Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

4 NAPLÓ 1958 JAW;** m Védekezzünk a {agyártalom eilen ! A fagryartalom tulajdonképpen a test szöveteinek megfagynia. A nagy hidegben a vérerek ösz- szehú lódnak és ezért az egyes testrészek vérellátása elégtelen­né válik. A fagyás elsősorban a szivtől távoleső végtagokat és kiálló, fedetlen testrészeket <orr, fül. arc,) fenyegeti. A fagyás okozta elváltozásnak — az égési sérülésekhez hasonlóan — három fokozata van. Legenyhébb az első fokú fa­gy ás. melynél a bőr vértelenné, fehérré válik, majd megdázzad, viszket fájdalmas lesz. A má­sodfokú fagyásnál már nehezen gyógyuKT sárgás hólyagos lesz, a fagyos testrész pedig kékesre szlnezödlk. A harmadfokú fa­gyás igen súlyos szövetelhalás­sal Jár, a megfagyott testrész érzéketlen lesz, elhal, lelökődlk. A nagyobb fokú fagy ártalmak is lassan gyógyulnak, fájdalmasak, évek múlva Is könnyen kiújul­nak. A súlyosabb fagyás pedig egész életünkre nyomorékká te­het, azért gondosan védekezzünk a fagyártalmak ellen. Hideg időben ruházatunk bő, meleg, lehetőleg többrétegű le­gyen, mert a ruházat és a test közötti levegöréteg — hőszigete­lőként — megvéd az erőt lehű­léstől. Mindig csak akkora ci­pőt és kesztyűt viseljünk, amely­ben kényelmesen mozoghatnak végtagiatok. A szűk lábbeli és kesztyű ugyanis elszoritja, aka- dálvozza a vérkeringést és elő­segíti a fagyást. » Erős hidegben viseljünk fülvé­dőt, vagy fülre húzható sapkát. Átázott cipőben vagy izzadt ned­ves lábon még fagypont fölötti hőmérsékleten Is keletkezhet fagydaganat. Ezért hidegben fo­kozottan védekezzünk a láb iz­zad ás a ellen. Testrészeink moz­gatása, dörzsölése, általában a vérkeringés javítása a legjobb védekezés a fagyás ellen. Báranya megyei Közegészség­ügyi Járványügyi Állomás Hasznos kezdeményezés Nemzetiségi tanfolyamof tartottak Szombathelyen Budapesti tudósítónktól) ■lék: getk vezetőit és kultúrmunfcá- sait. A tanfolyam ugyanakkor sze' csak az első lépés lesz ahhoz, ret" hogy nemzetiségi községeink most beszámolni a bars- gazdasági, társadalmi és kul­Olynn eseményről tesen minden előadást vit; követett, ahol a résztvevői felvethették piroblémáika' kérdéseiket. Ezen az esten eg' Vietnamról szóló élménybe-1 nyai olvasóknak, amely a nie- turális életében megvalósítsuk számolón és egy filmvetítése •«e több ezernyi nemzetiségi _ a lakosság sajátos adottsá- vettek részt a hallgatók. (Na- lolgozóját egészen • közelrő' ér-f gait, szokásait, fejlődését fi­dekli. A Vas megyei Tanács múlt év novemberében olyan határozatot hozott, hogy -esze kell hívni a nemzetiségi köz- >égek tanácsvezetőlT, iskola­év kultúrotthon igazgatóit, össze kell hívni őket és egy nagy, többnapcs konferencián gyelembe véve — a pártnak és a kormánynak a marxizmus— leninizmus elvein alapuló nem­zetiségi politikáját. Eddig en­nek érdekében keveset tünk. Csak a felszínen zogtunk, amikor a nemzetisé­gi fesztiválokat rendeztük. megismertetni velük a nernze- vagy egy-egy nemzetiségi kul tiségi politika legfőbb elvi túrcsoportot támogattunk. A kérdéseit és gyakorlati tenni- tanácsa és kultúrmunka eddig valóit. Az elhatározást tett is nagyrészt nélkülözte a mar­követte és január 13-án meg , kizimus—leninizmus szeliemé- nyüt Magyarországon először fről áthatott gyakorlatot. — A a nemzetiségi községek veze- jtanfolyam célja, hogy az ott ■ őrnek tanfolyama. Nemcsak a | kapott elvi és gyakorlati út- Vas megyei községekből jöt-.mutatás nyomán felszámoljuk tek azonban tanítók és ta- a nacionalista és soviniszta nácselnökök, meghívták a Za­la megyei nemzetiségi közsé­gek vezetőit is. Igen érdekes gondolatot fej­tett ki Horváth Sándor, a Vas megyei Tanács vb-elnökhelyet- tese megnyitó beszédében. Ér­demes ezeket a gondolatokat itt is lejegyezni: — Nagy adósságot törlesz­tőnk a tanfolyam lebonyolítá­sával, mert a felszabadulás óta még egyetlen ízben sem hív­tuk össze a nemzetiségi közsé­Emlékek, vagy fontos építőanyagok ? Meg kell hagyni, nagyon szépen meg­építették a kesztyű- gyári bölcsődét. A környéket uraló emeletes épület a Baranya megyei Építőipari Válla’at do'gozóinak keze­munkáját dicséri. A Egy csomó gerenda, állvány, néhány ta­licska, műkőlépcső, erké'yrács, deszka, palló, drótok és még sok más, amit csak úgy ottfelej­tettek. Avagy talán azért hagytak ott mondjuk a meglé vöket meigieszi a rozsda?) Lábrácsr is szükség lehet még, hisz ahova annyi gyerek jár évek alatt elkopik az új,»» Vagy ha mégsem mozaiklapokat, féltő szeretet és p kis nebulók bizo- hogy a régieket pó- gyerekekről való nyára évek múltán tolhassák. És a# önzetlen gomdoske kályhacsempék is das indította me arra lesznek jók, hogy kijavíthassák velük a vadonatúj cserépkélyhákat? — Még talán az er- kélyrácsnaik is hasz nőt veszik, ha is hálásain emlékez­nek majd azokra, akik itt valóságos mesebirodalmat emeltek nekik. Félő azonban, hogy más emlék is ma­rad a gyerekeikben. az építők szívét, ak­kor jó volna ezeket az anyagokat el­szállítani. Mielőtt ezt valami buzgó magámépí fcező meg nem teszi.; » eszméket, fe’számoljuk a fal­vak gazdasági és kulturális el­maradottságát és a nemzetisé­gi lakosságot fokozottabb mér­tékben mozgósítsuk a szocia­lizmus építésében való részvé­telre. A tanfolyam ideje alatt Szombathelyen tartózkodtak a nemzetiségi szövetségek főtit­kárai Is, Ogns/enovics Milán a délszláv, dr. Wild Frigyes a német és László Mária a ci­gány szövetség részéről. Érdeme* leközölni a tsn­ramját Is. Az első napi meg­nyitóbeszédek után került sor Kováos Péternek, a művelő- > désügyt minisztérium nemzeti­gyon helyesnek mondható ez a közbeiktatott program, ugya­nis a sok előadás után jó egy kis kikapcsolódás.) Másnap aztán tovább foly­at-* tatódott a „kikapcsolódás”. A mo~ tanfolyam résztvevői felkere­kedtek és látogatást tettek Horvátzsidányban, ahol bemu­tató tanításon vettek részt, el­beszélgettek a tanács vezetői­vel, azonfelül elmentek a mű­velődési otthonba is. Az ötödik napon külön elő­adást tartott a tanácselnökök részére Horváth Sándor, a Vas­megyei Tanács vb-elnökhelyet- tese, „A tanácsi munka mód­szereiről” címmel, s külön a kulturális vezetőknek Farkas László, a Vas megyei Tanács? Művelődési Osztályának veze- • tője „A tömegszervezeti és| kulturális munka módszerei­ről” beszélt. Délután még egy referátumot hallgattak meg a tanfolyam résztvevői, melyet Gráf elvtársnő, a művelődés- ügyi minisztérium munkatársa tartott a nemzetiségi nyelvok­tatás problémáiról. Az utolsó nap délelőttjén in- terpellációs napot rendeztek. A tanfolyam résztvevői köz­érdekű dolgokban intéztek kérdéseket a szövetségek fő­titkáraihoz, s két megye veze- ] tőihez ségi osztálya vezetőjének elő­adói beszédére, melynek cí­me „Nemzetiségi politikánk főbb elvi kérdései” volt. Ez- ntór'kitepoirtt; bébízanyoso Nem lehetne valami ha- —■ ■ fii ............- sonlót ren­de zni Baranyában is? Az -u' után ismerkedésig estet reav- dott az is, hogy járható és he- deztek. Másnap délelőtt dr. Fo- irányba visz. Baranya me- dor Henrik beszélt a nemzeti- gyében szintén sok nemzetisé gi lakik, ezért nagyon helyes­nek tartanék, ha a Baranya megyei Tanács is követné a ségek töntónelmi kialakulását ról, majd délután ismét Ko* rács Péter tartott előadást __ Nemzeti ségi politikáink ered- Vas'megérték"példáját, ményei” címmel. A következő napon a legszorosabb gyakor­lati kérdésekre tértek át En­nek kapcsán a Zala megyei Tanács vb-elmökhelyettese, ár. Hadnagy László beszélt. Elő­adásának címe: „Nemzetiségi községeink gazdasági, kulturá­lis és politikai helyzete a múlt­ban és a jelenben”. Természe­Erről beszél Ognyenovics elvtárs is, a Délszláv Szövetség főtitkára és még azt teszi hozzá: — A magunk részéről j— ahogy Vas megyében is tet­tük —, Baranyában is minden segítséget, és támogatást meg­adunk. ő. Gy. nz iRony mbm A Kisiparosok Országos Szövetsége az IBUSZ-ezal kar­öltve lehetővé tette, hogy a magyar kisiparosok tanul­mányútra mehessenek Cseh­szlovákiába. összesen hatvan­négy magyar kisiparos vett részt a tanulmányi kirándulá­son, köztük négy pécsi: Ma­gyar Ferenc laka kismester. Járányi Andor bábosmester, Grünwald József asztalosmes­ter, valamint Kulibács Imre, a KIOSZ helyi ritkára, Krokodil a mennyezeten... Most Magyar Ferenc laka­tosmester Ids műhelyében be­szélgetünk csehszlovákiai él­ményeiről. — Nyolc napot töltöttünk Csehszlovákiáiban, — mondja, *— ebből két napot Brünmben voltunk. Igen modemül beren­dezett szállodában, a Grand Ho tel-ben laktunk, ahonnan elindultunk, hogy megtekint­sük Brünn nevezetességeit. Megnéztük többek között a régi városházát, amelynek tornya alatt lévő átjáróban a mennyezetre hat és fél méter hosszú krokodilt erősítettek oda. Ezt a tanács az ott ven­dégségben járt törököktől kap­ta "körű1 belül háromszáz évvel ezelőtt. Ennek külön története is van. Ugyanis a krokodil az egyik napon kiszabadult és veszélyeztette a város lakos­ságát. Akikor hat hentesmes­ter fogta a taglót és a kroko­dilt a nyüt utcán agyonverte. Azután preparálták, kitömték és azóta is ott van a mennye­zeten. ’ Akit máglyán égettek el Ugyanitt a falon egy kocsi­kereket is őriznek. Ennek is story-ja van. A kereket egy brüreni iparos készítette. Ba­rátaival fogadott, hogy olyan kétkerekű tolókocsit készít, amellyel rövid idő alatt Braunból Prágába megy és vissza. Amikor