Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

2 N APtO 1958 JANUAR 31 Megalakult a; MSZfiT szi getvári járási szervezete Egy a TEB-en Ügyek, panaszok töme­, , , , , ige, fellebbezés, fellebbezés há­A napokban -megalakult a tím, jiyenkc>r szerdán annyian Magyar-Szovjet Baratt Tana- J me&foixi,uinak eblxm a ki/s20. sag szigetvári járási szervezete. Jb.-iban itt a megyei tanács leg- A2 alakuló ülésén mintegy emeletének hátsó sarká­negyszazam vettek reszt. Bocs- lban mlnt egy jól menő üzlet- kar János, a Hazafias Nép-* rsakho9v m mtat keres­front járási titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Hetesy Károly, a Magy/ar—Szovjet Ba­bén. Csakhogy itt mást keres­nek és adnak: igazságot a negbántott, vagy annak vélt szívnek, írt a sebre. Védők és nélkül elküldte a munkaköny­vét N. T. feleségének. Egy kis gondossággal könnyen meg­tudhatta volna, hogy a szabad­ságvesztés nem szünteti meg a munkaviszonyt, hanem azt a vállalatnak kell kezdeményez­nie fegyelmi vizsgálattal. Ezt azonban elmulasztotta. • utál' A baranyai építők hírei B. F. munkaköre át­-_ múlt év sikeres befejezése Mégis csak jobb lenne rneg-^után legfontosabb feladat: elő- előzni. A törvény mindenkire 1 készíteni az 1958-as évet. A vállalatra, egyes emberre kö-p Baranya megyei Építőipari telező, tehát ismerni kell elő-(I vállalatnál az elmúlt évihez írásait és gondosan figyelem-é viszonyítva 20—30 százalékos be venni az intézkedéseknél.#programnövekedésre számíta- Egy kicsit forgatni kellene lap-# nak. A nyugati városrész épí­jad t, és csalj azután cseleked-(• tésének ez évi programja ke­ni. Akkor nem utazik Kom-f vés kivétellel már ismeretes, lóról Pécsié két ember, tölt e’ (I Az első nyugati városrészi fél napot, s esetleg vesz bérlakásokat májusban adják át ran Társaság megyei elrwksé- lvádl)5k Bssze> va8tag szervezés miatt megszűnt Az napidíjat, nem is szólva arról decemberig 500 lakást készí­gének tagja rv<éltatla a szovjet —magyar bairátság jelentősé­gét. Az alakuló ‘ülésen részt vet­# irathalmazt bogoznak, tör- i1 vénykönyvet lapoznak sebesein, l1 paragrafusokat citálnak. S •mint a hosszú folyosón várnak hogy szólítsák a következőt...’* tek a Pécsett állomásozó szov-a jet alakulatok tisztjei is. Bal- rfj": ’ jasznyikov szovjet alezredes elv n ’ ' ” e társ köszönetét mondott a ba-. i — Reggeltől estig egymás- ráfi fogadtatásért, majd a Szí-.inak adják a kilincset -—mond- getvari Cipőgyár KISZ-szerve-, iia Kaposi János elvtárs, aTe- zstének tagjai, cipőmodellekett | rillet! Egyeztető Bizottság el- nyújtottak át gt szovjet vendé- ,i nőké, s társai, a bizottság tag- geknek. Amikor az úttörők pi- 5 iái megerősítik szavait. ros szekfiiket nyújtottak át a{\ Máy elvtárs egy paksamétá- szovjet vendégeknek, Balfasz- (i ra mutat: nyikov szovjet) alezredes elv-g _ A jövő szerdai í : a társ emelkedett szólásra, <i „. , , .... ’- A szovjet t-s a magyar nép,' ‘Sul^a ,s **• lefía abb 13 barátsága örökké fúrt — mon-<1 ut*.v var niajd tárgyalásra. S dotta. — Mert avn ftyen piros ezt • frK;í= ';7eifí!a van *1 * ^e" a szekfú, olyan pirosra festette het ^ kevesebb közös utunkat ft szovjet és at* — Hallgassa végig a mai magyar nép vére, t1 „termést”,, i; Az alakuló ülés után hultúr-é A1:! két & m A.a atett négy műsor következett, amely tan<.-rit tárgyalok. S amint a mulatsággal ért vteget. üzem igyekezett munkalehető- hogy munkáját netán másnak séget biztosítani az idős em­bernek és egyik üzlet vezetésé­vel bízta meg. Elfogadta, de másfél hónap múlva panasszal i1 panaszosok, a vállalatok kép­viselői elvonultak a bizottság 11 előtt., egyre azt latolgattam: 11 lehetne-e kevesebb? Csökken- 11 hetne-e e „forgalom?“ Igen, 11 csökkenhetne. Megpróbálom Értesüléseink szerint a kéz-^megindokolni, hogyan» fejlesztése érdekében StK'O fo-V N. T. munkavállalóinak fei- rtnt OTP-kölcsönt kaphatnak, d mondtak azon a címen, hogy am'ennviben méhallományuk munkahelyén nem jelent meg. nem haladja meg a tíz csalá- Könyvébe „önkényesen távo- dot. A kölcsönt csak «mkcso-i1«^” bejegyzés ikerült. N. T, port tagok kapják, két kezes <! megfellebbezte és a TiOB neki szavatossága esetén. Az OTP# igazat. Az történt, hogy saival Előleget kapnak n kezdő méliéssek Értesülésein dó méhészek állományuk, fel-# fo-ó fordult a Járási Egyeztető Bi­zottsághoz, hogy kevesebb a fizetése, mint korábban. — A JEB elutasította a panaszt és most idekerült. A TEB meg­erősítette az elutasító határo­zatot. Ugyanis B. F. nem tar­totta be a törvényes fellebbe­zési Időt, másrészt az új mun­kakört elfogadta. Más, Egy idős asszonyt pró­baidőre takarítónak alkalmaz­tak. Két hét eltelte után mást vettek fék „Azt hittem, hogy maradok — mondja —, s ezért egy másik ajánlatot elutasítot­tam“ i:; Kártérítést követel a vállalattól. Azzal bocsátják el, hogy ez nem munkaügyi vita, forduljon esetleg a bírósághoz. S a negyedik, az ötödik, a hatodik:!! mind ilyen. így, vagy amúgy, törvénysértés. Fel sem lehet tételezni a szándé­kosságot, de annál inkább a tudatlanságot. Egysze­rűen arról van szó, hogy a leg­több ügy a törvényes rendel­kezések nem ismerete, rossz alkalmazása miatt keletkezik. Akad egy-két vállalat, ahol munkatórvénykónyv sincs s nem csoda, hogy a paragrafu ellentétben .lenek el. A leli munka eleke­ken elvégeznie. Akkor: nem 4*szítéise, illetve biztosítása ér­dobnának ki potyára annyi i1 deliében még a jövő tél előtt útiköltséget. Akkor: nem kö- ('ötszáz lakást tető alá hoznak, vetnének el annyi törvénysér-#de ezek csak i95g.ben keriil­e8y\nek átadásra. A lakások mel­tést, nem ütnének rést „ _ „ ember bizalmán, egy vállalat#fett hat üzíetház épül, azonkí- hírnevén. És végül: kevesebb rVül egy hatvan gyermek el he- aktát kellene gyártani. flyezésére alkalmas bölcsőde és a »••*.*.> , . !>két S0—50 férőhelyes óvoda. A vallalatotmal egy kis Folytatják a 16 tantermes is­lelkiismeretességgel, gondos­sággal és fokozott ellenőrzés­sel mégcsak megelőzhetnék a törvénysértéseket, a sok feles­leges tárgyalást, időt. Nehe­zebb ez már az egyes emberek­a külső, _ homlokzati kola és a vendéglő építését. Ezek átadására ugyancsak 1959-ben kerül sor. A villamosítás biztosítása ér­dekében még e hónapban bőví- tilc a transzformátort. Tovább könyvtáraiban a Munka Tör­vénykönyvét, nem ismeri az újabb rendelkezéseket. Pedig ebből sok jogosnak vélt fel­lebbezés, panasz keletkezik Segíteni kellene és lehetne ta-f Ián