Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

mm JAKDAR 10 NAPLÓ 5 FILM - MŰVÉSZET ÉJFÉLKOR (Uj magyar film) Elbeszélés az első szerelemről A hamarosan bemutatásra kerülő szovjet filmben két el­választhatatlan jóbarát ka­landjait láthatjuk, amíg egy napon árnyék borul a két fiú barátságára. Mitya, a tornate­remben meglátja Ólját és a kisleány melegtekintetű, sötét szemével belopja magát a fiú szívébe. Hamarosan megszere­tik egymást, sokat vannak együtt és bizony Mityának egy­re kevesebb ideje marad ba­rátja számára. Nehéz napok következnek. Ólja és Mitya szerelmét már-már kettétöri a köröttük szövődő intrika, ami­kor az elhanyagolt jóbarát je­lentkezik és egy szellemes öt­lettel helyreállítja szerelmü­ket. A pécsi mozik janii őri műsora A január 16-án műsorra ke­rülő Makrancos feleség, vala­mint a 23-án bemutatásra ke­rülő Elbeszélés az első szere­lemről című filmeken kívül a következő j été kiflinek érkez­nek a pécsi mozikba: Január 23-án érdekes témá­jú jugoszláv orvosfilmet lát­hat a pécsi közönség. Címe: Nem volt hiába. Az orvostu­domány küzdelmét mutatja be a kuruzslással, sarlatánsággal és a babonával szemben. Ugyancsak 23-án kerül be­mutatásra az 1955-ös cannesl fesztiválon nagydíjat nyert Marty című amerikai film, amely megrázó erővel mutatja be az új világ számkivetettjei­nek életét: Január 30-án újra magyar filmet mutatnak be a pécsi mozik. Radnóty László: A tet­tes Ismeretlen című filmjében egy budai bérház lakóinak életét elevenítik meg Tolnay Klári, Bara Margit. Ajtay An­dor, Páger Antal, Buss Gyula és sokan mások. Párizsi és pekingi gyerekek közös filmje Roger Plgauf-t a francia film remetéjének nevezik, mert csendben, visszavonultan él és nem szereti a sztárok kö- ' rüli hűhót. Élete nagy álma az volt, hogy egyszer maga ké­szít majd filmeket, szabadon választva a témákat, a szerep­lőiket, mitsem törődve a ha­szonnal. Most megvalósult ez az álma: Senge Regiami szín­művésszel együtt filmtársasá- got alapított. Első filmjük sze­replői irtonbmarbnei és pekingi gyerekek, a film címe: „A vi­lág végéről jött papírsárkány”. A film meséje mindössze ennyi: egy kis monbmartrei fiú különös formájú papírsár­kányt talál, amelyhez egy pe­kingi kisfiú üzenetet erősített. é Az üzenetküldő neve és címe útközben elveszett. A „világ végéről jött papírsárkány” fel­gyújtja a párizsi gyerek fan­táziáját. Amikor este elalszik ágyában, álmában elindul megkeresni a kis ismeretlent. Eljut Peking egyik külvárosá­ig, ahol álroélkodva bámul a Távol-Kelet sajátos szépsége­in, az európaiak számára rej­télyes életen: A párizsi felvételek, ame­lyeket négy hétre terveznek, már folynak: A szereplőket Pigaut az iskolából válogatta^ össze. A pekingi felvételek 8 J hetet vesznek majd igénybe, f Pigiaut már tavaly megtette a szükséges lépéseket Pekingben s abban reménykedik, hogy ezt az első filmet még egész sor közös francia—kínai film követi majd, mert — mint mondja — „aki járt már Kí­nában, biztosan igazat ad ne­kem, hogy nincs varázslato­sabb kulissza, mint ez a vonzó keleti világ." Rehabilitáció? A második világháború utolsó évében Németország­ban elkészült Göbbelsék „Kolbert“ címfi filmje, mely­nek az volt a feladata, hogy ébren tartsa a Harmadik Birodalom lakóinak egyre csökkenő lelkesedését és nö­velje a végső győzelembe vetett bizalmukat. Végül is azonban nem maradt idő a film bemutatására. Úgy hír­lik, hogy Nyugat-N'émetor- szágban a közeljövőben pó­tolni akarják ezt a „lemara­dást” és rövidesen bemutat­ják a filmet. A makrancos feleség Színes francia—spanyol film Spanyolországban, Gaudio városka egyik palotájában él Don Bautisto, egy igen gazdag és nemes úr, két leányával, a szerelmes, szőke Bianca-valés a szeszélyes, fekete Catalina- val. Utóbbi igen nagy gondot okoz apjának, makrancos ter­mészetével, kxmok viselkedé­sével. A fiatal lény azt az elvet vallja, hogy egy férfi sohasem kerekedhet a nő föllé, még ak­kor sem, ha feleségül veszi. EbbSl^ támadnak azután kép­telennél képtelenebb kalan­dok, míg végre Don Beltran, a híres szoknyavadász megszelí­díti a makrancos CataHna-t. Már sok jót hallottunk er­ről az új magyar filmről. s megtekintése után elmondhat­juk: jó híre nem volt alapta­lan. Az ellenforradalom idejébe nyúlik témája. Emberien és megkapóan szól az ezerféle összetevőből kialakult egyik legszebb érzésről: a hazaszere- * tétről. A forgatókönyv írói a olyan környezetbe helyezik a í cselekményét és a. témát, — ibár nem a legjellemzőbben i mutatja be az ország akkori i életét — mégis ez a környe­zet keresztmetszetét tudja ad­ni az ellenforradalom alatt és után tízezreket, százezreket foglalkoztató problémának. A film két hőse: egy színész és egy balett-táncosnő. 1956 szilveszterén autóra várnak á otthonukban, hogy örökre el- i hagyják hazájukat• A búcsú­szóé perceiben kezükbe kerül segy-egy emléktárgy, amely f akarva, akaratlan eszükbe jut- á tatja szerelmük, házasságuk j történetét. S amikor az emlék- á tárgyak közül egyet-egyet ké­szükbe vesznek, megelevenedik ,ia múlt, kettőjük nagy szerel­emének pillanatai, a történet, S amely végül is férj és feleséggé S kötötte őket. A ballerinát sok- 11 szór mellőzték osztályidegen rokonsága miatt és ez szol­gáltatott legfőbb indítékot ar­ra, hogy hazája elhagyásod válassza. El is megy, még sze­relme sem tudja visszatartani. De férje marad! Gondolkodik, s rádöbben: 6 magyar színész! Olyan magyar színész, akit a népi demokrácia emelt fel, akiből ez a rendszer faragott emberit. S ezt az országot hagyja itt? Soha! Boldizsár Iván, Révész György és Bánk László a for­gatókönyv írói szakavatott tol­lal nyúltak a témához. Mind­végig hiteles a cselekmény, megokolt a szereplők gondol­kodásmódja is. A két főszerep­ben Ruttkai Évát és Gábor Miklóst látjuk. Mindketten tu­dásuk legjavát nyújtják. Ki­tűnő Rozsos István, a ..pesti vagány“ szerepében. Különö­sen kiváló abban a jeleneiben, amikor barátjától, a színész- tői búcsúzik. De dicséretet ér­demeinek mindazok, akik munkájukkal hozzájárultak a film elkészítéséhez. Hegyi Bar­nabás operatőrt a szép felvé­telekért, Révész Györgyöt a rendezésért, Bágtja Andrást pedig a kifejező zenéért illeti az elismerés. Az „Éjfélkor" című magyar film jelentős lépést jelent fi Imgyóriásunkban. (—ray) Beszélgetés Pdkolitz Istvánnal Schiller Stuart Mária című szomorújátékának fordítójával PákoJAtz István költő, a Ha- [ zafias Népfront pécsi írócso- portjának titkára pár napja fejezte be Schiller: Stuart Má­ria című 5 felvonáson szomorú- játékának fordítását- Erről be­szélgettünk a költővel. — A Pécsi Nemzeti Színház felkérésére láttam hozzá a da­rab fordításához. A munkával valóban elkészültem. — Tudomásunk szerint ezt a művet régebben Radó Antal mér fordította. Mi volt az oka annak, hogy ismét le kellett fordítani? SZABÓ JÓZSEF párttitkár Halálának (1919. január 10.) évfordulójára A pécsi munkásmozgalom még gyerekcipőben járt, amikor a múlt század vége felé egy fiatal kőművessegéd az építőmunkások alakulófélben lévő szakszervezetéhez fordult felvételért. Nagy szó ez akko­riban Pécsett, ahol az építő­munkásokon kívül még senki sem mert szervezkedni! Szabó Józsefről van szó, akit az alighogy elindult épí- tőmunkásszakszervezet alapí- pítótagjai között találunk. A tehetséges fiatalember ko­rán felismerte a munkásmoz­galom jelentőségét, a szerve­zettségben rejlő erőt. Idejében akcióba lépett, hogy munkás- társait felvilágosítsa, megszer­vezze és az a!|* útnak indult, ezernyi bajjal küzdő munkás- mozgalmat továbbfejlessze. A munkásság — vele született prolctáröeztönével — azonnal felismerte Szabó József becsü­letes szándékát, megbízott ben­ne adott szavára és felsorako­zott zászlaja mögött Jó hasz­nát látta, mert a pécsi mun­kásmozgalom Szabó József ve­zetésével oly erkölcsi és poli- •réWKlóU, amellyel mindenkinek — akár akart, akár nem — számolnia kellett! A munkásosztály Szabó József vezetésével érte el ezt a szép és jelentőségteljes ered­ményt. Harminchét éves volt, ami­kor a szociáldemokrata párt pécsi szervezete titkárának vá­lasztotta. Feladatát oly tökéle­tesen látta el, hogy puritán életével, közismert becsületes­ségével és elfogulatlanságával, továbbá a szocializmus eszméi­ben való rendíthetetlen hitével a pécsi polgárság józangondol­kodású rétegének bizalmát is megnyerte. Ennek tudható be, hogy már 1912-ben beválasztot­ták Pécs városa törvényható­sági bizottságába. Hatósusjfc’a. működési köre ezze^lényegesen kibővült. Az agilis párttitkár élt is az előtte feltáruló lehetőségekké': minden cselekedetével a mun­kásosztály érdekét szolgálta, minden képességével a mun­kásmozgalom megszilárdításán és kibővítésén fáradozott. Munkáját siker koronázta, fá­radozása nem veszett kárba. Sokoldalúságára vall, hogy munkásjóléti kérdésekkel is foglalkozott. „Csekély’” húsz esztendőn át tagja volt a mun­kásság betegsegélyző pénztára igazgatóságának és mindent megmozgatott, valahányszor bajba jutott munkásemberen vagy családon’ segíteni kellett. Megérdemelt népszerűségére jellemző, hogy az osztrák- magyar monarchia bukását kö­vető forraddlomban a pécsi munkásság egyöntetűen mellé állt és követte őt. Szabó Jó­zsef valóban munkásvezér volt. HuszonöÉpves munkásmoz­galmi tevékenységből ragadta őt ki a halál. (Az 1919-ben sok áldozatot követelő járványos spanyolnátha vitte el őt is.) Temetése, melyen sok ezer fő­nyi tömeg vett részt,t a mun­kásosztály mélységes gyászá­nak méltó kifejezése, egyben a megerősödött munkásmozga­lom maradandó benyomást kel­tő diadalmenete volt... zabó József nemes arc- élét élesen domborít­ják ki az egykorú sajtó jelen­tései : „Stabó József fáradságot nem ismerve, áldozatot nem soka lí­ra lobogtatta a szociáldemok­rácia vörös lobogóját mindig legelöl vezette a proletárság... sorait a közös ellen "éy. a r- talista társadalmi rend ellen" — írja a pécsi „Munkás” 1919. •anuár 18-án A magyar ér nem utolsó sói­ban pécsi munkásmozgalom el­indításának nehézségeiről, él­harcosainak, köztük Szabó Jó­zsefnek küzdelme« életéről, rengeteg gyötrelméről, gondjá­ról és az őket környező szám­talan. veszélyről sem feledke­zik meg az egykorú sajtó: „Akkor lépett már ki a küz-, dőtérre, amikor még nem tíz és százezrek, hanem