Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

195SJ .TANTOR 25 NAPLÓ & (Ij halas’avak épülnek Baranyában A baranyai állami gazda- iigok az utóbbi években több mint háromszáz holdnyi terü­leten építettek halastavakat A Bikali Állami Gazdaság­ban tavaly készült el egy 150 holdas halastó. Most egy Újabb — majdnem száz hol­ies — tavat építenek a gaz- iaság egyik vizenyős legelő­ién. Ezt a halastavat tavasz­mi népesítik be. ^Halastavat építenek a Ke- pnenlígeti Állami Gazda- Sióban is. A Dráva egyik holtágát alakítják át erre a célra, ami annál is könnyeb­ben történik, mert körül nem kell töltést építeni. A tavat, melyet egy gáttal két rész­re osztanak, csatorna útján a Dráva táplálja majd vízzel. A 140 holdas medernek je­lenleg csak kis részén van life, a többi területet erdő és Híd borítja. A fákat most ki­vágják, s megtisztítják az toész holtágat a nádtól és a Sástól. A tó egyik részét ez Ét tavaszán üzembe helye­zik Úgy hogy ott, ahol ma méq erdő áll, a nyáron már halak lubickolnak. Megyei műszaki könyvtár létrehozásáí Ítélet szorgalmazza a MTESZ j a csertetői gyilkosok ügyében Hazánkban az ipar t’ejleszté- A MTESZ pécsi intézőbi- hét. A könyvtár jelentőségévé #se az elmúlt évtizedben íelül- zottsága éppen ezért elhatá- t , rozta, hogy erejéhez mérten Jmuft minden megelőző idosza- támogatni fogja egy megyei Jkot. Pécs és Baranya megye műszaki könyvtár fe’állitásá- é Ipara, bányászata is hatalma- nak gondolatát. Pécsett is és mert egyeben jól sikerült ú fsat fejlődött. Ennek az alap- a megyében is minden bizony- tás vasy ta’á'mány, amely f __um™ nyal örömmel fogadják e hírt szakirodalom ismereteinek V Még 1937-ben történt, hogy i Csertetön eldördült a csendőr­svető politikai és gazdasági a műs2aki sza,kemberek. Je 1 változások mellett előfeltétele lenleg ugyanis az a helyzet, nem all arányban ez az öí’ J soriűz, mely három halottat és szeg, még akkor sem, ha túr f sebesültet köveiéit. A vizs­i gálát a következőket állapí- I tóttá meg: Hegedűs Dániel ^csendőr őrsparancsnok utasí- Sfásl adott a járőrnek — mely- r nek parancsnoka Noé János, juk, hogy takarékossági rend szabá'yolcra kényszerű Hír’ f volt a műszaki értelmiség és hogy a szakmunkások számbeli gya­rapodása és tudásának gazda­godása is. A tudomány és a technika kapcsolatának ki- fejlesztése azonban nélkülöz­hetetlen ahhoz, hogy az ipart korszerűvé tegyük, hogy ész- ízerűen, gazdaságosan termel­őink. Ma már nemcsak a ku­tatóintézetekben dolgozó, ha­nem üzemi mérnökök, sőt a szakmájukban előrehaladni kívánó szakmunkások sem nélkülözhetik az alapvető szak­könyveket, a legújabb kutatá­si és üzemi eredményeket is­mertető folyóiratok tanulmá­nyozását. dacához szakkönyvekre, vagy szakfolyóiratokra lenne szük­ségük, ezeket az üzemi könyv­tárakban nem találják meg, csak a budapesti országos mű- s ehhez a megy« könyvtár ve- tel6ket azonban a le jtő , úton szald könyvtárat vehetik igénybe. Ez pedig a nagy tá zetőinek meeértő támogatás máris biztosítva van. A megye' vo'sá,g miatt csak nagyon rit- műszaki könyvtár létesítésén-»’ kán lehetséges. A helyi mű­szaki könyvtár létesítése eze­ken a dolgokon sokat könnyí­tene, bár egycsapásra nem ol­dana meg minden prob’émát, nem teljesülne minden kíván­ság. Ismét síim kerül a „Játék és valóság“ minden héten ked­den és szombaton a Nevelők Házában eüy kis beszé'getés­Nyugdíjas pedagó- Iáról az ő képe néz ják be február 4—£ fusok jönnak össze a jelenlévőikre böl- —7-én az Ifjúság' csen, melegen. Színházban a „Já­A meg-beszé’éseken ték és valóság” cí­kívül klubestek szó- mű Tito Strozzi de- nek elkészültével aztán rakoztatják őket. — rabot, amely az ősz re. Hosszú eveken Rendeznek szerzői előadáson nagy sí­ét á'ltak a tábla, a esteket, amikor a kert aratott. A da- régen megírt ver- rab két szerep’őj sek, novellák ke- Horváth Erzsébet tanítónő és Hajna Ernő tanár, az Iro dalmi Színpad tag­ja és vezetője. A" előadások bevételé* Padok előtt, s jól­esik most már nyu­godtan emlékezni a munkás napokra, a élmény éltre. A «Kidösebb nyugdí­rülnek elő s saját szerzésű nótáik vi­dítják fel az arco­kat, simítják el a las Miháyfíy Jó- vonásokat. 2sef, 86 éves. a leg- De örü’nok akkor az egyed-ü’álló, tá- Bzorgalmasabb, leg- is, ha a fiata’ok szó- masz nélkül élő, be- Powosa-bb klubláto- ra'koztatjáík őket. Az teg, nyugdíjas p?- gató. a Neve1 ők ő örömükre és meg- dagógusoknak aján Háza klubjának fa- segítésükre mutat- lőtték fel. fogják. Azt szeretnék, ha < A megyei műszaki könyvtár sokoldalú támogatás eredmé létesítését kezdeményezők reá- nyeképpein legfeljebb egy év i | Miskolc, Debrecen Sztálin város, stb. után az or­lis utat keresnek, de nagyon mij|va örü’nének annak, ha a lehe- őségek fe’ü’múlnák elképze­éseiket. Első lépésként a pé- szág harmadik, de talán leg- si űzetni, főiskolai, intézmé- gyorsabban fejlődő városábar nyi könyvtárakban fellelhető műszaki könyvek és folyóira­tok központi kartoték-rend^ze- -ét szeretnék létrehozni. En­mód >sz annak e' döntésére, hogyi* milyen összetételű legyen a? < J is létrejönne a műszaki könyv tár. János a kórházban halt bele sérüléseibe. A »«* VÍcS7/Afo*,|1,1,f. a> csendőrök azonban ezzel nem elégedtek meg, hanem puska­tussal, szuronnyal több tünte­tőt megsebesítettek. A bíróság január 23-án tár­gyalta a négy volt csendőr gyérével jön létre, sokszor' * tagjai pedig Siklósi Mátyás és ügyét és január 24-én hirdetett sam behozhatja ezt az összeg? Ben kő Jáno« csendőrök vo’tak azok a szakemberek, A könyvtár fenntartásába V—,t hogy minden eszközzel tar- akiknek kísérleteiknek vagy ezenkívül számíthatunk az o>- tózíássák fel a tüntetőket. A üzemi problémáiknak megöl- száeos műszaki könyvtár á' i csendőrök a szabolcsi temető­landó segítségére is. J,nél a szurdokban talá'koztak a Az elképzelek szerint ; ,(8—700 főnyi tüntető tömeggel, műszaki könyvtár a megye járőrparancsnok könyvtár kereteben mukodm ) CSÁmsra szói,totta fel a tűn­ném tudtak a felszólításnak eleget tenni. F.kkor dördült el a csendőrsortűz. kezdeményezői biztosak ab-i bam, hogy kezdeményezésük^'(i A vizsgálat megállapításai a mérnökök, technikusok 11 szerint hét lövést adtak le. szakmunkások és vállalati ve-i Keller János a