a fogadást meg nyerte, a városi tanács tanács­kozásra ült össze. Kimondotta, hogy aki ilyen rövid idő alatt megteszi az utat Brünn és Prága között az csak olyan ember lehet, aki az ördöggel cimborái. És az akkori szoká­sok szerint a brünml iparost máglyán elégették. Ezek a múlt emlékei, amelyek mellett bennünket pécsi iparosokat el­sősorban a régi cseh kézmfl- vesipar alkotásai érdekelteit, mint például a brünni város­háza kovácsolt vasból készül; pompás kapuja. Mozi a szállodában Két napi brünni tartózkodás után Prágába mentünk, ahol a 7 emeletes Flóra szállodában szálltunk meg. A szállodának saját mozija van, az első eme­leten pedig éttermek működ­nek. Feltűnt az, hogy a cseh fővárosban milyen nagy az idegenforgalom. Itt hét nem­zet fiaival találkoztunk a szál­lodában. Volt köztük hindu, néger, kínai, lengyel is. Néme­tül beszélgettünk velük és na­gyon jól megértettük egymást. , Igaz az a mondás, hogy ..arany Prága“. Mert a régi időkben az épületek vakolatá­ba aranyport vegyítettek. Egyik templomának teteje cserépből készült, amelybe; szintén aranyport vegyítettek. A „fekete toronyban“ Megtekintettük a Hradzslnt és az óváros érdekes, régi épületeit, sok-sok templomát. Feltűnt nekünk, hogy a csehek miAden várat, minden műem­léket újjáépítenek. Fent a várban a ,fekete toronyban’’ — amely most az újjáépítés után fehérré, vált — volt be­zárva egykor Mátyás király. 60000 viltanyégö Megtekintettük a várat, a királyi palotát, a spanyol Un­met, amelyben 60 000 villany­égő világít. Jelenleg is itt tartják az országgyűlést és itt volt felvavatalozva Zapotoc/ki az elhunyt köztársasági elnök. Érdekes, hogy Zapotoczkl nem itt lakott, hanem a vár kü'ső részében egy kis házban. Éle­tében ftze'ésének ötven száza­lékát a vér és a régisének res­taurálására ajánlotta fel. Megnéztük a katedráiét is, amelyet az 1940-es években fejeztek be. Itt van a királyok temetkezési helye és, ugyan­csak itt őrzik az egykor] cseh királyok ékszereit is. A temp­lomiban most készítik az „Arany Prága“ című filmet. A katedrát:« tele van fényszórók­kal, kábelekkel. István király kardja Megnéztük a kincstárat, amely a katedráikból nyílik. Tele van arannyal, ezüsttel, drágakövekkel és hegyi kris­tályokból készült ereklyetar­tókkal. Sok magyar vonatko­zású Is van közöttük, mint például a magyar István ki­rály kardja, amelyet a püspök nek ajándékozott. Ez régi ko­vácsolt kard, elefántcsont nyéllel és világos zöld bársony tokkal, drágakövekkel kirak­va. Szép a terem, amelyet Ulászló építtetett gótikus stí­lusban, Érdekes, hogy a köz- társasági teremben választják meg a köztársasági elnököt, ott, ahol a múltban a királyo­kat iktatták be, A másik ér­dekesség pedig az, hogy a te­rem mellett lévő toronyszobá­ból indult el a 30 éves há­ború. A várban van a könyvtár. Itt őrzik a legkisebb könyvet, amely 7 milliméter magas. 5 milliméter széles és 4 millimé­ter vastag. Tartalmát csak na­gyítóval tudtuk elolvasni. 850 éve* óra Meg ki illettük a réc;; város­háza óráját, amely 850 éves és m áiság. Baranyában ? Puding-bemutató a Csemege- boltban A budapesti sütőporgyárból héttagú, szakemberekből össze­állított küldöttség látogat el hétfőn városunkba. Az inyenc­: "' ' x i ,-r.ie «’ ban különféle leveseket, leves­tésztákat mutatnak be. A ké­szítményeket a helyszínen fő­zik é= n vendégek meg is -z'el- be-'k. Ugyancsak bemutatják a különféle puding-porokat, el­készítve. ízesítve, hogy segítse­nek a háziasszonyoknak. Tűzifát szállít Jugoszlávia Baranyának A pécsi, siklósi és mohácsi TÜZÉP-fiókok az utóbbi he­tekben jugoszláv tűzifát hozTak forgalomba. Néhány hét alatt összesen 1250 tonna fa érke­zett. Minősége jó és akinek jut belőle, nem panaszkodhat, hogy nedves. Még várnak a közel­jövőben jugoszláv tűzifát a me- cye TÜZÉP-telepeire. Kirándulás! Hógolyózás! Bódii- zás! A Leöweu Klára és a Nagy Lajos Gimnázium KlSZ-szerve- zete vasárnap nagy kirándulást tervez a Mecsekre. A tanulók délben egy órakor gyülekeznek a Széchenyi téren és innen In­dulnak a Dömörkapuhoz, ahol hógolvózással, szánkózással töl­tik el a vasárnap délutánt, ter­mészetesen pedagógusok fel­ügyelete mellett. „Ami a Szilveszterből kima­radt" Vidám kabaréestet rendez a Pécsi Nemzeti Színház hétfőn este fél hat és fél kilenc órai kezdettel, „Ami a Szilveszter­ből kimaradt” címmel. A vi­dám esten fellép a pécsi rádió Gong-együttese, a Gong-tánc- zenekar Kész József vezényle­tével és a nemzeti színház Is­mert művészei. Bvrol-évre több kesztyű exportra A Pécsi Bőr- és Kesztyűkon- fékció KTSZ évről-évre növeli az exportkesztyűk gyártását. Tavaly még csak 74 ezer párat szállítottak Svédországba, Ang­liába, idén már 100 ezer párra emelik az export-tervet. Az el­képzelések szerint két-három év múlva az üzem már 200 ezer pár kesztyűt exportálhat szobrokkal övezett. Minden: órában a halál meghúzza ai toronyban lévő kis harangot; és fejével int a többi szobor: a zsugort, a részeges, és a pol-i gár felé. Ezek fejükkel vissza: intenek, hogy nem mennek. F/ idő alatt a felső részen ki-: nyílik két kis ablak és elvo-: mil a 12 apostol. Azután ai kakas kukorékol egyet. Jel­lemző, hogy valamikor milyen ügyes órásmesterek dolgoztak Csehszlovák! ában. Hol a kisipari — Bennünket a kisiparosság helyzete érdekelt legjobban. De amerre csak megfordul-: tunk, kisiparossal nem talál-; koztunk. . Addig kutattunk, míg találtunk egy idős kárpi­tost, aki házról-házra járt, hogy a lakosságnak javító és szolgáltatásokat végezzen. El­beszélgettünk vele és elmon­dotta, hogy az iparosok java része már beolvadt a szőveV kezetekfoe, állami vállalatok­ba, helyi iparba. Ez a magya­rázata annak, hogy önálló kisiparos — kivéve az időseb­beket — Csehszlovákiában már alig van. Az önálló ipa­rosoknak nincs semmiféle szervezetük (KIOSZ, ipartes­tület. vagy iparkamara). Szer­vezetük csak a szövetkezeti iparosoknak van és magáno-i soknak iparengedélyt mini nem is adnak. Megtudtuk tő j le, hogy Csehszlovákiába | azért nincs szükség a magún | kisiparosokra, mert az ország x nak fejlett gyáripara van. — | fejezte be nyilatkozatát M | gyár Ferenc iakatremester. j Pusztai József Nagyfeszültségű szigetelők Indiának A Zsolnay Porcelángyár mér három éve exportál nagyfe­szültségű delta szigetelőket In­diának a Transelektro vállalat útján Három év alatt összesen. S0 ezer szigetelőt szán tottak Indiába Idén — egy év alatt — S0 gzer szigetelővel segítik elő az indiai nagy villamosítási -erveket. Korszerű körzeti iskola Olaszon Az 1958-as iskolaépítő«' terv; ben szerepel az olaszi körzeti iskola, melynek építéséi már megkezdték. A korszerű lto'a négy tanteremmel épü< Költ­sége a mellette épülő pedagó­gus lakással együtt 1 millió 250 ezer forint. A körzeti isko­lába elsősorban a helyi gyere­kek járnak, de a környező fal­vakból ide jönnek majd a felső tagozat tanulói. Korszerűsítik a földművesszö­vetkezeti boltokat A pécsi járás földmű", es«zö- vetkezetei korszerűsitik d bol­tokat. Szabadszentk rál.von ‘>60 ezer forintos költséggel korsze­rű vegyesbolt épül. melyet a tervek szerim április négyig átadnak rendeltetésének. Szent- lőrincen az italbolt pultját cse­rélik ki olyanra, mint amilvcn a pécsi Elefánt söntésben van. Bükkösdön cukrászda nyílik, mely a második lesz a járás­ban. Ezenkívül Magyarsarlós kap új boltot, ha a tagság anyagilag hozzájárul és Cáré­ban tervezik a bolt korszerű­sítését a közeljövőben. „Újjászületik” a Dömőrkapni turistaház Korábbi terveket valósítanak meg a dömörkaput turistaház- ban. A termek ú) színt kaptak, beállították már a Zsolnay cse­répkályhákat és ú) csillárok szórják a fényt. Valamennyi háziipari készítmény. Sokan felkeresik a turistaházat, fci melegedni, ki pihenni. Jelenleg is tizenegy panziós vendég tölti szabadidejét a Mecsek egyik legszebb vidékén. Négytalálatos lottó szelvény A szerencse most sem kerül­te el a pécsi körzeti lottó iro­dát. Egy négytalálatos szel­vényt találtak, melynek egye­lőre csak a számát ismerik: 2,043,551 és azt tudják róla. hogy a komlói OTP-fiók hozta forgalomba, A szerencsés nyer­tes 80,618 forintot kap, mert az országban összesen 28 négy- találatos szelvény akadt. Több Emenlhalit gyártanak A Baranya Megyei Tej­ipari Vállalat az üzemi fel­dolgozás korszerűsítése és a kapacitás növelése céljából új gépeket helyezett üzembe. Az egyik gépet, melyet « csehszlovákiai Skoda-gyártól vásároltak és 5000 Utóra tel­jesítményű, a szigetvári üzemben szerelték fel. A má­sik gépet, amely PhönLt- gyártmányú (NDK), a bács- bokodiak kapták. Mindkét gép lemezpasztőrözö és mint­egy 25—30 százalékkal növel­hető vele a kapacitás, illetve ennyivel csökkenthető a lei- dolgozási idő, aminek külö­nösen a melegebb hónapok­ban van nagy jelentősége. Á gépegységek a legteljesebb mértékben kielégítik az igé­nyeket. megfelelnek a foko­zott követeményeknek. Külföldön egyik legkere­settebb tejtermék az Einen- tháli sajt. Éppen ezért a vál­lalat egyes üzemeiben, V‘(- lányban és Bólyban — ki­sebb átépítést végeztek és át­szervezték az üzemet únV- hogy januártól kezdve na­ponta 8—S, februártól pefN már napi 10—11 darab 80— 90 kilós súlyú sajtot készít­hetnek, A villányi üzemben most folyik az EmentháH ér­leléséhez szükséges fflfőftú- rendezés rfis a sajt tárolásához elengedhetetlen állványok készítése

Next

/
Thumbnails
Contents