Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

1958 JANUAR 3« NAPLÓ A tankönyvesére néhány tapasztalata iÜzemi tanácsot választanak Befejeződött a tagkömyv ha rajtuk kívül mások is, Csere, a párt tarjad kézhez tehát mindenki kap képzettsé- bpták az új tagsági könyvet. Kéthónapos munka zárult ie. Most már mód nyílik rá és Szükséges, helyes is elemezni * Párt belső élete e jelentős Keményének néhány tanulsá­gát, tapasztalatát. Mindegyik tok hasznos gondolattal gazda­E tja a pártszervezetek mun- íját. A kezdet kezdetén jónéhány frtszervezet csupán aduni- jfctratív tennivalót látott a teönyvcserében. Csak ké- ®>b értették meg a pártveze­gének, rátermettségének meg­felelő pártmegbizatást. Mindebből aligha lehet más következtetésre jutm, minthogy ezután a pártveze­tőségek rendszeresen ellen­őrizzék a párlmegbizatások teljesítését, taggyűlésen, veze­tőségi ülésen és egyebütt is­merkedjenek meg egy-egy elv­társ munkájával és tanácsaik­kal segítsék elő, hogy a sza­vak tettekké váljanak. vesebb, nem kisebb gondokká1 Ha jól hasznosítjuk a tanulsá­gokat, megkönnyítik ezeket c napokat, előbbre lépünk min­den tekintetben. Hiszen erre __JML„ - r_____ Az ünnepi taggyűlések, fe égek, hogy többről van szó, amelyeken kiosztották az új Hint a párttagok összeírásáról, tagsági könyveket, általában Monok, összesítők pontos ki- jól sikerülték. Üinnepélyessé­öltéséről. Arról, hogy ezt a (ét hónapot a párt erősítésére, pirtmunka újabb fellendíté­se is fel kell használni, általánosságban sikerült megjárni ezt az utat. Milyen jelek bizonyítják? .Az elmúlt években, tavaly 5; a taggyűléseken kívül a ártvezetáségek ritkán talál­tatok a párttagokkal. Két gyűlés között egy kicsit "ihükét „fél’* magának élt. Kost, a tagkönyvcsere idején Pártvezetőségek eljutottak finden párttaghoz. A beszél­őitek, amelyek megelőzték J2 összeírást, rendkívül tenmé- ony vitának bizonyultak, a ^rttagok elmondták vélemé- jjűket a pártszervezet egy munkájáról. Az egyik j^Pállomáson a pártszervezet “ftára megkérdezte az egyik tagtól: „Maga jó munkás, f*dálkozam, hogy a taggyű­güket nem külsőségek adták,# azok csupán hozzájárultak, (' hanem a tartalom. Az első# olyan taggyűlések voltak, amelyeken, a beszámolók meg­feleltek a követelményeiknek, mert helyesen, sokoldalúan elemezték az egy év munka-# ját és az országos pártértekez­let határozatainak szellemében a feladatokat. Szinte minde­nütt a párt tömegk a pcsol-a tó­nak erősítése került a közép-* pontba, mint a többi alapja * Nincs ebben, semmi különös Régi igazság, hogy egy ember véleményét tartalmazó beszá­moló nem üti meg a mértéket, legfeljebb arra alkalmas, hogy felületes, vázlatos ismereteket nyújtson egy üzem, falu életé-1 ről, ezernyi gondról, tervről. , A pártvezetőségek ebből is okultak és* a párttagság részvé­telével készítették el, mond- .^sj ** »«bsj - hatná mindnyájuk elgondolá­sokén nem szólal fel“;;; Az sát, kívánságát foglalta egyii- elvtáns ezt válaszolta: vé a beszámoló. A Jóikor beszéljék, mér három Az flyen felkelti M ' lődést, kiváltja az emberekből1 < ^ hogy a szót. a mostaini taggyűlése- <1 ‘bKzélgetéséket bátor KÓki- ken erórt is haJlatták KOkar# ndas jellemezte, a párttá- szavukat, Villányban példáu1 # pptok az a felelóssegerzete, tizenöten. A viták is akörül# az eddiginél jobban, forogtak: hogyan terjesszék * ^toienyesebben dolgozza- BZ^les körben a párt politika-^ ür A BOl'í javaslat^ kezdeme- já,t, a szocializmus eszméit Eddig még sosem volt tapasz­talható ilyen gondos és alapos, eszmecsere a pártalapszeroe-\ vetekben arról, hogy a kom­munisták nem ülhetnek ölhe­tett kézzel, nem zárkózhatnak be a párthelyiségbe, hanem az emberek között a helyük. tyezés, bírálat alkalmas Wrté!et felfrissítésére. Kézenfekvő a tanulság: Társak alkalomadtán és fel- utasításra, hanem gyak- ÍH két taggyűlés között is ,Cs*élgetni kell a párttagok- jH megismerni elgondolásai­nak a beszélgetések azon- í?11 túl mentek-a „szószaporí-' ?*onn. Az egy esztendő mun-1 fiából nem elég okulni, hasz-' is keli a pártéletben. B. J. x Több üzemben megválasztot- Az építők szakszervezetéhez Kar lenne most már min-- ták már az üzemi tanácsokat, tartozó üzemek közül eddig két dent jónak kikiáltani. Hisr J , s ahol még nem került erre sor, üzemben, a a tagkönyvcsere egy olyan al-1 * °tt most készülnek a nagy ese- gyárban és a \ ménVre mQntmrarhQ kálóm volt, amelyre a párt f * / . , , .. . , , , r A pécsi bányaüzemek közül nagy gondot es energiát fordi-1 eddig vasason választottak tott. A „szürke“ hétköznapo1 , f üzemi tanácsot, s a 81 tagú következnek ezután, nem ke 5 gárda azonnal munkához látott. Béke- és István-akna dolgozói közös tanácsot választanak. Bé­ke-aknán 27-én került sor a tagok megválasztására, míg a végleges választás István-ak- nán történt 29-én délután. «"*** -* - ÄS iák. ' amelyet február negyedikén Pécsi Porcelán- Beremendi Ce­mentgyárban történt tanács­választás. A közeljövőben a Gépkarbantartó Vállalatnál, a Cementáruipari Vállalatnál is megválasztják az üzemi taná­csok tagjait. Az építőiparban, a hidegre való tekintettel elto­lódnak a választások. Az építő­ipari vállalatok üb-elnökei és igazgatói a héten Budapestre utaznak, hogy a minisztérium­ban és a szakmai elnökségnél megkapják a még szükséges épí'ők vasasok útmutatásokat a választásokkal kapcsolatban. Egyébként a Te­rületi Bizottság sokat foglalko­zott a választások előkészítésé­vel. Legutóbb a január köze­pén tartott választmányi ülésen beszélték meg az ezzel kapcso­latos feladatokat A „vasas” üzemekben is ezekben a napokban választják meg az üzemi tanácsokat alakítanak meg. Recseg is, ropog is, hl is, mef nem is Esküszöm, hogy nem saj­nálom a rádiójavítással fog­lalkozó szakemberektől a pénzt és senkitől, aki meg­dolgozik érte. Ezt azért írom elöljáróban, mert hetekkel ezelőtt a szabók vádoltak ilyesmivel, holott tőlük sem sajnálom a pénzt... stb. Nem akarom, hogy utóbb a rádiósok támadjanak rám és magam pedig győzzek véde­kezni. Annyi bizonyos, ha így ha­lad, rádiójavítókat kell Pécs­re toborozni, mert a közeli napokban elöntik őket a ja­vításra szánt készülékek. Er­ről roppant egyszerűen győ­ződtem meg. Először a ma­gam módján kezdtem egy ré­gi, kedves rádiósbarátom szakértelmét dicsérgetni, mi­vel nemrég javította masiná­mat. Azután egy ismerősöm hasonlóképpen a maga rádió­javítóját kezdte dicsérni, majd a harmadik, a negyedik és a többi. Ha véletlenül el­felejtem megkérdezni, hogy ki javította rádiójukat, hát utóbb magam is azt mondom, némi bővítéssel, amit évek­kel ezelőtt egy paraszt bácsi mondott éltes „bölcsesség­gel”, hogy „órásnak, orvos­nak, gyógyszerésznek hinni nem lehet”. , Szóval így derült fény — azaz még most sem derült hogy nem a rádiójavítók, ha­nem a rádiók, még „ponto­sabban” a Kossuth rádió adá­sa ludas-e abban a szörnyű recsegésben, amit az utóbbi napokban produkálnak a rá­diókészülékek. Amilyen ho­mályos az előbbi mondat, olyan homály fedi az okot. Egy biztos, hogy a városban sokfelé recsegnek, ropognak, megszólalnak és elhallgat­nak a rádiókészülékek, az­után újra kezdik élőiről, hogy végül is mind többen határozzák el: „Eh! Üsse kő azt a néhány forintot, el kell vinni ezt a ... a rádióshoz”. Még mielőtt elindul a rá­dióáradat a javítókhoz és ilyen hirdetések jelennének meg az újságban: „Ne hozza javítani rádióját, mert nincs semmi hibája, ne fáradjon hiába” — jó lenne tudni, miért vannak azok a rádió­zási zavarok a Kossuth rádió hullámhosszán, amelyeket az utóbbi napokban produ­kálnak a régebben hűséges készülékek. Esküszöm, hogy ez sok fe­lesleges munkától megmenti a rádiójavítókat, meg fárad­ságtól a boldog előfizetőket. Aztán, ha megtudjuk, az már egy lépés a megszűnésre. Meg talán olcsóbb is lesz. (K.) A vasárnapi számban „Egy család nevében” címmel meg­jelent írásunkra több válasz érkezett. Dudás elvtárs, az ál­lt lami gazdaságok megyei igazga­tója szívesen vállalta, hogy se- műt pénzt, élelmet. Az össze­k /firk 1 o ryí, — rl/xl . Megható segítés A Pannónia Sörgyárban a nő­tanács kezdeményezésére gyűj­tést indítottak. Egyszerű dolgo­zó emberek szíve mozdult meg kérés nélkül és ki-ki erejéhez mérten adott használt ruhane­*'gít a Horváth-család legfőbb . 1 gondján és utána néz a munka- 11 alkalomnák. Kónya Istvánná (I elvtársnő Pécsszabolcsról így !>ír: „Ügy gondolom, hogy a fiú ('jöjjön Béke-aknára dolgozni, ('elintézzük, hogy napszinti mun- (' kásnak felvegyék. 900—1000 fo- (' rintot megkereshet Elhelyez- # zük a munkásszálláson, édes­gyűjtött ajándékot a gyár dol­gozói nevében a sörgyári nő­tanács pénteken adja át Sámo* dón a Horváth-családnak. Köszönjük a Horváth-család nevében e megható segítést és most már az is megoldódik* ami legfőbb kérésünk volt —■ munkához jutnak a családban* akik dolgozni tudnak. Talán még „válogatni” is tudnak ab­anyjának -is küldhet pénzt és ban, ami eddig legjobban In­i'idővel földalatti dolgozó is le- ányzott nekik, amiben segítsé­I * hét” I» get kértek — a munkában« Tetszett? — igen A Pécsi Nemzeti Színház szí­nészei hétfőn két előadásban mutatták be „Ami a szilvesz­teri műsorból kimaradif című műsorukat. Mindjárt elöljáró­ban el kell mondani, hogy ez a műsor egyike volt a legjobbak­nak, amelyeket a pécsi színé­szektől esztrádmüsor' kereté­ben láttunk. Nem arról van S2Ó, zonyos: szívesebben néztük, mint számos, pesti színészek szereplésével összeállított jó egynéhány előadást. Mit is láttunk? Villámtréfát, cigánytáncot, a Gong-együttest s hallottunk szép dalokat, a legújabb tánczeneszámokból néhányat, tréfás, vidám verset, duettet és még néhány sikert . -•■'«um it, iiwiu w 11 j beszélgetések sokhelyütt — , ^ figyelemreméltó — úgy 1 , , aktivizáltak a párttagságot. a teendőkből váliaJiláik a*, Az év vége, a beköszöntő óv a következő: ez főként a változás következett A Ipük eső részt, pártmegbiza-1 , eleje, a számvetés ideje. így szarvasmarha és a sertésállo- szarvasmarha tenyésztés már lömben nem mindenhez jó Osz­akát kértek. Magyarteleken*, van ez az egyszerű ember éle- mányban. volt észlelhető, mert az év iközepón a kedvező ár- szehason látási alap, hiszen ál­Besemcén töíbb elvtáms a , tében és a legnagyobb vállalat, legjobban e két állatfaj volt politika nyomán fellendült, lattenyésztési átlageredménye­megszervezését kap- , sőt az egiész ország életében igényibe véve. Pártmunkaként. A Sellye* {fásban két hónap alatt hat tjesi páirtcsoport alakult a W] t hogy valamennyi szám egy for- aratott műsorszánwt. S miná1- *mán nagy tetszést aratott, mert azt kik adták elő? Ismert és akadt kevésbé jó is. Azt azon- kevésbé ismert pécsi színészek, ban látni lehetett, hogy a mű- Itt mindjárt meg kell jegyezni: - sor összeállítói igényesek, szín- örömmel láttuk, hogy a szín- vonalra is törekedtek. Égy bi- pádon eddig meg ritkán látott fiatal pécsi színészek is helyet kaptak a műsorban s ez a mű- (1 sor előnyére vált. Szeret- ~nénk ezeket a fiatal színésze­ket minél hamarabb „nehezebb fajsúlyú” produkciókban is lát­ni! A műsor összeállítói l&tha- 11 töan törekedtek arra, hogy mint az 1938-as szánt, amá kü-# mindenből (tánc, zene, vers, dal, stb.) adjanak. Ezt a célt el Kedvező jelenségek a megye 1957. évi állattenyésztésében IS. Ilyen előzmények után érde­mes közelebbről betekinteni a- pillanatnyi helyzetbe. Kiderül, hogy a számosállat-létszám A iközetavúlt napokban, a megye mezőgazdaságának nö ^megbízatások eredménye- \ vónytenmelési eredményéről Jelentős fordulat ez, hi-, 1 adtunk ismertetésit, most az mintegy 1 500-zal alacsonyabb, v P évek óta nem sikerüli (1 állattenyésztés helyzetét, ered- minit 1956-ban volt és szarvas- .^felelően foglalkoztatod a (> menyeit ismertetjük a megyei marhából is 1,4-del kevesebb ^tagokat. Többnyire csak,(tanács illetékes osztályának jut 1(X) kat. hold földre mint uVezetőségek dolgoztak, né- jelentése alapján. elvtárs vállára neheze­it minden s még ha éjt nap- tése az elmúlt éveidben igen jó'Já is tettek volna, kevés p, I változó képet mutatott. Évről- j •’nőies*, az ilyen munkáét í- (l évre hullámzott a számosát Ma még ugyan nem lat létszáma. Egyik évben ' 2 500-zal csökkent, a követ­kezőben ugyanannyit emelke­i mindenütt lemérni e vál eredményeit, azonbar Jpően bizonnyal a párt erő- ’ befolyásának növeke­di hozza magával. Különö­-sztertsnács j-í- F-H* . Dowic- i jj..1bányámat! Tröszt Igazsa- kinevezte » nehézipar' isiit w e's® helyettesévé. A C*iPari miniszter első hc- ki/ksét szerdán iktatták be italába. k'vvv dett. — így kezdődik a jelen­tés. A .hullámzás“ indoklása 1955- ben a szarvasmariha- áíllcmány 1956- ban 1957- ben Hasonló emelkedést mutat, ha nem is Ilyen mértékben a borjúk vágása. Az 1957. évi hirtelen emelkedés fő oka az ellenforradalmi események és az azt követő gazdaságii bizony talanság, amikor meggondolat­1956-ban. E számokon nem lehet túlságosan vigasztalódni, de az okok megmagyarázzák, ismertetik a miértet. A csök­kenés oka — mondja továb­biakban a jelentés — a nagy­méretű, tervszerűtlen vágás volt. íme, az erről szóló sta­tisztika. Levágtuk a megyében 15.5 százalékát. 20.6 százalékát, 21,1 százalékát. lanul eladták a szarvasmarha­tartók az értékes és értékte­len egyedeket. 1956 végén és az elmúlt év elején könnyen lesújtott a tagló, sűrűn kerül­tek feldolgozásira a sertések. Ez utóbbiból hiány nincs, de a szarvasjószágból — sajnos igen. Ez kényszerítette a Jelentkezett a boldog nyertes J megyei tanács illetékes veze- ^ tőit, hogy beleavatkozzanak az órte el az 1938. évit, de a kor­a múlt pén- Pécsi lottó-sor­aik Hí 'tson jelen vol- hallhatták, jKV valaki a ne- szám ki­jár és szép keres i'y°^ hogy mennyi szarvas- te van. Most a*.', rarhát szabad .evágasra fel- tervezik, hogy a 8C t vásávolru_a megyeben. A koa- ezer forinthoz még* átozás foleg a tehenekre vo- gyujtenek egy ke-< natkozik Ha e korlátozás veset és házat vasa-* ^gmarad -.^ja a jelen­fltl . ------ 4VX- «»t., „ -------- rolnak. A nyérc-(. es’ a ,?rná|ri^ to »íasH íelMál- a 6orsoláa után ősz- ményt az óvási ha-\ ’’’onylíig rövid idő alatt 30— ul ; -Négy talál«- sze-vissza csókolták táridő lei iirt-i után i szú-za-ókkal emelnu tudjuk, g'vanr Akkor uz öreget. Ü. .1Í S E statisztikát főleg az 1957­Pedig Haraszti Já­nosoknak valóban négy találatuk volt. Kasza Vince bácsi húzta ki a negye­dik számot, a nyer­tesei, s örömükben ?eV(,sen hittek ne- Harasztiék Bara- a szerdó-1' s év eilSő negyedében történ­. es elkpnilm fi. ián veszik fel az' w - elkerülte fl- a dolog. nyaszentgyövgyöm lón veszik toknak» A ián «*• 'JTIP-hSk Számos termelőszöveHíezet és sok egyénileg dolgozó paraszt, aki régebben szarvasmarha­tenyésztéssel nem foglalkozott, tenyésztéshez látott. Remélhe­tő, hogy e kedvező folyamat nyomán 1958-ban 100 Seat. holdra a jelenlegi 9 tehénnél több jut, ami lényeges emelke­dést jelent az előző ' évekhez viszonyítva és közelíti az 1938- as szintet. A sziarvasmarhatenyésztés fő kérdése a mennyiség mellett a minőség javítása. Vagyis in­kább lassabban gyarapodjék számszerűleg a szarvasmarha- állomány, de az minőségileg érje el tejtermelésben és hús­ban a követelményeket. írat­lan törvény, libgy egy jó tehén többet ér öt rossznál. A sertéstenyésztésben nem volt csökkenés 1957-ben sem. Itt a tavalyinál alacsonyabb árak sem szegték a tenyész­tési és hizlalási kedvet és erre a jövőben sincs kilátás. Köztudomásúan a takar- mányterrnelés az állattenyész­tés alapja. E téren az 1957-es( esztendő igen kedvező volt.1 Igaz, hogy a takarmánnyal be-1 vetett terület nagysága nem két sem egy óv munkája ad­ja. is érték, azonban.-.. Azonban egy kicsit sokat markoltak, ki­csit olyan „vegyes felvágott”- íze volt. Előnyére vált volna a Javult a rét- és legelőgaz-'*műsornak, ha egy-két számot dálkodás, bár e téren még sok' * elhagynak belőle és helyébe a tennivaló, mert a több évesl* egy frappáns, vidám egyfelvo- elhanyagolitságot egy év alatt' [ násos jelenetet iktatnak. rendbehozni nem lehet; j( Mindez azonban nem jelenti Végül az állattenyésztés'*^ hogy a közönség nem szát kedvező kép. 1956-ban hat ál-ji rakozott jól. Sőt! S külön ál­lami gazdaság, nyolc termelő-, i cséretet érdemel a zenekart szövetkezet és 18 egyénileg, i amely hangulatos játékával iá- dolgozó paraszt vett részt az,iruM hj0ZZ& a műsorho& országos tejtermelőn verseny-, i ,___. f—r ay) ben. 1957-ben e mozgalomban 10 állami gazdaság, 10 terme-, lőszövetklezet és 38 egyénileg dolgozó paraszt vetélkedett Remény van, hogy mint 1956- ban, 1957-ben. is az elsők kö­zött lesz Bairanya* A megye állattenyésztésében tehát vannak kedvező jelek, amelyek az elmúlt időszak hi- , rótt töltenek. Részvételi díj búinak viszonylag' gyors fcija- , 2 270 forint. Jelentkezni lehet vitását vetítik előre, de még,, február 3-tól az IBUSZ VI- sok a feladat, főleg az állat-, i gadó téri és November 7 téri állomány minőségi javításánál,, irodáiban. íMilyen volt az időjárás 1957-ben? Az IBUSZ március 6-án és 13-án tíznapos társasutazást indít a romá­niai Slnaiába. A társasutazás részvevői egy napot Koloravá­Dr. Kenessey Alá- 88 nap volt i( állatvágás áradatába és szabú- Koerűbb termelési nrióffcerek11 ^ ir, . és nem utolsósorban a kedvező sorházi focrvos időjárás bő termést adott.'[ civilben Ez kedvezően befolyásolja első ], meteorológus sorban a szanvasmarhatenyész- dolgozta az elmúlt lagnál. A legtöbb tócf morf t a.Lr mrblr nirvuilf a*- ' A.,- i a i.t azJ tek rontják. A párt ufíjfnjr és kor­moM» csapa* Az egész évi csa­padék mennyisége amatőr 55^5 rnilliméter, — — fel- ami kevesebb az át­lóst, mert voltak évek, amikor J év időjárását, a gyenge takarmámytenmelés , így tavaly összesen is okozója volt a csökkenés- 51 teljesen derült, nek. 1957-ben több takarmány-# felhőtlen napunk gabonát és pülangósmővényf,, volt. Részben volt termeltek a megyében, min-,i napsütés 188 napon 1956-ban. A ta.karmánygabo-, 1 Felhő borította vá- 11-én 32,5 millimé- nát termett terűiét rmtidösszc, 1 rosunk felett az ég- tér csapadék hull 3- (WtoalfWwi uGát ataaKnyiafab* boltot 31 ww \arobunkr*. csapadék tavaly feb ruúrbam esett — 95 milliméter —, a leg­kevesebb pedig no­vemberben — 18 milliméter. Február Bár a csapadék 53 milliméterrel keve­sebb volt, mint az előző évben, ezt a kevesebbet egyen­letesebben kaptuk. A legalacsonyabb hőmérsékletet ta­valy január 19-én mérték, amikor mí­nusz 13 fokra süly- lyedt a higanyszál. A legmelegebb nap július 28-án volt; plusz 39,5 fok,

Next

/
Thumbnails
Contents