helyszínen meg- zetők me'lett a megye párt- é halt. Hegedűs Mihály és Féltig nyújtottak be enyhítésért, tanácsi vezetői is támozatn itéle‘et. Az elsőrendű vádlot­tat, Noé Jánost halálra és tel­jes vagyonelkobzásra ítélte. Hegedűs Dániel egy évi bör­tönt kapott, Siklósi Mátyás Miniét őse öt évi börtön, öt évi eltiltás a politikai iogokM’ és vagyonelkobzás 2000 forlrd’g. Ben kő János bárom és fél évi börtönt kapott, valamin* négy évre eltiltották a politikai o- gok gyakor’ásától és 1000 fo­rintig terjedő vagyonelkobzásra ítélték. Az ítélet nem jogerős, a vád­lottak és a védők fellebbezést Bányász ku'turá’ís serentszem'«? Vasárnap délelőtt 9 óra­kor rendezik meg a pécssza- bolcsl Puskin Műve’ődési Otthonban a Pécsi Szénbá­nyák Művelődési Otthonai öntevékeny művészeti cso­portsainak kulturális bemu­tatóját. A bemutató előké­szület a tatabányai b*-"’ás* kulturális fesztiválra. Mint­egy 330 szereplő vesz részt a seregszemlén, ame'yen színjátszás, népitánc, ének­karok, zenekarok szerepel­nek. A Svejk írójának új műve magyarul országos műszaki könyvtártó’ | induló készletként remélhet " i *^z * ^tű fölött a szarvára . , ... , . .fogyott holdas ekezetu furcsa etéti könyvtár. Mivel az xn i Hasek név magyar fül számá- iuláshoz szükséges felmérése1 ^ra is már jól ismert, de még költségei szakértő munkaer" (inkább szívmelengető, kedves beállításával is legfeljebb 2" (• „íqtySKtA' Utounás, mátkái. $4t" A névtelen leveleket rend- el. Ha elfogyasztható... Ar- tferint kétkedéssel fogadjuk, ról, hogy az ebédlőhelyiség nyai konyhán a bányászokna' ky voltunk azzal a Bakonyán hideg és a roggyant tűzhely főznek. Vagy — az itt felszo1 éhezett levéllel is, amelyben (már többször összedőlt!) csak gálásra kerülő ételadago' *’ üzemi kosztról írtak. Nem füstöl, de nem melegít, — az nagyságát tekintve — ketten rápen ugyanis meggyőződtünk üzemvezetőség tehet. Már rég vesznek meg egy ebédet. A' Tőla, hogy az uránércbányá- orvosolhatták volna ezt a pa- üzem és a vállalat vezetői riaszt és felhívhatták volna az illetékesek figyelmét a panasz­könyvben felsorolt hibák kija­vítására is. Idézünk a panasz- könyvből t— „Ha a kozmás étel a leg- lalat érdekeinek. nyomait, már a délire való jobb ezen a világon, akkor a ^pyérnyi hússzeleteket bún- mai ebédnél jobbat még so­*í0*e ellátása ingyenes és kitűnő. Talán tévedtünk a 'Múltkor, s mégis a levélíróic- van igazuk? ... A bakonyai konyhában még *1 sem takaríthatták a reggeli akik most már ismerik ez ügyet, bizonyára megtaláljá' majd a legjobb megoldási amely egyaránt megfelel c Bakonyán dolgozók és a katársa lett, miközben egy jó- lalathak — hogy vonzóbb le- módú polgári család lányába gyen — „Kynológiai intézet”, szerelmes, s itt be kellett bizo- azaz magyarul: „Ebismerettani nyítania, hogy képes „biztos intézet” nevet adta. Az ipar égzisztencia” teremtésére, űzésének igazolványát pedig a hatóság így állította ki: „Kyno­lógiai intézet elnevezésű bizo­mányi kutyakereskedés”. Az intézet szolgája Csiszek, s könnyen felismerjük benne a későbbi világhíres regényhőst, imény csupán a Svejk-regényt, a szülők által kívánt gyónási ezer forintot tennenek ki, nerr * illetve filmet ismervén, Hase- igazolványt is fel tudta mutat­valószínű, hogy ennek az ősz 'két egykönyves írónak tartja, ni — megtörtént a házasság, zennek az előteremtése kü i holott immár a harmadik köny- Ezután egyszercsak az „Állat- ílSnösebb akadóVolkba ütköz i> évp‘ é! közö!