azzal, hogy az üzemek-" ben, falvakban a bíróságok és ügyészségek tájékoztatnák az embereket a leggyakrabban előforduló esetekről, jogszabá­lyokról. Az ilyen jogi tájékoz­tató előadásokra bizonyára szí­vesen vállalkoznának a Pécsi Jogtudományi Egyetem hall­gatói is. Megérné a fáradsá­got, (Bora) ^vakolásokat. Előreláthatólag' 16—18 ezer négyzetméternyi ^lesz a vakolásra váró terület. A lakóházak közötti útépítés is megkezdődik, azonkívül Idén már parkosítanak; * Kőművesek, burkolók dolgoz­nak a vállalat központi épüle­tében, s nemsokára a mázolók és festők Is megkezdik mun­kájukat, amellyel valósággal megfiatalítják a központot., A múlt évi többletnyereségből 150 ezer forintot fordítanak erre a célra! akciója kedvezően befolyásolja a panaszos szabadságvesztés a megyte fejlődő jnéhéítzkedé-* 'miatt nem jelenhetett meg az sót, S előreláthatóan több mé-11 üzemben és erről nem is ér- hész Igédybe kívánja veínnl az11 tesíthelte a munkaadót. — A OTP által nyújtott lehetősége-' vállalat ezt nem vette ügye­ket l í cseleksze­' lembe és minden vizsgálat nek. Mindegyiknek az a vége, hogy ide kerül a TEB-ihez. Ta­lán azzal a gondolattal, hogy majd elboronáljik ők. Mint a példák is mutatják, igyekez­nek rendet teremteni!: Gyártanak ismét orgonát Pécsett? Ur. Pálvölgyi Imre Mint ismeretes., az államosí­tott Angster-gywii’bain több, mint egy évtizede iwri gyárié­nak orgonákat, pedife az Angs­ter orgonáknak jó piacuk volt külföldön is. A kererttet ma is hatalmas, hiszen a* ország egyetlen orgonagyárlló vállat lata, amely Budapestem műkö­dik, 1959 végéiig el van látva munkával: s i Miért nem gyár­tunk akkor orgonát, ami jó valutát biztosítana? Ezt kér­dezték a volt orgonaépúo munkásuk levelükben, ame­lyet néhány hete közöltünk. A kérdésre S Bertram Ferenc a pécsi Hangszer- éa Antalon- árugyár igazgatója a következőket válaszolta. — Mi már régen gondoltunk az orgomagyártásra, sőt helyi- aéget la kerestünk, de magunk a városi tanács ipari osztályá­nak megbízott vezetője: így nyilatkozott: — Hónapok éta foglalko­zunk az orgemagyártás gondo­latával. A gyártásnak jelen­leg több akadálya van. Talán a legfőbb az, hogy nincs hozzá megfelelő helyiségünk. A bú­torgyártás jelenlegi telephelye már így is kicsi. A napokban kaptunk eg\^ új gépet és alig tudtuk elhelyezni. A tanuló­képzés sem legmegfelelőbb, éppen a helyszűke miatt: — A városiban már több he­lyen néztünk helyiséget Hofi­hogy az ipari osztálynak kell kezdeményeznie, mint a terü­let gazdájának. Olyan önálló­sággal rendelkeznek, hogy ma­guk szabhatják meg, miit csd- náljamek. így nyugodtan gyárt hatnak orgonát is, éppúgy, mint ahogy ma bútort gyárta­Elég; volt! Több , levél érke­zett szerkesztősé­günkbe, amelyek­ben a levélírók a Pesti Vidám Fiata-' ’.ok Művészegyütte­sére panaszkodtak. „Három órával az előadás hirdetett kezdése után érkez­tek” — írja az dés: egyik, „el sem jöt- miért tek” — írja a má­sik, sőt azt is emlí­tették, — ahol még­is megjelentek —, hogy „előadásukkal bevonta működési engedélyüket. — Ez azonban, őket nem zavarja, engedély nélkül kóborolnak a megyében, mint a szellemek, hol itt, hol ott jelennek meg és okozzák a kiultúrbotrányt. Feltehető a kér­szereplésüket nem akadá­lyozzák meg a mű­velődési otthonok igazgatói? A cso­port teherautóval közlekedik, s a leg­gyakrabban két őrá val később érkezik a helyszínre, mint nak a Hangszer- és Asztalos- ___________ ár ugyárban. Egy a lényeg:# bebizoírayították: le- hogy a gyártó» gazdaságos le- # n<vzik a falut“, gyón # A megyei tanács * I * művelődésügyi ősz- az előadás megkez­Reméljíík, fiogy az ügy most '[’-álya népművelési désének időpontja, már nem alstok el, s rövidé- f csoportja Is tudó­sén eredményekről számolha-' mást szerzett „gá­tunk be. \ rázdálkodásukról” s az igazol vány oi:at kérni. — Előadás után? Felzúg a mo­tor és villámgyor­san maguk mögött^ hagyják a becsapott falut. A megyei tanács # művelődésügyi ősz- i tálya népművelési # csoportja szereplé- süket betiltotta. A# falvak dolgozóin a t sor, hogy ahol meg­látják, seprűzzék ki# a faluból a szélhá­mos úirsaságot, Jövő hét keddjén megkezdik a keramzlt panelek próbagyár­tását. Eddig félmillió forintot fordítottak a keramzitgyártó üzem építésére, ebben az évben pedig három milliót kaptak er­re a célra. A keddi próbagyár­tás lesz a pécsi keramzit-gyár- tás első nagy próbája. * A jövő legényszállása szóllo- da-jellegű lesz, amelyet később — ha már nem lesz szükség szállásokra — valóban az ide­genforgalom számára használ­hatunk fel. Ilyen legényszállást építenek ebben az esztendőben, hét és fél milliós költséggel a Huszár- és Athlnay utca sar­kán. Az épület belső megoldá­saiban is reprezentatív jellegű négyágyas szobákkal, beépített öltözőszekrényekkel, szoba­mosdóval. Terveit a Baranya Megyei Építőipari Vállalat ter­vező részlegének dolgozói ké­szítik. Ha a tervek e hónap vé­gére elkészülnek, március ele­jén kezdetét veheti a munka és októberre már készen áll majd a háromemeletes palota. Ugyan­akkor a jelenlegi vállalati köz­ponti munkásszállást a komlói építők rendelkezésére bocsát­ják; Ez nem gyermekvédelem Január 28-án két gyermek kemmel tüdőszűrésre jelent­keztem az SZTK gyermek-1 várótermében. Alig tudtam az ajtót kinyitni. Nem tud­tam elképzelni, vajmi mi ez? Jobban meglöktem, egy fia­talasszonyka szólt ki: . Saj­nos tömve van s az ajtóhoz kellett támaszkodnom”. Nehezen bejutottam. Kö­rülnéztem. Egy pici kis szo­bához körülbelül #0—5# gyermek és szülő. Beszélget­tünk. — A gyermekem szamár- köhögés. — Az enyéim bárányhlm- _ lös. — Sajnos, az enyém tbc-és. Es így tovább. Rettenetes, hogy amikor országunk milliókat k«11 gyermekvédelemre, Pécs vá­rosában nem jut ebből egy kicsi, hogy kibővíthessék, fer­tőző elkülönitővel elláthassák a Röntgen váróját. NEDUC8ICS DRAGUTINNB m mert íellépénük tör-i vényellenes, maga-# Ebben az évben tovább nő- tartásuk visszata-(' ve kszik a földművesszövetkeze­szitó, a kultúrával I1 tek taglétszáma és ezzel együtt meg úgy vannak, f a befizetett részjegyek összege k laopoovj». h ' „em ter1eKzt-\P('‘ldaul Lánycsók és Vidéke Ha megjelennek, * Körzeti Földművesszövetkezet­zúg a nézőtér: kezd- *n*r4 nekik i ftez ebben az évben már 970 jék már! Ninas idő sitten. < forint részjegyet fizettek be. előtt. , .... ... , — Szerintom az előfeltéte­nem indíthatjuk meg a gyár- leket kell meetaUlni, a többi majd mér könyebben megy ... tást. Egy felsőbb szerv, amely erre hivatott, adjon utasítást, biztosítson hozzá megfelelő összeget, azután elkezdjük. — Szívesen gyártanánk or­gonákat, bár ez nekünk jelen­tékeny többletmunkát okozna. Gépeink megvannak hozzá, — bár ezeket jelenleg a bútor- gyártásnál használjuk, — ka­pacitásunk is nyugodtan elbír­ná az or gumigyártást. A szak­in unk ásók is megvannak. Egy részük Resten dolgozik ugyan, de többségük szívesen vissza­jönne, mert Itt él a családjuk és itt van lakásuk U. Az or- gonaépitők más része külön­böző munkahelyeken kallódik, nem gyakorolhatja szakmáját. — Aaokat, akik arra gon­dolnak, hogy kevesebb bútort gyártanánk, ha ismét harvg- ezergyár Is lennénk — meg­nyugtathatom, az orgonagyár- tás nem menne a bútorgyár­tás rovására. Éppen annyi bú­tort készíthetnénk, Ugyan elvan jő miedst****«, mán# ed- ú'g. maim Pállal, a Hangsáén- és Asztalosárugyár műszaki veze-J tőjével, aki maga is orgona-J építő volt valamikor. Eddig azonban még nem sikerült al-( kalmasat találnunk, mert az” orgonaépítő műhelyeknek nem 1 csak szárazaknafc, hanem ma­h^k!az szocialista átszetve reive kipróbálhassák szállítás',zése lassan egy évtizedes múlt­ra tekinthet vissza. Ez idő alatt sok tapasztalatot szereztek a termelőszövetkezetek és tag­Tovább a megkezdett űfon! A mohácsi járás termelőszövetkezeteinek múltjáról, jelenéről ■(i A mohácsi járásban a mező­Dressina István a Könnyűipari Minisztérium HeJyüparl Foigazgatóságanak előadója: — Nekem ez nem «aakmám. s nem is vagyok illetékes, hogy nyilatkozzam, így csak azt mondhatom el, amit ille­tékesektől ez ügyiben megtud­tam. — Az a tény, hogy a kezde­ményezést a pécsi ipari csz­volma átvan­jaiik, de a járási és helyi ve­zető szervek is. Az ellenforra­dalom előtt 35 termelőszövet­kezet volt a járásban 2.590 csa­láddal, 3.515 taggal, akik 23.759 kát. hold földön gazdálkodtak. A járás szántóterületének 37 százalékán — nem számítva az állami gazdaságokat — nagy­üzemi, szocialista gazdálkodás volt. A vagyoni helyzet is ked­vezett és kilátásban volt a to- 11 vábbi fejlődés. A termelőszö­vetkezetek vagyona elérte az 54 millió forintot, amelyből a fel nem oszható szövetkezeti alap 12 millió 788 ezer forintot tett tálynak kellett nie. Nekik önálló lehetőségeik varrnak. Saját területükön ki. Milliamoe termelőezövetke- úgy gazdálkodnál:, ahogy az (izeteink voltak, amelyben a gaz­mindenféle szempontból leg-(Idák, a termelószövetekezetek Inkább megfelel. Ha őlk meg-11 tulajdonosai megtalálták szá- terveztöc az orgonagyártást ési 'mításaikat. 1956-ban 33 forint jóváhagyás végett továbbítjiki1 jutott egy munkaegységre, leg- a főigazgatóságnak, itt — ha ^magasabb érték az egész mé­sz orgona gyártás valóban gaz dnságoa — szintén beépítették volna a tervbe. Pécsett nem várhatják a mlnásztériunYtól a kezdeményezést: =— Az Illetékesek nevében mégegyszer hangsúlyozom.. gyében. A termelőszövetkeze­tek gazdálkodása, Jövedelme, vagyona, a nagyüzemi gazdál­kodással való szimpátia mély gyökereket eresztett a járás­ban. A szocialista átalakulás, átszervezés útját megakasztotta az ellenforradalom. Évek ne­héz munkájának eredményei, a gazdálkodás gyümölcsei hullot­tak szét szinte napok alatt. A 35 termelőszövetkezetből 20 feloszlott, 1.735 család kilé­pett és 15.188 kát. hold földet és sok ingóságot vittek maguk­kal. Nem azért történt, mert maguk akarták. A kulákok, volt csendőrök és főjegyzők, a földjüket vesztett földbirtoko­sok és társaik, mint ragadozók támadtak a termelőszövetkeze­tekre. ök, akiknek semmi kö­zük nem volt hozzá, „leváltot­tak” párt-, tanács- és termelő­szövetkezeti vezetőket, felosz­lás! utasítást adtak, hogy az­után maguk osztozzanak. E ne­héz helyzetben, «mikor az egész ország dolgozóinak ügye, a szo­cializmus volt nagy veszélyben, nem jutott államhatalmi erő a termelőszövetkezetek megvé­désére. E szörnyű erőszak elle­nére sokan akadtak, akik iga­zuk tudatában odaálltak a gát­ra. Könnyű lett volna kimon­dani ezeknek az elvtársaknak is. hogy „ide a földemet, kilé­pek és dolgozok, mint egyéni gazda” — de inkább vállalták az életveszélyt hitükért, a nagy­üzemi gazdálkodásért. Nem volt fegyverük, de akadt Uippőn. Maj.sort és másutt alkalmas szerszám a termelőszövetkezet megvédésére. De november 4-én még nem ért véget a ke­mény csata, mert a nyílt erő­szakot a politikai nyomás, az erkölcsi lejáratás váltotta fel. Sok egyszerű ember, földet művelő elvtárs állt oda a félre­vezetett tömeghangulat és kép­viselőik elé, hogy a termelő- szövetkezet megmarad, nem oszlik fel, hanem fejlődni fog. E szavak akkor még olyan hi­tetlenséggel találkoztak, mint­ha ma azt mondanánk, hogy holnap, amikor kel a Nap, le­vesszük az égről és fűtünk ve­le. De Pettermann György, Harcsa Károly, Brachmann Já­nos, Oláh Jeremiás, Vincze Jenő, Hegyik Gyula — a töb­biek ne haragudjanak, hogy a sort nem folytatom — ezt a vi­hart Is állták és állták a meg­maradt termelőszövetkezetek tagjai isi 1937 elején újult erővel in­dult a harc a mezőgazdaság szocialista átszervezésének to­vábbfolytatásáért. Sokféle ha­zugsággal és jóindulatú téve­déssel, rágalommal és hiszé­kenységgel kellett megküzdeni, sokszor éjt nappallá tenni, míg ez eredmény látszani kezdett Először a megmaradt termeló- szöveil retekből kilépett tagol: kezdtek visszamenni, majd pe­dig alacsonyabb típusú szövet­kezés kezdődött. A feloszlott termelőszövetkezetekből 1—3 termelőszövetkezeti csoport alakult községenként. Ez ismét jel, bizonyíték volt arra a sze- menszedett hazugságra, hogy a „magyar parasztnak nem kri* a termelőszövetkezet”: A helyzet még zilált volt. járási párt- és tanäesszervek a KISZ, a földművesszövetk«' zetek járási Bzervel, vezetők ^ beosztottak, kommunisták éf pártonkívüliek a meglévő sió' vetkezetek erősítésére fordít ták a fő erőt és uffyanakkof a felvilágosító és szervező kát sem hanyagolták el. Fal"' gyűlések, beszélgetések, vltú* voltak, Igazságok, tévedések v3 hazugságok csatáztak egymás' •al. Az önkéntesség, a meggy*'' zés, az Igaz, Jót akaró szó, " párt politikája győzött. K fáradságot és odaadást kíván" munkában olyan „új” embered mint a mezőgazdasági fel ügy?] lök, nagyszerűen kivették ^ szűkét. E munka nyomán zedeken, Erdősmárokon, U"' varon, Kölkeden, Sxürbe"i Somberekén újra megalak"1' lak a termelőszövetkezetek ?* Versenden, Mórokon. Tvándá-^ dán, Sarolton, Dunai-.ilv.u• h'1*

Next

/
Thumbnails
Contents