Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-29 / 24. szám
1958 JANUAR 29 NAPLÓ SS Az országgyűlés keddi ülése (Folytatás a 2. oldalról.) telten leszögezzük a magunk álláspontját. — Kijelenthetem — folytatta —, hogy Kádár elvtárshoz nemcsak elvtársi kötelékek fűznek, hanem a személyes megbecsülés és tiszteiét is egy olyan ember iránt, aki ereiét nem kímélve dolgozott, hogy felemelkedjünk az ellenforradalom által okozott szakadékból. Ebben a munkájában mindannyian áldozatkészen, egyetértéssel támogattuk és az elmúlt 15 hónap alatt a marxizmus— lenmizmus alapján olyan szilárd egység alakult ki ebben a pártban és a kormányzásban, amelyet a felszabadulás óta nem Ismertünk. (Nagy taps.) Éppen ezért ez továbbra is így marad! Csak dolgozzék az ellenség fantáziája, minket nem lehet letéríteni a mi út unitról! — Hogy mégis beszélek minderről, annak egyrészt az is az oka, hosy gyakran találkozom külföldi újságírókkal, és elképedve állapítom meg, közülük sokan mennyire tudatlanok és tájékozatlanok, sok esetben — rosszindulatuktól eltekintve —, mennyire naivak. «■ Százhúsz esztendővel ezelőtt Petőfi, a nagy magyar költő, aki nagy volt, magyar volt és költő volt, aki nem alapokból élt és alkotó házakban alkotott (derültség), hanem az országúton gyalogolt mezit’áb is és úgy is tudta szeretni hazáját és népét, egy nagyon szép verset írt. Az a címe: A magyarok Istene. Ezt a verset gyermekkoromban tanultam meg és ma, amikor a felszabadulás óta érzem a Szovjetunió segítő, támogató kezét, természetesen más vonatkozásban és más tartalommal, gyakran jut eszembe ennek a zseniális nagy költőnek, hazafinak, a világforradalom lantosának, a pro’etárinternacionalizimus elő- fu tár járnak ez a verse, amelyben azt mondja: az idők, a népek éktelen viharja elfújt volna miniket, mint egy porszemet, de ő szent palástja szárnyát ránk takarta és tombolt a vihar, de csak fejünk felett. Ez ma a Szovjetunió, elvtársak. — Köszönöm az ország legmagasabb törvényhozó testületének irányomban megnyilvánult bizalmát, a párt, a kormány, az Elnöki Tanács bizalmát. Igyekszem ennek a bizalomnak megfelelni. Politikánk töreftenségére garancia a mi ideológiai egységünk, de garancia az is, abban a történelmi szerencsében részesültem, hogy 41 esztendő alatt négy polgárháborúban harcoltam a kommunizmus eszméiért és azt hiszem, ez eléggé megedzett, hogy a hátralévő F-7—60 esztendőben (é’ónfc derültség és tap$) ne térjenek le erről az útról. Ismételten köszönöm a bizalmat, igyekszem rászolgálni és úgy dolgozni, hogy szocializmust építő hazánk nagyobb lépésekkel haladjon azon az úton, amelyet a történelmi dicsőséget és érdemeket jelentő Kádár-kormány idején megkezdtünk. (Hosszantartó, nagy taps.) A Minisztertanács elnökének felszólalása után az országgyűlés áttért az 1958. évi népgazdasági terv tárgyalására. A tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette, szintetikus műszálakból készült árut vásárolhat a lakosság. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a tartós fogyasztási javak forgalmát is. A lakosság emelkedő életszínvonalának megfelelően ezek iránt ugrásszerűen megnövekedett a kereslet az elmúlt évben. Az idén 59 százalékkal több mosógép lesz az üzletekben, mint az elmúlt évben. A televíziós vevőkészülékek iránti kereslet kielégítésére négyszer annyi készüléket lehet vásárolni, mint tavaly. Mopedből a tavalyi 2500 helyett 10.000, Csepel Panni robogóból 500 helyett az 4500 kerül forgalomba. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden cikkből zavartalanul ki tudjuk elégíteni a lakosság igényeit. Az ellátás lényegesen javul, de egyes cikkekből időnként nehezebb kielégíteni a lakosság szükségleteit. így például a bútorforgalom 6.6 százalékos emelkedése ellenére sem tudjuk kielégíteni a megnövekedett keresletet. A kereskedelem vezetőinek fontos feladata, hogy a rendelkezésre álló árualapot úgy osszák el, hogy minimálisra csökkentsék a hiánycikkek számát. Az iparnak pedig az a feladata, hogy olyan cikkeket gyártson, amelyekre a kereskedelemnek szüksége van a lakosság igényeinek kielégítésére. 9.4 milliárd forintot Sordítunk beruházásokra Az 1958. éri terv Kiss Árpád elvtárs beszéde Ezután az országgyűlés áttért a második napirendi pont- fa: az 1958. évi népgazdasági terv tárgyaláséra. A népgazdasági tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Bevezetőben hangsúlyozta, toogy az idei terv megalapozásában nagy szerepe van az elmúlt évi gazdasági eredményeknek, amelyek alapját a Párt és a kormány helyes polkája, valamint a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió baráti segítsége adta meg és az, hogy dolgozó népünk támogatja a párt politikáját. — A Szovjetunió által myúj- tett segítség felhasználásával mondotta —, dolgozó népünk erőfeszítéseivel az elmúlt év végére olyan gazdasági helyzetet teremtettünk, “mely kedvező alapot ad a Pépgazdaság további fejlődéséhez. Ma mór elmondhatjuk, hogy túljutottunk az ellenfor- fadalom okozta gazdasági hullámvölgyön és ráléptünk a Pépgazdaság fejlesztésének Ponmális útjára. A gazdasági konszolidáció üteme a tervezettnél jóval gyorsabb volt, így 1958-ban a népgazdaság egyensúlyát lényegében saját erőinkre alapozva biztosítjuk. Az elmúlt év végén — a korábbi évekhez viszonyítva —, általában nagyobbak voltak az anyagkészletek, a belkereskedelem készletei meghaladták az ellenforradalom előtti szintet és a tervezettnél kedvezőbben alakult az ország nemzetközi fizetési mérlege. Beszélt arról is, hogy eredményeink — noha igen jelentősek —, elmaradnak a lehetőségektől, mert bizonyos mértékben meglazult az állami és a tervfegyelem. A tervszerűség és a fegyelem helyreállításában az elmúlt év végére már elértünk bizonyos eredményeket, de az idei terv megvalósítása érdekében e téren még sóik a tennivaló. A párt és a kormány célja, hogy az idei tervévben fenntartsuk az elmúlt éviién felemelt életszínvonalat, és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, továbbá az ország külkereskedelmének egyensúlyát és a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit. Mindezt a népgazdaság erőforrásainak igénybevételével és helyes felosztásával döntően saját erőinkre támaszkodva, Az életszínvonal anyagi megalapozását az ipar és a mezőgazdaság termelésének tervezett emelkedése biztosítja, a külkereskedelmi egyensúly megteremtése érdekében a terv a kivitel nagyarányú fokozását irányozza elő, a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit pedig úgy biztosítja, hogy a szűkösen rendelkezésre á’ló beruházási eszközöket elsősorban a bővített újratermelés megvalósításához és a kivitel fokozásához leginkább szükséges ágazatok fejlesztésére koncentrálja. A nemzeti jövedelem, az ipari termelés 7,3 százalékos, a mezőgazdasági termelés 4,6 százalékos növekedése alapján 4,3 száza’ékkal lesz több, mint az elmúlt évben. A terv szerint a nemzeti jövedelemnek kereken 90 százalékát fordítiuk fogyasztásra és tíz százalékát felhasználásra A zavartalan és ölemen termeH«hei anyagellátás biztosítva van Ezután a terv részleteit is- Palette. A szocialista ipar ^mielése az idén 7,3 százalékul haladja meg az elmúlt évi *®Pyleges termelést és 9,5 szájúkkal magasabb, mint az *955-ben elért színvonal. Szá- teöttevően emelkedik a termetes szénből, kőolajból, hengert acélból, huta-alumínium- “úl, cementből, műtrágyából, Televíziós készülékből pólóul 37 ooo darabbal, mosó- *te'Pböl 54 000 darabbal, gyap- )u?zövetből 1,3 millió négyzet- méterrel, bőrcipőből 2 millió Porral többet gyártunk, mint tavaly. A* ipari termelés egész volumenéből a nehézipar részesedése az 1955. évi 54,6 százalékról, illetve az 1957. évi 54 százalékról 55,6 százalékra emelkedik. A gépipar termelése átlagosan 10,4 százalékkal emelkedik. —• Ezen belül az erősáramú iparé 11,6, a gyengeáramú iparé 16,2, a gépgyártásé pedig 6,7 százalékkal. A zavartalan és ütemes termelés feltételeihez az anyagellátás biztosított. Igen fegyelmezett, jó munkára. nagyfokú takarékosságra van szükség. Meg kell akadályozni az olyan tervtúlteljesítéseket, amelyek a tervben meghatározott feladatoktól vonnak el eszközöket kevésbé fontos célokra. A tervszerűség megsértése, a lazaságok, a pazarlás, komoly zavarókat okozhat az ipar egyes ágainak összehangolt működésében, a lakosság ellátásában, a kivitel folyamatos teljesítésében, tehát az egész népgazdaságban. Tovább kell tehát szilárdítani a munkafegyelmet, fel kell tárni a haladóbb, jobb munkamódszerekben rejlő tartalékokat. A mezőgazdasági termékekbe! való ellátás alapja az állami .elvásátvás nt^rad A mezőgazdasági tervet ls- v'srtette ezután. A mezőgazdáéi termelés 4,6 százalékos •ívelését irányozzuk elő. A jvenytermelés színvonala ködjeiül az elmúlt évinek felel ■jg, az állattenyésztésé vi- jnt 11,4 százalékkal emelke- vjte- A mezőgazdaságii termers előirányzott emelkedését . u‘ónösen reálissá teszi az. az állattenyésztés szemes úkurmánybázisa az elmúlt évi termésből már rendel kezés- e álL A növénytermelés Pvagi megalapozását előse- ®’ti, hogy a műtrágya felhasznál ás< 25 «ázalékkü kívánjuk növel- rü. A vetésterület szerkezete “anyjából azonos a múlt «MvH. Őszi árpából mintegy 37 000, olajos magvakból mintegy 20 000, zöldségfélékből mintegy 13 000 holddal magasabb vetésterülettel számolunk. Növekszik a cukorrépa vetésterülete is. Csökken a kenyérgabona vetésterülete. A szőlőtermelésben mintegy 8000 hold telepítéssel számolunk, ami a szőlőterület állagának fenntartásához szükséges. A nagyüzemi gyümölcsösök területe várhatóan 10,6 százalékkal nő, mintegy 9 100 hold nagyüzemi gyümölcsös telepítését tervezzük. A szarvasmarhaállomány a terv szerint 2 6 százalékkal emelkedik, s míg szarvasmarhából 8 százalékkal kevesebb vágást irányoztuhk elő, a sertésvágási 12 százalékkal magasabbra iervezzüih, A lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátásának alapja továbbra is az állami felvásárlás és a szerződéses termeltetés maiad. A mezőgazdaság tervének kidolgozásánál — folytatta — tekintettel voltunk arra, hogy a mezőgazdaság továbbfejlődésének alapja; a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A kormány a Vermel «szövetkezeteket támogatja és fejlődésüket elősegíti. Ez a fejlődés azonban csak az önkéntesség a’apján történhet, erőszakolásra, adminisztratív eszközök alkalmazására a jövőben sem kerülhet mt< A termelőszövetkezet! mozgalom önkéntességén alapuló fejlődésnek