csak tizek vagy százak mertek titokban hitvallást tenni a szocializmus mellett. Amikor a mozgalom az tin. „földalatti” korát élte, mert a... társadalomnak bél- poklosai, kiközösitettjei, ül­dözött vadjai voltak azok a ■ ■ ■ kevesek, akik elkezdték a ma­got elhinteni... és akik közé tartozott a mi Szabó Józsefünk. Huszonölesztendös múlt a munkásmozgalom hőskorában nem gyerekjáték ... az agitá­tornak, akinek ilyen negyed- százados múltja van, a ... szen­vedések kálváriája adatott osz­tályrészül, mert különösen a letűnt Magyarországban, e sö­tét Ázsiában szocialista moz­galmat csinálni egyenlő volt a kál. v áriajárással. Meg kellett küzdeni az emberi gyarlóság, tudatlanság minden nemével. az ezernyi nyílt és lappangó ellenség, a cselvetők minden rosszindutat árai. gúny jóval... a hatóságok hivatalos erősza­kának ezernyi változatával. Börtönt, fegyházat kellett vi­selni és toloncutat elszenvedni. Ezernyi akadályokon keresztül lehetett csak az emberi értel­mekbe- közelíteni és még több nehézségekkel azokat meg­gyúrni, forradalmasítani... El­csüggesztő, kilátástalan vállal­kozás volt egykor szocialista agitátornak lenni, amire eemk egész emberek... törhetetlen akaraterejü férfiak hattak.” (U. o.) Szabó Józsefben megvoltak ezek a tulajdonságok.;: Arról, hogy Radó Antal vállalkozásfoglalkozott a darabbal, tudo­másom van. Sőt nemcsak tudo­másom, hanem munkám során ezt a fordítást is felhasznál ­Szabó József, a pécsi párt-* tant Véleményem, hogy Raló titkár minden jószándékú em-1' nagyon pontosan, de szolgai bért megnyert magának. Poli-* módon fordított, fordítása ti kai ellenfeleit is. ök is kény- nyers és kevésbé költői, nem telenek voltak meghajolni em-f mindig veszi figyelembe a ma­teri nagysága előtt A pécsit gyár nyelv költői sajátosságait. „Munkás” joggal írhatta (u. o.):' — Bizonyára nem volt „Mintaképe volta proletár' j ___. eg yszerűségnek. Tiszta jelleme J könnyű Schülérnék ért a ro- nagy igazságszeretete még elvi' f hamó tempójú színdarabját h:- ellenségeinek is a megbecsüld-^ ven visszaad rá. séf vívta ki.” i _ , _ . , , _. ... ... I' — Sokat dolgoztam vele s Bizonyíték erre a radikálisan. > , jobboldali „Dunántúl” Szabó() valahogy úgy voltam, hogy Józsefről írt megemlékezése: ji mindig újabb és újabb meg- „Tüzes, áldozatkész harcosad yldások, kifejezőbb szavak jti­voli a szocialista eszméknek...irtottak eszembe. Remélem, ’“»»r***"j“* ffr*­tolta az iskolai előképzettsé-évaló, hxszen híres műről van get... Szabó József ellenfelünk szó, a darabot legutóbb Cseh­volt, de váratlan halálának Szlovákiában és a Szovjetunió­híre fájdalmasan érint bennun-(' két is. Egy érdemes, nemes cl-<?ban M látszották. lenféllel kevesebb. Sajnáljuk,) be-é hogy nem szoríthattuk meg csületes munkáskezét január 10.) J gazi proletárszív szűnt * meg dobogni” — írta a pécsi „Munkás” 1919. 11-én. — Kíváncsiak, vagyunk pécsi bemutatóra .. s (1919.11 — szegeden valószínű hama­rabb mutatják be a darabot, mint Pécsett- Ugyanis, amikor januári® fordítással elkészültem, itt árt a szegedi színház rendr­Igazat adunk neki és ma,<i zője és az* mondta, hogy ók is Idestova negyven év távla*óban,> »i&Kijáfc. a fordítást mindjárt ír“»: « mu. humanizmust idézzük: „Akit szeretet, t hirdető szavát) i fűt. azt jó szél — Ha ilyen kapós, akikor valószínűen sikerük munka Jvaié »«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents