Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
2 NAPLÓ 1958 JANUAR ti 1 Tapasztalatok a csehszlovák üzemi pártszervezetek munkájából Tavaly magyar pártdelegáció indult Csehszlovákiát« a Csehszlovák Kommunista Párt munkájának tanulmányozására. A küldöttség három csoportra oszlott, az egyik az ipari, a másik a mezőgazdasági területeken végzett pártmunkát tanulmányozta, a harmadik pedig ideológiai kérdésekkel foglalkozott. ín az ipari csoport munkájában vettem részt. Ez a részleg 14 főből állt, a Központi Bizottság illetékes munkatársai, nagy ipari me gyék pártbizottságainak első titkárai, ipari járásaink és városaink pártbizottságainak első titkárai és nagyüzemi titkárok voltak a tagjai; A csehszlovák munkások és vezetők a legnagyobb szeretettel fogadtak mindenhol ben- nünketí Minden tanácskozásunkat a legmélyebb proletár internacionalista szellem halottá át. (Az egyik fogadáson például az egyik munkás úgy fejezte ki magát, hogy azért olyan erős a mi barátságunk, mert olyan erős és hatalmas barátunk van, mint a Szovjetunió.) Úgy tekintettek ránk, mint a súlyos veszedelemből megmenekült testvérekre, rendkívül örültek annak, hogy politikailag és gazdaságilag sikerült konszolidálnunk az országot A csehszlovák népnek, a CSKP vezetésével elért eredményei óriásiak, mégis igen nagy szerénységgel beszéltek róluk. Mi az elismerés és a csodálat hangjával gondolunk rájuk, Wulf ptópei cr wald Kohászati Művek is. Hatalmas iparvidék az egész kerület, egymaga adja a csehszlovák acéltermelés 70, a nyersva&tenmelés ~80 százalékát. A kerület bányái 28 millió tonna szenet termelnék, tehát jóval többet, mint Magyarország összes bányái együttvéve. Csehszlovákia nagyon erős tagja a szocialista tábornak. * II praleiilaliira ÉeUes atoipwá Csehországban az út két oldalán hatalma* ipartelepek terülnek el, ipartelep szinte ipartelepet ér. Szlovákia hallatlan fejlődésnek indult, szinte az egész ország építés alatt áll. A CSKP arra törekszik, hogy a múlt maradványát, a két ország ipari fejlettsége között fennállt aránytalanságokat a szocialista egyenjogúság szellemének megfelelően a legrövidebb idő alatt felszámoljál Több Ipart ceattrumot 1* meglátogattunk. Jártunk a prágai autógyárban, a mostt szénbányában. Olyan óriási külszíni szénifejtést láttunk itt, hogy Komló hányástul és lakótelepestül együtt beleférne. A 80—100 méteres földtakarót három lépcsőben takarítják le (!) az óriási csehszlovák bulldózerek; A mosta szén önköltsége egyharmada a hasonló kalóriaértékű mélyszintiül került csehszlovák szénnek. Vonatok és 40 tonnás vagonok járnak le, 6 tonnás markoló-1' gépek dolgoznak és igy to-11 vábfo. Ez a külszíni fejtés i1 mintegy 3 millió tonna szenet i1 — tehát körülbelül másfélszer I1 annyit ad évente, mint Pécs és Komló együttvéve. Jártunk Plzentoen ie. A város lakossága ma már valamennyivel meghaladja Pécs lakosainak számát Ebben a városban dolgozik a világhírű Lenin (Skoda) Művek és a sörgyár. Amint az ottani élvtársak elmondották, naponta mintegy 60 külföldi — keleti és nyugati — delegáció látogatja meg őket. Azt hiszem, nem kell jobban érzékeltetnem a város világhírét. A harmadik, általunk meglátogatott, nagy, ipari központ a bmoi volt. Gyönyörű szép modern közlekedési eszközök- kel. parkokkal, tiszta, nagy te-(i rekkel és operával ellátott város. Mi főként a Mosilána textil gyárban időztünk. Ez a gyár aránylag fégi gépekkel dolgozik, mécis világviszonylat-^ ban is e’sőrendű selymet é‘ vásznat állít elő. Ez elsősorban is a szakmunkásoknak és a szakkádereknek köszönhető A gottwaldoj/oi Svit (voltl1 Bata) cipőgyár modem kom- hinát, a cipőgyárán kívül saját bőrgyára, gumigyára, szerszámgyára és xilongyóra is van. De tulán az ostravai látogatás marad számunkra p legemlékezetesebb. Itt épül és A magyarországi ellenforradalom idején a Klement Gott- wald Kohászati Művekben több száz önkéntes jelentkezett, hogy fegyveresen segít a bajbajutott magyar munkásosztálynak. Ugyanezt tapasztaltuk az előbb felsorolt többi üzemben is — az .ellen- forradalom idején a csehszlovák munkásosztály fegyveres készenlétben állt, hogy szükség esetén anormal támogasson bennünket; Nem tudtuk ezt meghatódás nélkül végighallgatni, egyben meggyőződtünk arról, hogy csehszlovák barátaink mennyire következetesek a proletárdiktatúra alkalmazásában. Ugyanerre következtettünk akkor is, amikor a párthatározatok végrehajtásáról beszélgettünk az elvtársakkal. Az országnak akár keleti, akár nyugati részében jártunk, a csehszíovák elvtársak mindig a pártbatározatokiból indultak tel. Általában: rendkívül szívósan harcolnak a párthatározatok megvalósításáért, addig nem veszik le a napirendről, amíg nem hajtották végre. A proletárdiktatúra következetes alkalmazásának másik szembetűnő jelét a! káder- munkában tapasztaltuk. A politikai megbízhat óságnak,, első», rendű fontosságot tulajdonítanak. A Klement Gottwa’d új kohászati művekben például kipróbált munkásokat bíztak meg a vezetéssel. Ezek a vezetők az építéssel párhuzamosan nőttek és fejlődnek, kiválóan látják el a feladataikat, kifogástalan viszonyt teremtettek a régi műszaki az üzem orszá gos télynek örvendő főmérnökével. (Érdekes, hogy amikor az iskolából kikerült fiatal technikusokat és mérnököket felveszik, szerződésben kötelezik á őket ama, hogy tovább tanul- <i janak, azaz meghatározott szá- <1 mú szakvizsgát tegyenek le évente. Ha válla’ásukat eset' leg nem teljesítik, akkor fel bontják a szerződést.) Hasonló a helyzet a pártvezetésben is. A pártbizottságok ipari osztályaiban járva meggyőződtünk arról, hogy osztályhű kommunista munkásként indultak el. Szakmailag kezdetben jó szakmunkási színvonalat követelnek tőlük. A csehszlovák elvtársiak egyébként nem váltogatják sűrűn a kádereket. A plzeni Lenin Művek párttátkára például 25 éve dolgozik az üzemben és 10 éve párttitkár. Ez nem is ritka eset. A csehszlovák elvtársak nagyon jól ismerik a saját területüket. Magas életszínvonal Megkapó volt tapasztalni, hogy milyen jól gondoskodnak ebben az országban az emberekről. (Ebben is a proletár- diktatúra következetes alkalmazását láttuk). Csak néhány példát írok le. A bmoi Mosi- lána textiligyárban, ahol a munkások 70 százaléka nő, az asszonyok félkész ételeket rendelhetnek meg a szakszervezet segítségével. A félkész ételek között a hámozott burgonyától és megtisztított zöldségtől kezdve — az olyan rán- tanivaló húsig, amit már csak sülni kell —, mindent megtalálunk. Csak az üzemi boltba kell elmenniök munka után, piáéra keveset járnak. Felejthetetlen marad számunkra a gottwaldovoi Svit cipőgyár munkásszállása is. Nem is szállás, hanem, inkább szálloda — nyugodtan felvehetne a versenyt a Nádorral vagy a Pannóniával —, ketten laknak egy szobában, portás őrzi a kulcsukat, s ha kedvük tartja, feketét isznak a szállás eszpresszójában, stb. Általában: az életszínvonal jóval magasabb, mint nálunk. A csehszlovák munkások többet vár súrolhatnak a pénzükért, mint mi, mégis kevesebbet költenek az evésre, mint mi, magyarok, viszont sokkal többet költenék színházra, mozira, könyvekre és különböző tu- ristautazásokma. (Okosabban élnek.) Az emberek határozottan jólöltözöttek, a brnoi és a prágai operában például mindenki feketében. jelenít meg. A közönség többsége munkásokból került ki. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan szórakozik a prágai ifjúság. Elmentünk egy este- a Julius Fucsik kultúrpark körülbelül 4000 főt befogadó nagy tánctermébe. (Ezt úgy kél! érteni, hogy négyezer ember az asztal mellett ül, mintegy 1500 pár pedig táncol. Kilencven méter hosszú teremről van szó.) Itt hetenként körülbelül háromszor van össztánc, a legjobb prágai tánczenekar lép fél a legjobb prágai énekesekkel. A hallgatósíig többsége nem ivás, hanem szórakozás kedvéért ült ott, a megrögzött „iszákosok" többsége is málnaszörpöt ivott. Amikor a zenekar rázendí* tett egy mazurkára, a mintegy 1500 pár a zenekar felé fordulva egyszerre kezdte meg a táncot. (Mintha csak színházban lettünk volna.) Este fél 12- kor, amikor a zenekar bejelentette, hogy „vége", akkor megtapsolták és a közönség csendben, fegyelmezetten távozott. Minket elsősorban az érdekelt, hogy miért van így, mire elmondották, hogy öreg munkások adják a rendezői gárdát, akiknek nagy tekintélyük van a fiatalok előtt. 11 párlmiÉa a'apvelö lada'ma a termelésre irányul Csehszlovákiában a Központi Bizottságtól kezdve minden pártszerv nagy figyelmet fordít arra, hogy ne sértse meg a pártszervezetek önállóságát. Csak egy példát: az egyik ela pszervezet bői ki akartak egy kádert emelni és a Központi Bizottság ' nem döntött a he1yi pártszervezet megkérdezése nélkül! Hasonló a helyzet az állami szervezetekben is. A csehszlovák nemzeti tanácsok (a mi tanácsainknak felelnek meg), vezetik a csehszlovák ipar egynegyedét. S most a Központi Bizottság egyik levele alapján azon vitatkozik az ország, hogyan lehetne még nagyobb önállóságot biztosítani a számukra. A CSKP munkájának alapvető tartalma a termelésre irányul. A pártszervek és a pártszervezetek rendszeresen beszámoltatják a gazdasági vezetőket (kifogástalan a viszony közöttük), s ha egy üzem termelésében valahol hibák mutatkoznak. a pártszervezet brigádot alakít és felülvizsgálja. A vizsgálatot taggyűlés követi — nem félnek attól, hogy termelési értekezlet jellege lesz — a taggyűlés határozatát pedig a megvalósítás. A szívósság és következetesség itt is érvényesül. A Mosilána textilgyárban például (ahol az exporttermékek minőségét rossznak találták), kötelezték a gyár kommunista igazgatóját, hogy minden dolgozóig szabja meg a minőségi követelményeket. A pártszervezet külön nyilvántartásban ellenőrizte, hogyan javul a kommunista szövőnők minőségi munkája. Hasonló önállóságot, eltökéltséget és céltudatosságot tapasztaltunk a pártcsoportoknál is. Ha a pártcsoport részlegében döcög a termelés, akkor a pártcsoport vizsgálja és tárgyalja meg, s javaslatot tehet arra, hogy egy, kettő vágy- több kommunistát helyezzenek át a nehéz helyekre. Ezeket az elvtársakat külön pártmegbízással látják el és mennek akkor is, ha új helyükön esetleg kevesebbet keresnek egy ideig. Az egyik Plzen melletti kerámiagyárban tapasztaltuk ezt. Azt hiszem, nem kell többet bizonygatnom, hogy a CSKP- ban vasfegyelem uralkodik „II kélla%áo elönySs szálaira“ A CsKP megköveteli tagjai* tói, hogy — akárhol is járnak — szálljanak szembe a hely* télén és ellenséges nézetekkel, Tanulságos például, amit a Klement Gottwald Kohászati Művekben hallottunk. A magyarországi elleníorradalom idején fellépett két dekiasz- szált burzsoá elem és a párt- szervezet pártbüntetésben részesítette azokat az elvtársakat, akik ezt szó nélkül tűrték. Utána eljártait a lázítók- kal szemben. Csehszlovákiában még nagyobb a kétlaki munkások száma mint nálunk, hiszen a munkásosztály tekintélyes része. falun él. De — érdekes ez a felfogásbeli különbség — a csehszlovák elvtársak szerint ez nem hátrányos, hanem előnyös. Elmondják, hogy a kétlaki munkások szám áfa lehetőleg szabadságot kell biztosítani a nagy mezőgazdasági munkák idejére, és akkor jól járunk velük, mert először is a munkásosztály gondolkodás- módját plántálják el a falvakban, másodszor pedig nem vándorolnak egyik üzemből a másikba, hiszen köti őket a , föld. A falun lakó munkások között szép számmal vannak kommunisták is. És érdekes: ezek az elvtársak nem az üzemi, hanem a falusi pártszervezet munkájában vesznek részt. Az üzemi pártszervezet csak ellenőrzi időnként, hogy segítenek-e a községekben (mert nyilvántartva az üzemi pártszervezetekben vannak), különben a falusi pártszervezet megbízásait teljesítik, tehát részt vesznek a nemzeti bizottságok állandó bizottságainak munkájában, stb. Üzemekben dolgozó munkások- a községi nemzeti bizottságok elnökei is. Azt hiszem, ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy Csehszlovákiában a termelőszövetkezetek és állami i gazdaságok miért gazdálkodnak már a földterület 60 százalékán.---—-----> ------ ^ m ^ m m m m t teremtettek á i ' Megtiltották as állattartást, ’ ~ 'lehfmtják as fiiakat Komlón A Komtól városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott, amelyben megtiltja, hogy Kökönyösön, valamint a Kenderföldön lakók állatokat tartsanak. A tanács felhívta az érdekeltek. figyelmét a meglévő állatok bejelentésére, s határidőt szabott az állatok szálláshelyének lebontására, s azok helyének rendbehozatalára. A párttagság elé nagy követelményeket állítanak. — A kommunisták többsége rend- 7 szeres pártmunkát végez. Elgondolkoztató például, hogy egy-egy pártszervezet mellett 8—10—12 bizottság tevékenykedik a szó szoros értelmében. Az aktívák többségét párttagok teszik ki, bár találunk pártonkívülleket is közöttük. (A kommunista műszaki vezetőket többnyire a pártcsoportok aktivizálják. Sokan párt- v bizalmiak is. Ez előnyös, mert 1 ( könnyen tudnak munka köz- 1 ben mozogni.) Tanulsisek Egy mezőgazdasági felügyelő A paraszt ember most már beszorult a meleg szobába. Száraz helyre rakta az ekét, boronát és a lucskos téli napolMn seprűt köt, kalendáriumot olvas, takarmányt készít az állatoknak. Ilyenkor mi dolga álcád egy mezőgazdasági felügyelőnek? Harmat Antal, felsőmindszenti felügyelő azt mondja: minden nap hoz valami újat, érdekeset most is, rendszeresen akad. tennivaló. Harmatnak öt községe van a sásdi járásban. Bárhogyan szakad az eső, bármilyen nagy a sár, — neki el kell jutnia minden községbe, mert segítségére számítanak a gazdák. Solymár János azt kérdezi, mennyi abrakot adjon a disznónak, s milyen össze tételben adagolja az abraktakarmányt. Keszthelyi Ferenc gyümölcsöst akar telepíteni, de nem ismeri a talaj összetételét, Felkeresi Harmat Antalt, kéri. hogy vegyen talajmintát, s küldje el valamelyik vizsgáló intézetnek. Zentai Istvánt a szarvasmarhák takarmányozása érdekli, ezzel kapcsolatban kéri a gazdasági felügyelő tanácsát. A legkülönbözőbb kérdésekre keresnek választ a gazdák. Harmat szívesen tájékoztat minden dolgozó parasztot ét, ha a helyi tanácsnak vagy a legeltetési bizottságnak akad kényesebb problémája, segít megoldani azokat. Legtöbbet tartózkodik Felsőmindszen* len. Itt nemrégiben alakult egy termelőszövetkezet és hogy szakszerűen, jőve delmezóen gazdálkodhassanak, fogni m hmUmit Hegét m gaemuuv V oszovetk* f delmezöet t k*H motg kialakításában, javasolja, hogy ebbe a táblába kukoricát vessenek, a másikba meg cukorrépát, mert így kívánja a talaj• Különösen most a jövőévi terv készítése idején — sokat kell foglalkozni a termelőszövetkezettel, ez az alapja egész évi munkájuknaik. A helyes gazdálkodás érdekében meg álcarja valósítani a kiváló állattenyésztést. Ezért legtöbb idejét az istállóban tölti. Segít a takarmányelőkészitésben, abrakolásban, selejtezésben. A legkisebb borjútól kezdve ismeri az összes tehenet. Tudja, melyik mire képes és ennek megfelelően állapítják meg az abrakolást. A kiváló egyedeket