Dunántúli Napló, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
If 2 i A P L 0 1958 .1AM AR 1 volt. A túlzott központi irányi- Kiszámították, hogy tás megszűnt, a „papírhegyek” kisebbek lettek, s a munkásnak is egyre több szava van az üzem életének irányításába?:. A termelési tanácskozásokról szóló határozat után megjelent az üzemi tanácsok létesítéséről szóló határozat is. S ami talán üzemek, molva is, több mi beinek nyújtana! Ebben az évbe szép eredményei Baranya Megy i Vállalat. A vá!i 1171 lakást késit folyamán, ami afet u|t tízezer emit otthont, iji különösen í t ért ei a fi Építőipari I lat egymaga lített el az év :t jelenti, hogy szánt összegből nemcsak az ipari és mezőgazdasági beruházásokra jutott azasra a legfontosabb: az gyárait, bányák többségében ismét éledezik a munkaverseny, egyre jobban kibontakozik a munkástömegek e hatalmas erejű mozgalma. Ebben az évben ismét több száz olyan dolgozót köszöntünk majd, akik az almáit félévben térdeméi ték ki a kiváló címet, mert a versenyről, a szocializmus építésének ez alapvető módszeréről a magyar munkás soha nem fos lemondani. Sokat beszéltünk ®jévben a gazdasági nehézségekről, arról, hogy az életszínvonal biztosítása érdekében le kellett mondani sok fontos beruházás folytatásáról, de csak kevesen tudták, hogy megyénk 1957-ben közel 200 millió forinttal több beruházást kapott, 1956-ra elő volt Nemrég kezdődött meg a hidasi gyár próbaüzemeltetése. Az alacsony Ifitöértékü lignitből magas nyomással kötőanyag nélkül a modern gépi berendezésekkel 350# kalóriás brikettek készítenek. .Egy évvel ezelőtt, amlaz új év kilátásait latolgattuk, csak. kevesen gondolták, hogy az ellenforradalom alatt keletkezett gazdasági és * politikai zűrzavarból ilyen rövid idő alatt kilábalunk. íudtuk, hogy nehéz éy nehéz feladatai várnak ránk, s minden erőre szükség lesz, hogy az. energi.ahiánoyal küzdő üzemekbe« megindu Ihasson a munka, hogy minél kevesebben jussanak a munkanélküliek sorsára, hogy meg tudjuk akadályozni a fenyegető inflációt. „Rekord a baranyai banyákban: csütörtök: 4454 tonna” írtuk .örömmel január derekán s bíztunk; hogy a következő napon még jobb eredményről számolhatunk be. Igen. Bíztunk a bányászokban, a széncsaták egykori hőseiben, azokban, akiket nem tudtak megtéveszteni az ellen forradalmárok. Bíztunk abban, hogy annak a több, mint 40M porcelángyári munkásnak, akiknek január 9-én energiahicüiy és gázhiány miatt kiadták a munkakönyvét, nem kell sokáig munka nélkül élniök, mint ahogy híztunk abban is, hogy rövid időn belül megyénk, országunk minden munkásának tudunk majd munkát, kenyeret biztosítani, , Nem csalódtunk. A baráti népek, elsősorban a Szovjetunió segítségünkre sietett, segített bennünket, hogy le- küzdhessük a gazdasági nehézségeket, hogy — ha aprókat lépve is — tovább haladhassunk a szocializmus építése, a magyar nép életszínvonalának emelése utján, A hatalmas baráti segítség mellett a gyors konszolidáció, az „új magyar gazdasági csoda” — ahogy a nyugati államokban emlegetik — elsősorban pártunk és kormányunk helyes, a reális lehetőségeket figyelembevevő gazdaságpolitikájának az eredménye. A kormány már tevékenységének kezdetén jelentős béremeléseket eszközölt, orvosolta a jogos panaszokat, s egyhalad)a az 1956. tv szeptemberének termelési szintjét. Nem sokkal kevesebb ennél a pécsi bányászok termelése sem. Nagyon jelentős eredmény ezen kívül, hogy a komlói bányaüzemek termelésének körülbelül a felét már a gázszén teszi ki s így növelni tudtuk a hazai kohókoksztermelóst. A baranyai bányászok áldozatkész munkáját a legjobban eredményesen dolgozott, az ipari vállalatok jelentős része határidő előtt teljesítette évi tervét. Baranya és Pécs szocialista ipara 1957. év végére termelését az 1956-os évi első tíz hónap átlagos termelése fölé emelte. Megyénkben gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, sőt bányaüzemeink a legutóbbi hónapokig munkaerőhiánnyal küzdöttek. Szeptemberben ezrek vettek riszt a Hősök terfc rendezett hánytak vásáron. Sok ezer forintért vásároltak Itt a h(uyászok rádiót, motorkerékpárt, mosógépet, ruhát és más cikkét. Volt miből. minden mjnkanap minden második óráiban egy lakást készítettek e| a vállalat dolgozói. A számok óriási munkáról tanúskodik. Világosan megmutatják, hogy a lakásépítési programi nem maradnak szólamok, \anem valóraválnak. Elmondj^ azt, hogy az ellenforradalmi okozta minden nehézség dienere tudtunk több lakást aJni. Benne van ezekben a szánokban a munkásosztály, az építőmunkások ‘ óriási teremtőereje. Ha n&r az építőipari munkásoké tartunk, az ő anyagi helyzetikről is szólni kell. Jelentősen javult az építőmunkások képzete. Megkapták idény- pótlékjent a keresetük tizenöt századát, de emelett a' legtöbb építkezésen a téli hónapokig js tudnak a számukra munlfct biztosítani. Janiit a* építőiparban a munla minősége is, szebbek is, jobbig is az újonnan épült lakútok a korábbiaknál.-4r elmúlt év mérlege az tiüítetteken kívül még sok- sok eredményt tartalmaz. Ja- vu| az emberekkel való bánásaid, egyre nagyobb gondot fordítanak üzemeinkben, bánjainkban az egészségvéde- !%re> javulás van a szociális é| kulturális igények kielégítési terén. Megállapíthatjuk, hogy az 1957-es év nehéz, de hedményes esztendő volt. A Sok és jelentős eredmény ellenére azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy van még hiba, kijavítanivaló is. Ez a munka mór a jövő feladata, az 1958-as évé, mint amennyi irányozva. A jelentős, több égetőbb probléma, a lakáskér- mint egymilliárd forintot ki- dés megoldása terén is. Több tevő összeget elsősorban a mint háromezer lakás épült a komlói, a pécsi szénbányászati múlt évben állami erőből Ba- trösztök, a hidasi brikettgyár, tanyában. Ilyen tömegű lakást az új erőmű, a mohácsi vízkiemelőmű, a farostlemezgyár, a pécsi kokszművek fejlesztésére fordítottuk. Az eredmény: a 22oo brikettgyar mar brikettet gyárt, a farostlemezgyárban szerelik a gépeket, a vízkivéte- nm li mű már lesüllyedt, az erőmű- ZéjrM ívéi már áll a par.ellerdő. So- kát- fejlődtek a bányák is, a ők» korszerűen biztosított vágatok kilométerei készültek, könymi Jdfiaér-W niidfék 1956 hxhdvidfldm temefes Baranya éa Pécs szocialista Ipara 1957. évben termelését az 195«. év első tíz hónapjának átlagos tenne lése fölé növelte. a teljesítmények alakulásából lehet lemérni. Nem véletlen, hanem csak a bányászoknak a párt, a kormány politikájába vetett szilárd hitével, megnövekedett munkakedvével, a szocialista munkaverseny felelevenítésével magyarázható, hogy bányászaink a csökkentett munkaidő ellenére ismét olyan termelékenyen dolgoznak, mint 1956. év szeptemberében. A komlói bányaüzemekben 1956. szeptemberében például az egy (ősszüzemi) műszakra jutó széntermelés 6.15 mázsa volt, 1957. év novemberében pedig 6.16 mázsa. Bányászaink ezen kívül szép eredményeket tudnak felmutatni a termelési költségek csökkentése terén is. A komlói bányászok országosan is elsők ■<93o:4p Megyénkben az elmúlt évben épített lakások száma jóval meghaladja mind az előző évek, mind az 1930—lö-es évek átlagos lakásépítkezését Az Országos Munkaegészségügy! Intézet á mült évben a képen látható autóbusszal — melybe röntgen-készülék s egyéb műszerek vannak szerelve — ellátogatott Baranyába Is. A munkaegészségügvl Intézet orvosai valamennyi baranyai bányászt megvizsgálták, hogy a szilikózisos megbetegedések számát csökkenteni tudják az önköltséges ökkentési versenyben. Persze, mindkét trösztnél még nagyon sokul lehet és kell is tenni a termelési költségek további csökkentése érdekében, mert még mindig drágán termelünk. Dé mm esni’ a bányászó'—rgrTTmr'Ji i.------1 dolgoz*!'1; to l. A minisztériumi ipar é- ál kuni helyiipar műnk'' innak, vezetőműk tpbbsóge is ben kérte, — s elsősorban a bányászoktól kérte — hogy növeljék a termelést, a termelékenységet. A bányászok, köztük a In uniói és a pécsi bányászok, flettekkel feleltek a kormány felhívására. A széntermelés hórvapról-hónapra emelkedett, I ma már csaknem kétszerese l januárinak,, sőt a komlói < bányászok termelése már megAz építők szinic szünet nélkül dől a bányászházak vltíf atóhb »lka Több mint 30* lakás építéséhez ke zdtek hor goltak s még a hideg téli napokon is folytai Azcfc a dícséretremélté erófeszítések, melyeket megyénk ipari munkásai a termelés fokozása, a teljesítmények növelése érdekében tettek, elősegítették az életszínvonal jelentős növekedését is. Bátran mondhatjuk, hogy Baranya ipari dolgozói a történelem folyamán még soha olyan jól nem éltek, mint éppen az ellenfor- raralmat követő legnehezebb esztendőben. A meffye szocialista iparában a munkások átlagos keresete például 1957. októberében magasabb volt, mint 1956. szeptemberében. Nagyrészt sikerült megszüntetni a különböző szakmák közötti béraránytalanságokat. A legnehezebb munkát végző bányászok ma már anyagilag is meg vannak becsülve. Míg a komlói trösztnél 1956. év szeptemberében 1574 forint volt az átlagos munkáskereset, 1957. novemberében már 2117 forintot tett ki. A bányászok élet- színvonalának növekedését a legszemléltetőbben talán a bányásznapi vásár tükrözte, hisz ezen a két napon több, mint tízmillió forint értékű áru cserélt gazdát. Kétségtelen, hogy a gazdasági élet stabilizálásáért folytatott erőfeszítések közepette nem sikerült az ipar minden Imii elén minden kívánságét teljesíteni, hogy vannak még szakmák, ahol az átlagkeresetek alacsonyak. De ez érthető is, hisa egy év mégis csak rövid idő. Ä jövő ezen a téren is változást hoz. Aki figyelemmel kísérte az elmúlt évben végzett gazdasági tevékenységet, észrevette, hogy megyénk üzemeiben más vél* ' -ok is történtek. Egyik ■ úvübb jelenség az illemi önállóság ntivekedtse. az 'ion? ok rácé* kiszélesítése még eddig egyik évben sem építettek a megyében. A régi csúcs ezer lakás volt évente- Ha ehhez hozzászámítjuk még a magánerőből és az állami támogatással épült! lakások szintén jelentős- számát, könnyen kiszámíthatjuk, hogy az 1937- ben épült lakások könnyen befogadnák egy nagyobb falu valamennyi lakosát, Szűkén szanyebbé, biztonságosabbá vált a munka. A Pécsi Szénbányászati Tröszt beruházásai között például főhelyet foglalt el a szállítás gépesítése. A gépészeti jellegű beruházások összesen 25 millió forintot tesznek ki. Az idén 25 különböző típusú bányamozdonyt kapott a tröszt, amivel 50 ló és 50 ember munkáját helyettesítik,