‘ n,k ,A n»Von világ” kiadója, Fuchs úr, arról * y i partján”, s a „Fekete-sárga pa- értesült, hogy saját komoly fo- a derék katonát, aki civi'ben noptikum” című műve után lyóiratában nagyétkű oroszlán- kutyakereskedő volt: — Svej- most a „Vidám állatkert” című gyíkról, részeges szarvasok du- két. kötete jelent meg. hajkodásáról lehet olvasni. S Hasek humoreszkjei oku’ást E könyvben összegyűjtött hu- ezek a hírek megismétlődtek, érlelnek, elgondolkoztatnak és moreszkek azonban nemcsak Leírások jelentek ,meg soha sok enyhülést, felüdülést adnak állattörténetekről szólnak — nem létezett furcsa ' állatokról, az elfáradt szíveknek. Az író i ahogy a címből az ember vél- kosztot kapjak, amit a bakó n^j — hanem az író életéről, illetve életének egy darabjá­ról is vallanak. Talán a pika- reszk-regények laza történet­koszorújából vett epizódokkal tartják a rokonságot ezek a megcsillantott, majd elejtett emberi történetek. Ahogy lapozgatjuk a köny­s olyan mókás történetekről, mint például az emberre kény­szerűéit hamis kötelességérze­tet kicsúfoló megkompolyodott zöldbéka, vagy a kispolgári tár­sadalom hazug erkölcsét csúf­fá tevő erkölcstelen sündiszmó, vagy Oglura, a képmutató és haszonleső kutya esetéről. művészete — különösen, ha meggondoljuk, hogy két-há- romezer esztendős hagyomá­nyai is vannak az irodalomban az efféle állathistóriáknak — megtalálta azt az új hangot, amelyen korának emberéhez kellett szólnia, s ezért monda­nivalója az örök mához, az el nem avuló jelenhez szól, s ez Fuchs úr kétségbeesésében vet, megtudjuk többek közt, ezek írójának végül is felmon- az írói művészet az, ami Ha- hogy az író 1909-ben Prágában dott. seket bizonyára a világiroda­Hasek ezután felesége nevén lom legnagyobb humoristái kutyakereskedést nyit. A vál- közé emeli. H. O. vál '(az „Állatvilág” című népszerű itermészettudományl lap mun bízzák liszttel, tojással, mór- hasem ettünk.” Utóira*: „AJcV ^ával. Az előkészítőben ká- ilyet főz, mindig ilyet egyen!“ jváénak, nem csodálnám kól közbe Bern Tibomé, — ^er{ az nem a legjobb. Bn kiosztom az irodások- "uk. Már az se lehet rájuk o Osztót tisztítanak, ebből lesz A következő bejegyzés ígi c saláta. Nemsokára tűzhely- hangzik: „A mai napon kon re kerül a köretnek való búr- zervbabból készített leves ehe is, amely a ráadás- tétlenül sós és ^valami retteQh\eVeU\, ezüstkészletek az eljárásokon, amelyek bizto­ÄS"““- “ Xi*n,gyoW> ten"ésereí­étvágyú bányászt is. De talán Kaufmann Pál, Schwarci< ma jó az ebéd? Mit főz- Dénes és Sólymos Imre igt ^ a héten? Hétfőn: burgo- foglalták össze egyetlen mon ’ jut Jómmal tótér l*tia. sertéssült, uborkasaláia, datban a kosztról alkotott vé f f Jutalommal tór *es fánk. Kedden: lencsefőze- leményüket: „Egyszer kozmás e 1 ,k, füstölt libahússal, sertés- máskor agyonsózolt, de mindirt 1950-ben meg 9,5 mázsás át- s“Ütel, körtebefőtt. Szerdán: zsírtalan és mindig hideg." . lagtermest arattak búzából. hurka, kolbász, zsírban Ka ennyi a panasz és nen~\ hold árpa 11 mázsát fize- l'íh burgonyával, uborkasalá- is újlceletűek, miért nem■ tör J Jett’ zabból kilenc mázsás át- mákosmetélt. Csütörtökön: tént eddig intézkedés? A pe- J lagtermest takarítottak be. Ta- Ifjtotikáposzta füstölthússal, naszkönyvben nincs egyetlev i y?ly a ÍV2?0/1 -elerí^ a alma. Mire Boros Ivánná bejegyzés sem arról, hogy mi J mázsás átlagot, árpából a j^Vhavezető ezeket elsorolja, tettek a hibák kijavítása érdé ? zabbo^ 14 mázsás átlag­>elébred benne a gyanú: Csak nem panaszkodtak 4 kosztunkra? Ha a Dózsásokéra panasz­Hogyan csinálták Bolyban? \ / v Ha termésfohozásról beszélünk, első és legfonto­sabb, hogy az állattenyésztés helyzetét vizsgáljuk meg. A 632 hold szántóhoz, 130 szarvas marhát, 195 sertést, 19 lovat és 5 csikót tartanak. Ez azt je­lenti, hogy 3,8 kát. holdra jut egy számos állat. Az eredmény még nem kielégítő, de a megye termelőszövetkezeteinek több­sége örülne, ha ugyanezt el­mondhatná. Bólyban sem elé­gedettek a jelenlegi állapottal. Éppen ezért már szó van ar­ról, hogy két-háromszáz juhot állítanak majd be, elsősorban azért, hogy több trágyájuk le­gyen. Eljutottak már oda, hogy minden negyedik évben 150 mázsa istállótrágyát hordanak £ termést. Kapásoknál hasonló emelkedés mutatkozik. 18 má- , mJncri-nnurpt r' zsa májusi morzsolt kukoricát Z £ÍÍ {, takarítottak be egy holdról, Kolorites M k lII- ana mjg a cukorrépánál 204 mázsás szamkról azonban mégis tud-) . ... *, na:k a központban, mert szól-} aUag°t , eK e . ,, tunk a munltásellátási osztály-) Y0^ ol5ía.n ,e^len^?’ an?lkor nak Azt mondták, „majd in ) enn^ 1S hálásabban jőve- imi»i u«. w frcf»ct ruyurv téztCCdiÍTllc**» D& 7V&T7T tÖTt&Tl jl ^ ^ ^ OSO • ^8 limásct lataj'utic ^zve dicsérő, hogy 3 hónapja semmi. A smkszervezettel tel-() mégis az a fígye- egy.egy holdra. a?Z!a?adfa ^'1 beTmgSbb tót ^Sgterl # Ettől természetben még nem lpr!Ln/lt<Ln é* ezen & he- az elmaradt. fokozódna a termés, ilyen mér­zZ,7lár etak tizenketten fi- Igaza van tehát a névtelené tékben, ha nem használnának ‘lék be az ebédet. De voltak levélírónak. Abból a pénzből Hogyan csinálták ezt a bó- műtrágyát. Volt azonban olyan V'. kilencen is... mit ők fizetnek s amellyel a lyiak? időszak, amikor egyedül a bó­dur a névtelen levelet csak- vállalat ezt kiegészíti — jobb Erről beszél Szabó Mátyás iy| termelőszövetkezet több az irodisták közül írták ízletesebb ebédeket lehet elő- (i elvtárs, a szövetkezet elnöke és műtrágyát használt, mint az fiost nincs gazdája. De pa- állítani. , i a most készülő termelési terv. egész szigetvári járás. 1957-ben az azért bőven akad. El- Tenni kell valamit! Az Urán-g Megszokott gyakorlat már, 113 kiló műtrágyát szórtak amit a levélben is ércbánya egyik legtávolabb g hogy minden esztendőben 15— egy-egy holdra. Idén már 160 AfiHrtak, hogy a Dózsa kony- fekvő üzemében dolgozó „iro-{» 2o százalékkal magasabb átlag- Id'ót s*óm»k ki. Emms nyueati h*?