feltétele, hogy a termelőszövetkezetek jobb eredményeket érjenek él, mint az egyénileg dolgozó parasztok, tagjainak jobb életet biztosítsanak. A termelőszövetkezetek fejlődését a terv jelentős anyagi eszközökkel is biztosítja: a tavalyinak több mint kétszeresét irányoztuk elő a termelőszövetkezeteknek nyújtandó hosszúlejáratú beruházási hitelre. Ebből többek között 7000 szarvasmarha, 22 000 sertés, 15 000 juh-férőhelyet továbbá 40 000 köbméter silót, 2000 vagon befogadóképességű magtárat, 6200 vagon kukorica tárolására alkalmas górét, 200 km bekötőutat, 26 000 négyzet- méter alapterületű üvegházat lehet megépíteni. Csaknem százezer holdon végeznek ta> aj javítási, talaj- védelmi és üzemi belvízvédelmi munkát. A különféle univerzális traktorból 990, traktorekéből 1500, traktortárcsából 506, traktoros vetőgépből 400, csép’őgépből pedig 550 készítését irányozza elő a terv. 4 6 százalékkal nő a reálbér ■ Ezután emlékeztetett arra, hogy a lakosság jövedelme a tavalyi bérügyi intézkedések és a beadási rendszer megszüntetése eredményeként jelentősen emelkedett. Ezt ßgye- lembevéve ax idén 4.6 százalékkal emelkedik a munkások és az alkalmazottak egy keresőre eső reálbére az elmúlt év átlagához képest. Ezt a színvonalat már a múlt év végén elértük, így ebben az évben további életszínvonal növelő intézkedéseket — a nyereségrészesedés kifizetésétől eltekintve — nem tervezünk. A parasztság reáljövedelme megmarad a tavalyi kedvező színvonalon. A következő időben az a feladatunk, hogy a már elért életszínvonalemelkedést saját erőből, szilárdan megalapozzuk. Ennek minden előfeltétele adva van. A megnövékedett vásárlóerő árufedezetét a terv biztosítja. A tavalyinál 6.5 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalmat irányoz eiő. Tavaly igen kedvező volt az élelmiszerellátás. Sok év óta a legkedvezőbb. Ezt a színvonalat megtartjuk. A ruházati iparcikkek forgalma az előirányzat szerint 10 6 száza’ékkal. A vegyesipar cikkeké pedig 13,6 százalékkal növekszik. Több és jobb koníekcióárut hozunk forgalomba* Ueyaraxúfc több Az állami beruházásokról beszélt ezután. A terv 9.4 milliárd forintban irányozza elő az állami beruházásokat, ami megfelel az 1955. évi színvonalnak és mintegy 8 százalékkal magasabb, mint a tavalyi. A beruházásoknak mintegy kétharmadát fordítjuk a termelés bővítésére, egyharma- dát pedig nem termelő célokra. Az utóbbiak túlnyomó része a lakosság szociális és kulturális igényeit szolgálja. Központjában a lakás- és az iskola-építési program áll, Az idén 12.200 lakás építése fejeződik be állami erőből és további 10.000 lakás építése kezdődik meg. Az OTP hitelakciója útján mintegy 500 millió forinttal támogatjuk a dolgozók lakásépítkezéseit és ezen az úton 20.000 lakás felépítése várható. Mindez annyit jelent, hogy ha kis lépésekkel is, de tovább haladunk előre a lakásigények kielégítésében. A kormány jelentős, az eddigieket jóval meghaladó összegeket fordít az iskolahálózat, elsősorban az általános iskolák fejlesztésére. Tudvalevő, hogy a következő években sokkal magasabb lesz az iskoláskorba lépő gyermekek száma. Az idei beruházási terv 770 általános iskolai tanterem befejezését teszi lehetővé, ezen felül további 350 tanterem építését kezdjük meg. A kórházi ágyak száma 1« tovább emelkedik és a 10.000 lakosra jutó ágyak száma as 1955. évi 62.6-tal szemben eléri a 68.3-at. Az ipari beruházások a kapacitások szerkezetének átalakítását segítik. A 4.6 milliárd forintos keret jelentős részét az energia- és alapanyagtermelés bővítésére fordítjuk, a fennmaradó összeg pedig elsősorban korszerűsítésre, a termelés gazdaságosságának fokozására és a nagy hagyományokkal bíró és kedvező export lehetőségekkel rendelkező iparágak fejlesztésére szolgál. Nagy segítséget jelent, hogy a Szovjetunió már ebben az évben rendelkezésünkre bocsátja a 300 millió rubeles beruházási hitel megfelelő részét. Jelentősebb összegeket fordítunk a borsodi, a tiszapalkonyai és az ajkai hőerőmű további építésére, a ru- dabányai ércdúsítómű megvalósítására, fejlesztjük az Orion rádiógyár televízió-vevő gyártását és az Egyesült Izzó tele- vízió-képcsó gyártását. Jelentős összegeket fordítunk gyógyszeriparunk rekonstrukciójára és továbbfejlesztésére. Nagy összeggel szerepel a dieselesi- tési program megvalósítása, 3' Dunai Vasmű meleghengerművének építése, a csepeli papírgyár rekonstrukciója és a mohácsi farostlemezgyár építkezése. Népgazdaságunkban rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy belátható időn belül rátérhessünk az atomerő békés felhasználására. Ezért jelentős összegeket fordítunk arra, hogy a Szovjetunióból kapott kísérleti atomreaktort mielőbb üzembe állíthassuk, Nő az export, csökken az import A külkereskedelmi terv ismertetése során elmondotta, hogy a tavalyival szemben az idén 22 százalékkal nő az export. az import pedig 12.5 százalékkal csökken. Az import jelentős csökkentésére módot ad szénbányászatunk/ és alapanyagtermelésünk tervezett növekedése, továbbá az, hogy az idén már nem lesz szükségünk kenyér- és takarmánygabona, valamint zsír behozatalára Alapvető érdek fűződik az importanyagokkal való fokozott takarékossághoz és ahhoz, hogy a nagy deviza- kiadásokat igénylő import- nyersanyagokat egyre Inkább hazai források segítségével pótoljuk. Az idei terv céljainak megvalósítása — mondotta végül — nagy erőfeszítéseket, fokozott felelősségérzetet, jő politikai és gazdasági munkát követel. A tavalyi példa megmutatta, hogy a párt vezetésével a legnehezebb helyzeten is úrrá tudunk lenni és ez a záloga további sikereinknek. Kérem a tisztelt orszá gyűlést, hogy beszámolómat jóváhagyólag vegye tudomásul, (Nagy taps.) Az országgyűlés szerdán folytatja munkáját, a napirenden a tervjavaslat feletti vita/ Br. Münnlcli Ferenc és a kormánylapl eskütételt Kádár János elvtárs kitüntetése Kedden délután dr. Mümnich Ferenc, a minisztertanács elnöke, Kádár János államminiszter, Apró Antal, a minisztertanács első elnökhelyettese, Kállai Gyula államminiszter és Benke Valéria művelődésügyi miniszter Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt letette az esküt. Ezután Dobi István átnyújtotta Kádár Jánosnak az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetést, a munkásparaszt hatalomért emlékérmet. — Kedves Kádár elvtársi Abból az alkalomból, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormányban eddig viselt tiszt. ségedtől megváltál —- mondotta Dobi. István — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásparaszt hatalomért kitüntetést adományozta Neked. Most, amikor átadom a kitüntetést, engedd meg, hogy az Elnöki Tanács nevében megköszönjem helytállásodat, fáradhatatlan munkádat, amelyet a munkáshatalom megvédéséért, majd megszilárdításáért végeztél. Ez a helytállás, ez a munka valóban kommunista emberhez méltó volt. Kívánok további munkádhoz hasonló sikereket, jó erőt és egészséget — mondotta befejezésül az Elnöki Ta-
