroda: Pécsett, kis-tér és Deák utca sarkán, hová a lap szellemi ré­szét illető minden közlemény intézendő.” Tehát akinek bár­mi ügyes-bajos dolga akadt a szerkesztőséggel, amit az új­ságban hirdetni, vagy íratni akart, az mint „szellemi részt illető közleménnyel1* ott je­lentkezhetett ... Aztán itt őr­zik az 1911-től a papok szer­kesztésében megjelent Dunán­túl című újságot, az 1925-től megjelent Pécsi Naplót és sok más régi hírlapot. De nemcsak a múlt található itt meg, ha­nem a jelen is. Sok-sok bél­és külföldi lap legfrissebb pél­dányaiban kutathat, a kíván­csiskodó. A hatalmas könyvtár ebben az évben tovább fejlődik: mintegy 100 ezer forint érték­ben vásárolnak új könyveket... GARAT FBRBNC Ha a lakosság megismeri a rendelkezéseket és aszerint jár el, nem lesz szükség arra hogy sérelmes ügyeikben pa­naszos leveleikkel kérjék az intézkedésünket — hangok a Vámőrség Országos Parancs- nokségámak tájékoztatója­Vandalizmus Mert igy nevezhetnénk a Tettyén és a Szabadság úton. de másutt Is uralkodó álla­potokat. Ugyanis alig, hogy kiültették a fiatal fákat a Tcttyére — több százat is egyszerre —, éjszaka mar megjelentek a természet „vandáljai” és lövéstől ki tépték azokat. Hogy miért tették? falan szükségük volt rá? Nem. mert a fákat — mintegy 100 darabot — sorra lefektették az útra és otthagyták. Hasonló eset történt a Sza­badság úton is. Itt is meg­jelentek a „vandálok” és de­rékban kettétörték a fiatal facsemetéket, aztán mintha győzelmi tort ülnének tetlük felett, a letört fadarabot be­les zárták a földbe és talán még körül is táncolták. Nemcsak az anyagi kár, ami az államot és ezen ke resztül annak valamennyi lakóját érte, nevezhető bu nős cselekedetnek, hanem annak következménye, hogy egy évvel később tudjuk u.j- ra betelepíteni a Tettyét. lombosítani városunkat. — Ezért nemcsak a rendőrség­nek, hanem a város vala­mennyi lakosának össze kell fognia, hogy még mielőtt kárt tennének, a kezükre üt­hessünk az ilyen pusziitok*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents