Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

W98 JANUAR 28 NAPLÓ 5 Negyvenötmillió forintot fordítónak az idén a Mohácsi Farostlemezgyár építésére ; Szegedi tapaszta'a'csere- : látogatásra készti nek a pécsi színészek Bármilyen hideg szél söpör is végig a Duna mentén, a Mo­hácsi Farostlemezgyár építői, szerelői egy pillanatig sem szüneteltetik a munkát. A még Vakolatlan és itt-ott még tető nélküli épületek egyre inkább sejtetik már a jövőbeni gyár sépét. A Dunához legköze­lebb, a többi épületekhez nintegy 200 méterre a kazán- Jáz épülete áll. Ebben a sok­ablakos, hatalmas épületben Járom nagyteljesítményű ka­jánt szerelnek, hogy elegendő gőzzel tudják ellátni majd a többi üzemrészeket. A kazánházzal szemben a transzformátorház épült fel. közvetlen mellette pedig a fa­aprító előregyártóit elemekből készült hatalmas csarnoka áll iáiig készen. Hozzákezdtek már az anyagelőkészítő torony el­készítéséhez is, amely maga­san, a többi épületek fölé fog emelkedni. A legnagyobb munka most kétségtelenül a lapképző-csarnokban folyik. A karácsonyi szabadságról visz- szaérkezett német főszerelők irányításával jó ütemben ha­lad a lapikópző-csarnok gépei­nek szerelése. Helyükön állnak már a hatalmas présgépek. Elkészült a két síkszitás gép­monstrum beépítése és jó ütemben halad a csarnok szál­lítógörgősorának szerelése is. A szürkére festett és végleges helyükön álló, vagy félig üsz- szerelt gépeik hatalmas sora már most is* sejteti, hogy eb­ben az üzemben a gépek vég­zik majd a munka nehezét és a munkásokra csak e gépek el­lenőrzése, irányítása vár. Közvetlenül a lapképző-csar- nok mellett félig elkészült már az irodaház is. Az irodaházhoz a lapképzó-csamokhoz szo­rosan kapcsolódik majd a rak­tár és a fürdő épülete. Ezek­nek az épületeknek még csak a főfalai készek. Érdemes még megemlíteni, hogy a gyárba h A Pécsi Nemzeti Színház 33 lűvésze és művészeti dolgo­zója. február 2-án ellátogat zegedre, hogy részt vegyen a Szegedi Nemzeti, Színház ,Stuart Mária.1' bemutatóján. A nagyszabású tapasztalaí- é :sere kettős célt szolgál: egy- t -észt a két színház hagyomá- t lyos jóviszonyának ápolását, t másrészt a pécsi művészek f 5szinte kíváncsiságának kielé­gítését, Ugyanis Pécsett már régóta készülnek Schiller „Stuart Máriá“-jának bemu­tatására s ezért a színház Pá- kolitz István fiatal pécsi kői tővel új műfordítást készítte­tett a darabból. A jól sikerült fordítást a Pécsi Nemzeti Szín ház átengedte a szegedi szín­háznak is, bár Szegeden közel egy hónappal előbb mutatják be a darabot. A képen a Mohácsi Farostlemezgyár szíve a lapképzö csarnok látható. A lapképzö csarnok gépeit most szerelik. vezető vasúti vágány is ké­szen van és nagyon nagy hasznát veszik, mert jórészt ezen szállítják a gyárba érke­ző hatalmas gépeket. A gyár építőire ebben az év­ben is nagy feladat vár. A to­vábbi építkezéseikre és techno­lógiai munkákra az idén a ta­valyi összegnek mintegy két­szeresét: 45 millió forintot for­dítanak. Ezzel a beruházással próbaüzemelésre elkészül a fa­aprító, az anyagelőkészítő to­rony, a lapképző-csarnok, a ka­zánház és transzformátorház, míg a segédüzemek közül be-1, előtt született a terv fejezik a készáru-raktár, az'( a Teleki Blanka Ta üzemanyag-raktár, a mozdony- , ni tónő—Ovónőkép- szin, az irodaház és a tűzoltó-* ró KlSZ-szervezeté- ■aktanya építését is. ben, hogy jé szolgá­KISZ-tábor Sikondán Nem azért a fiata- # ok szervezete a é KISZ, hogy örege- f sen a kandalló mel- f lé ültesse tagjait. 11 Tudja, hogy a fiata- f lóknak kell a válto- V zatosság, az érde­kesség — ha az ép­pen téli táborozást sót. ,, . <Matot tenne a kol­A Mohácsi Faro6tlemezgyá"(>.ektíVa összéöbfön­építői es szerelői leladatai.ca i1 rasztásában és a to- általában _ határidőre megváló-, i vábbá munkában sítják. Céljuk az, hogy a ter-d3gy gzQ.nidei tábor, vek szerint 1959. január 1-ér;i» mondjuk — Sókon- megkezdhessék a gyár ,,elsc £ dán. Gyorsan ment gondnokának ked lépcsőjének ‘ probauzemelteté- feladatok kiosztá- vessógéibői íilmelő­sa: ' Gregor Mária adás, rádiózás és lett a szervező, sa kályhától az élelmi­szerig minden fel­adatra jutott jelent­kező. A pártbizottság se­gítségéve] megkap­ták az Erzsike-vil- lát, a tröszt, Piegl eivtársék szenet ad­tak, az iskola kály­hát, a diákotthon pedig takarókat. Az A/l-en állomásozó szovjet csapatok Kamszomol-szerve- zete gépkocsin ki­szállította őket. Hogyan telt el az idő, a négynapos tá­borozás? Kirándu­lás, a szanatórium 5 sok-sok beszélgetés. Köszönetül a jó komlói afcnasrzénért a szanatóriumba beutalt bányászok­nak műsort kerekí­tettek, amelyet a vendéglátók, élü­kön a szanatórium gondnokával, azzal háláltak meg, hogy sorira táncna kérték a lányokat Négy nap eltelté­vel az értük jövő gépkocsi nagytaka­rítás után találta az üdülőt és csomagok között a KlSZ-fago- kat. Az országút mentén álló kedves ismerősök, a beutal­tak integetése mel­lett robogtak haza­felé. A Hazafias Népfront Megyei Elnökségének ülése A Razánház is a szerelők birodalma jelenleg. Három kazán kerül in egymás mellé s az elsőnek, — mint a képen látható —, a vas­szerkezetét már részben össze is szerelték, mm 3E Flóré gyártott elemekből készült az anyagelőkészitő üzem. Itt helyezik majd el a gyár karbantartó részlegét is. A hatalmas csarnokon ma még a szél söpör keresztül, de nemsokára már gépek és em­berek népesítik be. > A Hazafias Népfront Megyei Elnöksége szombaton ülést ártott. Először a békemoz- 3 álom időszerű feladatait vi­tatták meg, majd Sztergár íános elvtáns, a népfront me­lyei titkárának előterjesztése alapján a népfront és a taná­csok közötti kapcsolat néhány kérdését. A felszólalók hangoztatták, ' hogy a béke megvédéséért folytatott harcnak ismét el fkell foglalnia fontosságának f megfelelő helyét a népfront \ munkájában. A béke minden 1. becsületes ember legfőbb vá- (,iya. Nagy Sándor elvtárs el- 1! mondotta, hogy a békemozga- \ ;om propagálására több helyet ' | kell szentelni a sajtóban és J a rádióban is. A tömegszerv e- J -ceteket is fel kell haszná’ni, . | a partizánszö vétség tagjai bi- é zonyára szívesen tartanának á előadásokat Sándor elvtárs, az az asszonyok közötti munkára f országos népfront iroda mun- hívta fel a figyelmet az elnök- ikatársa a községi népfront- ség. í bizottságok felei osségérőil be- A népfront elnöksége meg- f szélt. állapította, hogy a népfront és — A békemozgalom azért nem érte el régi eredményeit, mert az alsóbb szervek keve­set törődnek ezzel. Ha a köz­ségi népfront-bizottságok fel- adg/tairól esik .szó, a béke meg óvásának propagandáját leg­utoljára említik szinte minde­nütt. Ebben szükséges válto­zást' elérnünk. A vita résztvevői megálla­pították, hogy a nagygyűlé­sek és más demonstratív ren­dezvények kevésnek bizonyul­nak. Szűkebbkörű, kisebb be­szélgetéseket, műsorral egybe­kötött béke-esteket kell szer­vezni, népszerű nyelven ismer­tetni a tudomány mai ered­ményeit és annak békés fel­használását. Helyes, ha az elő­adói csoport mellett az elnök­ség tagjai is gyakran tartanak majd előadásokat. Különösen a tanácsok különböző szintű szerveinek kapcsolata jó ala­kul. A tanácstörvényben biz­tosított lehetőségek azonban még nincsenek kellően ki­használva. Az előterjesztés és a vita több helyes javaslattal élt A jövőben a népfront fi­gyelemmel kíséri a tanácsta­gok beszámolóit és fogadó­óráit, az erről szóló értesítést is innét kapják meg a tanács­tagok. Az elnökség helyesnek véli, hogy a tanácstagok be­számolóinak megtörténte után a népfront bizottságai értéke­lő jelentést készítenének a legközelebbi tanácsülés elé. Több támogatást kell adni a tanácsi állandó bizottságoknak is. A népfront-bizottságok rendszeresebben kívánják tá­jékoztatni majd a tanácsok a* a dolgozók véleményéről, problémáiról. Az élnökség beható vita után mindkét előterjesztést, a kiegészítésekkel együtt elfo­gadta. NSÜBMPI MISST! Vasárnap délután. A jégvirá­gos ablakok mögött korán gyűl- nak ki a fények, vastag hófel­hők úsznak a város felett. Vé­kony harisnyában, pirosifi láb­szárral és pisps orral csinos kislányok és kifényesített ci­pőjű fiúk sietnek végig az ut­cán. A kékfedelü könyvek, a gyárkapuk, a hivatalok ajtói nőst zárva vannak. Szórakoz­ni mennek a fiatalok. Hová? Nézzünk körül a várfisban! a MECSEK. Tudvalevőleg itt található a pécsi feketekávék királya. Ez csábítja az ínyen­ceket, és — most meg lehet ál­lapítani — ezeknek nagyrésze legalább is a harmadik X-en túl van már Azért akad egy­két ifjú is, jólszabott nadrág­ban üldögél a kis asztal mel­lett, felhörpinti a feketét, hall­gatja kicsit a zenét, elcseveg a „haverokkal” — aztán elballag. HULLÁM. Lány és fiú ki­csípve (a hidegtől is!) lepakol­nak a ruhatárban és helyet foglalnak. Zene, fenyes parkett, zümmögés, hangulatos világí­tás, össze ború ló párok — a lány «* a jva csillogói ccmmíl rtér­nek egymásra. Táncolnak, ne­vetgélnek, aztán isznak, de nem sokat, mert két kicsi üveg sör is már egy huszas. Csak éppen annyit, hogy ki ne száradjon a torkuk. Ehhez jó lenne a szörp is, de hát... PANNÓNIA. A bárban csak kilenckor kezdődik az élei, s az óraütéskor valóságos karaván indul meg az étteremből befe­lé. Itt is a szerelmespárok van­nak többségben, meg herva­dozó nők. akik — harsány ne­vetések közepette ugyan, de — a fiatalságukat siratják. Meg magányos férfiak, korosabbak és fiatalok. Egy asztalnál hú­rom ifjú szapoTÍtgcitja az üres üvegek számát és a csikkekét a hamutartóban. Amolyan kró­nikus szalmaözvegyek. Nézik a parketten forgó táncotokat és a lábuk-kezük, alighanem aka­ratuktól függetlenül ütemesen jár a zenére. Az asztalon sza­porodik az üveg meg a cigaret­tarég, a szemükben a csillogás és az arcukon a mélabú. Pel­mérő oldalpillaniásókat vetnek a fiatalságukat sirató hölgyek­re. aztán — ülve maradnak. A pulthoz pgy-ogy fytúrna» dég járul, lenyel egy konyakot, unottan körülnéz és távozik. A zenészek fáradhatatlanul ját­szanak, a párok fáradhatatla­nul táncolnak — mások fá­radhatatlanul unatkoznak. Míg végül eltelik a vasárnap. Tikász, meg a többiek A vasárnap másutt is eltelik. Csak másképp. A diákok már kettőkor, alig hogy lenyelték az ebédet, nekilátnak cipőt pu­colni, hajat fényesre kefélni, nyakkéndőt kölni. Háromkor kezdődik az össztánc a KISZ- kultúrotthonban. A zenekar a Bohém rázendít és a. kissé ve­gyesen öltözött társaság tán­colni kezd. Középen az elma­radhatatlan majomsziget, meri általában mindig sok a fölösle­ges fiú. Amikor a zene vadabb lesz, a társaság is „belejön ", Ferenc, á tánctanár azonban nagy rutinnal és rendkívül jó szemekkel rendelkezik, tehát az ilyen belefeledkezések nem élnek meg hosszú kort. A tör^s- tagok között is akad eny-két lelkes ember, így a „Tikász”, aki azonban most illedelmesen, megrendelésre jár csak el eay „melegítő" figurát. Ritkán tör­ténik meg, hogy valakit ki kell­jen tenni a „fejtetősen” tánco­lok körül, de ilyenkor sajttál- korás ide. szít oda, szigorúnak kell lenni. Már „rrt\ n többiek Q)ÍOtt ÍS. Vem a szerelmesek táncai A KPDSZ kultúrotthonban négykor kezdődik a diákössz­tánc és ennek végeztével a táncest, amelyen már az „idő­sebb korosztály” is megjelenik. A kis vaskályhák kellemes me­leget árasztanak az előtérben, ahonnan az otthonos, szép tánc­terembe jutnak a vendégek. A mennyezeten fényfoltocskák úsznak, s a tompa világitású ‘ -sínben t"-- nno„ck n, tánco­lok. A különleges világítást er/y-egy üveglapocskákkal bo­rított, lemezjátszón forgó gömb szolgáltatja, amelyet piros és kék lámpákkal világítanak meg. Ettől kapja a terem azt a sajátos hangulatot, amely­nek nyilván nagy szerepe van a törzsgárda kialakulásában. A ' /\T A % -p "m / - r ~ •» ■’ ff *f\yj/u J,4 Hermann táncmesternél és ez látszik is az egységesen szép ' - cmodoron. A fiúkon vasalt ruha. lehető­leg sötét és nyakkendő, a lá­nyok pedig szolidan csinosak, nersze, azért a divat szerint. Sok végzetes ismeretség is szö­vődött itt. de a séta meg a randevú már kívül zajlik le. Akik ide járnak, a táncért jön­nek, „imádnak” táncolni, hi­szen a tánc a legjobb ssórako- -ások eci/ike Es a táncmester a cast'rek! — szerint a mai táncok nem a szerelmesek — az ifjúság táncai. A törzs­tagok közül csak Ancsát említ­sük meg, akinek álmatlan éj­szakát is okozott, hogy „kiír­ták az újságba”, pedig életé­ben először volt a Gyöngy­virágban, s a régi és egyetlen udvarlója miatt ment oda, aki zenész. Ancsa majdnem mindig itt van, nagyon szeret táncolni és biztos, hogy nem megy töb­bé a Gyöngyvirág tájékára sem.., Nva’-t-endők a ruhatárban A Városi Művelődési Házban, amelyet egymás között csak Dokinak becéznek, már zsúfolt a terem. Átlag minden szom­baton és vasárnap 3—400 ven­déget fogad az ajtóban Fellner László (akit nem lehet meg­előzni a köszönésben) és a fe­lesége, a tánctanámő. Ezen kí­vül a ruhatárban tanyázik, minden eshetőségre készen tíz darab különféle nyakkendő, mért nyakkendő nélkül nem jö­het be senki. Egyre keveseb­bet kerül elő a tartalék a pult alól, ami azt jelenti, hogy a fiúk most már indulás előtt, úgylátszik, belenéznek a tü­körbe. A zenekar élvezettel és fia­talos lelkesedéssel játszik, pe­dig két „öreg bútor” is helyet foglal benne, egyik (Sardi Gé­za) a zongoránál, a másik 'Bi­schof János) a dob mellett. Marton György és Zolfvfatj Kál­mán a szakszofont és a pisztont kezelik. Egy édesbús dal hang­zik fel — „Gézi bácsi” szerze­ménye — aztán belecsap a do­bos és rázendít jódlizva: Bei der blonden Kathrein! Majd a Cseresznyevirágzás jólismert dallama kígyózik a pisztonból a terem fölé. Egy * fekete fiú. aki olyan görnyedt, mintha ki­lencven év nyomná a vállát, rángatózni kezd, magával von­szolva szőke partnerét. Fellner- né szerint mindig a lány a hi­bás, és most is úgylátszik a lány szavára, a fiatalember megcsendesedik. A szőke kis­lány Martimossy Teri, öt éve jár ide, tehát a „legöregebb” törzstagok egyike. Hogy miért szeret idejárni, csak három szóval mondja meg: jól érzem magam. Igen, itt törődnek a vendégekkel, itt oftho**.-*,--. érezheti magát mindenki, aki ezért jön ide, és azért, mert táncolni szeret. m T^assan este lett. A jégvirá­gos ablakok mögött kialszanak a fények. A meleg, világos ter­mekből a jeges utcára kúsznak a rumba, a lágy tangó hantjai. Szórakoznak a fiúk, lányok, ki így. lei úgy. S hogy melyik ér többet, eltűnődhetnek otthon a paplan alatt, amikor elhal a zene, kialusznak a fények és sötétség borul a városra. ITAT,LAMA ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents