Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 17. szám

2

NAPLÓ

1958 JAWTJA* *

„Moszkva - Szputnyi“;

Moszkva (TASZSZ). A f Pravda legutóbbi száma ha- f talmas szemlében nyújt atte- J kintést arról a postaanyagról, amely a „Moszkva — Szput- nyik" címre a mesterséges holdak fellövésével kapcsolatban érkezett. Kiváló tudósok és egyszerű emberek egyhangúlag hangsúlyozzák, hogy a szovjet tudósok, mérnökök és munkások világraszóló tettet hajtottak végre, amikor fellőtték a mesterséges holdakat, ezzel bebizonyították az egész világnak, hogy mire képes a szocialista társadalom népének alkotó géniusza.

A „Moszkva — Szputnyík” címre több mint 90 000 levél, távirat és rádióilzenet érkezett. 58 külföldi országból 3425 levelet és táviratot, valamint több mint háromszáz olyan csomagot küldtek, amelyek különféle fényképes hangfelvételeket tartalmaznak a mesterséges holdakról.

A Pravda közlése szerint eddig több mint 13O0-an jelentkeztek, hogy elsőnek repülhessenek fel a világűrbe.

Komló készül a tatabányai fesztiválra

Fogadóórát tart

az

A Városi Nőtanács értesíti Pécs város asszonyait, hogy Hódosi Lászlóné, »/. Országos Nőtanács tagja minden hónap 21-én délután B-től 6 éráig fogadó-órát tart a városi tanács épületében, a III, emelet 118-as számú szobájában. Az első fogadóórát ma, január 21-én délután 5-től H éráig tartja meg.

Nagy érdeklődés mellett tartották meg Komlón a zeneiskola Erkel-termében a tatabányai fesztiválra készülő kulturális csoportok elődöntőjét. Mintegy 700 néző töltötte meg Ja termet, akik a műsor vé- Jgéíg „kitartottak” és fegyel- Jmezetten, nem szűnő érdeklődéssel kísérték végig a több, J mint hat órás műsort, a külön- (böző csoportok szereplését. ” Évek óta nem volt példa ekkora kulturális megmozdulásra a szocialista bányavárosban, s a csoportok fellépése, előadása azt bizonyította, hogy a „kényszerszünet” alatt is dolgoztak.

Az elődöntőben résztvevő csoportok az eddigi repertoárjukból mutattak be egy-egy számot. A szavalok közül Bük- kösdi László versmondása még csiszolásra vár. Kicsit ónekel- ve mondja a verset; Angyal Lászlónak pedig elsősorban ar- é ra kell törekednie, hogy lényegében megértse a vers alap- gondolatát, hogy helyesen tudja tolmácsolni a költő mondanivalóját. Az pedig elengedhe- i tetlen, hogy a verset pontosan 1 megtanulja. Tímár József vers- } mondása erőteljes és hatásem. j Boga Ildikó a finom rezdülése- J két is érzékeltetni tudó vei-s- J mondása nagyon tetszett. Boga Anikó a sokszor hallott, de a gyakorlott versmondót is erősen próbára tevő „Kései sirató” című versnek nem találta meg az alaphangulatát. Szauder Géza kitűnő harmonikaszólója emelte a találkozó színvonalát.

A Központi énekkar fellépése bíztató. Vas Lajos népdal- feldolgozását meggyőző lendülettel, ízes magyar népi zamat,w

Plusz: csille szett

tál szólaltatták meg. Igen nagy közönséghatása volt „A tiszta lég” bájos hangzású szovjet kórusműnek, valamint a mély lelki húrokat megpengető néger spirituálénak. A kórus létszámának kiegészítése feltétlenül kívánatos. A kórus egyöntetű ruhája impozáns jelenség.

A Május 1. Művelődési Otthon tánczenekara a jó felkészültségen túl szép példát mutatott a derűs, hangulatos, de mindig ízléses játékban.

A komlói bányászzenekar régi jóhíréhez hűen nagy művészi élményt nyújtott. Különösen tetszett Hacsaturján Kard- tánca.

A színjátszóknál feltűnően érezhető volt a szakmai vezetés, illetve a vezetés hiánya. A na gymány okiak Szigligeti A cigány című színművéből adtak elő egy jelenetet. Csak a szövegmondásra törekedtek, játékukban jóformán semmi átélés, semmi hitelesség nem volt, (Kivéve Rózsi látomásjelenete.) A színpadi mozgás meglehetősen tétova, és még a nagyobb rutinnal rendelkezők is állandóan egy-egy beidegzett mozdulattal vagy lépéssel, arcjátékkal igyekeztek az adott figurát jellemezni. <Az öreg Zsiga és a menyecske jelenete.)

A Ul-as akna színjátszói Keltái A három jómadár című meséjét mutatták be. A jellem- ábrázolásról itt sem sokat beszélhetünk. Ebben még Csiriz mutatott a legtöbbet. Ajánlatos lenne, ha a szereplők magukhoz közelebb álló témakörből választanának darabot.

A Május 1. Művelődési OttA vájártanulók hétköznapjai

pécsbán yatelepi vájártanuló iskola hallgatói a vizsgákra készülnek. Az első és

hon színjátszói a Kőszívű ember fiai-ból mutatták be a te metői jelenetet. Ami az előző} két csoportnál hiányosság volt, (i másodévesek a félévi vizsgákat azonnal megmutatkozott, pro, a harmadévesek pedig az mert a szerep-felfogásban, az A utolsó elméleti vizsgára. Ok átélésben, az apróbb mozdula-i ezzel végére is érnek az iskolai tokban is érezhető volt a szak- A tanulásnak és fél év múlva ki- avatott vezető útmutatása. Kü- A lépnek az életbe, mint fiatal lönösen Richárd, Palvitz Ottó 4 segédvájárok. Amellett, hogy és Pál huszár közelítette meg a A egy héten öt műszakot tölte- jó jellemábrázolást. Baradlay-11 nek a tanbányában, mindenné alakítása elmélyültebb és (i nap kidolgoznak egy vizsgaté- hitelesebb lehetne. A képes- telt is, hogy a hátralévő, idő- sége megvan hozzá. ében sikerüljön teljesen „átrágOsztatlan sikert aratott Nóty i1 „y« magukat valamennyi tan- Károly A motor című jelenete, tárgyon. A tanárok is velük amelyet a Szénbányászati foglalltoznak ebben az Időszak- Tröszt színjátszói adtak elő. A i1 ban a legtöbbet, hogy a vizs- témaválasztáson lehet vltatkoz-11 gákon baj ne legyen a szokni, az. azonban bizonyos, hogy <1 rajzzal, a bányaműveléstannal, felkészültség és produkció te- vagy vajanii mással. kintetében olyan játékot mu-é A mindennapi tanulás és a tattak, amellyel csak nagyon tanbányában végzett munka kévés öntevékeny színjátszó-<\azonban a hétköznapoknak csoport dicsekedhet. fcsalt a fele. Fel kell használni

A Központi Táncegyüttes o* ,mbaduuit is ágy, hogy hasz- .,Szerb legcnyes es a »Kalo- tóltték el és kellemesen

csai páros” című táncot mutat-é . maaukat

ta be. A táncmotívumokat jól ( Äszabadidőben a kollekiívá- megUuulUk. de ^ hanyagul Mfc a(Mdot u VÚMnia kell

ad.tfk. eJ.°' Feltedenul gy bizonyos mértékig, mert hírnök kell arra,.hogy a mhaza-d m £ is eJnek a2

tűk st.lszerusege is teljes t intéze(ben

mérteken beleilleszkedjék a(, _ Amifcor fél évvel e2emt

tánc stílusába. (Tornacipő!) \idekerültem az intézethez - A bíráló bizottság döntése 0 mesélte 02 iskola fiatal nevelő alapján a szavalok közül Logadtanára _ voU itt több ffá, aki Ildikó és Tímár József, a szid"!1 sehogy sem találta meg a he- játszócsoportok közül a Szen-$,yH a töhbiek között. (fsak le- banyászati Trösztés a Május U\mt£k a lépcsőre és néztek ma- Müvelődesi Otthon színjátszói eU Miérf n£m ohvwoI?_

induljanak a tatabányai feszti-i[kérdeztem az egyiktől — Nem válón. Ugyancsak Javasolta wretek én olvasni _ vdla- mega bizottság a Központi (' _ Alckor miért nem

Tanccsoportot és a bányászze-d M^ _ Nem én

nekart w, J,mászkálni — felelte erre. —

(tz)

iHát levelet sem írsz haza? —

FOROQ A LOTTÓ-QÖMB...

A komlói Béta-akna négy KlSZ-brigádja együttesen napi ötven csille szenet ígért tervén felül. A fiatalok ezt a vállalásukat nagyon komolyan veszik, annál is inkább, mivel üzemüket egyelőre más nehézségek gátolják az előirányzat teljesítésében.

A brigádvezetők például naponta felkeresik az üzemvezetőséget termelési problémáikkal. így legutóbb Papp Lajos brigádvezető kérte, hogy az üzemvezetőség hozassa rendbe a szállítóvdga- tot és a csillefordításra szolgáló lemez helyett váltót építtessenek be, mert ez munkájukat megkönnyítené. A kérésnek azonnal eleget tettek, sőt a nehéz fa rönkök kézi adogatásának megszüntetésére fafelvonó vitlát is kaptak a fiatalok fejtésükbe. Ez azonban egyáltalán nem jelenti a KlSZ-brlgádok »I- kényeztetését, amit az is bizonyít, hogy munkahelyeik — az üzemvezetőséggel történt megbeszélés alapján — általában a nehezebbek közé tartoznak. A versenyzés náluk nem jelent kivételezést.

Annál szebb dolog, hogy ilyen körülmények között teljesítik híven ígéretüket. Mind a négy brigád eleget tesz vállalásának, ami naponta ötven csille, az év eleje óta pedig már több száz tonna szenet jelent terriiktin .felül.

Szovjet légitaxi

Kiev (TASZSZ). Ole* Antonov ukrán konstruktőr megépítette a szovjet légi- taxit, a „Méhecske" nevvi utasszállító repülőgépet. Az új «—8 személyes utasszállító repülőgép kiválóan alkalmas rövid távolságok nem túlságosan magas berepülésiére. Nines szüksége különleges repülőterekre — 5—«0« méter hosszú kifutópálya eleg u fel-, illetve leszállásába*. A* óránként 55—230 km-es sebességgel repülő gép kezelése Igen könnyű, rövid gyakorlattal «ib*a jatUéiaáá.

A lottó ez évi negyedik játékhetének sorsolását Január 24-én. pénteken délelőtt 10 órakor Pécsett, a KISZ és Doktor Sándor Művelődési Házban 11 (volt Tiszti Klub) tartják meg.

11A lottó-sorsolás iránt — ame- i'lyen mindenki részt vehet —

1 j megyeszerte nagy az érdeklődés. A résztvevők belépésükkor számot kapnak és a sorsolás megkezdése előtt a kiosztott számok tőszelvényeit e*y szerencsekerékbe helyezik. Ezután a kereket megforgatják és kihúznak belőle egy számot. Ennek tulajdonosát felkérik, hogy menjen fel az emelvényre, ahol személyazonosságát közjegyző jelenlétében igazolja, adatait pedig jegyzőkönyvbe veszik. Ezután megkínálják egy lottó-babéval, majd az illető elfoglalja helyét a bizottságban. Ugyanígy sorsolják ki

a további négy személyt is. Ennek az öt személynek az a feladata, hogy a fogadók képviseletéiben a lottó-gömbből kihúzza az öt nyertes számot.

A kilencven szerencseBzám mindegyike 1—1 kettényitható golyócskában foglal helyet. A sorsolás megkezdése előtt a számokat a közönség által is látható keretben helyezik el. így lehetőség lesz arra, hogy a bizottság ellenőrizze, vajon valamennyi szám hiánytalanul megvan-e. Az ellenőrzés után a számokat tartalmazó golyókat az üveggömbbe helyezik és

golyó,-ÁNem én. Miért írjak? Es ez a 1 fiú nem írt, nem is sétált, nem a is olvasott, csak ült a lépcsőn iés nézett maga elé. Dehát ma p már ilyen nincs. a Ma. már túl vannak a fiúk H...W.1A« 4 az első szavaXóversenyen, amit

3Z£5? .»■SÄ.Ä, 2: r *,£«*, “*■»«* f-“

Sä S. KZ it';£»« 'S?“ '‘2527^*2 ÄSÄi MS,.(S:

ugyanígy történik a továbbija™* sem ve‘*zteK el’ K° négy nyertes szám kihúzása is. J A közjegyző a húzás eredmé-5 nyét jegyzőkönyvbe veszi, amit \ a bizottság valamennyi tagjai

aláír. Végül a bizottság meg- a , .

győződik arról, hogy az öt o 1 hét közepén. A termelési faszám kihúzása után, a lottó- i nácSkozáson ismertetik a múlt gömbben visszamaradt-e a kill év eredményeit, valamint ju- ram húzott nyolcvanöt szám- A talmakat osztanak ki a dolgo_ i r V a mine /liolnn Lr

zépiskolát végzettek pedig nincsenek. Mégis a szavaló- verseny. Megtörte a közöny jegét. Azóta már létrehozták a bányász ifjúsági rádiót is, ahöl az iskola hallgatói a műsorszerkesztők, előadók és a hallgatók is.

A rádióműsorok bevezetésének elsősorban a KlSZ-szervezet volt az elindítója. A KISZ hozott határozatot a stúdióbizottság megalakítására, bogy így használják fel az erősítőt, amit az iskola a szakszervezettől kapott ajándékba a jól végzett elméleti és gyakorlati munka elismeréseképpen. A bizottság aztán egykettőre tető alá hozta az első műsort.

Jelenleg minden csütörtökön, jelentkezik a bányász ifjúsági rádió. Műsorán állandóan szerepelnek szavalatok, énekszámok, szív küldi előadások és még sok más.

Mostanában különösen sokat foglalkoznak a társadalmi érintkezés szabályaival. Ilyenféle kérdésekre is válasz t ad a rádió: hogyan viselkedjünk szórakozóhelyen? Hogyan öltözködjünk? A nevelők segítségével a fiúk és lányok közti helyes kapcsolatról és barátságról, a. lányokkal szembeni udvariasságról is beszél az intézet rádiója.

eglepetés is akad néha. A hét elején például meghívó jelent meg a hirdetőtáblán: a hatos mindenkit szeretettel szoba lakói által rendezett érdekes estre.

Az előkészületekről nem tudott senki. A fiúk még a nevelőknek sem árulták el, mire készülnek. Csak az előadáson derült ki, hogy milyen ügyesek a hatos szoba lakói. A tornászok gúlagyakorlatokat mutattak be, a színjátszók pedig tréfás jelenetet, de nem hiányzott a szavalat sem és a szellemes konferanszié sem. A meglepetés jól sikerült.

Szó van arról is, hogy többen tánciskolába is járhatnak maß, és hogy nemsokára az egész intézet együtt nézi meg az ifjúsági színház előadását.

Hát ilyenek a vájártanulók hétköznapjai.

szoba vár a

lefutói tanácskozást tartanak a Sörgyárban

A zók között. A gyár dolgozóinak

mintegy hetven százaléka kap 100—400 forintos jutalmat, amely összesen 40 ezer forintot tesz kij

Elállt az cső, hideg szél kerekedet t. Meg-megireccsenti az ablakra boruló fa ágait,

hangos csattaná6sal verdesi a 11 csatornának.

Idebenn, a szuliméni tanácsházán vendégmarasztaló a meleg. Hamarosan lekerülnek a kabátok, mert a cserépkályha szakadatlanul önti a hőt. Az emberek vagy tizenöten, karéjba fogják az asztalt, ki a hosszú lócára, ki pedig székre ül. A csomag Terv körbe [jár, nagyokat szippantana^, ,kék füstíelhő kúszik a magas- j ba, hamarosan rátelepszik a [ szobára.

! — Megyek haza, alig fújom

! ki magam, mondja ám az asz- lszony: te, ember indulj az irodába, fél háromra hivat- nak. Jó, jó, de kosztot azért , 1 adjál.I. Ne szöeosmötölj, mert (1 elkésel, ehetsz utána is- Mit p csináljak, eljöttem, ha már snni sem adnak. 11 Nagyot nevetnek Borsó La- 11 jós hárem, ö meg csak moso- Plyog, hajlékony mogyoró botiját szorongatja.

— Nem látni meg rajtad, hogy éhen maradtál — kapnak többen is az alkalmon.

1 Szabó József elvtárs, a járási párttitikár a táskáját I* bontja:

11 — Megkínálom egy kis d!szd nósajttal, marad még nekem fis.

—- Ne fersdjon, kibírja «■* kel napig * — heccehA.

— Na, nem is azért mondtam, Persze, hogy kibírom, tíz órakor ettem.

Űjabb vendég jön. Sajtáros Lajos, kovács, a népfrontbi- zottság elnöke. Néhány perc múlva pedig Bedő Imre ereszkedik le Borsó bácsi mellé.

— Neked három, a fél három — böki oldalba.

— Azt mondták háromra jöjjejc • • • De roog tudják is, hogy amíg te ideérsz beletelik fél órába, azért szóltak neked előbb...

Ezen megint nevetni kell, Borsó bácsi is velük nevet, hogy ez az Imre jól megfelelt. S talán sosem fogynának ki a tréfából, az ugratásból, ha nem szólalna meg Szilágyi József, a tanácselnök, öt meg illik meghallgatni.

— Tudták, ugye, vettünk egy hídmérleget. Hét ezer forintba jött.

— Kell is, legalább megmerhetjük az állatokat — helyeselnek többen Is.

— Talán csak az a bai, hogy kocsival nem lehet vámenni. A szálaatakarmányt már nem mázsálhatjuk — vélekedik Hegyi János.

— Azért mégis csak jobb, mint a semmi. Meglátjátok, még a szomszédból is jönnek mázsáim.

Szóval nagyon jól jött a mcvle*. évek óta nyaggatják •ele • laiUMSov A laiutoan sokan szerződtek az állammal, és mázsa híján nem egyszer becslés után állapították meg az állatok súlyát. Pedig jó pontosan tudni, mert a szerződésben kikötik a súlyt és többért, több pénz jár.

A sarokban a kályha mellett magas fiatalember ÜL Krizsa- nyik elvtárs, a járási rendőr- kapitány. 0 fonja tovább a beszélgetés szálait.

— Nemrég volt betörés- kezdeményezés, szerencsére megfutamodtak. Minden évben történik valami. Mit lehetne tenni? Van éjjeliőr?

— Igaza van, éjjeliőr kellene — válaszol Hegyi János, meg Nagy Vince egyszerre.

— Mindig is volt, akkor nem loptak ennyire. Hiszik, nem hiszik, még a lábosokat is elvitték egyik házból.

Mindannyian erősítik Borsó bácsi szavait. Valamikor hárman is őrködtek: egyik a faluban, a másik a mezőn, a harmadik meg a szőlőhegyen. Manapság mar a bort sem merik a présházban hagyni, mert azt is elviszik. Sajtáros elvtéi* a megmondhatója, hogy a legjobban szerkesztett zár sem akadály, hiszen van idejük feszegetni, a kutya sem zavarja őket.

Ha már így van, tenni kell ellene. De nyit?

— Mo6t is megfizetnénk adja * javaslatot Tóth Vince — csak fogadni kéne valakit.

— Nincs akadálya — szólal meg Szabó elv társ, a járási párttitkár — ha maguk is akarjak, nyélbe leltet ütni. A tegköielebbi tanácsülésen már

beszéljék is meg. Egy idős ember keresethez jutni, maguk meg olcsóbban megússzák. De biztos, más községben is gond ez, majd utána nézünk..«

Értik mindnyájan, hogy mire gondol. Előfordult, hogy egy évben három füstölőt is kipakoltak, a rendőrök hiába fogták el a tettest, a kár csak nem térült meg. Ezt az összeget az éjjeliőr fizetésére fordítják és mindjárt nyugodtab- ban. hajthatják álomra fejüket.

— Itt vannak a műnk uv- őrök, azok is segítenek a rend őrzésében — teszi hozzá Szabó elvtárs.

Most már gyorsabban folyik a szó. Egyik-másik témánál hosszabban állapodnak meg. egy kicsit vitatkoznak, aztán másikra terelik. Valaki azt mondja, hogy manapság nagyon megkönnyülf a gazdálkodás, jctoban élnek falun, mint ennekelőtte. Borsó bácsi, aki mindenhez szól valamit, felkapja a fejét;

— Én helyeslem a kormány munkáját, mert látom, jót akar. Nemcsak abból, hogy nincs begyűjtés, hanem tisztességesen megfizeti a paraszt ember munkáját. Amikor bejött a demokrácia, a réttel, szőlővel együtt nyolc holdat kaptam. Hát volt egy-két keserű év, de mostan nem panaszkodom. Elég a föld, bírok Is vele, meghozza a szükségest.

Szavai után egy kis csend

támad. Balázs Gabor, a mo/.ogazdasági állandó bizottság elnöke töri meg.

— Az én szempontomból jobb volt a tsz. Kár, hogy feloszlott, dehát olyan erő jött ellenünk, hogy nem volt más választás. Hej, ha akkor februárban egy kis biztatást, segítséget kapunk, dehogy is megyünk széjjel;!» Na jó, megértem én — s Szabó elvtársra néz — más dolguk is volt akkor. j 1

■— Mondja csak bátran — noszogatja Szabó elvtárs — nem baj, ha ránk oJvas. Mert igaza van, keveset törődtünk ezzel : t >

— Azért nem marad ez mindig így — szól közbe Szilágyi elvtára. — Már most is vannak néhányan, akik belépnének, ha a tavasszal nem is, őszre lesz tsz;u

Elgondolkozva hallgatják az elnököt, • talám mindegyikük emlékezetében visszapergeti az elmúlt évet. Idős, munkában megőszült, elfáradt emberek, szinte kivétel nélkül túl az ötvenen. Abban a korban, amikor már jól esne a pihenés, csendes pipázgatás. könnyű munka. Az élet azonban mást parancsol: kora hajnaltól késő estig fúrt járnia kell a kéznek, nincs megállása a családnak.

— Itt sokan nem is tudják, mi jár a tsz-ben a munkából kiöregedetteknek — mondja Bedó elvtára.

Tóth Vince bácsi hátrafot-., dúl: