Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

IWí íANTJ ÄR *7

NAPLÖ

3

rOíq özDeqq

A Pécsi jVemzcti Színház előadása

Megkezdődött a kéthetes igazgatói tanfolyam

Úgynevezett „tassAsiker” irabot tűzött műsorra a Pécsi emzeti Színház, Lehár: Víg vegy című nagyoperettjével. i operett arról szól, hogy Gla- iri Hanna, a szép és dúsgazig özvegy Párizsba érkezik ;zal a szándékkal: kiválasz- ni azt a férfiút, aki „hajlan- > mérhetetlen vagyona kezedre”. Igen ám, de a szép öz- jy a kis Montenegró állam- ágára és ha nem montenegrói rfihez megy feleségül, Mon- negró állam elveszti a sok illiót és így a különben sem tlami erős lábakon álló pénzei helyzete még jobban meg- og. Zéta Mirkó, a párizsi rgykövet azt a feladatot kap- i kormányától: minden esz- izzel akadályozza meg, hogy milliók az országból kivándo- ljanak. A feladat tehát: mon- negrói férfit kell találni Gia- iri Hanna számára. Az öz- igy meghódítására legalkal- Bsabbnak Danilovics Dando ófot, a nagykövetség titkárát lálják. Sok bonyodalom és infliktus után Hanna és Daló gróf megtalálják egymást így a 20 millió az országban arad.

A Pécsi Nemzeti Színház veit ői között egy pillanatig sem >It vita arról, hogy lesz-e kö- ínségsikere a darabnak. Biztsak voltak a „telt házak"- in. Nem is csalódtak. De nem alódik a közönség sem, mert színház olyan szereposztással olyan kivitellel játssza az >crettet, apiely méltán nyert eg a színházlátogatók tetfiZéll.

Glavari Hanna szerepében ívesen láttuk Takács Margit. Szinte már unalmasnak inik, hogy dicsérjük Takács árgit játékát, rutinját, de :Ost sem tehetünk más. Olyan ícér és annyira „víg özvegy” >lt, hogy nem csoda, ha oly- myira tolongtak kezéért az ivaroncok. Játéka sehol nem ilványul, mindvégig a „leg- agasabb fokon” játssza szereit. Legutóbb egyetlen nega- rumként halk énekhangjái nlítettük. Most még ezt sem fogásolhatjuk, mert hangja is Égfelelő.

Zéta Mirkó nagykövet alakiéiért Szabó Samunak tapsol- mk. Csak azok. akiknek egy is bepillantásuk is van a „kússzak mögé”, tudják, hogy sabó Samu mennyit csiszolt, iltoztatott megírt szerepén, nnek tudatában ehnondhat- ik: a fáradság nem volt hiá- avaló. Olyan bő és mégis mér- ik tart/i humorral játssza a )ssz diplomata és felesége hűségében egy pillanatig sem kétkedő férjet, hogy joggal arat sikert. Ebben a szerepében egyesíti a mértéktartást és a tapsnak szinte kikényszerítését. Zéta Mirkó alakja így tökéletes, ahogy Szabó Samu játssza. Ha bármit elvenne, vagy hozzáadna, a szerepnek csak kárára válna. Szeretnénk, ha a következő előadásokon is a most játszott „keretek” között maradna.

■ Zéta Mirkó nagykövet feleségét, Valencienne-t Mátray Mária alakította. Bár maga a szerep eléggé „szűkszavú”, Mátray Mária mégis megtalálta a lehetőséget, hogy jól keltse életre az idős férj mellett unatkozó és flörtöt kereső fiatalasszonyt. Játéka könnyed, vidám. Mátray Mária, bár ebben a darabban is főszerepet játszik, de szeretnénk a kitűnő színésznőt egy számára még megfelelőbb és tehetségét még jobban érvényesíteni tudó szerepben is látni.

A pécsi közönség előtt Danilovics Daaiilo gróf szerepében először mutatkozott be Láng József. Láng József megnyerte a pécsi színházlátogatók tetszését Remény van arra, hogy személyében a pécsi ‘ színház kiváló bonvivánt nyer. Játékkészsége és „megjelenése” különösen alkalmassá teszi erre a szerepkörre. A bemutatkozó előadáson néhol még érezhető volt játékán a lámpaláz, s talán ebből adódott, hogy voltak jelenetek,; ahol többet mozgott a kelleténél; |

Szívesen látjuk máskor is a? színpadon. *

Nyegus, a követség! írnok | alakításáért Szalma Lajost il-| leti a dicséret. A pénzért min- } denre kapható szolgalelkű ír- ♦ nokot ötletesen és sok humor- ? ral játszotta. Szalma Lajos eb- J ben a szerepében — már ki $ tudja hányadszor —, ismét be- ? bizonyította, hogy kiváló ko-| rnikus. S ami külön érdeme: í mindig megtalálja azt a for-? mát, amely a legalkalmasabb} a szerep életrekelléséhez. Já-Í tékában nemcsak az „írott fi- ? gura” tolmácsolására törek- ♦ szik, hanem „egyéni ízt" is ad | hozzá. :

Az előadás;silcerében kiye-í szí részét Wagner József, Szép-1 laky Endre. Darabos Ferenc,» Markó Sándor, Papp Éva, Km-. ias Béta, Rahb Antónia, Hot- : váth János, Váraljai Magda. ;

Külön keli szólnunk a tán-? cokról, amelyek pergő ritmu-| sukkal és jó koreográfiájukkal?

í nPegnap reggel nyolc óra- még hangulatosabbá, még lát- | A kor a II. sebészeti klini- ványosabbá emelik a színda- | ka előadótermében Takács rabot. A grizettek: Hajdú llo-1 Gyula elvtárs, a megyei tana, Ürömvölgyi Erzsi, Berecz |nács művelődésügyi osztályá- Hanna, Dómján Marika, Sza- ♦ nak vezetője megnyitotta a bó Margit, llsics Ilona olyan?megye általános iskolai igaz- kánként táncolnak, amelyet | gatói részére a kéthetes bent- már rég láttunk. Minden lépé- »’akásos igazgatód tanfolyamot, sében alaposan kidolgozott Kő- ? Beszédében a többi között röH Bea, Dómján Marika es fezeket mondotta:

Bondi József szolotánca. Bondi i 4 ,

Józsefet ismételten elismerés f , A

illeti a darab táncainak ko-faz^ faTlev legtöbb célkatuzo- reográfiájáért. , | seit - az országos irányelvek

..... es a megyei tapasztalatok

A miaidvegig pergő előadást } aiapjan — meghatároztuk, Marton Frtyyes es Marton Ma- ♦ egyjk legfontosabb feladatunk- ria rendezte, s ha az előadás- ?na^ tűztük ki igazgatóink és rol jo velemennyei vagyunk, ? apparátusunk számára, hogy a az nagyban az o érdemük is. ♦ folyó tanévben az iskolaveze- Szepefc Vincze Győző díszletei, » fog politikai, pedagógiai és pompásak Majoros Teréz és | igazgatási színvonalát jelentő- Heriszt János tervezte kosztü- ? seei megerősítsük. Erre készte- möfc. Jó munkát végzett Léka i fon bennünket elsősorban az László maszkmester. j a rendkívül jelentős szerep,

A ... . , . : amelyet az iskolaigazgatók, a

A. zenekar jól tolmácsol;) aj tanügyigazgatás rendszerében Lehár orokszép melódiaju ze- J betöltenek.

nejét s érdeme, hogy igyekszik alkalmazkodni a szereplők hangjának erősségéhez. A zenekart Pauhtsz Elemér és Bíró Attila vezényli.

GARAT FERENC

Az iskolai munkában anélkül, hogy lebecsülnénk például a tárgyi feltételeket, vagy a nevelőtestület összetételének szerepét és jelentőségét, a legfontosabb tényezőnek tekintROSTÁLUNK

Egyes termelőszövetkezetekben nem mondják, hogy nem vesznek fel új tagokat. Felvesznek, de szavaik szerint „alaposan megrostálják”.

jük az igazgató személyiségét, az iskolák politikai és pedagógiai vezetését. A jó, vagy rossz vezetés az a tényező, amely meghatározza szinte az iskolai munka egész arculatát.

Megyénkben közel négyszáz iskolában több mint harmincezer diák tanul közel kétézer pedagógus vezetésével. Az iskolák élén megyénkben 110 önálló és körzeti általános iskolai igazgató áll. Ha ez a 110 igazgató a népi demokráciához hű, ha a vezetéshez és a gyerekekhez ért, ha a szocialista pedagógia alapján áll, — rendkívüli nagy erő. Ez az erő meghatározó jellegű lehet megyei általános iskolai oktatásunk egész fejlődésére.

E bevezető után Takács elvtárs áttért az iskolavezetés munkájában megyénkben tapasztalható fogyatékosságokra.

— Rendelkezünk nagytapasztala tű, jónevü, kimagasló képességű igazgatók egész sorával — mondotta. — Mégis meg kell jegyezni, hogy itt-ott az iskolák politikai vezetése, a vezetés pedagógiai céltudatossága nem megfelelő. Több esetben a gazdasági, szervező tevékenység elnyomja az iskolák pedagógiai, politikai munkájával való törődést, annak céltudatos irányítását. Másutt az iskolák környezete, belső és külső rendjének fogyatékosságai árulják el az iskolavezetés igénytelenségét. Ismét másutt a Rendtartás utasításainak liberális kezelése, az óraellenőrzési és határidős adminisztrációs feladatok és kötelességek nem megfelelő betartása jelzi, hogy a következetesség, az állami fegyelem betartása' és betartatása hiányzik a vezetésből.

— Az igazgatói munka fejlesztésére irányuló célkitűzésünk megvalósítására szükségesnek láttuk egy igazgatói tanfolyam megrendezését is. Ezt a tanfolyamot úgy tekintjük, mint folyó tanévi egyik legfontosabb célkitűzésünk megvalósításának fontos eszközét. Megyei tanácsunk végre hajtó bizottsága már a tanév előkészítésének időszakában, a nyáron határozatot hozott e téli igazgatói tanfolyam megtartására és anyagi fedezetének biztosítására. . Végrehajtó bizottságunk k cfl tségve tésen

kívül rendelkezésre álló anyagi erőforrásokból 60 ezer forintot adott e tanfolyam megrendezésére.

Ilyen igazgatód tanfolyam 3—4 évenkénti megrendezését azért is szükségesnek tartjuk, mert jó alkalom arra, hogy igazgatóink a pedagógia-tudomány és iskolavezetés fejlődésének legújabb vonásaival —> ha nagy vonalakban is — de az igazgatói értekezletek lehetőségeinél lényegesen alaposabban megismerkedhessenek.

A tanfolyam tematikájával kapcsolatosan Takács elvtárs megemlítette, hogy igyekeztek a ma legfontosabb közoktatáspolitikai, pedagógiai, iskolavezetési problémáit megbeszélni A tematika összeállításánál figyelembe vették az év folyamán az igazgatók kötelező ideológiai továbbképzése biztosította lehetőséget is. így az ott szereplő fontos világnézeti témákat a tanfolyamon vitatják meg, kivéve a „Dog- matizmus és revizionizmus" című anyagot, amelyet beépítettek a tanfolyam anyagába; A művelődés egységes irányításának jegyében két foglalkozást iktattak be, amelyek a pedagógus népművelési feladataival foglalkoznak. A konzultációkon kívül kérdések írásban való bekérésével gondoskodnak arról is, hogy a tanfolyam programjába külön be nem iktatott politikai, pedagógiai, gazdasági, bér- és munkaügyi kérdésekre a tanfolyam ideje alatt a résztvevők választ kapjanak. A tanfolyam magas színvonalának biztosítására a művelődésügyi minisztérium, a KPTI és a Pedagógiai Tudományos Intézet vezetőit, munkatársait kérték meg előadások tartására, konzultációk vezetésére,

— Bármennyire nehéz is esetleg a téli szünidő két hetében megszokott környezetüktől és családjuktól elszakadni — fejezte be megnyitó beszédét Takács elvtárs, — vitathatatlan, hogy ritka és nagyszerű alkalom e tanfolyam valamennyiünk számára;

'Takács Gyula elvtára be- széde után a tanfolyam első előadását Nagy Sándor, a Pedagógiai Tudományos Intézet igazgatója tartotta ,,A tanítási órán folyó munka ellenőrzése“ címmel.

— Rázzuk csak erősen! Kevesen Jutnak át rajta, mert az| aprólyukút hoztam. ♦

äiäfne

Mások n szokások .. •

drága eljárás lenne

A Dunántúli Napló december 21-i számában az alábbi irdetés jelent meg: „Szőlős- azdák figyelmébe! Mindennemű trágya felhasználása nél- ül szőlőjét alaposan megtráfázhatja, kiöregedő szőlőjét legifjíthatja, termését legma- asabbra fokozhatja. Mindét eljárást egy művelettel tóin, tavasszal olcsón, felelőségemre végezheti. Egyszáz joint elküldése után eljárást fásban megküldöm, Papp ászló, Vámospéres, postahiva- al, okleveles szőlész-borász, sőlőtermelö*

A pénzt elküldtük, esz írás segédkezett.

Olvastuk, analizáltuk a hir- letés sorait. Volt, aki vélsmé- lyét így nyilvánította: „Ha ez gaz, akkor forradalmasítja a zőlőtermelést, mert olcsó, irálya sem kell és a termés...” így másik szerint; amerikai zű ez a hirdetés.’* Egy harma- lik véleménynyilvánító régi- nódi egyszerűséggel „fából }askariká”-nak mondta az sgészet. Sőt, akadt, aki gyanakodó természetű lévén, sönnyű pénzszerzési módszer- se gondolt, ürnert ,.annyi minimnél kiesalják az emberek pénzét

Kiderült, hogy sem az ellő, sem a negyedik véleményeiének nem volt igaza, hanem & harmadik találta majdnem lején a szöget. Tellát csalásról fis a szőBötermeiős torradalma- smc

Az eljárás lényege, amit Papp László ír levelében: A szőlővel betelepített terület talajforgatása. Ásunk 40 centiméter mély ,függőleges oldalú‘ árkot, amelynek földjét oldalra dobjuk, majd ássuk a másik sort, amelynek földjét a már kiásott árokba lapátoljuk és így tovább, amíg a forgatásra (Ar ágyazásra’) kijelölt rész végére nem érünk. Ez az eljárás — a levél szerint — 6—7 évre elegendő „trágyávaV’ ellátja a szőlőt és ugyanakkor 50 százalékosan megfiatalítja, mert az árok ásásánál ‘napvilágra kerülő oldal- és talp- gyökereket is el kell vágni. A következő műveletet 5—7 év múlva kezdjük, amikor keresztirányban forgatjuk a szőlő talaját és a gyökereket ugyanúgy elvágjuli, mint előbb. Ezzel a szőlőt „megifjí- tottuk 100 százalékosan s újabb 6—7 évre trágyázod biztosítottuk.” „Megjegyzem — írja a továbbiakban — a szőlők már az első forgatás és az 50 százalékos ifjitás után erőteljes, hosszú vesszőket, és szép termést hoznak..."

Az eljárásban kétségtelenül vaui igaza Papp Lászlónak, mert az elvágott gyökerek regenerálódnak, új hajszélgyö-. kerek nőnek és valóban fiatalodik a szőlő. Az is igaz, hogy a forgatás Ilyen módszere tápanyagot juttat a gyökérzethez. CmkhogriM /

Csakhogy a talajforgatás értéke kissé túl van becsülve. Azt írja. hogy a bakh&tmüve- lés miatt a legerősebb -zápor- esők sem képesek a bakhát belsejébe nyomulni, hogy az ott lévő tápanyagokból csak a legminimálisabb mennyiséget is le tudják vezetni a szőlőgyökerekhez és ezzel tulajdonképpen a bakhátak humusztalaja kihasználatlan marad és ezért kell a fentebb leírt eljárással a szőlögyökerekhez juttatni.

Ezzel az indokolással részletesen vitatkozni aligha kejl. Köztudomású, hogy a bakhátas művelés biztosítja a legtöbb nedvesség leszivárgását a taüajba és véd az eróziótól. A másik. Ha látná Papp László a Pécs vidéki szőlők bakhátai- nak talaját és arra azt mondaná, hogy humusz, akkor a pécsi szölősgazdrák vállalkoznának aura, hogy bebizonyítsák: a fehér nem fehér, hanem fekete. Ha humusz lenne, akkor sem adna a két műveletet számítva 11—14 évre „mindennemű trágya felhasználása nélkül’’ trágyát.

Az eljárás a tetejébe még „olcsó” is. A forgatás a szőlő- művelés legnehezebb és le gdrágább munkája. Ha valaki 40 centiméter mély árkot ás szőlőjében (helyesebben szólva csákányoz és lapátol), akkor azt meg is trágyázza. Ha a forgatáshoz van pénze, iüetv*

ereje, akkor azért akad még — kis megszorítással — trágyára is. Álért a trágyát semmiféle forgatás nem pótolja. Ez annyira igaz, mint kétszer kettő, négy.

Nem tételezünk fel semmiféle rosszindulatúságot Papp László részéről, sőt levele is bizonyítja hozzáértését a maga módján, de nem Baranya megyei, főleg Pécs vidéki módon. Ezért — enyhén szólva — kissé drága az eljárása, illetve állítása, hogy „mindennemű trágya felhasználása nélkü1 szőlőjét alaposan megtrágyázhatja”. A fiatalítás igaz.

Lehet, hogy ez jó Vámospé- resen, de itt nem. Mások a viszonyok, mások a szokások. Az utóbbira abból következtetünk, hogy levelében utóiratként ezt írja: „Az eljárást másnak át nem adhatja, minden jogot fenntartok.” Előtte pedig: ... „kérem-, szíveskedjen ajánlani szőlősgazda társainak, hogy a díj elküldése után nekik is megküldhessem * a leírást,”

Baranyában is vannak okleveles szőlészeik és bórászok, sót országos hírű szakemberek, akik tudományosan megalapozott kísérleteik eredményét még soha nem tartották titokban egy érdeklődő előtt sem és nem tartanak fenn minden jogot. Igaz, hogy 100 forint díjat sem kénnek. Mit lehet tenni? Mások a szokások;::

K ÁSZON JÓZSEF

A Baranya Megyei Idegen- forgalmi Hivatal minden tőle telhetőt elkövet, hogy Baranya megyét, annak természeti szépségeit, történelmi nevezetességeit, műemlékeit, a megye történetét az országban minél jobban propagálja. Egyben arról is gondoskodik, hogy a külföldről, vagy más városokból megyénkké érkező turistáknak megfelelő szállás álljon rendelkezésükre.

ŰJ SZÍNES PLAKATOK

Siklós és Harkány plakátjai mellett, a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal elkészítette a Pécsváradra és Szigetvárra vonatkozó színes propaganda-plakátokat is. Ezek, az „Ismerd meg Baranyát” mozgalom keretében, ez év tavaszán már az egész ország területén hirdetik majd megyénk legjelentősebb történeti és műemléki helyeit.

TURISTASZÄIXAS A PÉCS- VÁRADI VARBAN

Az idegenforgalom fellendítése érdekében ez évben is megkezdődött a turistaszállás kialakítása a péesváradi várban. És a tavasztól kezdve már nemcsak Siklóson áll a turisták rendelkezésére kényelmes turistaszállás, hanem Pécsvá- radon is, ahonnan a festői keleti Mecseket, a Zengőt, a Hármashegyet, a nagyszerű kirándulóhelyeket: Óbányát, Püs- pökszentlászlöt, Kisújbányát közelíthetik meg a jelzett turista utakon.

MCZKWWI kiállítás

A péesváradi várban egyébként befejeződött az altemplom előterét képező négy helyiség műemléki restaurálása. Itt márciusban a Baranya megyei tanács kis ünnepség keretében nyitja meg azt a múzeumi kiállítást, amely e környék eddig ismert első emberi előfordulásának jeleit (lengyeli kultúra, vaskor, népvándorlás kora, honfoglalás kora) mutatja be az érdeklődőknek.

TURISTASZÁLLÓ ÉPÜL ABALIGETEN

Abaligeten befejezték a cseppkőbarlang belső munkálatait A barlang teljes hosszát biz- t. ági korlátokkal látták eL A kőomlásokon keresztül, kiképzett és biztonságos betonjárdák teszik alkalmassá a barlang megtekintését. — Ez évben a barlang mellett megkezdik a korszerű turistaszálló építését. Itt az alkalmi kirándulók számára biztosítanak védelmet zord idő esetén, ezen kívül pedig 20 turista részére készül kényelmes szállás.

MEGJELENIK JK „BARANYA” CIMÜ KÖNYV

A Pécsi Szikra Nyomdában befejezték már a „Baranya” című könyv tördelését. Ez a háromszáz oldalas ismeretterjesztő mű Baranya megye múltjáról, eseményeiről tájékoztatja majd mindazokat, akik a megye eseményei, fejlődése iránt érdeklődnek. Az ízléses kivitelű könyv, amely százharminc kénét 1« tartalmaz, e’őretátható’aa ez év f-u- ruárjában jelenik meg és viszonylag olcsó áron hozzák majd ftnRriMka

P, J,