\ka?i&k az ebédet, ama- disták“ is igényt tarthatnak) crmést terveznek, mint pz államok mögött még ilyen mű­1 külön autóval, xmgy tavi- olyan üzemi étkeztetésre |i évben Alapos tervkészí- tfágya használat mellett is el- sonló az eljárás, csakhogy 200 * szállítanak ki. Az étel amely megüti a normális mér-d ' maradnak, de a megyében dí- mázsa istállótrégya kerül egy­^ászeHnt két óra tájban, hi- tehet. Talán úgy is lehetne se-ri tés után már nem szükséges cséretes a törekvésük. A ter- érkezik és azt hideg, gíteni, hogy az irodában dől- i1 különösképpen gondolkodni a melési tervbe Idén is 78 716 ‘ó* helyiségben fogyasztják gőzök többet fizetnek és azt a# soronkövetkező feladatokon és forintot irányoztak elő műtrá­gya vásárlásra, s nem sajnál­koznak, mert bebizonyosodott már, hogy ez a pénz jól megté­rül a termésben. Tanulságos, ahogyan ki­alakították a vetésforgót, s ez hatalmas betűkkel hirdeti egész esztendőben a tennivaló­kat. Négyes a vetésforgó. Első évben kései kapások (kukori­ca, takarmányrépa) kerülnek a földbe. Elsősorban ezek alá hordják a trágyát, mert a kö­vetkező esztendőben ugyaneb­be a táblába vetik a kalászo­sokat. A harmadik évben pil­langós növények, egy éves ta­karmánynövények váltják fel a kalászosokat, majd újból ka­lászos kerül a táblába megfe­lelő talajmunka után. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a jó elővetemény is abban az eset­ben hozza meg a kívánt ered­ményt, ha gondosan, szaksze­rűen készítik elő a talajt és időben elvetnek. Nézzük csak, milyen talaj­munkát végeznek a bólyiak a kukorica alá! Elsősorban hént- ják a tarlót, majd minden holdra kihordanak 150 mázsa istállótrágyát és 30 centis mély­szántást végeznek. Tavasszal simítózzák, majd vetés előtt kultivátorozzák. Cukorrépánál csaknem ha­egy holdra, plusz egy mázsa szuperfoszfáfot és 50 kg ká’isót szórnak ki még augusztusban. s ezt 15—18 centire beszántják és gyűrűs hengerrel hengere­lik. November végén 32 centi­re szántják meg s a tavaszi si­mítózás után még egy mázsa pétisót szórnak minden holdra, majd elboronálják és követke­zik a vetés. Még annyit, hogy mindkét növényt négyszer kapálják. Most érvelhetnének egyes termelőszövetkezetben azzal: „Na, igen, könnyű a bólyiak- nák, hiszen saját Zetoruk van”. A bólyi tsz-nek valóban van Zetora. Mégis 625 hold szántásra, 518 hold vetésre, 1376 hold tárcsázásra és 274 hold növényápolásra kötöttek szerződést 'a gépállomással; Ezenkívül gépállomás végzi a 300 hold kalászos aratását, cséplését és 200 holdon végez majd műtrágyaszórást. Vetnek majd 80 hold kuko­ricát, s ebből is 30 holdat a gépállomás kapál. Ügy gondol­koznak: van erejük ahhoz, hogy maguk kapáljanak, de miért tartson ez a munka egy hétig, amikor pár nap alatt is befejezhetik. Azt már nem kell külön kihangsúlyozni, hogy minden munka akkor gyümölcsöző, ha idejében végzik. A bólyiaknak sem a szerencse kedvez, ha­nem gazdasági munkával ér­ték el, hogy eredményeikkel nem szégyenkeznek sehol. Ér­demes követni példájukat! IJpóczk>

Next

/
Thumbnails
Contents