törzskönyvi ellenőrzés alá veszi, természetesen nemcsak a termelőszövetkezetnél, hanem az egyénileg dolgozóknál is. Egy időben észre vette, hogy sok a hurutos megbetegedés. Tollat fogott és Debrecenbe írt Vitacilin gyógyszerért, amely amellett, hogy segíti az állató’: gyorsabb növekedését, penicillin tartalmánál fogva gátolja a hurutos megbetegedéseket is. A vizes rétek a májmételyt terjesztik. Több esetben kérte az illetékeseket: járuljanak hozzá, hogy Felsűnundszen- ten is víztelenítsék a réteket. Sajnos nem akadt támogató, amíg fel nem kereste levelével Dobi elvtársat. így jutottak cl oda, hogy 68 000 forintos közégi hozzá1,árulással és állami támogatással víztelenítették a rétek egy részét. * Terveiről beszélve elmond ia. hogy pár éren belül valamennyi községben törzskönyvi aiieuorms ml és tovább fáradozik a takarmányalap I [ megteremtésén. Ehhez tartozik természetesen a még egészségtelen rétek víz- t1 telenítése isMeg akarja javítani a gyümölcstermelést is. Körzetében sok a gyümölcsfa, de senki nem gondozza a fákat, s ezért egészségtelen gyümölcs terem. A gazdák nem permeteznek, mert egyrészt nincs mindenkinek erre alkalmas gépe és ha van. akkor sem szívesen tölti az időt egy-két kiló szükséges anyag beszerzésével, áztatással és permetezéssel. Úgy látják, nagyobb munka az előkészület, mint maga a permetezés. Harmat Antal ezért javasolta a földművesszövetkezetnek; amikor eljön a permetezés ideje, állítsanak erre a munkára két embert. A földművesszövetkezet szerezzen be minden szükséges anyagot\ a két munkás készítse el a permetleveit cs a községben lévő összes gyümölcsfá-(i kát permetezzék meg. Az ezzel kapcsolatos költségeket szívesen megtérítik aÁ gazdák, hisz a kártevők elleni védekezésp érdeke az egész községnek. A védekezés egyetlen helyes módja pedig Harmat elvtárs javaslata, Így a szomszédos fák-.) ról ncm kerülnének át a rovarok olyan t; gazda kertjébe is, aki permetezett és* szép, egészséges gyümölcs teremne minden községben. Természetesen Harmat Antal fáradozásai, helyes ötletei csak abban az esetben vezetnek eredményre, ha verni1 hagyják egyedül, mindenki segíti erejí-l hje; mérten. I1 ueCKjuu t Az elmondottak csak töredékét képezik tapasztalatainknak, s hogy a helyi viszonyoknak megfelelően, jól használjuk őket, arra is kellő megfontolásra van szükségünk. De azt hiszem nincs szükség külön párthatározatra ahhoz, hogy megértsük: termelőszövetkezeti agitáciánikiban nem elég csak az egyéni parasztokra hatnunk. Meg kell nyernünk a gondolatnak a kétlaki munkásokat is, sőt elsősorban is azokat kell megnyernünk. És még sok-sok dolog érdekes és hasznos számunkra. Érdekes például, hogy az ottani üzemekben az egyik héten termelési értekezletet, a másik héten politikai tájékoztatót tartanak. (Az ellenforradalom idején minden nap tartottak.) Ezek az értekezletek rendszerint rövidek, s többnyire ebédszünetben hívják össze a dolgozókat. Vagy: a három harmadban dolgoz» üzemekben nem vasárnap, hanem műszak után, harmadonként tartják meg a taggyűléseket. Mivel a zöm ott is délelőtt jár — lehat a délelőttösök taggyűlésén vesz részt a tagság zöme is — ha határozathozatalra kerül sor, a délutáno6ok és éjjelesek rendszerint a délelőttösök határozatai után igazodnak. Ezt kísérletképpen mi is bevezetjük néhány helyen és így leszünk több jó tapasztalattal is. A legfőbb tanulság azt hiszem az marad számúidéra, hogy nekünk is ugyanolyan következetesen ée szívósan keJ harcolnunk a párthatározatok végrehajtásáért, mint csehszlovák elvtársainkaak, mi sem vehetjük le a napirendről őket addig, amíg nem hajtottuk végre. Elsősorban az országos nárt értekezlet határozataira-ondolva állítjuk ezt Ambrus .Tenő a városi párt bizottság
