Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-08 / 6. szám

wm JANUAR 8 NAPLÖ s Mozgalmas esztendő lesz 1958. az erőműnél Elkészül a mohács-pécsi vízvezeték Tovább épül a felvonulási város Megkezdik a kazánok szerelését Ez az év is mozgalmasnak ígérkezik az újhegyi erőmű­építkezésen. A terv szerint az év végéig az üzemépület vala­mennyi pillérét a helyére kell emelni és július elsején a 10, 9, 8 és 7-es keretállásokat át kell adni a szerelőknek, hogy megkezdhessék az első gépegy­ség szerelését. A jövő héten megkezdik a tetőhéjdongák és a két és fél tonnás ablakok emelését, utána térnek rá majd az átadásra kerülő első négy keretállásnál a közbenső födé­mek elkészítésére, folytatják a szabadtéri kapcsolóállomás, a vezénylő, a vízlágyító, a mű­helyek és raktárak építését is. Tovább épül a felvonulási város is. Kilenc műszaki és öt munkásszállás mellett egy üz­letházat és javítóműhelyeket is építenek. Az üzletház 540 négyzetméter alapterületű lesz. Itt helyezik majd el a vegyes­konként szállítják majd be az üzemépületbe. Ez a módszer jelentősen meggyorsítja a sze­relést, mert az építők még dolgoznak az épületen, amikor a 'kazánok szerelése már meg­kezdődik, ezzel lerövidül az épületen belül folyó szerelés ideje; Érdemes a kazánok mére­teit is feljegyezni: 1—1 kazán 12x20 méter alapterületű és több mint harminc méter ma­gas lesz, és minden kazánba több kilométer hosszú forrcsö­vet építenek be. Mindegyik turbinához két ilyen óriáska­zán szolgáltatja majd a gőzt. A kazánok szerelése mellett megkezdik ez évben a szénke- vei’őtelep és a vagonbuktatók szerelését is. A szémkeverőte- lep az újhegyi szénosztályozó palahányója mellett épül és onnét a szenet egy ezerkét­száz méter hosszú szállítósza­nélkül jut majd el, úgyhogy Mohácson harminckét atmo­szféra nyomással kerül a cső­vezetékbe, itt pedig öt atmo- szíétrás nyomással hagyja el a vezetéket. Ilyen hosszú és nagyméretű vízvezetéket ed­dig még nem építettek ha­zánkban. — Egyebek között ezért is lesz éppen ez az év legnagyobb munkája. Egy-két kiragadott példa is hűen szemlélteti, sok felada­tot kell ebben az évben is el­végezniük az erőmű építőinek és szerelőinek, hogy 1959 köze­pén füstölhessen már az ad­digra felépülő százméteres ké­mény és megindulhasson az addigra már összeszerelt első gépegység, K. P. HEH ANNIE X is a pécsi fiUuittoMtiku&ck Uanyveis&tye Ünnepi jelleget adott a f. hú 6-án megtartott filharmonikus hangversenynek Fischer Annie, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művészünk fellépése. Az új bérletsorozat első hangverse­nye tomboló sikert aratott. Fischer Annie Mozart költői szépségekben gazdag C-dur zongoraversenyét játszotta. A művésznő brilliáns játéka, mű­vészileg átérzett, pompásan érett előadásmódja olyan él­ménnyel ajándékozott meg minket, ami felejthetetlen lesz az év hangversenyeinek sorá­ban. Mozart ilyennek álmod­hatta meg remekművét. Az elő­adás olyan tökéletes volt, olyan természetességgel hatott, hogy azonnal megteremtette a kap­csolatot, a művészi ráhatást a közönséggel és gyönyörűséges élmények forrásává lett. A mű­vésznő mélységes alázattal hó­dolt Mozart géniusza előtt. Já­téka egy pillanatra sem hatott áru-, a hús- és a tej- és ke- lag továbbítja majd az erőműi nyérboltokat. A javítóműhe­lyeket 280 négyzetméter alap- területű épületben helyezik el. A cipész-, szabó-, stb. műhe­lyek a munkaruhák javításán kívül új ruhákat és cipőket is készítenek majd az építkezés dolgozói számára. Ugyancsak ebben az évben a Fürst Sán­dor utcai készenléti lakótele­pen átadnak egy 24 lakásos épületet. Dióhéjban ezt végzik el majd az építők. Ebben az évben azonban nemcsak építők, ha­nem szerelők is dolgoznak már az építkezésen. Eddig harminc vagon gépi berendezés érke­zett a Darugyárból és a cselig szlovák gyárakból. A vezénylő szerelését janu­ár első napjaiban már meg is kezdték. Hamarosan megkez­dik ma jd a vízlágyító gépi be­rendezésének a szerelését is. Július elsején kezdődik meg az üzemépületben a kazánok szerelése. A gépészeknek azon­ban már július elseje előtt is biztosítanak munkát a kazán- szerelésnél. A kazánokat ugyanis eddig még nem alkal­mazott ú.i módszer szerint sze­reik majd be a végleges he­lyükre. A kazánokat szabadtéren kezdik összeszerelni és blok­szénbunkerjaiba. Emellett, í hogy a szállítószalag esetle- f r Égető szükség van as új villamosvaaúira öncélúnak, minden egyes hang­ja a művész egész szolgálatá­ban állott. Az első tétel széle­sen hömpölygő dallamai, figu- rációi nagy egységgé kovácso- lódtak; a második tétel költöi- sége belülről jövő és éneklő lilájával minden külsőséget levetkőző, művészi csodává magasodott. A harmadik tétel életöröme vidáman muzsikált. Mozari klasszikus stílusa tö­retlenül áradt az előadásból, mély mindenki számára érthe­tővé, hozzáférhetővé, világossá, mély benyomásokat keltő mű­vészi igazsággá változtatta a mozarti kótafejeket. A világ­hírű művésznő a közönség óriási tetszésnyilvánításaira Schubert igényes f-moll Im- promtu-jét szólaltatta meg be­hízelgő, lágyan romantikus színekben, pompásan megfor­málva a mű zenei és művészi egységét. A Mozart-versenymű zene­kari kísérete Fejér György összetartó és mindenre kiter­jedően figyelmes vezényleté­vel pompásan simult a koncer- I táló zongora-szólamhoz és : nagyban hozzájárult az egysé- \ges és elválaszthatatlan mü- [vészi hatás mélységeihez. A zenekar J. Christian Bach B-dur szimfóniájának előadd* sával nyitotta meg a hangver* senyt. A mű alkalmas beveze* tője és hangulati előkészítője a Mozart versenyműnek, hi* szén talán Christian Bachnak volt legnagyobb hatása Mozart halhatatlan művészetének ki* alakulásában. Különösen a má* sodik tétel költői előadása tel* szelt. (Meg kell említenünk Esztergár Zsolt igen szép oboa* szólóját.) Sajnos, néhány fafú* vós bizonytalansága nem szol* gólt az egységes művészi hatás javára. Szünet után Beethoven lh szimfóniáját hallottuk. Fejér György művészileg jól megfor* málta és hitelessé tette a rit* kán hallott művet. Pedig ér* demtelenül hanyagolják el a páros szimfóniákat, mindegyik* nek megvan a maga jelentő­sége és külön szépsége. A 11. nemcsak azért jelentős, mert a beethoveni Scherzo itt kapott először szerepet, hanem költői szépségei miatt is. Általában szépen szólt a zenekar és egy* séges hatást keltve fejezte be a felejthetetlen élményeket nyújtó szép hangversenyt. hm ges üzemzavarai esetén is biz-1 A Pécsi Közlekedési Vállalat katnészhiány miatt nem tudják tosítva legyen a szénellátás, a I gépkocsijai az új év első nap- üzemeltetni. Ezek szerint eb- szénkeverőtől vasúton is lehet! ?a}ban a tavaly megtakarított ben az évben kevesebb kocsi­Prakilkus nylonáruk szenet szállítani a bunkerekig. 5 üzemanyaggal szállították az Ezért kell megépíteni a vagon-? utasokat A normához viszo- buktatókat, amelyek szintén a? nyitva körülbelül 4—5 szaza- legkorszerűbb követelményeik-f ^ anyagot takarítottak meg, nek megfelelően készülnek, is ^lehetőséginyílt arra, hogy Egyszerre két vagon egyidejű}!?1®8 januárban is tavalyi kiürítését teszik lehetővé, | üzemanyagot használtak; w-, ,',s 5 Évközben 250 óráról 210-re Érdekessége lesz az uj ero-j lf> műnek az is, hogy nem épül-* szamtottak le val kell lebonyolítani a város közlekedését, mint tavaly; Erre már csak egy orvosság lenne: a tervezett villamos- vasút gyors megépítése, mely­nek költségei hamarosan meg­térülnének. A Pécsi Kiskereskedelmi [Vállalat 17-es számú, Sallai • utca 8. szám alatt lévő boltja­iba naponta rendszeresen ér- ’ keznek olyan nylonáruk, ame­lyek megkönnyítik a háziasz- iszonyok munkáját. E mellett : tetszetősek és szépek is. Töb­bek között ilyen a nylon likő* rös készlet, a szappan-doboz, a cukor- és sószóró, a fogkefe« tok, a gesztenyepürés tálca, különféle tölcsér és étkészlet; Ezeket a nylonárukat az üzlet a legolcsóbb áron hozza forga­lomba. nek mellette óriási vízhűtő tor­nyok, mint amilyeneket az ed­dig épült erőműveknél láthat­tunk. Az inotai November 7. Erőmű vízhűtő tornyai például több mint nyolcvan méter ma­gasak. Ezek helyett vízhűtő ház épül itt. Ennek a lényege az, hogy nem természetes lég- járattal, hanem elektromos hajtású ventillátorok segítsé­a gépkocsiveze­tők munkaidejét. Fizetésüket 860 forintos alapról 1400—1600 forintra emelték fel és más fi­zikai dolgozóknál is átlagosan 10 .százalékos béremelést haj­tottak végre. A vállalat mégis nyereséggel dolgozik, mert kevesebb a rá­fordítás, mint a bevétel. Ennek azért örülnek különösen, mert a hírek szerint majdnem min- I den vidéki, tanácsi közlekedési gével hűti1* majd le a fáradt; vállalat veszteséggel zárta gőzt. * évet. Az év legnagyobb munkáié- { Már az elmúlt nak azonban nem a szerelést és nem az építést, hanem a mohácsi vízvezeték megépíté­sét tartják itt az építkezésen. A negyvenkét kilométer hosz- szú vezetéket háromszáahat- van nap alatt keli megépíte­az esztendőben is nehéz gondokat okozott a gumihány. 1957-ben 160 gumi helyett alig negyvenet kaptak és idén sem jobbak a kilátá­sok. Gépkocsit sem kapnak ele­gendőt. Mostani igényük húsz gépkocsi lenne, de csak négyet ni. A víz Mohácstól Pécsig j kapnak. Ugyanakkor öt régi nyomásfokozó berendezések | kocsit le kell adniok, mert al­Rosszul sikerült „házasság“ Félreértés ne essék, nem emberekről van szó, ha­nem a sport és a kultúra „ösz- szeházasításáról“ Pécsibányán, a Zalka Máté Művelődési Ott­honban. Kétségtelen, jó szán­dék vezette a javaslattevőket, mert az ellenforradalom után bizony nehéz volt ismét egybe­kovácsolni a kultúrmun,kaso­kat. és úgy gondolták, hogy a közös munka hasznos lesz anyagi és erkölcsi szempont­ból is. Sajnos, nem így történt — a művelődési otthon kultúr- mubkája háttérbe szorult, ei- aposodott a sport javára. Pedig Kerti Henrik, a mű­Bényei János és a termelőszövetkezet' Ha a fsz elnöke. vagya szövet­dicsén abban kezet bármelyik tagja a közös gazdálkodást, nincs semmi különös. Azt tart­ják: ez természetes. De Bényei János már nem szövetkezeti tag. 1956. október végéig dol­gozott a bári tsz-ben. most nyolc hold földön gazdálkodik. A régi termelőszövetkezetről nem sok jót mond. Édesapja asztalos, szakmájában dolgo­zott a közösben is. ö meg vál­lalta a férfias nehéz munká­kat: Nem éreztek hiányt sem­miből, jól megéltek abból, amit munkájukért kaptak. De élhettek volna jobban is, ha a tsz jobban gazdálkodik, ész­szerűbben használja ki az adott lehetőségeket. — Amikor még én 5s tagja voltam a termelőszövetkezet­nek — panaszolja —, azt mondták, nem kell a tehenek­nek jó takarmány, meg abrak, megélnek azok ku korieaszáron Js. Szó se róla, megéltek, de kalapot lehetett volna akasz­tani a lapocIcájukra;;; Sok volt a meddő, kevés a tej. Hirschinger János brigádve­zető mosolyogva hallgatja a régi idők rossz emlékeként felidézett történetet. Nem szól, ő is tudja, hogy így volt. s ab­ban az időben eleget méltat­lankodott miatta. Hogy a cso­dába is lehetne jövedelmező­en gazdálkodni, mikor kevés az állat, s ami van, abban sincs érték. Kevés a tej. a sza­porulat, ha vásárra hajtják, mindenki elfordítja róluk a fc­«— En legfontosabbnak tar- «Dm* folytatja Bényei Já­nos —, hogy elegendő és jó állatok legyenek a földhöz..; Most gyönyörűek a marhák és úgy látom, nagyobb az áll a (sű­rűség is, mint két éve volt.:. — Bizony nagyobb — veszi át a szót Hirschinger. — Most 67 szarvasmarha, 129 sertés, 220 juh és öt ló van a közös­ben. Elértük már a hét és fél literes istállóátlagot is, amíg a múltban alig volt három liter. Bényei János, — bár közel lakik a tsz portájához —, eny- nyire közelről még nem ismer­te a jelenlegi állapotot. Látha­tólag tetszik neki. amit a bri- gádvezető mondott. — Láttam már, hogy sok ap­rómagot elvetettek. Szerintem ez nagyon jó. Én sem csinál­nám másként... Kérem, ha a lucerna szárát ledarálják, fel­használhatják a sertések ta­karmányozására és sok abrak­takarmányt takaríthatnak mag, a magot meg drágán el­adhatják. Szóval pénz is van, meg takarmány is .; ? a nagy táb­lákat látja. Bényei csak amint zöldednek, de pontosan nem tudhatja, hány hold ap­rómagot is vetett a szövetke­zet. Ezért a brigádvezető mond ja el, hogy 37 hold lucernát. 21 vörösherét, s 20 hold baltacint vetettek el. — Én dohányt is vetnék — javasolja Bényei. — Láthatja mindenki, hogy itt Bárban semmi sem jövede'mez olyan jól, mint n dohány. Nekem csak négy szó’ négyszögöl volt az idén és 10 ezer forintot kaptam. . Igaz, hogy sok munka vem. vele* de úgyis azt beszélik a tagok: kevés a föld. Ha jól jövedelmező, munka- igényes növényeket vetnek, akkor nem lesz sok, minden­kit rendszeresen tudnak fog­lalkoztatni. Most sokan azt gondolhat­ják, ha ez a Bényei annyi jót mond a termelőszövetkezetről, ha szerinte olyan jól gazdál­kodnak a báríak, miért nein lépett már közéjük, őszintén elmondta ennek okát is. — Amikor kiléptem, nem kötöttem ki, hogy soha nem lopok vissza. Ha azt látom, hogy a szövetkezeti tagok jö­vedelme legalább negyed rész­szel több, mint az enyém, azonnal aláírom a belépési nyilatkozatot...; Idén kiszá­moltam, ki keresett többet. Ha ón egész évben 400 mun­kaegységet teljesítettem volna, akkor is 2000 forinttal keve­sebbet kerestem volna mint egyénileg. Valóban, ebben az évben 2000 forinttal nagyobb volt a jövedelme, mint annak a tsz- tagnak, aki 400 munkaegységet teljesített. De saját maga is bevallja, hogy nem mondhatja ezt el minden nyolchold is dolgozó paraszt Van olyan, aki felesbe adja a földjét, maga meg napszámba jár. Az ilyen gazda bizonyára jobban érvé­nyesül ne a szövetkezetben. Egyébként is sántít ez az ösz- szehasonlítás, mert egy család­ból nemcsak egy ember dolgo­zik a közösben, s ha már né- eyen fogják a kapanyelet. könnyén me"-------’-eUl: a 800 mu nkaegységet is. Tudvalevő, hogy az egyéni gazdáknál sem csupán a családfő dolgozik. Azonban nem azért kerestük fel Bényei Jánost, hogy csak a jövedelemről beszélgessünk, hanem érdekelt a termelő- szövetkezetről alkotott véle­ménye. javaslata is. Eddig per­sze csak a jó meglátásait mondta el. Később beszélt ar­ról, hogy az egyénileg dolgo­zók érdeklődve vizsgálják va- laYnennyien a közös gazdálko­dást és ha nem is verik dobra véleményüket, rossz, vagy jó emlékként sokáig megmarad benn ült. őszintén elmondja, hogy még sohasem dolgozott | olyan lelkiismeretesen a bári? tsz, mint az elmúlt évben. Ha? arra járt. maga is leszállt aj kocsiról, és úgy gyönyörködött J az őszi vetésekben, a szaksze-J rüen elmunkált táblákban. DeJ azt is látták, hogy a kertészeti egy része, ki tudja mi okból,} — csúnyán elgazosodott a? nyáron. A káposztát meg még* most is az állatokkal etetik, mert nem tudják értékesíteni. Azt beszélik, nem kötöttek rá szerződést, és nem veszi át a vállalat. Ez az egyik baj. A másik pedig az, hogy ha már nyakukon maradt, akkor sem az állatokkal kellene etetni, mert ha besavanyítanák, ta­vaszkor jópénzért árusíthat­nák kilóját. A dolgozó pa rasztok velődési otthon igazgatója a megmondhatója, hogy az ellen­forradalom előtt milyen volt az élet, hiszen ő már 1953 óta vezeti, irányítja, szervezd a munkát. Jó hírnevet szerzett a pécsbányatelepi énekkar s az ellenforradalom előtt már a fiatalok is kezdtek el-eljá- rogatni énekelni. Az énekkar ma is dolgozók, itt nincs is semmi hiba. A mozit is láto­gatják a bányászok, idősebbek, fiatalok egyaránt, a kultúr- csoportok azonban felbomlot­tak, s ugyancsak feloszlatták a zenekart is. Az idén az „elválás“ mellett döntöttek, s nem félnek attól, amit a közmondás tart: jaj a rosszal, de jaj a rossz nélkül is. — Beszélgettem az én régi, hűséges aktíváimmal — mon­dotta Kerti elvtárs, — s mindannyian szívesen ajánlot­ták fel munkájukat, segítsé­güket. Az idei költségvetésün­ket még nem ismerjük, de ter­veket már dolgoztunk ki. S ha egyszer megkezdtük, menni fog. S Kerti elvtárs nem hiába reménykedik. A KISZ-fiatalok máris eredményről számolhat­nak be. Karácsony másnap­ján a nyugdíjasok megajándé­kozásékor műsort rendeztek, tánccsoportot szerveznek s bi­zonyára gondolnak a színját­szásra is. A művelődési otthonban ró* videsen megválasztják az új vezetőséget, olyan embereikből, akiknek valóban szívügye a szocialista kultúra ápolása, fejlesztése. Lehetőség van klubélet alakítására is, hiszen a művelődési otthon hatalmas épületében bőven van helyiség; A pedagógusok segítségére természetesen számítanak, — de nem úgy, ahogyan azt Kerti elvtárs elmondta:-— A Fekete-erdőtől a Fe­kete-tengerig című filmet vetí­tettük és az iskolában a gye­rekek nem kaptak engedélyt, hogy megnézhessék. Helyesebb lett volna ebben az esetben, ha a pedagógus azt mondja! gyerekek, menjetek a műve­lődési otthonba, mert nektek való filmet vetítenek. Apró és sok-sok tényezőből tevődik össze egy művelődési otthon munkája s mindegyiknél nem lehet jelen az igazgató, s gyak­ran elkelne egy kis Kdvbéli segítség. A pedagógusok segítsége mellett hasznos lenne az üzem- vezetőség támogatása is. A KISZ megkapja a segítséget a párttól és a szakszervezettől s ez meg is látszik szervezed életében. Ha a művelődési otthon új vezetősége hasonló támogatást kap, olyan életet tud teremteni, amely feloldja az eddigi passzivitást és kel­lemes, színvonalas szórakozást nyújt a bányászoknak. ■Hajtódó, nag-yomány? tehát így gondolkoznak. És ha a termelőszövetkezet minden tagja hasonlóan kapaszkodik minden fillérért, ha így aggód­nak n károsodás miatt, mé» vonzóbbá tehetik gazdaságu­kat. Lipócski Jóméi* Valamikor — még 1950-ben — úgy mu­tatták be nekem Pécset, mint a hi­dak városát. Am, hiába kerestem a lagúnákat és a Ve­lencére emlékeztető doge-palotát, sehol - sem találtam. A hidakkal is csak ak­kor találkoztam, amikor az első sza­kadó zápor az ut­cán ért. Ilyenkor kitolták a hidakat — apró fahidakat — az átkelő helyelvre és tovarobogó pata­kok felett száraz Zabbal keltünk át. így volt ez vala­mikor. Hanem most? Tegnap is elered az eső és patakok­ban ömlött a víz alá a pécsi utcákon. Kerülgetem jobbra, kerülgetem balra.» mindhiába. Látom, hogy az egyik vidé­ki atyámfia lehúz­za a sárga félcipő­jét, zsebredugja a zokniját, térdig fel­gyűri a nadrágja szárát és bokáig lá­bal a vízben. Csak azért nem utánoz­tam, mert már úgyis tele volt a ci­pőm vízzel. Dohát hol vannak a hidak, a hagyo­mányos pécsi hidak az utcákról? Ellop­ták? Feltüzelték? Vagy fogyóanyagé« elfelejtettek gon­doskodni az után­pótlásról. Talán ez utóbbi közelíti meg legjobban az igaz­ságot. Aztán még egy dolog. Ha esik az eső, nemcsak alulról nedvesedik az em­ber, hanem az ere­szekből is bőven ömlik rá a víz. Ez­zel kapcsolatban csak azt kívánom, hogy azt, akitől függ az ereszek megjavítása, fél őrá lg sétáltassák alat­ta, amikor le» lob­ban szakad az e*ő. (ti- aj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents